Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-07 / 204. (2425.) szám

14 eamfwgaimnwsn 1930 szeptember 7, vasárnap. — Inkább a halálba, mint a börtönbe. Miskolc­ról jelentik: Ősink Béla ée feleség® tegnap dél­előtt közös elhatározással borotvával elmetszették egymás ereit. Mindkettőt súlyos állapotban szál­lították a. kórházba. Tettüket az óriási nyomor idézte elő. Az asszony az utóbbi időben több he­lyen kisebb-nagyobb lopást követett el és ebből kifolyólag tegnap a büntetö-biróság e'é kellett volna állnia. A házaspár röste'ite, hogy ennyire lesüllyedt és ezért a börtön helyett inkább a halált választotta. Tatra fluto Sálon,Presiiv. Tatra autók és alkatrészek raktáron. Dimlop gummik. “wi »w*.3-1 l0Ein­i'B A pstrolaum a niögbizható Özem- ivi ü u u L BENZIN anyagok autója traktorja ré- AÜT0 0IL szere. Képviselő: KOLENIA LÁSZLÓ. * li — Két emberélet esett a vonat és autó összeüt­közésének áldozatául. Szabadkáról jelentik: A ■belgrád—budapesti gyorsvonat a szabadkai vágó­hídi sorompónál ma délben elütött egy autót, ame­lyen Szilárd Tábor dr., Szkendrovics Gyula dr. or­vos és Kolonios Béla állatorvos utazott. A kataszt­rófa végzetes volt, mert a eoffőr és Szilárd dr. a helyszínen szörnyethalt, Kólónké állatorvos és Szkendrovics orvos igen snlyos sérüléseket szen­vedett A szerenosétlenséget a pályaőr vigyázatlan­sága okozta. Rövid néhány nap alatt ez miár a ne­gyedik karambol. A pályaőrt letartóztatták. xx A kösivényt előidéző savlerakodásokat legjobban oldja és távolítja el a SALVATOR FORRÁS, mely általában előnyösen hat a kiválasztó szervekre. — Egy hatvanötéves asszonyt agyonverte a sze­relmese. Temesvárról jelentik: Stkuura község határában a mezed munkások egy kukoricásban Morariu Mária hatvanötéves asszony holttestére bukkantak. As első pillanatban nyilván való volt, hogy az asszony gyilkosság áldozata. A csendőr- Bég Varad Vince nevű harmincnyolcévee falube­li gazdálkodót tartóztatta le, aki hosszas vallatás után & gyilkosságot beismerte. A gazda hosszabb időn át szerelmi viszonyt folytatott az asszony­nyal és mert nem tudott tőle szabadulni, ezért a kukoricásba csalta ki, ott előbb összerugdalta, majd mikor azt látta, hogy az asszony még él, ak­kor a szájába agyagot tömött a egy bottal több­ször fejenrverte. Varast átadták az ügyészségnek. xx Mit igyunk gyoraorsav tultengés ellen? A jó gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtö­kéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája Is csak akkor összevágó, ha minder része biztonság­gal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik leg­fontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miért is igen sok ember gyomorbán falómban szenved. Kezdődik a savtultengéssel s a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekély, mely már annyi embernek okozta vesztét A mes­terséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azután ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény, hogy egyetlen orvosság a jó étvágy, mely az egészséges éhség­ből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus“ forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolást. hogy a leg­szigorúbb dietikus étkezésre utalt egyén már né­hány üveg elfogyasztása után boldogan tapasztal­ta, hogy a tegnap még kínzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan sződabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa­lat megrontja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — így többek között, vesekövet is. A .Cigelka-Stephanue" term 'szetes. gyógyforrás vize azonnal megszünteti a gyomorégést a gyomorfe­kélynél pedig a bántalom mérve szerint rövidebb- hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez A „Cigelka-Stephanus" győgyviz. melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüket, kapható gyógyszertárak, drogériák és jobb fűszer- kereskedésekben. Megrendelhető a: „Cigelka" jó- dos gyógyforrások vállalatánál Bardejov-(Bártfa). Szlovenszkő (CSR). (1) IjsZ AN ATÓRIUM I j »cakitas< j POZSONY, TORNA-U. 18. I j rol. 28-05. Tel. 28-05. 1 SK?ll<&azc!.-*el>éi»ze<.-Ei6győrjy&»at,» J nrolocifta 6a laryijjiolojjjn. $ I. aw.tily napi fiO,— Ki., II. oixtály nnpi 60.— HA. 18 Szabad orvo.svilamidsl imáiéul pauaálé 8 nopr* I, owtíly Ki. 1600.— } . - . . II. . 1000.- jj ...I, ... Me gfojtotta egészséges csecsemőiét Érsekújváréit egy szögyéni cselédíeány A hullát a nagynéni pincében elásta — A hét nő a vádlottak padjára kerül Érsekújvár, szeptember 6. (Érsokujvári tu­dósi tónk telenfoiijelen tése.) Megdöbbentő bűntény tartja izgalomban Érsekújvár lakos­ságát. A rendőrségnek tudomására jutott, hogy Pupák József né lakásán Franta Mária 24 éves szögyéni cselédíeány egészséges gyermeknek adott életet, majd nyomban a szülés után gyermekét megfoj­totta s ismeretlen helyen eltemette. A rendőrség a csendőrökkel karöltve nagy­arányú, nyomozást vezetett be s az teljes si­kerrel járt. Pupákné a rendőrségen való kihallgatása során előadta azt, hogy unokatestvére, Fran- ta Mária még a múlt hónap közepén felke­reste azzal, hogy beteg s ezért munkába nem mehet. Pupákné lakást és ellátást adott a leánynak. Augusztus 29-én hajnalban, amikor Pupák­né férje munkába ment, a konyhában lakó leány bevánszorgtott a szobába s közölte nagynéniével, hogy szült és hogy az újszü­lött gyermek szájába rongyot tömött s igy megfojtotta. Majd segítséget kért a halott gyermek eltün­tetéséhez. Miután a leány a nagy vérveszteség következtében tehetetlen volt, ezért Pupákné olyképpen segített rajta, hogy az újszülött hulláját levitte a ház pincéjébe 8 ott elásta. Pupákné vallomása után a rendőrség azonnal kiszállott a helyszínre s a pince egyik zugá­ban tényleg megtalálta a kisgyermek hulláját. A csendőr9ég közben felkereste a Szégyen­re hazautazott Franta Máriát, aki még mindig betegen fekszik otthon s ezért nem is tudták még Érsekújvárra átszállítaná. Róth Miksa dr. érsokujvári városi orvos megállapította, hogy az újszülött rendkívül fejlett gyermek volt. A ma délben végzett boncolás eredménye szerint a halált fulladás okozta. A büntető hatóságok az eljárást tovább folytatják. Pu- páknét letartóztatták.-SzroHÁz-KönW-KabimA Rabindranath Tagore magyarokról Genfi beszélgetés a költővel — „Olyan szépen senki sem tud adni abból, ami az övé, mint a magyar“ A budapesti sajtóban olvas­suk az alábbi érdekes inter­jút: Genf, szeptember eleje. Géni egyik távol- eső kertnegyedében, telesen elrejtőzve a kiváncsi világ elől, pihen Rabindra­nath Tagore. Azért jött a nemzetek metropo­lisába, hogy jelen legyen — mint hallgató -— a népszövetség közgyűlésén, amikor Páneu- rópa tervét megvitatják. Időközben azonban szívbaja annyira elővette, hogy kénytelen pi­henni ée aligha valósíthatja meg tervét Az árnyas bambusznád-parkban délszaki hangulat csapja meg az embert. „A költő dél­előtt senkit sem fogad" mondja a mosolygó hindu titkár. Tagore három titkárral utazik, akik kíváncsian nézik a „fehér" látogatót Szinte pszichoanalitikus vizsgálatnak is beillik a sok kérdezgető®, amig végre nagy nehezen kilátásba helyezik, hogy esetleg délután őt órakor, amikor barátai a költő elé járulnak, retetem öörkzöldje a legnagyobb magyar me- kellett ígérnem, hogy poilitkáról nem fogok beszélni Tagoreval, mert a költő nem politi­zál. Szakállas titkár oktat ki mindenre, olyan szakállas, hogy akár maga is nyilatkozhatna a költő nevében. „Nincsen nyugati és keleti kultúra1* Néhány burmusaos hindulátogató előtt vezet­nek fel a tágas, levegős, emeleti szaténba Ta­gomhoz. Impozáns prófétaszerü jelenség, aki szinte földöntúli rejtélyességben ül divána szegletén. Szemében az indiai éjszakák vará­zsa. Bőre friss, gesztusai élénkek. Durva, zsákszerű kámzsa takarja termetét Amikor feléje lépek, azt kérdi: — Nem láttuk-e már egymást valahol? Az indiai kérdésről basaólgetünk. Tagore úgy véli, hogy csak a műveltség elterjedése fogja szabaddá és gazdaggá tenni Indiát. Gandhiról kimérten mondja: — Igazán nagy lélek, tökéletes egyéniség, akinek mély gyökere van a népben. Tagore előkelő bengáliai család tagja, az ap­ja a brahuman vallás egyik kimagasló refor­mátora. Gyermekkora óta szoros kapcsolatot tart fenn Európával. Megkérdem tőle, vájjon a nyugati szokások meghonosítása nem fogja-e majd szerencsétlenné tenni Keletet. A költő igy fe'lelt: .— Nincs keleti és nyugati kultúra. Nem lehet osztályozni a művelődést, osak egy tö­rekvés van, amely a teremtésnek és a végte­lennek titkait akarja felfedni az ember előtt. Akik Ázsia birodalmában az európai civilzá- eót eddig hirdették, azok voltaképpen az im­perializmusnak voltak üzenethordozói és nem a kultúráé. Az emberi akaratot, az emberi függetlenséget tartósan lenyűgözni nem lehet. Meg kell érteni, hogy nem azonos fogalom a nyugati imperializmus és a nyugati kultúra. Ezt az igazságot meg kell találni az ember­nek és akkor a gépek sem ölhetik ki belőle többé a lelket ée a természeti erőiket is saját szolgálatába ámíthatja. .— Mit tapasztalt legutóbbi európai utazá­sa alatt — kérdem ezután. Tagore, aki csodálatosan rajong a fiatal­ságért, szinte lelkesülve mondja el, hogy mi­lyen uj világ fogadta őt Németországban. Akármennyit saenvedett is a német nép, aa if­júság végül is hátat fordított a múltnak, egész leikével a kibontakozás útját keresi Isteni erő a nemzet ifjúságában... Pillanatnyi gondolkozás után áttért Ma­gyarországra. — Súlyosan megalázták ezt a nemzetet, de a nép belső kincseit, belső értékeit nem vehet­ték el. Ha Magyarország tevékenységi köre csökkent is, a magyar ifjúságban olyan hatal­mas tűz lobog, ami át fog változni szent energiává. Ezé a magyar ifjúságé a jövő. Ne is akarja ráoktrojálni az eltünedező generáció a maga avu’t világfelfogását. Tisztelet az ősz bölcseknek, sókra tartom az öreg kor érett ta­pasztalatait, de az isteni erő mégis csak egy nemzet ifjúságának romlatlan ösztönében jelzi a jövendő útját Szinte extázisbán beszél tovább. i— Egész szeretetem Magyarországié, hiszen ott buggyant elém azóta eltelt örömeimnek minden forrása. Nem kell kérni a költőt, szinte ömlik a sző ajkáról. Hálás, mert Magyarországon nyerte vissza egészségét. Könny szökik a sízemébe, amikor a Balaton vizéről beszól. Kék viz, raa- dárdal, fűzőid, napfény, be jó dolog is örülni mindennek, ha az ember már lemondott az életörömökről. Kiemeli Korányi professzor önfeláldozó orvosi ápolását, ami nyilván hoz­zájárult felépüléséhez. Majd nagy hálában újból a magyar nép erényeit dicséri. — Nem az elmúlt szenvedései miatt szeret­tem meg Magyarországot, hanem azért, mert ez a nép kivívta minden csodálatomat. Olyan szépen senki sem tud adni abból, ami az övé, mint a magyar. És cserében soha semmit sem kér'. Nem törődik azzal sem, hogy másnak ha­sonló szeretet lakozik-e a szivében. Megható vendégszeretetre bukkantam, amerre csak jár­tam Magyarországon. így csak Keleten az Is­tenhez közelebb eső emberek tudják szeretni embertársainkat. És mindezért a nagy szerété­iért tudja mit adtam cserébe Magyarország­nak? Elültettem egy friss zöld ágat Jókai bu­dapesti szobra közelében. Hadd nyíljon sze­retetem örökzöld a legnagyobb magyar me­semondó emlékénél. Jókai és a hindu ifjúság Elmondja mennyire lelkesedik Jókaiért a hindu ifjúság. Az „Egy az Isten" írója köze­lebb hozta a hindu ifjúságot a magyarokhoz, mint akár Korvin Mátyás. Áj latos szive szebb jövő elé fogja vinni a magyar népet, mint amilyen a múltban volt Ezután kijelenti, hogy a népek közötti együttmunkálkodás üdvös korszakának el kell következni Nem arra gondol, hogy valami egyetemes civilizáció legyen a földön, hanem a lelkiismeret azonosságán alapuló munkának kell eljönnie. A friss áramlatnak célja az lesz, hogy megtalálják ezen a földön az igaz­ságot Lehet, hogy ennek a mozgalomnak Géni lesz a központja, hogy Géniből fognak kiin­dulni a nagy átalakító törekvések. Bizonyo­san sokan lesznek, akik előkészítik az embe­riség szebb jövőjét, de hogy eredmény is le­gyen, ahhoz mindnyájunk munkássága szüksé­ges. Tagore újból fájdalmairól panaszkodik, pe­dig szüksége van még életerőre. Géni várja előadását, amelyben az uj európai generáció feladatiról kell szólnia. Azután kötelessége Amerikába hívja. (*) Szeptember 15-én ismét megjelenik a Magyar Minerva. Pozsonyból jelentik: Szlovenezkó egyet­len szépirodalmi, tudományos és társadalmi folyó­iratának 3. száma szeptember 15-én jelenik meg a szokottnál is gazdagabb és érdekesebbb tartalom­mal. A nagy oktáv alakban megjelenő 36 oldalas folyóirat tartalomjegyzékét egyik legközelebbi számunkban közöljük. (•) Kétszázezer dollár kártérítés egy színházi regényért Newyorkböl jelentik: Dávid Belaeco, az ismert színigazgató, akit a Broadway világá­ban „kulisszák cézárja" néven ismernek, érdekes pert indított Achmed AbduHaih és Baidwin Faith, a Broadway Sensation cwnü regény szerzői elten, A két fiatal szerző a regénybe i nyers őszinteeégü leleplezéseket közöl Belasoo üzleti és szerelmi intimitásairól. A regény állítólag bosszú müve: Belasoohoz színdarabot nyújtott be a két fiatal szerző a a szinigazgató hosszú időn át hitegette őket aszal, hogy a darabot: színházában előadatja. Többször átirattá a ezerzőkkjeá a kéziratot, a vé­gén azonban a darabot még eem adatba eMt Be­lasoo kártérítési pert indított a két szerző etíen kétszázezer dollár erejéig és ugyanakkor arra kérte a bíróságot beadvány' n, hogy a Broadway Sensatóont kobozhassa eb A regényt a bíróság be­tiltotta, a kétszázezer dollár kártérítés ügyiében pedig elrendelte a bizonyítás kiegészítésiét. A két fiatal! szerző megfellebbezte a betiiltási végzést és remélik, hogy a Broadway Sensaitáon rövidesen újra forgalomba kerül. Belasoo eljárását nem te­kintik egyébnek, mint nagyszerű reklámnak. Egy nagy beríiM kiadóoég kiadáséban nemrégen jelent meg a Broadway Seneation németnyelvű kiadása. Egészen bizonyos, hogy ennek a nem mindennapi érdek eeségü színházi regénynek Európában is rendkívüli sikere lesz. (•) J6 szezónt várnak az amerikai sninigazgaiók. Az elmúlt színházi szezón nagy pusztítást végzett a newyorká színházi írónk®. A hangosfilm divatja valósággal tombolt, az amerikaiak minden teltétel nélkül behódoltak aa uj divatnak ée a színházak legnagyobb része üres nézőterek előtt játszott. En­nek a hirtelen, színházi dekenjurátturának gyorsan ■mutatkoztak a következményei. Egymás után zár­ták be kapuikat a színházak és legtöbbjük mozgó­képszínházzá alakult át. A hangosfilm divatja ma sem szűnt meg Amerikában, a jó hangosfilmeknek megvan a maguk óriási publikuma, a közönség azonban ma már válogatósabb, mint volt az elmúlt Bzezónban. Ennek következménye, hogy csak a valóban kitűnő hangosfilmek vonzzák a publiku­mot, míg a selejtesebb filmeket éppen olyan üres széksorok előtt játsszák a mozik, mint játszották az elmúlt szezómban a selejtes színdarabokat az amerikai színházak. Kétségtelen az is, hogy az amerikai filmipar igen sok nehézséggel küzd, mert miig egyrészt kiengedi kezéből az internacdonális filmpiaoot, másrészt be kell látnia, hogy a szedelt- vedett newyorká brettliszinésaekkel, táncosokkal! és görlökkel nem nyújthat olyan kitűnő produk­ciót, mint amilyent a fejlettebb Ízlésű emberek jogosan megkávámnak. Amerika lassanként a film terén is komolyabb produköiőkb0 kezd, kicseréli a selejtes szinészanyagot, írókat állít a film szol­gálatába és mindenképpen azon van, hogy a nívót minél erőteljesebben és minél gyorsabban emelje. Ezt az átmeneti időt kedvezőnek tartják az ame­rikai színigazgatók arra, hogy a közönséget ismét visszacsábítsák magukhoz. Igen sok jel mutat arra, hogy a színigazgatóknak ez a törekvése ebben a szezómban nem lesz egészen meddő. Az amerikai színigazgatók optimisztákusan Ítélik meg az elkö­vetkező idők színházi konjunktúráját Ennek égjük tünete az is, hogy sok olyan színház nyitja meg is­mét kapuit a közönség előtt, amely a műit szezón- ban sietve és rémülten zárt be. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Szombat: Viktória. Vasárnap délelőtt: Vasgyáros. (Félbelyásrak.) délután: Viktória. (Rendes helyárak.) este: Viktória. Hétfő: Viktória. Kedd: Azra. Szerda: Arra, Csütörtök: Am. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: szeptember 5—8-ig. ÁTLÓN: Westfront 1918. Százszázalékos beszélő és hangosfilm. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A jani király. (P. Whitemnn.) Hangost. ALFA: Hamvazószerda. (Emii Jaranings.) AVION: Sally. (Filmoperett.) Marii Miller. KOTVA: Dinamit. (Hangosfilm.) LUCERNA: A szerelmi paradó. (M. Chevolier.) 6. hét. METRÓ: A bonapartista. (R. Novnrro.) 4. hót. PASSAGE: Két szív % ütemben. (16. hót) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom