Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-26 / 220. (2441.) szám

1M30 s»eptejni>nr páutck. * iámkAR*HlKiiAi^ i JL KdZCjAZPMÁGT ,, Csemegeszőlőnkről és piacunkról A beregszászi szőlészeti kongresszus alkalmára Irta: SZELLŐI S. JÁNOS NagyszőÜős, szeptember 25, Műiden termelési ágnak jövője attól függ. hogy milyen mértékben 'tudnak annak keleudöteégot, piacot, teremteni. A tiloséra’vész előtti időben cseniegeszőlőt a távolab­bi vidékire neon is szállítottak, hanem a korán érő fajokat az egyes borvidékhez közelebb eső váro­sukba háti kosokkal, vagy szénával kiipárnázotl sze­kereken hordták. Neon is lehetett azt a szőlőt távo­labbi vidékekre szállítani, mert összetörve érke­zett, nem ismerték a mai gondos csomagolási mód­szert., de neon is volt még elterjedve a s&áJtMásra liftgaJjkalmaeább szőlőfaj. az úgynevezett gyöngy- szőlő. A íiilioxepa utáni időre esett ennek a termelési ág­nak a follendüiléee. a szőlők ujratelepitésével, a magyar szőlőknlitura reneszánszával jutottunk an­nak a jövedelmező gazdasági ágnak a tudatára. A magyar kormány, mint tudjuk, törvényhozás utján, nagy áldozatokkal lehetővé tette a szőlősgazdák­nak. hogy a tönkrement szőlőtermelést újrateremt­sék. Francia nyomokon haladtunk, az ott elért ered­ményeket felhasználva, rövid idő alatt elértük azt, hogy a magyar szőlőtermelés területidéig is, minő­ségileg is nagyobb és jobb volt a filoxera előtti­nél. Az európai szőlészeti szakemberek és tudósok 'bámulattal és elismeréssel adóztak a kormány és a szakférfiúk teljesítményének. Ezekre az évekre (a műit század végére s a jelen század első éveire) esik a francia s ármazásu chaesellas eroquout, ma­gyar névéin ropogós gyöngyszőlő, vagy röviden gyöngy szőlő elterjedése. Ez a. szőlőfaj különösen <®en*eM a mi trachit- és rio ütközet es, máin dél- meleg hegy ol dal nifikat., hol az tnár augusztus közepe táján kezd érni és október közepéig, sőt végéiig frissen tartja magát. Szereti a helyét, a beregezász—nagyszőlős! borvi­déket. mert itt minden jó tulajdonságát ki tudja fejleszteni: szemre a legszebb világos aranysárga, kerek bogyói tömötten helyezkednek a hosszúkás, vállas fürtön, húsos, ruganyos bogyói nem könnyen válnak le nyelvecskéikről s ezért minden szőlőfaj­nál legbiztosabban csomagolható és szállítható. Régi gyakorlatból tudjuk, hogy nemcsak a közeli lengyel városokba, hanem Bécsibe, sőt Berlinibe is * legfrissebb állapotban érkeztek. Érdekes tudni, hogy a peertá és a bécsi piacon is békeidőben a mi szőlőnk volt a legkeresettebb, jóllehet úgy Bécs- nek, mint Budapestnek közvetlen közelében bőven vannak szőlők s a tömegárut mind a két piac ezek­ből a szőlőkből fedezi. Jellemző, hogy a Visegrád melletti, a nagymarosi gyümöloskeresfcedők, hogy kénben tartották a bécsi ..N«eohm»rkt“-ot, rendesen Nagyszőlősre jöttek ropogós gyöngyazőlőt vásárolni. De a legbiztosabb csemegeszőlőplacunk Leugyeh- erszág volt. Miként itt a Kárpátok aljén termesz­tett jóhirü boraink nagyrésze (t, L a kivitelre ke­rülő borok nagyrésze) ■- radok óta a lengyei vá- rosokba talált elhelyezést, ngy ujabhkori csemege- szőlőtermésünk majdnem egész tömegében lengyel piacra került. Ez a körülmény földrajzi helyzetűnk természetes adottságában leli magyarázatát: a mi kárpátaiji szőlőink a bortermő zóna lég északkeletebb határán fekszenek, ettől északra, a Kárpátokban már csak kökény terem, vagy• borovicska, de borocska nem. Ha tehát a jó lengyel szomszéd a pálinkánál jobb itflilt, a vackornál jobb gyümölcsöt óhajt meg, a legközelebbi déli szomszédhoz fordul. Én 40 év óta figyelemmel kísértem a lengyel ke­reskedők járásút-kelését. A mai értelemben vett csemegeszőlőkereskedés csak 30—-35 év előtt in­dult s a háború előtti években volt a legszebb len­dületben. Nem is zsidó kereskedők csinálták a leg­nagyobb boltot, hanem egy lengyel parasztszövet­kezet, mely 60 tagból állott. Ezen keresztény kupe- cek fel osztották maguk körött a munkát: 30 elin­dult Magyarországba, 30 pedig otthon maradt, el­helyezkedve különböző városokban, árusították a szállított gyümölcsöt. Már tavasszal ütnek indultak, első üzlet az alföldi cseresznye, meggy, majd a kecskeni'étvidéki sárga barack volt, De mikor lá­gyulni kezdett a szőlő. fellhuzóclt0k a Kárpátok lej­tőire: szőlőt csak innét ezálilitottak. Szőlősön vagy Gyöngyösön kezdték. Beregszászon folytatták, majd isimét Szőllősön végezték be késő ősszel a szállí­tást. Ezeket a mai 5—7 fcg.-os kerek, fedeles szőlő- szál! iló kosarakat is ők hozták forgalomba, de 35 év előtt sokkal erősebb és szebb kosaraikat hasz­nállak. Akkor pl. az „Ugoosai Házi iparfejlesztő Bi­zottságinál százeze rszámra rendelték ezeket a ko­sarakat, Ez az államilag segélyezett szervezet sok­ban enyhítette a nép téli nyomorát, mert munkát adott neki, téli munkát, miikor semmi, kereset sem volt. Az akkori kormányzat számos füzvesszőtele- peé létesített, a vesszőanyagot jutányosán átadta « házimunkásoknak, tőiiik pedig illendő árban át­vette a kosarakat. Etek a lengyel kereskedők annyira meg voltak elégedve a ruszin paraszt készítette kosarakkal, hogy nemcsak Beregszász—Nagyszőlős vidékén használták fel azt, hanem maguk után küldet tők Kecskemétre, Gyöngyösre, hol egyéb gyümölcsöt pakkojták. Soha ezekkel a kereskedőkkel nem volt kelle­metlenségünk. Pontosan és jól fizettek. Gyöngy- szőlőnket utolsó szemig elcsomagolták, sőt még a íöbbé-kevésbe használható borfajtákból (piros ba­kator. kővi dinka) is száli'tobtoik; mikor ebből is kifogytak.»elcsomagolták a téli szőlői. Jellemző, hogy a ni mik etálv-izü szőlőket nem szerették. Az igazság kedvéért meg kell említenem, hogy volt néhány derék lengyel-zsidó kereskedőnk is. kükkel egy-egy évben szép üzletet csináltunk, de • ná rajét keffeekedóink körött tek volt a kelte­melleinkedő, minit maguk nevezlek ezeket ..happe- reknek“. Ezek sem az eladók érdekeit, sem a fo­gyasztó közönséget kiszolgáló kiiakereskedökot nem kímélték. Úgy a termelők, mint a fogyasztópiac érdekében ezekkel szemben meg kell védeni gazdasági érde­keinket, mert amilyen kárt egy ilyen happer okoz, azt tiz jóindulatú kereskedő sem képea helyre­hozni. Ezzel szemben nem is küzdhet a* egyes, hanem jót szervezett szövetkezetbe kell tömöríteni a szőlőtermelőket az egész vonalon. Ha már most ezekhez a bajokhoz hozzáadjuk, hogy a kormányzat részéről semmi jóakarattal nem ta­pasztalunk, kész a mi gazdasági állapotunk hely­zetképe. — A vasúti kormány részéről ugyan kap­tunk 33 százalékos kedvezni yt, de ez csak a tör­ténelmi országokba szállitott, vagyis Sík) km. es távolságon lul érvén ;s. Adtak egy gyüiniüics- sza tiltó déli gyorsvonatot, — ez igazán jó szolgála­tot tett, — de október elsején be fogják szüntetni. A fogyasztási adót, forgalmi adót nemhogy apasz­tották volna, hanem felemelték. Alacsony borának mellett ez az egyetlen adónem a bor értékéinek ■több mint a felét teszi ki. Hát hol van még « többi adó, munkásbiztoeitásd imiraéniák? De ezzel még nem telt be a nyamorueág! Fentebb említettük, hogy a lengyel p'iac a háború előtt milyen nagy szolgálatot tett: ez a lengyé'l piac elsikkadt, a mi csemegeszőlőt érmésünk elöl elsüllyedt, Minden ál­laim, kivált minden modern állam védi a maga ős­termelő osztályát, védi a fogyaszt ópiac jól felfogo tt érdekeit. A mi köztársaságunk a termelők érde­kében eddig alig tett valamit, de annál többet mu­lasztott. A lengyel köztársaság korán anya még a télen kiadta néhány lengyel kereskedőnek a sző­lőre szóló beviteli engedélyeket. Tehát csak ezek vehetnek, a piacon csak ezek adnak. így aztán elő­állott az az anomália, hogy a lengyel piacon 16— 20 korona egy kiló szőlő, inig a termelő azért alig kaphat 3 koronát. Micsoda érdek fűződik ahhoz, hogy a termelő és fogyasztó, a. két legjobban érdekéit fél rovására az áru 4—5-srörös értékét elsikkasszák olyan elemek, kik eeijnmável sem járattak: annak elóáJlitáaÉihoz? Úgy látszik, csakugyan kevés bölcsességgel kor­mányozzák a világot. Ebből látszik, hogy keveset törődik a mi kormányzatunk « ruszimszkói szőlő­termelőkkel. Pedig a dohénytermejée mellett ez volna a legfontosabb gazdasági ág, mér eeak azért ős, mert luddankiui ööO0 K fenntartási költséggel rendkívül sok munkáskezeit fogMkottat. Tavasztól késő őszig dolgozik « szőlőben a közeli faltak ap­raja-nagyja. Hol van a* a gyár, mely népgazdasági szempontból többet tesz? Ha a szőlőnek mint élelmezési cfkkstek jobban elősegítenénk keílendőeégét, népszerűsítését, úgy ezzel a barkráaóst is megoldhatnék. Csak némi érdekilifi'dé&t kelleti volna kifejteni a szőlőművelés érdekéiben kormányunknak a keres­kedelmi szerződések megkötésiénél Ma idejében hangoztattuk panaszainkat, most a kongresszus al­kalmával megismételhetjük. Ha etek úgy nem jár­nak, mint a bús nóta mondja: Vagy alusznak, vagy sm hallják. Vagy talán nem is akarják. Törköly József dtr. szöTetfeereti törvéuyja- vaslat-tervezete közlésiét — anyagtorlódás miatt — i»j5s*v folytatjuk, Magánosok is kapnak erdőt a földhivatal, tói. Ismételten is közöltük, hogy a földhiva­tal több alkalommal is hangsúlyozta, hogy az erdő reform során csak az állam és az öukor- mányzati testületek kaphatnak erdőt. A köz­ségek és járások erdő szerzés ének lehetővé tétele céljából uj községi egyesülési formá­kat keresnek. Köziben a földhivatal az erdő­ket két kézzel osztogatja — magánosoknak, mint az a községek és városok szövetségének választmánya által fogalmazott tiltakozásból kiderül. E szövetség választmánya a legutóbb tartott ülésén élesen birálta a földihivatalnak erre vonatkozó gyakorlatát s különösen az erdőknek a magánosok kezére való átjátszása ellen kelt ki. Számos cseh község a saját, rég­óta birtokolt erdejét például a nemzetvédel­mi minisztériumnak lövőtér céljaira engedte át, mert remélte, hogy a földhivatal utján uj erdőt szerezhet. Ez azonban nem következett be: a földhivatal az erdőkét magánosoknak s erdőszövetkezeteknek adja át politikai ér­demek elismeréséül, de a községek nem kap­nak erdőt. — Ha ez történik a cseh községek­kel, mi lesz majd a szlovenszkói magyar köz­ségek érd ő igén y lé sével ? Valószinüleg a mu­ra dékbi rí okosok kasztjával párhuzamosan ki­fejlesztik a maradékerdőtulajdonosok osztá­lyát? Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdál­kodásáról szóló törvény novelláját — a Metro- press értesülése szerint — a kormány még az őszi ütéseik alatt benyújtja a parlamentben. A cseh szlovákiai városok és községek szövetségének ál­landó választmánya a parlamenti klubok s a ke­reskedelmi és iparkamarák képviselőinek bevoná­sával október 6-án. a prágai városházán tartan­dó ülésén fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. Mert a kormányjavaslat tervezete '.inig ismeretlen, ezért a tárgyalás alapjául a városok és községék szö­vetségének ebben a tárgyban készített mentorán- 1 duma fog szolgálni. A papírfogyasztás is csökken? Az idei év első nyolc hóuapjában a rotációs és általá- 1 bán nyomdapapirfogyasztás a múlt évi álla- k póttal szemben hét - százalékkal visszaesett. \ A m-ult év megfelelő időszakában az említett 1 papirfajIákból 3200 vagon fogyott el, ezidén r alig 2800 vagon volt a szükséglet. A csórna- t golópapir fogyasztása 33 százalékkal csők- 1 kent, ami az áruforgalom visszaesésére vonat- s kozó adatok ismerete mellett egészen tenné- < ezetes. Hasonló helyzetben van a celulozeipar is, amelynek termelése már két év óta meg­haladja a világ szükségletét. Végül a müse- lvemgyártás terén is tulprodukció mutatko­zik azóta, hogy az amerikai uj vámok az Amerikába irányuló exportot megszüntették­Közvetlen csehszlovák—jugoszláv tarifa, A csehszlovák és jugoszláv államvasutak kiküldöttei október elején Szarajevóban konferenciát fognak tartani e azon a csehszlovák—jugoszláv közvetlen vasúti tarifákat végleg megállapítják. Az uj tari­fa hatálybalépése újévkor várható. Az építkezési mozgalom uj megszervezése. Illetéke? hivatalos körök az ópitőipari szak­mák együttműködése megteremtésének ter­vén dolgoznak abból a célból, hogy a felfoko­zott építkezési mozgalom a csehszlovákiai közgazdaság egészét hathatósan támogassa. Az építkezési mozgalom hanyatlásának okai állítólag nem olyan mélyenjárók, hogy azok kellő jóakarattal, logikusan nem volnának megoldhatók. Az érdekelt ipari szakmák köziponti szervezeteinek kívánságára a kor­mány ankétet fog egybehívni. A dohány jövedék nem vásárol török do­hányt. Ismeretes, hogy a csehszlovák dohány- jövedék főigazgatósága a legfinomabb do­hányfajtákat Törökországban vásárolja. Ez­idén is nagyobb szállítmányt akartak venni, a török dohánykereskedők azonban nem akarták vállalni a szállítási költségeket s a régi szállítási szerződésekhez ragaszkodtak. Ennek következtében a csehszlovák dohány- jövedék főigazgatósága az üzleti tárgyaláso­kat félbeszakította s kijelentette, hogy ezidén török dohányt egyáltalán nem fog venni.. Ötezer liter tejet dolgoz fel naponta n nyitra környéki gazdák tejszövetkezete. Nyitrai tudósí­tónk jelenti: A nyitrakörnyéki gazdák által a kö­zelmúltban ..alakított Gazdasági Tejszövetkezet egyre intenzivebb működést fejt ká és nagyobb tért hódit. A szövetkezet most tartott rendkívüli közgyűlésén Szemző Ernő elnök részletes beszá­molót tartott a szövetkezet fejlődéséről. Az elnöki beszámolóból kitűnik, hogy a szövetkezet termékei iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg és a pásztornáit tej és a Szloven&zkó-szerte szállí­tott teavaj nagy keresetnek örvend. Mintegy öt­ezer liter tej kerül naponkint feldolgozásra, ami 'legjobb bizonyítéka annak, hogy a szövetkezet nagy léptekkel halad a fejlődés utján. Az elnöki béézámőJót i tagok nagy megelégedéssel vették tudomásul. A régi és uj postatakarékpénztár. Ama parla­menti jelentésünk kapcsán, hogy a képvi&elötház a múlt napokban szavazta meg a prágai postata­karékpénztár fölállításáról szóló szenátusi hatá­rozatot, ezerkeeztőségünkhöz több helyről is oly kérdések érkeztek, hogy a prágai postatakarék­pénztár kifizeti-e a volt budapesti postatakarék­pénztárral szemben fennálló követeléseket. Félre­értések elkerülése végett megállapítjuk, hogy a felállítandó prágai postatakarékpénztár a volt budapesti azonos intézet közvetlen jogutódjának nem tekinthető s igy az állami prdu'l a t előtt a bu­dapesti postatakarékpénztárban elhelyezett beté­tekért s egyéb követelésekért semmiképpen sem felel. Ezt a kérdést az Illetékes államközi egyez­mény rendezi; az egyezményt csehszlovák részen a postaügyi minisztérium a csekkíhivatal, illetve a felállítandó postatakarékpénztár utján fogja végrehajtani. Az államsegéllyel építendő pozsonyi iparosház bán helyezik el a második szlovák színházat is. A szlovenszkói kisiparos hitelszövetkezeti köz­pont és a pozsonyi iparoselőiegpénztár kiküldött­jei tegnap Matousek ke reskedő lem ügyi miniszter­nél kihallgatáson jelentek meg s azt kérték, hogy az állam nyújtson készpénzsegélyt a Pozsonyban felállítandó „Kisiparos ház“-hoz. A miniszter az­zal válaszolt, hogy a tervezett iparos házban a kisiparosok központját kell megteremteni 6 annak helyiségeiben nyer majd elhelyezést a második szlovák nemzeti színház is. A miniszter azt is megígérte, hogy a pénzügyminiszterrel fog tár­gyalni annak érdekében, hogy a ház építéséhez szükségéé kölcsöntőkét az állam.garantálja, Kész- : pénz-segélyről tehát nem lehet szó. A bőrfeldolgozó ipar nemzetközi kongreez- szusa. A bőrfeldolgozó iipar nemzetközi szer­vezetének határozata szerint a legközelebbi kongresszust Prágában 1931 augusztus hó­napban fogják megtartani. A textilipar aktuális kérdései. A csehszlovákiai . textiliparotok szövetségének választmánya a múlt napokban tartott ülésén egyebek között, a téxtü­■ áru forgalmi adója átalányoeitáeának kérdésével foglalkozott s ennek kapcsán a pénzügyminiszté­rium ankéton elfogadott tervezethez számos mó­dosító javaslatot kidolgozott. A választmány t-il­. takozó 'memorandumot készített az állami és ön- . kormányzati adók emelésének tervevei szemben. . A küszöbön álló kereskedelmi tárgyalások kapcsán . a szövetség már most meg-felelő vámvédelmét kö­vetel a textilipar számára is és azt kívánja, hogy a legnagyobb kedvezmények.efve alapján kötött ■ szerződések a textilárut is vegyék figyelembe. A ■ választmány végül a csehszlovák -jugoszláv ke­reskedelmi szerződés sürgős megkötését követelte­Behozatali lapok maláta kivitelnél. A behozatali lapokról szóló kormányrendelet szerint maláta kivitele esetén csakis a maláta és sörgyárak szö­vetségébe tartorzó vállalatok kaphatnak behozatali lapot. A troppaui kereskedelmi és iparkamara most azal a kéréssel fordult a pénztigyminiszté- riaimhoz, hogy ez engedje meg a behozatali lapok kiadását akkor is, ha az exportőr nem tartozik a szövetség kebelébe. A pénzügyminisztériumnak ez ellen a megoldás ellen elvi kifogásai nincsenek. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 25. Már nyitáskor Skoda gyengült, ami természetesen a többi kulisszpa- pirra nem maradt befolyás nélkül. A korlát is lanyha irányzatú volt. Az üzlet nem tudott kifej­lődni és végig szűk határok közt mozgott. Prá­gai Vas és Königshofer szilárdabb volt. Később lanyha berlini jelentésekre a helyzet tovább lany­hult. Zárlatkor a kulisszban és a korlátban egy­aránt gyenge volt az irányzat. Skoda 22, Cseh Morva 20, Kinghoffer 10 és né'háűy érték 2—5 koronával gyengült, inig Budweisi Sör 20. Prágai Vas 20, Nemzeti Bank 35 koronával javult. A be­ruházási piacon szintén Jetöredezés mutatkozott, de a különbözetek csak 10—30 fillért tettek ki-. + A prágai devizapiacon Amszterdam 0.25, Berlin 0.25, Brüsszel 0.05, Bukarest 0.0225, London 0.005, Madrid 2, Montevideo 3, Páris 0.005, Varsó 0.15, Bócs 0.004 korouával gyengült, Zürich 0.015, Milánó 0.01, Rio 10 koronával javult. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Az üzlet a legszűkebb határok közt mozgott és a jegyzé­sek nívója megegyezett a tegnapival. Néhány he­lyi érték javult és zárlat előtt az üzleti hangulat szintén szilárdabb lett, úgyhogy zárlatkor a leg­magasabb napi árfolyamokat jegyezték. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az alaphan­gulat szilárdabb külföldi jelentésekre való tekin­tettel nem volt barátságtalan és néhány érték kis üzlet mellett megszilárdult. Zárlat felé kedvet­lenség- mutatkozott és realizációkra a forgalom bü­ket ült értékek egy része veszteségeket szenvedett.-b Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Két napi nyugalom után a legtöbb érté'k ma megint veszteségeket szenvedett. Ezt elsősorban a bel­politikái helyzet okozta-. Az ultimé nem volt befo­lyással a tőzsdére. A veszteségeik átlag 1—8 szá­zalékot tettek ki, de 6—20 százalékos veszteségek is voltak, ÁRUTŐZSDE + A prágai sertéspiacra 1474 darabot hajtottak fel, ebből 226 román, 1024 lengyel és 224 magyar eredetű; a román sertés 7.50—7.76, a lengyel 8.10 —9, a magyar hízó 8.10—8.40. + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Au&sig loko 72.50—73. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, a kétnapos zsidó ünnep miatt forgalom nem alakult ki és az árfolyamok változatlanok maradtak. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 232—233. rozs 158—164, zab 152 —165, búzaliszt 27.25—35.50, rozsliszt 23.25—26.75 buzakorpa 8.50—8.75, rozskorpa 8—8.25, Viktóriá­im rsó 30—34, takarmánykor tó 19—21, repcepogá- csa 9.8—10.2, lenpogácsa 17.3—17.6 márka. A prágai tőzsde deviza jegyzései: saeph 25 szepl. 24 ’ Hiv. pénz áru pénz áru disk.% | Ams'erúam ic-a .— 1 ö '-— 1356.60 1350.50 0 Berlin . . -061.87% S03.87V, 801.05 S03.55 A Zürich . . !y*.3Vte "54.87’;, 652.57'/, 654.57'/? 2% Oslo . , . ICO.- ' 903.— 899.87'/, 902.87'/,. 4»/, Konenh. . 000.-- 003.— 899.87'/, 902.87'/, 4 Oanzig . . 6$5.— 658,’— 654.50 657.50* 4 Stockholm 003.50 008.50 903.87'/, 908.87'/, 3'/* Mailaoci . 17Ö.C4 176.84 178.03 175.84 5'/, Paris . . 132.10 132.59 132.07 132.47 2'/> London . 163/4 164.04 163.14'/, 154.04'/, 3 New York 33.64y, 83.74'/, 33.64% 33.74'/* ?'/, Brössei . 469.10 -170,30 463.02',, 470.22>,a 2'/c Madrid . . £62.— 364.- 363.- 365-— 6 Belgrad . 59.57'/, 59.82'/, 69.56 69.81 5% Sofia . . 24.36 24.46 24.85 24.45 10 Wien . . 474.80 476.30 474.85 476.85 5 Warscbau 376.40 378.40 376.55 378.55 6% Budapest 588.76 590.75 588 70 590.70 51/, Buen. Aires 1717.-— 1223.— 1217.— 1223.—' ca / Helsinsi. . 84.62 85.02 £4.61 85.0U 6 Riga . . 649.50 Ö52.fc0 648.50 651.501 6 RiödeJan- £44— 346.— 344.— 346.— * ca 7 Montevideo 29.90 80.10 29.90 30.10* — Alexandria 167.60 168.40 167.60 168.40* ca 7 AUien » , 43.85 44.15 43.85 44.151 8 Bukarest . 19.98*/, 20.18'/* 19.97 "A 20.17% 9 Stambu) . 16.071/, 16.17 V* —•— “~ Iyonvuq • • 335.25 337,7.5 335.25 337.25* 7 Lissabon . 154.60 155.40 154.60 155.40* 8*A Révai , . 897.— 901.— 897.— 901.—1 4 Montreal . 33.64 33.76 33.64 33.76* ca 7*/, ! Svatiojanské Szentiván-Füeéö JLiptómegyében ffövonaí menten, bgész éven nyitva Csodálatos szépségű tátrai ősz. CR.z <%tacsony | Cátro őszi és (éti turisztikájának kiindulópont- | m. jTL (ji/ömbéi bázisa. Meleg gyógyfürdők, ideg- | ij bajok női bajok, tschias, csúz és általános I gyengeség esetére Mérsékelt árak. S SKer/én prospektust. Posta Jéivtovskij dSváty Jön ww»«.wuBtiMWMiwwiiiBra»raBrawi'n'iiWBiiii«i.t iamm mniiwn mTvwtmwvaiv'

Next

/
Oldalképek
Tartalom