Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-30 / 248. (2469.) szám

'PJWGAI-A^AC.VAR-HIRIíAP 1930 otktóber 30, csiit&rt»k. Léva város egész társadalma ünnepelte az Irgalmas Nővérek leányiskolájának lélszázados jubileumát A felekezeti béke és a lélekemelő együtt­érzés jegyében zajlott le a díszes ünnepség A komáromi járás költségvetése Komárom, ok lóbor 29. (Saját tudósi tónktól.) A komáromi járási /bizottság' pénteken Novofoy Rikárd dr. ko- ,rülie>ti főnök elnökletével ül'ést tartott, me­lyen a járás 1931. évi költs ég vetésének ösz- saeállitásával foglalkozták. A költségvetés­nek tételei a multévi keretek közt mozog­nak az uj javaslatban is. Király József (ker.-tízoc.) csicsói plébános a kulturális tételnél azt javasolta, hogy a komáromi Jókai-Egyesület, mely múzeumot tart fenn, továbbá nagy könyvtárat és képtá­rat s amelynek gyűjteményeit évente 50—60 iskola látogatja aneg, úgyszintén a Szloven- szkói Magyar Kultur-EgyesüLet, amelynek a járás csaknem minden községében van he­lyi csoportja, sziutén segélyez tessék. A bi­zottság az inditVányt elfogadta és erre a célra előirányzott 5000 koronát. A gazdasági tételnél ugyancsak Krály vá­lasztmányi tag javasolta, hogy minden községet arra keli kötelezni, hogy községi faiskolát tartson fenu a fásítás fontos ügyének előmozdítására. Ezeket a faiskolákat a járás segélyezze. A közlekedési kiadások címénél pedig szóvá- 'lette, hogy a tany-csicsói országos közutoD a fsdőanyagot állami autókkal szállítják, ho­lott a gazdák is örömest vállalnák a fuvaro­zást a mai nehéz gazdasági viszonyok kö­zött. A költségvetés egyes címeinek let ár gyalu­sa után a rendkívüli kiadások tárgyalása következett, ahol Habkor Rikárd (szotv dejn.) tett javaslatot, hogy a munkanélküli­ek részére 180.000 korona rendkívüli se­gélyt szavazzon meg a járás és ezt illessze bele a jövő évi költségvetésbe. Király Jó­zsef (.ker.-szóe.) felszólalásában konkrét ja­vaslatokat lesz a segítésnek módjaira vo­natkozólag. Kívánja, hogy a járás népesebb községeiben, mint Guta, Nagymegyer, Csal- lóközaranyos, népkonyhát állítsanak fel a tél folyamán, ezenkívül elengedhetetlenül szüíkségeenek tartja, hegy minden községben alakuljon meg a nép­jóléti bizottság, mely tegyen előterjesztéseket a segélyre szorulók számáról, tartsa nyilván a szegény gyermekeket és gondoskodjék munkaalkal­maikról. A járási főnök javaslatára a járási pótadót 50 százalékban állapi tolták még. Minden második textilmunkés munkanélküli Tovább nő a munkanélküliek száma Prága, október 29. A munkánélküliiség ve­szedelmesen nő. Úgyszólván naponta érkez­nek hírek gyárüzemek beszüntetéséről s <rö~ videbb munkaidő bevezetéséről. Szeptember régén már 101.000 segélyezett munkanélküli volt a köztársaságban s ba hozzászámítjuk még azokat, akik állami segélyben uem részesülnek és akik már ki­merítették az álami segélyt, úgy szakembe­rek véleménye szerint a munkanélküliek száma meghaladja a fenti számnak kétszere­séi, sőt háromszorosát is. De nemcsak ez súlyosbítja a helyzetet, hauem az is, hogy egyes üzemeknél bevetették a rövidebb munkaidőt, azaz egyes gyárakban hetenkint csak kót-Mrom napot dolgoznak. Ha á mun­kanélküliekhez hozzászámítjuk még család­tagjaikat .is, úgy 'közel félmillió ember nyomorog ma mun­ka és kereset ítélik Ul. A legérozhetőbb a munkanélküliség a textil­iparban. A textil munkások szakszervezete már eddig több mint tiz millió korona mun­kanélküli-segélyt fizetett ki. Négy ven ezer szervezett munkás közül húszezer részesül segélyben, ami tehát annyit jelent, hogy a textiliparban minden második munkás munka nélkül ran. E nagyméretű munkanélküliség elhárítása, illetőleg enyhítése elsősorban az állam fel­adata. — A kassai Karitasz-iroda, kérelme. A 'központi Karitaíz kausaa'i irodája, tekintetbe véve a mostani nehéz viszonyokat, a sok gyermekes családapáknak és anyáknak fokozottabb inéit)ékben óhajt segítsé­gükre lenni. Ezért felikéri mindazokat, akik tehe­tik, hogy fogadják megértéssel a Kariinsz élelmi­szer-akcióját, járuljanak hozzá havonta bizonyos mennyiségű élelmiszerrel (1 kg. liszt, vagy rizs, vagy bármi más) ehhez «z alkotóihoz. Egyben kérik mindazokat. aJdk már belekapcsolóditak ebbe az rkoiéba. szerezzenek uj támogatókat és tagokat, hogy a tói beálltává! minél több szegény családon ludjorj segíteni éle!m-Wer^kiios'Ztásfta;!. Az adomá­ny ókat « Koritasz-irodába (FŐ-uco« 29, J.. emelet) kérik c/J juttatni. Léva, október 29. (Saját tudósítónktól.) Léva város társadalma most üncpelte meg az Irgal­mas Nővérek lévai leánynevelő intézetének fél­sz á za dós juh i 1 eum át. A katolikus alapítású kultúrintézmény ün­neplésében részt vettek a protestáns és a zsidó egyházak is, mert ez az áldásos intéz­mény felekezeti különbség nélkül hinti szét a társadalomban jótékony áldását. A jubiláns ünnepséget délelőtt tiz órakor hála- adó szentmise vezette be, amelyet a plébánia- templomban tartottak meg a lévai dalárda köz­reműködésével. Utána a zárda tornatermében a római katolikus egyházközség díszközgyű­lést tartott és a gyönyörűen földiszitett terem egyik részé­ben erre az alkalomra fölállították az intézet nagynevű alapítóinak arcképét. Az ünneplő kö­zönség egyrésze nem fért, be a terembe, sokan a folyosón rekedtek. a díszközgyűlésen a római katolikus egyház- község tagjain kívül megjelentek a reformá­tus, az ágostai evangélikus és az izraelita egyházközségek küldöttségei is. A közgyűlést Mischák István plébános nyitotta meg, aki tartalmas beszédében mondta el, mi­lyen ezerepet töltött be a jubiláló intézmény a város ée a, környék lak osságának életében. Kmoskó Béla dr.-nak, az egyházközség gyön­gélkedő világi elnökének beszédét Schubert Tódor iskolaszéki tag olvasta föl. — Ünneplésre jöttünk össze — hangzott a beszéd —, ünnepeljük a Paulai Szent Vincéről elnevezett szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló leánynévelő'intézetünk félszázados ju­bileumát. A beszed további részében Kmoskó dr, előtárta az intézet alapításának egyes moz­zanatait, kegyeletes szavakkal emlékezve meg Sze- pessy Imre kegyesrendi áldozárról, budapesti egyetemi tanárról, akinek nevéhez fűződik a lévai íeánynevelés megreformálása. Tízezer forintnyi vagyonát is nemes tervének keresztülvitelére áldozta. Áldozatkészsége és agilitása nem torpant, meg az eléje bukkanó akadályokon, hanem több sikertelen próbálko­zás után a lévai Jótékony Nőegylettel kezdett, kooperációt és már-már elérte célját, amikor a halál elragadta őt az élők sorából Utána a Sze- pessy-'bizottság vette föl az elejtett fonalat, el­London, október 29. Tegnap este ünnepi va­csora volt Londonban a keleti zsidók is táp olá­sár a alakult egyesület angol választmányában és ezen az estén Bernard Shaw ég Albert Ein­stein beszédeket mondtak, amelyeket rádió út­ját továbbítottak. Bernard Shaw a következőket mondotta: Anglia Einstein személyében egy olyan em­bert ünnepel, aki még a nagy férfiak között is nagy férfinak számit. Napóleonról sok jót lehetett mondani, de azt el kellett volna hallgatni, hogy jobb lett volna, ha Napóleon meg nem születik. Shaw azután Ein­steint belehelyezi a nyolc nagy asztronómia kö­rébe és azt mondta róla, hogy ő lépett Copemicus, Keppler, Galilei és New­ton örökébe. Ezek a csillagászati alkotók Napoleónmal szem­ben, aki világbirodalmat alapított, a maguk vi­lágát alkották meg, anélkül azonban, hogy egyetlen ember vére is tapadt volna kezeikhez. Newton csillagászati rendszere a csillagok me­netrendje, amelyben a világ háromszáz évig hitt, amíg Középeurópa egy fiatal csillagásza, Einstein bátorságot vett magának és a csilla­gászokat figyelmeztette arra, hogy a csillagok feltűnésénél és letűnésénél az idő determináló szerepet játszik. Majd a fiatal tanár a nehózkedée törvényét döntötte meg és kimutatta, hogy ez a törvény nem egyéb fikciónál, azaz hasznos munkaihipo­tézisnél. Newtonnak meg kellett volna kérdez­nie „az almától44, amelyben a nehézkedési tör­vényt magyarázta, hogyan jutott le a földre. Az almák, — mondotta Shaw —• igen okosak ugyan, de nem értjük nyelvüket. Ezért Ein­stein egy épitö állványt figyelt meg és arra várt, hogy ogy munkás a mélységbe zuhanjon. Ezt a munkást kérdezte azután meg a kórház­ban, hogy a föld miképpen vonzotta őt. így tör­tént, hogy Einsteinnak bátorsága volt ahhoz, hogy munkájában ne csak a tudás minden té­nyével, hanem a tudás alapelveivel és axiómái­val vitába szálljon. Shaw azután Einsteinre emelte poharát, akit m« legnagyobb élő kortársnak“ nevezett nyerte Simor János hercegprímás támogatását, alá azután 24.000 forintnyi alapítvánnyal vég­leg megvetette az intézet alapjait. Ilyen előz­mények után vonultak be Lévára 1880 őszén a Paulai Szent Vince irgalmasrendi nővérei. Kmoskó dr. fölsorolta az intézet fejlesztésé­nek fontosabb etapejait és elismeréssel említi meg azoknak a neveit, akik anyagi és egyéb támogatásban részes!tették, az intézetet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a díszközgyűlés közönsége az intézet főkapujá­hoz vonult, ahol leleplezték a jubileumot megörökítő mar­ván y em lé k táblát. Itt Mischák István plébános mondott beszé­det, utána Baumli M. Aparitia intézeti főnök- nő beszéli. Ezután számos tisztelgő küldött­ség vonult az irgalmas nővérek elé, akiknek élén Dolescha.11 M. Edith tartományi főnöknő és Aparitia nővér, lévai főnöknő állott. Első­nek Kmoskó Béla dr. elnök tisztelgett, majd Léva város közönségének húszezer koronás adományát nyújtották át a főnöknőnek, az ő belátására hízva, milyen célra kívánja fordítani ezt a. pénzt. A református egyház üdvözletéi: Antal Gyula lelkész, az ágostai evangélikus egyházét Ka- rafiáth Máriás dr. egyházközségi felügyelő tolmácsolta. Az izraelita hitközség és a zsidó ■anyák jókívánságait Liebermann Jakab fő­rabbi fejezte ki a nővérek előtt. Utánuk kosz- szu sorban vonultak fel a lévai társadalmi egyesületek küldöttségei, melyek egytől- egvig bálájukról és szer életükről biztosítot­ták az Irgalmas Nővéreket. Aparitia főnöknő válaszában kiemelte, hogy az intézetben felekezeti különbség nélkül osztják szét a tudás áldását, a nővérek so­hasem tettek különbséget növendékek kö­zött felekezeti szempontból. Megköszönte a bizalmat és a támogatást és kérte, hogy a jövőben is tartsák meg intéze­tükkel szemben ezt a bizalmat. A lélekemelő ünnep ezzel befejeződött.. Es­te az intézet színpadán vallásos tárgyú szini- előadás volt, amelynek alkalmi prolőgját Ker- sék János dr. irta. Az előadásnak megérde­melten nagy sikere volt. Einstein válaszát azzal kezdte, hogy csak azért- hagyta el csendes dolgozószobáját, hogy az el­nyomott zsidókért síkra szálljon. A nemzeteknek egy védtelen kisebbséggel szemben elfoglalt álláspontja éspedig azzal a kisebbséggel szemben, amely egy nagy kulturtradiciót testesít meg, korunk civili­zációjának barométere. Einstein beszédében vázolta a zsidók szenvedé­seit a középkor óta és hangsúlyozta, hogy a zsi­dók elől rendszeresen elzártak minden nagyobb alkotási lehetőséget és elhív áfást. Most az a fontos, hogy az egész zsidóságnak a világ min­den részében lehetőséget adjanak arra, hogy cselekedjen. Einstein azután igen óvatosan megemlítette a zsidók „nagy csalódását", amely különösen az angol zsidókat érte a palesrtinai mandá­tum ügyében. Ez a csalódás csak u$y fogható fel, hogy ezen­túl a rossz torsban tengődő nép érdekében még sokkal intenzivebbb munkát kell kifejteni. Á zsidóság nem élte volna túl a kétezer- éves számkivetést, és az üldöztetést, ha csa­lódásából nem merített volna mindig uj erőt. Ha a zsidókat a népek a tenyerükön hordták volna, ez a fajta ma talán már nem is lé­tezne. Einstein azután a nagy nem-zsidók erkölcsi szolidaritását kŐszöntöttte, így többek között Shaw és Wells munkáját a szenvedő keleti zsi­dóság gazdasági kulturális támogatása érde­kében. — A losonci YMCA tanoncankétje. Losonci tu­dósítónk jelenti: November 2-án (vasárnap) dél­előtt a városháza nagytermében a tauonc-kérdés- ről ankétot rendez a losonci YMOA. amelyre a kereskedelmi és ipari élet képviselőin és a keres­kedelmi alkalmazottak' szakszervezetén kívül or­vosokat. pedagógusokat és lelkészeket is meghív. Az ankét a banononevelós problémáinak és a ká­noné helyzetén való segítés kérdésének megbeszé­lése. Az ankét a megbeszélés eredményeit memo* randámban foglalja üssze, amit illetékes helyekre fog eljuttatni Bernard Shaw Einslein nagyságáról Einstein pedig a keleti zsidóság nyomor-problémá­járól tartott beszédet a londoni diszlahomán „Einstein korunk legnagyobb embere— mondja Bernard Shaw — Einstein szerint a civilizáció barométerének tekinthető az egyes nemzeteknek a zsidó kisebbséggel szembeni magatartása Tragikus orvoshalál Békéscsabán Békéscsaba, október 29. Nyitray Béla dr., MÁV, főorvost hétfő este 7 órakor Békéscsabán rend élő­jében, ahol egyedül tartózkodott s Röntgen-gépét készítette másnapra, mert egy betegét akarta meg­vizsgálni halálos baleset érte. Valószínű Lég nedves kézzel — mert kezét mosta — vétettens égből hozzáért a gép villamos vezetéké­hez, amelyen keresztül százerervoltos áram halad s ez a hatalmas feszült­ségű áram jobb kezelőjén behatolva, keresztül­futott a testén s cipője talpát és a rendelő lino- IcumsJsőnyegét áttörve, az épület alapjában széj- jeloszlott. A szerencsétlenül járt oorvos felesége, aki szintén orvosnő, egy erős csattanáéra és egy tompa zuha­násra lett figyelmes. Befutott a rendelőbe s ott ta­lálta férjét a padlón fekve eszméletlen állapotban. Azonnal orvosokért telefonáltak s a tragédia színhelyén, csakhamar olt termettek Nyitray dr. orvos kollégái, hozzáfogtak, hogy eszméletlen álla­potban levő társukat megmentsék az életnek. Tizenöt orvos emberfeletti munkával végezte a mentési kísérleteket. Közben egyetemi tanárok­kal létesítettek telefonösszeköttetést s az ő taná­csuk s utasításuk szerint jártak el, de munkájuk uein sikerült, Nyitray este 11 órakor a villámosáram okozta száv- bénuilájybain meghalt A rendőrség a Röntgengépet szakértőkkel meg­vizsgáltatta . A. gépen semmi hibát nem 'találtak, a halálos végű baleset vigyázatl«nságból származott. A FRESKÓ A pesti Dunafcoroó poros akácfáján élt egy kis veréb. Az volt az egyetlen szórakozása, hogy gusz- táilgatta a hölgyeket. Azokat a hölgyeket, akik a Buohwald-székeken fűltek. A kde veréb a fa egyik ágáról a másikra ugrált ürömében, annyira oda- vűJt a Látványtól mely feléje tárult. Áldotta az ug divatot, mely lehetővé tette, hogy felülről lis elnie- írüilheteftt a formás lábak sT^mrlétetébe®, nem úgy, mást régen, asmkor a szoknya mindent ettakart *— Nézd, — mondta a veréb a feleségének — milyen foltos a cipője acnek a cifra dámának. A veréb félesége eHwEBfca a csőrét: — A* nem főtt, hanem kézi festés. Ez most a leg­újabb divat. Párásban minden ürmének van egy piktora, afei a cipőjére ilyen maskaráit fesL A Mrjveréb tudomásul vette feleségének szak­szerű válaszát és most már egéroeu más sneamrwí nézte a cipőt, melyet a korsón mindenki megcso­dált Gyönyörködött a művészi ábrákban és ahogy ugrándozott, elragadtatásában kissé megfeledkezett az ütemről Egy röpke pfltenfcás és a cipőn már ott dfeowlgertt a Legújabb kreáció. — Meneküljünk, — ijedőseit a veréb. De a másik leintette: — Ugyan, húsáén senki sem vette észre ezt a művészi ráadást... Látod, éppen úgy csodálják, mint azelőtt. fis csakugyan, hallották, aimiint ez egyik hölgy odaszólt a férjének: — Ilyen freskót én is csináltatok holnap a ci­pőmre. DYMJ Az első heíetszlovenszhói rádiókiáltitás Kassán Kassa, október 29. (Kassai szerkesztőségünk tők) Díszes közönség jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap délelőtt 10 órakor Kassán, a ligeti sportpaviMonbam N első keletszlovenszkói rádió kiállítást A hivatalos megnyitás előtt a kááíliitós rendezősége sajtóbemutatót tartott, melyen a sajtó képviselőinek mutatták meg a ktíáliidlási termeket. Majd pontosan 10 árakor Muttnyánszky dr. polgármester a kassai rádiózsuraáil stúdiójából sete k és magyar nyelvű megnyitó beszédet mondott, melyben a kiállítás je­lentőségét méltatta. Ezzel a hivatalos megnyitás 'ténye befejeződött s rá néhány perccel a polgár­mester személyesen is megtekintette a kiáíLMtásrt. A kiáüitáB a ligeti sportpaviillon halt termében van elhelyezve ízléses elrendezéssel, díszes külső­ségek között. A kiállítók között szerepelnek az összes jelentősebb bel -és külföldi gyárak képvise­letei, közöttük a Philips, Telefunken, Tungsram, Ingeién, Marconi és a Radio-Slavia gyárak, ame­lyek számos különféle tipusu készüléket állítottak kL Külön szobája vau a kassai leadóállomásnak is. ahol a ráddóközvetités körébe vágó dolgokét mu­tatnak be. A kaéiHitott készülékek nagyrészt- a legújabb, 1930-as típusok, melyek mindennél beszédeseb­ben tanúskodnak arról a hatalmas fejlődésről, amit. a rádióipar produkált öt esztendő ó!«. Különösen feltűnést keltettek a Philips--. Tételünkén- s Tutigs- raiin-gyárak készülékei, kombinált rádiógranicfón­jai, melyek minden tekintetben tökéi el e3 voltuk­nál fogva szinte frappiroeták a nézőket. A kiállítás egy hétig marad nyitva és különféle szakelőadások fogták tarkitani a rádióiparról és a ■rádiózásától. A kiállítás végén megtartják <i t-oíve­lést, melyen a belépőjegyek re kél rádióik te/.illőket sorsol Ikii a kiállítás rendezősége. A kiállítás niegirendezéséért a ..Rádió Újság11 szeikesztőségét, elsősorban pedig Mcisl Lajos fő­szerkesztőt iltetí sok etismertós. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom