Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-23 / 217. (2438.) szám

6 1930 szeptember 28, kedd. <PI«<2MrMAG-fcAR-mra5Afc A mandzsuriai diktátor bevonult Pepingbe Az északkinai kormány összeomlása - Csangszoiin fia apja örökébe jutóit Tiencsin, szeptember 22. Osangszueliang mandzsuriai diktátor csapatai a lakosság leírhatatlan örömrivalgása közben ma dél­ben bevonultak Pekingbe, ahonnét Csang- szueliang atyját, Csangicsolint néhány év előtt a nacionalisták kiűzték. Egyelőre csak ötszáz válogatott katona érkezett Pe­kingibe két páncélvonaton. A katonák azon­nal megszállták a vámházat és vezetését átadták Hagley Bell angol állampolgár­nak. akit évekkel ezelőtt a nacionalisták kergettek el évtizedes állásából. Hagley Bell kinevezését általában úgy tekintik, mint Csangszueliang barátságos gesztusát a központi kormány felé. A mandzsuriai diktátor szemimelláthatéan a vámokat nem foglalja le a maga számára, hanem átadja a nankingi központi kor­mánynak, amelynek ez legfontosabb jöve­delmi forrása. Mint ismeretes, az észak­kinai forradalmárok Bellt elmozdították állásából és helyébe Futnám Weal angol újságírót nevezték ki. Putnam Weal a leg­különbözőbb kínai vezérek ismertnevii propagandafőnöke volt, aki sorra szolgálta Wupeifut, Csang szót int, majd Jenisant, a most elkergetett északkinai vezért. EH5SG&5£§t363®K9G$H! Pezsgő idegeniorgatom a prágai büntetőbíróságon avagy megsértette-e a szemhehöpoü amerikai állampolgár a nemzet és Henke Róbert becsületét Prága, szeptember 22. Aki ezekben a napok­ban a prágai büntetőbíróság környékére vető­dött, az alig adhat hitelt a politikusok ama si­ralmának, hogy Csehszlovákia idegenforgalma csökkenőben van s ezzel kapcsolatban lényege­sen kevesbedik azoknak a millió koronáknak a száma, amelyeket az átutazók és az itt üdülő idegenek az országban hagynak. Lehetséges, hogy az országos statisztika tanulsága szerint csökkent az idegenforgalom, az azonban bizo­nyos, hogy a rendőrség és a büntetőbíróság idegenforgal­ma megnövekedett. Két nappal ezelőtt Mayer Alfréd gráci lakos hadseregsértési bünpöré- ben ítélkezett a prágai följebbviteli bíróság, ma délelőtt pedig Scharf León newyorki la­kos, amerikai állampolgár állott a büntetőta­nács elé, hogy védekezzen a rendtörvény 14. §-a alapján ellene emelt váddal szemben. A vád nemcsak a 14. §. tényállását merítette ki, hanem könnyű testisértésről is szólott. Szeptember 2-án a Vencel-tér és a Graben sarkán nagy torlódást idézett elő egy elzuhant ló. Az egész autó- és villamosforgalom meg­akadt s a veszteglő kocsik között volt Scharf León amerikai állampolgár autója is, amelyet maga a kocsitulajdonos vezetett. Scharfnak sür­gős dolga lett volna, a várakozás idegessé tette, amit úgy vezetett le, hogy autója tülkeit állandó üzemben tartotta. A tülkölés viszont Kenke Róbert kereskedőnek ment az idegeire, aki odalépett Scharf kocsi­jához és rászólott a volánnál ülő amerikai üz­letemberre. Scharf angol nyelven válaszolt, hogy nem érti, mit akar tőle, mire Henke németre fordította a cseh szót s olyasvalamit mondott, hogy hagyja abba már azt a tülkölést. Scharf erre állítólag dühösen kifakadt: „Fogja be a száját!“ Most már Henkét is elöntötte a vér és kikérte magának a gorombaságot, mire Scharf a vádirat szerint kiugrott kocsijából és azt kiáltotta: „Gyalázatos rend van itt. Ez egy cigánynép!“ A tényállás további ismertetésében a vádirat azt mondja, hogy Henke ujjával megfenyegette a szitkozódót és jóakaratuan azt tanácsolta ne­ki, hogy viselje magát tisztességesen. Erre Scharf állítólag ezt válaszolta: „Egy pár cseh kutyával én hamar végzek.“ Az amerikánus e kijelentés után visszaült autójába és folytatni akarta útját. Ebben a pil­lanatban Henkének tüsszentési ingere támadt s nem tudta magát visszatartani és egy hatalmasat tüsszentett. A zuhatagból egy pár csöpp a Scharf ruhájára esett, amit az amerikai úgy magyarázott, hogy Henke leköpíe. Újból ki­ugrott a kocsiból. Mienkéhez lépett és öklével az arcába csapott. így konstruálta meg a vádirat a szeptember 2-án lezajlott incidens tényállását és ennek alapján emelték a vádat a nemzet- megsértése és könnyű testisértés címén. Scharf León bünpörének mai főtárgyalásán a vádirattal homlok<vryenesen ellentétesen adta elő a tényállást. Henke hozzálépett és csehül mondott neki valamit, ő francián! válaszolt, erre Henke németre fordította a szót s intette öt. hogy ne tülköliön. Semmi köze hozzá, válaszolta erre Scharf. Henke következő felelete pedig ez volt: — Én tudom, hogy maga egy tolvaj és hogy lopta ezt az autót. Scharf szelíden hallgatta a . sértést, de 'azért éréin esen kikérte nioaámtk ilyen és hason7/ állításokat, Erre már néni szóval kapta a választ, ha­nem — mint vallja — q sértett ráknfűltl. Ez aztán őt is kihozta a sod-áTól, különösen amikor Tfenke feléje sújtott, önvédelembő7 az arcéiba boxolt. % * Az inkriminált kijelentéseket nem vállalja, azokat ő nem lette meg, egy nép ellen soha ilyen durva szót nem használt. Az elnök kér­désére elmondja, hogy apja angol, anyja ro­mániai származású, ő angol iskolát végzett, a német nyelvet 1923-ban kezdte tanulni, de mostanáig sem sajáttocta el töké etesen. Az utolsó nyolc esztendőben 40—50-szel' is Csehszlovákiában járt itt különböző üz­leteket kötött, amelynek révén negyedmil­lió dollár jött be az országba. Csehszlovákiában egy sereg üzlet'barátja van, az itteni viszonyokról és a cselbekről mindig a legelőnyösebb nézeteket Nyilvánította. Elismeri, hogy Henkét megütötte ,ezl na­gyon sajnálja, nem a büntető vagy magán­jogi következmények miatt, mint inkább, mert vendége az országnak, amelynek tör­vényét megsértette. A bíróság széles keretekben folytatta le a bizonyítási eljárást. Először a ^sértette t szólí­totta elő, Henke Róbert kereskedőt, aki tel­jes mértékben magáévá tette a vádirat által előadott tényállást. Nem köpte ő le az amerikánust, ha<nem tüsszentési ingernek nem tudott ellenállni és igy történt meg a malőr. A sértő kijelentéséket egytől-egyig hallotta. A másik tanú, Ocsenasek Vencel szintén Scharf ellen vall, de a védelem kérdései összezavarják és a végén maga sem tudja, hogy hányadán áll. Az elnök a tényállás tisztázása céljából megkérdi az angol tol­mácsot, hogy angol nyelven sértésnek számit-e, lm valakinek azt mondják, hogy „nem jog velem szájalni.“ A tolmács ezt nem tartja sértésnek. A terhelő tanuk után a mentő tanuk vonul­nak fel. Altér gyáros felesége közvetlen kö­zelről volt tanúja a történteknek, hogy mit beszélt a két haragos ember, azt nem hallot­ta, de hogy Henke a kocsiba kapott, azt a saját szemével látta. Hasonlóképpen Vlcsek ablaktisztító is amellett bizonyoskodik, hogy Henke szándékosan leköpte ellenfelét. A tanuk kihallgatása után úgy az állam- ügyész, mint a védő uj tanuk kihallgatását kéri, amit a bíróság el is rendel. A védő az­után arra, való hivatkozással, hogy védence 6.509 koronát deponált a bíróságnál, kéri védence elkobozott útlevelének kiadatását, mert sürgős üzleti ügyben Londonba kell utaznia. A bíróság helyt ad a kérelemnek, kiszolgáltatja az elvett útlevelet. A per ezen a ponton félbeszakadt és folyta­tása, amelyen Scharf León újból személyesen meg akar jelenni, a közel jövőben lesz. Ezt az újabb affért a német és a cseh la­pok nagy terjedelemben, bő részletességgel közük és pártállásuk szerint vonják le belőle a konzekvenciákat. Egy öreg 28-as orvosolíatni akarja megsértett becsületét Prága, szeptember 22. A másik hadsereg és becsli le t'sértési affér, amelynek szenvedő alanya Mayer Alfréd gráci magául is j (viselő volt, tudvalevőleg felmentő bírósági ítélettel végződött. Az Ítélet indokolásában a bíróság kimondotta, hogy a sértő kitétel­ért nem a csehszlovák hadsereg, hanem leg­feljebb a volt K. u. K. 28-ik gyalogezred tagjai egyénenként kérhetnek elégtételt. Óriási fölháborodás a cseh sajtóban, mert a Popolo d’ifialia részegeknek állítja a szerencsétlenül járt Karagyorgye hajé szokolista utasait „A szokolisiák megsértése a nemzet megsértése" Prága, szeptember 22. A csehszlovák távirati iroda, közzéteszi a római Stefani-ünynökség alábbi jelentését: A milánói Popolo d‘Italia cí­mű lap foglalkozik annak a vizsgálatnak az eredményével, mely a Francoson Morosini olasz gőzös és a Karagyorgye nevű jugoszláv hajó j ülnie 6-án történt összeütközését tisztázta. A lap véleménye szerint az olasz hajó személyzete a szerencsétlenség alkalmával teljes készséget mutatott a segítségnyújtásban s igy semmiféle felelősség nem terheli. Az olasz sajtó, — Írja a Popolo d‘Italia, — ezideig tartózkodott minden megjegyzéstől és felelettől a jugoszláv lapok tendenciózus állításaival szemben, mert nem akarta megzavarni a vizsgálóbizottság nyugodt munkáját. Most azonban, mikor minden ki van vizsgálva, a lap emlékezetbe idézi a jugoszláv sajtó minapi állítását, miszerint az olasz hajók összeütközéseket organizálnak avégből, hogy a jugoszláv kereskedelmi flottát megsemmisít­sék. A lap szerint a Národny Listy mérges vád­jával szemben kétségtelen bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Prodan kapitány, a Karagyorgye gőzös pa­rancsnoka, aki csaknem állandóan részeg volt, az összeütközés pillanatában nem volt a parancsnoki hídon, hogy hajóját a nehezen járható Pazman-szoroson át irányítsa, hanem a kabinjában egy kellemes társaság körében s már csak az összeütközés után jött elő s akkor is teljesen meztelenül. A hajón Zuljevics másodtiszt parancsnokolt, akit az Adria-ha.jóstáreaság már három évvel ezelőtt a Slovenac hajó esetével kapcsolatban elbocsátott, azonban belgrádi nyomásra ismét fölvett a szolgálatba. Zuljevics a hajó irányításának idejében két szép szokolnő társaságában volt. Az összeütközés percében Zuljevics hevesen dobbantott a lábával, hogy az alatta levő helyi­ségben a parancsnokot értesítse, mire a- pa­rancsnok teljesen levetkőzötten megjelent, hogy a parancsnokságot átvegye. Biztos továbbá. — folytatja a lap —, hogy valamennyi utas, csaknem kizárólag a bel­grádi kongresszusról visszatérő lengyel és csehszlovák szokolista a bankettezés és mu­latozás következményeképpen egészen rend­kívüli hangulatban volt. Ezt bizonyltja az a körülmény is, hogy közü­lük sokan, mihelyt az olasz gőzösön biztonság­ban érezték magukat, az áldozatok és a sebesültek jajgatásai dacá­ra működésbe hozták a gramofont, hogy tán­colhassanak. A lap kiemeli, hogy a jugoszláv ok elutasították az olasz ajánlatot, hogy az ügyet a londoni ad- miralitás, melynek tapasztalt volta és pártat lansága általánosan ismeretes, vizsgálja ki. A lap végül megelégedését fejezi ki a vizsgálat eredménye fölött, mert. bebizonyosodott az olasz tisztek és legénység kiváló magatartása. A délutáni cseh saitö ffilháboredása A Popolo dTialia cikke óriási felháboro­dást váltott ki a cseh sajtóban. Valamennyi délutáni lap a legnagyobb föl ingerültség hangján tárgyalja a Sokol-szervezet tagjairól irt olasz megállapításokat. A mérget ontó hiéna — írja a nemzeti demokrata Národ — beszennyezte a katasz­trofális összeütközésnek azon ártatlan áldoza­tait is, akiket álmukban lepett meg a hirte­len halál és most a zárai temetőben fekiisz- uek. Ez a barbár gomosztett méltóan sorako­zik a trieszti szlovének kivégzésénél tanúsí­tott olasz vérszomj mellé. Az ilyen tettek fi ltot ejtenek Olaszország nevén és becsüle­tén. Hisszük azonban, — írja a cseh lap — hogy az olasz nemzet nagyobb része nem vesztette el m rden szégyen érzet ét és lelke mélyén elítéli azokat a tettekét, melyek Olaszországban bizonyos e.emek erkölcsi és emberi dege- rálságából erednek. Azt a szána'ma? hazugságot, amelyet az olasz -ajtó a h ügyel és a csehszlovák szokolokról terjeszt, le kell leplezni és pellengérre kell álljüli. Úgy hisszük, hogy a külügyminisztérium nem maradhat tét­len az olasz támadással szemben, amely \ cseh lapok jelentése szerint már jelentkezett az egykori 28 ik gyalog ezred volt katonája, Kasovsky kályhásmes- tor, a 28-sok prágai egyesületének elnöke aki ügyvédje utján becsületsértési feljelen test tesz Mayer Alfréd ellen. Sgyuttal akciót is indított, hogy a 28-sok löb- )i volt. katonái is biróilag rop a [-áltassák a >ecsuLétükön esett sérelmet. nemzeti becsületünket sérti s a miniszté­rium megrágalmazott s megsértett szokol- szervezetünk részére kikényszeríti & elég­tételt. A Vecerni Ceské Slovo még harciasabb s igy ir: — Népszerű és egyszerű nyelven mondva az olasz azt irta, hogy a csehszlovák: és len­gyel szokolis'ták a hajón részegre itták magu­kat, hogy ott orgiák voltak, mert a kapitány egész meztelenül rohant elő, helyettese pedig a parancsnoki hídon két szokolista nővel ölel­kezett s ráadásul a hajótöröttek megindították a gramafont és táncoltak. Mindezt pedig ab­ban a pillanatban csinálták, amikor hajóju­kat az olasz gőzös kettétörte s egy szerencsét­len nőnek a holtteste a Karagyorgye hajóról az olasz gőzösre zuhant. De az olasz lap állí­tásait a Stefauí-féle hivatalos távirati iroda az egész világon szétkürtölte. Ez már nem a Popolo d‘Italia véleménye többé s a Popolo d‘Italia hivatalos lap. Alapitója ItaMa ura, Benito Mussolini, főszerkesztő­je pedig a duce bátyja, Arnold Mussolini. Az olasz lap szók óljainkról való Mintásait a csehszlovák sz okol szövetségnek a trieszti kivégzésekről nyilvánított nyilatkozata után. teszi közzé. Tehát ez az olasz válasz a szo- kolisták férfias beszédére. Olaszországban valószínűleg nem tudják, milyen szigorú a szokolf egy elem, nem tudják, hogy a szokol- szervezet annyira nmezéli ügy, hogy annak sértését mi az egész nemzet megsértése gya­nánt fogjuk tekinteni. A Vecerni Ceské Slovo ezután megszólaltat egy magas tisztségben levő szokolistát, aki kijelenti, hogy a szokolisták nem voltak része­gek, mert a belgrádi szokolünnepségek részt­vevői sem hivatalos, sem nemhivatalos ban­ketteken nem vettek részt. A Vecerni Ceské Slovo végül a következő­ket írja: — ügy értesülünk, hogy ez a nyilvános és csaknem hivatalos olasz közlés a csehszlovák és jugoszláv szokolokról, sajnos, nem egye­düli eset az olasz hivatalok részéről. A cseh­szlovák szokolszervezet elnöke, Scheiner dr. néhány nappal ezelőtt a jugoszláv szokoiszö­J vétségtől levelet kapott, mely levél az olaszok I legfanatikusabb csodáiéit is ki kell, hogy áb- í rándítsa. A jugoszláv szövetség levelében j ugyanis direktívát kér arra vonatkozólag, miképpen viselkedjék a csehszlovákok bor­zalmas megvádolása esetében, amennyiben az olasz hivatalok a Jmlmnská Pl oviiba tengerhajózási társulatnak azt. írták, hogy a Francesco Morosini hajón mentés közben a 'megmentett csehszlovákok bizonyos ezüst- készletet elloptak. Olaszország most a Jad- ranská Plovitbától az eltűnt evőkészletértn 600.000 dinárt, azaz 354.000 csehszlovák ko­ronát követel. Mindenki, aki az összeütközés részleteit fi­gyelte, tudja, hogy a Karagyorgye hajó mene­kültjei éppen hogy a puszta életüket tudták megmenteni, csaknem valamennyien csomag és pénz nélkül érkeztek haza s az összeütkö­zés pillanatában csaknem valamennyien éj­jel} öltözékben voltak. Mert a szerencsétlen­ség — ha ...van ezt szerencsétlenségnek le­he t nevezni — éjfél után két órakor történt, amikor valamennyi utas aludt a hajón. NeNm feledjük el azonkívül az olasz milicia eleni kifogásokat sem. Az olasz milicia a hajótörötteket Zárában a kikötés után úgy kezelte, mint valami ha­difoglyokat, s k:\ " j b is külön táborban őriz­te, ahonnan senkinek egy lépést sem volt szabad tennie. Csak az utasok tiltakozása után engedték meg a szerencsétleneknek, hogy legalább táv­ba1 >t küldhessenek haza, vagy egy darabka fagylaltot vehessenek magúiknak, de ezt is mind a fasiszta milicia kíséretében tették, mer a milicia az emberekei, fölfűzött szuronyokkal úgy kisérgefte, mint. valami gonosztevőket. A Nátadni Politika a kö\etkező kommen­tár! fűzi az esethez: — szokolisták meg fognak tenni min­dent, amit a kiin'á 1 hazugságok megcáfold: sóra tenniük kell. i kü'ügyminit'ztéumm re­mélhetőleg azonn tt gyúr és háti Imas támo­gatást nyújt a kü'-i- ;:k.,v*nak, amely nyom­ban megioidtandó a cseh és a szláv név hal­latlan meggyel ázásának \ isszautasitására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom