Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-22 / 242. (2463.) szám
Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes uán éra 1*30 Ki, vasárnap —Kd A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői, szerkesztő. DZURÁNYi LÁSZLÓ FORGÁCIi GÉZA Szerkesztőség; Prága ü„ Panská ulice 12. IU emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II- Panská ulice 12. Ili emelet Telefon; 34184. SŰROŐNVCTM: HÍRLAP PRHHM A hetvenéves októberi diploma Irta: ALAPY GYULA dr. A régi osztrák diplomácia a magyar szabadságharc után Metternich hagyományaiból táplálkozott.. Európa látta ugyan, hogy ez. a hatalom már csak árnyéka a réginek, mert az orosz segítséggel letiport magyar szaba-dság- mozgalom tüzét eloltani nem sikerült, a megdöbbentően gonosz és kegyetlen kivégzések csak gyávaságát jellemezték a bécsi udvari körök rövidlátásának és mindé neki ölöü emueFíeleiiségínek. Az első erőpróba is megtör télit liz ó' múlva, amikor Ausztria Velence átadásával megmenthette volna nagyhatalmi állását. De az osztrák küftigyeket akkor nem koncepciózus diplomaták, hanem főhercegek kegyencei vezették egészen Magentáig és Sel- ferinóig, Becsnek meg kellett döbbennie, mikor jelentették, hogy a vitéz magyar seregekből csaknem tizenötezer íkatona esett hadifogságba, Béesnek látnia kellett, hogy az erőszakkal besorozott magyar katona nem lesz boldog, ha meghal x kis császárért. Az udvarhoz közel álló magyár konzervatívok Bach bukása után nagyobb befolyáshoz jutották és érezték, hogy elérkezett az ő történelmi pillanatuk. Jó magyar emberek voltak ezek az aulikus mágnások és a maguk módja szerint jót is akartak a magyar nemzetnek, melyet királyával kibékíteni volt legfőbb célkitűzésűk. Ehhez azonban még sem az udvar, sem a nemzet nem puhult meg eléggé. A nemzet bölcse nem mozdult ki zalai kúriájából és amikor megkérdezték, azt felelte, hogy „mi várhatunk". Pedig a döblingi tébolydának foglya, Széchenyi István is lehetségesnek tartott volna egy olyan megegyezést, mely a negyvennyolcas törvényhozásnak csak egy részét akarta átmenteni az alkotmánytalanságból, a konzervatívok az udvar felfogásához híven teljesen semmisnek tekintették és ezen az alapon kívántak megegyezést létrehozni. De a megegyezés mindenkor kétoldalú szerződés, a bécsi udvar pedig a „lázadó" nemzetet egyenrangú szerződő félnek el nem ismerte és igy született meg oktroj úján 1860. október 20-án a félalkotmányt bizositó októberi diploma. Deák Ferenc azt mondta rá, hogy ez nem felel meg a jogfolytonosságnak, amely csak az elfogadott és szentesített negyvennyolcas törvények alapján jöhet létre. Az októberi diploma az osztrák birodalom népeihez intézett császári kiáltvány, mely elismerte ugyan a nép képviselőinek törvényalkotási jogát, de centrális szerv gyanánt a birodalmi tanácsot nevezte meg, amelybe a törvényhozó testületek tagokat küldenek. Ezt a nyílt beolvasztó töröekvóst követte az 1861. évi országgyűlés, ahol az egybegyült képviselők tiltakoztak a magyar alkotmány megsértése ellen. Nem is lett az októberi diplomának semmi komolyabb eredménye. A Bach-rendszert követő úgynevezett provizórium sem állhatott meg sokáig agyag-lábain, Ausztriának ekkor már fél Európa ellensége lett, köztük az orosz cár is, akit hálátlanul hagyott cserben, sőt mozgósított seregei ellen a krimi háború alatt. Végleges megalázása azonban ismét Poroszország részéről következett be, amely Trautenaú s Königgrátz mellett az osztrák haderőre végzetes csapást mért. Ez a. kemény lecke azután észre téritette a bécsi alkotmányellenes társaságot és létrehozva a magyar kiegyezést. Az októberi diploma hatálya tehát csak kísérlet maradt minden komoly eredmény nélkül Magyarország soha bele nem mehetett ab A felrobbant dinamitrahtár levegőbe röpítette az alsdorii bányatelepet Harminc hatott. rengeteg sebesüli — Kétszáz bányamunkás még a tárna fenekén ván Hétre emelkedett a pozsonyi robbanási katasztrófa halottainak száma Aachen, október 21. Ma reggel 7 óra 25 perckor az alsdorii bányatelepen óriási robbanási szerencsétlenség történt, amely e pillanatban még beláthatatlanul súlyos következményekkel jár. Valamivel egynegyednyolc után fülsiketítő detonáció hangzott és ugyanebben a pillanatban földrengésszerű konvulzíó rázta meg a bányatelepet. A föld felszínén lévő épületek nagy robajjal omlottak össze és a fölvonó- gép hatalmas tornya rászakadt a környező épületek födelére, A pusztulás képe az első pillanatban nem is volt kivehető, mert a robbanás következtében áthatoihatíanul sfira porfelhő vette körül a bányatelepen álló épülettömböt és a magasból valóságos üvegszilánkeső záporozott alá. Ebben az időpontban a telep három tárnájában több, mint háromszáz munkás dolgozott, akiknek életét a legnagyobb veszedelembe sodorta a robbanás, Az egy ik tárna beomlott, de a másik kettőből sem < adtak a bányamunkások kijutni. Percekig tartolt, míg a füst és porfelhő szétoszlott és előtárni! a pusztulás képe. Már az első percekben megállapítható volt, hogy a robbanás lendülete fölfelé koncentrálódott s hogy tulajdonképpen a legnagyobb pusztítás éppen a föld föíületén lévő bányaépületben esett, A délutáni órákig szakadatlanul érkeztek a jelentések a mentési munkáról, a halottak és a sebesültek számáról. Kitűnik ezekből, hogy a bányatelep földfölötti részét teljesen megsemmisítette az explozió s a mostanáig jelentett harminc halott legtöbbje irodai munkás és a hivatalokban dolgozó alkalmazott. A katasztrófa híre még a délelőtti órákban Berlin be jutott és lesújtó hatást keltett. Az éppen iilé sező Landtag a gyász és az együttérzés jeléül percekre abbahagyta tárgyalásait, A katasztrófáról szóló részletes beszámolónkat lapunk belsejében közöljük, Törköly: A kormány olyan népszámlálást akar 1930-ban, amely metódusában, eszközeiben és jellemében az 1921-es népszámláláshoz hasonló Pártjaink nevében Törköly József dr. képviselő a költségvetési bizottságban megsemmisítő kritikát gyakorolt a népszámlálási kormányrendelet fölött — Pártjaink tizenhárom módosító javaslatot terjesztettek be Az 500.000 magyar falzumávai a 900.100 Igazságát szögezzük szembe! Prága, október 21. A képviselőház költségvetési bizottsága tegnap délután folytatta a belügyin in iiszté r i um költségvetésének vitáját. Az első szónok Mayr-Harting német keresztényszocialista párti képviselő, volt igazságügyminiszter volt, aki beszéde eleijén a közigazgatási apparátust kritizálta, majd az állampolgársági kérdéssel foglalkozott s hangsúlyozta, hogy az elsőfokú hatóságok rendszeresen elutasítják a német nemzetiségű kérvényezőiket kérvényeikkel s igy minden egyes kérvénynek a minisztériumba kell kerülnie, ahol (ismét csak nem intézik el azzal az indokolással, hogy az illetékes ügyosztály túl van halmozva munkával. A szónok részletesen foglalkozott a nép- számlálás kérdésével s többek között ezeked jelentette ki: „Számunkra fontos autentikusan megtudni azt, hogy hány német él ebben az államban, mivel nekünk még megvan az a csekély kisebbségi jogunk, amely a húszszázalékos kisebbséghez van kötve és számunkra fontos, hogy azt mindenütt megőrizzük, ahol erre jogunk van. A legnagyobb súlyt helyezzük a népszámlálás tárgyilagos végrehajtására. Azonban olyan jelenségek adódnak, amelyek ismét nagy veszedelmet rejtenek magukban. A sajtó bizonyos részében erős agitáoiót fejtenek ki abban az irányban, hogy a kisebbségek számát csökkentsék. Szomorú tapasztalatunk van arról, hogy a kormány és annak szervei a döntő pillanatban a sajtó nyomásának nem tudnak kellően ellentállni. Itt elsősorban a községek ama jogára gondolok, amelynek alapján számláló biztosokat i javasolhatnak. Állítólag olyan rendelkezés van tervbe véve, hogy számláló biztosnak csak olyan embert szabad alkalmazni, aki a csehszlovák államnyelvet bírja. Ez teljesen jogtalan követelés, főleg olyan területeken, ahol a csehszlovák államnyelv kisebbségben van. Ilyen helyeken ezen számláló biztosok mellett a kisebbségi nemzetiséghez tartozó számláló biztosokat is alkalmazni kell, tekintet nélkül arra. vájjon az államnyelvet birják-e vagy sem." (Ezt az indítványt pártjaink már jóval előbb javasolták. A szerk.) A szónok végül még azt is követeli, hogy a katonaságot váratlanul egyik városból a másikba át ne helyezzék és kisebbségek lakta községekben ne rendezzenek gyermek ünnepélyeket, hogy azokban a nópszámkotmányának megcsonkításába és alkotmány- biztösitókok nélkül Ausztriával semmi megegyezést nem köthetett. A magyar konzervatív udvari politikusok szintén nemzetjük javát vélték szolgálni, amikor az osztrák centrális kormányt felvilágos ltot Iáik arról, hogy a leghelyesebb ut az adott esetben az alkotmányihoz való visszatérés útja. A mai cseh politikusok talán nem is méltatják kellő figyelemre annak a Dessewffy Emil grófnak a tervezetét, aki a császár egyenes kívánságára memorandumot dolgozott ki és abban azt ajánlotta, hogy az uralkodó Pozsonyban koronáztassa meg magát magyar és Prágában cseh királynak, hogy mindkét országban helyreálljon a jogfolytonosság. Az akkori cseh. politikusoknak a legmesz- szobbmenö álma volt ez, amelyet a magyar konzoléval ivók is támogattak. Hogy ezt a magyar nemzet is támogatta, ahhoz nem fér kétség, mert Deák Ferenc politikai törekvéseit mindenkor egy alkotmányos Ausztriához kívánta kaipcsolni. A magyar nemzet nagy szerencséje egy Deák Ferencet adott a politikai életnek, akiben ott lobogott nemzetének élő lelkiismerete. A félalkotmányosságot elutasította és igy elutasította a nemzet is.. Az események és a történelem Deák Ferencet igazolta. A Bach- és Sehnierling-szabásu poli-íí- kusok helyét ismét zseniális diplomata, a nagy Andrásé y foglalta el, aki a berlini szerződésben ismét lerakta a monarchia nagyhatalmi állásának alapjait, melyet a világháború mozdított ki sarkaiból. Ezt a világháborút a magyar nemz el soha. nem kereste és azért igazságosan felelőssé nem is tehető. S az a magyar nemzet, amely méltóságteljesen tűrte balsorsát az alkotmány- talan korszak évtizedeiben, történelmi sorsát továbbra is éppen ilyen nyugalommal és jövőjébe vetett bizalommal viseli. Mai ssdmuaftc M »!«lal IX. éri. 242. (2463) szám • Szerda 1930 október 22
