Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-16 / 237. (2458.) szám
4 1930 október 16, csütörtök Milyen intézkedésekkel akarják szanálni az Önkormányzati testületeket? A minisztertanács által elfogadott törvényjavaslatok ismertetése - A községek korlátolt felelősségű hitelintézeteknél is vehetnek föl kölcsönöket - A söradó emelése dacára nem szabad a sör fogyasztási árát emelni Prága, október 14. Jelentette a P. M. H., hogy a legutolsó minisztertanács elfogadta azt a törvényjavaslatkomplexumot, amely a községek pénzügyeinek szanálásával áll összefüggésben. A szanálási törvényjavaslatokról sikerült az alábbi részleteket megtudnunk: Az 1927 julius 15-ről kelt és az önkormányzati testületek háztartásának rendezéséről szóló törvény számos változtatásokat eszközölt és az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodását uj alapokra fektette. Most ezt a törvényt lényegesen módosítják, mivel az indokolás szerint „az eddigi tapasztalatok bebizonyították1' a módosítás szükségességét. A legfontosabb módosítás az, hogy a pótadók felső határát fölemelik. 1931-re és a következő évekre a községi pótadó maximumát 250 százalékban állapítják meg. Ha azonban ez a maximum sem elegendő a rendes költségvetési kiadások fedezésére s a szabályszerűen kötött kölcsönök kamatoztatására és amortizálására, akkor a költség- vetési deficit fedezetére a községeknél 300 százalékig is emelkedhet a pótadó, a járásoknál pedig 150 százalékig. Sőt abban az esetben is, ha ezek a feltételek nem volnának meg, lehet a pótadókat ebben a magasságban kivetni, ha a községi vagy járási képviselőtestületek abszolút, kétharmad többséggel igy határozzák. Ha a költségvetési szükséglet fedezetére még ezek a maximális pótlékok sem elegendők és a kamatok, valamint amortizációs összegek e pótlékokból nem törleszthetők, úgy a községi pótadó maximálisán 350 százalékig emelhető. Ez az ideiglenes meghatalmazás azonban csak az önkormányzati testületek pénzügyi gazdál- kodálkodása végleges törvényben való rendezéséig. legkésőbb 1934 végéig szól. A kormány azonban fölhatalmazást kap arra, hogy ezt a határidőt esetleg meg is hosszabbíthassa. Uj rendelkezés továbbá az is, hogy a 160 százalékos (eddig 100 százalékos) községi pótadó és az 50 százalékos járási és országos pótadó behajtásához a felebb- viteli hatóságoktól a külön engedély kikérése szükségtelen. Magasabb pótadókat és magasabb költségve tést engedélyez a kormány a tartományoknak, a járásoknak és rendezett tanácsai városoknak az országos választmány, olyan községeknek pedig, amelyek járási székhelyek, avagy amelyek a legutolsó népszámlálás adatai szerint több mint ötezer lakossal bírnak, az engedélyt 200 százalékig a járási választmány adja meg, azonfelül az országos választmány. A többi községnél, ha 150—200 százalékos pótadóról van szó, a járási választmány, magasabb pótadót pedig csakis az országos választmány engedélyezhet. Valamely községi képviselőtestületnek a költségvetésre vonatkozó határozata ellen benyújtott fellebbezésről első fokon a járási választmány, másodfokon az országos választmány dönt, rendezett tanácsú városok és járások költségvetése ügyében az országos választmány. A tartományi költségvetés ellen fellebbezés nem nyújtható be. Az iskolai költségvetések rendezése Olyan községekben, amelyek már maguk, is az iskolai kerületet, vagy pedig önálló városi iskolakerületet képeznek, a községi képviselőtestületeknek jogukban áll az iskolai költségvetést annak a községi tanács által való előzetes megtárgyalása után megállapítani. A határozatot azonnal közölni kell az illetékes intézettel, amelynek jogában áll az értesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezését benyújtani. A tartományok adárészesedései A forgalmi és fényüzési adóból az egyes tartományokra eső részesedés összege ugyanolyan magasságban állapítandó meg, amint ezt a kormány 1929-ben megállapította. Ezt megelőzően beszámitandók a tartományi alkalmazottak és hozzátartozóik számára levonandó nyugdíj- és özvegyi, valamint árvajárulékok. Továbbá levonandók a csendőrség állandó elhelyezésével kapcsolatos kiadások is. E levonások után az egyes tartományok a következő részesedést kapják: A forgalmi és fényüzési adó bevételéből Csehország 9,759.859, Morvaország és Szilézia 60,302.255, Szlovenszkó 16 millió és Ruszin- szkó 1,500.000 koronái. Az uj söradó bevételéből az 1929. évi eredmény alapján Csehország kap 75,191.917 koronát, Morvaország és Szilézia 19,973.808 koronát, Szlovenszkó 7,963.823 koronát és Ruszinszkó 804.740 koronát. Az eddigi kiegyezési alapból az egyes tartományokra esnek a következő bevételek: az 1931. és utána következő évekre esedékes házbéradók, az egyenes adók rendki vüli, 1.5 százalékos pótléka a törvény 105. paragrafusa alapján, továbbá az általános é? rendkívüli kereseti adóban való rendes részesedés. A tartományok együttesen az uj söradó bevételének 24.6 százalékát kapják, ebből Csehországra jut 45 százalék, Morvaország és Sziléziára 31 százalék, Szlevenszkóra és Ruszinszkóra 5 százalék. Az országos ön- kormányzat gyors kiépülésének céljaira azonkívül a söradó bevételéből kap még Szlovenszkó 1931-ben 1 milliót, 1932-ben 2 milliót, 1933-ban 3 milliót és 1934-ben 4 milliót, Ruszinszkó ugyanezen években 200.000, 400.000, 600.000 és 800.000 koronát s a következő években, az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásának végleges rendezéséig Szlovenszkó évi 5 millió és Ruszinszkó 1 millió koronát. Az uj törvényjavaslat megállapitja, hogy e pótlékokat az országos választmányok kezelik és a. tartományok ezekből a pénzügyileg gyöngén álló községeknek é? járásoknak, tehát olyanoknak, amelyeknek költségvetési szükséglete a legmagasabb pőtadó fölhasználása dacára sem elegendő — bizonyos összegeket kiutalnak. A tartományok (kötelesek továbbá az alsóbbfoku önkormányzati testületeket rendkívüli feladatok teljesítésénél (iskolaépítés), közjótékonysági intézetek, csatornázás, villanyositás, vízvezeték, útépítés stb.) támogatni, különösen akkor, ha az alsófoku önkormányzati testületeket a törvény alapján vagy a felsőbb hatóságok intézkedése értelmében ezen föladatok teljesítésére kötelezték és ezek teljesítése pénzügyi teherviselőképességüket túlszárnyalja. A kormány rendeleti ufón megállapíthatja, hogy az országos választmányok döntéseik előtt milyen föltételek mellett adhatnak a kért Összegekre a községeknek járásoknak előlegeket. Az önormányzati testületek pénzügyi vezetésére vonatkozó rendelkezések nagyjában a régiek maradnak. A hitelfedezeteknél a legnagyobb és legszigorúbb takarékosságot Írja elő az uj törvényjavaslat és a hitelfedezet alapján eszközlendő kiadások csakis a rendes költségvetés végleges engedélyezése után hajthatók végre. Oly községek és járások, amelyeknek évi szükséglete a kölcsönök kamatoztatására és amortizálására az alapvagyon bevételem kívül több mint ötven százalékát teszik ki a pótadóknak, uj kölcsönöket csak akkor vehetnek föl, ha fontos kiadások fedezetének előteremtésére van szükség és pedig vis major által okozott esetekben, vagy ha a községet vagy járást a felsőbb hatóságok erre kötelezik, vagy ha a község, illetve járás ezeket a rendkívüli kiadásokat csak előlegekkel fedezi, vagy ha a községek vagy járások közszükségleti berendezéseiket növelik, végül a földhivatal által eszközölt erdőparoellázás esetében. A községek kölcsönöket korlátolt felelősségű hitelintézeteknél is felvehetnek. Ezt az újítást azzal indokolja a kormány, hogy különösen a falvak hitelszövetkezeteknél könnyebben és olcsóbb hitelt szerezhetnek, mint más pénzintézeteknél. mint speciális sört kell megadóztatni. A kis sörfőzdék védelme érdekében, amelyek évente legfeljebb tízezer hektoliter sört főznek, a pénzügyminiszter fölhatalmazás alapján ötmillió koronás összeg erejéig megfelelő intéz kedéseket tehet. A kormányt fölhatalmazza a törvényjavaslat arra, hogy a söriparral szemben intézkedéseket eszközöljön az árak szigorú betartása céljából. Az előirás az lesz, hogy a sörfőzdék és sör elárusító helyek a törvény életbeléptetése után sem kérhetnek magasabb árakat, mint amilyenek 1930 október elsejéig érvényben voltak. A vendéglősök és italmérők ugyancsak nem emelhetik fel a sör árát. Kivételt csakis a nyilvános gazdasági testületek javaslata alapján a közélelmezési minisztérium, a kereskedelmügyi és földművelésügyi minisztériumokkal egyetértőleg engedélyezhet. A sörfőzdék, elárusító helyek, vendéglősök és ital mérők s egyáltalában mindem sörárusitó köteles a járási hivatalok kívánságára az általuk követelt sörárak bizonylati mellékleteit beterjeszteni. Aki e rendelkezések ellen vét, azt pénzbírsággal sújtják. Ez az összeg sörfőzdéknél a 100.000 koronát meg nem haladhatja, a többi eladóknál 5000 koronát. A büntetések kiszabása a közigazgatási járási hatóságok hatáskörébe tartozik. A kihágások megismétlésénél szabadságvesztéssel is lehet az illetőket büntetni. A sörfőzdéket kötelezik arra, hogy minden liter sörért, amely söradó alá esik és amelyet 1930 julius elsejétől kezdve a törvény életbeléptetéséig eladtak vagy más módon elhelyeztek, vagy pedig saját használatukra igénybe vettek, kötelesek a csapolt sör után 14 fillért, a raktársor után 16 fillért és a speciális sör után 20 fillért utólagosan lefizetni. Az utólagos lerovások vagy a törvény élet- beléptetésekor azonnal, avagy pedig hat egyenlő havi részletben eszközlendők. A kisebb sörfőzdéknek, amelyeknek évi sörtermelése nem haladja meg a tízezer hektolitert, a pénzügyminiszter az utólagos lerovásokat vagy egészben, vagy részben elengedheti, ha ezek gazdasági exisztenciájukat veszélyeztetnék. Végzetes pásztorórák Irta: Neubauer Pál A fedezet: adóemelés A fedezeti intézkedésekre vonatkozólag a következő javaslatokat nyújtja be a kormány: Rendkívüli kereseti adók. Olyan vállalatoknál, amelyek rendes könyvelési vezetnek és két üzletéven keresztül megszakítás nélkül valamely más belföldi vállalatok részvényeinek, részesedéseinek vagy nyereségeinek 20 százalékát birtokukban tartják, amelyek a rendkívüli kereseti adónak alá vannak vetve, a nyereséget nem fogják az általános kereseti adó alapjának számítani. Ha ezen vállalatokat azonban nem a saját anyagi eszközeiből tartják üzemben, úgy-azt a részt, amely az idegen részesedést tartalmazza, levonják, beleszámítva az erre eső kamatokat is. Ez a kedvezmény azonban csak azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek gazdasági ténykedést fejtettek ki 1929-ben és 1930-ban. Ha a kereskedelmi lajstromban a nyilvános tulajdon mellett még más nyilvános társak is müködnek, akik a lajstromon nincsenek fölvéve, de akiknek működését főkeresetnek kell tekinteni, úgy ezekre is vonatkozik a rendkívüli ereseti adóelőírás. Az uj s&ratió Az uj söradót a következőképpen fogják behajtani: Csapolt sörnél literenként 16 fillér, raktársörnél 60 és speciális sörnél 80 fillér. A külföldről importált sörre ugyanezen adótételek vonatkoznak, amennyiben a szállító állam hivatalosan megerősíti, hogy a külföldi sor erősség© megfelel a belföldi csapolt és raktársor erősséginek, ellenkező esetben Előbb egy esendőrfőhadnagy és kedves neje őnagysága vitte véghez Budapeisten a patenti- rozott pásztorórás, tőrbeesalásos gyilkosságot, most Leitmeritzben megismétlődött az eset. A gyilkos újra a csendőrállomány tagja, az áldozat. újra egy „gazdag" hentesmester, újra pásztoróra: a külső körülmények megrendítően stimmelnek. De ezerszeTte döbbenetesebb a pszihikai momentumok sorsszerű azonossága. Egy dekla.sszi- rozott ember ráeszmél, hogy milyen rosszul él abból a nyomorult kis fizetésből, mikor pedig szép, fiatal felesége van, akire csak rá keíl huzni Wilde mondását: „Az asszony természettől fogva abban a helyzetben van. hogy sokkal könnyebben tartja, el a férfit, mint fordítva" — és megszületik a gyilkos önmaga tettét igazoló és mentesítő pszikológiája, melynek tettéválása nem kell, hogy véresen végzetes legyen a valóságban, de az az első gondolatfoszlánytól kezdve. A gyilkosság maga rendszerint elháríthatatlan konzekvencia, mert hentesmesteTek és sertésnagykereskedők nagyjában nem egykönnyen válnak meg a pénzüktől. Tizenhatezer koronáról volt szó — ez volt a „gazdagság" bűne, ezért gyilkolt egy férj és dobta oda prédának fiatal, szép feleségét. Wilde dekadens romantikája és a földaraboit sertéskereskedők, hentesmesterek és egyéb „tőkések" —, micsoda nevetséges tragikum! A magyar csendőrfőhadnagy mentalitása megegyezett a leitmeritzi csendőraltiszt lelkivilágával és a két mentalitás hírneves nemtője Wilde Oszkár. Gazdag sertéskereskedökre és csendőrökre Wilde, Anglia kedvence, nem gondolt.- Gyilkosságra sem gondolt. Mégi$. micsoda példája annak, hogy a dekadencia játékosan cinikus megállapításai a valóságban a legundori- tóbb gyilkosságot termelik ki. A leitmeritzi csendőr sem ismerte Wildet, de mindkettő gondolata az agymassza ugyanazón pontjából tört elő. Különbséget köztük csak az tehet, aki még rabja az autoritásnak, a hírnévnek, az irodalomnak. Nincsen természetesebb megállapítás annál, hogy az asszony sokkal könnyebben tarthatná el a férfit, mint fordítva. Ha nem lenne törvény, egy kis méreggel, revolvergolyóval, vagy akár csak ökölosapással könnyebben intézné el kiki a maga kisded ügyes-bajos dolgait az életben; és ha. nem lenne erkölcsi törvény, senki sem vonhatná kétségbe Wilde tételének igazát. Igaz uigyan az, ami a természeti tények egymásra- törésében fölülmarad (Darwin), igaza az erősebbnek van. És mégis az emberi nem volt az, amely ezzel a. föltétlenül és kegyetlenül való és ható igazsággal szembehelyezte az erkölcsi világrend igazságát. Lehet, mert az ököljog igazságának a világában senkinek sem lehetett igaza. mert mindig eljött az erősebb, aki a darwini szelekció értelmében „jogos" ököl-, vagy fejsze- csapással leütötte a másikat, az addig erősebbet. Ezen nem kell vitatkozni és ha a morális világrend törvényerőre emelése a „gyöngék" védelme, akkor is annyira jogos, mint rajta ki- vül semmi más. A Ne ölj! korlátja amugyie gyöngének bizonyult. Gyöngének a népek, gyöngének az egyedek életében. Mennyi szellemre és akaraterőre sőt mennyi vérontásra volt szükség, hogy a parancsot legalább töredékesen teljesítsék! Wilde, a szellem királya, rosszabb a deklasszirozott csendőrnél, ba. ezzel a. paranccsal játszik. A csendőr is úgy gondolkozott, mint Wilde. És mert. történetesen volt egy fiatal, szép és „kiaknázatlan" felesége, rájött arra, hogy ha akarja. mindennek a fordítottja is igaz. A gondolat- falaim! fecsegő társadalomban ezt paradoxonnak nevezték el. Paradox azért. mert. az endoxormal, a/, igazsággal ellentétes. De mégis igaz! Kiált föl a csendőr. Sőt igazabb az igazságnál, mert nem igaz az igazság, amely szerint a női nem a gyönge nem és a férfi oltalmára szorul. És ha. mégis igaz, hazugsággá kell. hogy változzon, mert havi 650 korona mellett egy szép és fiatal asszony amúgy sem tart sokat. á férfi „oltalmáról". Viszont igaz, hogy egy gazdag hentesmester már elejétől fogva győzött. Nem az ököljog. de a pénzjog jogán. Olyan ökle pedig, mint mondjuk 16 ezer koronának a havi 650-nel való relációjában, még a legvadabb ősembernek sem volt. Ezzel az ököllel, mondja a. deklasszirozott férj Wilde nyomán, csak egy kis női ököl tud végezni: pénzzel a szeksznali- tás, a két egyenrangú fél. Amikor itt tart, villámszerű helyzetfölismeréssel kapcsolódik be az ily módon értelmezett morálba a Ne ölj! parancsot fölrugó meghamisítás: A csábitót. meg szabad büntetni. Az eset megismétlődött. Hátborzongató, mennyire adekvát történések. Végzetes pásztorórák kiagyalt poklában szemtől szemben állunk a morál vértezetével és a paradoxon halálfeje megtelik a legkárörvendőbben, legtorzabban vigyor- gó, grimaszos élettel. MeTt akkor, amikor „igaz", hogy a férj 650 koronás havi fizetése mellett az asszony könnyebben tartja el őt, mint fordítva, és amikor „igaz", hogy 16 ezer korona egy darabban az ököljog világába süllyeszt vissza egy csendőr-hentes-asszony-triót, marad megoldásnak csak egyetlen, heroikus erőkifejtés, az, amellyel ittléte óta az ember megpróbálja az álattól való elszakadást, és a természettel diametrális ellentétben az erkölcs kategóriái közt keres menedéket. A földtől elszakadni nem tud — mégis ez az egyetlen és főföladata, hogy emberi mivoltában a bennrejlő istenit dokumentálja. Végzetes pásztorórákon földarabolt hentesmesterek csak kirobbanásai azoknak az ösztönöknek, amelyek nietzschei értelemben nagyon is emberiek. Ezért a szellem és erkölcs legvégzetesebb pásztorórája a wildei megállapítás és mellette elenyészik a leitmeritzi csendőr borzalmas tette. Ffandin francia kereskedelmi miniszter Bidapesírel Belgrádira utazott Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar—francia kereskedelmi kamara Flandin francia kereskedelmi miniszter tiszteletére kedden délután teát adott, amelyen megjelentek a politikai és diplomáciai élet reprezentánsai. Este fél 9 órakor Bethlen miniszterelnök vacsorát adott Flandin tiszteletére. Este 11 órakor Flandin feleségével együtt tovább utazót! Belgrádba. A francia óceánrepülők befejezték amerikai turnéjukat Páris, október 15. Costes és Bellonte francia óceán repülők egy hónapot igénybevevő túrájukat, amelynek során bejárták a nagyobb amerikai városokat s mintegy 30.000 kilo méternyi utat tettek meg, a napokban befejezték és már holnap visszaindulnak Európába. A két francia pilóta repülőgépét, a „Kérdőjelt" alkatrészeire szedette és az óceánjáró gőzösön hozzák magukkal Európába. A le havrei kikötőben ismét összeállittal- ják a repülőgépet, amelyen Parisba repülnek. A francia fővárosban már meg is kezdték az előkészületeket a két pilóta -ünnepélyes fogadtatására.
