Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-06 / 203. (2424.) szám

0 rPIWMtMAGtARHIRLAP 1930 szeptember 6, szombat. MATÜSZEVSKA- HALINÁ KONOPACKA kegyelmes asszony, a diszkosz világbajnoknöje mindenáron győzni akar Prágában „A diszkoszvetés nem lér össze a házassággal4i — A világhajnohnő a magyarokról és jövendő terveiről — Lemond az atlétikáról és tenniszezni iog Prága, szeptember 7. Aki sem könnyű, sem pedig nehézsúlyú at­létikával nem foglalkozom, a diszkoszvetést mindmáig összekapcsoltam képzeletemben azzal a híres, izmos, karcsú szoborral, ame­lyet egy ógörög szobrász mintázott a diszkosz­vetőről, pár ezer év előtt. Ma azután kényte­len voltain elképzelésemet sürgősen revideál­ni és az antik szobrot, behelyettesíteni egy karcsú, izmos nőalakkal, akinek Gret.a Garbó frizurája, nevető szeme és szája van. Ez az aktuális, élő diszkoszvető világbajnoknő IXal- ina Kanopaeka, Matuszevski lengyel pénzügy­ük raszter felesége, aki a könnyű atlétika női olimpiászáira érkezett Prágába. A világbajnoknő excellenciás asszony, nagyon szerény, egyszerű szobában lakik a Hotel Imperialban. Amikor jelentkezem, egy francia nő fogad, valószínűleg a társalkodónője. Várni kell, mert az excellenciás asszony fürdik, fürdő után masszírozzák, de félórán bellii szivesen fogad. Körülnézek a szobában, alapos rendet­lenség, az ágyak nyitva vannak, elég sivár millió, csak az asztalon pompázó piros-fehér rózsacsokor pihentető, szinés folt a szürke­ségben. A peroek gyorsan uralnak ? már itt is van a fiatal, 172 centiméter magas, 27 éves, por- cellánarcu asszony, fekete pa,nn-bársooy pizsama nadrágban, amely fölé egy háromnegyedes, vörössel tar- kázott, török mintás kabátkát visel, mezítlá­basán, papucsban. Újságíró — fordul felém élénken — írja meg, kérem — mondja gyorsan és nevetve — hogy nyerni akarok, győzni, föltétlenül győzni. Még sohasem akartam ilyen makacsul győzni, mint Prágában és sohasem féltem még ennyire. Nem vagyok kitűnő formában és az ellenfe­leim erősek. Mióta férjhez mentem, egyre rosszabb kondícióba kerülök, mert egyre kevesebbet trenírozok. Hiába, ha az ember már egyszer férjhez -ment, nem szentelheti magát teljesen a sport­énak. Nem is állok ki többet, ez az utolsó verseny, amelyen résztveszek, az utolsó harc a győzelemért, azért oíy fon­tos nekem ez a győzelem. Komoly ellenfeleim vannak, az amerikai Co- peland, a japán Hitomi, a svéd Sweáborgésa németek is erősek. De én győzni akarok — ismételgeti újból erősködve — győzni utoljá­ra. Aki egyszer belekóstolt a győzelembe a sportban, az nem tud többé lemondani róla, teljesen hatalmába keríti a sportolót a győ­zelmi vágy, akár a kártyást a játékszenve­dély. Hallom, hogy a magyarok is eljönnek. Na­gyon, nagyon örülök nekik, hiszen kezdők még a női atlétikában, de ép­pen ezért szeretném, ha eredményt tudnának elérni az édes magyar asszonyok. Úgy szeretem őket, Magyarországot és Bu­dapestet, a Margitszigetet, mindent, ami magyar. A férjem, mint tudja, magyarországi követ volt, mielőtt pénzügyminiszter lett és buda­pesti tartózkodásunkra gyönyörűséggel gon­dolok vissza. — Kiket tart legerősebbeknek a női atléti­kában ? — Elsősorban a kanadaiakat és amerikaia­kat, azután az angolokat. Csodálatos, hogy a finn nők atlétikája mennyire a férfiaké mögött marad. A magyar férfiatlétika egészen kitűnő, kár, hogy a női atlétika iránt még olyan kevés az érdeklődés. Nálunk Lengyelországban általában gyengébb az atlétika, viszont elementáris, állandó és ál­talános érdeklődés kiséri. Pesten áttértem a tenniszre, a diszkoszt majd­nem teljesen elhanyagol team, ha nincsenek komoly ellenfeleim, akkor mindjárt megcsap­pan trenírozó kedvem. — Mi a véleménye a miniszter urnák a dúszkoszvetésről ? — A miniszter urnák a diszkoszvetésről nagy véleménye van, el van tőle ragadtatva, de csak addig, nsig 89-et dobok. Mihelyt nem javítok rekordot vagy rekordon alul maradok, mindjárt le­sújtó véleménye van a könnyű atlétika eme ágáról. fis mivel diszkosz vetésben a rekordot kevés tréning melleit nem lehet tartani, elhatároz­tam. hogy végleg áttérek a Ion neszre, leírni sz­ila jnok nő szeretnék lenni. De eiőbb, persze, amint mondottam, győzni akarok, meg aka­rom tartani a világbajnok-női címet. Ehhez ra­gaszkodom. Egy költő hírlapi.ró kollégám így szokott nyilatkozni a művészetrőla kávéházi asztal­nál: „Aki egyszer egy 39—40-es wurfot csi­nál, az megengedheti magának, hogy sokáig 31—32 méteres wurfokat csináljon, mégis na­gyobb diszkoszvető lesz, mint aki mindig kidobja a 38-at, de ennél többet soha.“ Hát Matuszevski-Konopacka excellenciás asszony egyszer már megcsinálta a nagy, el­határozó wurfot Amsterdamban, most már megengedhetné magának a kisebb wurfokat is, akkor is igazi, hamisítatlan diszkoszvető maradna, de lehet, hogy Prágában legyőzi önönmagát és még néhány centiméterrel megjavítja a saját rekordját. Szenes Erz»i. ütőn kommunista törvényhozót tartóztatott le a rendőrség a kommunisták prágai tüntetésén Betiltott ttsiaffiunista tüntetés több letartóztatással és egy sebesüléssel Prága, szeptember 5. A vörös segély prágai szervezete tüntető gyűlést kivett össze a ma­gyarországi kommunistákkal való szimpátiája kifejezése céljából. A prágai rendőrség ter­mészetszerűleg betiltotta a szeptember 4-ére tervezett felvonulást, mire a csehszlovákiai kommunista párt törvényhozói „nyiivános“ parlamenti klubülést hívtak össze, amit a rendőrség szintéin betiltott. Mint a Rude Prá- vo jelenti, a tilalom dacára tegnap este több százfőnyi tömeg verődött össze a vinohradyi Mi rovó námesti nevű téren. Steiskalova sze­nátornő a vinohradyi színház előtt mintegy száz főnyi hallgatósághoz beszédet intézett. Néhány perc múlva a rendőrség Steiskalovát letartóztatta s azonkívül több személyt is őrizetbe vett. Ugyanakkor a térnek a templom körüli ré­szén heves demonstráció folyt. Itt Hodiinova képviselőnő, majd Mikulicsek szenátor né­hány száz főnyi tüntető előtt beszélt. A rendőrség úgy Mikulicseket, mint Hodi- novát letartóztatta. A tüntetők ezután a színház melletti kis uc- cán át a Fochova sugárútnak tartottak, hogy a Vencel téren levő muzeum felé jussanak. A rendőrség, írja a Rudé Právo, másfelé volt elfoglalva s itt teljesen tehetetlennek bizo­nyult. Egyes rendőrök azonban rávetették magukat a menetre, kardot rántottak és egyikük kardlappal megsebesítette egy tüntető fejét. A tüntetőknek a Vencel térre való vonulását kettős rendőrkordon akadályozta meg, amely a rögtönzött tüntetést pár pillanat alatt szét­szórta. Névieíem költő levele a ruszinszkói Tomi-bál messze Nyugat aranyvárosába Cívis Psseksensss annyira elhasalta már magát a bennszülöttek közöii, hogy a civilizációt összetéveszti a racionalizációval — Csak gyilkos ganyja nyilait lövöldözi már aj környezetére Prága, szeptember 5. A Vecerai Ceské Siovo mai száma egy ruszinszkói csehnek a levelét közli. Mi is közöljük, hadd gyögyör- ködjék benne a szlovenszkói és kivált a ru­szinszkói olvasó. íme a levél, szószerinti, hű fordításiban, jottányit sem teszünk hozzá, de nem is veszünk el belőle: „Kedves uram, bevallom, hogy mi európai emberek, akik már évek óta Rusziuszkón vagyunk kényte­lenek élni, már nem is értünk meg jól minden cikket, amely a Ceské Slovóban megjelenik. Bizonyára az az ezer kilométer teszi, amely önöktől elválaszt bennünket, hogy elvesztet­tük a képességet az önök viszonyaiba beleél­ni magunkat és hogy alig ködösen tudjuk csak elképzelni a nyugati racionalizációt. Bizonyá­ra minden újdonság, amire eljut hozzánk, önöknél már öreg, múló. de mi örömmel fo­gadjuk. Hiszen tudjuk, hogy az óhaza üdvöz­lete, az otthon illata s ezért megbecsüljük. Arról, hogy hazanézhessünk, álmodni sem lehet, hiszen az utazás mondjuk Pisekbe 250 koronába kerül s ezt a mi államalkalmazotti gázsink nem bírja el. így meg kell várnunk, amíg azok a találmányok eljutnak hozzánk s örömünket leljük abban, hogy a bennszülöttek is mennyire el vannak ragadtatva tőlük. Amikor tavaly karácsony táján Técsőn az egyik kirakat mögött megjelent egy bábu, amely fej-ét mozgatta, szemeit forgatta s a lá­nyokra kacsintgatott, két községi hajdú nem győzte szabaddá tenni az átjárót, annyira meg- tömte az uecát Tócső. lakossága. Vagy amikor Ungvár fővárosban színes villanykörték las­san megvilágították ezt a feliratot: „Prodáza ovoce prí vlastnim plozeni Mor-esa Aipifelbauma Söhne“. az itteni zsidókat is valósággal ki­verte a láz. Aki látta, hogy órákig el tudtak álldogálni a felirat alatt, csak a pajesziiket .kunkoritva. elismeri, hogy ez a reklám való­ban szuggesztiv és hatásos. IVli ilt elmarad­tunk, de szikla nem vagyunk. A civilizációs technika magja nálunk is termékeny talajra hull- S olyan dolgok is vannak itt, amelyeket, nyugaton sem kellene elvetni. önöknél a vitás esetek elintézésére bírósá­gok vannak, nálunk mulatságokon intézik el azokat s ezért mindjárt mulatságot rendez­nek, mihelyt elszámolni való van. A legé­nyek megisszák pálinkájukat, ettől bőbeszé­dűek lesznek (nemcsak a politika az ékesszó­lás szülőanyja) s aztán megy már a dolog. Az egyik husánggal a kezében folytat eszmecse­rét, a másik fejszét hoz s a kocsma úgy fest a diszkusszió után, mintha nehéz gránát rob­bant volna benne. A mulatságok igen hasz­nosak az üvegeseknek, asztalosoknak, kőmű­veseknek és sírásóknak s ezek a foglalkozási ágak itt a legjövedelmezőbbek is. ön nem hiszi el nekem — és mégis igaz, — hogy a Munkács melletti Kölosény faluban vasárnap a célból rendeztek, táncmulatságot, hogy a bíró fivérének kiüssék-a másik, utolsó sze­mét! Az elsőt tavaly verték ki, ugyancsak mulatság alkalmával. Vasárnap a legények kiadták a jelszót, hogy Ivánka nem maradhat félszemü s valóban minden ütés csak egy irányba sújtott: a szemre. S Ivánka tudta, hogy a legények szemet vetettek az ő sze­mére, de azért elment a mulatságra. Most a kórházban van. Ha a doktorok megmentik a szemét, mihelyt kijön a kórházból, újból lesz mulatság...“ Eddig a levél, amelyet az uj idők szarkasz­tikus hangú Ovidiusa küldött a ruszinszkói Tomi-ból az ő Rómájába: Prágába. Csodá­latos: Ovidius szarkazmusáért s még egyéb­ért, erkölcstelen szerelmeiért került a Fekete tenger szirtes partjára, a vad barbárok közé s a számkivetés mély melankóliára hangolta szivét. A mi szóbanforgó költőnk azonban, aki — vájjon ki mondaná meg, milyen okok­ból dobták a ruszinszkói barbár népek fojto­gató karjai közé? — szóval a mi szóbanforgó egyelőre névtelen költőnk csak félig busong a nyugati racionalizáció után, amelyet már csak ködösen Ind elképzelni, sőt már emlékezni is csak ködösen tud rá, mert szem mell áthatóan összetéveszti a civilizációval. Mig Publius Ovidius Nas-o, a római aranyifju csak a cívis Romanus és kissé arbiter elegantíarum Őszinte .s leküzdhetetlen megvetésével sújtotta a Fekete-tengermelléki barbárokat, de nem ócsárolja őket, addig a mi poéta anonymus- unk, a cívis Pisekiensis egész tegez mérgezett hegyű nyilat lövel a barbár bennszülöttekre. S ami a legkétségbeejtőbb: a messzi Róma, úgy látszik, nem tudja elfeledni haragját 8 nem hívja vissza szám kivetéséből szomorú és szarkasztikus fiát. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába. Olaszor­szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17. II. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvéte- lezzük. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12, III. em. eszközöl. — Pozsonyi szerkesztőségünk és kiadóhivata­lunk uj cime: Pozsony, Lőrinckapu-ucca 17 (Cen­tral-passage) II. eom. Telefon: 27-87. Magyar kriiilmsok is részivesznek a prágai kongresszuson Budapest, szeptember 5. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonon jelenti: A Prágában szep­tember 19-én és a következő napokon tartan­dó nemzetközi kritikus kongresszusra a ma­gyarországi kritikusok szövetsége is meghí­vást kapott. A kongresszus napirendjének leg­fontosabb pontja a nemzetközi szövetség alapszabályainak a megvitatása és elfogadá­sa lesz. A budapesti napilapok színházi és ze­nekritikusainak képviseletében a prágai nem­zetközi kongresszuson Sebestyén Károly, Kállay Mkiós, Pünkösfhy Endre, Stella Adorján, Péterffy István és Ejmitz Sándor fog résztvenni. — Masaryk elnök fölkeresi Madách sírját. A Tisková Kancelária Slovenská jelentése szerint Masaryk köztársasági elnök szep­tember 12-én és a következő napokon Dél- szlovenszkót fogja meglátogatni. Útja során felkeresi Zólyom, Losonc városokat, továbbá Füleken a zomácedénygyárat és még igen sok más községet. Az elnök Alsósztregovát is útba ejti és ott kegyelettel fog adózni Ma­dách Imre emlékének. A belügyminiszté­rium által kidolgozott útiterv szerint Masa­ryk elnök Madách sírjára koszorút fog he­lyezni. — A pozsonyi magyar konzulátus közli, hogy szeptember 8-án, Kisasszony napján a konzulátus zárva van és feleket nem fogad­nak. — Elkobozták a Vola Ludut. Nyitrai tud órí tónk jeleníti: Az országos keresztényszocialista, párt szlovák Lapját, a Nyitrán megjelenő Vóla Ludut az államügyészség elkobozta. Az elkobzás ellen a kiadóhivatal fellebbezést nyújtott be. A lapból uj kiadást adtak ki az elkobzott rész kihagyásával. — Házasság. Vichor Etus és ifj. Sütnegh János folyó hó 7-én délelőtt tartják esküvőjüket Párkány­ban. (Minden külön értesítés helyett.) — T. Előfizetőink és Olvasóink szives figyelmébe! MRitán Lexikonunk első kiadá­sa már teljesen elfogyott, T. Megrendelőink szives türelmét kérjük, mert második ki­adásunkat csak f. hó 15-ike után szállíthat­juk. Siessen előfizetni, miig második kiadá­sunk készlete tart! — Szabadlábra helyezték Varga Elemért. Székes­fehérvárról jelentik: A vádtanács a mai napon Varga Elemér szabadlábra helyezéS'ét rendelte ©L A bírósági határozat indokolása szerint a várható büntetés nagysága nem indokolja a fogva tartást. — Négyszázeves magyar gimnázium. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A mezőtúri gimnázium szeptember 24-én fogja ünnepelni fennállásának négyszáz éves jubi­leumát. Az ünnepségeket a mezőtúri öreg diákok egyesülete rendezi s azokra az egész magyar értelmiség fölkészül, hogy a jubi­leumot méltóképpen megünnepeljék. — Szántás közben értékes műemléket vetett ki az eke. Nagymarosról jelentik: Egy föld­műves szántás közben egy 85 centiméter hosz- szu, három kilogram súlyú nagyon jő állapot­ban lévő diszes alabárdot talált. Az alabárd diszitményei olasz hatásra mutatnak, mert az ornamontumok között a pápai tiara s egy kar­dinális kalap szerepel s a két díszítmény szallaggal van elválasztva. Az értékes leletet a Nemzeti Muzeum szerezte meg. Varjú Ele­mér múzeumi igazgató szerint az alabárd a XVII. századból való s az bizonyára valame­lyik püspök testőrének a díszfegyvere volt. — Hrozny cseh orientalista megfejtette a initan- ni-nép ékirását. A Veeerni Őerícé Siovo szerint. Hrozny Frigyes dr. egyetemi tanár, a kiváló cseh orientalista, aki annakidején nagy feltűnést kel­tett a botita. nyelv megfejtésével, most a mitanui- uióp ékirását fejtette meg. A mifcanni-nép ókori indiogermán nemzet volt, amely Mezopotámiában ólt 6 kirí áriájának sok vonatkozása volt a biblia több nagyfonltoeságú eseményéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom