Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-01 / 224. (2445.) szám

<PRAGAI-/V\AG<j!AR.-HIRIiAP' l&BO október 1, ggerda. A cseh-német kulturközeledés és kultureltávolodás gy. d.) A német- és zsidóellenes kilen­gések olyan téren is éreztelik káros hatásu­kat, amelyek politika-mentességéért évtize­des, sőt évszázados küzdelmet folytatott a mű­veltség és a felvilágosodás. A művészet nem­zetek fölöt áldó és nemzeteket összekötő aré­ben is tiltakoznak az ucca és a soviniszták­nak saját nemzeti művészetükéi veszélyez­tető túlkapásai ellen. Ha a német kultúra leereszti a sorompóit a cseh zene és a cseh irodalom előtt, ez azt jelentené, hogy a világba vezető és a világot jelentő utak lezárultak a cseh művészetnek. A cseh művészet érvényesülési utjai és propagátorai ellen tüntetettek azok, akik a németek és a zsidók ellen tüntettek s amit most annyian szeretnének meg nem történtté tenni. Keresik, kutatják a szivacsot, amivel lemossák a múltat, de a kultur-aréna megté­pázott falán a mene-teket ijesztő lángbetük- kel ég még. nájából éppen a nemzeti művészetek inter- nac ionál is érvényesülése és hatása érdekében volt kitiltva a bika és a vörös posztó. Sajnos, hogy a kordont most betörte a prágai ucca s az arénába a politika pioadorjai és banderri- lói bevitték a kitiltás, a terror és a művészet- ellenes bojkott csúnya lobogóit és rozsdás fegyvereit. A kordonáttörésre a megtámadott német kultúra hívei kénytelenek voltak kö­vetni a berohanókat s a szemet szemért elv egyre erősebb hangot kap a német sajtóban is: retorzióval fenyegetőznek, lehetséges, hogy az évtizedes cseh-német kulturközeledés és főleg a csehekre kedvező kulhirkacsolatok helyébe a kulturális távolodás és a kapcsola­tok erős meglazulása fog következni. A tün­tetések tehát egy olyan irányt provokáltak a két nép kulturális frontján, mely határozott visszaesést és visszafejlődést jelent. És kárt, kárt, kárt. A visszafejlődés, természetesen, különösen a kezdeményezőkre lesz káros. A 70 milliós német kultúra nem fogja megérezni a hi­degülést s a német kultúra világutjai tovább­ra. is szabadon maradnak a szélrózsa minden irányában. A 6—7 milliós kis nép kultúrája ezt nem éppen mondhatja el magáról. Annál kevésbbé, mert a cseh irodalom és művészet, amennyiben ikjutott a világba, legnagyobb részt a német kultúrán át jutott ki és jutott el internacionális fórumok elé. Majdnem azt mondhatni, hogy a világfórum a cseh kultúra számára egyet jelent a német kulturvilággal. A berlini csehszlovák követ e nyáron mesél te el, hogy amig Parisban a legnagyobb megerőltetésekkel sikerült Smetana „Eladott menyasszony“-át előadatni, Berlinben egy uj­ját se kell megmozgatni a cseh zene pro­pagálására : itt már elfogadják: és utat adnak néki. Francia- és Angolország úgyszólván tudomást sem vesz a cseh zenéről és a cseh irodalomról, dacára a nagy propagandának. Németország azonban egyre másra ad elő cseh operákat, cseh darabokait és fordít cseh irodalmat. Hogy ezt tudják és érzik itt is, bebizonyította a múltkori kritikus-kougresz- szus, amelynek kapcsán különösen a német kritikusokat halmozták el cseh ajándékokkal. Hogy a cseh művészetnek mit adhat a vi­lágot jelentő német kul túr jó viszony, nem kell külön magyarázni. Olaszország, Anglia, Fran­ciaország elzárkóznak és kulturális izoláltsá­guk szinte áttörheíetlen. A nagy kulturnem- z-etek közül egyedül a német szomszéd jöhet számításba. Hogy mit adott, azt csak stiek- próbákban is érdemes megnézni: a Coustan- tin Brunner és D. von Lilíencron köré cso­portosult Jungdeutschen a Hamburgban meg­jelenő Dér Zuschauer c. folyóiratban kezdték komolyan portálni a cseh Vrchiicky-t, páír évtizeddel ezelőtt, a nemrég elhunyt nagy cseh művésznő Emmy Destinnová egész pá­lyafutását és nagyságát a németeknek kö­szönhette, mert Ausztriában nem volt hajlan­dó fellépni, a monarchia elten protestálván s a berlini Hofsoper adta meg neki az élet- lehetőséget s a világhírt. Smetana és Dvorák kompozícióit a német zenekritiklisék emel­ték arra a nívóra, amelyen állnak, Kubelik, -T’fiboda és Koczián hegedült is elsősorban a német kultur- és zenevilág ismerte el s tette lehetővé részükre a további emelkedési. Ma­rákból a különben vágujhelyi születésű né­met zsidó, a berlini Franz Emmerich profesz- szor hozta ki a komoly művészt, a misztikus költőt. Ottokár Brezinát elsősorban a német zsidó Werfel fordította s propagálta; Brünn- ben tengőrő és itthon lenyomott Leos Jana- oeket az ugyancsak német zsidó Max Brod vette szárnyai alá s telte „Jenufa“ operájál világhírűvé, s ugyancsak Max Brod indította el a nagy karrier felé Jaromir Weinbergert i«, a düsseldorfi prenriérrel. Most, Németországból érkező hírek .sze­rint, egyszerre nagy a lehűlés és a felhábo­rodás. Retorziókat emlegetnek. Az októberre indítandó drezdai különvonatot lefújták, az ezer német érdeklődő nem jön el Prágába. A német és osztrák sajtó azt követeli, hogy Weinberger uj operájának és Janácek „Svanda dudák"-járiak előadásait ne tűzzék ki h a cseh darabokat vegyék le a műsorról. Érthető, hogy ezek a hírek nagy izgalmat j keltenek a cseh művészkörökben és az egész cseh kulturvilágban s hogy a legnevesebb j cseh művészek a maguk jól felfogott érdeké-1 A ipám-©! k$z&&r$asSgipántolt nagyszabású ítémülésen a fSMirciia megszüntetését Ssővetelték &0teaíJ fsrs’aáslffls urspsssucSa — Séfeés imsire fG*ütis — UJ választások előtt * Madrid, szeptember 30. A spanyol főváros legnagyobb arénájában a köztársasági pártok közös nagy népgyülést tartottak. A húszezer embert befogadó szabad aréna utolsó helyig megtelt. A nézőteret és a pályát köztársasági szinti zászlókkal és kendőkkel díszítették föl, csak a hatalmas királyi páholy ásitott üresen és minden disz nélkül. A nópgyülést rendkívül jól organizálták meg, úgyhogy incidens nélkül fejeződött be. A rendőrség és a csendőr ség ugyan hatalmas készültséggel vonult föl, de be­avatkozásra nem került sor, mert a köztársasági vezérek maguk igyekeztek bebizonyítani, hogy fönn tudják tartani a rendet és a tömeg a ke­zükben van. A szónokok rendkívüli mérséklet­tel beszéltek és nem uszították a népet. Többek között Domingo és Lerroux köztársasági vezé­rek, továbbá "Álca liberális exminiszter, a köz- társasági jobboldal vezére, szónokoltak. Valamennyien sürgős szükségszerűségnek ne­vezték a köztársaságot. Ha nem megy más­képp, a monarchiát a forradalom erejével kell letaszítani, de a király okosabban tenné, ha önként lemondana. A népgyiilés bebizonyi­íotta, hogy a köztársasági pártok egységesek. Eddig a köztársasági pártok között ugyanis nagy ellentétek merültek föl, mert a baloldal radikális megoldást akar, a jobboldal mérsé­keltebb köztársasági alkotmányt, egyesek az egységes köztársaság mellett foglaltak állást, mások a föderatív köztársaságot helyeselték, amely az önálló Kataloniábóí, Valenciából, Andalúziából stb. állna össze. A részleges spanyol kormányválság elin­tézése után a kormány a jövő hónapokban ok­vetlenül uj választásokat ír ki, s a köztársasá­giak megkísérlik, hogy választási propagandá­jukat határozottan forradalmikig állítsák be, amiből komoly nehézségek támadhatnak. Né­hány spanyol vidéki városban, de legfőképpen Barcelonában, máris megindult, a radikális pro­paganda. A hatóságok nap-nap után kénytele­nek elkobozni egy-egy napilapot, vagy röpira- tot. Az előzetes cenzúra eltörlése természetesen nem állította heiyre a sajtószabadságot Spa­nyolországban. Az ország hangulata nyugtalan s a legutóbbi hetek sorozatos sztrájkjai végleg elmérgesítették a helyzetet. Márkus László beszámolóija a magyar társadalmi egyesületek közös munhá§áról Komárom, szeptember 30. (Kiküldött munkatársunktól.) A csehszlovákiai magyar társadalmi egyesületek vasárnapi kon­gresszusán — amint már jelentettük — Márkus László szövetségi főtitkár, h-osszabb évi jelentést olvasott fel. A mesteri módon megirt jelentést a következőkben ismertetjük: — A virágok költőjének bölcsőjét ringató rima- szombati magyar fészekben — kezdte jelentését Márkus László — össze se reglett magyar bucsosok. a magyar söre útjait megtépázva is bizó hittel já­ró bivők: a tettek magyarjai, a munka magyarjai, a magyar jövő házának felépítéséiben dolgos pal­lérok két esztendővel ezelőtt egy szívvel — egy lélekkel határozták el annak tettre válását, hogy az intenzív és rendszeres kultúráiét megteremtése s általában az időszakáét magyarság kultúrájá­nak megőrzése és fejlesztése végett megalakítják a kul buregyesiiiletokét is felölelő Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségét, amely a már meglévő más ku 1 turszervezeteiükkel közös munkában ápolja és növelje nemzeti kultú­ránkat s nagy magunkra maradásunkban, elszige­teltségünkben az egységes irányítás mellett folyó kulturális munkássággal biztosítsa fennmaradá­sunkat. — Az alakulás szükségességét kimondó rima- szombati kongresszusunk után alapszabályainkat jóváhagyás végett a belügyminisztériumhoz- l'öl- ter jesztettük, de a jóváhagyás le nem érkézbe miatt a múlt évben újból csak kongresszusra jöt­tünk össze a lelkek szabadságáért küzdő nagy fejedelem, városában s ma itt vagyunk a határ­ként hömpölygő széles Duna mellett ,a legnagyobb magyar mesemondó, a magyar irodalom örök büszkeségének bölcsős szülőföldjén, a bennünket vendégszeretettel hivó Komáromban. A Kassán múlt év szeptember 21—22-én, ottani magyar im­pozáns megnyilvánulása mellett Molyt Il-ik kon­gresszusunk lelket gyönyörködtetően fenséges volt s dús kalászt Ígérő az ottani újabb munka­vetés. A kassai kongresszus határozatainak végrehaj­tásáról számolt be ezután Márkus főtitkár, majd igy folytatta: — Felhívtuk tagegyes iilleteinket. külön-külön hozzájuk intézett levélben, hogy a magyar iroda­lom két nagy alakjának: Katona Józsefinek és Kis­faludy Károlyna-k erre az évre eső elhalálozási centenáriumát saját kebelükben is méltóképpen ünnepeljék meg, mert irodalmi nagy halottaink- nak emlékünnepet szentelni nemzeti kötelességünk s ebben a kötelesség lerovásban a vezető szerep a társadalmi- és kuláuregyoaUle lek é Tudom ásunk szerint több egyesület megrendezte a Katona- és Kisfaludy-ünnepélyeket s ugyancsak a közpoetbó kibocsátott felhívásunkra több tagegyesükiUnk képviseltette magát a Magyar Dalosszövetség kéz dcrnényezéeérc a Losonci Magyar Dalegylet 70 éves jubileuma alkalmából Losoncon megtartatott országos dalos (in népén., de a szövetség, illetve & végrebajtóbizottság részéről megjelentünk azon a központból is. A szövetség taglétszámemelkedéseinek kérdésé­ről e az alapszabályok jóváhagyása iránt tett lépésekről számolt be a jelentés. Etáit arra, hoigy a jóváhagyott alapszabályok hiánya miatt a meg­kívánt rendszeres működést kifejteni — sajnos, — nem állott a vezetőség módjában, tevékenységé­ben korlátozva, csak az adminisztracionális ügyek végzésére szorítkozhatott. — Ebbéli munkásságunk során — mondotta Márkus László ezután — több jelenségét láttuk megnyilvánulni az egyesületek életében is a köz- gazdasági válság hatásainak s annak a nagy sze­génységnek, mely most oly nagy súllyal nehezedik mindannyiunkra és egyesületeink legtöbbjénél megbénítja a célirányos működést. Mivel pedig anyagi erők nélkül még társadalmi tevékenységet kifejteni, kultúrát űzni sem lehet, főgondját kell hogy képezze minden tagegyesületnek az anyagi megerősödés s az éhhez vezető utak megtalálása, E célból minden egyesületnél be kell vezetni a kevesebb kiadással járó s a közönség köny- nyebb megterhelését jelentő kul tűrés tél yek, elő­adások, rendszeres téli szemináriumok st'b. meg­rendezését s elsősorban és főleg a tagok önkéntes megadóztatása mellet évenként az egyesületi tagdíjjal egyidejűleg, részletekben beszedendő kuiturdíj befizetésével meg kell teremteniük a kulturális alapot, ami már egyes egyesületeknél meg is van s a kulturális bizottság kezelése alatt érezteti áldásos hatását. A járási és községi képviselőtestületekben he­lyet foglaló képviselőinknek is gondoskodniok kell az illető képviselőtestületek részéről jövő megfelelő segélyezésekről s a járási és községi képviseletek kulturális bizottságában a magyar társadalmi és kulturális egyesületek érdekvédel­méről, hathatós anyagi támogatásáról, amit a tör­vény megenged, sőt az illető képviseleteknek elő is ir. őszinte sajnálattal kell tapasztalnunk újabban megint itt-ott a saját, ügyeink, a magyar ügyek iránt, elvárt és megkívánt, érdeklődés lanyhulását, sőt már-már lasseu halódását, a magyar lellriieme- ret csendes elaluvását. A magyar le 1 kiismerő tét- mély szent kötelességévé teszi minden öntudatos magyarnak a magyar munkában való részvételt, a magyarság ügyének tettekkel való. kitartó, minden akadályon át a legnagyobb energiával végzett, álddozatos szolgálatát. A magyar lelki ! ismeretét, amely a nemzeti érdekek kincses tára j nak szorgos gyűjtőjévé, nemzeti sajátosságaink j kultúránk különleges zománcának, különleges jel j h'gzeíc'sség'eiiiek a maguk tisztaságában, a magul eredetiségében való hűséges megőrzőjévé, a ma­gyar kultúra ápolójává, fejlesztőjévé, a, boldogsá-1 goe magyar jövő megalkotójává tesz mindéin ma­gyart. A magyar lelkiismeretét, mely nem engedi soha, hogy átalakuljunk, áthasonuiljuok, de amely büsz­kévé tesz magyar mivottunkra e megóv, megvéd a k is-é r te tj ár ás ok sötét éjszakáiban és testvér: sze­retetteljes kézfogásra hív mindnyájunkat, a gyen­gébb támogatójává, védelmezőjévé növeszti az erősebbet s csak egyet akar: hogy minden nép­pel békében élve, az emberi haladás utján folyton föl és előre igyekezve, boldog legyen a magyar. Hogy ez igy legyen, hogy ez bekövetkezzék * lelkiismeretűnk soha, egy pillanatra el ne szende- redijék, a magyarság minden egyes tagjának át kell hatva lennie a magyar öntudattól s ezzel az öntudattal teljes erejéből, lankadatlan buzgalom­mal, fáradhatatlan kitartással, csüggedéet nem ismerő előre igyekvéssel, a legmesszebbmenő ál­dozatkészséggel, ha kell az in-akszakadtáig, az utolsó fillér rászán ás áig, végső leheletig dolgozni kell. Éhben nincs, ebben nesn lehet kivétel senki, aki magyarnak tartja, annak vallja magát. A köteles­ség egyetemleges: egy az összesért, összes az egyért. A munka közös, de közös az abból fakadó minden áldás is. A magyar öntudat fölébredésével az egységes, célirányos magyar munka megindulásával 60T6unk jobbrafordulása nem lehet kétséges. ^am<eaasssmmammBmamaaBr > sz)^smane3> A magyar újságíróit Vass József emlékének áldoztak Budapest, szeptember 30. A magyar u j& á giró­teetületek vasárnap délben megható gyászün- nepély keretében hódoltak a nyugdíj egyesület elhunyt elnöke, Vass József miniszter emléké­nek. Az Otthon körben megtartott gyász ünnepélyt Lenkey Gusztáv, a Magyar Hírlapírók Nyugdíj­intézetének alel nőké nyitotta meg, utána Bartos Gyula szavalta el nagy hatással Gyula diák Temetés cimii költeményét, Tóth László emlék beszédében hangsúlyozta, hogy Vass József nagysága három nagy dolgot jelentett: az igazságot, az emberiséget és a mun­kát, Az emberi ezolidarizmus nagy eszméjének igazságát Vass József hirdette elsők között Magyarországon és ennek az igazságnak utat tört a magyar törvényekbe és az egész magyar jövendőbe. A közélet porondján a tudás teljes fegyverzetében és a jellem átüthetlen páncéljá­ban jelent meg. Hivatkozott Vass József her­vadhatatlan érdemeire, a magyar ujságiróintéz- mények talpraállitásábam, végül újságírói, szo­ciálpolitikai, parlamenti és egyházi szónoki ké­pességeit méltatta. Az emlékbeszód után Dréhr Imre államtitkár „Vass József gond oda trendsze­re” címem tartott mélyenszántó előadást, amely­ben egymásmellé állította Vass Józsefet és Prohászka Ottokárt, a két nagy egyházi gon­dolkodót. Hangoztatta, hogy Prohászka a tudo­mány hitbeli áthatásában tündökölt, mig Vass József a keresztény etika követelményeit állí­totta a társadalommal szemben. Vass József szociális gondolatrendszerének központjában ott állott született méltóságában az ember. Vass József megértette, hogy az élet uj szociáli- át­értékelést sürget és ezért kívánta XIII. Leó munkájának folytatását. Ezért hangoztatta, hogy az etikai kötelezettségek szociális kö­telezettségekké alakultak át. Iránytkérő szava elhangzott Róma felé és most a szociálpolitiku­sok várva várják a rérum no váram folytatását. A Budai Dalárda énekével fejeződött, be az ünnepély. I szovjeif&ifa p?§§§íshsí feiréiicSuissa Athén, szeptember ’30. A fekete-tengeri szovjettflolta ma a görögországi Phaleron ki­kötőjébe érkezik, ahol kél hétig marad. Ez a vörös flotta első hivatalos látogatása a gö­rög vizeken. A rendőrség az orosz matrózok szárazföldi kirándulásai alkalmára minden kommunista tüntetést betiltott. A vörös rnal- rózok Athént is meglátogaják. Meghivő A magyar uemzti párt és az országos ke­resztényszocialista párt érsekujvári körzetei 1930 október 5-én (vasárnap) délelőtt 11 óra­kor Érsekujvárott az Arany Oroszlán szálló nagytermében nagy gazdatfyiüési tartanak, melynek egyetlen tárgya a katasztrófái is mezőgazdasági válság. A rendezőség Délszlovenszkó minden gaz­dáját szívesen látja. Beszélni fognak: Fttssy Kálmán szenátor, fíöhm Rudolf szenátor, líolota János nemzetgyűlési képviselő, Jaross Andor, tartománygyülési képviselő. Tarchányi Imre dr. körzeti etnök. l\ uruez Ferenc, körzeti elnök. ifj. Koczor Gyula körzeti elnök. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom