Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-24 / 244. (2465.) szám
1980 oíktőfaer: 24, pántot. l^<MA\AC*ARHlRLflK Törköly: „A csehszlovák köztársaság közokiratával tudom bizonyítani, hogy a diszkrecionális joggal visszaélés történt" Törköly József képviselő a költségvetési bizottságban elmondott beszédében bizonyítja, hogy a rimaszombati községi képviselőtestület föloszlatására nem voltak okok s követeli a kormánybiztosi rendszer megszüntetését Prága, október 23. Tegnapelőtt! számunkban ismertettük Törköly József dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőnek a képviselő- ház költségvetési • bizottságában elmondott beszédét, melyben a belügyi vita során éles kritika tárgyává tette a belügyminiszter népszámlálási rendeletét és a miniszteri diszkrecionális jog gyakorlásának a rimaszombati képviselőtestület föl őszi atósában megnyilvánult különös esetét. A népszámlálási rendeletet kritizáló részt már közöltük, a diszkrecionális jogról szóló rész közzétételét azonban technikai okokból mára kellett halaszianunk. Törköly képviselő erről a kérdésről a következőket mondotta: biszkreíionátis jog és demokrácia Egy angol egyetemi tanár mondása: ,.Ahó; diszkréció van,.ott tag tere van az önkénynek is és ez a diszkreeiopalitás az alattvalók törvényes szabadságának, bizonytalanságát - jelentük Minthájesak a csehszlovák köztársaságra vonatkoznék ez a mondás, mert itt bőven vannak diszkrecionális jogok, különösen a belügyi kormányzatnak a kezében, a kiutasítás, az állampolgárság, az önkormányzati testületek feloszlatása és hasonló jogkorlátozások' terén. Nem akarok most mással foglalkozni, csak az önkormányzati testületekre vonatkozó diszkrecionális felosztási joggal. A csehszlovák köztársaság. 1922. évi 234. . sz. törvényének 28. §-a korlátlan diszkrecionális jogot ad. a belügyminiszternek, illetve az országos elnöki hivatalnak arra nézve, hogy a községek képviselő- testütelét bármikor, minden indokolás nélkül feloszlathassa. Tehát akár van olyan ok, amely jogállamban feloszlatási jog lehet, akár nincs, joga van a belügyminiszternek feloszlatást elrendelni. A miniszter ur véleménye az, hogy ezen változtatni nem kell. Pedig a diszkrecionális jogon már a közigazgatás? reform 1927-ben változtatott, mert egy rövid időt szabott, amelyen belül a járási képviselő- testületi választást el kell rendelni. Tehát a jogfejlődés még itt is azt mutatja, hogy a diszkrecionális jogot a belügyminiszternek nem lehet rendelkezésére bocsátani és a szabadságjogokat a népek békéje és szabadsága érdekében igenis korlátozás alá kell venni leg- alábbb idöbelüeg. A belügyminiszter ur, úgy tudom, ezzel ellentétes nézeten van, mert olvastam nyomtatásban egy interpellációra adott válaszában, ahol a miniszter ur azt állítja, hogy nem szükséges ezen változtatni. Bizonnyal azt gondolja, hogy nagyon jó ez igy, mert ez a hatalom korlátlan birtokát jelenti. Angol, francia és német példa Hát kérem, én azt hiszem, hogy a belügyminiszter ur álláspontjával szemben áll az összes müveit európai államoknak a jogállása, legalább is azoknak az államoknak a jogállása, ahol jogállamról lehet beszélni. Mert mindenütt szűkítik a diszkrecionális jogokat és olyan dolgoknál, mint egy önkormányzati testület feloszlatása, ott mindenesetre taxatíve felsorolják azokat az esetekét, amikor a végrehajtó hatalom kezelői ezzel a joggal élhetnek és nem engednek ad libitum teljes tetszést anra, hogy a feloszlatási jog minden korlátozás nélkül érvényesíttessék. Méltóztassék e tekintetben az angol jogot, vagy ha talán ez itt magas, a francia közigazgatási jogot megnézni, vagy talán hivatkozhatok a németre, mindenütt meg méltóztatik találni miniszter urnák, hogy a jogfejlődés mégis csak az, hogy a legfontosabb az alattvalók törvényes szabadságának a biztosítása, nem pedig kivételes miniszteri hatalomnak a gyakorlása. A rimaszombati eset De ettől eltekintve is be tudom bizonyítani konkrét példával, hogy a diszkrecionális jognak a gyakorlása nagyon helytelenül történik itt a csehszlovák köztársaságban és ez bizony az alattvalók törvényes szabadságának a rovására megy. Konkrét példára fogok hivatkozni, amit a miniszter ur éppen olyan jól ismer, mint én. Rimaszombat városának községi képviselőtestületét április 15-ón, tehát hat hónappal ezelőtt feloszlatták. A feloszlatás egy feljelentésre történt, amit az illetékes járási főnök március 10-én tett. Ezen feljelentés alapján anélkül, hogy megvizsgálják volna annak tárgyi alapját és minden tekintet nélkül anra, hogy be van-e bizonyítva vagy nincs, a belügyminisztérium a feloszlatást Orazágb József országos hivatali alelnök felterjesztésére jóváhagyta. Kutatás a feloszlatás oka után Most kérem, természete^ dolog, hogy mintán keresni kellett, hogy mi lehet a törvényes oka a képviselőtestület feloszlatásának, kutattuk, kerestük és megpróbáltunk minden utót, hogy tisztába hozzuk, hogy voltaképpen vau-e itt egyáltalán törvényes ok, amikor bele kell nyugodni a feloszlatásba. Ezért beadtam egy revíziós kérvényt az országos elnöki hivatalhoz, amelyben részletesen kifeji ettem mindent és megcáfoltam azt, amit az országos hivatalnak végzése voltaképpen felhozott. hogy. itt a dezorganizáció jelei mutatkoznak! A revíziós kérelemre a mai napig sem kaptam' feleletet. Ellenben az interpellációban megkaptam a belügyminiszter urnák a beismerését a tekintetben, hogy minden előzetes vizsgálat nélkül, puszta feljelentésre rendelték el a községi képviselőtestületnek a feloszlatását és a miniszter ur. anélkül, hogy felülvizsgálta vplna ezt a kérdést, még az én intervencióm után is jóváhagyta a feloszlatást. Á belügyminiszter urnák - a válasza „világosan áll előttünk! Ezt nem Lehet megcáfolni! Mert hiszen éppen a miniszter ur válasza a bizonyíték ebben a tekintetben. A csehszlovák köztársaság közokiratával tudom bizonyítani, hogy a disakrecionáüs joggal visszaélés történt Azt mondja a miniszter ur válaszában, hogy a rimaszombati járási hivatal 1930. április 15-től 25-ig saját szakértő közegével Rimavská Sobo- ta község gazdálkodásának revízióját foganatositatta. Hát kérem a feloszlatása okirat 9-én már alá volt írva, tehát április 9-ét megelőzőleg előzetes vizsgálat nem volt. íme ezt dátum szerint a miniszter ur válaszával igazolhatom. De április 1-én hagyták jóvá a k ép visel ötöseiül etnek költségvetését is, tehát újból kétségen kívül áll, hogy előzetes vizsgálat nem volt A miniszter ur tehát bebizonyítóttnak veheti, hogy anélkül oszlatták fel a hozzájárulásával a képviselőtestületet, hogy előzetesen megvizsgálták volna a feljelentést. Azután elrendeltetett az utólagos revízió. Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy a községi számviteli könyvek olyan állapotban találtattak, hogy a községi számviteli hivatalnok ellen fegyelmi eljárást kellett indítani. Kijelentem, hogy a miniszter urat rosszul informálták, mert a fegyelmi eljárást a sünro&ta rendelte el, tehát nem a revízió következtében rendeltetett el, hanem azt megelőzőleg. Azt is mondja a miniszter ur válaszában, hogy a számviteli könyvek nem voltak rendben. Hát itt is újból rosszul informálták a miniszter urat, mert a feloszlatás előtt körülbelül egy hónappal, a régi számvevő 6ulyos betegsége következtében, elrendelték egy másik munkaerőnek az alkalmazását, aki teljes szakismerettel bírt, aki ma is ott működik és akinek véleményére épit a kormánybiztos ma is teljes száz százalékig az összes számviteli kérdésekben. Ez a kisegítő munkaerő rendbe hozta a számviteli könyveket Tehát nem igaz, hogy nem gondoskodtak az orvoslásról, mért igenis gondoskodtak és igaz az is, hogy a fegyelmi eljárást a számvevő eben a kormány- biztosi rezsim már befejezhette volna. így áll az igazság. A jóváhagyott községi gazdálkodás De azt is mondja a miniszter ur válaszában, hogy a számvitelben olyan hiányok állapíttattak meg, hogy a község gazdálkodásáról világos képet nyerni nem lehetett. Erre az a válaszom, hogy a fegyelmi vizsgálat elrendelése után — amit egyébként a starosta rendelt el — alkalmazva lett egy kisegítő számviteli erő és a járási számvevő felülvizsgált mindent. A községi képviselőtestület által elfogadott költségvetésbből megállapították teljesen a községi gazdálkodásra vonatkozó világos képet, azt teljesen helybenhagyandónak találták és rá is írták, hogy helybenhagyják. A járási bizottság azt el is fogadta, pont éppen azon a peches napon, amikor a feloszlatási dekrétum alá lett írva* A miniszteri válasz azt is mondja, hogy a pénzügyi bizottság egyetlen egyszer sem hajtotta végre a községi gazdálkodás teljes felülvizsgálatát. Hát ebben az egyetlen kérdésben nem vagyok teljesen tájékozott. Ez sincs egészen igy, de azt biztosan tudom, hogy magának a járási főnöknek kötelessége minden évbon feiü[vizsgálni a gazdálkodást, viszont a járási főnök egyszer sem gyakorolta ezt a kötelességét, ellenben ő tette meg a feljelentést és az ö feljelentésére, a mi szabadságunk sérelmére felosz- lattatott a képviselőtestület. A miniszteri válasz beismerése Maga az egész miniszteri válasz egy nagyszerű beismerést tartalmaz, mert világosan azt mondja, hogy be igazolást nyert az országos hivatalnak az. a következtetése, hogy Rimavská Sobota község gazdálkodása a rendezett igazgatás követelményeinek nem felel meg. Hát miniszter ur, lehet következtetések alapján diskrecionális jogokat gyakorolni? Hát egyszerű következtetésre, olyan egyszerűen hozzájárulhat Ön egy képviselőtestület feloszlatásához? önt nem terheli az a kötelesség, hogy megvizsgálja, hogy vannak-e ennek a következtetésnek tárgyi alapjai vagy bizonyítékai vagy sem? Mert ha nincsenek, akkor ezt a következtetést kötelessége volt önnek visszautasítani. *■ Én azt hiszem, hogy amit én állítok, az teljesen igaz. Lehet ez a miniszter urnák humoros, de nekem egészen komoly. Én kérem igazat mondok és ezt nem azért mondom, hogy itt valakit untassak, hanem azért, hogy itt kötelességből az igazságot védelmezzem. A Utókban tartott revízió Arra, hogy a járási hivatal szakértőközege által végrehajtott revízió eredménye kétségbe vonassák, arra nincs oka, mondja a miniszter ur és ezért további vizsgálat itt felesleges — állítja tovább a miniszteri válasz. Én a járási hivatal szakértőközege által utólag teljesített revízió eredményét semmiképpen sem diffikul- táltam. A revízió eredményét eldugták, abba bele nem tekinthettem, megkérem ezért a miniszter urat, hozza azt ide a bizottságba, vagy a parlamesií plénumába, terjessze elő, hogy lássuk végre, hogy gyakorolják itt a diskrecionális jogot és akkor meglátják, hogy igiaaa van a magyarságnak, amikor a közszabadságnak az eltiprásáról beszél. „Tessék a kormánybiztost megkérdezni!" Azt is mondja a miniszter ur, hogy mihelyt a községi igazgatás a fennálló rendelkezéseknek megfelelő további menetének előfeltételei meglesznek, a választásokat azonnal megejti. Kérem, méltóztassék a kormánybiztost megkérdezni, az egy becsületes, tisztességes ember, az nem fog valótlant mondani. Miniszter ur, tessék megkérdezni, hogy igaz-e, hogy ezek az előfeltételek megvannak s akkor meg fogja Ön tudni, hogy ma éppen úgy megy a községi adminisztráció, mint azelőtt, hogy semmiféle változás nem történt és nem történik, tehát a választás elrendeléséhez meg vannak az előfeltételek. Különben nem akarok indissíkrécióba esni, de nekem volna bizonyos alapom arra, hogy a miniszter urnái ezen kérésem teljesítését forszírozzam is. Erre nem akarok most rátérni, de beállítom magamat arra, amit a miniszter ur válaszában mond és én azt állítom, hogy az összes előfeltételek megvannak, minden úgy megy, mint azelőtt, mert sehol semmi baj nincs, tessék tehát a választást elrendelni. Rimaszombat képviselőtestülete feloszlatásának az oka voltaképpen nem is a válaszban felhozott indok. Méltóztassék megnézni a feljelentést, amit Haneg járási főnök intézett az országos hivatalhoz. Ebben a feljelentésben nincs is számviteli kérdésről szó, az előzetes vizsgálat sem történt meg emiatt, akkor tehát ennek alapján nem lehetett feloszlatni a képviselőtestületet. Most utólag konstatálják, hogy ezért oszlatták fel, pedig nem ezért oszlatták feL Mást mond a miniszter, mást az országos elnök Az országos hivatalhoz intézett revíziós-kérvényemben megcáfoltam a-tól z-ig a feljelentést* interpelláció is hangzott fel a tartományi képviselőtestületnél, arra az alelnök ur azt a választ adta, hogy magasabb állami * érdek követelte a feloszlatást. Honnan van a differencia az alelnök ur válasza és a belügyminiszter ur válasza között? A belügyminiszter válasza semmiképpen sem hivatkozik magasabb állami érdekre. Az, hogy egy számvevő nem rendesen végzi munkáját, az ezért való feloszlatás csak nem magasabb állami érdek. De ha tárgyilagosan vesszük a dolgot, hogyha egy állami számviteli hivatal vezetője nem ai előírás szerint végzi a maga kötelességét, akkor annak más következménye nem lehet, mint. az, hogy ellene fegyelmi eljárást kell indítani és ha fegyelmi vétséget követett el, akkor meg kell büntetni, esetleg állásából elbocsátani, de semmiesetre sem lehet ezért a képviselőtestületet feloszlatni. Ezzel tehát nem lehet indokolni a feloszlatást. A miniszter nr válaszában azt mondotta, hogy az 1922. évi 423. sz. törvény 28. §-ána,k módosítására \i az eset nem nyújt alapot. Én a miniszter úrral ellenkező véleményen vagyok és pártom is ellenkező véleményen van és ezért be fogunk terjeszteni egy konkrét ihdit- ványt, hogy végre lássuk, hogy a törvényhozás is ugyanazon a nézeten van a diszkrecionális jog tekintetében, mint a miniszter nr. Kértem, hogy a kormánybiztos hatásköre kor- látoztassék, illetve bizonyos intézkedései jóváhagyásnak vetessenek alá. Mert azt méltóztas- sanak .megengedni, nem lehet tűrni, hogy egy kormánybiztos mindent eladhat és fellebbezés esetén elrendelheti, hogy a fellebbezésnek, nincs halasztó hatálya, illetve hogy a határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható ée eljárásával egy községnek évtizedekre menő károkat okozhat. Ezért kell erre törvényes intézkedés. Eltörölni a diszkrecionális jogot! Mélyen tisztelt Bizottság! Nekem az a nézetem, hogy nem hogy nem kellene a diszkrecionális jogokat korlátozni, hanem az a nézetem, hogy a diszkrecionális jogot teljesen el kell törölni, Ha van arra szükség, hogy egy képviselőtestületet fel kell oszlatni, tessék taxatíve felsorolni azokat az eseteket, amikor erre szükség van és nem adni módot arra, hogy etsee törvényes eseteken kívül önkényes alapon a feloszlatás megtörténhessék. Mert ma ez m tényleges állapot Természetes, hogy ezek után meg kell tagad nőm a belügyi kormányzatnak azt a hatalmi eszközt, amit a költségvetés megszavazása jelent Slávik belügyminiszter semmitmondó válasza Törköly beszédére Prága, október 23. Slávik belügyminisstsr, mint ismeretes, a költségvetési bizottság tegnap délelőtti ülésén válaszolt a vita folyamán. elhangzott fölszólalásokra, de a hivatalos parlamenti sajtóiroda csak a mai napon adta ki a beszédet. A miniszter beszéde elején hangsúlyozta, hogy szigorú takarékosságot vezetett be tárcája keretében, majd részletesen, foglalkozott az uj közigazgatási rendszerrel, amely a gyakorlatban kezd beválni. A miniszter bejelenti, hogy az elmúlt évben nj járási székhelyek épültek Szakolcán, Galgócon, Újbányán és Tornaiján. A jövő évben tervbe van véve a következő járási székházak építése: Bártfa, Csaca, Ho- monna, Késmárk, Királyhelmec, Körmöcbánya, Nagymihály, Vágujhely, Pöstyén, Pop- rád, Eperjes, Nagyrőce, Rozsnyó, Kisszeben, Ipolyság, Somorja, Tőketerebes, Nagybiccse és Zólyom, Ruszinszkó területén pedig Huszt, Szolyva, Rahó és Bátyú. A közel jövőben revízió alá kell venni a csehszlovák közigazgatási jogot, vagyis a különböző rendelkezéseket és előírásokat egységesíteni kell. Majd részletesen foglalkozott' az ezévi népszámlálással és hangsúlyozta, hogy a kormány azt akarja, hogy a köztársaság minden polgára minden félelem nélkül, saját meggyőződése és igazságérzete szerint és minden befolyástól mentesen vallja be nemzetiségét és fele keze tét. Törköly képviselőnek ama kijelentésére válaszolva, hogy a köztársaságban a hivatalos kimutatás szerint csökken a magyar lakosság száma és növekedett a csehszlovák lakosság száma, megemlíti, hogy Törkölynek éz a beszéde tulajdonképpen súlyos vád volt a régi magyar rezsim ellen(?) és hogy ő, aki objektíve figyelte a régi Magyarország történelmét, tisztában van azzal, hogy a szlovák családok a magyar népszámlálás alkalmával miért vallották magukat magyaroknak. Törekedni fogunk arra — mondotta a miniszter —, hogy a népszámlálást nálunk teljesén igazságosan hajtsák végre. A csend őrség a múlt é vben 27.000 cigányról vett föl daktiloszkópiai ujjlenyomatot és 11.500 cigány kapott már. ezemélyazonossági igazolványt. Az állampolgársági kérdés rövid időn belül likvidálva lesz és nincs szükség újabb, különösebb rendezésre. Az állampolgársági kérvények pozitív elintézéseinek száma egyre emelkedik, igy például 1923-ban Szíoven- szkón és Ruszinszkóban 1233 kérvényből csak 20 százalékot intéztek el kedvezőén,
