Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-15 / 236. (2457.) szám
avai ^ oldal ^íy«| % DL éri. 236. (2457) szám ■ Sxerda * 1930 október 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 190, negyed* évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki H képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok AteffiteMft polÜiktÚ napilapja DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága B, Pasaké uBce 12, B. emelet. — Telefon: 90311, — Kiadóhivatalt Prága L PanskA alléé 12. Dl. emelet. Telefoni 34184. 8ÚROÖRYCIM: HÍRLAP. PRAHA Masaryk pozsonyi magyar szavai Prága, október 14. (d. j.) Masaryk elnök magyar nyelvű pozsonyi nyilatkozataiban volt egy mondat, melyet a kisebbségi magyarság hálával tart meg majd emlékezetében. Az elnök államfői szava súlyának tudatában ünnepélyesen kijelentette, bogy „a magyar kisebbség összes jogos és igazságos követelései ki lesznek elégítve." Ez az egy mondata megérdemli, hogy a magyar kisebbség, mint államfői Ígéretet, hálával emlékkőbe véséssé. Olyan ígéret ez, amelyre a jövő nehéz megpróbáltatásaiban nem egyszer hivatkozhatunk, olyan ígéret, amelynek teljesítéséért mindig küzdeni fogunk s jól esik tudnunk, hogy ezután az ígéret realizálásáért folyó harcunkban kétségkívül számíthatunk az igérettevő államfő erkölcsi támogatáséra. Masaryk elnök arany mondásának első konzekvenciája tehát a jövőre nézve jelent számunkra jelentős erkölcsi erőgyarapodást. De jelent a múltra nézve is. Mórt ha jogos, igazságos követeléseink teljesítése a jövő föladatai közé tartozik, ebben a tételben logikailag az is bennfoglaltatik, hogy ennek teljesítése a múltban nem történt meg. S ha meg nem történt, úgy az nem azért van, mert a magyar kisebbségnek a múltban egész a mai napig nem lettek volna ilyen jogos és igazságos követelései, hanem azért, mert az illetékes politikai tényezők és közegek a követelések teljesítését elmulasztották. Ez a rekrimináció kizárólag a kisebbség iránt rosszindulatú kormánypártoknak szól, mert meg vagyunk arról győződve, hogy ha a kisebbségi kérdés igazságos megoldása csak az államfőtől függene, az államfő a magyar kisebbség hivatott képviselőivel huszonnégy óra alatt tisztázni tudná, hogy követeléseink száz százalékban jogosak és igazságosak. Az eddigi kormánytöbbségeknek tizenkét esztendő állt a rendelkezésükre a Scotus Viator által is jogosaknak mondott magyar kisebbségi panaszok igazságos elintézésére és a különböző kormánykoalíciók mind mostanáig következetesen elmulasztották ezt az égetően sürgős igazságtevést. Masaryk arany mondásának másik konzekvenciája tehát súlyos kritika a kormánytöbbségek kisebbségi politikájának eddigi múltja fölött. Masaryk elnök pozsonyi nyilatkozataiban refrénként tér vissza a lojalitás gondolata. „A kisebbségek vezetősége úgy az állam, mint a más nyelvű állampolgárok iránt mindemkor lojálisán viselkedjék." „Remélem, hogy a kormány a kisebbség hivatott képviselőivel való lojális megegyezésben összes jogos követeléseinek eleget fog tenni." Igazán nagy hálával kell fogadnunk az államfő részéről a lojalitás fogalmának eme kettős megvilágítását. Mert Masaryk félre nem érthető módon két értelemben használja ezt a szót: egyrészt azt kívánja, hogy a kisebbségek hivatott vezetői lojálisak legyenek az állam és a többi nemzetiségek iránt, másrészt azonban azt is reméli, hogy a kormány a kisebbség hivatott vezéreivel lojálisán megegyezik és összes jogos követeléseinek eleget tesz. Eddig a csehszlovák politikai körök csak egyoldalúan a kisebbségektől kívántak lojalitást, Masaryk elnök az első, aki kimondja, bogy a lojalitás kétoldalú fogalom, mely a kormányra is épugy kötelező. Masaryk pozsonyi szavainak eme harmadik konzekvenciája is rendkívül értékes pozitívuma kisebbségi harcunk etikai oldalának. Mert eddig éppen ez a kormány részéről kívánatos lojalitás hiányzott, ahhoz, hogy a jnagganég jogos és igazságos követelései ZAVARGÁSOK UTÁN SZTRÁJK NYUGTALANÍTJA BERLINT A nemzeti szocialisták ezrei parázs tüntetéseket rendeztek Berlin uccáin a birodalmi gjrilás megnyitása napján Az wca elégedetlensége nagy arányú tüntetésben robbant ki — Hitlerék nem vállalnak közösséget a kirakatzuzó és kávéházakat attakirozó tüntetőkkel s kommunista provokatörök munkájának tulajdonítják a zavargásokat — London és Newyork hevesen reagált a berlini eseményekre 276 berlini fémipari üzemben WQezer munkás prokiamálta a sztrájkot Berlin, október 14. A német birodalmi gyűlés tegnapi megnyitása szenzációs eseménynek bizonyult, ha nem is a birodalmi gyűlés épületén belül történt ez a szenzáció, hanem Berlin uccáin. A birodalmi gyűlés megnyitó ülése úgyszólván a megszokott lefolyású volt, csupán a nemzeti szocialisták és a munkáspártok között támadtak kiaebb-ipgyobb szóbeli esetepáték. Ezzel szemben a birodalmi gyűlés épülete előtt embertömegek gyűltek össze, amelyek minduntalan a rendőrség közbelépését provokálták ki. A közeli Tiergartenben óráról- órára növekedett a tömeg és minden jel arra mutatott, hogy nem a megnyitásra ki váncsiak gyűlnek ott össze. Bizonyos rejtett jeladásokra száz-háromszáz tagú csoportok váltak ki időnként a tömegből és megindultak a város felé. Sorra attakiroztak kávéházakat, üzleteket és áruházakat, a zsidó külsejű kávéházi vendégeket bántalmazták, az ablakokat és kirakatokat kövekkel bezúzták, sőt lövéseket is tettek az ostromlott áruházak üvegtábláiba. Mindez még a délutáni órákban játszódott le, úgy hogy a megrémült kereskedők nagy része lehúzta a redőnyt. Áruházról-áruházra jártak a tüntetők ? a rendőrségnek itt-ott sikerült őket szétszórnia. A város különböző pontjain gyűltek össze a demonstrálók, akik főképpen fiatalemberekből állottak. A város képe sokhelyütt táborhoz hasonlított. Lovasrendőrég száguldozott fel-alá az uccákon, autók rohantak ide-oda, az egyes üzletek előtt sisakos rendőrök állottak őrt. A legkritikusabb volt a helyzet a Tiergartenben, ahol a fiatal legények ezred szakadatlan orditozás és fütyülés közepette állandóan fel- alá vonultak. A rendőrség itt is közbelépett, azonban sokáig sikertelenül. Eddig csak any- nyit sikerült megállapítani, hogy a rendőrség csupán a Platz dér Republik-on vette igénybe lőfegyverét, amidőn a tüntetők kőzáport zúdítottak rá. Azonban sebesülések nem történtek. Kevéssel nyolc óra után a Potsdammer Platzon újabb ha tál ma s tömeg gyűlt össze és fenyegető magatartást tanúsított a kevés rendőrrel szemben. Bántalmazták a járókelőket és közben folytonosan Hitlert éltették. A rendőrség végül is gumibotokkal tisztította meg a teret. Betörték a Darmstadter Bank kirakatait is és a nagy Bek rend t -á ruha z ablakait is. A tüntetések csupán este tiz óra tájban ültek el, amikor a rendőrségnek sikerült úrrá válnia a helyzet fölött. Berlin, október 14. A tegnapi zavargások arra késztették Zörgiebel rendőrigazgatót, hogy fokozottabb védelmet biztosítson a Citynek. A tegnapi tüntetések minden jel szerint a legaprólékosabb részletekig kidolgozott terv alapján játszódtak le. összesen mintegy hatvan kirakatot zúztak be. Az anyagi kár megközelíti a hatvanezer márkát. Már a mai napon hozzáláttak a kirakatok üvegezéséhez, összesen száznyolc személyt vezettek elő a rendőrségre, köztük tiz középiskolai tanulót. A letartóztatottak nagy részét még az éjszaka folyamán elbocsátották, azonban az eljárás ellenük megindult és még az éjjel gyors Ítélkezési eljárásban ítéletet hoztak fölöttük. Valameny- nyi letartóztatott beismerte a rendőrségen, hogy tagja a nemzeti szocialista pártnak. A letartóztatottak között volt egy férfi, aki Lose porosz tartománygyiilésd képviselő igazolványát mutatta elő. Az igazolványban levő fénykép azonban nem egyezett az illető sze- mélyleirásával. A letartóztatott férfi végül is beismerte, hogy nem azonos a képviselővel, Gutnak mondja magát, de megtagad minden felvilágosítást arra vonatkozólag, hogyan került az igazolvány birtokába. Hitlerék nem vállalják a tüntetéseket Berlin, október 14. A nemzeti szocialista párt berlini Gau-vezetősége a Lokalanzeiger szerint többek között igy nyilatkozik a tegnapi zavargásokról: „A tegnapi kilengésekhez a nemzeti szocialista német munkáspártnak épp oly kevéssé van köze, mint bármely más pártnak. A nemzeti szocialista pártot épp úgy meglepték ezek a tüntetések, mint az egész nyilvánosságot/* A nyilatkozat azt állítja, hogy a tömeget kommunista provokatörök izgatták föl nemzeti szocialista harci kiáltások eürti fölröppentésével. Elfogatási parancs Goebbels elleni Berlin, október 4. Goebbels dr. nemzeti szocialista képviselőnek tegnap délelőtt meg kellett volna jelennie egy berlini bíróság előtt, hogy Grzesinski volt porosz belügyminiszter ellen elkövetett becsületsértésekért feleljen. Mivel a legutóbbi, ez ügyben kitűzött tárgyalásra a képviselő nem jelent meg és távolmaradását egészségi okokkal mentette ki, a bíróság elővezetési parancsot adott ki ellene. De sem a bírósági orvosok, akiknek meg kéltelje síi] jenek. A soviniszta kormánypártok a tőlünk követelt lojalitás tág fogalmával visz- szaélve, azt önkényesen és egyoldalúan interpretálva játszották ki a kisebbségi jogokat. Mert az alkotmánytörvényben benne van, hogy a kisebbségi jogok megadandók, de az nincs benne, hogy csak bizonyos föltételektől függően adandók meg. Az alkotmánytörvény magától értetődőnek tartja azt, hogy a lojalitást külön ne kösse ki, mert a törvény szelleme szerint eo ipso lojális az az állampolgár, aki állampolgári kötelességeinek hiánytalanul eleget tesz és az állam törvényeivel össze nem férő cselekedeteket nem követ el. A magyarság állampolgári kö- telessógteljesitése úgy az adózás, mint a katonáskodás terén egyenesen példás volt mindeddig s épp nemrég állapította meg a legtekintélyesebb cseh folyóirat, a Pritomnost, hogy az államellenes üzelmek összes kirívó esetei a Baeran-ügy óta. Masaryk elnök is kiemelte a magyarság és szlovákság együttélésének lojális jellegét. De az a baj, hogy a csehszlovák kormánypártok az objektív ellenzékiséget illojalitásnak, sőt egyes túlzók irredentizmusnak bélyegzilk csak azért, hogy az illojalitás fenforgásának ürügye alatt kibújhassanak a kisebbségek iránti saját kötelességeik lojális teljesítése alól. Mindenesetre hálásan kell regisztrálnunk, hogy Masaryk elnök a lojalitás kérdésében az érem másik oldalára is rámutatott. A magyar kisebbség számtalanszor módot és alkalmat adott, hogy „a kormány a kisebbség hivatott képviselőivel való lojális megegyezésben összes jogos követeléseinek eleget tehessen". A kormány kellő tájékoztatásával és saját lojalitásának tettekei való bizonyításával megjárta mind azokat az utakat, melyeket a magyar kisebbségi önérzet csak megjárhatott. Kizárólag a kormánypártok bűne, hogy a magyarság egyik erős pártjának évekkel ezelőtti kezdeményezése nem hozta meg a kisebbségi kérdés kielégítő megoldását. Kulturális és gazdasági követeléseink jogosságát épp úgy biztosítja az alkotmánytörvény, mint ahogy a békeszerződés az állam- polgárság legliberálisabb megoldását és az egyházak autonómiájának tiszteletben tartását is garantálja, illetve hogy úgy a béke- szerződés, mint az alkotmánylevél egyaránt Ígéri Podkarpatszka Rusznak az önkormányzatot a törvényhozó szejm létesítésével — de a kisebbségi jogok megadása is épp úgy csak a papiroson van meg, mint az állampolgárság Benes-igérte végleges megoldása, vagy a református egyház alkotmányának megígért elismerése, vagy a podkarpatszka ruszi szejm egybehivása. Ezek a jogok mind írott jogok, de az a baj, hogy még mindig csak írott jogok. A magyar kisebbség ellenzékisége éppen abban áll, hogy az írott jogoknak élő jogokká való átváltoztatásáért harcol. Kisebbségi pórijaink ma még egységesebben, még több határozottsággal állják ezt. a harcot, mert amíg a tizenkét esztendős nagy mulasztás mellett egyre nyilvánvalóbbá válik a kormánypártok hatalmi illojalitása, addig a kisebbségről egyre bizonyosabb lesz, hogy útja a jog és igazság útja a papi rosjogtól az élő- jog felé. Masaryk elnöknek, a jog és igazságosság harcosának hálásak vagyunk azért, hogy mostani szavaival egy lépéssel előbbre juttatott ezen az utón.
