Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-17 / 238. (2459.) szám

10 1930 október 17, péntek. (*) Ilja Repin kitagadta a szovjetet. Hja Re­pülnek, a nemrég' elbunyt nagy orosz festőnek a végrendelete, amelyet most bontottak fel, óriási szenzációt keltett. Oroszországban és Finnország­ban. Szovjetkörökben azt remélték, hogy Repin képeinek nagy részét, főként azokat, amelyeknek történelmi becsük van, a szovjetköz társas ágra hagyja; Repin azonban soha sem titkolta antibol- sevista meggyőződését 6 ez olyan módon jut kife­jezésre végrendeletében, hogy összes képeit, gyűjteményeit és egyéb ingóságait rokonaira és a finn államra hagyja. Végrendeletében szigorúan kiköti, hogy a szovjet állam semmit se kapjon az örökségből. Szovjet-Oroszorezág hivatalos közegei a végrendelet ellen ngy próbáinak védekezni, hogy azt. egy elmebeteg ember cselekedetének tüntetik fel és továbbra is igényt tartanak a mű­vész nemzeti jelentőségű festményeire. Polio uappan minden mosftshoxi to*a:<íaiMagYajr.hi rlap ■ i>Q3PtT­A Rapid és a Sparta a Középeurópai Kupa 1930. évi döntőiében Újra a csehszlovák csapat, vagy pedig elsőizben bécsi team nyeri a Kupát? — Részletek a Ferencváros-Rapid meccsről (*) A Mi Lapunk októberi száma ujtböl igazolja, hogy ez a szerény keretekibő1 kifejlődött ifjúságii folyóirat a reális és korszerű magyar műveltség hivatott terjesztője a ezloveuszkói magyar fiatal­ságban. Idén éltbe el Scherer L lapja tizedük, év­folyamát és az a két szám, amely az 1930—31. is­kolai évben eddig megjelent, méltóan fejezi be a lap életének első tízéves periódusát. A Mi La­punk minden izében modem pedagógiai folyóirat, amely friss tényszeuiiéletet terjeszt a középiskolai ifjúságban. Ügyes érzékkel a tényleges magyar élettel igyekszik kapcsolatba hozni a fiatal magyar­ságot. fölvázolja előtte a magyar jelen képét és munkára hívja föl a magyar jövőért. Rendszeresen ismerteti az uj magyar irodaimat s megszólalitat- je hasábjain a legnagyobb magyar Írókat. Emellett a magyar társadalmi élet fontos kérdései: a pa­rasztság, a kisiparosság, a munkásság problémái érdeklődést felhívó formában csakúgy megjelennek * 'lap hasábjain, mint a népművészet és népi szoka­ttok szépségei. A Mi Lapunk októberi számában a Sarló szociográfiai vándorlásának beszámolói ad­nak egységes jelleget. Balázs András és Vass László a keletszlovenszkói és ruszdmszkői gyűjtés eredményeit foglalják össze, mig Dobossy László lírai formában az Ipoly*vidék magyar zseilérségé- nek nyomorát írja le rendkívül hatásosan. Nemes- szeghy Jenő egy zame'tog ipolyi népmesét közöl, Vass László szociográfiai elemzést ad egy ugocsai magyar faluról Jól illeszkedik ezekhez a eákikek - hez Kovács Endre írása, valamint Scherer szerkesz­tő bevezetőcíkke, amelyben ösztönzi a középiskolás diákságot, hogy' modernizálódjék és keressen ösz- ezefiiggést a reális élettel. Gunda Béla budapesti egyetemi hallgató e magyarországi vándorlásokról számol be. A parasztélet tragikuma jelenik Barta- 3ás János és Kocsányi József1 élménydus ver­sében s ugyancsak népi témát dolgoz fel Pálosi Éva és Móra István elbeszélései ás. A fiatal munkásság érdeklődése jut szép kifejezésre Hegyi István ipa- fros cserkész nyúlt leveliéiben. A számot a Könyves­polc és a Diákélet bő beszámolód teszik teljessé. — A Mi Lapunk Losoncon (Madách-uooa 11. sz.) jele­nik meg. Egyes szám áira 2 Kö, egész évre 20 Kő. IVÁN színtársulatának műsora KASSÁN: Péntek: Csárdáskirály né. Szombat d. u.: Szerelem vására. este: Lehullott a rezgő nyárfa. Operett- bemutató. Vasárnap d. e.: Vágó Géza vendégfelléptével: Vidám énekes bakfis-revü­Vasárnap d. u.: Csókos regiment, este: Lehullott a rezgő nyárfa. Hétfő: Lehullott a rezgő nyárfa. Kedd: Lehullott a rezgő nyárfa. Szerda: Lehullott a rezgő nyárfa. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Nők paradicsoma. (Dúlta Parin.) A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Mikor a hurok megpendiilnek. (Repriz.) ALFA: A csavargók királya. (Filmoperett.) AVION: A prágai III. női olimpiász. (Hangosfilm.) KOTVA: A titokzatos sziget. (Verne után.) LUCERNA: Szerelmi parédé. (Utolsó hét.) METRÓ: Cigányszerelem. (Lehár-operett) 2-ik hét. PASSAGE: Vadászat tigrisekre. (Cseh tudományos film.) Prága, október 16. Amint tegnapi számunkban beszámoltunk, a Ferencváros—Rapid revanemér- kőzés ugyan a budap esteik egy gólos győzelmével végződött, azonban a két mérkőzésen 5:2-ös gólarányt elért bécsi csapat a döntőbe jutott, ahol a prágai Sparta lesz az ellenfele. A Középéül’ ópai Kupában a helyzet behat most hasonló a serleg alapításának esztendejére, ami­kor szintén a két csapat került a döntőbe. Négy esztendővel ezelőtt a Hungária Konrád igazolat­lan szereplése miatt esett ki a döntőből és akkor a Sparta a Rapid elleni prágai 7:2 győzelme, il­letve bécsi 5:3-as veresége után jutott elsőizben a Középeurópai Kupa birtokába. A döntőmérkő- zésen a Spártait a bécsi közönség inzultáfta, úgy­hogy a prágai csapat két évig nem lépte át Bécs küszöbét, annál is inkább, mert a következő esz­tendőben kiesett a kupából. Ekkor — 1928-ban — a Ferencváros győzött az Admira ellen. 1029-ben az Újpest lett a kupa győztese a Rapid felett és a Slavia ellen elért bravúros győzelmeivel. Az idei konkurreneia favoritra is az Újpest volt, amelynek kiválása után azonban a magyar közvé­lemény a Ferencvárosiban bízott. Sajnos, azonban a zöld-fehér együttesnek, amely tegnap Takács II.- vel és Lyfcávai megerősödve vette fel a küzdel­met, nem sikerült megbirkóznia a masszív bécsi együttessel!. Dacára annak, hogy végig fölényben volt, amit a 9:3 javára szóló koroerarány múltat, csatárai elidegeskedtek a kínálkozó helyzeteket. A Ferencváros legjobb embere Rerkessy hallf volt. Kohut; a kitűnő Rappan miatt egyáltalában nem érvényesült. A Rapidban igen jó játszott Manna is. Ohlson svéd bíró kifogástalanul látta el sze­repét. Az 1930. Középeurópai Serleg döntőjében tehát a Sparta és Rapid november 9-én Prágában, no­vember 12 én Becsben mérkőznek meg egymással. Egyelőre nyúlt kérdés, hogy újra a csehszlovák csapét, vagy pedig a már másodszor fimaliista Ra­pid győz-e? Az utóbbi esetiben ez lenne az osztrá­kok első kupagyőzelme. A Rapid eddigi szerep­lései során a Genua ellen 7:2, a Ferencváros élen 3:2 arányban győzött. A Sparta a Vieneát 5:3, ez Ambroeianát 8:3 arányban verte meg. A két csapat gólarányban vett papírformája tehát megközelítőleg egyenlő. Amennyiben a Spartának sikerül az első meccsén a Rapidot nagyobb gól- aránnyal legyőznie, úgy ez idei győzelme sem két­séges. Ha azonban idehaza nem tud győzni, úgy a Rapid lesz a Középeurópai Kupa 1930. évi gvőztese. )( Az Érsekújvárt SE, amelynek vasárnap baj­noki szünete van, Nagyszombatban ez SK Trnava ellen vendégszerepel. )( Szabó Sándor első győzelme Amerikában. A profivá vált kassai származású Szabó SándoT, volt Európa-bajnok Amerikába, érkezésének első nap­ján Newyorkban. óriási közönség előtt vívta első szabadét itesu mérkőzését, a clevelandi Negrin amerikai bajnok ellen. A magyar birkózó már az első percékben hatalmas technikai fölényt árult ©1, akcióit meglepetéssel nézte és nagy ünneplés­ben részesítette a közönség. Szabó az ötödik perc­ben két vállra fektette ellenfelét. Szakértői véle­mények szerint Amerika Haökensohmidt őita nem látott olyan birkózómüvészetet, amilyent most Szabó bemutatott. A magyar bajnok memedserét ellbalmozták meghívásokkal. Szabó Sándor ameri­kai karrierjét már ezzel a győzelemmel bizto­sította. )( Németország hat legnagyobb egyesülete ellen emeltek profivádat. A profi-körökből feljelentett és vizsgálat alá vett egyesületek: 1FC Nünnberg, a berlini Heríha, a müncheni Bayern, a Spiei- vereinigung Fürth, Eintracht Frankfurt és a Drezdai SY. Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy a bécsi lapokban — öt — eddig magát még meg nem nevező profi-klub apróhirdetés utján keres játékosokat. )( Carvan és Perner elhagyják a Spártai. A Sparta volt standard hátvédje, Pemei’ a Viktória Zeizskovhoz, Carvan középfedezet pedig az SK Náchodkoz szerződött. A két volt klubtárs vasár­nap már egymás ellen játszik a Viktória—Náchod ligameccsen. )( A lengyel Walasiewicz kisasszony, aki a prá­gai női oiimpiászon három bajnokságot nyert, visszautazott Amerikáiba. Elutazása előtt a len­gyel sportkörök nagy ünneplésben részesítették. )( Bécsbcu tegnap a WAC a Sunnieringer SK-ot 7:1 (1:1) arányban győzte le barátságos meccsen. A II. osztályú csapat az első félidőben egyenrangú ellenfélnek bizonyult, azután azonban visszaesett. )( A kölni Bauwens dr. vezeti Budapesten ez október 26. csehszlovák-magyar válogatott mér­kőzést. )( A pozsonyi BríiU dr. vezeti a Kolin—Karte- bad országos bajnoki középdöntőmérkőzést Koiíin- ben, mig a Zlichov—Biatislava meccs bírája Prágában a pardubi'tzi Losenifzliy lesz. )( A Riseley-serleg országos döntönrérkőzése szombaton és vasárnap folyik le Prágában az 1. LTK és a Lawn Tennie Ceifcle, Prága közöli A díjért erős küzdelem várható. A mérkőzések az LT'C letnai pályáján lesznek. )( Az olasz Carraro bíráskodik a Hollandia— Svájc országközti meccsen, amely november első vasárnapján folyik le Géniben. )( Az amatőr Európa-Serleg bizottsága október 26-án Prágában ülést tart. )( Opata, a Hungária volt válogatottja, jelenleg az Attila trénere Debrecenbe szerződött a Bocskav- hoz, ahol Sernler helyét tölti majd be. )( A beregszászi ifjúsági bajnokságban az Olini- piia a Mercurt 5:0 (1:0), a Ju ven tus a Hakoaibt 1:0 (0:0) arányban legyőzte. A BMSE és a DAC 0:0 arányban eldöntet le nül mérkőztek. Az őszi baj­nokság győztese a Juventus lett 11 ponttal 2. A Hakoah 9, 8. A DAC 8 ponttal Öt meccset ját­szottak az Olimpia és a BMSE ü—5 pontot elérve. 6 A Mercur 2 és 7. a Sparta 0 ponttal 6—6 játék­kal. Hátravan még az Olimpia és a BMSE meccse a 3„ illetve a 4. he'lyért. H szEowenszkői gazdaság és ipar MÁSODIK KIADASS NYITOTT KÖNYV Prágai magyar költők lírai antológiája Darvas János, Győry Dezső, Szenes Erzsi, Vozári Dezső válogatott versei Dzurányi László előszavával ARA 25 Ké MÁSODIK KIADÁS! Rimaszombat, október közepe. Általános gazdaságii válságban élünk, nemcsak ipari válság vám immár, de mezőgazdasági válság is; nemcsak nálunk van, szőkébb országunkban, ■hanem egész Európáiban, egyes északi országok ki­vételével s ez a folyton növekedő munkanélküli­ség szempontjából igen szomorú valóság. Az ipar ■letargiában, senyved, a mezőgazdaság bajaiból nincs kivezető ut s most látni, az eddigi sok ellentétes szólammal szemben, mennyire egymásra vannak utalva az ipái’ és a mezőgazdaság, mennyire test­vérek a merkamtitizrnus és ez agrárizmus. Nem bocsátkozhatunk abba, hogy az általános ■ világi, közelebbről európai általános gazdasági vál­ság indító okairól, azok i ’szletezéséről, szanálásá­ról, problémáiról tartsunk előadást, miniket a mi országunk bajai érdekelnek, ezek enyhítése, meg­szüntetése, javulása lehet egyetlen gondunk, eme bajok, szanálása nemzetgazdasági érdek, ennek szol­gálatába kell állania minden faktornak, minden más érdeket háttérbe szorítva. Azt mondják sokan, hogy' úsznunk feeílíl az árral, mi magunk gyengék vagyunk ahhoz, hogy eme sú­lyos problémát önállóan oldjuk meg. E kishitüek nagyon töveidnek, mert a magunk bajában csak .mii magunk segíthetünk, senki idegen nem fogja a gesztenyét nekünk kikaparni, nekünk akarni kell, nekünk tennünk kel1!, nekünk össze keli fog­nunk és mi óéit fogunk érni, meg fogjuk segíteni magunkat! Hogy képzeljük el a segítséget? Itt vannak az agrárproblémák; a kis- és középgazdák, de a na­gyobb birtokosok is el vannak adósodva. Még alig 3—4 évvel ezelőtt ez az osztály szolgáltatta be a legtöbb bankbetétet, emellett földéhes volt, ahol parcelláztak, ahol földet adtak el, ott vevőnek je­lentkezett, vállalt nehéz terheket és ezeket játszi könnyűséggel rendezte, váltó-lejáratkor nemcsak pontosan fizette a kamatodat, de a vállalt kötele­zettségen túl is törlesztett s ma éppen az ellenke­zőjét látjuk; betétet nőm tud elhelyezni földet nem tud venni, ellenkezőteg, a meglevő birtok fenntartása szempontjából állandó hiteleket vesz igénybe, a hiteligénylés napról-nap na növekszik, sajnos ezt csak bekebelezési nyilatkozabtai bizto­sított váltóra veheti fel 10—12 százalékos kaimat mellett s bármikor ki van szolgáltatva annak, hogy hitelét felmondják, váltóját be kell váltania, amit a legtöbb esetben úgy bonyolít le, hogy más bank­nál esetleg még súlyosabb feltételek mellett vesz fel kölcsönt. — A szanálás egyetlen módja itt te­hát az, hogy biztosítani kell a gazdának hosszúlejáratú köl­csönt, akár csak egyszerű kamattörlesztés, de méltányos 6/4—7 százalékos kamat mellett, esetleg mint a háború előtt időkben volt, u. n. törlesztéséé köl­csönök utján. A föld mindedkor biztos fedezetet nyújtott a kölcsönöknek, miért ne lehelne most e legjobb háttér mellett, visszaállítani a régen bevált rend­szert? A szociális biztosítónak ég az álltalános nyug­díjbiztosítónak eminens tőkefeleslege van, a ki­mutatások már néhány miil'iárdiról beszélnek, me­lyek törvényszerű kamatoztatása az 5 százalék kö­rül mozog, nem lehetne ezeket a horribilis össze­geket a nemzetgazdaság ilyen szolgálatába állítani akkor, amidőn a gazdaság az 5 százalékon felüli tisztességes kamatot szívesen megfizeti? Sokkal nehezebb helyzetben van az ipar és ke­reskedelem, de nem szabad féltéken ykednie az ag- rárizmusra, mert minden javulás, mely az egyik ágait érinti, előnyös kihatással van a másikra. A merkantil problémáik megoldása azonban sókkal nehezebb, itt neon tehet védővámokkal, bólét fákkal operálni, itt sok száz megoldatlan probléma vár megoldásra.. egyike-másika kihatással van az állam pénzügyi viszonyaira is, de tehet iépésről-lépésre menni és ha lassabb tempóban is, de meg lehet 'találni a módot a segítséghez.. Ezek. legelsőbbje a gazdasági szerződések. Ez- köztudomású tény, ezzel szakköreink és illetékes kormánytényezőink állandóan foglalkoznak, van­nak is jó és kevésbé jó szerződések- ha jó nekünk, kiabál a másik szerződő fél, ha rossz nekünk örül a másik szerződő féL, nehéz mindenkit kielégíteni, mégis bátrak vagyunk az óiekniszerszakma egyes reprezentánsai köréből érkezett panaszokat felhoz­ni és pedig: Agrár és ipari fontosságú ai, hogy t belföldön termelt kerti és mezőgazdasági termények, ba már azok nem exportálhaték is, legalább biztos elhelyezést találjanak a belföldön. S mi tlátunk? Olaszországból miniimálliis vámtétel melllett milliókra menő értékű paradicsom-kanzer - veket szállítanak országunkba s a mi termelőink minimális kis mennyiséget nem tudnak értékesí­teni, konzervgyáraink redukálják üzemeiket, a ka­tonaság provianturái pedig olasz származású para­dicsomot fogyasztanak. Amerikából — Kaliforniá­ból — hajórakományok jönnek ide szilva, barack, őszibarack, körbe, befőttekből és aszalt barack és szilvából és a mi gyáraink egymásután redukálják üzemeiket, a kerttuíajdonos pedig idegesen szalad­gál ide-oda, hogy termését miként tudja értékesí­teni? Milliós értékű banán jön be az országba és messze földön híres aknáinknak nem tudunk biz­tos állandó piacot szerezni, nem foglalkozhatunk a gyümölcs nemesítésével, mert azzal nem érdemes foglalkozni. Tömérdek méhészünk becsülendő am­bícióval törekszik méhcsaládjait növelni és erősí­teni, természetes méztermelésük ellenben tehetet­len alacsony árak mellett talál vevőt, mert rette­netes versenyt kap a sokkol kevésbé zamatos és tápérbékü amerikai mézben és ámd még tehetet­lenebb, versenytársa a közönséges műmé® is. Milliós értékű vegyiuton előállított limonádé por és esszencia jön az országiba és * természetes gyümölcsökből előálldtott gyümölcs-tevéknek hihe­tetlen versenyt csinál, mert még deklaráció-köte­lezettség alá. sem esik a műtermék a természetessel szemben. A szlovemszköi ipar és kereskedelem régen várja a tarifáiig kedvezményeket melyekhez nem tud hozzá jutni. Pénzsegély helyett igenis tarifáfliis kedvezményeket kell adni annak az iparnak, melynek módjában áll külföldre exportálni mely ebben állhat, hogy bármely határállomáson külföldire kiszálitott akár darab, akár waggouáru fuvarjának 30—50%-át visszatérítsék neki. De fontos az, hogy vicinálisok igénybevételével szállí­tott áruk egyenes tarifaelszámolásban részesül jenk, fontos az is, hogy olyan vidéken, ahol vasúti vonal nincsen, az államvasutak « teher- és sze­MORK vegytisztító és ruha festő gyára. BANSKA-BYSTRICA. lei. 145. Fióküzletek: Zvolen, Krupina, Kremnica és Ipelské áahy. Npi és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujjá- festése a chemia legújabb ta­pasztaltai alapián. A gyári autó elhozza és házhoz szállítja az árut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom