Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-16 / 237. (2458.) szám

Mai számunk US ofdal

I IX. évf. 237. (2458) szám . Csütörtök 1930 október 16

rAleaaRHiKMB

^j^jj^^j^MlWWMWMMa^iawiiMTOiauiu^ir ___11^^*]^.—*'‘"___~__~i^_~I____~_i____rrrynr-----nj———f———»—»—»>-»—‘—i~*i-----------—-■•— ..,-jmisss

i^

S^GS^.'.'j'.' l3!

Előfizetési ár. évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre : évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kfc-val több Egyes szám ár» 1.20 KŐ, vasárriap 2.—Kő.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős'szerkesztő:

DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA

Szerkesztőség; Prága I1M Panská uiíce 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L Panská ultce <2. Ili emelet Telefon: 34184.

SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP PRflHfl

Depresszió

Prága, október 15.

(d. j.) Benes külügyminiszter mai expozéja műremek a maga nemében. A ködös sem- mitmondás műremeke. A külügyminiszter csupa elméleti általánosságokban mozgott, nem volt konkrét mondanivalója. Illetve, ami konkrét mondanivalója volt, az kellemetlen lett volna politikájára nézve, igyhát a konkrét őszinteség elől jobbnak látta a régel- csépelt hamishangu tirádák szürke általánosságai mögé rejtőzni. Amit csak megérintett, minden kérdésben reá nézve deprimáló momentumok vannak, ettől a depressziótól menekült az általánosságokba.

Hol a régi lendületes megemlékezés a kisautón t ró 1? Deprimáltán kell megjegyeznie, hogy most. előbb a két másik kisantantállam lép gazdasági megegyezésre s csak aztán, valamikor tavasszal veszik föl a gazdasági tárgyalásokat Csehszlovákiával! Tizenkét esztendei politikai szövetség után hol a gazdasági szövetség, sőt hol a legegyszerűbb, legszerényebb kereskedelmi szerződés, Jugoszláviával, a délszláv testvérrel? Nincs, de beszéljünk konkrétumokról.

Benes valamikor nagyon rajongott Briand blöff je, a francia elképzelésű Páneurópa iránt. Néhány illatos frázissal most is azt a látszatot akarja kelteni, a prágai honatyák előtt, hbgy a bukott Briand bukott terve nem a lomtárba, hanem a tárgyaló asztalra került. Ha több szót kellene mondania róla annál a három frázisnál, azt kellene mondania, hogy a francia blöff-pofi eteg bizony szétrepedt. Jobb tehát többet nem szólni róla.

Hol a régi szerelem a lefegyverzési konferenciákról szóló önbímmiszok iránt? Hamis hangon sikerről beszél a külügyminiszter és ez a siker abban áll. hogy talán egy, talán két. év múlva összeül a lefegyverzési konferencia, melyet lázas semmittevéssel ő készít elő évek óta oly buzgón a népszövetségben. A lefegyverzésért bogy is lelkendezhetne őszintén és hamis mellékzöngék nélkül éppen az a Benes, akinek egész zsenialitása a katonai szövetkezés diplomáciai munkájában merült ki?! Az a Benes, akinek pacifizmusa évenként közel kétmilliárdos fegyverkezésre támaszkodik. Mert vagy a lefegyverzés őszinte, vagy a fegyverkezés őszinte, a kettő együtt azonban nem. Csakis általánosságban meséljünk a lefegyverzés álmáról.

Vagy itt van a népszövetség fokozottabb gazdasági tevékenységének dicsőítése. Be- nes nagy dicsérettel emlékszik meg a népszövetség lázas buzgalmáról, mellyel az államok közül el akarja távolítani az oktalan kereskedelmi korlátokat, a vámmegkötése- ket, a behozatali tilalmakat. De hamis a hang, itt is a mesebeli kecske lelkesedik a káposztavédelem problémájáért, mert hiszen ha a konkrétumokig lemegyünk, a genfi nagy vámbékét ki gáncsolta el? Jóváhagyta az összes nagyhatalom, elfogadta az összes középhatalom, ratifikálta mindegyik kis ország, csak Lengyelország és Csehszlovákia magatartásán bukott el az egész. Benes dicsőíti a népszövetség gazdasági munkáját, melyet sajátmaga buktatott el. A részietekről jobb nem beszólni.

Lehetséges-e hamisabb hang, mint annak a két-három mondatnak a tenorja, mellyel Benes a kisebbségi kérdést „intézi el“. Géniben sikerült létrehoznia a kisebbségellenes szövetséget a 23 és fél milliónyi kisebbséggel bíró öt állam kis-ebbségelJenes szent szövetségének ö volt a Metterniche. Metternich elégülten számolhat be a kisebbségei lenes front külső sikeréről, de itthon legalább is

Benes: A külpolitikai depresszióból nem fenyeget közvetlenül nemzeti

konfliktus A kBIflggiitinisifer expozéig a fcépvisetöltáz költségvetési

MzottsóflitMü — SeraeaitiKondé általános ttaéieáéselt a bizonytalan nemzetközi helyzetről, a nápszlvetsásröi. a válságról és a kisebbségi kérdésről

Prága, október 15. A képviselőház külügyi bizottsága, ma délelőtt Tomasek képviselő elnökletével ülést tartott, amelynek napirendjén a Romániával kötött kereskedelmi szerződés szerepelt. Hnidek előadó rámutatott arra, hogy ez a szerződés fontos haladást jelent, mert szilárd alapon rendezi a gazdasági kapcsolatokat Romániával és prejudikál a

többi agrárállammal kötendő kereskedelmi szerződéseknek.

Jurán kommunista képviselő az európai államoknak a szovjet elleni háborús készülődésekről beszélt és élesen támadta Romániát, amiért Tomasek elnök rendien t ásított a. Ezután a bizottság elfogadta a szerződést.

Benes expozéja

Ezután Benes külügyminiszter elmondotta I múlt héten beharangozott külpolitikai expozéját, amely pusztán csak visszapillantást ] nyújt a legutóbbi nemzetközi fejleményekre, azonban úgyszólván semmiféle konkrétumot- nem tartc > a?v Beszéde elején a külügyminiszter a háború következményeiről beszélt s azt mondta, hogy

az utóbbi hónapokban bizonyos depresszió állott be a külpolitikai helyzetben, amely azonban közvetlenül veszedelmet nem rejt magában és konfliktusokat sem tartalmaz.

A depresszióról elterjedt nézet egyrészt a

Franciaország és Olaszország közötti nézet- eltérésekre, másrészt a belpolitikai változásokra támaszkodik, ügy Európában, mint Ázsiában, mint pedig Délamerikában növekedett az ipari és agrárválság. Ez a megítélés egészen helyt. áll. Miben rejlik az a depresszió és mik az okai? Benes szerint a világháború komoly politikai forradalmat- jelentett a világtörténelemben. Politikai, szociális, gazdasági és erkölcsi forradalom volt, amely Európát olyan súlyosan érintette, mint talán a népvándorlás óta egyetlen történelmi esemény sem, beleszámítva a harmincéves háborút és a napóleoni háborúkat is. Megsemmisített, vagy felforgatott négy hatalmat, életrekeltett uj államokat, Európa nagyobbik felén megváltoztatta a határokat, óriási belső fordulatokat idézett elő, megváltoztata a politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és valutarendszert. Ehhez hozzájárult még az a tény, hogy a legyőzött nemzetek, amelyek a háború következtében súlyosan károsodtak és amelyeknek a legyőzetés fölötti elkeseredés pszichológiailag teljesen érthető, ezen érzelmüket nem rejtegették, nem rejtegetik éf minden lehetőt elkövetnek, hogy a háború

I következményeit akár igazi munkával és politikai kiegyezéssel, akár pedig tendenciózus ! propagandával és ellenségeskedésekkel elhárítsák magukról. A győztes államok többsége arra törekszik, hogy a mai állapotot megszilárdítsák, a jövő számára bizte' > sák, a békét megőrizzék és lassan békés, barátságos atmoszférát teremtsenek. De erélyesen állást foglalnak az ellen, hogy a már egyszer elintézett kérdések állandóan felszínre kerülhessenek és az európai bizonytalanság továbbra is fennmaradjon. Innét erednek a belső és külső nehézségek is.

Benes európai helyzetképe

Benes ezután végigtekint az egyes európai eseményeken. Kiemeli azt, hogy

Oroszország máx tizenhárom éve permanens forradalomban cl; Olaszországban tanúi vagyunk olyan fejleményeknek, amelyek még nem érték el tetőpontjukat; Spanyolország rezsimváltozás előtt áll; Németország az utolsó választás után egy uj belpolitikai válság periódusába jutott, amely kétségen felül befolyással lesz az 'egész európai helyzetre; Lengyelország már néhány éve törekszik az alkotmányos kérdések rendezésére; Ausztria a Sckober-kor- mány távozásával igen könnyen belpolitikai megrázkódtatásoknak lehet kitéve; Magyarország, amely a középeurópai államok közül legkevésbé tudott úgy bensőleg, mint kifelé az uj európai helyzethez alkalmazkodni, politikai és szociális nehézségekkel küzd, s ezek annál súlyosabbak és veszedelmesebbek lehetnek ránézve, mennél inkább behunyja szemét Európa tényleges szükségletei előtt. Még a szilárd, meggondolt cs szolid Anglia fejlődése is

komoly politikai, szociális és gazdasági periódusba jutott. A domíniumok és a birodalom közötti viszony problémája uj fázisba került. Egészen uj politikai alapokra fekteti Anglia kapcsolatait Európához és Amerikához is. S mindezek a világháborúnak a következményei, amelyeknek forgatagában élünk még ma is. Ezek a viszonyok magyarázták az államok súlyos nemzetközi és belpolitikai helyzetét.

S belpolitika felé fordul a főfigyelem?

Benes ezután a háború likvidálását célzó tizenkét évi munkáról nyújt áttekintést. Felsorolja a békeszerződésektől kezdve az összes konferenciákat, ismerteti a Dawes-tervet, a Young-tervet, a hágai konferenciát stb. Rámutat arra, hogy a békekonferencia óta háború volt a lengyelek és oroszok között, a görögök és törökök között, politikai és pénzügyi belviszályok voltak Ausztriában, Magyarországon és Bulgáriában. A miniszter véleménye szerint Európa a lefegyverzés kérdésén kivül valamennyi külpolitikai problémát megoldotta, amelyek közvetlenül a béke- szerződések révén, vagy pedig annak végrehajtása alapján, avagy a genfi politika révén merültek föl.

Valamennyi kérdés rendezve van, kivéve azokat, amelyek a mai viszonyok mellett nem rendezhetők. (!)

Egyes politikai körök ugyan a problémák el- intézettségét nem akarják véglegesnek tekinteni. A nemzetközi politikai élet nem áll meg és ezen kérdéseknek újból való fölvevése ismét uj és nehéz harcokat idézne elő.

Az elmúlt tizenkét év alatt a fölsorolt nagy és fontos nemzetközi események teljesen uralták Európa politikai életét és teljesen visszaszorították az egyes államokban a belpolitikai események iránti érdeklődést. Most azonban előtérbe kerülnek a belpolitikai ügyek, amelyek mellett azonban fennáll a nemzetközi gazdasági krízis. A gazdasági krízis, amint az az egyes államokban különböző színekben vehető észre, csak egy része a világkrizisnek és azt csakis nemzetközileg lehet megoldani. Hogy belpolitikai válságot egyes államok uj politikai vagy gazdasági rendszerrel akarnak megoldani, ez nemcsak a háború utáni világban történő jelenség, ma azonban a világ fölfigyel minden belpolitikai eseményre, mert

különös, úgy beszél, mintha tizenkét év óta csak a kisebbségek kedvét kereste volna. Hamis a hang, amely végre már kölcsönös lojalitásról beszél, mert ő volt tizenkét év alatt az a főtényező, aki akadályozta a kisebbségi kérdés megoldását és a papircsjo- goknak gyakorlati érvényesítését. Keli néhány konkrétum? Jobb átsiklani rajta.

így siklik át Benes az el nem intézetlen nemzetközi problémákon is. Problémákról, amelyek nincsenek, említés se történjék, gondolja ő és kijelenti, hogy Csehszlovákiának nincsenek elintézetlen nemzetközi problémái. fia konkrété sorra venné ezeket a kérdéseket, rájönne, hogy van. Példáid Pod- karpatska Rusz autonómiájának megadása,

•szejmjének megválasztatása és a szejm törvényhozói hatáskörének gyakorlati életbeléptetése nemzetközileg garantált probléma. Még nincs elintézve. így repül át Benes minden kellemetlen konkrétumon, egyszerűen non említ konkrétumokat. Ez a legkényelmesebb.

Mégis van egy nagyon is konkrét valami ebben a beszédben. A depresszió. A külpolitikai depresszió beismerése. Ez teszi az egész beszédet olyan elvont és deprimált elmélkedéssé. A másik véres valóság, amiről Benes mégis szól: a válság. Benes ugyan vigasztal, de deprimáló vigasztalás az, amikor azt mondja, hogy a jövő esztendőkén a válság eléri tetőfokát, de nincs baj, vissza

fog fejlődni. Hát még jövőre is igy lesz? Még egy esztendeig fokozódni fog? Vigasz ez? S lehet-e nyugodt Benes lelkiismerete? Mert a piactalanság által előidézett ipari válság egyik fő okozója a benesi külpolitika is volt. Az a piacrontó külpolitika, mely a szomszédok helyett a távoli Balkánon keres gazdasági szövetségeseket s katonai és politikai szövetségekért föláldozza a gazdasági lehetőségeket. Benes az általános világdepresszió számlájára ír mindent. A maga politikájának mulasztásait is. A konkrétumokról nem be- >szél. Mert a konkrétumokról jobb nem beszélni. Ezzel azonban a depresszió ; . m válik kisebbé.