Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-22 / 242. (2463.) szám

1930 október 22, szetda. a&ság, a csendőrség ide-oda való helyezésével a községek lélek és nemzetiségi számarányát mesterségesen lehet befolyásolni! Jelentse ki a kormány, hogy a katonaságot és csendőrsé­get mint ezredet, illetve zászlóaljat a nép- számlálás megtörténtéig jelenlegi állomáshe­lyükről más községbe rendelni, illetve átköl­töztetni nem fogja. A kormányrendelet a népszámlálást szám­lálási lappal és összeirási ívvel kívánja elvé­geztetni. Az elsőt a lakás birtokosa vagy he­lyettese tölti ki, a másikat a számláló biztos. A rendelet hatodik paragrafusának első pontja azt mondja, hogy az országos elnöki hivatal fogja megállapítani, hogy melyik községekben legyen összeirási ívvel a nép­számlálás. Tehát megint diszkrecionális jog a közigazgatásban! Ez a rendelkezés azt je­lenti, hogy a szabály a számlálási lappal való nép- számlálás és a kivétel az összeirási ívvel való népszámlálás s a kivételt minden egyes országban (kraji- na, tartomány) az országos elnöki hivatal állapítja meg. Nos, a kormány mentalitására nagyon jellemző, hogy Szlovén szkon és Ruszinszkóban az orszá­gos elnöki hivatal diszkréciónál is jogát úgy használta, hogy a kivételt szabállyá tette és elrendelte, hogy minden község­ben összeirási irvel történjék a népszám­lálás. Ez már tisztára annak a bizonyítéka, hogy a kormány nem idegenkedik a meg nem en­gedett eszközöktől és Szlovenszkón meg Ru- szinszkőban biztosítani akarja a számlálási biztosok részére a visszaélési lehetőségeket. Lukavsky dr. a Národni Listy-ben megírta, hogy a belügyminisztériumtól szerzett érte­sülés szerint a községeknek egynegyed ré­szében lesz összeirási Ívvel a népszámlálás. Nos, Szlovenszkón van 3520 község, Ruszin- szkóban pedig 483, tehát az egynegyed rész 830, illetve 121 lenne. De azt mondják, hogy az analfabetizmus aránya dönti el, hogy hol kell teljesen összeiirási ívvel elintézni a nép- számlálást. 1'921-iben Szlovenszkón a lakos­ságnak 15.03 százaléka volt analfabéta, tehát ez alapon csak 530 községben, Ruszinszkó- ban pedig, ahol az analfabetizmus 50 száza­lék , 242 községben lehetne összeirási Ívvel a népszámlálás. Az analfabetizmus bizonyos földrajzi elhelyeződé se adva van éis a cseh­szlovák statisztika adataiból teljes bizton­sággal megállapítható. A csehszlovák állami statisztikai hivatal a legnagyobb biztonság­gal, fix számban és név szerint meg tudja jelölni azokat a községekéi, amelyekben az analfabetizmus tényleg alkalmazandó indok arra, hogy a népszámlálás összeirási ívvel történjék. De különben, ahol számláló lappal is történik a számlálás, ha valaki Írni, ol­vasni nem tud, vagy nem képes’bármi okból kitölteni a lapját, akkor a számláló biztos tölti azt ki. Miért kell tehát a hatalmi politi­kának i lyen ki állóan gyaníts intézkedést tenni? Azért\ mert ha a számlálólapot a la­káséi r tokos vagy a helyettese tintával már kitöltötte, akkor már az a'karatellhatározás megtörtént és a számláló biztos jóindulatú kapaciláciőja és esetleges ügyeskedése már nagyon kevés esetben használ, mert a meg­változtatás már processzussal járna. Az összeirási ívnél ellenben a csehszlovák nemzetiség javára szóló hatékony kapaci- láció, az ügyeskedés, a megejtés és meg­tévesztés egy ügyes számláló biztos kezé­ben, aki maga tölti ki az adatukat, igen sikeres lehet. Bis most a szloivenszkói és ruszinszkói magyarságra ki van téve a cél. A kor ni ányren deleiben a visszaélések lehe­tőségére csak félig volt megnyitva az ajtó, az országos elnöki hivatallal már a kaput is teljesen kitárták! I szégyenparagrafus És ez összefügg a kormányrendelet szé- gyenpnragrafusavai, a 22. paragrafussal. Ez kimondja, hogyha a biztosnak oka van arra, hogy a nemzetiségre vonatkozóan a számláló Ív­ben foglalt adatok helyességében kétel­kedjék, agy a megszámlálandóval négy­szemközt beszélhet és a lakás birtokoisát, vagy helyettesét a kapacitáció eme jele­neté tő I el tá v ol i fch at ja. Hát ez nem felhívás a kér ingőre? Hát ez nem egyenes felhívása a visszaélésnek? TTáit ha ezt világgá kiáltják, ha ezt a Nemzet­közi Statisztikai Intézetnek tudomására ad­ják, nem keli-e szégyelnie magát a cseh­szlovák kormányzatnak azért, hogy mely in­tenciók vezérlik és hogy mily gondatlanul árulja el önmagát és intencióit? Hát lehet-e objektív fő, aki reá nem jön arra, hogy azt a lelkes dialógust, amit a kormányrendelet a népszámláló biztos és a megszámlálandó közt lefolytatni óhajt, miért rendezteti a ha­talmi politika? Hát ez nem szégyen-e az európai müveit és szabad népek előtt? Kik lehetnek biztosok? De ez még mind nem elég! Jól ki van itt ter­velve minden! A számlálóbiztosnak és revizor­nak a kinevezési föltételei is ehhez vannak szabva. Ki lehet nevezni egy büntetett előéle­tűt. gondnokság alatt lévőt, kiskorút, a meg- számlálandók nevét sem kell tudni, csak annak a látszatnak kell meglennie, hogy van annyi in­telligenciája, hogy el képes végezni a munkát. Hogy azok részesülnek előnyben, akik jól tud­ják elvégezni a munkát, az természetes, amikor természetes, hogy a „jól“ fogalmának belső ér- telmez-se nem tartozik a nagy nyilvánosságra. Itt még csak azt kell hozzákálkulálni. hogy a kinevezés a járásfőnök diszkrecionális joga és hogyha a biztosnak a megszámlálandó! nem sikerül álláspontjának, nemzeti hitének és hűse­gének elárulására rákapacitálni, akkor a „független** kormányeszköz, a járási főnök, mint politikai hatóság, dönt, hogy a meg­számlált magyar-e, s ha úgy dönt, hogy cseh­szlovák, s a magyarnak van hozzá kedve és ' pénze, hogy íöilebbezzen, hát erre elhatároz- I iák, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó ha­tálya. Várjon az ilyen magyar ember a sorára, míg a föllebhezést elintézik. A legfelső közigazgatási bíróságot, is beleszámítva, vagy hat-hét év múl­va megtörténhetik ez. vagy várja meg az 1940. évi népszámlálást, hátha akkor nagyobb sze­rencséje lesz. A népszámlálóbiztosnak pedig nem kell félnie, hiszen eltávolítottak a kor­mányrend életből minden olyan szakaszt, amely­nek alapján őt meg lehetne büntetni, neki a más nemzetiség jogvesztése gradus ad Pamassum. Valóban difficile est satiram non seribere. Követeléseink Hát mi azt kívánjuk elérni, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az ezer lélek- számon fölüli községekben mindenütt szám­lálólappal történjék a népszámlálás, hogy a biztosok és revizorok a magyar vidékeken a magyarság soraiból és a németek területén a németség soraiból vétessenek, hogy a bizto­sok mellé a községek által választott bizalmi- férfiak alkalmaztassanak, hogy a politikai ha­tóságtól a döntési jog teljesen elvétessék és minden járásra független bíró elnöklete alatt revizori bizottság alakíttassák, amely vitás esetekben dönt. Határozottan kívánjuk, hogy a rendelet 22. paragrafusa, a szégyenparagra­fus eltöröltessék és kifejezetten kimondassák, hogy az a biztos, aki valakit kapacitál, bűn­cselekményt követ el. Kívánjuk a titkosság eltörlését, mert ez csak lepel, ‘ami alatt a sze­mérmetlen kapacitálás és a megejtettek nem­zetárulása gyáván elbújik. Kérünk büntető- szankciót és a legfelső közigazgatási bíró­ságnak gyors, háromhónapos eljárását lehe­tővé tévő törvényt. Tervezetével készen va­gyunk. Benyújtjuk. Ezt elfogadni van időnk. .Kérünk magyar és német számlálóiveket, vagy összeirási iveket a magyarok, vagy né­metek számára. Kérjük az instrukciók és ki­oktatások magyar- és németnyelvű kiadatá­sát is. íz érthetetlen különbségtevés A kormányrendelet 28. paragrafusa Szioven- •szkóra és Ruszimszkóra nézve ' azt Írja elő, hogy ott nem úgy, mint a történelmi országokban: a bírósági járásokra vonatkozólag, de a politi­kai járásokra vonatkozólag kell az áttekin­tést a járási főnököknek elkésziteni. Ez a különbség sehol sincs megmagyarázva. A nyelvtörvény a nyelvhasználati jogot a bírósági járásnak az utolsó népszámlálás alkalmával ta­lált nemzetiségi számarányához köti. Vagy ta­lán a népszámlálás adatai szerint újra korrigál­ni akarják a geometriát? Hát még nem volt elég? Újból ki akarják hívni Scotus Viator kri­tikáját, akii a köztársaság jubileuma alkalmából levélben ítélte el a bírósági járások területi be­osztásával követett kormánypolitikát. Követel­jük itt az egyenlő elbánást és tiltakozunk min­den oly intézkedés ellen, amely ai alkotmányt is sérti 500.000 magyar?! Hat hét választ el bennüniket a népszámlá­lástól, ettől a nemzjefpoHitikaiiag annyira fontos aktustól. S nemcsak a belügyi kormány­zat s a politikai hatóságok tették meg a szükséges intézkedéseket, hanem megindult a munka a különböző nemzeti szervek ré­széről is. A cseh Národná Jednota s a szlo­vák Slovemská Liga befolyást követelt a biz­tosok s revizorok kinevezésére s egyelőre nem tudjuk megállapítani, hogy ennek a befolyás­nak milyen eredménye van? Politikai agitátorok járják a Garami-völgyét s a magyar falvakban hirdetik, hogy Sz?lo- venszkón csak szlovákok vannak, s aki ma­gyarnak meri magát vallani, az nem kap adóengediményt, annak adóhátralékát még kérlelhetetlenebbül hajtják be, mint eddig tették. Benes lapja, a Ceské SÍ ovo már hónapokkal ezelőtt hirdette, hogy 746.000 magyar helyett csak 500.000 magyar lesz és az 1921-es népszámlálás 246.000 vesztesége után újból negyedmillió magyart akarnak lefaragni a magyar nemzeti ki­sebbség eleven testéből. Hogy a kormány komolyam készül erre a shy- loclkii munkára, azt beavatott politikai körök­ből megbízható értesüléseink iis mondják, amelyek szerint a népszámlálás most külö­nösen a magyarság sorainak megriitkiitáisára törekszik, mert a jól szervezett német töme­gekkel aligha bir. Ezért kell egész Szloven­szkón és Ruszinszkón az összeirási ivekkel dolgozni, hogy a magyarság mindenütt a biz­tosnak legyen kiszolgáltatva. Minket önvédelmi harcra szorítottak s eb­ben egyetlen fegyverünk tántoríthatatlan ma­gyar érzésünk, amely annál inkább fog megnyilatkozni, minél intenzivebben ne­hezedik ránk a nyomás. De mi itt előre is hangoztatjuk, hogy az 500.000 magyar fal- ziunával szemben van egy megcáfolhatatlan igazságunk: a 900.000 magyar ténye. Ne gondolják az i'ldetékee tényezők, hogy százezreket ite lébet faragni egy nemzet tes­téről anélkül, hogy ennek a vivisectionak minden hamisságát okmányézerüieg ki ne le­hetne mutatni a az egész világ előtt leszö­gezni Ott vannak a* évről-évre megjelent statisz­tikai kimutatások, amelyek a lakosság né­pesedési mozgalmairól számolnak be 8 amelyekből matematikai pontossággal meg lehet állapitani nemcsak a lakosság egé­szének szaporulatát, hanem az egyes nem­zetiségek szaporulatát is. 1920 óta 1.4 mil­lió lélekkel növekedett a köztársaság la­kossága, úgyhogy a mostani népszámlálás 15 milliónál több lakost fog kimutatni Csehszlovákia területén, mint amennyi 1920-ban volt. Ebben az 1.4 millió szaporu­latban a magyarság tekintélyes számmal, legalább 100,000 lélekkel szerepel. Mert a statisztikai kimutatások szerint a ru- szin, szlovák és lengyel után a magyarságé a legkedvezőbb szaporulati arány, kétszer jobb a csehekénél és a németekénél. A ter­mészetes szapomlaibot egyszerű matematikai formula adja: az élveszü letettek számából le kell vonni az elhalálozottak. s a kivándorol­tak számát. A magyarság természetes szaporulata évi át­lagban 9.752-őt tesz ki. (Születik 21.929, meghal 11.128, kivándorol 1049 miagyar), ez a szám tiz év alatt 87.668-ra sokszoro­zódik. Ha az 1921-es bázist fogadjuk is alapnak, amit magyar szempontból helyesnek el nem fogadhatunk, akkor is 834.764 magyart kell az 1930-as népszámlá­lásnak kimutatnia. Ha ennél kisebb ered­ményre jut, ha egy miagyar lélek is elsik­kad ebből a számból, úgy az 1930-as nép- számlálás eredménye nem lesz korrekt. Ha pedig arra gondolunk hogy a magyar nyelvű zsidóság a tiz év szomorú tapaszta­latai után hitet tesz magyarsága mellett, az 500.000 magyar rémképével szemben oda- vetitjük a 900.000 magyar igazságát. Törköly József dr. beszédének végeztével ti­zenhárom indítványt terjesztett be az 1930, évi 86. számú népszámlálási kormányrendelet módo­sításához. Ezek az indítványok sorban a követke­ző módosításokat követelik: A katonaságról kiál­lított összeirási ivek minden községben külön adandók össze és egy külön katonai áttekintésbe foglalandó, amelyben a katonaság nemzetiségi adatai feltüntetendők. Összeirási ívvel Sz lóvén- szkó és Ruszinszkó területén történik a népszám­lálás és pedig ott is csak azon községekben, ahol ezer lakoson alul van a községek lélekszáma Min­den számláló-biztos mellé a községi képviselő- testület 2—2 bizalmiférfit választ, akiknek tiszte közhivatal és akiknek napidijáról a község gon­doskodik. Minden összeirási iv csak akkor érvé­Brlsfol SsáHefSa aucSsipresfi legszebb pontján a DuRa&arton Ul vezetés meHetf aíSRöaa: Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai P. 10—16—ij? , „ udvari „ 6—10 „ Két ágyas uccai dunaparti „ 24—40 „ Két ágyas uccai „ 20—24 „ „ udvari „ 15—18 „ A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és rádió. Éttermi áraik: Complelt reggeli: kávé v. tea v. kakaó egy tojással, vajjal és iam-el P. 1.29 Kitűnő ebéd v< vacsora menü P. 2.40 Kitűnő ebéd v. vacsora „ előétellel P. 4.— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendö. Bristol szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyilik a Dunára és a budai hegyekre. vw»m™!”™M^rirTirrTaiiiii|i|wii m ti' iwjihu w nyes, ha a két bizalmiférfi is aláírja. Ha a meg­számlálandó nemzetiségi adatai miatt vita támad ée a biztos nem a megszámlálandó bemondás eze­rint véli helyesnek a nemzetiségi adat kitöltését, akkor az ügyet döntés végett az illetékes járási revizori bizottsághoz kell felterjeszteni, mely bi­zottság nyolc nap alatt dönt s határozata ellen a legfelső közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A járási hivatalnak a nemzetiségi adat he­lyességét illetőleg minden döntési joga megszűnt. A napszám] áló biztosnak a megszámlálandót négy- szemközt kihallgatnia nem szabad. A népszámláló biztosnak és revizornak a járási főnök csak nagy­korú, önjogu, büntetlen előéletű és oly egyént nevezhet ki, aki a hivatalos nyelv mellett a meg­számlálandó körlet lakosainak nyelvét is jó: bírja. Minden oly községben, ahol húsz százalékot meg­haladó nemzeti kisebbségről van szó, a járási fő­nök a képviselőtestület kisebbségi tagjainak Írás­beli ajánló indítványát köteles figyelembe vermi. Minden bírói járás székhelyén három tagiból ál­ló revizori bizottság alakittatik, melynek elnöke az illető járás járásbirája. Olyan járásokban, amelyekben valamely kisebbség a busz százalékot elérte, a revizori bizottság öt tagból álL A javas­lat itt részletesen kifejti a bizottság összetételét E® & bizottság végzi a revízió munkáját 8 méghoz­zá a maga érdemleges döntését, amely ellen nyele nap alatt van helye a legfelső közigazgatási bí­rósághoz. A számláló iv megjegyzés! rovatába tartozó, a számláló-biztos azt is felüntetni, hogy a megszám­lálandó anyanyelvén kivül milyen nyelvet beszél, még és hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban a csehszlováknak jelzett nemzetiségből ceehnek vagy szlováknak kívánja magát feltüntetni. A már kiadott és a még kiadandó instrukciók, kioktatá­sok magyar nyelven való azonnali nyilvánosságra- hozása iránt intézkedjék a kormány. Nyújtson be a kormány a népszámlálásról szóló törvények ki­egészítésére olyan törvényjavaslatot, mely de- lictum sui generis-nek minősíti, ha a számláló biztos szándékosan megsérti a törvényben és ren­deletekben foglalt intézkedéseket. A kormány in­strukciókban rendelje el, hogy csehszlovák ál­lampolgárnak jegyezzék be azokat a megszámlál- takat, akik az 1926. évi 152. ez. alkotmány törvény szerint a belügyminisztériumhoz kérvényt nyúj­tottak be állampolgárságuk elintézése végett. Akinek az állampolgársága nem állapítható meg, az ne külföldinek, hanem állampolgárság nélküli­nek jegyeztessék be. A főiskolai hallgatókat épp úgy, mint a szezónmunkásokat illetőségi helyükön mint ideiglenesen távollévőket kell a népszámlá­lásnál felvenni. A járási áttekintést ne a járási hivatal, hanem a járási revíziós bizottság készitse el és pedig a köztársaság minden országára nézve a birósági és nem a- politikai járásokra vonatko­zólag. Bethlen mMszterelnsk a lövi héten indul tanórába Budapest, október 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelen lése.) Betűien Ist­ván miniszterelnök Csáiky István gróf, a kül- ügyminisztériumi sajtófőnök társaságában e hét végén Angélába utazik,- ahol most nyílt meg a parlament és így együtt találja a tö­rlők politikusokat, A miniszterelnök török- országi útját nyolc napra tervezi. Visszafelé jövet Szófiában tölt egy napot és visszaadja Ljapcsev látogatását. Tfimeges klórmérgezés a prágai katonai műszaki intézetben Prága, október 21. Tegnap délután a prágai katonai műszaki intézetben az intézet hét kato­nai és polgári alkalmazottja klómvérgezést ka­pott. Valamennyinket beszállították a h ad osz­tály i kórházba. Az egyiket már ma hazabocsá- tották, a többieket sem fenyegeti veszély. A tömeges mérgezést illanó klór okozta. 5 Szlovenszkón és Sluszinszkón csak összeirási lapok lesznek A tizenhárom mőöositá Javaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom