Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-08 / 230. (2451.) szám

) 4 tr\gm-ASag^arhiklap____________________ ___________________________________________1960 olktőber 8, szerda. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Mégy nemesi kúria mfttpinici hegyek tövében A Berzeviczyek ősi fészkében, Kakasiomnicon - Ahonnan a Szepesség képviselői elindultak (Copyright by Prága) Magyar Hírlap.) Ha a szepeséégi német falvak életét akarjuk tapuknányomni, leghelyesebb, ha a Poprád kö­zépső folyásának vidékét járjuk végig, mert itt színtiszta német, községek sorakoznak egymás mellé, úgy, hogy ez a vidék zárt német telepü­lési terület. A falvak elhelyezkedésén és kiala­kulásán világosan felismerhetjük, miként igye­keztek a letelepülök és falvat építők a föld fe­jteti viszonyaihoz aíkalmazkodni. A Tátra lej­eiről párhuzamosan szaladnak a hegyi pata- cok, amelyek a Tátra aljában felhalmozott mo- énás törmelék-kupon mély völgyeket vágva ha- ' - inak a fentérség felé s így a Tátra elővidékét iiuliámos-halmog .fentérséggé változtatja át, Ezekhez a vízben gazdag patakokhoz igazo­dik a falvak elhelyezkedése, tehát a tátraalji községek mind patakmenti települések. A falvakban két párhuzamos ucca van t- ame­lyiknek a frontját a melegebb délutáni nap su­gározza, be. Sommerzeil-nek, amelyikre pedig a hűvösebb délelőtti napsugarak esnek, Winter- zeil-nek nevezik. Települési, földrajzi értelem­ben tehát, a Tátra a.ljábau találhatjuk a sor- \ a.gy uccafalu legtisztább típusait s különösen Kakaeloranic térképe tárja elénk az uceás tele­pülés karakterisztikus képét. Válasszuk tehát Kakaelomnioot, hogy meg­nézzük. milyen egy poprádvölgyi német falu élete? Kakaslomnic a legrégibb és legnevezetesebb szepességi faluíelepülések közül való, amelyről a Szepesség történetének egyik nagy­érdemű kutatója, Gré'b Gyula dr. egy. magánta­nár tizenkétives, az amerikai Zipser Bund által pályadijjal koszoruzott történeti munkát irt, Ez a falu a.z. amelynek polgárai kezdettől fogva szorgalmas munkával halmozták az anyagi ja­vakat egymásra, amelynek fiai nemcsak a Szepesség közéletében, ha­nem az országos életben is, tudományban és politikában kitűntek, ívj a Bérzeviczyeknok és a Spónereknek ősi fészke, innen kerültek ki egy kivételével a Szepesség országgyűlési képviselői. A Poprád folyó és az országút közötti nagy parkterületen nagyon szép reneszáuszstilü kas­télyra- esik tekintetünk, az alsó Berzeviczy- kaetély ez, mert a Berzéviczyeknek a felső kö­zepén is volt egy kastélyuk. Ott van a kapu felett a latinnyelvü felírás, amely elmondja, hogy ez a Berzeviczy-család ősi fészke, amelyet a 13-ik században a szepesi comes Ruttker alapított s a 14-ik században Joannes de Lumnicz kibővített, azután II. Lajos király engedelmével Joannes és Christpborus de Ber- zevicze erősséggé alakított át. Elmondja továb­bá a felirat a kastély szükrefogott történetét. Megtudjuk belőle, hogy a viszontagságos idők és az öregség csaknem rommá alakította, át, úgy, hogy a régi kastélyt 1757-ben lebontották és mai formájában a nevezett Ruttker lovag egye­nes ágon leszármazott 14-ik unokája, Ale­xander Berzeviczy de Lumnicz építette fel. A felirat balsarkában ott van a Berzeviczy- család cknere: zerge, amely aranykoronával fe­jén meredek sziklára készül ugrani. A címert két oldalról oroszlán tartja. A jobb sarokban a Horváth Stansith de Gradecz-család cimere áll, mert ennek a családnak leánya, Barbara, volt a kastélyt újjáépítő Beizeviczy Sándor felesége. A Berzeviczy-család tagjai a 13-ik századtól kezdve nevezetes szerepet játszottak a Szepes- ségnek és egész Magyarországnak életében, ér­demes szolgálataikért nemcsak ismételten gaz­dag adományokat kaptak a királyoktól, hanem tagjaik sorából igen magas országos méltóságok kerültek ki. így Andreas de Lomnitza et Berze- vicze már 1347-ben a szepesi káptalan prépostja volt, a 15-ik század első felében élt Petrus de Berzevicze, Zsigmond király idejében szepesi gróf, Comes Scepusiensis és királyi kincstár­mester volt, A reformáció idején az uj hitre tér­tek, felépítették és védelmezték a templomot é-s nemcsak lelkes hívei voltak az uj tannak, hanem egyúttal buzgó támogatói a protestan­tizmus mozgalmának. A család tagjai közül különösen kiemelke­dett Berzeviczy Gergely, korának legjelesebb közgazdásza, aki elsőnek szállott síkra Ma­gyarországon a szabadkereskedelean érdeké­ben, aki nagyszabású tervet dolgozott ki, hogy a Poprád folyót össze kell kapcsolni a Visztulá­val és igy hajózható viziutat kell nyitni Ma­gyarországból Lengyelországba. Kortársai, „a tudós“ epiteon ornanssza! illették s érdemeit 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia oly módon ismerte el, hogy a kakaslomnlci alsó kastélyra emléktáblát helyezett ezzel a felirat­tal: E házban született, élt és halt meg kakaslomnjcl ég berzeviczei Berzeviczy Gergely (1763—1822) Magyarországnak korra és jelesoégére nézve egyik első nemzetgazdája. Ez emléktáblát álli tóttá a Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban. Kakaélomnic községe azonban különös kegye­lettel gondol Berzeviczy Gergely személyére azokért az érdemekért is. amelyeket a nagy em­ber az 1813. évi katasztrófáik árvíz idején szer­zett, A falu közepén áll a Berzeviczyek felső kas­télya, amelyen hatsoros latinnyelvü 'felirat hirdeti, hogy ezt a kastélyt Berzeviczy Pál 1581-ben épitette fi amikor az időjárás viszontagságai miatt már csaknem teljesen elpusztult, Sigis- mundus Berzeviczy de eadem et in Kakaslom- niez 1772-ben restauráltatta, A felirat utolsó sorai közé a. Berzeviczy-ciimer van beékelve. A történelmi sors fordulatai úgy hozták ma­gukkal. hogy a Berzeviczyeknek el kellett eza- kadniok az ősi rögtől, amelyen a 13-ik század kezdetétől voltak földesurak. 1922-ben a nem­régiben elhunyt. Szántó Márkus dr. késmárki ügyvéd 800.000 csehszlovák korona áron meg­vásárolta. a. Berzeviczyek kakaslomnici tulaj­donát. á. két kastélyt, a® alsó kastélyhoz tarto­zó parkkal, a 200 hold szántóföldet és a 10 hold rétet. Ugyancsak Szántó dr. vette meg a Spo- ner-fóle Í95 hold terjedelmű birtokot is. Ahol a vasúti sin Tarpatak felől beér a köz­ségbe, az országút mentén egy impozáns kú­riára esik tekintetünk, a Sponer nemesi csa­lád egykori otthonára. Ez a família Késmárkról származott- ahol Spo­ner Tóbiás 1648-ban. amikor Késmárk városa Thököly Istvánnal éles harcban állott, igen nevezetes szerepet játszott, amennyiben Thö- kölyv-el szemben ő védelmezte polgártársainak érdemeit, Tóbiás unokája, Antal, Késmárk III. A SZÁLLODÁS KÉT ARCA Szálloda és Svájc aíz emberek képzetében szinte egyetjelentő fogalmak. S neon is kétséges, hogy nincs még egy ország a világon, hol aránylag annyi szálloda, szállodás és szállodai alkalmazott volna, mint. a heVét köztársaság területén. Érdekes ennek a folyamatnak ■történeti múltja: az északnak és a délnek érintkezése az alpok hágóin keresztül fejlesztette ki a svájciak vendéglátó foglalkozását. Eleinte persze másik épr . a folyt ez a mesterség, mint ma. A vendéglátók a kolostorok voltak, hol tárt karokkal fogadták az idegent akár kereskedő akár zarándok volt az. Első 'helyen állt e téren a Szent Bernét hágó ma is fennálló kolostora, mely 982.-ből maradt feljegyzések tanúsága szerint már ebben a régi időben foglalkozott a vendég­látás keresztényi kötelességével. Az utazó nemes embernek viszont otthont találtak a nagyszámú lovagi udvarban és várban, hiszen a vendég- szeretet a középkorban a lovagi erényeik közé tar­tozott. Nem is hinné az ember, hogy már ezekben az időkben mekkora forgalom bonyolódott le Svájcon és a Alpok hágóin keresztül. Hiteles fel­jegyzések mondják, hogy 1453 márciusában 360 áruval megrakott őszvér kelt át a Szent-Gotthárd hágón. 1685.-ben pedig már napi 200 öszvérre be­csülték ezt a forgalmat. A nagy Szent-Ber náton ezekben az időkben az áthaladó teherhordó állatok szánra elérte olykor az ötszázát is. A nagy embersereget, mely az áruknak ezt a cseréjét kisérte, a kolostorok ingyen látták el s ezért nem nyújtott teljes kárpótlást az a sok ala­pítvány és adomány sem, melyet hálás utasoktól, a hófúvástól megmentett eltévedt vándoroktól olykor kapni szoktak. Ma furcsán hangszik, de történeti tény, hogy a svájci idegenforgalomnak ezek az első intézményei a folyton fokozodó ven­dégfogadás következtében szinte teljesen elszegé­nyedtek. A svájciak azonban nyitván okultak elődeik példáján A XIX. sz. elején mutatkoznak az első jelek arról, hogy a svájciak reájötitek az idegen- forgalom nagy gazdasági hasznára. Egyre sűrűbben jelentkeznek éltkor már Sváj ■ területén utasok, kiket csupán a helvét konföderáció földjének ter­mészeti szépségei vonzanak ide, Érdekes, hogy a szépségek akaratiam propagandáját költők és írók kezd'ik meg. Sorukban nem kisebb szellemeket találunk, mint Götíhét. Rousseau-t és a későbbi angol inváziónak első hírnökeit. Shelléy-t és Byron-t. S nem szabad itt megfeledkeznünk Schiller Tel] Vilmosáról sem, mely a belső Svájc romantikus életébe vezette be rajongó olvasóit. A svájciak sem maradtak azonban tétlenek Sietve építették a jobbnál-jobb utakat s később azt a vasúthálózatot, melynek sűrűsége ma az egész világon a második helyen áll. A vasúthálózat ki­építésével rohamosan indult meg a tulajdonképpe­ni svájci vendégfogadó és szállodáéi pár fejlődése. Hogy ez mekkora ar nívókat öltött arról csak a számok adnak keltő képet. 1880.-ban Svájcban már 1.002 olyan szálloda volt, mely elsősorban idege­nek befogadására épült, s ezekben 58.137 idegen számára volt egyszerre hely. Harminc év alatt ezeknek a szállodáknak a szám a megháromszoro­zódott: 1912.-ben 3585 1h*en szállodai üzemet számláltak össze 168.625 ággyal! Ebben az időben éopen úgy. mint ma, el lehe­léit már mondani, hogy sehol a világon annyi fényűzés, kényelem és gyakorlottság nem fogadta az Idegen!, mint ezen a földön, melynek termé­szeti szépségei és egyéb érdekességei lakásainak egyik legfőbb kereseti forrásává váltak. Furcsa közbeesőit főjegyzője és a rendi országgyűlésen több ízbe n képviselője volt s érdemeiért 1702- ben nemesi rangra emelték. Ennek a családnak a sarja a múlt század második felében élt Spo­ner Andor, aki a Szepességet a magyar ország­gyűlésen is képviselte, de a közélettől vissza­húzódó kiváló ember érdemei inkább irodalmi téren keresendők, amennyiben kitűnő németség­gel fordította le Arany János és Petőfi Sándor költeményeit, azután az Ember Tragédiáját, amelyet most is az ő fordításában adnak, to­vábbá Mikszáth Kálmánnak több müvét. Vi­szont Heinének költeményeit nagy sikerrel ül­tetet át magyar nyelvre. Irodaim] hagyatéká­ban találták Mikszáth Uj Z|inyiász-ának fordí­tását is, amely mindeddig nyomtatásban nem jelent meg. A negyedik kúria az úgy nevezett Glosischer EdeJbof, Sámuel Augustini ab Hortis senior egykori háza, aki 1710-től 43 éven keresztül Poprád városá­nak volt evangélikus lelkipásztora. Mivel azon­ban a vallás szabad gyakorlata ott éppen úgy, mint a többi Lengyelországnak elzálogosított 13 szepességi városban rendkívül korlátozott volt, hivatali állása ellenére nem lakott Poprádon. hanem Kakaslomnicon s itteni nemesi kúriájá­ból minden szombaton este Poprádra kocsizott, hogy híveinek vasárnap istentiszteletet tarkón. A mai időkben Kakaslomnicnak legjelentő­sebb kúriája Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő háza. ellentét. Az a nép termelte ki az utazásnak és üdülésnek legnagyobb fényűzését és kényelmét, mély maga az elképzelhető legegyszerűbben, leg­szerényebben, legtakarékkoeaibban élt minidig és él ma is. De nemcsak ebben mutat kétféle arcot e svájci szállodás s egyáltalán az egész svájci szálloda­ipar. A mosolygó arc, mely a gazdag idegent fogad­ja itt, már vagy busz esztendő bizony elkomo- rodik, valahányszor könyvei fii^A&jol. A svájci szállodaipar márJ^^Btlenü! a --háború kitörése előtt válságba tulépi (kezesek egyre nagyobb miértekben tSB^asolták a ezátllo- daá üzemek jövedelmezőségét. Ebben ae időben már valóban óriási tőkék feküdtek ebben az ipar­ban. 1804.-ben mintegy 520 milMó svájci frankra rúgott ez az összeg, mely azonban, nyolc év alatt, 1912.-ig harmadfélszeresére 1136 millió frankra szökött fel 'hirtelen. El lehet képzelni, hogy mit jelentett ennek a válságba jutott- foglalkozásnak a világhá'boru e mindaz, ami abból s azután következett. Csak egyetlen példát: Luzernben, ahol évi 160 ezer idegen ellátására vannak berendezkedve, 1915.- ben — mindössze hétezer külföldi fordult meg. Végehossza nincs azoknak a törvényes és gazda­sági rendszabályoknak, mellyel a helvén állam- szövetség kormánya a végzetes bajiba jutott szállo­dásoknak segítségére sietett. Moratóriumok, állami hitelek Treuhand intézményeik követőik egymást. Az összes intézkedések közül azonban a leghatá­sosabb az volt, mely a további szálloda építkezé­seket egyszerűen letiltotta. Ez a korlátozás ma is fenn áll. Ennek az évnek december 31.-ével járt volna le. ha újabban további három évre meg nem •hosszabbít ják. Ez a sok intézkedés azonban nemcsak a beru­házott tőkének védelmét szolgálja, ami int az az első pillanatban látszik. A szállodaipar boldogu­lása széles népréíegek javát szolgálja. Hogy ez mily mértékben áll helyt, azt akkor látjuk be. ha megtudjuk, hogy a svájci szállodák 43.136 embert foglalkoztatnak állandóan e még mintegy 150.000 azoknak a száma, kik a hotelekben lakó idegenek körül szerzik meg mindennapi kenyerüket. Ez a szám nem is túlságosan nagy, ámbár a svájci ipa­rok sóidban a második helyen áll, ha meggondol­juk, hogy évente átlag 3 millió vendéget kell ki- szolgálniok, akik mintegy 15 millió éjszakát töl­tenek a 3585 svájci szálloda 168.625 ágyában. Ez most van igy, a háború utáni időkben, amikor minden újabb fellendülés ellenére is ez a szálloda ipar a háború előtti forgalmának még csak 70 százalékát tudta újra elérni. Roppant érdekesek azok a számok, melyek arról beszélnek, hogy ez az egész iparág mát je­lent a svájci nemzetgazdaság számára. Különféle számításokat eszközöltek erről. Mindegyik meg­egyezik azonban abban, hogy a szállodák idegen- forgalma, az a 340—50 millió svájci frank, amit a külföldiek vasúti jegyért, szállodáért fizetnek; a postánál, a kereskedőknél hagynak, borravalók­ban. belépti dijakban kiadnak igen jelentős mér­tékben fedezi azt a hiány t, amit a belv ét-konföde­ráció kütkeresked ’ :ri mérlege évente mutat. Ugyanezek a számítások ugyanis 190—200 millió frankra teszik azt a többletet, mellyel nemzet­gazdasági szemponttokból a svájci idegenforgalom mostanában évenként zárul. Annikor az ember ezeket: az óriási számokat hallja, rögtön hajlandó arra a feltevésre, hogy Svájcban szállodásnak lenni a világ legragyogobb és legkényelmesebb üzlete. Ha azonban csak kissé foglalkozik ezzel a kérdéssel, hamarosan reá kell jönnie arra, hogy mennyi kínnal és fáradsággal. Nem csupán azért, mert a Szepesség reprezen­tatív man-je lakja, hanem azért is. mert Nitsch Andor községének éppen olyan hti vezetője ée sáfárja, mint a Szepesség öe-szügyeinek, ö a® úrbéres község elnöke és irányítója, az ő szava a legsúlyosabb a községi politika irányításában is és az ő házából indul ki mindaz, ami ma gaz­dasági és kulturális jelentőséggel bír Kakaslom­nic életében. Amikor autónk a kúria elé ér, a. széles kapu tárva-nyitva van. Ez a nyitott ka­pu szimbólum, jelképe annak, hogy ügyes­bajos dolgában Nitsch Andort mindenki otthon találja és mindenki szívesen látott vendég a házában. A kiemelkedő kúriák mellett szerényen hú­zódnak meg a gazdák lakóházai, de ezek között is újabbak feltűnnek építkezésük célszerűségé­vel, tágas, nagy ablakaikkal és széles, világos, egészséges szobáikkal. Az a nevelés, amely az idegenforgalom szol­gálatába állította be Kakaslomnic lakosságát is, meghozta eredményét. A gazdák arra törekszenek, hogy olyan lakáso­kat építsenek, amelyekben a nyaralni jövő ide­gen jól érezheti magát. A vendég kényelme és higiénikus igényei viszont visszahatottak az ő életmódjukra is és felfigyeltek arra, hogy a kényelmes és higiénikus lakás jegyében kell alakítani a falu kultúráját. Kakaslomnic föld­rajzi fekvésénél fogva elsősorban hivatott ar­ra, hogy a Tátra keleti felének kiinduló góca legyen ée földrajzi fekvésének előnyeit a jövő­ben még fokozottabb mértékben kívánja ki­használni. Amint a búcsúzó nap aranysugarai még egy­szer végigsimitják a nyájas falut, tekintetünk a lomnici hegycsoport büszke kupoláira s cikk­cakkos ormaira esik. A természet a falu mögé a legszebb, leggyönyörüségesebb diszletet von­ta, amely Kakaslomnic lakosait és a községet látogató idegeneket az áhítat érzésével töl­ti el... ** X ~ ‘ J — ---- ------------­palo ták 8 pazar berendezések formájában jelent­kezik ö külföldi előtt. Erre vonatkozólag is olvas­tam komoly tudományos számításokat, melyek még 1912.-ből származnak, tehát olyan időből, melyek a maiakhoz képest 30 százalékkal ikedve- zőbb képet mutatnak. Ezek szerint a svájci szállo­da ipar 1912.-ben átlag 5.45% haszonnal^Kgozott Ebből le kell azonban vonni a berukáJ^p^tőkék 4.5% kamatát, mely természetesen nag^^zt az igénybevett hitel használatára és törlesztésére for- ditédiík. Ilyenformán 0.93% volna az a tiszta ha­szon, mely a szállodásnak és családjának életfenn­tartását, tőkegyűjtését szolgálná. Első pillanatra hihetetlenül csekély arányszám ez. Ha azonban számhaveesziik egyfelől az éles versenyt, másfelől pedig a svájci kamatozás alacsony szán vonaléit s nem feledkezünk meg arról sem, hogy mindég sok milliós svájci frankos beruházásokról van 6zó, melyeik után ez a töredék százalék is jelentős összegekre rúg, — akkor lassanként be kell lát­nunk, hogy ez az ottani viszonyok között tulaj­donképpen nem is lehet máskép. Hiszen csak arra kell gondolnunk, ha ezeket a számokat eehogysem tudjuk összhangba hozná hotelszámlánk végössze­geivel, hogy a svájci szállodaipar szezónja tulaj­doniképpen cssze-vissza három hónap. Ez alól csak a déli Tessino és a téli sporhelyek, néhány szana­tórium alkot kivételt. S ha ezt szemelőtt tartjuk azt is megértjük, hogy milyen veszedelem és mennyi veszteség e hajszálnyi kamat különbségek­re dolgozó ipar számára egyetlen esős rossz nyár, mint amilyen az idei is volt.. A külföldi, aki csekk­füzeiével a zsebében üdülni és szórakozni jön Svájcba, nem * ár sokáig. Az első heti hotelezám- Iánál már meggondolja a dolgot! a tovább ál! derűsebb vidékelvre, ha a vastag párás svájci rossz idő nem akar enyhülni. S ilyenkor ennek az egész svájci idegenforgalmi üzemnek precíziós tökéletes­sége és kényelme . álik a vesztére: hiszen annyira egyszerű, kényelmes az elutazás, hol a jegyváltás­tól a csomaghordásig minden intézményesítve van. A kitűnő villany vonatok pedig néhány óra alatt kiviszik az idegent derűsebb égbolt alá. Például az olasz és francia tengerpartra, ahol tényle; az idei rossz svájci nyár a rendes nyári pangás he­lyett általános zsúfoltságot okozott, úgy hogy még azok a nagy szállodák is kinyitottak, melyek ren­des körülmények között nyáron át zárva szoktak lenni. Amint mindezekből látszik, nem könnyű mester­ség az idegenforgalom. Mindenesetre sokkal ne­hezebb. mint haragos cikkekben hivatkozni ter­mészeti szépségekre és 6zánronkémi fűtői-fától az idegenforgalom hiányát, amint a ■: erre felé szokás. Minden egyébtől eltekintve: óriási tőkék, mérhe­tetlen sok fáradság, rengeteg hozzáértés, fegyelem és takarékosság szükséges ahhoz, hogy az idegen valóban mindent megkap’ n, amit a pénzéért kö­vetelni szokott, mihelyt átlépi házának ée hazájá­nak küszöbét. Sulyok latrán. — Lengyel területre menekült a eseka elől egy orosz tisztviselő. A lengyel távirati ügy­nökség jelenti Wilnából: A lengyel—szovjet­orosz határon, Rakow-Iwienioe határszaka­szán, a kamayskai szovjet-körzet vezetője, Direktov, magánautón lengyel területre jött. A határhatóságoknak kijelentette, hogy a GPU már hosszabb idő óta veszélyezteti az életét. Személye ellen merényletet terveztek, s mivel a cseka-ügynökökuek nem sikerültöt feltűnés nélkül láb alól eltenni, ellenforradal­mi ténykedéssel vádolták meg. A rend és csend orszáöában mennyire fillérenként gvűjtá össze ez e sok. ember rengeteg anmegtar' .tatás és kuporgatás árán azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom