Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-14 / 210. (2431.) szám
s <w«CT-MAG$^-mrai2® ■"sa-in 1930 szeptember 14, vcaáni*p. mcmemnmmmimBmBBaHmaaBBmmasmmm ezért© úgy eMgwrátja. Mert mái a levél oane óképpen: „S*. Vükor iirnaik jól figyelőé tusa meg Bimáabé Szótőt." A levél rőeraaezin. Zöld fecskékkel, kiék nefelejcs virággal. Fényképet ás IkÜLdött Lovon ül * Piria gyéréit büszkén. A nefelejcseik köré: „Üdvözletei küldőm magárnak!" „Kedves VtLkor tudatom mag gavai a lapját meg kapom aminek őrülteim és féolkpet küldök és mag is kűlgyön egyet és ón a bevágásban dolgozok és miikor fog boaanlk jóm írja meg és én agyig meg nem házasodok egy evet varok meg legénnek és ősz tan és a rám jévolt jöjjön nekem kiválasztaná lányt és kérem szépn kéremogát legyen ol szeves hogy nalun lesz bncsu és toétmap is nagy bal lesz jöjőn ellha nem gyün soha többé lapo se Írok soha meg botjuk egymást és ha megkapja azonal írjon és tisztőlömagíkt!“ Szánté szégyellem ágy nyilvánosságra hozná egy drága, jószrivü, tudományiban nem a legzsárosalbb helyeken kenekezetit legény levelét. Csak a kéz nehézkes és a toll olyan kutya, hogy nem úgy engedelmeskedik mándig, ahogy a szív, a lélek s h sebesebben szakodé gondolat akarja. Kéé és szándék nem mindág egyformáik, de a levél mégis a legszebb levél, szebb minden gépírásos, eikomyás levélnél, mert minden sora, betűje őszinte és becsületes. A levél, amáit megárt, egész vasárnap délután munkája volt. A tintásüvegbe, úgy látom, Mikor egy ezép októberi délután, a nsapipairancs- ban felolvasta Hlavaty hadnagy ux, hogy as imi nem tudók jelentkezasmek, először mindenki gyanakodni kezdett. Az ilyen furcsa kérdésekből rendszerint furcsa munkák is születnek, lám tegnap is beorditottak a szobáiba, hogy ki tud jól számolni, aztán az üteg Jeggorombább káplárja, Ágh ur, kendért mosni vitte a tudós társaságot, tegnapelőtt pedig a biciklihez értők számára állított fel csapdát s vitte őket az istállóba lovat csutakolni. Nem, ennek az uj kérdésnek nem ugrik be senki. I>e, hogy a hadnagy igen zörgette a kardját, kelten mégis felnyuj tolták a kezüket, Váelav Svolboda és a mi szobánk Pistája, Pál-Kovács István. Pista művelődési utjának ez nem volt már a kezdete, mert az első lépést október elsején tette, amikor fejébe nyomták a rámeres sapkáit. így lépett ré Pistánk a kultúra további dülőutjájra, mert, bizony, csak dűlőut volt mégis: huszonkét éves korban tanulni írni. Már eleve Í6 kevés reménynyel ment neki Pistánk az analfabéta -kurzus első órájának, még kevesebb kilátásokkal jelentette takarodó után: micsinál három akna megegy fél ennie vél válasz tkér!" Kilátásba helyeztük Pistának a. elmenetelt, érdeklődtünk sorsa iránt s főképp a házasodási szándék érdekelt. „Tisztelt ur beíratom tudatom hogy maguknál ijen munkás mint én mit kér és mát keres nem kel e magúknál kocsás elmernék magáho maga nem házasodik© mikorgytmel emléksziké mikorra eg csizmát pucoltam magának és találkoztam a vöt kópiára esafcolyaü paraszt mint én de én legalább öt hódos és nem verefcsaek. és iirjon és kügyön fénképt és énis küdők és Julié neméi jól az uraval de én nem szélok sémiit! és tisztölöm nnagnikat pá pá pá!“ A posta mindig bajlódott a címmel, meg kellett tehát kni Pistának, betűiről-betűre, má a helyes cimünk. „De jól figyelje meg a® uccát!" biggyesztettem a levél végére, hogy pontosan le tudja imi. No, jött eme a múlt héten olyan címzés, hogy azóta még nagyobb reverendával nézek a postaügyre, amely a levelek s röpdöső lapok útját ország-világ?i-1 valódi csomózással J kétszer ás bele kellett riscet csuirraatajni, mert hol erősbödnók, hol halványulnak a betűk színed. A* egyes betűkkel is baj volt, nem akartak egymáshoz sorakozni, eb-elhullott néhány a kemény harc mezején, de hiszen egész héten a bevágásban dolgozik a betűk e generálisa, csak vasárnapi napon juthat sereged aíbrüktoláséhoz s a gárda olykor nem jól „ovácsitöl". A lelkiismeret furkálgat mégis. A lány miatt. Ha Pista fejébe veszi, hogy addig legénynek marad, mig ur-barátjai el nem jönnek kiválasztani a lányt, akkor az úgy is lesz. De hátha az Ízlésünk különbözik? Az a búcsú is nagyon kecsegtető, meg a özem le ás, de későbbi családi patáiláák okozói nri legyünk? Baj, baj! Kereken felmondja a barátságot, ha ©1 nem mennénk arra a kétnapos búcsúra pedig! A felelősség nagy. Súlyos gctrd. Azt hiszem, mégis azt Írjuk meg Pistának, válassza M csak ő a lányt egynegyedül s úri kollégáit, elég, ha meghívja majd a kétnapos lakaira! — Ma vétem iskoláiba, hallja! De a szent gondilla véna, hogy nehezebb a toll a kezembe, rniánit » lőcs! Sűrűn ceővéáa a fejét Képtár ur Ágh asaniáMa ötlettel rendezte ágyunkat egymás mellé: az, oki sokat ir és aki egyáltalán inéra ár, hadd aludjon ceaik egymás mellett, így aztán kölcsönösen irigykedve cseréltük este ki a vágyainkat: vajha Pista olyan sebesen forgatná a tollat, mint a szomszédja s vajha jómagam oly merész lendülettel bírnám csutakokid a lovat, rnirst ő. Karáncsonvra ásómban hűtek már az áramot, hála esetér w Bocsa liogásaioak, fénykű a pariSZEPESSÉGI KIS TÜKÖR Ötvenkét éve végzi munkáját a Karpathen Véréin Az egyesület iőfeladata a Tátra forgalmának irányítása (Conrricht fcy Prágtl tUgym IM*»} pára s hála asepdránt káplár Hegedűs Pirié, megyeri kedves kománknak, Piéta, mér mint Pál- Kovács István közlegény, kezében vitézül állott a toli. Akkor már leveleket irt. Hóembert sem láttam olyan szorgalmasan levelezni, boldog-boldogtalannal, mint őt. Julás, Maris, foenyéradógazda, idesapa, idesanya: tdíg győztek válaszolni, Pista minden mólóját bélyegre költötte. A büszkeség majd e®é*vetette, hogy írod tud. Szinte éjjel-nappali ott szuszogott, görnyedt a papiros fölött, istálló-őrségkor a holdvilág volt a lámpása. Egyre inkább elmélyedt a tudományban, már számolni tudott százig, az ujjain s qz égylábakon búzát, babot, liter tejeket esám irtott, olvasott épületes történeteket, lassan, motyogva, szótagolva. Otthonról öreg kelendáitesnokat kértünk, de Pista ronggyá olvasatit mindent. Legfőbbképen mégiscsak: irt. De milyen Írás vök ez! Vékony, dülöngözfl haj- szálbetűk. Svavak, gondolatok, hangzók maradtak ki a mondatból, bft ugyan mondatnak lehet nevezni azt a rejtvényt, ami fönt a rőaeasoriEü csófeölóző gttlasrAokisál kezdődött s egy futamban folytatódott a levét végéig, ahol az volt írva: pá! pá! pá! Ez a hármas pá! éppúgy szerepelt Julis levelében, mint nz öreganyjéhoz intézett irományban s egy mondatban végzett a lóval, Ágh káplár úrral, aiki Pista réme vök, a haraggal, az otthoni bállal, a kemény téllel e az Ötven koronával, amit sose kapott meg. Igyekezete köztudomású lett. Minden szombaton virslit nyert, mustárral és savanyu uborkával a hadnagytól, mert ez volt az első dij s Pista uzsonnázni akart. A generális egyszer külön megdicsérte s vasárnap kimenőt kapott. — írnék magának », bafflya, ha egyszer szétvert, bennünket a jóeore! — mondta egyszer lelkesen, mikor tüzetes Petőfivel pecsételtük meg a barátságot Kiöl varia egykettőre. Nem kellet sokáig várná: a nyári manőver alatt Pistát szekerestül, lovastul külső munkára rendelték, igy elváltunk, de ő páT nap múlva már jelentkezett: kne a Piéta leveled: „Kedves Viktor tudatom hogy fődé fogun dó- gozoyi hűtőmben száp jányok van és én már tudok németül táncolnyi és maga! Hogy van!! Kügyön biBogot akor írók pá! pá! pá; kolegaja Pál kovács elvan." Sietve küldtünk bélyeget, papirost. Jött » a válasz: „Kedves barátom ur tudatom hogy köszönöm a büfeLogot és tudatom hogy ae haragú gyom amiért keveset írek és ugye nembanalkeTk vetünk jányok- kai bálba csak beadnyi nem tudok vetek és othon két uj lovat vett idesapám és nem kaptam ezaba- cságot fucs a bucs és üdvözlöm a Hizsnyai u.Tat és magokat és tisztölöm Nag Vincét és tisztöl <>m Kun Árpádot de Serest nem mert tartozik és Írjon és Írjon tisztelőn) magukat pá! pá! pá!" Ha egy hétig nem irtunk neki, türelmetlenkedni kezdett. Megkövetelte azonban, hogy pénzt bélyegre, mi küldjünk neki. őszre visszajött, ötven korona megtakarított pénzzel, ezen azonnal ékköves gyűrűt vett a teitimeritai főtéren. — Csakolyan, mint az arany, — mondta elégedetten a elvonult egy hétre a zárkába, meri; szörnyen rendetlenül s piszkosan jött haza. Egyre jobban fokozódott ir' A szenvedélye. Mikor elbúcsúztunk márciusban, szentül megfogadta, hogy ir, ha civil lesz is. Nem felejtette el. Második héten már megjött a levele. Fél Szlovenszkót bejárta a levél, olyan ákom-báJkomoikkal a címzésben, hogy dicsérete a postának, ha egyáltalán rámakadt. „Tisztelt kolegam tudatom hogy nem haraikszom te magasé ithol jo volt pegyig nem is ittam sokat de most a bányában dőgzk, lóval és maga hogy van ogte/f'i's amit kívánok égisz . Hédijük mi is megvagyunk de .Julis mévTsovárin <■ -Imént térből két hődja vót te az urának cz.g két gyereke magamikorgyün! Tisztölöm magukt és ILisiuyaji ur (24) A Tátra és a Szép esség idegenforgalmának központi szerve, irányitója a Karpahhenverein. A legtevékenyebb egyesületek sorába tartozik és óriási munkát fejt ki hatalmas munkakörének betöltése érdekében. A végzett munkára 6a a jövő terveire vonatkozólag Hefty Gyula Andor tanárral, az egyesület agilis főtitkárával folytattunk beszélgetést, amelyben érdekesen bontakozik ki egy nemsokára hatvanéves jubileumát ünneplő kulturegyesület élettevékenysége. A Karpathenverein 1873-ban Késmárkon alakult meg s akkor a földkepekségnek negyedik hegyi egyesülete volt Elsőnek t. i. 1857^ben az angol alpesi egyesület alakult meg, ezt követte 1863d)an a svájci, majd 1869-ben az olasz alpesi egyesület. Az egyesület megalapításának célja a hegyvidék feltárása és propagálása volt A hegyvidék feltárására vonatkozó munkájában a tátrai völgyekbe utakat létesített b a nagy tavaknál menedékiházakat állított fel. Ez.t a munkáját azóta is 57 esztendőn keresztül megszakítás nélkül folytatja. A Magas Tátrában minden ut, minden menedékház, minden átjelzés ' a Karpathenverein munkájának eredménye. 1881-ben alakítja meg első osztályát Iglón e ezt követték 1889-ben a budapesti, azután meg a többi osztályok. 1891-ben a déli osztályok azt az indítványt terjesztették elő, hogy az egyesület központja Budapesten legyen, az indítvány azonban nem kapott többséget, mire az alföldi osztályok elszakadtak s a Magyar Turis- taegye-sületben szervezkedtek. Elváltak még az erdélyi osztályok, amelyek az Erdélyi Kárpát- egyesületet és a Siebenbürgische Karpathen- verein-t létesítették, hasonlóképpen a Délvidéki Kárpát egyesület, a Club Alpino Fiumano, a horvát turistaegyesület és a dunántúli turistaegyesület is önálló szervezetek lettek. A Karpathenverein legnagyobb müve 1886 és 1892 között a tátrai kocsiút megépítése volt. Addig a fürdőtelepek között nem volt kocsiút, csupán egy kis erdei ösvény húzódott, amelyet Diebsteignek neveztek, mert lócsempészek hordták át rajta a lovakat Szep-esből Liptóiba. A tátrai ut kiépítése a most 85-ik életévét betöltött ég még mindig friss erőben lévő Dénes Fe- rene tra-sszirozása szerint történt. Az egyesület később átadta az utat a megyének és az államnak. 1896-ban az egyesület felvetette a nagyszaió- ki obszervatórium eszméjét, amelyre országos gyűjtést is indított é? 6.000 korona jött össze. Az eszme azután elaludt, mert az anyagi erők nem voltak kielé-gitőek. Az államfo-rdula/t után az egyesület tevékenységi köre egyrészt összeszorult, másrészt azonban működési körét kiszélesítette, amennyiben helyi csoportokat és osztályokat létesített a történelmi országokban is s a német-sziléziai osztály mellett még négy uj németországi osztályt szervezett meg. Az egyesület legfontosabb feladatának a Tátravidék idegenforgalmának újból való felépítését tekintette. üj viszonyok között ugyanis azok az orszá- •i.l:. amelyekből addig a Tátra látogatóinak zöme került ki, mint Magyarország és Románia, elzárkóztak, főleg azonban Európaszerte elszegényedtek azok a társadalmi rétegek, amelyektől idáig a látogatók kikerültek és helyükbe uj osztályok léptek. Az egyesület feladata tehát az volt, hogy ezeket a feltörő rétegeket megnyerje a Tátrának és ezért egész Középeurópá- ból sok száz emberből álló társas kirándulásokat szervezett a Tátrába, azután évenkint több száz vetitettkópeig felolvasást tartott belföldön és külföldön, az illusztrált és napilapokban évenként több ezer ismeretterjesztő cikket és képet helyezett el és felkarolta a sportversenyeket Téli sportbeteket rendez januárban ótátrafüre- den, februárban Tátráézéplakon, ófüreden ten- niazvereenyeket tart 6 Lomnic ég Füred között évenként megrendezi a Máhriscb-Schlesisoher Automobilklubbal együtt autóversenyét Télen több sitanfolyamot rendez a Tátrában Ó6 a Kárpátok egyéb részeiben. A hegyi kalauzok kiképzését az állam a csehszlovák turistaklubra bízta, ellenben a Kar- pathenveredn teljes mértékben kifejlesztette a mentőszolgálatot. Kibővítette a Zöld-tó melletti Karbunkulus-torony aljában levő menedékházat, újonnan építette a Guhr-kunyhót, megépítette a Guhr-siugrósáncot s rengeteg utat hozott rendbe. Különös gondot fordít az egyesület a poprádi Karpathemnuseum-ra, amelyet 1926-ban két hatalmas kiállítási teremmel bővített. A múzeumot 1886-ban építette az egyesület és első bővítése 1907-ben történt. Legértékesebb anyaga az őstörténeti ée kultúrtörténeti osztályokban van felhalmozva, ezek valóban egyedülállóak. A publikum azonban legjobban kedveli az állattani osztályt, amelyben a tátrai állatokat: medvét, farkast, bölényt, zer- gét s a tátrai madarakat látja.. Igen gazdag a turisztikai osztály is. A múzeumot szép botanikus kert övezi. Az egyesület a múzeumban évenként nagysikerű kiállításokat rendez. Legsikerültebb volt az 1926. évi országos vadászati és az 1928. évi szepeeségi tájképfestészeti kiállítás, amelyen a kétszázéves 6zepességi festőművészet termékeit mutatta be. Az egyesület különösen a Németországgal és az északi államokkal való kapcsolatot építette ki. Ezekben kb. 60 képviselete van ég évenként több mint 12.000 kérdezősködóst intéz el. Nagyban felkarolja a Tátra tudományos felkutatását. Támogatta a tátrai tavak felmérését, berendezett s felügyel hat meteorológiai állomásra, támogatja a tátravidéki barlangkutatásokat, a Szepesség őstörténeti lelőhelyeinek felderítését SuKbanm-Biau«W«lnberger cég BratSslava, Mlhályhapu utca 3. Olcsó nSl ráhint! osztályban t Angolos őszi felöltök.....................KÍ 300-400"— Angolos téli felöltök szép prémezettei ........ Kő 600-800"— Angolos costümök ...... Kt 500-600"— Twid szövetruhák ...... Kí 250-300"— Mongolruhák ..................... Ki 300*400"— Cr epe de chine ruhák .... Ki 450-500"— Georgette ruhák.............................Ki 400-300’— Kt tlftnlegeané^ek nSl ruházati osztályunkban ■ Angol köpenyegek.....................Ki 600"— feljebb Téli köpenyegek nemes prémezettei.........................Ki 800"— feljebb An gol kosztünök.........................Ki 800*— feljebb Se lyem mongol ruhák ... Ki 800"— feljebb SeiyPTT1 georgette ruhák ... Ki 800"— feljebb Crep Romain ruhák .... Ki 1000"— feljebb b művészettörténeti ée műemlékvédelmi tevékenységet fejt ki. Különösen támogatta a Duna- jec melletti Vörös Kolostor megóvását, a daróci templomi falképek felújítását, a lőcsei Stallung megtartását és a malduri fatempiom megmentését. Nagy tevékenységet fejt ki az if juság nevelése terén is. Nagy Jelentőségűek a* egyesület kiadványai. Alapításának eleő évétől kezdve magyar óe német évkönyvet adott ki. 1917 óta jelenik meg folyáirata, a Turisták, Alpiniemus und Winter- sport, ezenkívül a Mitteilungen e. időszaki kiadvány, amely magyar nyelven is megjelenik a szlovenszkói és ruszinszkói magyar osztályok számára. Tátrai kalauzokat, térképeket adott ki, nagy tömegben bocsátja ki röpiratait, amelyek közül különösen sikerültek a tátrai külön füzetek. Széleskörű propagatív tevékenysége következtében az egyesület úgyszólván központi felvilágo- sitó szerve az egész tátrai és szepesség! idegenforgalomnak. Nyaranként három idegen!orgaimi irodát tart fenn s a Tátravidéken 28 helyi képviselete van. A Tátrába jövő társas csoportok legnagyobb részének az egyesület dolgozza ki útitervét s előkészíti utazásukat. Rendkívül jelentős kezdeményezés volt az 1927. évben a tátrai autobuszösszeköttetés megvalósítása. A tátravidéki vasúthálózat egész forgalma s menetrendje a prágai összeköttetésekre van fel- ,építve s nem felel meg a helyi szükségleteknek. Ezért az egyesület közreműködésével hét autóbuszjárat létesült s igy egész uj közlekedési kapcsolatok jöttek létre a füTdőtelepek és a tátravidéki kirándulóhelyek között. A publikum ezt a vállalkozást a legnagyobb eismeréssel fogadta s külföldön ie nagy feltűnést keltett. Olyan helyekre is vittek az autóbuszok százával vendégeket, ahová addig semmiféle összeköttetés nem volt, mint például a Dunajec áttörése melletti Smerdzsonka állami fürdőre. Sajnos, a hatóságok éppen az ellenkezőjét tették annak, amit tenniök kellett volna. Az auto- busz váll álatoknak nem adtak koncessziót, a csendőri ellenőrzéssel lehetetlenné tették a menetrendszerű járatokat, ellenben 30 százalékos közlekedési adót vetettek ki ezekre az altruisz- tikus vállalatokra, úgy, hogy egyetlen nyáron 70.000 koronát kellett kifizetni járulékokban, így természetesen a legtöbb autóbuszjárat meg- ezünt, mert rendeltetésének: ax olcsó közlekedési lehetőségnek ilyen körülmények között nem tudott megfelelni. Ax egyesület további munkaprogramja is gazdag. Tervei között első helyen áll a gerlachfalvl obszervatórium és a csúcsra felvezető drótkötélfüggő vasút megépítése. (Erről a grandiózus tervről külön cikkben számolunk be). Továbbá fontos feladata a menedékházak hálózatának bővítése, a hegyi utak jókarbantartása. Nagy céljainak elérésére állami segélyre is szüksége volna, azonbau csupán két év óta kap évenként 7.000 korona állami támogatást, ami büdzséjének mindössze 2 százalékát teszi ki. Fontos feladatának tekinti továbbra is az osztályok hálózatának kiterjesztését és a muzeum gyarapítását, amelynek élére szakképzett i^vzgaiót kíván aikakuaixxi, , Az ősi lélek leié IfJül: SMümATOT VISÍTOM Pista megtanít irat
