Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-14 / 235. (2456.) szám
T^CM-iVVAtíiAR-HIRLAP 1930 október kedd. ms*«* mmtmaseamuB SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR A szepesi falu társadalmi fejlődése a jobbágyság korától a politikai és gazdasági individualizmus napjáig A helyes gazdasági munka megfékezi a kivándorlási lázai A rendi tagozódás korában. 1843-ig Kakaskrnmic község lakossága több társadalmi osztályra oszlott, amelyeknek egymással szemben való jogi helyzete éles határral volt megvonva. A kúriák lakóinak különös előjogaik voltak. Nem fizettek adókat. tizedet, vámokat e mentesek voltak a beszállásolás terheitől. A rendi és megyei gyűléseken csak ők tanácskozhattak és ők hozták meg a határozatokat. Közönséges hadszolgátatra nem voltak kötelesek, csupán rendi osztálytársaiknak biró- txigia előtt voltak felelősségre vonhatók, övék volt a föld és a parasztok feletti uralom. A falunak polgársága nem volt, a polgárok a városokat lakták és iparral foglalkoztak, amely a középkorban a céhek védelme aik.tt felvirágzott, A falu lakosságának legsz 'iesebb rétegét az alattvalók, a Jobbágyon es tették, akik a földet lakták és megművelték, a pénz- és véradót szolgáltatták. Ezeket a kötelezettsége, -t részben a parasztok szolgá ltatták, akiket a Szép ességen IVirt-eknek neveztek, részben pedig a kiskereskedők, akiknek a neve Háusler, vagy Hausleut volt, továbbá amint negyedik társadalmi osztály a birtoíknélkülá munkások, urasági szolgák, bérmunkások. Azonban a parasztok között is igen nagy különbségek voltak, amelyek a gazdasági munkába vont föld terjedelme alapján jöttek létre. Voltak, ganze, halbe és Viertelbaiuer-ek. A gamze Bauer- nek teljes szesszió, tehát, legalább nyolc nyolcad földbirtok volt a tulajdonában. A 18-ik század legmódosaibb kaikaslorunici családja a Knieszner- család 11 nyolcadot bírt. A község legkisebb parasztja csupán két nyolcad szesszió felett rendelkezett. A Háusiernek is volt. háza, de altig volt földje s ha volt. ez a legkésőbb kiirtott, tehát a legtávolabb fekvő erdei tisztásén terült el. Az urasági szolgának legfeljebb kéri'-' volt és csupán egy szobácskát kapott, ezért, volt a Szép ességen elterjedt neve: Stieber, ami a Stube szóból származik. A parasztnak ezzel szemben vonóenn&rhát kellett tartania és hozzátartozóinak munkaerejét gyakran kellett igénybe vennie, hogy a föLdeeumak és az állóimnak tartozó köte 1-ezettségeá t teljesíteni tudja. Földje ugyanis a nemes űré volt, aki robotot, .íonkrejs-t és sók egyéb szolgálatot követelt meg tőle. Csupán 1773-ban Mária Terézia kezdeményezésére állapították meg az alattvalóknak és uraságnak kölcsönös jogait és köteleTettségeit az úgynevezett urbarrmnokban. Kakaslomnfe urbáriuma 1773 május 27-én foglaltatott írásba, mint a Beraerioey és Székely család és a parasztság közötti írásos szerződés. úrbéri paraszt az uraságtól 22 hold földet és kis darab rétet kapott használatra. Ehhez lakóház ée gazdasági épületek tartoztak, amelyeknek terjedelme legfeljebb 2 pozsonyi mérőt tehetett ki. Kapott még legelőt s a községhez tartozó erdőből vághatott tüzelő- és ópitőfát. Ezzel szemben 52 napi vonós-, vagy 104 napi kézirobotot tartozott a földes urnák teljesíteni a hajnal pi ráadásától a nap lementéig. Kamatot, tizedet fizetett, ha föidesura fogságba került, megváltásához hozzá kellett járulnia, úgyszintén, ha rendi ülésre utazott, költségeit is az úrbéres parasztok fizették. Az 1818 március 30-án átvizsgált úrbéri jegyzőkönyv szerint Kakas!Omnicom akkor 57 gamze Bauer, 25 halbe és Viertelsbauer és 77 Háusler, tehát 150 szolgáltatmányra köteles ház volt. Az úrbéri terheken kívül a paraszt községi adót fizetett, hozzá kellett járulnia az utak javításához s Kakaslomn-icon a gyakori árvizek miatt különösen terhes szolgál taimány volt a hidak újjáépítése. Emellett a saját maga építette utakon kövezetvámot fizetett, míg a nemes ez alól is mentve volt. Még országos adó is nyomta a vállát, az úgynevezett Kerbgeld, amely elnevezés onnan származik, hogy ezt az adónemet a botom vont rovással nyugtázták. Külön adó volt a porta utáni. Ezenkívül Kakaslornnic parasztjainak a sóvári bányából bizonyos .menyióégü sót kellett a késmárki só- hivatalba szállítani. Az adókhoz járultak még a bíráknak járó különböző ajándékok, a szepesi vár tulajdonosának. Ilyen súlyos terhek nehezedtek akkor a föld dolgozó népére az egész országbau s a Szepeeeég mindem falvábam is. Még rosszabb volt azonban « negyedik osztály tagjainak helyzete, akik csak kezük munkájából éltek. Miután a parasztok megművelte föld az idősebb fiúra jutott, az ifjabbak a negyedik osztályba deklasszálód- tak. A lányok csupán szerényebb kelengyét kaptak, hogy férjhez mehessenek. A még szegényebbek a közelii városokba mentek ináénak, kocsisoknak ée szolgáknak. A nehéz és primitiv viszonyok között a gazdasági élőt nehezen fejlődhetett. Amikor azután 1843-ban a Jobbágyok telszahadl- tsáa bekövetkezel!, n Szepeaség falvaiban is ütött ■a szabadság órája. Egykori feljegyzések szerín! Kakaelomnicon 18-18 bnevét,jának második napján, ami akkor április 2-ra esett, Kakaelornníc uccuin egész nap muzsika hangzott és a felszabadult német jobbágyok határtalan lelkesedéssel ünnepelték a fÖldesuTalkat, azután Kossuth Bajost és kormányát. A robotok április 10-én megszülitek és n szabad fejlődés lehetőlége megkezdődő ti. Xern csoda, ha a Szopeeség fiai meghűl Állták Az országnak a felszabadulást 6* Branyíszkó hősei, a i-./Jovák vörüssipkások soraiban ott találjuk a szc- pesoégl németek fialt t«. Harminc esztendő alatt végbement, a* úrbéri viszonyok rendezése. Annak ellenére, hogy a ro- botkötelezettségek alóli felszabadulás 1848-bau (megtörtént, a Poprádvölgy falvaiban és így Kakas- lomniicon is a mezőgazdálkodás nem fejlődött a remélt mértékben s azzal, hogy 1848 óta még a negyedrészt kitevő gazdaságokat is f állagot tűk. a gazdálkodás számára nem teremtették; minden párasztcsaládnak kielégítő alapot. Az uj erdőtörvény a legelőteirületet is csökkentette és Kakaslomnicon még egy sajátos körülmény is fellépett, a nyolcvanas evekben az alkoholizmus nagy mértékben kezdett terjedni és a kisebb gazdák anyagi romlását okozta. Ezért a nehéz életviszonyok terhe alatt ^ különösen 1880—1890 között sok lomnici gazda vette kezébe a vándorbotot és költözött át az óceánon túlra. Ami a legfájdalmasabb volt, éppen a legjobb és legerősebb munkaerők hagyták ott szülőföldjüket. A hagyományos Zipözer szorgalom, megbízhatóság és munkabírás sok kivándorlónak hozta meg az otthon hiába ke(Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) re6ett anyagi jólétet. Az itthonira radottak között regék és legendák keltek szárnyra az Amerikában összehalmozódó uj vagyonokról ée ha ezekben sok túlzás is volt, gyakran a híresztelések megfeleltek a valóságnak. Ezek a memde-mondák és a valóságot is megközelítő hírek otthon tovább élesztették kivándorlás lázát. Amint az evangélikus lelkész! hivatal krónikájának bejegyzése mutatja, 1890— 1900 között ez evangélikus egyház Kakas! omnicoo 107, Humfalváu 42. Felsőerdőfatván 117 lelket vesztett, miig 1900 és 1910 között az evangélikus egyház vesztesége ezekben a községekben 85, 15, i Illetve 10 lellret tett ki,, tehát a kiét utóbbi községben a kivándorlás jelentékenyen csökkeni. Kakaslomnicon valóságos katasztrófát idézett volna elő a kivándorlás, ha a tátrai fürdőhelyek fejlődése, a Tátrában megindult intenzív építési tevékenység az iparnak és a mezőgazdaságnak helyzetét nem javították volna. Egyrészt « kitűnő giráoi thoanoknak a Tátrába való szállítása, másrészt a fejnek, vájnék és egyéb mezőgazdasági terményeknek az uj áLianui fürdő- telepen. Tátrai omnioon való jobb értékesítése, azután a kakaslomnioi lóversenypályának a kiépítése egyszerre uj kereseti lehetőségeket nyújtottak e tömniciaknak és visszatartották őket otthonukban. Annak a felvilágosító munkának, amelyet a Deutscher Bauembund kakaslomnioi csoportja és különösen Nitsch Andor évek hosszú során át kifejtettek, a háború utáni évek gazdasági válságának ellenére meg volt a maga eredménye és a termelés célszerű berendezése, a gazdasági gépek beszerzése, a kiadás műtrágyázás és a kiterjedt állattenyésztés biztosítják a fejlődést. Erről ékes tanúbizonyságot szolgáltatott az 1924. nyarán Kakaslomnicon tartott tenyészmarhakiáli- tás, valamint az 1926 júliusában Késmárkon rendezett mező és erdőgazdasági kíállitá6, amelyeknek a Szepesség egész gazdasági életére termékenyítő hatásuk volt. A több termelésre irányuló ezen tudatos törekvés annál fontosabb, mert a községnek miég 1922-ben nem állott módjában, hogy a Berze- viczy-birtok megszerzésével földtulajdonát növelje, bár ez a birtok a község határában a legjobb termőföld. Az Amerikába kiszakadt lomnioiak. a Szepes- ség többi kivándorolt fiához hasonlóén, nem feledkeznek meg elhagyott szülőföldjükről, gazdag adományokat küldenek a Szepesség kulturális és egyházi céljaira s így az ő bőkezűségükből épült fel & kakaslomnioi evangélikus templom uj tornya is. Ez a magasbaszökő, sudár, uj torony szimbóluma annak az uj életnek, amely az ősi úrbéri közégben a mostani generáció szívós munkájának ered- ményeképken felfelé tör. A prágai diákság évnyitó közgyűlése A népes közgyűlés megválasztotta a „MAK“ uj tisztikarát — Györy Dezső a Diákszemle és a iiatalság programjáról — Prága, október 13. A „Magyar Akadémikusok Köre“ Prágában október 11.-én tartotta ezévi tisztújító közgyűlését a „.Oiari- tas“ nagytermében. A rendkívül látogatott közgyűlésen mintegy másfétszáz magyar diák és diáik leány jelent meg. A prágai magyarság részéről megjelent Szakám Hajnalka, az Erzsébet leányotthon, Irmaim Klára dr. a Róza-leányotthon vezetői, a Prágai Magyar Hiriap részéről Györy Dezső iró. Brükk Sándor elnök a gyűlés megnyitása után rövid vázlatát adta az egyesület tavalyi munkájának, majd pár szóban ismertette az uj menza és a pár napon belül megnyílandó diák-klub messzeható jelentőségét és előnyeit a diákság számára. 0imáid József titkár részletes beszámolót adott az egyesület múlt évi munkásságáról, amely — bár több téren még hiányokat és pótlást kívánó mulasztásokat mutat — mégis elég bizonyítéka annak, hogy a prágai magyar diákság komoly kui- turmunkával igyekszik pótolni az iskola által nu;g nem adott ismereteket, szegényebb sorsú társait anyagi helyzetéhez mérten támogatja és kulturestek és táncmulatságok révén szórakozást nyújt tagjainak, ill. ilymődon igyekszik szorosabb kapcsolatba jutni a prágai magyar társadalommal. Orbán László péntáros és Sirchich László könyvtáros beszámolói után az egyes szemináriumok vezetőinek a jelentései következtek. A szemináriumok vannak hivatva a diákság kultur- munkájának a kiépítésére és az általnos műveltségnek ápolására. ■ Az egyesületben jogi, orvosi, technikai, szociológiai, történelmi, irodalmi és női szemináriumok működtek több-kevesebb sikerre] és eredménnyel. A beszámolókhoz Dobossy László szólt hozzá, aki a tagokat sokkal intenzivebb és szorgalmasabb kulturmunkára Ösztökélte és egyben kérte a választmányt, hogy hasson oda minden erejével, hogy a tagok még sokkal nagyobb számmal látogassák és lelkiismeretes, szorgalmas munkájukkal erősebben támogassák az egyes szemináriumokat. Oswald József titkár örömmel számolt be a szeptemberi, losonci orszgoe kongresszusról, ahol az eddig jóformán mellőzött prágai MÁK a vezetést magához ragadta, amennyiben a szövetség elnöke és a tisztikarban még három tag Prágából került ki s a Magyar Diákszemle szerkesztősége szintén Prágába lett áthelyezve. A kongresszusi beszámolóhoz Ragályi Antal és Horváth Ferenc szólaltak hozzá, akik főleg a kongresszuson a sarlós és nömsarlós diákok között felmerült ellentétek íelőtt vitáztak. Ezekuián került sor az uj tisztikar megválasztására, ami Györy Dezső kor el nők vezetése alatt, néhány hozzászólás után teljesen simán, egységes listával a következő eredményt hozta: Elnök Brükk Sándor, alelnök Oszmld József, titkár Ragályi Antal, ultilkár Weinbergcr Tibor, kuiiurrcferens Veress László, pénztáros Orbán László, alpénztáros Jablánczy Sándoi jegyző Wirhnwnn János s Rády Elemér, könyvtárosok Sir?!eh László és Ragályi Nándor, válasz-mányi tagul megválasztották Kub'myi Lászlói. Ezutn a sportügyek ve- zetésére Ver&ss László és Szépe Imre, a menzaügyek vezetésére Fiedler Tibor, Tóth Ferenc és Lukács Pál kaptak megbízatást, a be- csületbiróságba Vajda László, Veress László, Somoskeöy István dr. választattak be. A választások után az ismét elnökké megválasztott Brükk Sándor rámutatott az itteni magyar ifjúság nehéz helyzetére, közvetlen szavakkal buzdította az egyesületet további kitartásra, nemes önzetlen és szorgalmas munkára és baráti összetartásra. — Majd Györy Dezső, a Magyar Diákszemle főszerkesztője s egyben a magyar ifjúság egyik legönzetlenebb vezére és pártfogója ismertette a Magyar Diákszmle célját, jelentőségét, üdvözölte Brükk Sándort, mint annak uj felelős- szerkesztőjét, majd meleg szavakban ígérte meg a diákság további önzetlen támogatását és vezetését. (Györy Dezső előadását lapunk holnapi számában leközöljük. Szerk.). Sajnos, az idő előrehaladottsága miatt a gyűlés legérdekesebb része, a szemináriumok jövő évi programjának megbeszélése és kidolgozna — elmaradt. A vezetőség azonban ezt a legközelebb összehívandó újabb gyűlésen ismertetni és pótolni fogja. Az a lelkes hangulat és munkakedv, valamint az a tény, hogy a diákság csaknem teljes létszámban megjelent a gyűlésen, mind komolyabb és biztató ígéretei annak, hogy a prágai magyar főiskolás ifjúság ez évben nagyobb szorgalommal és kettőzött erővel fog dolgozni azért, hogy a számaránynak megfelelő vezetést és irányítást szellemi téren is megszerezze, s érdemesnek bizonyuljon a magyar társadalom és a nagy bizottság Prága felé forduló segítségére és támogatására. A MÁK választmánya. FLANDIN: A béke megszilárdítása kívánja, hogy a népek megismerjék egymást A francia kereskedelmi miniszter budapesti nyilatkozata Budapest, október 13. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Flandin francia kereskedelmi miniszter vasárnap este a keleti pályaudvaron Budapestre érkezett. Az állomáson a francia minisztert Wal- ko külügyminiszter és Búd kereskedelmi miniszter fogadta. Flandin hétfőn délelőtt meglátogatta Bu- dot és hosszabb eszmecserét folytatott vele azon agrártermészetü és kereskedelempolitikai kérdésekről, amelyek a nemzetközi politikában és a gazdasági életben az utóbbi évben felmerültek. Eme kérdések szorosan összefüggnek azokkal a meg- b es z é lésekk el , amely ek a népszövetségi közgyűlés napirendjén szintén szerepeltek. A francia miniszter délben kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál, majd délután Bethlen István gróf miniszterelnököt látóCsizi Jód Bróm Gyógyvíz A kontinens legerősebb jód-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását. 1 Csizfürdő. ■a—un ■!«■<! aoiiwMiiiun'Biie gat ja meg, este előadást tart, kedden pedig Belgrádbn tovább utazik. Flandin francia kereskedelmi miniszter utjának céljáról ma délelőtt nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. Kijelentette, hogy az orosz (lumping nagy veszedelmet, jelent, amely ellen össze kell fogni. A gazdasági viszonyok és az európai uépok szolidaritása szükségessé teszik, hogy a népek megismerjék egymás!. A béke megszilárdításának nagy érdeke kívánja ezt. De az ínséges nyomorban tengődő népek nem lehelnek biztosítékai az európai békének. Az organizált európai közgazdasági élet nemcsak a franciáktól függ és együttes terv alapján kell azt kidolgozni Nemcsak hitelválság, hanem piacválság is van, a kettőt pedig egymástól nem lehet elválasztani. Ezután kijelentette, hogy bízik a magyar kormányban, amely az ország történelmi múltjához híven most is részt vesz Európa megmentésében és betölti múltbeli hivatását. Azon a napon, amikor Flandin Budaipestre érkezett, a kormány rendeletet adott ki. amely azonos azzal a rendelkezéssel, amelyet középeurópai utjának megkezdése előtt Flandin Párisban kiadott. A rendelet úgy szól, hogy a kormány ezentúl engedélyhez kötheti bizonyos áruküldeményeknek Francia ország területén való értékesítését. Utána nyomban megjelent a második rendelet, amely az első rendeletre való hivatkozással az Oroszországból érkező áruküldemények kirakását, illetve értékesítését a kormány különleges engedélyétől teszi függővé. A magyar kormány az orosz dumpinggal szemben ugyanezt az álláspontot tanúsítja és rendeletében engedélyhez köti az oly államokból érkező áruküldemények kirakását és értékesítését, amelyekkel nincs kereskedelmi szerződés. A rendelet tehát elsősorban’ Oroszország ellen irányul. — Kinevezték a hágai állandó döntöbiró- ság csehszlovák tagjait. A kormány hat évi időtartamra kinevezte a hágni állandó döntőbíróság csehszlovák tagjait: Hódi a Emil dr.-t, a legfelső közigazgatási bíróság első elnökét. Hob/.sa Antal dr.-t, a prágai egyelem tanárát. KrCvSinár János dr.-t, a prágai ..egyetem tanárát és Vázsny Ferenc dr.-t, -•» brünni legfelső bíróság másodelnökét. 4
