Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-19 / 240. (2461.) szám

1930 október 19, Tatsár nap.

‘Tsa^-.MAG^aR-mHLaB

„Ujarcu magyar poéták”

A Budapestien megjeleni „Magyar Szemle" 3. (35.) számában Bisztray Gyula tollából egy nagy, tizeonyelooMalae tanulmány jelent meg, mely az egyetemes magyar irodalom utolsó tíz esztendejének Urai költőivel foglalkozik. A magában is érdekes seregszemlének küllőn érdekességet kölcsönöz az a körülmény, bogy az ujarcu magyar poéták megismeréséihez a legtöb idézetet s jellemző sort Győry Dezső, a kisebbségi magyar sors költői megszólailltatójának „Ujarcu Magyarok" cimü könyvéből veszi, melyet „az utóbbi tíz év magyar költői irodalmának egyik legifigyelemre méltóbb termésének" tart. A cikket bő kivonat okiban ismer tétijük:

(?) „Ifjúságunk szervezkedése napi téma lett. E mozgalmak feltűnő irodalmi színezetére többen is rámutattak, maguknak az irodalmi törekvéseknek behatóbb vizsgálatára azonban figyelemreméltóbb kísérlet nem történt. Célunk az utóbbi tiz esztendő magyar verstermelésének elemzésével • számot adni legújabb líránkról s ennek tükrében feltárni forrongó fiatalságunknak az „Ujarcu magya- roknak"-nak ideológiájában jelentkező, illetve végbement változásokat".

Itt a cikkíró részletesen kitér a Petőfi utáni kor epigon izmusának, majd az Ady utáni kor epigon izmusának ismertetésére. Majd igy folytatja:

„A zavarnak, fejetlenségnek, olcsó érvényesülésnek ebben az időszakban alig lehet a költészet tiszta szavát hallani. Azok a költők, akik e szomorú években messze magasan kiemelkednek Erdély hegyei között, Áprily és Re mányik, Ady örökségét már csak sokszorosan megszűrve csillogtatják, már csak egy- egy Ady emlékének áldozott vers levelével utalnak a kidőlt idősebb testvértörzsre.

A maguk külön útjára talált lírikusok közül Mécs László

hordja az Adytól való elindulás legfeltűnőbb jeleit. Mécs László forró liraiságát több olvasmányélmény színesíti és gazdagítja, frissen és bőven áradó versei mögül mégis Ady sorai villannak elő a legélesebben. Viszont

abból a költőd csoportból, melynek útját féLreismerhetetlenül Ady költői hagyománya szabta meg

és minden egyéni mozdulatát Ady költői póza bilincselte le, CsapáJy György nevét kell kiemelnünk ... Kevésbé széles hullámokat vetett, de élénk befolyást gyakorolt legújabb líránkra Ady pályatársainak költészete is. Babits nyomdokain támadt hamar egy szűke bbkörü iskola,

mely az Ady-epigonok stiLusutánzáeával szemben Babits forma művészet ét sajátította kd. Ennek a csoportnak legtehetségesebb képviselője Zsolt Béla .., .■

Természetes, hogy egyik áramlat sem tarthatta magát sokáig. A változást a népköltészet örökké friss forrása hozta. j

Mielőtt azonban megkísérel nők kutatni, miképpen jelentkezik, milyen igényekkel és minő hatással vonul be ismét a népköltészet újabb lírájába, szükségesnek tartjuk megvilágítani fiatalságunk lelkiségében a háború óta végbement főbb változásokat...

Az uj szervezkedés nem szorítkozik pusztán az egyetemi és főiskolai hallgatóság táborára, de keresi a kapcsolatot a munkásfár- sadalom ifjúságával, sőt még tágabb kibontakozásra törekszik: a falu népét is be akarja vonni egyesülése körébe.

És ezen a ponton kapcsolódott be legszorosabban az ifjúsági mozgalom az irodalomba, ha ugyan nem éppen az irodalom vezette az ifjúságot a falu népéhez.

Hiszen Ady mellett, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső tanításait vallják, a magyar paraszt eposzára esküdnek, Bartók, Kodály és a magyar népköltészet zenéjén lelkesednek ...

Valóbaá más fiatalság állott elő és amikor énekesei megismerését tűzzük ki feladatul, nem követhetünk célszerűbb eljárást, mintha legelsőbben is annak a költőnek könyvét vesszük kezünkbe, aki keresztmetszetben tárja ki elénk a mai fiatalság lelkét. Győry Dezső verskötete — Ujarcu Magyarok — tiz év magyar irodalmának egyik legfigyelemreméltóbb termése.

Szélesen áradó sorai bátran é? őszintén tárják föl a kisebbségi sorsban nyomorúságos és még súlyosabb problémák hínárjába szakadt fiatal magyar lélek viaskodását. Erősen aktuális versek ezek, majd mindenikük a jelen egy-egy égető problémáját veti föl, de egyben

túl az aktualitáson, művészi dokumentumként örökíti is meg.

Egészítsük ki az előbb mondottakat Győry Dezső fanyar kérdésével, hogy vájjon eddigi kápráztató multszemléletünk nem volt-e csak „megtévedett hit és vad virtusunk csak balga zubbony és sorsottevőnek vélt missziónk nem volt-e csak mese", amelyre most „uj korszak csúfolt rá?" Olvassuk csak el Győry könyvének rimádé versét s világosan áll előttünk az uj nemzedék ideológiájában észlelhető változás magyarázata: „Nagy próbáknak Ideje jött ránk, nagy sorsok omoltak a sárba, üzent, uj, komoly, fiatal arcok változtak át a végzet parancsára mássá, mint voltak, akiktől lettek ők is, változott, szent, fiatal arcok, kik bűnhődünk az apák vétkéért." Az apák és fiuk közti ősi ellentét lobban itt fel újra, ez távolította el az aj nemzedéket a régitől.

E viszonylatban öregek é? fiatalok kora teljesen meghatároza tlan ... Maguk a tervek azonban szintén határozatlanok...

Győry Dezső állásfoglalása nem túlzottan szélsőséges. Tiszteli az öregek ősz haját, finom érzelmi kapcsolatok fűzik nagyapáihoz, borukban ősi izt érez még, hol utálja, hol meg ■imádja őket, pedig határozottan érzi, hogy ő már egészen más. Koravén bölcs, ki félti az apákat, mert azok nem értik, „hogy most magyar múlt és jövő csatáznak" g ők régi karddal hadonásznak csupán. Nem ellenségeskedik az öregekkel, de uj „ars poétikát" fogalmaz meg ezzel a mottóval: „.Mi nem akarjuk apáink életének, bukott, csalt életének hazug-jó kópiáit, uj igéket akarunk mi, uj ruhákat, uj lelket." Az öregek-fiatalok lelki alkata közti divergenciát megkísérli közelebbről is meghatározni: „Én már aratókkal beszélek s el-elnézek kőművest, ácsot, köszönök piszkos bányászoknak s a nyomdáiban testvérnek érzem a szedőket s a gépeket, s akarom a munkát, a szerzést: mindenkinek a kenyeret." Jóllehet e sorokban Győry Dezső hangja is bizonytalanná válik, mint ahogy az egész ifjúsági tábor zavart árul el, amint a fogalmak preoizirozására kerül sor (egyébként Győry ezt nem is tagadja: „gyűlt arcukat szeretem, mert ők már, lám, akarnak és nem tudják, miért") — szavaiból mégis nyilvánvaló, hogy a szociális érzés elevenebb tudatát tartja az uj típus legfőbb elhatároló többletének. Bármennyire is megérdemelné Győry Dezső költészete, ez a meleg, rokonszenves líra a további elemzést, különösen a „nem megnyugodni, de élni akaró kisebbségi magyarok sorsának képét illetőleg, nem lévén célunk portrét vázolni: térjünk rá e lelki többlet — vagy mint nevezik, „többélet" — vizsgálatára. (

A fentiekben körvonalazott ujarcu magyar poéták költészetén alaprétegként húzódik végig a falusi nép világa ... Érintettük már, hogy a jelentkező ellenhatást jórészt az előző Ady—Babits-korszalk nyelvi és formai kifejezésmódja idézte elő. A régi cifra köntös méltatlannak tűnt fel az uj „emberi vonásokhoz" és a modorossá vált, kiélt költőd nyelv erőtlennek az uj „emberibb mondanivalók" számára. Éppen ezért a költői nyelvűik, sallangjaitól szabadulni akarván, tudatosan közeledik a leegyszerűsített élőbeszédhez... Ezen az utón találkozik Móricz^ és Szabó stiluíiforradal- mával s ugyanazon eredményeket igyekszik elérni a vers terén is.

Nézzük már most a kibontakozás útját: a mozgalom egyik ága megmaradt teljesen a maga irodalmi terrénumán vagy csak egészen jelentéktelen kilengéseket végzett, a másik egyre szorfféabbaaa, szinte programszerűen kapcsolódik be e társadalmi reformok munkájába.

(Innen rövid ismertetéseidben foglalkozik a cikk az uj fiatal lírikusokkal, — legjellemzőbb megállapításait kivonatolva adjuk.)

A falu egyszerű világához visszatérő emberi lélek a mai magyar költők közt Bertalis Jánosban találta meg leghivatottabb énekesét.

Rokonegyéniség vele Illyés Gyula. Megnyilatkozása zavartalanabb, mint Bertáimé, de témaköre szükebb, gyakran monotón. Néhány terse Füst Milánra emlékeztet.

Fiatalosabb, frissebb tehetség mutatkozik Simon Andor verseiben. Impressziv fel-felvillanások, egyetlen hang, egyetlen gesztus. Rövid sorai azonban modorosság.

Ezek hárman a város és kultúra fáradt fiai, akik a faluhoz menekülnek.

Népi tárgy, népi formában: a népköltészet ujracsenditője: Erdélyi József. E két elemmel egyesül nála egy harmadik: a magyar parasztnak, mint a magyar jövő zálogának eszménye. Ez nemcsak nála jelentkezik kizárólagosan, de az uj népiség hármas összetételét ő képviseli legjobban.

Az uj népiség törekvéseinek legprecízebb irodalmi definícióját megint csak Győry Dezső szolgáltatja, kinek költészete valamennyi fiatal költőnk közt a legprogramszerüibb. íme

a szabatos törvény:

Minden reményünk a falu i a paraaetnak keresztek

különös emberek, a gazdik, hízanApük i a földtané munkások, napfogta arcuk jelenti aq, erőt sápadt eri-reinkben édesstüii lelkűk nsir orisága annyit tew: neanetí lélek és uraink nótáikkal mulatnak s műrészeteket dicsérik igaznak.

E törvényt hirdeti, mert úgy érzi, hogy „a népben támad uj erőre a mi megcsufolt, úrrá züllött természetünk és rendelésünk."

Fenti programot, bár általánosabb körvonalozásban, Erdélyinél is megtaláljuk. Ami azonban Erdélyinek népi jelleget kölcsönöz, az verseinek tartalmi és formai népiessége.

Aztán a cikk rátér a „népies költészet másik oldalának: a hibádnak s eltévelyedéseinek" bírálatára. A népies irány is túlzásokba téved, ha a népiességet túlhajszolja. „Ismét Győryt idézzük — írja — én nem félek kimondani, hogy mi nem értjük a parasztot." így történik aztán, hogy a mozgalom... formában és tartalomban ... eltávolodik kezdeti irányától" s a népieskedésbe fúlhat. Erdélyinél a Petőfi utánzás észrevehető.

Míg Erdélyinél csak az önkritika hiánya található, addig József Attila verseinek olvasásakor a költői etika elkalandozásai szülnek élénk visezatetezéat Józeetf Attila költészete

nem olyan üde, mint a Simon Andoré s nem olyan naiv derűvel bevont, mint a/z Erdélyié. Szeme sötét, szája véres. Sokszor hetyke, nagy tehetsége dacára is utszéli kifejezésekkel spékelt.

Az érdekes cikk azzal zárul, hogy jó ideig nem várhatjuk költészetünknek olyan egyszintű kiteljesedését, mint amilyent ma a széppróza terén mutatnak föl a magyar regény- irodalom nagyjai.

(*) Hubay Jenő és Dohnányi Ernő együttes

hangversenye Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Hubay Jenő és Dohnányi Ernő, a zene- világ e két kimagasló nagysága, november 5-én együttes nagy hangversenyt tartanak Kassán, a Sohalkház nagytermében. Ez az est ünnepélye ilesz a város és az egész környék zeneértő közönségének. Műsoron a klasszikus és modern zeneirodalom remekei szerepelnek. Jegyek 28, 20, 15, 12 és 10 koronás árakon Vitéznél (telefon 483.) elő jegyezhetők és válthatók.

(*) Ady-matiné Érsekajvárott. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Az elmúlt napokban hagyta jóvá a felsőbb hatóság a Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyesület érsekujvári helyicsoportjának alapszabályait, úgyhogy az érseknjvári kultur- egyesület aktív működésének többé nincsen akadálya. Az érsekujvári csoport első, nyilvános megmozdulása már jövő vasárnap lesz, amidőn az Arany Oroszlán-szálló nagytermében népszerű Ady-matinét rendez. Ady Endre születésének 53-ik évfordulója alkalmából a halhatatlan magyar költőzsenit Szvatkó Pál dr., a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője, fogja méltatná. Egyébként még nincsen véglegesen összeállítva a matiné műsora. Ady verseit e Ady— Reinitz-dalokat előreláthatólag a Földes-társulat művészei fogják interpretálni. Mindenesetre kétségtelen az, hogy kulturális szempontból eseményszámba fog menni az első knlturmatiné Ér- sekujvárott, ahol siker esetén előreláthatólag rendszeresítve lesznek a matinék.

(*) A* Erdélyi Helikon, az erdélyi Széparavee Céhnek Kiebán Maíklóe és Kuncz Aladár szerkesztésében megjelenő ülnsztriiíit harvi folyóirata októberi számát mindenek előtt a legújabb kari magyar fametszés bemutatásának szenteli. 20 modern fametszet reprodukció Gara Annáid, Bortnyiik Sándor, Csabai-Ékes Lajos, Major Henrik, Jaechák Alános, Koloasváry Sándor, Divéky József, Kozma Lajos, Gáborjára Szabó KáSmám, Vértes Merced stb. müved fillugztráljók Rosner Ká- rolyaak « tóméról irt kiváló cikkét. Kiemelkedik: még « lapszám anyagából a „Magyar sranfoázak ■véfeága- esmü nőkét, melynek során ta erdélyi magyar színészetről Szász Endre, a csehszlovákáad- tóJ SteMay Ferenc, a jugoeaMváaS.ród R. Nagy András, a magyarországiról SdhöpfKn Aladár értekezik. A belletrlsitákát Kádár Imre, KrirtáJy Irtván raoveffiái, József AJttáte, Drtda Jenő és Kondás Aladár verse képviselik. Németh Andor Ady önök fláeteiságárőS, Marik: Brin az armarikaá Bretagne menüssel Íródról értekezik. ReodMvül gazdag könyvszemle és teodaümi fesróntfka egéazftá ki a tertafaoot, melynek bőrében s fagakfaálHsahb fariakul problémák nyernek megvötógStárt. — Folytatja a lap rihiazáfcrálfc vároeportréinak közlését in, © számban Marosvásárbely kerülőt sorra Malter Károly szövegévé!, Hajós Kálmán rajzaival. E várospoirtréfc során a legközefebbi jövőben Szftavenszkó városai következnek. Általában Szloveosdkó legjobb magyar dród fokozatosan bekapcsolódnak a Hehkon munkakörébe s így a lap a kisebbségi magyar kódadóm közös, magas nívójú, tiszta irodalmi szempontokat szem előtt tartó sajtóorgánuma lesz. A Heftükom sriovenszkói szerkesztőségének cdme: Szüklay Ferenc, Koáöoe, Éder-u. 9, ahol az érdeklődők készséggel kapnak minden irányú felrrilágosdtást

(*) A csókás huszárokkal pénteken kezdi ssesón- ját Érsekujvárott a Földes-társulat, Rumpélmayer Lajos, a Földes-társulat titkára pénteken Érsekuj- várott járt e közölte, hogy a Párkányiban időző dél- szkrvenezkóá társulat október 24-én, pénteken este kezdi meg őszi szezónjéit Érsekújvárod! A bemutató előadásom a a kővetkező két estén, szombaton és vasárnap A csókás huszárok (AJvímcd huszárok) ike- rakietk bemutatásra, Szilágyi László dr.-nak és EHeemano Mihálynak sláger-operettje, amelyben a Földes-társulat egész operett-együttese be fog mutatkozna. A primadonna-szerepben Viz Juci, ezub- rettként Kemény Erzsi, táncos-komikus Rajz Jancsi lesz s bonviváöt Danis Győző. Kétségtelen, hogy nagyjában már aa első estén el fog dőlni a Földes- társulat érsekujvári sorsa. Amennyiben az előadás oly sikert fog aratni, mint a szinpártoló körök remélik, úgy helyre fog állam a társulat iránt kásáé megrendült bizalom. Egyébként ebben a darabban kitűnő szerep jut Földes igazgatónak, Mihályi Viá- csiinek és Somai Edének, akik mind régi, kedves ismerősei az érsekujvári közönségnek s bizonyosan ismét sok derűs percet fognak a közönségnek szerezni. Hétfőn az Egy, kettő, három, Molnár Ferenc világsikerű vigjátétoa fog menni, Földes Dezsővel a főszerepben. Kedden, október 28-án dászeflőadés keretében Tolsztoj „Éló holttest" rimü drámáját mutatják be.

(*) Humor a stúdióban. Polly Mórámnak, a Metró ismert komikájának a minap egy bűnügyi film- felvétel közben bemutattak egy kell eme* külsejű fiatalembert, aki az egész délelőttöt a rendező oldalán töltötte. „Engedje meg, — mondotta a fiatalember, — hogy megköszönjem azt a sok kellemes órát, amelyet játékával szerzett s engedje megmondanom, hogy az imént felvett fegyház- jelenetekben felejthetetlen volt." „Nagyon örültem, hogy megismerhettem, — adta vissza a bókot a komika. — Remélem, hogy rövidesen fanét szerencsém lesz önhöz", — fűzte hozzá búcsúzóul. Alig, hogy a fiatalember eltávozott, a komika megkérdezte a rendezőt: „Ki volt ez a kedves fiatalember?" „Ez? — mosolygott Sam Vood, a da* raJb rendezője — ez a fiatalember Clem People, — az állami hóhér..."

15

iramai

ARGENTÍNA

BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és GUBA.

A két hatalmas motorhajó:. Álcántara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna).

Elismerten kitűnő konyha. Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad:

ROYAL MAIL LINE

PRAHA IL, 24/SCa

(*) Darássféssek... darázsfészek ... darázsfészek, sóhajtozik a darab fórfi/főszereplője Várhal- maá Károly (Austin), aki egy előkelő leánynevelő intézetet örököl és a legbájosabb leánycsoport kalllő közepébe csöppen. A fiatal igazgató hiába igyekszik tekintélyt szerezni. Törekvését meghiúsítja a szerelem és mentheted lenül beleszeret egy enmi- vaflóan bájos fruskába (Matzon Emőné). A darab csupa élet és elevenség, kacagtató és ötletes for- duflatokkal. Az ifjúság rózsás köde borit be mdo- dect. A leánykák pedig oly kedvesek, hogy mán- derikát meghódítanak — a fénfisaereplőket éppúgy, mint a közönséget, — Csütörtökön, október 23-án este háromnegyed 9 órakor hozzák színre a pozsonyi Toüdy-Kör műkedvelői a nagyhatású darabot Kedves jelenet lesz az önképzőkör tánccsoportja, sőt énekszám is fogja szórakoztatni a közönséget. Női főszereplők még Gál Ella (Mdes Hays), Z. Janri- csefc Anna mint komifka (Mies Cut#ub) és Wowy Manci rendkávitt bájos groteszk szerepben. A kedvelt Sárai PeMoalk Székely Lászlóval együtt, ntínt ikreknek ismét alkalmuk lesz hatásos szerepnek kiaknázására. A kitűnő kémikus minden mozduűaía harsogó kacajt fakaszt. A temperamentum megtee- tesáfőjekénit Yárady Allfréd fog bemutatkozni a neki való sikeres szerepben. A mindig elegáns amerikai nagybácsit Olgyay József fogja alakítaná s eredeti aiak ta örökös jogász Tamfca Lajos (Dávid). — A jegyek mér rohamosan fogynak, eján/tato* tehát mielőbb eSŐvéteSbeo gondoskodni rólnk. Kaphat)®: a Setfort-oégnél (Andaás-n. G, szemben a szdnház- md).

(*) Chevafler és a jótékonyság. A* a. nagy népszerűség, amely Chevaíiert, mint filmszínészt, az egész világon övez, hihetetlen mértékben nyilatkozott meg legutóbb, amikor a móriért ár hazatért Frandaorezágba. Szinte groteszkűl hatott, hogy egy moaiszinész ünneplése mellett eltörpült a legkiválóbb művészek, diplomaták, politikusok fogadtatása k. Az újságok krónikásai szövi is tették a kétségkívül kirívó esetet. A töl*í között Parii Rernoni masKdózz®, nyűt levelet intézett Chevaláerbea, aki ugyancsak a nyilvánosság előtt válaszolt — rendkívül szerényen. Ghovalier nyíltan megváltja, hogy ünneplését hisztériának ée szenzáció-éhségnek tulajdonítja, szóval nem. becsüli sokra, de azt &em tagadja, hogy jól es& neki. Egyik siker sztöi a másikat — írja — ez oly láncolatot jeleni, amelyet meg sem lehet szakítani Nehogy azonban szerencséjével kihívja az istenek haragját, igyekszik megengesztelnl őket jótékonycél-u áldozatokkal Nemrégiben oamnes-i villájában nagyszabású estét rendezett, amelyen nemzetközt előkelőségek voltak jelen. OhsvaHer egész estén át komédiázott vendégeinek, s magánezámai után pedig tréfás módon gyűjtést indított, amely nem kevesebb, mint egynegyedmillió frankot eredményezett. Levelében azt ígéri OhevaHer, bogy ezeo az utón tovább halad. Klinikákat, szanatóriumokat akar létesitent, sikereinek maradandó emlékeiül.

(*) Amold Sehönberg filmzenét irt Anooftd Schönbegg, az osztrák ovact gorde -zeneszerző nj zeneművet írt, amelynek a címe: Kísérőzene egy fwlmjelenethez. A darab Berlinben fog színre kerülni, Klemperer vezényletével.

IVÁN SZÍNTÁRSULATÁNAK MŰSORA KASSÁN:

Vasárnap d. Vágó Géza vendégfelléptével: Vidám énekes bakfls-revü.

Vasárnap d. u.: Csókos regiment, este: Lehullott a rezgő nyárfa.

Hétfő: Lehullott a rezgő nyárfa.

Kedd: Lehullott a rezgő nyárfa.

Szerda: Lehullott a rezgő nyárfa.

A POZSONYI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA:

Szerdán: Ai élő halott. (Munkáeelőadófi.) Csütörtökön: A szent láng. (Varsányi Irén és Makkay Margit veodógfóllóptéveL)

A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A« utolsó század. (Goorad Veádt.)

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA:

ADRIA: Mikor a hurok megpendülnek. (Repriz.) ALFA: A csavargók királya. (Filmoperett.) AVJON: A prágai III. női oliinplász. (Hangosfilm.) KOTVA: A titokzatos 6zlget. (Verne után.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (Utolsó hót.)

METRÓ: Cigányszerelem. (Lehár-operett) 2-ik hét. PASSAGE: Újkori nemesek. (J. GaynoT.) 2. h-