Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-25 / 245. (2466.) szám
0 Előfizetési ári évente 300, félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1,20 K£, vasárnap 2,-— K£. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prdga 0, Pániké ullce 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatalt Prága ■» Paaská altce 12. 111. emelek Telefon: 34184 sűroöhycimi hírlap, praha A kisantant eldöntötte, hogy mit cselekszik, ha Ottó visszatér Magyarország trónjára A legújabb genfi megállapodás — A magyar határ elzárása után össze hivatnák a népszövetségi tanácsot A cionizmus körül (sp) Prága, október 24. A békeszerződések és a békeszerződések utáni idők álmai és tervei közül ismét válságba került egy, elsikkadt egy szép káiter- vezés, holtpontra jutott a sokezeréves faj hétezeresztendős vágya: az angol kormány legutóbbi nyilatkozatában megszüntette azokat a kivételes jogokat, amelyekkel az 1922- ben elhangzott Balfour-deklaráció értelmében eddig elősegítette a cionista zsidók Palesztinái letelepedését, hogy ott a diaszpórában élő zsidóságnak az a része, mely nemzetnek érzi magát és elégedetlen európai vagy amerikai sorsával, otthont, később esetleg szuverén államot alapítson. A cionisták között az angolok pálfordulása világszerte óriási felháborodást keltett, ami érthető is, mert nehéz lemondani a szép álomról. De bármennyire is a kritika tárgyává lehet tenni a MacDonald-korimány magatartását, el heh ismerni, hogy Angliát is csalódás érte, s a cionizmus távolról sem •váltotta be a tíz esztendővel ezelőtt hozzáfűzött reményeket. Amikor Anglia Palesztina gyarmati mandátumát a háború után megkapta azzal a feltétellel, hogy ott elősegíti a zsidó állam kialakulását, a legobjekti- vébb kalkulálók sem vonták kétségbe, hogy tiz-tizenőt év alatt legalább egy millió zsidó vándorol ki az uj hasába és az óriási zsidó tőke erejének megfelelő invesztációkkal boldog paradicsommá változtatja a bizony kisajtolt és fukar palesztinai főidet. E számítást elsősorban a zsidók amerikai kivándorlásának aránya látszott támogatni, mert köztudomású, hogy a huszadik század első negyedében 10—15 év alatt egy milliónál jóval több zsidó vándorolt ki Európából Amerikába, hihetetlenül rossz körülmények között, szegényen, támogatás nélkül. A számítás nem vált be. A zsidóság aaemmelláthatőan inkább Amerikában látta az ígéret Földijét, mint Palesztinában, mert míg az amerikai kivándorlás egyáltalán nem csappant meg s a galiciai, ruszinszkói proletárzsidók, eöt az oroszországi szovjetzsidők is hihetetlen nélkülözések között, fanatikus hittel, ezer veszedelemmel és brutális animozitáesal dacolva tovább özönlöttek a mágikus hatása NewyoTtk felé, Palesztináiban a háború után mindössze 60—70.000 ember telepedett meg, hiába segítette őket a zsidó nagytőke, hiába kaptak pénzt, földet jogot és nemzeti önérzetet. A világtörténelem egyik legrejtélyesebb kérdése marad, hogy miért szomjuhozik a szegény lengyetowidó valóságos fanatikus hévvel Amerika után, miért lát mágikus sarkot, megváltást a dollár hazájában, ahol ütik-verik, s miért dobja el magától a Palesztinái átlamalakttás kétségtelenül töviséé, de a végtelenül hinni tudó és a legrémesebb nélkülözésektől eem félő szívós fajnak nem túl nagy megpróbáltatást jelentő alkalmát? Probléma marad, de a tény az, hogy a zsidók zömének nem bel Palesztina. A nyomorúságos ruszinszkói proletár zsidó még vallásos fanatizmusában sem Palesztináról álmodik, hanem Amerikáról. Az önmagukkal szívesen ironizáló zsidók között uagv népszerűségre tett szert a tréfás válasz, amit arra a kérdésre kell adná, hogy mi is hát a cionizmus. A cionizmus az — szól a válasz — ha egy zsidó a másik zsidó pénzén egy harmadik zsidót Palesztinába küld s a harmadik zsidó azután tényleg elutazik — Amerikáiba. Mindazonáltal, ha nem is a praxisban, de Géni, október 24. Legújabban köztudomásúvá vált, hogy a kisantant legutóbbi genfi összejövetelén letárgyalta azokat a rendszabályokat, amelyeket a három állam foganatosítana abban az esetben, ha Ottó visz- szaíérne Magyarország trónjára, A három hatalom külügyminisztere elhatározta, hogy elsősorban a határokat zárná el MagyarorBerlin, október 24, A német fémipar helyzete az utóbbi napokban katasztrofálissá vált. A munkásság vezetői tegnap megbeszéléseket folytattak a munkaügyi minisztériumon, de a tárgyalások eredménytelenül végződtek, aminek könnyen sztrájk lehet a vége. Ha holnap vagy holzött Ción álma. A zsidók különös elméleti világában a megváltás várása, az ó haza föl- éledésének hite tovább hat, anélkül, hogy praktikus lépéseket tennének a kollektív oél megvalósítására. Egyrészt a fanatikusokban (a zsidó fájban, a vallásalapitók tipikus fajában, szokatlanul nagy százalékban található ez az embertípus), másrészt a jobb lövőt váró elnyomott szegény zsidóságban mély és őszinte gyökeret vert a cionizmus hite, ha virulenssé még nem is tudott válni. Csak a zsidóság legkompaktabb és legfejlettebb tömegében, a Ny ugat eu répában megtelepedett úgynevezett „józan és üzleti" zsidók között nem vált hatóerőivé. Ez a leginkább diaszpórában éB5 csoport minden szívóssága ellenére asszimilálódott az uralkodó fajhoz —- ha nem is a népekhez, nemietekhez, de feltétlenül a miliőhöz, a mérsékelt égőv kulturvilágához, «öt ma sok tekintetben ő az európai i n tellekrtuáW ndi viduali z- mius egyik hordozó eleme. A legtipikusabb világpolgárok ók, akik Palesztinában számkivetésbe® éreznék magákat. Annyira a magukévá tették miljőjük, felszívó nemzetük, a nyugati politikai harcok, a kapitalizmus, illetve a szocializmus problémáinak 'légkörét, hogy ebből a világból kikerülve elepednének, mint a száraz földre vetett hal. ők már magyarok, németek, lengyelek, csehek, franciáik, angolok, amerikaiak — kapitalisták vagy szocialisták — ha meg is maradtak zsidó vallásuafcnak. Tagadhatatlan, hogy náluk a zsidó fajiiság zsidó vallássá gyengült, a. külső és fizikai különállóság esetleg csak belső és pszichikai ImlJonállósággá, a legtöbb helyen, 'különösen nyugaton, még azzá sem. A zsidóságnak ez a rétege halálra ítélte a cionizmust- Hiába bíztak a. fanatikusok 'és remélteik w- egysaftril j^eletáraddák, * jó szág felé, majd összehivatná a népszövetségi tanács rendkívüli ülésszakát azon a címen, hogy egy állam megszegte az egyik legfontosabb nemzetközi szerződést, a Habsburgok detronizálási törvényét. Ha a népszövetségi tanács nem döntene egyhangúan a kérdésben, akkor a kisantant arra az álláspontra helyezkedne, hogy a népsaönapuián Berlinben nem sikerül megegyezni, a munkaadók és a munkások közötti közötti küzdelem egész NAraetoPszágra átterjed. A munkaügyi miniszter minden erejével uj bázisra kívánja helyezni a tárgyalásokat, hogy a konfliktust megoldhaszan zsidóság nem melegedett föl Palesztina iránt. Kétségtelenül nagy pénz vándorolt az uj hazába, de nem elég ahhoz, hogy ott alapvető változásokat eszközöljön és megveese egy uj, modern állam alapjait. Egy millió zsidónak és óriási tőkének kellett volna kivándorolnia, hogy elfogadható állapotokat teremtse®. Ha megtörténik, az arabok sem panaszkodhatnak, mert egyrészt a zsidók nagy száma paralizálja erejüket, másrészt a hatalmas tőkével megindult reform műnk a töméntelen munkaerőt igényel és a pénz- és munkabőségfben az arabok nemcsak kitűnő munkaalkalmat találtak volna, bnem hasznot, nyereséget, gazdagodást is. Csak ez a nagyarányuság ée a gazdag zsidók száz- százalékos támogatása virágoztathatta volna föl Palesztinát és tüntethette volna el az arab-zsidó ellentétet. Ehelyett szegény zsidók vándoroltak ki kevesen, de uralkodói allűrökkel, elvették az arabok elől a munka- alkalmat, — nem csoda, ha tízévi várakozás után az arabok türelme elfogyott és lejátszódtak a tavaly nyári sajnálatos események. Angliát végeredményképpen az arabok tavalyi, forrongása késztette a protekció megszüntetésére, ámbár joga erre nem volt. Palesztina mandátumát a népszövetség csak azzal a feltétellel bízta a londoni kormányra, ha ott zsidó államot teremt. Máskülönben a gyarmatot nem kapta volna meg. Anglia vállalta a feladatot, miért szüksége volt az arab világ kulcsára, de tízévi csendes szabó tálassal él tudta érni. bogy gyarmata megmaradjon, anélkül, hogy azt a feladatot, amiért kapta, megvalósította volna. Lehet, hogy a zsidóság Indolenciája folytán nem valósíthatta meg és egy tübbé-'kevésbé romantikus gondolat miatt nem uszíthatta maga ellen az arabé világot, ami birodalmának • vetségi alkotmány 15. cikkely© 7. pontjának megfelelően fönntarthatja magának a őse* fekvési szabadság jogát. A* időseit paragrafus a következőket mondja: Ha a tanács tagjai nem döntenek egyhangúan, akkor az érdekelt hatalmak azokat a lépéseiket foganatosíthatják, amiket ssükségesnek tartanak a jog ée az igazság megőrzésére, ml. Jólérte sütt körök tudomása szerint a tárgyalásokat hétfőn újra megkezdik. A munkaügyi miniszter ma délben referált a minisztertanácsnak a dolgok állásáról és rámutatott arra a veszedelemre, amely Németországot fenyegeti. halálát jelentené (a mohamedánok barátsága billentette helyre Anglia indiai egyensúlyát s a hinduk a mohamedánokkal szövetkezve megfőkezhetetlenek volnának), de akkor adja vissza keresztülvihetetlen mandátumát a népszövetségnek. Próbálkozzék másvalaki. A mai helyzetben úgy látszik, hogy Anglia nem tiszta altruizmusból vállalta Palesztinát, hanem azért, mert az erős zsidó állam kialakításával gátat akart vetni Kisázsiában á mohamedán előtörésnek. A terv nem sikerült, Anglia nyomban elejtette a zsidóságot és — már csak India miatt is — a mohamedánok silmogatásával próbálkozik. Jellemző, hogy a zsidóság nacionalizmusai MacDonald munkáskormánya torpédózía meg, mag a konzervatívok, régen is, most is, a cionizmus pártján állottak. Ebből az tűnik ki, hogy MacDonald semmiféle nacionalizmust nem hajlandó erőszakosan istápolni, s a zsidók kedvéért nem szorítja háttérbe a többségben lévő .arabokat, de egyúttal az is, hogy nem veszi szószerint a népszövetség intézkedéseit, s ha már egyszer megkapta, amit akart, nem sokba veszi az átvétel 'feltételeit. Ez az utóbbi eljárás veszedelmes praktika és bennünket, kisebbségeket, közelebbről érint. Anglia csak feltételekkel kapta meg Palesztinát, a feltételeket a körülményekre hivatkozva nem tartja be. több középeurópai államot a kisebbségi jogok betartásra köteleztek, amikor hatalmas földterületeket csatoltak hozzá, s félő, hogy kényelmes kifogásokkal most megkísérli e feltétel és kötelezettség szabotálását Palesztina precedens lehet s éppen a szerződésekre hivatkozva követelni kell, hogy Anglia tartsa be a feltételeket, vagy ha a helyzet folytán nem tudja betartani, — adja vissza mandátumát A német fémipart általános sztrájk fenyegeti Eredménytelen tárgyalások Berlinéi; — Minisztertanács Mai ssámunh 49. öt évf. 245, (2466) szám * SSO!8l8)Af a 1930 október 25
