Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-05 / 228. (2449.) szám

mai szlMmni a kípb Hftm » oidm. Ara a korona ^ (2M^*á,B" V<>>Arnai9 1930 °ktÓber 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- évre 76, havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Fi képes melléklettel havonként 2,50 Ké-val több Egyes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok /*««*<««; politikai napilapja Feiíiűa DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA Szerkesztőség* Prágall, Panská oltce 12. EL, emelet. — Telefon: 30311 — Kiadóhivatal; Prága ÜL Panská mí i c e t 2. 10. emelet. Telefonj 34164. SÚRQÖKYCIMi HÍRLAP. PRAHA Befejeződtek a népszövetség tanácskozásai Lord Róbert Cecil bucsubesiéde — Utulescu róróteeszé&e e kisebbségi problémáról Az elárult Harx Prága, október 4. A csehszlovák szociáldemokrata pár t a mait alapotokon ige® fontos aktust hajtott végre juibllérie kongresszusán: modernizál­ta ötvenesz/tenidós programját, ötven év alatt a párt nagy vargabetűt tett meg ideo­lógiájában és taktikájában. Régi marxi fór­ra d almi sága opportunizmussá jámborait, vörös demagógiájának fegyverei ócskavassá rozsdásodtak, elméleti oszt ályharc-1 aktikaja a gyakorlatban a aseh kapitalizmussal való együttműködéssé puh/ult, régi marxi inter­nacionalizmusa csehszlovák nacionalizmus­sá vedlett. Miután a párt maga ennyire messze jutott Marxtól, világos, hogy a pro­gramot, a régen cserbenhagyott, megcsu- folt, anakronizmussá vált programot is ,^mo­dernizálnia" kellett. Hosszú, nehéz viták árán ugy-^aihogy sikerült is átszafbni a .régi ruháit a párt mostani testére, de nem sokat változtatták rajta, ugyanúgy lötyög az most hí, mint eddig; külön dolog a program, kü­lön dolog a párt, egyiknek kevés köze van a másikhoz. Ami változtatás esett a progra­mon, az mind csendes ideológiai távolódás Marxtól. Neon volt jelentőség nélküli lát­vány az, hogy a kongresszusi termet két szoíborkép dominálta: Marx és Masaryk. De amig Marx már csak színpadi kellék, lomtá­rt relikvia volt, addig Masaryk szelleme és tanítása annál elevenebb hajtó és éltető eleme lett ennek a pártnak. Amennyit Marxtól távolodott, ugyanannyit közeledett Masa rytohoz. Marx és Masaryk szintézise, ezt jelképezte volna a szociáldemokrata párt kongresszusának külső képe, de a va­lóság az, hogy ez nem Marx pártja többé, hanem Masaryk követője. Marx nemzetközi szociáldemokráciáját hordozza még a nyel­vén, de már Masaryk csehszlovák nemzeti demokráciáját követi tetteiben. Mily föltűnő, meleg rokonszenvvel üdvö­zölte az osztályfharcot mimelő munkáspárt együttműködési készségét a legszélsőbb jobboldali cseh nemzeti demokrata pártnak, a cseh nagyipar és nagytőke pártijának saj­tója! Milyen sokatmondó kontraszt! Ugyan­ilyen megelégedéssel emelte ki táviratában Masaryk köztársasági elnök, hogy az inter­nacionalista párt oly szépen dokumentálta az államiasság, vagyis más szóval: a cseh­szlovák nemzeti állameszme iránti odaadá­sát! Teljes oka volt Masarytknak erre a megelégedésre. Mintegy ennek bizonyitéká- u'l a cseh néppárt sajtója örömmel szögezte le, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt az internacionalizmusnak egészen uj értelmezést adott, mert most már kimon­dottan azért nevezi magát internacionalista pártinak, mivel a köztársaság minden náció­ja képviselve van tagjai sorában. (Persze, a német szociáldemokratákat kivéve.) A cseh néppárti lap vezércikke leszögezi, hogy ez nem a marxi internacionalizmus többé, mely államközi osztályszövetkezés volt, ha­nem az állam alapján álló s egy állam terü­letére szorítkozó belső nemzetköziség, ami­lyet azonban nemcsak a csehszlovák szociál­demokrata párt tud itt fölmutatni, hanem valamennyi csehszlovák párt, melyek szin­tén hivatkozhatnak több-kevesebb joggal arra, hogy cseh, német, szlovák, magyar, ruszin srtb. választókat egyesítenek maguk­ban. Ebben a tekintetben az agrárok még túl is tesznek a szociáldemokraták nemzet­köziségén, mert hisz az agrároknak formá­lisan van egy magyar, egy ruszin, sőt zsidó alosztályuk is, a csehszlovák szoci áldom o­Genf, október 4. A népszövetség tizenegye­dik összejövetelét ma délben tizenkét órakor befejezték. A záróul esen a legnagyobb érdeklődést Lord Róbert Cecilnek beszéde keltette, amelyet az angol államférfi népszövetségi hattyúdalának kell tekinti, mert kijelentette, hogy ez alka­lommal valószínűleg utoljára jelent meg a népszö­vetségi ta nács k ozá sok on. Az angol államférfin abból indult ki, hogy Wíl- fiou kijelentései szerint a. népszövetségi paktum­nak csupán első tervezetnek kell lennie, mert az idők folyamán ki kell egészíteni és meg kell javítani, A népszövetségi alkotmánynak a Kellogg-pak- tumkoz való alkalmazása érdekében folytatott munkálatok eddig arra az eredményre vezettek, hogy a háborúról való lemondás elvét általában sikerült keresztülvinni Ha azonban nem sike­rül szükség esetén katonai rendszabályokat is alkalmiam, a népszövetségi paktum tökéletlen marad és a Kedo-ggpaktumra ie kihatva annak erkölcsi hatékonyságát Legyöngiti Az Angliá­krata pánt pedig annyira nacionalista szí­nezetű, hogy például magyar alosztályt sem­mi áron neon tűrne meg. Sőt az is jeflleunző, hogy semmiképp nem akarja a maoionális „csehszlovák szociáldemokrata párt“ név helyett az in bér náción áli sabb „csehiszlová­kiai szociáldemokrata párt" nevet fölvenni. Ilyen körülmények között a csehszlovák szociáldemokrata párt internacionalizmusa puszta maszlag. És hol van a csehszlovák szociáldemokra­ta párt a régi igazán internacionálisan paci­fista szociáldemokrata pártoktól, melyek a pacifizmust olyan komolyan gondolták, hogy soha, sehol, .senkinek a kedvéért fegyverke­zésre, mi'litarizmusra egy fillért meg nem szavaztak, mert azt a nemzetközi béke és a világmunkásság ügye elleni merényletnek tartották volna? A csehszlovák szociáldemo­krata párt ellenbe® minden évben minden militarista terhet megszavazott. Minden al­kalommal önként. Sőt még akkor is stréber- kedett megszavazni a katonai terheket, amikor erre senki sem kérte, erre semmi oka és alkalma nem lehetett, amikor ellen­zékiben volt! De nemcsak álintemaciónalizmus és álpa­cifizmus, hanem az áldemokrácia ápolása is súlyosan terheli ennek a pártnak a lelkiis­meretét. Demokráciája nem terjed túl a cseh­szlovák nép körén. A szociális igazságosságot csak a csehszlovák nemzet hozzátartózói szá­mára valósítja meg. A kisebbségekkel, a ki­sebbségi munkássággal szemben épp oly anti­demokratikus és önző, mint a többi cseh párt. Legalább indifferens lenne, ha nemzetközi­nek mondja magát, de nem, a nacionalista pártokkal versenyez az uszító nacionalizmus­ban. A szociáldemokrata iskolaügyi minisz­ter 280 millió koronát fordít most tizenkét esztendő után a nemzeti kisebbség által la­kott vidékeken cseh, illetve szlovák nyelvű „kisebbségi" iskolák építésére. Ruszinszkőn tucatjával, építenek cseh nyelvű iskolákat. Ahol a szociáldemokrata pártnak befolyása van, akár a sóbánya vidéken, akár tói ée más államoktól képviselt elveknek célja az, hogy ne szankciókat teremtsenek, hanem, hogy a békét védelmezzék meg. A népszövetségi paktum jelenlegi határozatai­nak megerősítése feltétlenül a háború lehetősé­gének csökkentésére vezet. A regionális szerződésekre vonatkozólag lord Cecil leszögezte, hogy a népszövetségi alkot­mánynak szándékolt megváltoztatásai által a regionális szerződésekből származó kötelessé­gek nem érintetnek. Mindenesetre hatalmas erkölcsi, elsősorban azonban anyagi érdekek vannak, amelyeket érzékenyen érintene a háború végleges kikü­szöbölése és a korroáynak katonai tanácsadói is azon fognak fáradozni, hogy a háborús készségből való engedékenységet veszedel­mesnek állítsák be. Azeűfeac. * népszövetséginek - uönwnie k séi,. melyik irányt válassza. Azok, akik készek ar­ra, minden eszközt ragadjanak meg a béke biz- * termelésűéi, akár a szlovenszkói kikötőkben, akár a szlovenszkói és ruszin szkói építkezé­seknél, mindenütt elsősorban a cseh, másod­sorban a szlovák munkásokat juttatja ke­nyéralkalomhoz, persze, a kisebbségi mun­kások egzisztenciájának rovására. Sokat ígér­tek és vártak a párt magyar kolomposai a pártprogramot módosító kongresszustól a ki­sebbségi kulturális követelések kérdésében. Memorandumokat közöltek a kormánylapok­ban, melyekben liberális kisebbségi politi­kát ajánlottak és ígértek. A kongresszuson azonban a magyar kisebbségi kérdés rende­zése komolyan szóba sem került. A prog­ramba egy semmitmondó frázist vettek be a kisebbségi kulturautonómiárél. A párt nem is vett tudomást a kisebbségek kiáltó sérelmeiről, nem követelt semmi javítást, mindössze egy szónok tett említést, hogy „ha majd eljön a kisebbségi kérdés rendezésé­nek pillanata", akkor a párt majd hajlandó lesz olyan kiegyezésre, amellyel a kisebbség maga nem, de legalább a kisebbségi mun­kásság m,eg lesz elégedve. Mért nem köve­telték az azonnali igazságtételt? Azért nem, mert a csehszlovák sovinizmus­nak éppen az az érdeke, hogy ez a „pillanat" mennél későbbre tolódjék. Ezért nekik nem sürgős az ügy, nem követelőznek, csak fölté­teles jövőben beszélnek róla. De lehet-e mást várni ettől a soviniszta párttól? Ország-világ tudja, hogy ez apárt kész vezéri garnitúrát kapott az államfor­dulat után, az állam alapító „realista" cso­port odavezényelt nacionalista intellekfuel- jeit. Ismeretes, hogy ez a nagyhatalmú cso­port, látván azt, hogy a kis realistapártban csak kis befolyáshoz jutna, gyorsan likvidál­ta a kevés vezéri stallumot biztositó kis pár­tot és kész vezéri pozíciókba helyezkedett be a már meglevő pártokban. így került Be- nes és köre a nemzeti szocialista párt élére, Stránsky a nemzeti demokrata pártba, (ahol később pártszakadást idézett elő,) a hlasista Srobár és Blaho az agrárpártba, a hlasista' Dérer és Bene? Vájta a szociáldemokrata fcositására, rendületlenül dolgozzanak tovább, akik azonban, nem kívánják a békét, távozza­nak ebből a gyülekezetből, hogy ne hátráltas­sák a többieket, lassú, de teljes őszinteséggel végzett munkájukban. Á népszövetségi gyűlés elnöke, Titulescu zá­róbeszédében kijelentette, hogy a tárgyait problémák terén visszafejlődést nem lehet meg­állapítani és a felfogások különbözősége csu­pán a haladás tempójára vonatkozik. Az euró­pai unió kérdése a népszövetség napirendjén marad, ugyancsak napirenden marad a bizton­ság és a leszerelés kérdése is. A kisebbségi védelem kérdésében nyflt é# barátságos tárgyalás fejlődött ki, amelynek eredményeképpen az a legjobb meg­oldás mutatkozik, hogy a kisebbségek dolgozza­nak becsületesen tovább kormányaikkal. (Min­denesetre ezt a tételt a contrario is fel kell állítani: a kormányok igyekezzenek becsülete­sen és tisztességesen teljesíteni a kisebbségek­kel szentben való kötelességeiket, s akkor megtalálják a kisebbségekkel való együttműkö­dés lehetőségeit ». Szerk.) port a hatalmába kerítette az egész csehszlo­vák politikai életet. Főleg a szociáldemokrata pártot sikerült nacionalista vizekre terelniük és rövidesen a nacionalista, hatalmi politika engedékeny eszközévé tették. Az idevezé- nyelt nacionalista intellektuellek meghami­sították az egykori internacionális munkás­párt irányát, úgyhogy ma már ennek a párt­nak tulajdonképpen épp úgy nincs erkölcsi jogcíme bentülni a második internacionálé- bán, mint ahogy a cseh nemzeti szocialistákat is kizárták az intemacionáléból. A Marxtól elpártolt csehszlovák szociáldemokrácia el­árulta az asztáljdro®tót, elárulta az interna­cionalizmust, elárulta a pacifizmust, a ki­sebbségek felé elárulta a demokráciát, el­árulta múltját és elárulta saját magát. Csodálatom hogy azt az egész világ tudja, egyedül az internacionalizmusban konok vak­sággal tévelygő magyar szociáldemokraták nem vesznek róla tudomást. Azt hiszik Weltne- rék, hogy internacionalista szociáldemokrata elvtársak előtt öntilk ki panaszaikat a közös osztály érdek szent nevében, holott a csehszlo­vák nacionalizmus szociáldemokrata álarcba bujt exponenseivel van dolguk. A magyar el­lenzéki szocialisták a cseh korinányszocialis- tákban nem látják meg az „állampárttá" elő­lépett náción a listákat- akik többé nem a nemzetközi munkásosztályt szolgálják, hanem egy nemzeti állame&zmét. Magyar bajokat teregetnék ki előttük s ugyanakkor nem ve­szik észre az itteni ál-szocialisták sovinisz­ta önzését, amely miatt a kisebbségi magyar­ság, a megái lőtt gyárak munkásai, losonci" komáromi, korompai magyar munkanélkü­liek szenvednek. Ha a magyar szociáldemok­rácia az internacionalizmus ürügye alatt nem akar nacionalista érdekeket szolgálni, úgy elsősorban néki voina a kötelessége leránta­ni a leplet az áli®ternacion=a 1 isrta, álpacifista és áildemokrata csehszlovák szociáldemokra­ta párt arcáról s lépéseket kellene tennie hogy a szociáldemokráciának ezt az árulóját is kizárják a második internacionálé tagjai­nak sorából. erdők i­pártba, egyszóval a kis realista-hlasista c.so­Ne fogadja el a lapot a mélynyomásul 8 oldalas képes melléklet nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom