Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-07 / 204. (2425.) szám

1930 Mopiegnfo^r 7, vasárnap. ^PAGAlA\\cé^P-HTIIL$E> J Gyáva volnék? I Vagy van egy ennél ie fontosabb és na­gyabb, az embenre jellemzőbb harctér, amire erőmet s bátorságomat tartogattam? i * Ha van, mi volna más, mint éppen ez a vizs­ga: megismerni az embert, nézni és látni, tű­nődni róla, megérteni őt, hogy felelni tudjak érte, most éppen iitt bárom perc alatt, e föl­döntúli bizottság előtt: készülni erre a vizs­gája, egy életen át, elszántan és lelkesen tar nulva és tanítva a magunk gyárié tanszerei­vel: szóbeli s írásbeli gyakorlatok formájában mutatni meg, miért, micélból harcolt az em­ber, önmagával s a természetted ? Szellemi harctér, eszmék csatája — művé­szet, irodalom! Kitt vetítsek eléd, földöntúli közönség? Szókratész lelkét, Plhidiasz szobrát, Dante szavait, Shakespeare látomását, Krisztus ke­resztjét? * Csak azt, ami eszed bejut magától, élvén je­len napjaid és óráid, tulajdon éned börtöné­ben, ott, ahová sorsod tett. Tehát harmadik perc, harmadik kép: újság­cikk. Egy erdélyi iró, fiatalember, erdélyi minő­ségében nekimegy az ón írói minőségemnek, mert úgy véli észrevenni, hogy én nem tiszte­lem eléggé az erdélyi irodalmat, melynek ő is egyik alkatrésze, — nekemjön azért, meg sem fontolva a lehetőséget, hogy az erdélyi iro­dalom iránti tiszteletem egyetlen fogyatékos­sága talán éppen ennek az alkatrésznek tulaj­donítható. Ez alkalomból éz az erdélyi célzást tesz, mely szerint engem csak a pénz érde­kel, nem az idealizmus. Hogy én, húsz éven át, novellát és verset és darabot és regényt és elmélkedést és elő­adást azért írtam és tartottam s azért aka­rok írni és tartani ezentúl is még, mert rá­jöttem, hogy ezzel pénzt lehet keresni, mint­ha cifra szűrt és rakott káposztát árulnék a csíki vásáron. Marsbeli közönségem, te — ezzel keljek harcra és ez ellen?! Inkább tartsatok gyávának. Nagyképti felirat helyett, emberi észről és megértésről egy szét, arait talán le se for­dítható nyelvetekre. Ostobaság. Van külön ka«ai lélek, melyet tovább kell fejleszteni — mondja Gerevich Tibor dr. Érdekes beszélgetés a kassai származású világhírű magyar műtörténésszel az uj művészet születésé­ről, a római magyar akadémiáról és Kassáról, ahová a római egyetem tanszékéből is hazavágyott Az agrárok és szocialisták hatalmi harca Drobny örökéért Prága, szeptember 8. A félhivatalos sajtó is megerősíti azt a hirt, hogy Drobny János, Szlovenszkó országos elnöke szabadságáról többé nem tér vissza az országos hivataliba. A cseh nemzeti szocialista sajtó örömének ad kifejezést Drobny távozásán. A Ceské Siovo azt írja, hogy végre tisztul a levegő Szlovehszkón, mert úgy a politikai, mint a közéletben rossz szellemet inauguráltak ak­kor, amikor ilyen fontos funkcióra a szlovák néppártnak kimondott exponensét nevezték ki. Drobny távozásával a szlovák néppárt kormánytámogató politikájának utolsó „vív­mányát,' tüntetik el a koalíciós pártok. Az országos hivatal élére természetesen kor­mánypárti, centralista exponenst akarnak ki­neveztetni. A harc valószínűen erős lesz, mert az agráriusok Ruszinszkón kívül Szlo­véné zk ón is agrárpárti exponenst szeretné­nek állítani az országos hivatal élére. A szo­ciáldemokratáknak szintén vannak ilyen as­pirációik, de valószínűleg megelégednek az­zal is, ha Markovicsot alelnökinek nevezik ki. Drobny János közel három éves működése alatt a szürke hivatalnokember képét mu­tatta, aki politikával nem igen foglalkozott, úgyszólván állandóan ellenőrzés alatt állott s igy még azt a korlátolt hatalmat sem tudta gyakorolni, amelyet a törvény az országos el­nöknek biztosit. Kedden tárgyalja a szociálpolitikai bizottság a 13-ik havi fizetést Prága, szeptember 6. A képviselőház szo­ciálpolitikai bizottságát szeptember 10-re egy­behívták, hogy az állami tisztviselők 13-ik havi fizetéséről szóló törvényjavaslat fölötti vitáját, amelyet a nyári szünet előtt a koali- ciéba/n dúló egyenetlenségek miatt befejezni nem tudtak, tovább folytassa. A koalíciós pár­tok ugyan még most sem egyeztek meg eb­ben a kérdésben, de remélik, hogy kedden a miniszteri bizottság végleges megegyezésre jut. A gazdasági miniszterek bizottsága kü­lönben még tegnap sem tudott végleges dön­tést hozni sem az adó, sem az önkormányzati testületek felállításának kérdésében. Tanács­kozásait a jövő héten folytatni fogja. Kassa, szeptember 6. — Az egész európai művészetben már el­kezdődött egy folyamat, amely nem a régi klasszikusokhoz vezet, hanem uj klassziciz­must termel ki, — mondja erős meggyőző­déssel Gerevich professzor. Körülbelül har­minc esztendővel ezelőtt keltek életre a kü­lönböző modern művészeti irányok, ideje már tehát, hogy végre kialakuljon belőlük a mai kor igazi, őszinte stílusa. Ez az uj stílus leg­először az építészeiben formálódott ki mond­hatni majdnem teljessé, utána következett a szobrászat, most pedig a festészet van soron. Ahogy az európai hirü magyar professzor mindezeket elmondja, úgy csak azok tudnak beszélni, akik valami csodálatos, örökfiatal hittel hisznek is abban, amit mondanak. Va­lóságos élményt jelent együtt lenni ezzel az emberrel, aki ma a magyar tudományos élet egyik legnagyobb büszkesége. Európai vi­szonylatban is egyike a legkiválóbb műtörté­nészeknek. Misem bizonyítja jobban értékét, mint az, hogy közvetlenül a világháború után a ró­mai egyetem katedrával kínálta meg, amit Gerevich professzor el is fogadott. Otthagyta akkor a budapesti egyetem mű- történeti tanszékét és egy félévig tanított Rómában mint a római egyetem kinevezett magyar irodalmi tanára. Félév múlva azon­ban lemondott katedrájáról, mert úgy gon­|„R. Aocadémia D' Ungheria“-nak, melyet a i magyar kormány, főként a fiatal magyar fes­tők és szobrászok továbbképzésére állított fel. Róma egyik legszebb helyén, a Ti béris partján, a négyemeletes Falconieri-palotá- ban kapott otthont ez a magyar akadémia, melyhez a magyar kormány még egy két­emeletes müvészházat is létesített. A Falco- nieri-palota egyébként egyike a legszebb ró­mai épületeknek s Boromini építette a XVII. században. A római akadémia lényegesen különbözik a többi külföldi „Collegium Hun- garicum“-októl. Ez a különbség elsősorban abban áll, hogy a római akadémikusoknak négy osztálya van, melyek saját kereteiken belül is képezik a növendékeket hetenként többszöri szemináriumok formájában. A négy osztály közül első az: egyházi osztály, végzett theologusok ré­szére, akik speciális tudományoknak szente­lik magukat. Ilyenek a bibliai, az egyház­történeti, egyházrégészeti tudományok és az egyházi zene. A múlt esztendőben négy híres egyházi zenész növendékünk volt, közöttük Koudella, a budapesti egyetemi templom kó­rusának igazgatója és Pivárcsy budapesti hit­tanár. — Második a: történeti osztály, amely Fraknói Vilmos ne­véről van elnevezve s növendékei a római műemlékek mellett főként a vatikáni levél­tár anyagát kutatják. — Harmadik a: Nedves falak szárazzá tétele „áramló levegő“ módszerével. Teljes jótállássá! vállalja, felvilágosít ássál és díjtalan költségvetéssel szolgál: Sclaulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. dolta, hogy mint magyarnak elsősorban nem­zetét kell szolgálnia. Visszatért Budapestre, ahol újból elfoglalta elárvult katedráját. A római egyetem azonban nem egyezett bele Gerevich professzor végleges elvesztésébe, hanem megállapodott vele, hogy minden esz­tendőben egy félévig a római egyetem mű- történeti tanszékében is tort előadásokat. Mikor a magyar kormány a nagy küifölü metropoliszokban felállította a „Collegium Hungarieum“~okat, a római kollégium igazgatójává Gerevich Tibor dr.-4 nevezte ki. Szükséges volt, hogy éppen a római kollé­gium vezetését olyan emberre bízzák, aki nemcsak tudós, hanem ugyanolyan mérték­ben művész is, mert a római kollégium ke­retében művész akadémiát is szerveztek, ahol a fiatal magyar festők és szobrászok legjobbjait nevelik. Gerevich professzor az­óta félévet Rómában, félévet pedig Pesten tölt és mind a két egyetem mütörténeti tan­székét vezeti. Olyan szerep ez, amely felmér­hetetlen fontossággal bir a jövő magyar mű­vészet kialakulása szempontjából. És Gere­vich professzor, az egy személyben tudós és művészember, bámulatos éleslátással végzi feladatát. ELőitéletmentes objektivitásával, jövős tisztánlátásával és csupasziv egyénisé­gével sokkal közelebb áll a vérbeli művé­szek, mint az egyetemi professzorok típusá­hoz. öröm hallgatni, ahogy beszél. — A modern művészet az antiretorikum irányába fejlődik, aminek természetes vele­járója a végtelen leegyszerűsödés. A mai mű­vészet nem imitálja a valóságot, hanem ujjá- teremti azt: kreatív művészet: ez, amely uj valóságot te­remt a meglévőből. Ezt a törekvését elsősorban egy uj stílus megteremtésével akarja elérni. Az uj stílus szétrombol minden régit és uj szépségeket teremt: a mai ember igazi szépségét. Ez a törekvés mentes minden akadémiai iránytól, de nem ismeri el azt az esztétikai felfogást sem, mely szerint a nyugtalanság, az ecsettel való szertelen csapkodás jelenti az uj stílust. A mai ember uj stílusa nyugodt harmó­niára és a szépségek átértékelésére törek­szik, mivel egy autó vonalaiban s a modern tech­nika többi vívmányában is meglátja azt a. szépet, amiből megteremtheti a maga uj va­lóságát. , Az emberiség mai, uj helyzetében nem a fejetetején, hanem végre a lábán akar állani s a kialakuló uj művészetet ennek a lábraállásnak a szolgálatába akarja állítani. — Az uj művészetnek ezért mai mondani­valókat kell adnia, nem pedig az archeoló­giái képtárak másolását. Ma már ott tartunk, hogy a modern mai művészetet meg tudjuk különböztetni a blöff tői: az üres semmitmon- dástól. Neve is van már ennek az uj művé­szetnek: „novecento", amely olaszul XX. szá­zadot jelent, ahogyan a korai renesszánszt quattrocentonak, a későbbit pedig cinpuecen- tonak nevezték. „Accadémia D’Unghe?m“ — Ez a hitvallás a Magna Cirrtája a rómaf főiskolai osztály, amely az olasz nyelvsza­kos középiskolai tanárok kiképzését végzi. A magyar középiskolákban ugyanis kőtelezővé tették az olasz nyelv tanítását s ehhez Ró­mában képezik ki a tanárokat Negyedik osz­tály a: művészeti, az akadémia legnépesebb osztálya, amely az erre a célra épitett külön müvésziház- ban van elhelyezve. A múlt esztendőben tizen­nyolc magyar festő és sobrász dolgozott, ezen az osztályon, legizmosabb, legígéretesebb tehet­ségei a fiatal magyar gárdának. A római ma­gyar müvéezház most rendezte a velencei nem­zetközi kiállítás keretében első reprezentatív ki­állítását hatalmas sikerrel. Egyenesen szenzá­ciószámba ment ez a kiállítás, annyira, hogy az olasz kormány maga is vásárolt egy Aba- Noyák-képet a római modern állami képtár részére. Ezenkívül Szőnyi István, Patkó Károly, Molnár C. Pál és Pácay Pál képeinek volt jelentős sike­re. Ezek a nevek ma már a fiatal magyar festők elitgárdájához tartoznak. — A müvésaház növendékei egyébként a ma­gyar kormány ö-sztöndijával mennek ki Ró­mába. Az ösztöndíjak kiosztása minden eszten­dőben pályázat utján történik 8 rendszerint a haladó, művészi tekintetben a baloldal felé orientálódó fiatalokba esik a választás. Ezeknek van ugyanis a legnagyobb szükségük az olasz klasszikus művészet kiegyensúlyozó erejére, hogy megtalálhassák azt az uj stílust, amely a mai ember uj művészetének valóság­teremtéséhez vezet. Ezekkel a fiatalokkal nagy szeretettel foglalkozunk, g én a magam részéről erősen hiszem, hogy a magyar festészet újjászületése a római mű­vészbálból fog elindulni. Kassa értékes, egyéni lelke — A hazatérés régóta érzett örömével érkez­tem Kasára, mert itt az igazi otthonom: kassai vagyok. Apám a régi. világban az itteni reális­kola igazgatója volt s negyvennyolc esztendő­vel innen indultam el, a régi Sörház-uccábói- Esztendők után hazatérve nagy örömmel talál­tam rá a régi kassai lélekre, amely itt fészkel a régi, szép kassai házak között e rányomta bé­lyegét minden kőre. A legnagyobb örömöt az jelentette számomra, hogy Kassán ismét kezd életre kapni a festészet, amelynek itt oly hatalmas tradíciója van. A XI. században Prágáig, Nürubergig, Tirolig, Velencéig, Kasán volt a legkiválóbb festőiskola és a Renesszánsz formáit, törekvéseit talán se- holsem értették meg annyira, mint a kassai fes­tőiskolában. Éppen ezért, mivel itt olyan mély gyökere van a festészetnek, fel szeretném vetni azt az ötletet, hogy retrospektív kiállítást kellene rendezni Kassán, amely három csoportra osztva felvonultatná az egész kassai festészet történetét. Első csoport j volna a középkori é■? a barokk-művészet, a má­sodik csoport a XIX. század alkotásai tennék Klimtovitstól Bercziu- Gyuláig, a harmadik cső-, portba pedig a modern festészet értékeit kellene 1 osztani, melyet Kassán a korán elhunyt Kőváry Szilárd indított el. Társadalmi bizottságnak kellene alakulnia, amely összeszedné a kiállí­tási anyagot s azt hiszem, hogy Budapestről is szívesen idekölcsönöznék a kassai festők ottlévő képeit. A kiállítással kapcsolat­ban vetített képes ismeretterjesztő előadásokat kellene rendezni a régi kassai művészetről az európai irányok és stílusok keretébe illesztve. A magam részéről szívesen működnék közre ezeken az előadásokon, sőt a kiállítás rend esésében is hajlandó len­nék aktiv részt venni. Remélem, hogy a retrospektív kiállítás gondola­ta kedvező fogadtatásra fog találni Pollik mu- zeumigazgatónál is, akiről sok szépet hallottam s akinek Kassa művészeti élete sokat köszön­het. Ha Pollák igazgató is felkarolja ezt a gon­dolatot, akkor remélem, hogy együtt fogjuk láthatni a kasssai kiállításon a trecento, a quattro- cento és a novecento művészetét és egy rövid időre ismét felfrissül a régi kassai mesterek ^.levegője, amely most is leng az ódon Orbán-torony körül. — Merem állítani egyébként, hogy van külön kassai lélek, melyet tovább kell fejleszteni. Kassának megvan a maga egyéni arca, amely a bustáktól a rétig egyformán néz ránk mindéníhomnan. Jellemző erre a kultúrával mé-t lyen átitatott kassai lélekre, hogy a legtöbb hí­res magyar műtörténész Kassáról indult el: kas­sai volt. Henzknan, Miskovszky, Varjú Elemér, Kemény Lajos, sőt még Petrovics Lajos is Kas­sán nevelkedett. De nemcsak műtörténészeket, hanem nagy Írókat, nagy színészeket, nagy fes-: töket is adott már Kassa a magyarságnak, annyira kultúrát lehel itt műiden. — Ami még külön megütötte a szememért Kassán, az nem más, mint néhány uj épület, amiket az utóbbbi esztendőkben építettek Kas­sán s amik valóságos remekei a modern építé­szetnek. Különösen OeJschlagcrr Kazinczy-uccai orto­dox zsidó templomát, valamint a most épülő Kereskedelmi- és Iparkamaráját kell felemlí­teni, melyek ndbilis arányaikkal biztosan ható harmónikus vonalaikkal és monumenta­litásukkal szinte látványosságtszámba men­nek. Merem állítani, hogy Oeleohláger értékesebb tudásu építész, mint Kozma, akinek az Imaház- uiccai zsidó temploma már nem olyan sikerült alkotás. Oelscihlágeren kívül még Gyulay az, akit nagyratartok a kassaet építészek közül. — Az érthető lokálpatriotizmustól függetle­nül is izzig-vórig kassainak érzem magam. A római egyetemi növendékeimtől a szigorlatokon mindig megkérdezem a kassai Dóm szárnyas Erzsébet-oltárát, amely a maga nemében a világ egyik legtökéletesebb alkotása s amit úgy kell tudni ok mint a Szent Péter-teanplo<mot vagy a Notre Dámot­— Kassai barátaim olyan szeretettel fogadtak, mintha csak tegnap mentem el volna közülük s mit tagadjam: két nap alatt annyira kassaivá alakultam vissza, h-ogy egyik eete, mikor a Sohalkház-beli lakásom felé tartottam, elgon­dolkoztam kissé s egyszer csak azon vettem magam észre, hogy a Sőrházmccán járok .., Mint valamikor, régen... Kelembéri Sándor. LEGÚJABB SPORT AZ ÚJPESTET Érsekújváron óriási érdeklődéssel várják Érsekújvár, szeptember 6. Hétfőn különösen nagy napja lesz az óreetkujvári sporté leinek. A ma­gyar bajnok Újpest játszik Érsekújvárod. Teljesen komplett „bombaesapattal". Csak természetes, hogy ez a kisvárosi viszony­latok között példátlan anyagi áldozatok árán meg­szerzett attrakció lázba hozta nemcsak Érsekújvár­nak. hanem egész Délszlovemszkómak sportközön- eógét. Telefonon, táviratilag, expr esszébe vetekben rendelik meg Lamport titkárnál a számozott jegye­ket e nem csoda, hogy péntek délutánra a számo­zott jegyek jelentős része elfogyott, úgyhogy az ÉSK elnöksége alkalmi tribün felállításának a gon­dolatával is foglalkozik, hogy a pálya a nagy töme­gek befogadására alkalmassá váljék. Az Újpest felállítása a következő: Acht; Kővágó, Vogl III.; Borsányi, Voleutik, Vág; Ströck, Auer, Stofián, Spiíz, P. Szabó. Amennyiben a vasárnapi Ambrosíama elleni mér­kőzésen megsérült Spitz nem játszhatnék, úgy he­lyette Kvasz, a genfi torma hőse fog játszani. Az Újpest vendégszereplése nemcsak egyedül­álló sportszenzáció lesz, hanem nagy társadalmi esemény, mert a világhírű vendégek tiszteletére az ÉSE társasvacsorát fog adni. , Érdekes, hogy a város teljesen a nagy esemény halasa alatt áll, úgyhogy legalább 4—5000 főnyi íözöneég látogatására lehet számiitaim. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom