Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-08 / 230. (2451.) szám
) 4 tr\gm-ASag^arhiklap____________________ ___________________________________________1960 olktőber 8, szerda. SZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Mégy nemesi kúria mfttpinici hegyek tövében A Berzeviczyek ősi fészkében, Kakasiomnicon - Ahonnan a Szepesség képviselői elindultak (Copyright by Prága) Magyar Hírlap.) Ha a szepeséégi német falvak életét akarjuk tapuknányomni, leghelyesebb, ha a Poprád középső folyásának vidékét járjuk végig, mert itt színtiszta német, községek sorakoznak egymás mellé, úgy, hogy ez a vidék zárt német települési terület. A falvak elhelyezkedésén és kialakulásán világosan felismerhetjük, miként igyekeztek a letelepülök és falvat építők a föld fejteti viszonyaihoz aíkalmazkodni. A Tátra lejeiről párhuzamosan szaladnak a hegyi pata- cok, amelyek a Tátra aljában felhalmozott mo- énás törmelék-kupon mély völgyeket vágva ha- ' - inak a fentérség felé s így a Tátra elővidékét iiuliámos-halmog .fentérséggé változtatja át, Ezekhez a vízben gazdag patakokhoz igazodik a falvak elhelyezkedése, tehát a tátraalji községek mind patakmenti települések. A falvakban két párhuzamos ucca van t- amelyiknek a frontját a melegebb délutáni nap sugározza, be. Sommerzeil-nek, amelyikre pedig a hűvösebb délelőtti napsugarak esnek, Winter- zeil-nek nevezik. Települési, földrajzi értelemben tehát, a Tátra a.ljábau találhatjuk a sor- \ a.gy uccafalu legtisztább típusait s különösen Kakaeloranic térképe tárja elénk az uceás település karakterisztikus képét. Válasszuk tehát Kakaelomnioot, hogy megnézzük. milyen egy poprádvölgyi német falu élete? Kakaslomnic a legrégibb és legnevezetesebb szepességi faluíelepülések közül való, amelyről a Szepesség történetének egyik nagyérdemű kutatója, Gré'b Gyula dr. egy. magántanár tizenkétives, az amerikai Zipser Bund által pályadijjal koszoruzott történeti munkát irt, Ez a falu a.z. amelynek polgárai kezdettől fogva szorgalmas munkával halmozták az anyagi javakat egymásra, amelynek fiai nemcsak a Szepesség közéletében, hanem az országos életben is, tudományban és politikában kitűntek, ívj a Bérzeviczyeknok és a Spónereknek ősi fészke, innen kerültek ki egy kivételével a Szepesség országgyűlési képviselői. A Poprád folyó és az országút közötti nagy parkterületen nagyon szép reneszáuszstilü kastélyra- esik tekintetünk, az alsó Berzeviczy- kaetély ez, mert a Berzéviczyeknek a felső közepén is volt egy kastélyuk. Ott van a kapu felett a latinnyelvü felírás, amely elmondja, hogy ez a Berzeviczy-család ősi fészke, amelyet a 13-ik században a szepesi comes Ruttker alapított s a 14-ik században Joannes de Lumnicz kibővített, azután II. Lajos király engedelmével Joannes és Christpborus de Ber- zevicze erősséggé alakított át. Elmondja továbbá a felirat a kastély szükrefogott történetét. Megtudjuk belőle, hogy a viszontagságos idők és az öregség csaknem rommá alakította, át, úgy, hogy a régi kastélyt 1757-ben lebontották és mai formájában a nevezett Ruttker lovag egyenes ágon leszármazott 14-ik unokája, Alexander Berzeviczy de Lumnicz építette fel. A felirat balsarkában ott van a Berzeviczy- család cknere: zerge, amely aranykoronával fején meredek sziklára készül ugrani. A címert két oldalról oroszlán tartja. A jobb sarokban a Horváth Stansith de Gradecz-család cimere áll, mert ennek a családnak leánya, Barbara, volt a kastélyt újjáépítő Beizeviczy Sándor felesége. A Berzeviczy-család tagjai a 13-ik századtól kezdve nevezetes szerepet játszottak a Szepes- ségnek és egész Magyarországnak életében, érdemes szolgálataikért nemcsak ismételten gazdag adományokat kaptak a királyoktól, hanem tagjaik sorából igen magas országos méltóságok kerültek ki. így Andreas de Lomnitza et Berze- vicze már 1347-ben a szepesi káptalan prépostja volt, a 15-ik század első felében élt Petrus de Berzevicze, Zsigmond király idejében szepesi gróf, Comes Scepusiensis és királyi kincstármester volt, A reformáció idején az uj hitre tértek, felépítették és védelmezték a templomot é-s nemcsak lelkes hívei voltak az uj tannak, hanem egyúttal buzgó támogatói a protestantizmus mozgalmának. A család tagjai közül különösen kiemelkedett Berzeviczy Gergely, korának legjelesebb közgazdásza, aki elsőnek szállott síkra Magyarországon a szabadkereskedelean érdekében, aki nagyszabású tervet dolgozott ki, hogy a Poprád folyót össze kell kapcsolni a Visztulával és igy hajózható viziutat kell nyitni Magyarországból Lengyelországba. Kortársai, „a tudós“ epiteon ornanssza! illették s érdemeit 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia oly módon ismerte el, hogy a kakaslomnlci alsó kastélyra emléktáblát helyezett ezzel a felirattal: E házban született, élt és halt meg kakaslomnjcl ég berzeviczei Berzeviczy Gergely (1763—1822) Magyarországnak korra és jelesoégére nézve egyik első nemzetgazdája. Ez emléktáblát álli tóttá a Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban. Kakaélomnic községe azonban különös kegyelettel gondol Berzeviczy Gergely személyére azokért az érdemekért is. amelyeket a nagy ember az 1813. évi katasztrófáik árvíz idején szerzett, A falu közepén áll a Berzeviczyek felső kastélya, amelyen hatsoros latinnyelvü 'felirat hirdeti, hogy ezt a kastélyt Berzeviczy Pál 1581-ben épitette fi amikor az időjárás viszontagságai miatt már csaknem teljesen elpusztult, Sigis- mundus Berzeviczy de eadem et in Kakaslom- niez 1772-ben restauráltatta, A felirat utolsó sorai közé a. Berzeviczy-ciimer van beékelve. A történelmi sors fordulatai úgy hozták magukkal. hogy a Berzeviczyeknek el kellett eza- kadniok az ősi rögtől, amelyen a 13-ik század kezdetétől voltak földesurak. 1922-ben a nemrégiben elhunyt. Szántó Márkus dr. késmárki ügyvéd 800.000 csehszlovák korona áron megvásárolta. a. Berzeviczyek kakaslomnici tulajdonát. á. két kastélyt, a® alsó kastélyhoz tartozó parkkal, a 200 hold szántóföldet és a 10 hold rétet. Ugyancsak Szántó dr. vette meg a Spo- ner-fóle Í95 hold terjedelmű birtokot is. Ahol a vasúti sin Tarpatak felől beér a községbe, az országút mentén egy impozáns kúriára esik tekintetünk, a Sponer nemesi család egykori otthonára. Ez a família Késmárkról származott- ahol Sponer Tóbiás 1648-ban. amikor Késmárk városa Thököly Istvánnal éles harcban állott, igen nevezetes szerepet játszott, amennyiben Thö- kölyv-el szemben ő védelmezte polgártársainak érdemeit, Tóbiás unokája, Antal, Késmárk III. A SZÁLLODÁS KÉT ARCA Szálloda és Svájc aíz emberek képzetében szinte egyetjelentő fogalmak. S neon is kétséges, hogy nincs még egy ország a világon, hol aránylag annyi szálloda, szállodás és szállodai alkalmazott volna, mint. a heVét köztársaság területén. Érdekes ennek a folyamatnak ■történeti múltja: az északnak és a délnek érintkezése az alpok hágóin keresztül fejlesztette ki a svájciak vendéglátó foglalkozását. Eleinte persze másik épr . a folyt ez a mesterség, mint ma. A vendéglátók a kolostorok voltak, hol tárt karokkal fogadták az idegent akár kereskedő akár zarándok volt az. Első 'helyen állt e téren a Szent Bernét hágó ma is fennálló kolostora, mely 982.-ből maradt feljegyzések tanúsága szerint már ebben a régi időben foglalkozott a vendéglátás keresztényi kötelességével. Az utazó nemes embernek viszont otthont találtak a nagyszámú lovagi udvarban és várban, hiszen a vendég- szeretet a középkorban a lovagi erényeik közé tartozott. Nem is hinné az ember, hogy már ezekben az időkben mekkora forgalom bonyolódott le Svájcon és a Alpok hágóin keresztül. Hiteles feljegyzések mondják, hogy 1453 márciusában 360 áruval megrakott őszvér kelt át a Szent-Gotthárd hágón. 1685.-ben pedig már napi 200 öszvérre becsülték ezt a forgalmat. A nagy Szent-Ber náton ezekben az időkben az áthaladó teherhordó állatok szánra elérte olykor az ötszázát is. A nagy embersereget, mely az áruknak ezt a cseréjét kisérte, a kolostorok ingyen látták el s ezért nem nyújtott teljes kárpótlást az a sok alapítvány és adomány sem, melyet hálás utasoktól, a hófúvástól megmentett eltévedt vándoroktól olykor kapni szoktak. Ma furcsán hangszik, de történeti tény, hogy a svájci idegenforgalomnak ezek az első intézményei a folyton fokozodó vendégfogadás következtében szinte teljesen elszegényedtek. A svájciak azonban nyitván okultak elődeik példáján A XIX. sz. elején mutatkoznak az első jelek arról, hogy a svájciak reájötitek az idegen- forgalom nagy gazdasági hasznára. Egyre sűrűbben jelentkeznek éltkor már Sváj ■ területén utasok, kiket csupán a helvét konföderáció földjének természeti szépségei vonzanak ide, Érdekes, hogy a szépségek akaratiam propagandáját költők és írók kezd'ik meg. Sorukban nem kisebb szellemeket találunk, mint Götíhét. Rousseau-t és a későbbi angol inváziónak első hírnökeit. Shelléy-t és Byron-t. S nem szabad itt megfeledkeznünk Schiller Tel] Vilmosáról sem, mely a belső Svájc romantikus életébe vezette be rajongó olvasóit. A svájciak sem maradtak azonban tétlenek Sietve építették a jobbnál-jobb utakat s később azt a vasúthálózatot, melynek sűrűsége ma az egész világon a második helyen áll. A vasúthálózat kiépítésével rohamosan indult meg a tulajdonképpeni svájci vendégfogadó és szállodáéi pár fejlődése. Hogy ez mekkora ar nívókat öltött arról csak a számok adnak keltő képet. 1880.-ban Svájcban már 1.002 olyan szálloda volt, mely elsősorban idegenek befogadására épült, s ezekben 58.137 idegen számára volt egyszerre hely. Harminc év alatt ezeknek a szállodáknak a szám a megháromszorozódott: 1912.-ben 3585 1h*en szállodai üzemet számláltak össze 168.625 ággyal! Ebben az időben éopen úgy. mint ma, el leheléit már mondani, hogy sehol a világon annyi fényűzés, kényelem és gyakorlottság nem fogadta az Idegen!, mint ezen a földön, melynek természeti szépségei és egyéb érdekességei lakásainak egyik legfőbb kereseti forrásává váltak. Furcsa közbeesőit főjegyzője és a rendi országgyűlésen több ízbe n képviselője volt s érdemeiért 1702- ben nemesi rangra emelték. Ennek a családnak a sarja a múlt század második felében élt Sponer Andor, aki a Szepességet a magyar országgyűlésen is képviselte, de a közélettől visszahúzódó kiváló ember érdemei inkább irodalmi téren keresendők, amennyiben kitűnő németséggel fordította le Arany János és Petőfi Sándor költeményeit, azután az Ember Tragédiáját, amelyet most is az ő fordításában adnak, továbbá Mikszáth Kálmánnak több müvét. Viszont Heinének költeményeit nagy sikerrel ültetet át magyar nyelvre. Irodaim] hagyatékában találták Mikszáth Uj Z|inyiász-ának fordítását is, amely mindeddig nyomtatásban nem jelent meg. A negyedik kúria az úgy nevezett Glosischer EdeJbof, Sámuel Augustini ab Hortis senior egykori háza, aki 1710-től 43 éven keresztül Poprád városának volt evangélikus lelkipásztora. Mivel azonban a vallás szabad gyakorlata ott éppen úgy, mint a többi Lengyelországnak elzálogosított 13 szepességi városban rendkívül korlátozott volt, hivatali állása ellenére nem lakott Poprádon. hanem Kakaslomnicon s itteni nemesi kúriájából minden szombaton este Poprádra kocsizott, hogy híveinek vasárnap istentiszteletet tarkón. A mai időkben Kakaslomnicnak legjelentősebb kúriája Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő háza. ellentét. Az a nép termelte ki az utazásnak és üdülésnek legnagyobb fényűzését és kényelmét, mély maga az elképzelhető legegyszerűbben, legszerényebben, legtakarékkoeaibban élt minidig és él ma is. De nemcsak ebben mutat kétféle arcot e svájci szállodás s egyáltalán az egész svájci szállodaipar. A mosolygó arc, mely a gazdag idegent fogadja itt, már vagy busz esztendő bizony elkomo- rodik, valahányszor könyvei fii^A&jol. A svájci szállodaipar márJ^^Btlenü! a --háború kitörése előtt válságba tulépi (kezesek egyre nagyobb miértekben tSB^asolták a ezátllo- daá üzemek jövedelmezőségét. Ebben ae időben már valóban óriási tőkék feküdtek ebben az iparban. 1804.-ben mintegy 520 milMó svájci frankra rúgott ez az összeg, mely azonban, nyolc év alatt, 1912.-ig harmadfélszeresére 1136 millió frankra szökött fel 'hirtelen. El lehet képzelni, hogy mit jelentett ennek a válságba jutott- foglalkozásnak a világhá'boru e mindaz, ami abból s azután következett. Csak egyetlen példát: Luzernben, ahol évi 160 ezer idegen ellátására vannak berendezkedve, 1915.- ben — mindössze hétezer külföldi fordult meg. Végehossza nincs azoknak a törvényes és gazdasági rendszabályoknak, mellyel a helvén állam- szövetség kormánya a végzetes bajiba jutott szállodásoknak segítségére sietett. Moratóriumok, állami hitelek Treuhand intézményeik követőik egymást. Az összes intézkedések közül azonban a leghatásosabb az volt, mely a további szálloda építkezéseket egyszerűen letiltotta. Ez a korlátozás ma is fenn áll. Ennek az évnek december 31.-ével járt volna le. ha újabban további három évre meg nem •hosszabbít ják. Ez a sok intézkedés azonban nemcsak a beruházott tőkének védelmét szolgálja, ami int az az első pillanatban látszik. A szállodaipar boldogulása széles népréíegek javát szolgálja. Hogy ez mily mértékben áll helyt, azt akkor látjuk be. ha megtudjuk, hogy a svájci szállodák 43.136 embert foglalkoztatnak állandóan e még mintegy 150.000 azoknak a száma, kik a hotelekben lakó idegenek körül szerzik meg mindennapi kenyerüket. Ez a szám nem is túlságosan nagy, ámbár a svájci iparok sóidban a második helyen áll, ha meggondoljuk, hogy évente átlag 3 millió vendéget kell ki- szolgálniok, akik mintegy 15 millió éjszakát töltenek a 3585 svájci szálloda 168.625 ágyában. Ez most van igy, a háború utáni időkben, amikor minden újabb fellendülés ellenére is ez a szálloda ipar a háború előtti forgalmának még csak 70 százalékát tudta újra elérni. Roppant érdekesek azok a számok, melyek arról beszélnek, hogy ez az egész iparág mát jelent a svájci nemzetgazdaság számára. Különféle számításokat eszközöltek erről. Mindegyik megegyezik azonban abban, hogy a szállodák idegen- forgalma, az a 340—50 millió svájci frank, amit a külföldiek vasúti jegyért, szállodáért fizetnek; a postánál, a kereskedőknél hagynak, borravalókban. belépti dijakban kiadnak igen jelentős mértékben fedezi azt a hiány t, amit a belv ét-konföderáció kütkeresked ’ :ri mérlege évente mutat. Ugyanezek a számítások ugyanis 190—200 millió frankra teszik azt a többletet, mellyel nemzetgazdasági szemponttokból a svájci idegenforgalom mostanában évenként zárul. Annikor az ember ezeket: az óriási számokat hallja, rögtön hajlandó arra a feltevésre, hogy Svájcban szállodásnak lenni a világ legragyogobb és legkényelmesebb üzlete. Ha azonban csak kissé foglalkozik ezzel a kérdéssel, hamarosan reá kell jönnie arra, hogy mennyi kínnal és fáradsággal. Nem csupán azért, mert a Szepesség reprezentatív man-je lakja, hanem azért is. mert Nitsch Andor községének éppen olyan hti vezetője ée sáfárja, mint a Szepesség öe-szügyeinek, ö a® úrbéres község elnöke és irányítója, az ő szava a legsúlyosabb a községi politika irányításában is és az ő házából indul ki mindaz, ami ma gazdasági és kulturális jelentőséggel bír Kakaslomnic életében. Amikor autónk a kúria elé ér, a. széles kapu tárva-nyitva van. Ez a nyitott kapu szimbólum, jelképe annak, hogy ügyesbajos dolgában Nitsch Andort mindenki otthon találja és mindenki szívesen látott vendég a házában. A kiemelkedő kúriák mellett szerényen húzódnak meg a gazdák lakóházai, de ezek között is újabbak feltűnnek építkezésük célszerűségével, tágas, nagy ablakaikkal és széles, világos, egészséges szobáikkal. Az a nevelés, amely az idegenforgalom szolgálatába állította be Kakaslomnic lakosságát is, meghozta eredményét. A gazdák arra törekszenek, hogy olyan lakásokat építsenek, amelyekben a nyaralni jövő idegen jól érezheti magát. A vendég kényelme és higiénikus igényei viszont visszahatottak az ő életmódjukra is és felfigyeltek arra, hogy a kényelmes és higiénikus lakás jegyében kell alakítani a falu kultúráját. Kakaslomnic földrajzi fekvésénél fogva elsősorban hivatott arra, hogy a Tátra keleti felének kiinduló góca legyen ée földrajzi fekvésének előnyeit a jövőben még fokozottabb mértékben kívánja kihasználni. Amint a búcsúzó nap aranysugarai még egyszer végigsimitják a nyájas falut, tekintetünk a lomnici hegycsoport büszke kupoláira s cikkcakkos ormaira esik. A természet a falu mögé a legszebb, leggyönyörüségesebb diszletet vonta, amely Kakaslomnic lakosait és a községet látogató idegeneket az áhítat érzésével tölti el... ** X ~ ‘ J — ---- ------------palo ták 8 pazar berendezések formájában jelentkezik ö külföldi előtt. Erre vonatkozólag is olvastam komoly tudományos számításokat, melyek még 1912.-ből származnak, tehát olyan időből, melyek a maiakhoz képest 30 százalékkal ikedve- zőbb képet mutatnak. Ezek szerint a svájci szálloda ipar 1912.-ben átlag 5.45% haszonnal^Kgozott Ebből le kell azonban vonni a berukáJ^p^tőkék 4.5% kamatát, mely természetesen nag^^zt az igénybevett hitel használatára és törlesztésére for- ditédiík. Ilyenformán 0.93% volna az a tiszta haszon, mely a szállodásnak és családjának életfenntartását, tőkegyűjtését szolgálná. Első pillanatra hihetetlenül csekély arányszám ez. Ha azonban számhaveesziik egyfelől az éles versenyt, másfelől pedig a svájci kamatozás alacsony szán vonaléit s nem feledkezünk meg arról sem, hogy mindég sok milliós svájci frankos beruházásokról van 6zó, melyeik után ez a töredék százalék is jelentős összegekre rúg, — akkor lassanként be kell látnunk, hogy ez az ottani viszonyok között tulajdonképpen nem is lehet máskép. Hiszen csak arra kell gondolnunk, ha ezeket a számokat eehogysem tudjuk összhangba hozná hotelszámlánk végösszegeivel, hogy a svájci szállodaipar szezónja tulajdoniképpen cssze-vissza három hónap. Ez alól csak a déli Tessino és a téli sporhelyek, néhány szanatórium alkot kivételt. S ha ezt szemelőtt tartjuk azt is megértjük, hogy milyen veszedelem és mennyi veszteség e hajszálnyi kamat különbségekre dolgozó ipar számára egyetlen esős rossz nyár, mint amilyen az idei is volt.. A külföldi, aki csekkfüzeiével a zsebében üdülni és szórakozni jön Svájcba, nem * ár sokáig. Az első heti hotelezám- Iánál már meggondolja a dolgot! a tovább ál! derűsebb vidékelvre, ha a vastag párás svájci rossz idő nem akar enyhülni. S ilyenkor ennek az egész svájci idegenforgalmi üzemnek precíziós tökéletessége és kényelme . álik a vesztére: hiszen annyira egyszerű, kényelmes az elutazás, hol a jegyváltástól a csomaghordásig minden intézményesítve van. A kitűnő villany vonatok pedig néhány óra alatt kiviszik az idegent derűsebb égbolt alá. Például az olasz és francia tengerpartra, ahol tényle; az idei rossz svájci nyár a rendes nyári pangás helyett általános zsúfoltságot okozott, úgy hogy még azok a nagy szállodák is kinyitottak, melyek rendes körülmények között nyáron át zárva szoktak lenni. Amint mindezekből látszik, nem könnyű mesterség az idegenforgalom. Mindenesetre sokkal nehezebb. mint haragos cikkekben hivatkozni természeti szépségekre és 6zánronkémi fűtői-fától az idegenforgalom hiányát, amint a ■: erre felé szokás. Minden egyébtől eltekintve: óriási tőkék, mérhetetlen sok fáradság, rengeteg hozzáértés, fegyelem és takarékosság szükséges ahhoz, hogy az idegen valóban mindent megkap’ n, amit a pénzéért követelni szokott, mihelyt átlépi házának ée hazájának küszöbét. Sulyok latrán. — Lengyel területre menekült a eseka elől egy orosz tisztviselő. A lengyel távirati ügynökség jelenti Wilnából: A lengyel—szovjetorosz határon, Rakow-Iwienioe határszakaszán, a kamayskai szovjet-körzet vezetője, Direktov, magánautón lengyel területre jött. A határhatóságoknak kijelentette, hogy a GPU már hosszabb idő óta veszélyezteti az életét. Személye ellen merényletet terveztek, s mivel a cseka-ügynökökuek nem sikerültöt feltűnés nélkül láb alól eltenni, ellenforradalmi ténykedéssel vádolták meg. A rend és csend orszáöában mennyire fillérenként gvűjtá össze ez e sok. ember rengeteg anmegtar' .tatás és kuporgatás árán azt
