Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-12 / 234. (2455.) szám

1930 október 18, ranénM^. 2 rPIW<MMACifeARHlRLAE* városát. Bellehorizonte város gaxaiZolijá­nak, mely várost a felkelők csapatai ostrom alá vették, a szövetségi kormány repülő­gépeken juttatott élelmiszert. Az egész Rio de Janeiro államban teljes nyugalom ural­kodik. Rio Grande do Sül, október 11. A szövet­ségi kormány az összes rendelkezésre álló katonai erők felhasználásával lázasan dolgo­zik azon, hogy Rio de Janeiro élelmiszerrel való ellátását biztosítsa. Erre a célra szövet­ségi csapatokat koncentráltak Minas Geraes állam ellen, amely állam idáig élelmiszerek­kel látta el Rio de Janeirot. A felkelők ugyanis arra törekszenek, hogy az élelmi­szervonalakat elvágják Rio de Janeirotól. Angol halók a brazíliai partokon Washington, október 11. A két angol tor- pédónak Braziliába való. kiküldése az ame­rikai közvéleményben nagy feltűnést kel­tett, mert ebben a tényben a monroeelv megsértését látják. Anglia hadihajóit abból a célból küldte ki, hogy az angol állampol­gárok életét és vagyonát megvédelmezze. Az amerikai kormányt azonban az angol kormány intézkedése nem lepte meg és ezt nem tartja az amerikai kormánypolitikával ellentétben állónak. Ez az angol intézkedés sem brazillal, sem amerikai érdekeket nem fenyeget. Különben már van percedens eset, amikor a nicaraguai zavargások idején 1927-ben Anglia szintén cirkáló hajót küldött ki Nicaraguába érdeke­inek védelmére. Párás, október 11. A brazíliai helyzetről érkező ellentmondó hirek szerint a Francia- országban tartózkodó brazíliai politikusok egyelőre nem térnek vissza hazájukba. Kö­zöttük van Brazíliának most megválasztott ál- elnöke, Henrique Joares, akinek november­ben kellene Prestessel együtt hivatalába lép­nie. Jugoszláviába menekültek a fasiszta Sotosanti gyilkosai Róma, október 11. A lapok jelentése sze­rint a fasiszta Sotosanti gyilkosait a hatósá­gok nyomozása már megállapította A gyil­kosságot két szlovén követte el, akiknek azonban sikerült a megtorlás elöl Jugoszlá­viába menekülniük. Az agrárpárt wásuliálseraiÉ akar Napira ("országgal ? A minisztertanács yjahfe adóterheket határozott @1 — A kiviteli Ipar óriási veszteségekkel számolhat egy csehszlovák-magyar vámháhoru esetén — Az agrár és szocialista sajtó egymás halában Prága, október 11." A kópviselőház költség- vetési tárgyalása mellett a kulisszák mögött naponta folynak különböző koalíciós tanács­kozások, amelyek egyetlen célja, hogy a kor­mány kátyúba jutott szekerét valahogy előbb­re tolják. A monstre-többség megakadt mun­kájában s a gazdasági válság növekedésével az agráriusok olyan radikális' követelésekkel állottak elő, hogy ezek fölött eddig még el sem merték kezdeni a tanácskozásokat, mert attól félnék, hogy az ellentétek annyira kiéle­ződnek, hogy a parlament a költségvetést se tudná letárgyalni. A tegnapi minisztertanács késő este végre megegyezett a szanálási törvényekben. A kormány négy javaslatot fogadott el, melyek­kel a gazdasági miniszterek közel öt hónapja foglalkoztak. Ez a négy törvényjavaslat a kö­zeli napokban a képviselőház asztalára ke­lül. Valószínű, hogy a javaslatok benyújtása után a képviselőház költségvetési bizottsága megszakítja a költségvetési vitát és munkába veszi az önkormányzati testületek szanálásá­ról szóló törvényjavaslatot a fedezeti törvé­nyekkel együtt. Ezeket a javaslatokat a Ház gyorsított eljárásban fogja tárgyalni, mert a kormány a szenátust ezekkel a törvényjavas­latokkal akarja foglalkoztatni azalatt, amig a képviselőház a költségvetést elintézi. tlj adóterhek A minisztertanács elhatározta, hogy a föl­emelt söradót 1931 január elsejével lépteti életbe, a konjunkturális pótlékot az eddigi söradóhoz azonban már 1930 julius elsejé­vel fogja benyújtani, vagyis visszamenő hatállyal. A forgalmi adótörvény novellájá­ban törölték a megadóztatott összegekből a forgalmi adó levonásáról szóló pontot. A rendkívüli kereseti adónál viszont megma­rad a levonási lehetőség, az adót magát nyolc százalékról kilenc százalékra föleme­lik és a tartalékalapokat, amelyek legalább négy éve léteznek és amelyeket a veszte­ségek fedezetére föl nem használtak, ugyancsak megadóztatják. Az önkormány­zati testületek pénzügyeinek szanálásánál a minisztertanács a maximális pótadólimi­tet 360 százalékban állapították meg. A 300 százalékról 350 százalékra való fölemelést azonban az autonóm képviselőtestületek kétharmad többségének a hozzájárulásától teszik függővé. Az agrárpárt végrehajtó bizottsága által be­nyújtott kötve te lésekkel egyáltalában nem foglalkozott a minisztertanács. Valószínű azonban, hogy a gazdasági miniszterek leg­közelebbi ülésén már szóba hozzák azokat. A minisztertanács nem foglalkozott a koalíciós pártoknak a szenátusban a gazdasági válság ügyében benyújtott sürgős interpellációjával sem s valószínű, hogy a szenátus jövő heti gazdasági vitájában, mint már jelentettük, a miniszterelnökön kívül a gazdasági miniszte­rek is fel fognak szólalni. A koalíciós pártok sürgős interpellációja vita tárgyává fogja tenni a gazdasági és kü­lönösen az agrárválságot, azonban ettől a vi­tától senki sem vár pozitív eredményt. Az agrársagtó a magyar kövei saiervasícíéja ellenre föntartja követéseit Az agrárpárt radikális követelései óriási visszhangot vertek föl a szocialista sajtóban. A szociáldemokrata Právo Lidu szemére veti az agrárpártnak, hogy diktatórikus allűrök­kel akarja megpuhitani a többi koalíciós pár­tot. Csodálkozását fejezte ki afölött, hogy a határozati javallatok elfogadásánál az agrár­párt végrehajtóbizottságában a miniszterel­nök és a képviselőház elnöke is jelen volt. A párt végrethajtóbizottsága, ugylátszik, igno- rálta az állam eme két reprezentánsának je­lenlétét, avagy talán Udrzal ég Malypetr is azonosítja magát ezekkel az antidemokratikus határozatokkal? Ha az agrárpárt bizalmatlan a kormánytöbbséggel szemben, úgy ezt mond­ja meg, vagy talán uj választásokat akar? A csehszlovák demokráciának tudnia kell, há­nyadán áll az agrárpárttal. A demokrácia nem kér, hanem csak kérdez. Most az agrárpárton a sor, hogy válaszoljon. Az agrárpárti Venkov visszautasítja a Prá­vo Lidu felszólítását és azt feleli, hogy nem fog magyarázatot adni annak a pártnak, amelynek programja még nemrégen csak fel­mondásra ismerte a demokráciát, csak addig­ra, amig a pártra nézve kedvezőtlen helyzet nem jön. A mezőgazdák nem kérnek szub­venciókat, mint ahogy ezt a munknélküliség kérdésében tették más pártok. A mai válság egészen más, mint veit ta­vasszal. Vannak körülményeik, amelyek a mezőgazdák helyzetét még súlyosbították. A szovjetdumiping előidézte azt, hogy nem­csak a polgári koalíció által bevezetett régi vámok nem védik többé a belföldi terme­lést, hanem még a pótvámok sem, amelyek a mezőgazdák ellenségeinek hibájából csak december 15-én lépnek életibe. A szovjet- dumping ellen az egész világ védekezik. Szükséges, hogy Csehszlovákia is védekez­zék, s ez a Venkov szerint másképpen nem lehetséges, mint a behozatal szabályozásá­val és a vámvédelem emelésével. A többi párt felelős tényezői figyelmen kívül hagy­ják azt — irja a Venkov — hogy a magyar arisztokrácia a magyar plutokráciával együtt óriási összegeket fordít kiviteli prémiumok­IDEGEN EMBEREK RÉSÉN? IRTH: MARKI SÁNDOR Copsrig.űt b? Paatóton (35) Néha összeesik a magánélet s az emberek közös életének egy ilyen zökkenő pillanata, s ebből lesz aztán az, ami a tankönyvekbe kerül. Tudta, hogy életének egyik történelmi pillanatát éli, a nagyon ritka pillanatok egyikét, mikor egy élet iránya megváltozik, egy pillanatig hullámverés nélkül, szinte moz­dulatlanul reked meg, s aztán apró hullá­mokkal másfele kezd ingadozni, le vagy föl, de másfele. A pillanat nem érte készületle­nül. S tudta, hogy nem kerül a könyvekbe. Hetek óta várta a pillanatot, egy reggel felkelt, egészségesnek érezte magát, felöltö­zött, lement egy kávóházba s a sok főzelék- leves után sonkát és tojást és rumos teát reggelizett, elolvasta a Figarót, s megtudta, hogy az egyik hercegnőnél péntek délután nagy fogadás volt, melyen megjelent az ame­rikai követ is, 3 a Faubourg St. Germainben kétszobás főúri villát hirdettek, garázzsal, udvar és kert között, nagyon olcsón. S elol­vasta a Humanitét, s megtudta, hogy a spa­nyol király főrészvényese annak a hajózási vállalatnak, mely a spanyol katonákat Ma­rokkóba szállította a hadszíntérre, s onnan a hősi halottak holttesteit vissza az anyaor­szágba. S elolvasta az egyik boulevard lap­ban egv vérszomjas polgári zsurnaliszta fe­csegését, aki abból az alkalomból, hogy egy betörőt nem Ítélt el túlságosan szigorúan a bíróság, kellemesen stilizált mondatokban háborodott fel, s általában szigorú bünteté­seket kért, mentői szigorúbbakat. S olvasott egy másik boulevard-lapban megható törté­netet egy vámtisztről s feleségéről, kik együt­tes erőlködéssel már tizenegy gyermeknek adtak életet. S Dél-Franciaországban besza­kadt egy hánya. Megreggelizett, elolvasta a lapokat, rágyúj­tott, egészségesnek érezte magát, kissé szé­dült, ahogy ez a betegség utáni első délelőtt illik is, s egyre elöntötte a gyöngeségtől a verejték, de különben jékedve kerekedett. Mindenféle történt a világon. Az uccán a fá­kat taskosarukban elpörkölte a hőség, az Ob- servatoire-al szemben ült, abban a kávéház­ban, ahol a szobrász magyar ismerőse sze­rint jobbak a billiárdasztalok, mint Váradon; az alléé, mely nyírott fasorral vezetett a Lu- xembourg-kert felé, halványsárgán ütött át a tejes, napos, nagyon sürü szeptemberderéki levegőn, a Closerie des Lilas kávéháza előtt ökörnyál úszott a levegőben. Pompás és na­pos vénasszonyok nyara derengett minden­felé. Dél-Franciaországban beszakadt egy bá­nya, de emberéletben nem esett kár, s jóked­vűen hátradült a fonott nádszéken s jelt adott a tulajdonosnak, hogy fizetni szeretne. A tulajdonos továbbadta a jelt a pincérnek, aki , felgyürt ingujjal s fűrészporos vederrel karján éppen a kávéházat tisztogatta, való­színűleg csak petit menaget csinált, s ahol egy eldobott cigarettacsutkát talált a székek alatt, azt gondosan behintette fürészporral. Hónapok óta járt ide, minden reggel, ugyan­abban az órában, de még nem esett meg, hogy a pincér, vagy a tulajdonos ismerős fej- bólintással üdvözölték volna. Mintha min­dennap először látnák, oly hivatalosan fo­gadták s úgy is vették tudomásul kívánsá­gait, mindennap ugyanazokat. Kifizette a számlát, a pincér zsebretette a borravalót, sárga egyfrankost, mely semmi­ben nem hasonlított a Győzelem medaillon- jára, s inkább a háborús kenyérre emlékez­tetett, melyben több a kukoricaliszt, mint a búza, fogai között elharapott egy „merci“-t s hanyagon egy kevés fürészport szórt körös- körül. Mikor elment a pincér, nekiszánta ma­gát, erőszakos mozdulattal felnyitotta tárcá­ját, két ujjal asztalra dobta a bankjegyeket ■és átszámolta. Kétszáznegyven frankja volt még, s egypár frank apróban. A bankjegyeket összehajtogatta és nadrág­zsebébe gyűrte. Vette a kalapját, lement a Luxembourg-kert felé, végig a négyszögle­tesre nyÍrott alléén, bement a kertbe, az üvegháziak között ténfergett, megbámulta a húsevő növényeket. Itt is koraősz volt, benn az üvegházban, cukorszagu, sürü, szirupos ősz. A napsütés és a langyos meleg ragadtak a kezén és arcán. Végigment a rue Guyne- mer-en, aliol szép komoly házak előtt árnyas fák állottak, s egy férfi kutyákat sétáltatott áhitatos türelemmel és kékfőkötős nurse-ök gyermekeket toltak kocsiban. A Döme előtt vette észre magát. Az amerikai lányok zab- pelyhet reggeliztek, tejjel elkeverve, s nagy gyümölcsöket, grape fruit-el és quaker oats- ot, s az a hollandus, aki tiz nap előtt érke­zett meg a Dome-ba, nagy feltűnést keltett jövetelével, sokat lármázott s azóta ki nem tette onnan a lábát, már most délelőtt népes társasággal ült az egyik asztalnál, sötétzöld folyadékokkal szinültig töltött poharak állot­tak előtte s láthatóan nem feküdt le előtte- való éjjel. S Kolumbus Kristóf a bejárat mel­lett tartózkodott s éppen egy kis mesén dol­gozott, dán gyermekek részére, a nagy An­dersen modorában. A bolgár festő ebben a hajnali órában magányosan tanyázott itt, betört kemény ka­lapban, arca és homloka átragasztva flastro- mokkal, verekedett valahol az éjjel, talán az amerikaiakkal, vagy a franciákkal, mert húsz éve élt Párisban, s nevét az egész világon is­merték1 olyan körökben, ahol, mint V a sziliéit ur mondta, még fontos volt a művészet, — de éjjel, ha kokain-mámorban megérkezett a Dome-ba, vagy abba a szomszédos spelunká- ba, melyet „Jockey“ elnevezéssel nyitottak meg nemrégen, s ahol egymást bámulták a, vendégek: gyakran csapott botrányt, szidni kezdte a franciákat, vagy az amerikaiakat, vagy a bolgárokat, vagy a zsidókat, vagy mindenkit keresztül és kasul, ahogy éppen eszébe jutott, s viláliire nem akadályozta meg a rendőröket abban, hogy a szónoklat végén elverjék. Lázasan, tragikusan, s amel­lett jókedvűen ült itt mosd reggel átragasz­tott fejjel, s pálinkát ivott és kábultan mo­solygott maga elé. A Döme törzsvendégei még aludtak ilyen­kor. atelierek és hotelszobák átizzadt s kü­lönben sem kifogástalan tisztaságú ágyaiban, svédek, japánok, spanyolok, olaszok, oroszok, magyarok, németek, románok, angolok, ame­rikaiak, akik eljöttek Párásba, hogy majd kö­rülnéznek s alkotnak valami világraszóló nagy dolgot, s aztán leültek itt egy délután, a Vavin és a Dare Montparnasse között a kocsmák valamelyikében, s azóta vitatkoz­tak, vagy spekuláltak, akadtak közöttük gaz- deg emberek is, akiknek „odalenn", külföl­dön, palotájuk volt, autóik, földjeik és gyá­raik, mégis itt éltek a kétes tisztaságú ho­telszobákban és a Döme terraszán, s csak at Isten tudta, mi tartja őket itt? Talán éppen a rendetlenség, sehová nem-tartozás, az a semlegessége véleményeknek, ez az egymás- mellelt-élés, melyei azelőtt nem ismertek s itt berúgtak tőle, mint a színes és keserű italoktól. A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet áltai nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény ^urdo.v;;:: . : . ^,r,■: Diéta üceceravfiS' Az igrriándi keserüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. fi R í?v íg §P 03 .B os ® é 5-El _ <£ ■e o ej ■* s £ ». §1 • |*| | | ^ 8*s SS 0 ’í- & _ •g J S-i áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom