Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-01 / 224. (2445.) szám

6 19S0 október 1, seerda. „Csak a rossz lelkiismeret és a félelem láthat veszedelmet a kisebbségek szabadságában"- mondja LlewelSyn Jones, az angol alsóház tagja Tahy Abris apostoli kormányzó ünneplése Ungvár, szeptember 30. (Ruszinszkói szer- kesztő&égönMöl.) A békeszerződések követ­keztében három részre osztott szatmári róm. k. egyházmegyének Csehszlovákiához csatolt része eddig vikáriátns alatt élte csendes éle­tét. A római szentszék ezen az ideiglenes álla­poton segítendő, Tahy Ábris eddigi püspöki vikáriust, ungvári róm. kát. főesperes-plébá- nost a szatmári egyházmegye Csehszlovákiához csatolt részének apostoli ícormányzójává ne­vezte ki. A kinevezést a prágai pápai namcius a napokban tudatta Tahy Ábris vikáriussal s igy annak hire villámgyorsan terjedt el Ung- váron mindenütt általános megelégedést és őrömet keltve. Ennek az örömnek Ungvár katolikus közön­sége sietett is kifejezést adni s vasárnap dél­előtt valóságos küldöttségjárás indult meg a róm. kát. plébánia felé. Elsőnek az ungvári Kát. Kör és Kát. Le­gényegylet jelent meg a főpásztor előtt és jó­kívánságát tolmácsolta az apostoli kormány­zónak. Féltizenkettőkor az ungvári róm. kát. egy­háztanács és iskolaszék jelent meg a főpász- tomál, Kerekes István dr. orvos, mint az egyháztanács és iskolaszék világi elnöke, üd­vözölte az apostoli kormányzót. Tahy apostoli kormányzó meghatva mon­dott köszönetét az üdvözlésért és örömét fe­jezte ki afölött, hogy a kinevezés a hívek meg­elégedésével találkozott. Tizenkét órakor Gébé Péter gör. kát. püs­pök érkezett meg a káptalan tagjainak az élén. Megható jelenet volt a két főpásztor ta­lálkozása. A püspök Isten áldását kérte az apostoli kormányzó munkájára, mellyel egy elárvult egyházmegye e részének boldogitá- sán fog fáradozni. Az apostoli kormányzó köszönő szavai után az erdőkincslár, mint plébániai kegyur képviselet ében Sztrapszky erdőigazgató jelent meg az apostoli kormány­zó előtt és az erdőigazgatóság jókívánságait tolmácsolta. A kinevezés egyébként az egész város tár­sadalmában osztatlan örömet okozott, mert ezzel a város jelentősége is emelkedett, amennyiben ezután két egyházfő székhelye lesz falai között. Megmérgezte 88 éves apiát és 79 éves anyját egy asszony, hogy vagyonuk birtokába jusson Pilsen, szeptember 30. Egész Déliny u gat-Csehor- szag lakosságát óriási izgalomba hozta tegnap egy borzalmas bűntény, amelyet egy asszony saját szülein követett el. Luska Vencel nyolcvannyolcéves domazslici ház- tulajdonost és hetvenkilencéves feleségét hétfőn reggel a szomszédok lakásukon halva találták. Az előhívott orvos megállapította, hogy az öreg há- zespár mérgezés áldozata lett s az esetről nyom­ban jelentést tett a csendőnségn'k. A megindult nyomozás során meg .lapitást nyert, hogy a házas­pár kávéjába, amit vasárnap este fogyasztottak el ötvenhatéves gyengeelméjű fiukkal, arzént szórak. Az arzénadag oly négy volt, hogy a házaspár két órával a kávé elfogyasztása után kilehelte telkét. Fiuk azonban, a’ ' csak kevés kávét ivott, csak esz­méletét vesztette s hétfő reggel óta, amikor beszál­lították a kórházba, már visszanyerte eszméletét s veszélyen kívül van. A nyomozás gyanúja mindjárt a meggyilkolt há­zaspár leányára irányult, aki egy Koerovsky nevű embernél van férjnél. Az asszonyt hamarosan élő- képit ették s a nyomós gyanuokok alapján letartóztatták. A nyomozás megállapításai szerint a bestiális asz- szony azért gyilkolta meg szüleit 6 tört bátyja éle­tére, hogy a családi vagyon kizárólagos birtokába jusson. A letartóztatott asszony ma teljes beismerő val­lomást tett. Tettének okául azt hozta fel, hogy el volt adósodva s szülei pénzéből akarta tartozásait kiegyenlíteni. Bevallotta, hogy rögtön a gyilkosság után magához vette születnek 10.000 koronára szó­ló betétkönyvét. Férje, aki vasutas s akit szintén gyanúiba fogtak, azt állítja, hogy felesége bűnéről nem volt előze­tes tudomása. — Fejnéíküli csecsemőholtteatet találtaik a budapesti Városligetben. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja: A Városliget egyik pad­ján ma reggel a járókelők csomagot találtak. Amikor a csomagot felbontották, megiborz,ad­va látták, hogy három-négy napos csecsemő fejnélküli holtteste volt a csomagban. A nyo­mozás megindult a rejtélyes gyermekholttest ügyében. Minden valószínűség szerint kegyet­lenül végrehajtott csecsemőgyilkosságról van szó Kolozsvár, szeptember végén. A tavalyi kisebbségi kongresszus hallgatósá­gának sorában feltűnt egy magas, rózsás arcú jellegzetesen angol ősz ur, ki feszült figyelem­mel kísérte a kisebbségek képviselőinek tanács­kozásait. Az újságírók kíváncsisága hamarosan megálliapitotta, hogy a figyelmes hallgató Fre- derick Llewellyn Jones, az angol alsóház tag­ja, ki London egyik kerületét képviseli a Themse parti parlamentiben. Llewellyn Jones akkor nyilatkozatot adott a magyar sajtónak e ebben arról beszélt, hogy időt és munkát akar szentelni a kisebbségi problémának, ennek a nagy világkérdésnek megoldására. Újévkor szo­katlan meglepetés ért: Llewyllen Jones ked­ves levélben boldog uj esztendőt kívánt az in­terjúvoló újságírónak, kivel néhány hónappal azelőtt mindössze egyórás ismeretséget kötött. Nem volt több ez a kedves levél néhány udva­rias, konvencionális sornál. Mégis úgy tetszett, hogy ez a szokatlan figyelmesség többet jelent annál, mint mutat: finom, előkelő üzenetet, melyet a hatalmas angol nemzetek tekintélyes fia biztatásul küld azoknak, kiknek ilyesmire nagy lelki szükségük van. A kívánság, mely jobb uj esztendőről beszélt, mintha nam is annyira a futólagos ismerősnek, mint inkább annak a kisebbségi nemzetnek, an­nak az egész kérdésnek szólt volna, melyről a genfi beszélgetés folyt. Az újévi jókívánság, sajnos, nem igen vált valóra. A kisebbségi kérdésben jelentős válto­zást — eddig legalább — ez az év sem hozott. Frederick Llewellyn Jones azonban beváltot­ta ígéretét. A nyár folyamán, a londoni inter­parlamentáris konferencián ő volt az, aki Stu- der svájci delegátusnak fejtegetését angol részről erősen támogatta: a svájci kiküldött pe­dig azt hangoztatta, hogy az államok ne lássanak ellenséget a kisebb­ségekben addig, mig a szerződéseket velük szemben becsületesen végre nem hajtották. Vagyis csak ezután van joguk magatartásukról ítéletet mondani. Lllewellyn Jones most ismét hallat magáról. Egy angol világlapnak nyilatkozott a napokban a kisebbségi kérdésről. „A kisebbségi kérdés — mondotta többek kö­zött — csak sajnálatos fogalomzavar követ­keztében válhatott azzá a bonyolult kérdéssé, ami ma. Középeurópá.ban azzal szokás érvelni, hogy a kisebbségek kulturális szabadsága az állam egységét veszélyeztetné és szeparatiszti'kue tö­rekvéseknek válnék forrásává. Éppen ellenke­zőleg! A kisebbségek elnyomatása, áthasonulá- suknak erőszakolása veszélyezteti komolyan az államok egységét. Abban, ha a kisebbségek nemzeti és kulturális kincseiket ápolják és vé­dik. csak a rossz lelkiismeret és a félelem láthat az államot fenyegető veszedelmet. Az állaimihüség igenis összeférhet a nemzeti ér­zéssel és azzal a ragaszkodással, mellyel a ki­sebbségek nemzeti sajátságaikon függnek. A legbeszédesebb példa erre Wales. Itt nincs nemzetiségi kérdés. Nem azért, mintha nem volna Walesben nemzeti érzés: ez jobban meg van ma, mint bármikor. Hanem egyszerűen azért, mert a walesi nemzet minden nemzeti követelését legjobb belátása szerint kielégítheti. Wales népe a legtökéletesebb nemzeti és kulturális önkormányzatban él. Az ilyen politi­kának hatása nem maradhat el. A világháború alatt az önkéntes jelentkezés legnagyobb arány számát Walesben érte el. Ve­zető angol politikusok: Lloyd George és Sir Sa­muéi Evans ebből a népből származnak. Hogy ez a nép századokon keresztül megőrizte nem­zeti sajátságait: elsősorban annak a hűségnek köszönheti, amellyel fiai nemzetükön csügge- nek. Másrészt azonban az érdem a fölvilágosult angol kultúrpolitikát illeti, amely meg sem engedte, hogy ezen a földön nemzetiségi kérdés keletkezhessék. Ezt az eredmény a teljes kulturautonómia meg­adásával érték el az angolok. A walesi népnek 95 százaléka ma is ir és olvas nemzeti nyelvén. Aligha van még egy kisebbség, amely ily ered­ménnyel dicsekedhetik. Iskolaügyekben a helyi önkormányzati ható­ságok a legteljesebb szabadsággal rendelkez­nek ügyeikben. A népiskolákban kizárólag a nemzeti nyel­ven folyik az oktatás. A felsőbb iskolákban pe­dig a szükséges mértékben. A walesi nvelvti be­adványokra ezen a nyelven adják meg minde­nütt a választ s a bíróságok előtt is biztosítva van a legteljesebb mértékben a nemzeti nyelv használata. A következmény pedig: Walesben ismeretlen a nemzeti elégedetlen­ség éppen úgy, mint bárminő szeparatisztikus mozgalom." Érdekes fejtegetéseit ezzel végzi az angol képviselő: „Az európai kisebbségek panaszainak or­voslása az európai béke egyik legsürgősebb követelménye. Erre a célra a nemzetek szövetségének mielőbb független bizotságot kell alakítania, amelynek az legyen a kötelessége, hogy tegye Európa összes államaiban a kisebbségek sorsát vizsgálat tárgyává és állapítsa meg leplezetlenül az igaz­ságot ...“ Nyilvánvaló, hogy Llewellyn Jones személyé­ben a kisebbségek nagytekintélyű és önzetlen védőügyvédet találtak. Magát ezt a tényt nem szabad lekicsinyelni, hanem arra kell gondolni, mit jelentett következményeiben egyedül Sco- tus Viator sikraszállása a háboruelőtti európai kisebbségek számára. Ezentúl azonban Llewel­lyn Jones hangja abban az egyre hangosabb kó­rusban, amelyből szól, azt is jelenti, hogy az angolszász gondolkozás hova-tovább tűrhetet­lennek találja a drágán megszerzett béke foly­tonos megterhelését az európai kisebbségi kér­dés bonyolódó megoldatlanságával. Ez pedig szintén jelent valamit... Sulyok István. — Egy angol mérnök különös öngyilkossága Egyiptomban. Kairóból jelentik: Az egyipto­mi angol körökben óriási feltűnést keltett Griffith Norton John mérnök öngyilkossága, Griffifch mérnök főnöke volt annak a nagy építkezési vállalatnak, amely az Assuan mel­letti duzzasztógátak építését végezte. Szom­baton reggel a mérnök Alexandriában csónak­ra ült és kievezett a nyílt tengerre. Ott golyót röpített fejébe és mire rátaláltak, halott volt. A nagy feltűnést keltő öngyilkosság hátterét még nem sikerült tisztázni. Az epük verzió szerint a mérnök és az egyiptomi kormány között az építkezési munkálatokkal kapcso­latban differenciák támadtak. Az építkezési cég kifogásolta, hogy a nem egészen hozzáér­tő egyiptomi mérnökök akadályokat gördítet­tek a munka lebonyolítása elé s a cég néhány nappal ezelőtt beszüntette a további munká­latokat. Mások szerint Gritffitih Norton öngyil­kosságát anyagi összeomlása okozta. Griffith Norton mérnök neve a világháború folyamán lett ismertté, ő volt az, aki a világháború fo­lyamán Romániában felgyújtotta az olajtele­peket, hogy ezáltal elejét vegye annak, hogy a bevonuló német csapatok petróleumhoz jus­sanak. A dolgozó nő őszi ruhatára Ajl utolsó évtizedben a divat a nagyvilági dán mák ée a polgári társadalom számára kreált toa­lettek és ruhák mellett még egy harmadik na­gyon szükséges csoportot is létesített a dolgozó, a kenyérkereső nő számára. A kenyérkereső nő ugyanis munkája, kenyérke­resete közben épp úgy nem használhatja a nagy­világi dámának szánt modelleket, mint ahogy nem használhatja a csak az otthonában dolgozó asz- szonyét, mert azok rendesen csak egy célt, a de­korációs célt szolgálják. Pedig a kenyérkereső nő­nek a dekorációs cél mellett — mert ez is elen­gedhetetlen — egy másik nagyon fontos céit, a praktikusságot sem szabad szem előtt téveszteni. A kenyérkereső nő minden hivatása közben használt ruhadarabjának amellett, hogy a szép­érzékét tökéletesen kielégíti, fedni kell a célt, a munkát is, amelynek szolgálatába beállították. Vagyis, egyszerűnek kell lennie, feltétlenül jó anyagból kell készülnie (hogy bírja a strapát), nem szabad gyürödnie, könnyen tisztithatónak kell lennie, s a szükség szerint legalább ké^há­romféle alkalmat kell szolgálnia. éz a többféle súlyos követelmény s a dolgozó nők mindig nagyobb számú kasztja végre, — a divattervezők külön akarata és igyekezete nélkül — megteremtette a dolgozó nők divatját, amely ma már olyan magas művészi nívón áll, hogy a társadalom minden divatosan öltözködő rétege onnan kéri kölcsön a délelőtti használatra szánt rühamodetleket. A dolgozó nő őszi ruhatárának legfontosabb darabja a kosztüm. Meleg gyapjúszövetből, magas­ra gombolható ,nagy szőrmegallérral, hogy töké­letesen védjen a hideg ellen, s hogyha szükséges, télen is használható legyen. Természetesen szük­séges hozzá többrendbeli blúz, különböző anyag­ból, hogy csupán a blúz felcserélése képessé tegye I a ruha viselőjét egy délutáni látogatás, vagy ki­sebb teán való megjelenésre is. A kosztümhöz gyönyörű, s nagyon divatos szin- összeállitás a barna-drapp, barna-zöld, fekete-fe­li ér. fekete-oeriz, mélyzöld és vajszin. A dolgozó nő másik elengedhetetlen szükség­lete a háromféle változatban viselhető kompié, amely akár őszi, akár téli anyagból egyaránt el­készíthető s amelynek egyszerű beszerzése hosz- ezu időre mentesít minden ruhagondtól. Ez a kompié áll egy kényelmes, mélyzsebü hosz- szu kabátból, hátul sima, elől berakott szoknyából, férfifazónu mellényből és sima- angol blúzokból, amelyeket megint váltogatva viselhetünk. Napos, meleg őszi napokon a blúz a szoknyá­val vagy különösen a mellénnyel egyedül is elég, elég sporthoz is egy szép élénkszlnü kötött pal­ló ver re 1 kiegészítve, mig kabáttal bőven fedi az egész ősz vagy tél uccai ruhaszükségletét. Ehhez a kompiéhoz legdivatosabbak a tweed szövetek. Nagyon szépek a barnás, vöröses árnya­latnak, amelyekhez nagyszerűen illik a mosó­medve, a farkas, az oposont, a biber. a kenguru, a tüzrókaprém s blúzként a vörösnek, drappnak minden szinámyalata. Kalapot ez is s a kosztüm is, csak kicsit bír el. Kis bársony- vagy zsenfliasapkát, nyúlszőr vagy filc klóét, valami egészen kevés, de apárt vörös dísszel. Cipő: délelőttre lapossarku barna borjubőr, délutánra barna gyík, krokodil vagy sevró. Külföldön ezekhez a ruhákhoz mindig a ruha színeiből válogatott apró gyöngyből hurkasze- riien fűzött gyöngyláncokat használnak, amelyek különféle, egyszerű vagy fantasztikus mintákban finom hatásnak és dekorativek. Mennyi gyümölcsfa van Magyarországon? Ma­gyarország gyümölcske rtészetének adatait eddig nem ismertük. A kormány 1895-ben kísérletet tett a gyümölcsfák összeszámolására, de ez a kísérlet nem sikerült. Kielégítő statisztikát csak a múlt évben sikerült összeáliitanÜ Eszerint Magyarorszá­gon 1929-ben összesen 15.680.765 gyümölcsfa volt. Az egyes gyümölcsfajok megoszlása a következő (a zárójelben levő szám a százalékot jelzi): szilva­fa 4,782.064 (30.5), almafa 2,606.683 (16.6), körtefa 1,480.524 (9.4). meggyfa 1.341.930 (8.6), eperfa 1,186.771 (7.6), cseresznye 1 120.533 (7.1), barack 993.021 (6.3), dá. 971.356 (6.2), őszibarack 812.554 (5.2). Aránylag a legtöbb gyümölcsfa a Nagyalföld “■ n > (6.7SS.245 darab), azután az északi dombos vidéken, a csehszlovák határ men­tén (2,190.320 darab). — Óriási értékű madártojást kap Marseille. Pá­ris'bót jelentik: A nemzetközi tengerentúli kiállítás vezetőségének sikerült a madagaszkári kormányzó­ságnál elérni, hogy a tananarivói múzeumban lévő aepionnls-tojiást Marseiíleba szállítsák. Az aepior- nis egy történelemelőtti madár és ez az egyetlen épségben lévő tojása, amelyet huszonöt évvel ezelőtt találtak Madagaszkár szigetén. Kilencven centimé­ter hosszú és hatvan centiméter széles. Számos amerikai muzeum akarta már megszerezni a tojást, azonban a francia kormány semmi pénzért nem hajlandó eladni. A szállítás alkalmával 20.000 eit- lingre biztosították. A kiállítás befejezésével a párisi prehisztordlcus múzeumba kerül. — Egyetlen magyar leány könyvpolcáról sem hiányozihatik özv. Péchy Gáspárnó Bar- tóky Mária kitűnő könyve: az Élethajók uta­sai. Ára 16 korona. MÁSODIK KIADÁS! NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lirai antológiája Darvas János, Gyóry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával ARA 25 Ke MÁSODIK KIADÁS!

Next

/
Oldalképek
Tartalom