Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-25 / 245. (2466.) szám

1980 október 25, szambái. 7 Costes és Betíonte Franciaországban Paris, október 24. Gosties és Beülonte, a két francia óceán repülő ma reggel Amerikából Le Havreba érkezett. A Mezővárosban iínne- pélyos fogadtatásban részest1 ették őket. Co-s- tes és BeMonte Kérdőjel-nevű repülőgép ük ön szombatén délelőtt Parisba röpülnek, ahol a repülőtéren a léghajózási miniszter és Paris polgármestere fogadja. A repülőtérről a repü­lők azonnal az Elyseé palotába mennek, ahol a köztársasági elnök fogadja őket. — Magyar István <Ir. az uj magyar korona­ügyész. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Tegnapi számunkban közöltük Az Eist értesü­lését az uj vezetcügyéíszi kinevezésekről. Mára hivatalosan is napvilágra kerültek a ki­nevezések. Ezek szerint az uj koron aügyész Magyar István dr. kúriai tanácselnök, Magyar József eperjesi nyug. h. polgármester fivére, lett. Kinevezése nem jött váratlanul, Magyar István ár.-4 a jogászik örök ben koronaügyészi pozícióba valónak tartják. Arról volt mindig nevezetes, hogy a kúrián az ő tanácsa hozza a legszigorúbb Ítéleteket. Elődje Dabasi Ha­lász Lajos dr., néhány héttel ezelőtt lett ko­ronaügyész, addig a budapesti főügyészség el­nöke volt és. nyugalombavonulása előtt né­hány héttel nevezték ki koronaügyésszé. így mint koronaügyész vonult néhány heti fco.ro- naügyészii működése uitá'n nyugalomba. Ma- kay Jenő dr. kúriai bírót, volt ügyészségi ál­éin ölköt koro naügyés z-hel ye Illéssé nevezték ki. Makay Jenő dr. a főügyészségen fog szol­gálatot teljesíteni, mint Sztraohe Gusztáv dr.- nak, a budapesti főügyészség uj elnökének helyettese. Átányi Józsefből koronaügyészhe- lyettes lett, s valószínűiéig valamelyik kúriai büntetőtanácshoz kap beosztást és mint ko­ron aüeyészhelyei.tes fogja a vádad képviselni. — Protestáns magyar istentisztelet Prágá­ban. Október 26-tól kezdődően minden vasár­nap délelőtt félkilenc órakor Tóth Kálmán katonai lelkész a prágai evangélikus katonai templomban (Prága I. Uhelny trh) magyar nyelvű istentiszteletet tart, amelyre a Prágá­ban élő magyar evangélikus és református hl veket megh i v ja. A CSL. MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK UNIÓJA TAGJAINAK FIGYELMŰBE! Az elnöki ta­nácsnak e hó 26-ára. vasárnapra egybehívott ülését technikai okokból november 2-ára el­halasztjuk. Az elnökség. — A kassai felsőbíróság is fölmentette ölschlaeger István kassai gyárost. Kassal szerkesztőségünk telefonálja: Emlékezetes, hogy Ölschlaeger István kassai gyáros ellen bűnvádi eljárás indult meg, mível a két év előtti kassai autóversenyen Buick-autójával nekiment a Fő-aioeán a vásári tömegnek és hat embert gázolt halálra. A kerületi bíró­ság ez év januárjában Ölsohlaegert a vád alól fölmentette. Az ügyész fellebbezése folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a kassai felsőbíróság s a felmentő Ítéletet helyben­hagyta. — Megkezdődtek Szegeden a fogadalmi templom felszentelésével kapcsolatos ünnepségek. Szeged­ről jelentik: Ma megkezdődtek a fogadalmi temp­lom fe’&zemitetós'év'el kapcsolatos nagyszabású ün­nepségek, amelynek' fénypontja vasárnap a temp­lom ünnepélyes felavatása lesz. A kormányzó és a kormány tagjai holnap utaznak le Szegedre. Ma délben a Csanádi egyházmegye fennállásának ki­lencszázadik évfordulója alkalmából díszközgyűlés vo’t a szegedi városházán, amelyen többek közöli felszó’alt Ktebeteberg miniszter és h.ate’mas be­szédben fejtette ki a nagy áldozatkészséggel meg valósított szegedi egyetem feladatát Magyarország és különösen az Alföld kultúrájának előmozdltásá- brn. A diszköagyütés ezután elfogadta a polgár­mester előtörj esz' ásót. amely szerint a minisztert az egyetem létesítése körül szerzett érdemei elis­meréséül a város díszpolgárává választja. — Még a párthivek adóföllebbezési iratait is lefoglalták a keresztényszocialista párt rima­szombati irodájában. Rimaszombatból jelentik: Tegnapi számában megírta a P. M. H., hogy a Miskolczy-afférrel kapcsolatban a rendőrség tegnap az országos keresztényszocialista párt körzeti-titkárságának irodájában is házkutatást tartót. A házkutatás során a rendőrség emberei az iktatókönyvtől kezdve minden ott található iratot lefoglaltak. Az ártatlan szövegű írások között nagyon sok adóügyi irat is volt: a párt- hiveknek a pénzügyigazgatóság által kiadott fizetési meghagyásai, amelyek a föilebbe^ések és az adó enyhítések iránti kérvények megszer­kesztése céljából voltak a párttitkárnak átadva. Ezeknek az'iratoknak a lefoglalása miatt érzé­keny anyagi veszteségek érhetik a párttagokat a beadványok batáridejének esetleges elmulasz­tása révén". Épp ezért joggal elvárhatják az ér­dekeltek. hogy" a lefoglalt írásokat egy-két na­pon beiül visszaadják. Különben úgy hírlik, hogy Böhrn Ferenc párttitkárt is rövidesen sza­badlábra helyezik, múltán kidéiül a gyanuokok alaptalansága. Gépiegyverreí szítává lőtték a banditák AI Capone' ellenfelét Al Capone utolsó nagy riválisát is eltakarította az útból - Hatvan géptegyvergolyó hatolt a bandita testébe — Véres nyitánnyal kezdődött a két leghatalmasabb csikágói banda végsőkig menő kiizde me ^RWJu-A^A,<Aan.-HiRLax> Csikágó, október 24. Jack Diamond után Aiello, a hírhedt szicíliai, származású csikágói bandita került a terítékre. Az alvilágnak ismét szenzációja van, amely egyúttal az egész ame­rikai nyilvánosság eseménye is. Az alvilági ese­ményeket regisztráló cikkeinkben többször is rámutattunk arra, hogy az amerikai állami ha­tóságok, speciálisan pedig a rendőrség, úgy­szólván tehetetlenek a kitünően megszervezett alvi­lági banditák garázdálkodásával szemben. Különösen áld ez Csikágóra. Erről a világváros­ról köztudomású, hogy a banditák a markuk­ban tartják, minden önálló vállalkozó, vendéglős, kávé- háztulajdonos, kereskedő adót fizet az egyes bandáknak, akik azután gondoskodnak üzle­tének védelméről. Ha valamelyik csikágói polgár nem veti magát alá a zsaroló diktatúrának, akkor el lehet készülve, hogy üzletében pokolgépek fognak fölrobbanni és hogy a majdnem korlátlan hatalmú banditák élete ellen törnek. Ezen a lehetetlen állapotokon sokféleképpen próbálnak segíteni, de eddig egyetlen módszer sem mutatkozott célraveze­tőnek. A lakosság, akarva, nem akarva, bele­törődött a kettős megadóztatásba és csak idön­kínt hangzik föl a követelés, hogy jöjjön végre az „erős kéz“ és nyúljon bele a csikágói alvilág darázsfészkébe. Egy időben Dawes tábornokban látták azt az embert, akt Mélyével rendet teremthetne a csi­kágói zavarosban, a tábornok azonban nem mutatott hajlandóságot a kockázatos megbiza- tás elvállalására s így ez a kombináció és az ő személyéhez fűzött reménykedés a kutba esett. A rendőrségét korrumpálta az alvilági gazdál­kodás és a multimilliomos banditavezérek nem egy r en d őr tis z tv is el ő t vazallusukká tettek. Amikor a kriminalisták tudományos szem­pontból is foglalkozni kezdtek a csikágói köz- biztonsági viszonyokkal, ismét fölmerült a kér­dés, hogy tulajdonképpen milyen módon lehet a várost az átkos bánd it. au rajomtól megszaba­dítani. A csikágói szakértők egyetértettek ab­ban, hogy a közei jövőben nem lehet kilátás a hatalmi eszközökkel való rendteremtésre s a banditaviíágnak valószínűleg maguk a ban­diták fognak véget vetni. A banditizmus ellenszerei — a banditák A rendőrség nem is csinált titkot abból, hogy a gaz és dudva kiirtását magukra a banditák­ra bizza, aminthogy a legjobb segitőkezet ténylegesen a szembenálló bandák ellenséges­kedése nyújtja. Alig múlik el hét, hogy Csikágóban ki ne olt­sák valamelyik bandita életét. Rendszerint ellenséges banda vérbirósága hozza meg ezeket a halálos Ítéleteket, amelyeket azután szemérmetlen nyíltsággal, kímélet és irgalom nélkül hajtanak végre. A napokban Jack Diamondot próbálták elteuni láb alól, de ez a bosszú nem járt teljes sikerrel, mert a banditavezér nem szenvedett halálos sé­rüléseket. Annál alaposabb munkát végeztek a bosszúállók tegnap, amikor gépfegyverükkel valósággal szitává lőtték Aiellót, a csikágói alvilágnak egyik közis­mert tagját. Régen fenték már a- fogukat rá, de csak most sikerült a vakmerő szicíliai haramiát csapdába ejteniük. A banditák társadalmában szintén megvan­nak az osztálykülönbségek. Vannak közöttük garasos gonosztévők, akik — ha csak nem ál­lanak valamelyik nagyhatalmú bandavezér ol­talma alatt — bujkálnak a rendőrség elől. Ezek teszik ki a newyorki lebujok félelmetes publi­kumát. Vannak azután arrivált gonosztévők, akik nem rejtőznek el a rendőrség szeme elől, ha­nem a város legelőkelőbb negyedében luxu- j riózus palotát építettek maguknak s a millió- j mosok vidám, reprezentatív, költekező élet- J módját folytatják. Az utóbbiak közé tartó- J zott Aiello is, akinek palotája a North Kol- mar Streeten áll. Aiellót tegnap délután az ellenséges banda, va­lószínűleg Al Capone társaságának tagjai, gép-, fegyverrel agyonlőtték. A gyilkosságról az alábbi részleteket jelentik: Gépfegyvergolyók záporában Aiello délután három óra tájban föltelefonált egy taxiállomást és palotájának kapuja elé rendelt egy autót. Pár perc múlva már megérkezett a kocsi, a sof- főr csöngetett, a kapu kinyílt. Mint a későbbi gyilkosság egyetlen közvetlen szemtanúja utó­lag elmondotta, amikor a ház udvarára belépett, a szomszédos földszinti lakás ablakai mögött három alakot látott. Ennek a megfigyelésének abban, a pillanatban nem tulajdonított jelentőséget. Fölment, a lép­csőn .és csöngetett Aiello lakásának ajtaján. A csengő azonban nem szólott, mire kopogtatott, majd dörömbölni kezdett. Ekkor Aiello ajtót nyitott. Már ntrakészen volt, kabátban, kalap­pal a fején. A taxisoffőr elÖrement a kocsihoz és Aiello követte. Útközben a sofőr a háta mögött fegyverropogást hal­lott. Abban a szempillantásban hátrafordult, de már csak azt látta, hogy Aiello több seb­től vérezve a földön hever. Rémülten rohant a közeli rendőrőrszemhez, aki társaival együtt a színhelyre sietett. A banditavezért holtan találták a földön és amint megállapították, testét hatvan gépfegyvergolyó lyukasztot­ta át, A rendőrök azonnal agnoszkáltálc a hallottat, akiben fölismerték Aiellót, a csikágói alvilág hírhedt alakját. Nyomban tudták, hogy mi történt. Aiello esküdt ellensége volt AI Caponenak, aki indexre tette a temperamentumos szicí­liait és nyilván az ő bűne a véres bosszú. A rendőrök ugyan megkísérelték, hogy átku­tassák a házat, amelynek földszintjéről gép­fegyverrel lőtték le a banditát, a számbajövő lakásokban azonban semmi gyanúsat sem találtak. „Őfelsége Aiello*4 A bestiálisán legyilkolt bandita Szicíliából származott és Csikágóban az alvilági életben vezető szerepet játszott. Tóni Lombardó meggyilkolása után ő lett a csikágói North Club elnöke, ama alvilági szervezeté, amely a többi nagy bandától eltérően, nem specializálta magát valamely bűncselek­ményre, hanem egyforma agilitással foglal­kozott zsarolásokkal, bérgyilkossággal, al­koholcsempészettel stb. Aiellónak két hü és kipróbált szárnysegéde volt, az egyik Bugs Mórán, aki számtalan évet töltött fegyházakban, a másik Jack Zuppa, aki főleg leánykexeskedelmi tevékenysége révén szerzett magának ismertebb nevet. A konkurrens bandák Zuppát már régebben eltakarították az útból. Golyót kapott a fe­jébe. De ez még nem elégítette ki bosszúju­kat, mert a két leghatalmasabb banda vezére, Capone és Aiello még nem számoltak le egy­mással. Mind a kettő biztos fedezékből vívta a harcot, a saját életüket lehetőleg nem kockáztatták, megelégedtek azzal, ha az egymás alvezéreit és szárnysegédeit lövetik le. Meglehetősen régi keletű az antagónizmus a két alvilági hatalmas­ság között. Az ellenségeskedés tulajdonképpeni megindí­tója az a küzdelem volt, amelyet a két ban­dita az Unione Siciliana egyesület elnöki szó­kének elnyeréséért folytatott A vetélkedés akkor lobbant lángra, amikor az egyesület legutóbbi elnöke, Merlo, meghalt. Hozzá kell tenni, hogy a csikágói olaszok legtekintélyesebb alvilági szövetkezésének ez az elnöke az egyedüli volt az elnökök sorában, akinek természetes halál jutott osztályrészül, mig a többi egytől egyig erőszakos halállal múlt ki. Egy pillanatig sem foroghat fönn kétség aziránt, hogy Aiello gyilkosait Al Capone környezetében kell keresni. Aiello nevét egy félév óta sűrűn emlegették Lmgue csikágói újságíró meggyilkolásával kap­csolatban. A rendőrség akkoriban bemerészke­dett a banditavezér paradicsomi hajlékába, sőt — horribile dictu — házkutatást mert tartani, de természetesen semmit sem talált, ami kompromittálhatta volna Aiellót. A banditavezérnek különben is mindig kéznél volt az alibi-bizonyiték. Aiello, Al Capone pék dájára, szerette magát fantasztikus, dekoratív pompával körülvenni. Jövedelméről legendák- voltak forgalomban, de biztosat senki sem tu­dott. Amennyire a fölületes szemlélő megálla­pít háttá, Aiello csak a saját személyére évente száz­ezer dollárt költött, tehát többet, mint Ame­rika jónéhány dollármilliomosa. A banditavezér erőszakos halála rendkívüli izgalmat idézett föl a városban. Általában bizo­nyosra veszik, hogy a North Club nem késlekedik a vérbosszúvá! és elnökének meggyilkolását ugyancsak vér­rel akarja majd lemosni. A két legnagyobb alvilági banda kiássa majd a csatabárdot (amely mostanáig sem hevert bo- rozsdásodásra Ítélve) és megkezdődik a háború életre-halálra. Ebben a kuriózus küzdelemben az az egyetlen aggodalomra érdemes momen­tum, hogy valószínűleg békés polgárok is megszenvedik a banditák hadakozását. Csikágó, október 24. A meggyilkolt ban­ditavezér holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, ahol a törvényszéki or­vosok fölboncolták. Megállapitották, hogy a banditavezér testébe tényleg hatvan gép­fegyvergolyó hatolt, amelyek szétroncsolták az egész testet és az egyik lábat kevés hijján elválasztották a törzs­től itneg kpEüisrmmiszter 1 Eüáüia í$ Jugoszlávia vámuniójáról 1 külügyminiszter kereskedelmi közeledésért udvarol a délszláv szövetségesnek — „leigrád nem esik messzebb tőlink, mint köztársaságunk egyik-másik városa" Prága, október 24. A belgrádi Politika in- j térj-ut közöl Benes külügyminisztertől, melyben j a külügyminiszter a kis antant gazdasági együtt- J működéséről beszél. Benes mindenekelőtt kije- j jenti, hogy a kisantantállamok gazdat-ági együttműködése a szinajai konferencián kapott j alapozást. E tanácskozások első pozitív eredmé- nyé az, hogy a jelenvolt miniszterek fölismerték azt, illetve megállapodtak abban, hogy mindenekelőtt a kisantant két agrárjellegű államának, azaz Jugoszláviának és Romániá­nak viszonyát kell rendezni oly értelemben, hogy külkereskedelmi politikájuk koordiná- lódjék. Csak ezután hozhatók összhangzásba törekvéseik a csehszlovák köztársaságéval, mint nagyipari államéval, melynek azonban igen fejlett íöldruivelése is van s ennek a íöld- mivdésnek szükségletei sem mellőzhetők. A szinajai tanácskozások eredménye az volt, hogy a jugoszláv és a román kormány meg­hagyta szakértőinek, hogy a szinajai megálla­podások szellemében dolgozzanak ki vámpoli­tikai egyezményt, melyet kereskedelmi szer­ződés pecsételné meg. Ez az egyezmény át­meneti stádium lenne a két állam vámunió­ja felé e alapot adna. megegyező kiviteli politikájuk­nak, melyet azonban a csehszlovák köztársaság, s esetleg más államok szükségleteivel is össz­hangzásba kellene hozni. Nem tagadható le, hogy a köztársaság és Jugoszlávia közötti köz­vetlen gazdasági kapcsolatok lényegesen kimé- lyithetök volnának az 1928-a.s kereskedelmi és hajózási egyezmény vámtarifába részeinek ki­egészítésével. Nincs kétség afelől, hogy jóaka­rat mellett kölcsönösen segithetnők egymás bel­ső termelését. Azonkívül még sok eszköz és intézkedési mód van, ame­lyet eddig nem használtunk ki vagy csak igen kis mértékben vettünk igénybe, s amely alap­ján szorosabb gazdasági együttműködés vol­na kiépíthető, Ezeket az intézkedéseket a kisantánt gazdasági programja kifejezésre juttatja, mint ahogy az a múlt év februárjában a bukaresti konferen­cián is kifejezésre jutott. E program értelmében még sok tennivaló van, nevezetesen a közJe­kedésügy terén. E kérdések elintézésére most alkalmas idő érke­zik. Hogy a köztünk és Jugoszlávia között lévő szoros kapcsolatoknak mennyire nem szol­gálhat akadályul a távolság, látható abból, hogy Belgrád nem esik messzebb tőlünk, mint köz­társaságunk egyik-másik városa. Tudatában vagyunk annak, hogy' ezt a programot csak részletekben lehet megvalósítani, megvalósítása irányában azonban döntő lépés történt a közös gazdasági intézet létesítésével, amely részletekbe menően fogja vizsgálat tár­gyává tenni a kölcsönös kereskedelem sikeré­nek útjában álló akadályokat. Az intézétnek azonkívül feladata kikutatni azokat az eszközö­ket, amelyek az eddigi akadályokat elhárít­hatják. — „Szomszédok baltaharca az eperjesi vásárté­ren” cím alatt október 94 ezámnniklbiain. megjelent eperjesi tudósításunkkal kapcsolatiban Bergen Hen­rik eperjesi lakos a következő helyreigazító nyilat­kozatot küldötte be lapunkhoz: „Nem igaz, hogy én f hő 7-én Hitler József eperjesi lakossal veszeked­tem volna. Nem igaz, hogy m Ritfetr József leányát, Erzsébetet baltával megtámadtam volna. Nem igaz, hogy én a leányának segítségére .lövő Rítteroét durván ütlegeltem volna, úgyhogy ő ájul tan össze- rogyott. Nem igaz. hogy Rubin ügyvédgyakornokot baltával fejbevágtam volna. És végűt nem igaz. hogy ellenem a rend őrsiég a büntető eljárást megindítót-' ta volna. Elleniben igaz, hogy én a kérdéses alka­lommal ais udvarban sem voltam, Hitter Józsefét állítólagos megtámadásában. egyáltalában részt neon nettem." ^¥*1 ¥ lf^ W7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom