Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-05 / 228. (2449.) szám

A losonci üg*»r©g Ce&téwálása efidtt 8s*Sa s SzBRclav Felesne «8r. A csehszlovák köztársaság elnöke, Losoncon egy üdvözlő beszédre magyarul a következő­ket mondta: „Hogy a kultúra iránt, érzett őszinte tiszte leiemet tettekkel is bizonyít­sam, elhatároztam, hogy 80. születésnapom alkalmából létesített alapból magyar tudomá­nyos, irodalmi és képzőművészeti társulat céljaira megfelelő összeget fogok juttatni.“ Az elnök ur múltja és ország-világ előtt való tekintélye megerősíthet bennünket ab­ban a hitben, hogy a szó komoly volt, a szán­dék igaz, a gesztus nemes. Csak az a kérdés, hogy ez a föltett jószán- dók hogyan válik valóra, hogy azok, akik az ígéretet tettre váltják, hogy fogják meg a dolgot. Az a kérdés legelsősorban, hogy a végrehajtó közegek hová irányítják majd azt a kilátásba helyezett adományt: A már meg­lévő irodalommal, tudománnyal és képzőmű­vészettel foglalkozó magyar egyesületek felé, vagy egy uj, hármas célkitűzésű egyesület megalakítására használják föl. Mert ma a helyzet a következő: A szloven- szkói magyarság kisebbségi kul túr élete a köztársaság fennállása óta, már amennyire lehetőség nyílt számára, és amennyire anya­gi ereje engedte, megszerveződött. Keretek­ben minden ki van építve s hogy ezek a ke­retek még teljesen kitöltve nincsenek, annak legelsosorban az az oka, hogy szegények va­gyunk, a kisebbségi sors annyira megszorí­totta életstandardunkat, hogy magát a puszta életet is alig-alig tudjuk biztosítani magánk­nak. A másik lényeges ok az, hogy a hatósá­gok még ebből a mi szegénységünkből kitelő kulin rmunkét sem segítették elő kellőképen, nem támogatták, sőt igen sok esetben hátrál­tatták. Az elnök ur nemes intenciója legelső sor­ban a legnagyobb bajon, a szegénységen van hivatva segíteni, de viszont csak akkor lehet élő valósággá, ha másrészt biztosítja a ma­gyar kulturélet kifejlődésének zavartalansá­gát, sima útját, vagyis ha nemes példaadása erkölcsi kényszert fog tudni gyakorolni az alárendeltebb hivatalokra, hogy ők is fenntar­tás nélkül biztosítsák a kisebbségi magyar kulturélet haladását. Az adomány felihasználásának két irány- lehetőségét említettem. Mondtam, hogy a kul­turélet minden ágazatának megvan már ná­lunk a kerete, melybe a szlovenszkói magyar kisebbség minden jelentős kulturtényezője egyénenként és testületenként be van szer­vezve. Ida az adomány egy uj, hármas célki­tűzésű egyesület megteremtésére fordittat- nék, — mint ahogy ezt a nyilatkozat megfo­galmazásából következtetni lehet, — úgy vagy az eddigi keretek esnének szét, mindent újra kellene kezdeni, vagy az uj egyesület oly ele­mek vezetésére szorulna, akik lehet, hogy ér­tékes kulíurmunkások egyénenként és a ma­guk nemében, de közösséget a kisebbségi magyar társadalommal nem vállaltak s igy nincs meg a közönség körében az a szellemi hinterlandjuk, mely egyrészt az egyesek mun­káját táplálja, másrészt, melyen át működé­sűk általános jellegűvé és népművelővé vál- hatik. Ezek bekapcsolódása különben az ed­digi keretekbe legnagyobbrészt azért nem történhetett meg, mert javarészt külföldi ille­tőségű, véletlenül Szlovenszkó területén lakó egyének, akik ez érvényben lévő előírások szerint nem is lehettek belföldi egyesületek tagjai. Egy uj egyesület igy tartalom akarna len­ni keretek nélkül s a régi keretek csak úgy kénytelenek volnának vegetálni a tartalom kitöltésében, mint eddig. Olyan lenne ez, mint a felülről épülni kezdő ház. mely lehet, hogy valahogy megállna, de az alapokat mégis mi raktuk le biztosan, a kisebbség leikébe gyö- kerezőn. Az eddigi egyesületeink törvényszerüek, alapszabályaik, jórészt jóvá vannak hagyva. Ha ezen mondatom premisszája nem lenne igaz, a következménye nem állhatott volna elő. Kötelezővé van téve számunkra a politi­kamentesség is, tehát minden tekintetben megfelelnek az állam törvényeinek. Az ál­lamfőnek nem lehet célja, hogy az amúgy is akadékoskodó hatóságokra, — melyek min­den akadékoskodásuk ellenére is kénytelenek voltak az egyesületeink törvényességét elis­merni, — rálicitáljon a meglévő egyesületek életének megnehezítésével, nem lehet célja, hogy politikai szempontokat vegyítsen bele az eddig politikamentesnek őrzött kulturális életünkbe. Mi politikamentesen, a tiszta iro- dalmiság, a tiszta tudományosság, a tiszta művészeti szellem jegyében működtünk, nem­csak azért, mert erre a törvény által kénysze- rittettüuk, de tettük volna ezt minden törvé­nyes kényszer nélkül is; egyszerűen azért,' mert ezt tartjuk az egyetlen igaz útnak. A hatóságok a működés engedélyezésével, vagy meg nem akasztásával is elismerték azt, hogy működésünk ezen az utón korrekt. Ha már most ez a helyek és egyedül helyes cél­kitűzés és munka a legfelsőbb fokon nem megfelelőnek nyilvánít tat-nők az által, .hogy egy uj egyesület megszervezése vált szüksé­gessé, nagyon közel fekvő a gondolat, hogy ennek az egyesületnek rejtett politikai célja lesz. Említettem azokat az akadályokat is, ame­lyek a keretekben kiépült kulturélet-fázisok helyes és teljes kitöltését gátolják. Nem aka­rom felsorolni azokat a kicsinyes gáncsveté­seket, melyekkel egyesületi életünk naponta találkozik. Nem arról akarok beszólni, hiszen ez közismert tény, hogy egy alapszabály ter­vezet jóváhagyásának minimuma 2—3 esz­tendő, hogy éppen az országos irodalmi egye­sület alapszabályai pont öt éve hevernek el­intézetlenül, csak egy-két pozitív tényt aka­rok felhozni a helyzet illusztrálására. Vegyük pl. a tudományos életet, mely a nyilatkozat sorrendjében az első helyet foglalja el s mely a tudós humanista szemében minden bizony- nyál amúgy is a legelső és legfontosabb. A tudományossághoz tudományosan képzett em­berek nyugodt, csak a tudománynak élő éle­tére van szükség. A tudományos élet hordo­zói javarészt a tán áremberek közül kerültek ki. Kérdem, hol vannak ma a tanárok a ki­sebbségi magyar tudományosság területén? Az iskolák legnagyobbrészt államosittattak. És a helyzet az, hogy ezen állami középisko­lák tanárai nem dolgozhatnak a magyar tu­dományosság terén szabadon, mert egyrészt túlterheltségük ezt meg nem engedi, más­részt a felettes iskolai hatóságok ezt rossz szemmel nézik. Ez igy van! Az első összevá- logatás is úgy történt, hogy a szürke „Schul- meister“-nél csak valamivel magasabb kép­zettségű és ambíciójú tanárokat vagy át sem vették, vagy aki folytatta régebben megkez­dett tudományos működését, később bocsá­tották el. Egyszerűen, még ma is bűn szám­ba megy, ha valaki pedagógus akar lenni, az iskoláján kívül is, ha valaki több mer lenni, mint az óráit jól-rosszul letudó didakta. Még ma is kálváriát járatnak a véglegesítésnél azokkal, akik valamivel is felül emelkednek a közepesnél alacsonyabb nívón, vagy csak egyszerűen nem tagadják meg közösségüket a kisebbségi magyar társadalommal. Tizenkét óv alatt valódi tudományos munka tanári részről meg nem jelent. Az állami tanárok a meglévő, törvényes, korrekt, politikamentes, tudományos egyesületeknek csak tagjai sem lehetnek. \z Elísabeth-Arden szépségápolásáról szóló könyvecskét mindenkinek szivesen bocsájtjuk |ü rendelkezésére. K Földesi Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét Berlinben az Elizabeth-Arden-Salon rövid láto­gató a után beavatták az Elisabeth-Arden-Sa- lon tudományos kezelésébe és autorizálták a helyes börlceze'ésben való tanácsok adására. Földesi Gréte úrnő szivesen ad hölgyeknek díjmentesen tanácsot a szépség- és testápolásra vonatkozólag. Egyedüi' autorizált egyedárusités Bratislavában PARFÜMÉRIA D. ENGEL BRATISLAVA. Enyhe, kellemes illatú, amellett radikáliséin | old mindért olajos vagy kormos szennyei a kézről i vagy ruháról, a PoesáíkoSmbiíoi szappan! Ezen a szellemen keli mindenek előtt vál­toztatnia az elnök urnák, enélkül minden ne­mes gesztus, minden jótett hiábavaló. Alapjában meg kell reformálni az egyesü­leti törvényt is. Lehet, hogy formailag a meg­lévő egyesületeink nem felelnek meg az elnök ur elképzelésének, de ennek nem mi vagyunk az okai, hanem az elavult régi rendelet, Ha mi kézdeményeznők egy tudományos, irodal­mi és képzőművészeti célokat együttesen szolgáló egyesület megalakítását, nem tudom, nem botlana-e meg az ügy az 1508—75. BM. körrendelet mellékletének II. pontján, mely szerint „lényegesen különböző egyletek egy cim alatt közös alapszabályokkal nem ala­kulhatnak." El kell hárítani ezenkívül mindazokat a nehézségeket, melyek a nyelvtörvény félre­magyarázása folytán állnak elő. Itt van pl. egy tudományos egyesület esete, a Szepes- megyei Történelmi Társulaté. Történelmi tár­sulat, tehát a múlt a kutatásainak az anyaga és ez a múlt a magyar múlt. Ám a Sz. T. T. csak avval a föltétellel nyerte el a működési engedélyi, ha kiadványait mindenekelőtt szlo­vákul jelenteti meg s ebben az esetben is ki­kötötték, hogy a magyar nyelv mellett a né­metet is egyenlő mértékben kell használnia. A háromszoros nyomdaköltséget nem bírja, tehát egyharmad részre kellett redukálnia a működési körét. Azt hiszem, a tudományos­ság, az irodalom, a művészet művelése nem lehel alárendelve a hivatalokra vonatkozó 20 százalékos nyelvhasználati jognak. Praga locuta est, — séd causa non est fini- ta. A dolog csak ugv lesz valóban, megnyug­tató a csehszlovákiai magyar kisebbség iro­dalmi, tudományos és művészeti életére, ha a nemes gesztus az eddigi, ismétlem, teljesen törvényszerű, elismert, a kitűzött célt a kor­látolt lehetőséghez képest minden mellék­gondolat nélkül, ideális szempontokkal szol­gáló egyesületek felé irányul s ha a magyar kisebbségi kulturélet elő] elhárul általa min­den anyagi és hivatalos gátlás, — egyszóval ha nem a csehszlovák nemzeti eszme fan lom­ja, de a magyar kisebbség szellemi konzer­válódása és kulturális fejlődése jegyébe lép általa a mi elindult irodalmi, tengődő művé­szeti és egészen elhanyagolt tudományos életünk. Csak igy lehetne a magyarul tett Ígéret magyarán érzett és elgondolt jótett, máskép az elnök ur minden bizonnyal őszinte jószán­dékkal tett kijelentését olyan „görög ajándék­ká" süllyesztenék le az informátorai, végre­hajtó közegei, amelytől inkább félni kellene, mint örülni neki. iöris király is &mhercegnő háiassif a nowemiierben lesi meg A házassás mélyreható politikai célokat szolgál - A Szentszék beleegyezett a királyi nász megkötésébe Milánó, október 4. Az olasz királyi ház szombat reggel hivatalosan bejelentette Griovanna hercegnőnek eljegyzését III. Boris bolgár királlyal. Giovajma hercegnő az olasz királyi párnak negyedik gyermeke és Í907 november 18-án született Rómában. A királyi házasságot a politikai körökben annál nagyobb megelégedéssel fogad­ják, mivel Griovanna hercegnő két nővére az állam érdekeire való tekintet nélkül, szerelmi házasságot kötött. Yolanda hercegnő Calvi di Bergolo gróf tüzérk&pitányhoz ment feleségül, míg Maífalda hercegnőt a hesseni herceg vette el. A házasságnak még útjában állt egyházi akadályokat most már megszűntöknek lehet tekinteni. Az olasz királyi hercegnőnek a bolgár királlyal való házassága megerősíti Olasz­ország kapcsolatait Bulgáriával és olasz politikai körök véleménye szerint ez a poli­tikai házasság Jugoszlávia végleges bekerítését jelenti. Páris, október 4. Ahhoz a hírhez, amelyet a párisi sajtó a New York Héráid je­lentése alapján vett át az olasz királyi házban küszöbön álló nászról, a francia lapok azt az értesülést fűzik, hogy az esküvő már november folyamán végbe megy a san- rossorei királyi palotában. Az eljegyzés éppen úgy, mint Yolanda és Maffalda her­cegnőnek eljegyzése történt annakidején, minden külső pompa nélkül megy végbe. A pápa máris beleegyezett a házasság megkötésébe. A Vatikánnal folytatott tár­gyalások a kanonikus akadály elhárítása ügyében folytak és éppen ezért húzódtak olyan sokáig. Boris király tudniillik görögkeleti vallásu. A New York Héráid fel is sorolja azokat a feltételeket, amelyek mellett a Vatikán beleegyezését adta a házas­sághoz. Ezek a következők: a házasságból születendő összes gyermekek római kato­likus vallásunk lesznek. Egyetlen kivétel csupán a jövendő trónörökös eseteben tör­ténhetik, akit ortodox vallásban lehet felnevelni. v Brlasá Issiiüilíja i sssfi tárgyalásckrői Páris, október 4. A francia köztársasági elnök vezetésével ma délelőtt tartotta meg a francia kormány kétórás minisztertanácsát, amelyen Briand külügyminiszter és Flandin kereskedő lemügyi miniszter beszámolt a. genfi népszövet­ségi munkálatokról. Briand különösen a külföldi — Szenvedő nőknél a természetes Ferenc József keserű viz könnyű, erőlködés nélkül való bétkiürü- lést idéz elő és ezáltal e w esetben rendkívül jóté­kony hatással van a beteg szervekre. A női beteg­ségekre vonatkozó tudományos irodalom több meg­alkotója írja, hogy a „Ferenc József* virz kitűnő ha­tásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fű szer üzletek­ben kapható. államférfiakká! folytatott tárgyalásait, a bizott­sági tárgyalásokat, a teljes gyűlés etappeja.it ismertette, s részletesen kitérjeszkedett az európai unió J tervére, a kisebbségi kérdésre és a fegyver­kezések korlátozásának kérdésére. ! Behatóan kifejtette, hogy a francia delegáció I ezekben a kérdésekben minő álláspontot foglalt el és mint csatlakozott a népszövetség a francia delegáció álláspontjához. A kereskedelemügyi miniszter a genfi gazdasági tárgyalásokat is­mertette. A minisztertanács ezután elfogadta azt a de­krétumot, amely Szovjetoroszország bizonyos termékeinek behozatalát korlátozza. Különösen gabonáról, húsról, cukorról, tojásról, fáról, len­magról, enyvről és zselatinról van szó. Flandin kereskedelemügyi miniszter ebben az ügyben az újságíróknak nyál atkozott, s kijelen­tette, hogy 1930 első hat hónapjában Oroszországból 441 millió frank értékű árut hoztak be, amivel szemben Franciaország csak 119 millió értékű árut szállított Oroszországba. A behozatal korlátozása nem jelent gazdasági háborút Oroszországgal szemben, egyszerűen a szov­jetorosz termékek behozatalának állami el­lenőrzéséi kívánja megvalósítani. A francia lapok moszkvai jelentése szerint a párisi ezovjetorosz kereskedelmi központnak negyven alkalmazottját Moszkvába hívták. 5 1080 október 5, vasárnap. 4JHJJJU '.UJUmUAUUU MIM U1BUUJ I&UU.UJBUUf l U ItWfaU 1 MJftU JUT. WÍIlxUU

Next

/
Oldalképek
Tartalom