Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-10 / 232. (2453.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyedévre 76. havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki fl képes melléklettel havonként 2.50 K6-val több Egyes szám ára 1.20 Ki vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Feidős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA SnrktiztMgi Prága 0. Panská ulice 12. ü. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága L Panská alléé 12. Ul. emelet Telefon: 34184. SÚROÖnYCIMi HÍRLAP, PRflHfl Benes: Az állampolgársági kérdést belpolitikai és külpolitikai okokból a legsürgősebben likvidálni kell A külügyminiszter a szenátus, külügyi bizottságában nyilatkozott az állampolgársági kérdésről Csehszlovákiához tartoznának. Ez a jogi vita leginkább magyar nemzetiségiiekre vonatkozik. A második "kategóriája az állampolgárságaiél- külieknek az, amikor egyesék tényleg oly helyzetbe jutottak, hogy a két erdeke.lt állam között jogi vita támadt, .hogy tényleg melyik államhoz tartoznak. Ilyen polgárok azonban igen kevés számban vannak és ezeknek állampolgárságát vagy az általános nemzetközi előírások, vagy pedig a békeszerződésekből eredő előírások szerint intézi kel. Ezekben az esetekben azonban bizonyos jogi vita támadt a békeszerződések interpretálásánál, tehát látható, hogy ez a kérdés jogilag igen bonyolult és ezzel a kérdéssel foglalkozik a nemzetközi közvélemény, t nemzetközi intézmény, így maga a népszövetség is. • ** ■ * ' A mi hivatalainkhoz tízezrével. érkeztek állampolgársági kérvények és több tízezret már kezdetben el is intéztek. Számos állampolgársági kérvénnyel szemben óvatosságot kell tanúsítanunk., Az optánsjog érvényesítésére gondolok. Megtörténik például az, hogy Szlovenszkón egy magyar nemzetiségű polgár a békeszerződés alapján benyújtotta optálási kérvényét, aláírta az optálási deklarációt Budapesten, de erről nekünk nem szólt semmit. Most benyújtott egy kérvényt, amelyben kéri a csehszlovák állampolgárság megadás sát, holott ugyanakkor, amikor . a deklarációt aláirta, már maga is magyar állampolgárnak jelentette ki magát. Sok ember járt el igy nálunk is, Magyarországon is. Ezt azért tették, hogy az optálási lehetőséget biztositsák maguknak, de ezt nem közölte velünk, miáltal biztosította magának a lehetőséget, hogy egyúttal a csehszlovák állampolgárság megszerzése érdekében is kérvényt nyújthasson be. A hatóságoknak minden szempontot figyelembe kell venni. Egyetértek HeHer képvi-1 selő úrral abban, hogy számos esetben ugy-j szólván a levegőben lógnak az egyes polgárok, ami rendkívül kellemetlen, de gyakran igen nehéz a belügyminisztérium számára az ilyen ügyek elintézése. Ezt felhozom anélkül, hogy kritizálnék és csak megállapítom a tényeket. Emellett még hangsúlyozni akarom, hogy az utóbbi erekben, különösein a íex Dérer megszavazása, óta est a kérdést az országban aránylag elég gyorsan intézték el. így például az utolsó érékben összesen húszezer ilyen kérvényt intéztek el. Volt idő, amikor a gyakorlat elég szigorú volt, az utóbbi időben azonban ez a gyakorlat sok- kid liberálisabb lett. Egyetértek a felszólalókkal abban, hogy agy beíptdíáteaj, mint nemzetközi okokból és különösen humanitárius szempontból ezeket az ügyeket a legyorsabban kell likvidálni, mert ezzel egy kellemetlen belpolitikai és egyúttal nemzetközi kérdést is réglegesen elintézhetünk. Benes második felszólalása után még Siódéin Kornél, a szlovák agrárius szenátor beszélt, aki kijelentette, hogy a külügyminiszternek az állampolgárság elismerése kérdésében közölt fejtegetései teljesen helyesek és, igazságosak, azonban Szlovenszkón voltak esetek, amelyek szinte hihetetlenek. Voltak ugyanis olyanok, a kik az állampolgársági kérvény beadásával nem egészen tisztességes szándékot követtek, A vitát, ezután befejezték. A napirenden szereplő két törvényjavaslatot a szenátus elfogadta, valamint, elfogadta Plaminková szenátornőnek javaslatát is. A külügyi bizottság ülése ezzel véget ért. A képviselőház költségvetési bizottságának ülése Prága, október 9. A szenátus költségvetési bizottsága ma ülést tartott, 'amelyen megjelent Benes külügyminiszter is, de nem mondott részletes expozét a külpolitikai helyzetről, hanem csak a vita folyamán elhangzott, kérdésekre válaszolt és elsősorban az állampolgársági kérdésről nyilatkozott. Az ülés tárgysorozatán szerepelt a Lengyelországgal a Teschén város kettéosztása következtében előállott viszony rendezéséről szóló egyezmény, továbbá az 01as<z- órszággal kötött kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvének ratifikálása. Az előadók jelentése után elsőnek Kovalik szlovák néppárti szenátor kérte, hogy gyorsít ott eljárással adják meg az állampolgárságot ama szlováltóknak, akik jelenleg Szlovenszkón élnek, de a mai Lengyelország területén születtek. Plaminková cseh nemzeti szocialista, Heller német szociáldemokrata főlszólalása és Deyl dr. kereskedelmi minisztériumi miniszteri tanácsos fölvilágosi- fása után Benes külügyminiszter is fölszólalt. Kijelentette, hogy a részletes expozét csak a. jövő héten fogja elmondani a szenátus külügyi bizottságában és most csak az elhangzott kérdésekre akar válaszolni. A honpolflársási kérdés — Ami az állampolgárság megadását illeti — mondotta többek között Benes — vannak tényleg egyes kirívó esetek, amelyeket rendezni kell. Ebben a kérdésben hivatkozik SLavik beh'igyminiszternek legutóbb tett kijelentésére, amely szerint, a kormány minden lehetőt elkövet, hogy az állampolgársági kérvényeket a legliberálisabb szellemben intézzék el. Plaminková szenátornő javaslatot terjeszt be, amely szerint a külügyi bizottság felkéri Slavik belügyminisztert, hogy az állampolgárság megadására vonatkozó kérvényeket, a lehetőség szerint a leggyorsabban és a legliberálisalbfean intézzék el. Heller német szociáldemokrata azon a véleményen van, hogy az állampolgárság megadásának kérdésében a lengyelek nehézségeket, támasztanak. A 'külpolitikának komolyan kellene foglalkozni ezen emberek ügyével és Benes külügyminiszternek érvényesítenie kellene befolyását abban az irányban, hogy ezt a nemzetközi kérdést, egyszer már véglegesen elintézzék. Benes külügyminiszter Heller eme megjegyzésére válaszolva kijelentette, hogy az úgynevezett hontalanok kérdése nemzetközi kérdés, mert valamennyi utódállamot érintette, Illetve érinti még ma is. A különböző államokban már ezt a kérdést többnyire törvénnyel, nálunk az úgynevezett lex-Dérerrel el is intézték, azonbaü észre kell venni ennek az egész kérdéskomplexumnak korrplikáltságát. Itt elsősorban is az állampolgár ságnélküliek kategóriájáról van szó, olyanokról, akikkel kapcsolatban jogi vita fejlődött két állam között, hogy tulajdonképpen melyik államhoz tartoznak. A legtöbb esetben azonban nem hontalanok ezek a polgárok, hanem Csehszlovákia kételkedett abban, hogy az érvényben levő törvényes előírások és a békeszerződés rendelkezései szerint az egyes érdekelt polgárok Prága, október 9. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma folytatta a költségvetési vitát. A magyarság két pártjának bizottsági tagjai elhatározták, hogy az általános vitában nem szólalnak föl, csupán a részletes vitábam vesznek részt. A bét párt ezzel az elhatározásával demonstrálni akarja, hogy helyteleníti azt a parlamenti gyakorlatot, hogy a parlamenti munka súlypontját a bizottságokba helyezik át. A két párt szónokai a bizottsági általán oá vitában való részvétel helyett a kormány politikája fölötti általános kritikájukat a plénum általános vitája során fogják elmondaná. . | A mai idésen fölszólalt Stenzel német iparospárti képviselő, aki hangsúlyozta, hogy eddig a kormánynak még nem sikerült létrehoznia a belpolitikai bókét. Az 1931. évi költségvetés nincs tekingette! a tényleges gazdasági helyzetre. A történelmi országok voltak a régi monarchia leggazdagabb részei és most sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a háború előtt. A kormány a trösztökét és kartelleket nemcsak hogy tűri, hanem támogatja is, amivel a középosztály kereseti lehetőségét veszélyezteti. Az államnak kötelessége jobban takarékoskodni és elsősorban is az rmprodulktiv kiadásokat kell törölni. A munkanélküliség támogatása helyett utak építésével1 és egyéb közmunkákkal munkaalkalmat kell adni. Az adótörvény az iparosokat lehetetlen helyzetbe sodorta. A szónok kifogást emel az ellen, hogy a költségvetésben nincs kellő gondoskodás az iparosok támogatásáról. Teplánsky agrárius képviselő kijelentette, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdák 57 százalékától a pénzügyminisztérium nem remélheti az összes adók és illetékek befizetését. A csehszlovák ipari termékeknek Magyarországra való szállítása egyre csökken. Mig 1925-ben az egész kivitelnek 11.23 százalékát tette ki ez. addig 1929-ben 6.4 százalékra csökkent. Magyarország egyre jobban kiépíti nagyiparát és Csehszlovákiából csakis azokat az ipari termékeket . vésni, amelyekre feltétlen szüksége van. Ezzel szemben Magyarországból a gabonabehozatal egyre növekszik. Mig 1921- ben a magyar behozatal az összbehozatal 2.80 százalékát tette ki, addig 1929-ben ez már 4.85 százalékra emelkedett A most folyamatban lévő tárgyalásokban biztosítaná kell a belföldi gabonatermékek belső elhelyezését, annál is inkább, mert magyarokkal állunk szemközt, akik egyre kevesebb ipari terméket vesznek tőlünk és ha nem volnának rászorulva, akkor egyáltalában nem vásárolnának csehszlovák iparcikkeket. A csehszlovák köztársaság féltékenyen őrzi az állaim egységes jellegét és a csehszlovák eszmét, emellett azonban , a történelmi országok és Szlovenszkó kozt egy mesterséges határt létesítettek, amely gazdaságilag egyenlőtlenséget eredményezett. így például a Szlovenszkóból Morvaországba szállított sertéseket külföldi állatoknak tekintik és különböző megszorításoknak vetik alá. Ezzel lehetetlenné teszik a barátságos kereskedelmi összeköttetést a történelmi országok és Szlovenszkó között. Az egységes államnak kötelessége ezeket az egyenetlenségeket a gazdasági életből eltüntetni. A cukoripar Szlovenszkón óriási válságban van, Sürgeti a sdovonsykói műegyetem felállítását Sűrű telefonhálózatra, több posta- hivatalra, nagyobb fürdőpropagandára van szükség. Stern kommunista képviselő különösen azt ostorozza, hogy a kormány a gazdasági krízis idején újabb két milliárd koronát fordít a fegyverkezésre és hatalmi apparátusának kiépítésére;. A gazdasági krízis lassanként politikai válsággá változik át. Az ülést ezután félbeszakították. * Kedden gazdasási vita lesz a szenátusban Prága, október 9. A szenátus ma délután rövid ülést tartott, amelyen vita nélkül letárgyalták a határmenti területek jogi és gazdasági viszonyainak rendezéséről szóló törvényjavaslatot. A szenátus legközelebbi ülése pénteken délelőtt kilenc órakor lesz, amelynek napirendjén szerepel a köztisztviselők tizenharmadik havifizetésóről szóló törvényjavaslat. A jövő hét keddjén megindul a szenátus plánunkban a vita Englis expozéja felett, amely valószániüleg csütörtökön is tart. Az olaszok nem tágttoiak a flottaparitástóf Milánó, október 9. Grandi külügyminis*- ter tegnap éjjel tette meg jelentését a nagy fasiszta tanácsban a külpolitikai helyzetről. Az expozét nem közölték a nyilvánossággal, csapán kommünikét adtak ki, amely szerint a fasiszta tanács egyhangúlag jóváhagyta a külügyminiszter jelentését. Á Franciaországgal folyó Flottatárgyalások ügyében megerősítették a régebbi határozatot, hogy Olaszország nem mehet bele az olyan megegyezésbe, amely nem a paritás elven épül. A nagy fasiszta tanács Boris bolgár királyt üdvözölte eljegyzése .Halmából fial számunk 12 etdal OL M. 232. (2453) szám ■ Péntek • 1930 október 10
