Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-05 / 202. (2423.) szám
1980 szeptember 5, péntek. S T>RKGAI-A\A<AARHlRLAr* COS TES-LINDBERGH-GRONAU jelentős békevacsorája Newyorhban Német-banda közeledés a nagy repülőutalt után — Codós folytatja Cosíes megkezdett útját Mi tesz az 50 miUió frankkal? Newyork, szeptember 4. Tegnap est© Newyorkban nagyjelentőségű francia- német közeledés történt, amikor Costes és Bellonte Wolker polgármester és Lind- beirgh ezredes társaságában megjelent a Grc/:i au német repülő és társainak tiszteletére rendezett ünnepélyen, amelyet a nev/yorki németek rendeztek. Amikor a francia repülök a Roosevelt-szálloda íoga- dóterjnébe lépték, ahol a németek üléseztek, a jelenlévők viharos lelkesedéssel fogadták a franciákat. Valamennyi német felemelkedett helyéről és a franciákkal együtt a marseillaise éneklésébe fogott. A francia himnusz eléneklése után a német. és a francia repülök melegen megszorították egymás kezét és általános kézszorítás követte a vezetők barátkozását. Gronau német óceánrepülő francia beszédet mondott., majd Wolker polgármester rövid nyilatkozatában kifejtette, hogy ez a német-francia amerikai összejövetel nagy- jclentőségii lépés a béke utján. A világ legnagyobb repülőinek találkozása és az j általános békehangulat életének egyikI legszebb napját jelenti. Costes, Lindbergh és Gronau sokáig együtt maradtak még a szívélyes ünnepségen. A francia pilótákat tegnap délután fogadták Newyork városházán. A városháza bejáratától a szállodáig vezető utón tengerészek, katonák állottak, akik mindenütt a legnagyobb tisztelettel fogadták a franciákat. A rendőrség csak nehezen tudta visszatartani a lelkes tömegeket, amelyek a kordon mögött sűrűn ellepték a járdát és szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadták Costest és Bel Ion tét. Lindbergh fogadtatása óba Newyork nem látott hasonló lelkesedést. Este a két francia repülő Lindbergh vendége volt. Costes és Bellonte ma Texasba röpül, majd vasárnap vagy hétfőn visszaérkezésük után Hoover köztársasági elnök fogadja őket. A: két francia repülő feleségei a jövő hét elején Xewyorkba utaznak. Két-három hót múlva Codos francia repülő, Costes legjobb i barátja is Amerikába megy, ahol Bellonté-1 ! vei együtt megkísérli, hogy rekordidő alatt visszarepüljön Amerikából Európába. Erre az alkalomra Costes kölcsönadja neki „?“ nevű pompás repülőgépét, amely magántulajdona. Furcsa számítások Paris, szeptember 4 Jelentettük, hogy Costes és Bellonte körülbelül 50 millió frankét nyernek sikerült utjukkal. A Maiin ma közli, hogy ebből az óriási összegből a francia kincstár különböző adók és vagyonleadások jogcímén pontosan 24 millió frankot fog levonni. Mivel az 50 millió frankot Amerikában is megadóztatják és a vagyondezsma ott sem sokkal kisebb, mint Franciaországban, a pilóták az óriási összegből nem sokat takaríthatnak meg, ha nem kapnak adókedvezményt. Mint ismeretes, Franciaországban csak a Nobel-dijat nem adóztatják meg, minden más jutalmat vagy dijat megadóztatnak. A francia sajtóban máris polémia j indult meg arról, vájjon Costes jutalmait I adómentessé kell-e tenni vagy sem. A leültig munka és megértés Jegyében kendte meg tanácskozásait az ütüdlk magyar diákkongresszns Grosschmid Géza, Törköly József, Szilassy Béla és Tarján Ödön a kisebbségi diákkérdés nemzeti és szociális Jelentőségéről beszéltek a megnyitó ülésen — „A közös nehéz múlt és nehéz Jövő közös munkára hozza össze az öregeket a fiatalokkal" Losonc, szeptember 4 (Saját tudósítónktól.) Szerda délelőtt 10 órakor a losonci városháza dísztermében megkezdődött az ötödik csehszlovákiai magyar diákkongresszius a losonci magyar főiskolás egyesület rendezésében. Hetek munkája előzte meg a nevezetes országos diákösszejövetelt, amelynek résztvevőit igazi magyaros vendégszeretettel fogadta az agilis rendezőbi- zottság és Losonc város magyar közönsége. Az elnöki emelvényen foglaltak helyet a védnökök: Grosschmid Géza dr. szenátor, Szilassy Béla dr. szenátor, Tarján Ödön mérnök, vezérigazgató és Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő. A diáké gyesül eteket ötven delegátus képviselte Szlovenszkó és Ru- szinszkő minden részéből. Jelenvoltak még többek között: Sörös Béla ref. teológiai, igazgató, Kövy Árpád ref. lelkész, Illveiaivy V. Aladár tanár, Scherer Lajos tanár, A Mi Lapunk szerkesztője, Havas V. tanár, Nagy Iván dr. főtitkár, Márton Pál titkár, Győry Dezső és Simándy Pál írók. A hatóság képviseletében Kompis János főbiztos jelent meg. Duka-Zólyomi Norbert megnyitó beszédében üdvözölte a kongresszust, a jelenlevő védnököket. s hálás köszönetét fejezte ki Gillcr János dr. tartománygyűlési képviselőnek 3zért az igen értékes támogatásért, amelyben a kongresszus rendezőit részesítette. Grosschmid Gésa beszéde A védnökök közül a társadalmi nagybizottság elnöke: Grosschmid Géza dr., szenátor, üdvözölte elsőnek a főiskolás ifjúság kongresszusát. Rámutatott és példákkal igazolta, hogy a háború utáni zűrzavarban az ifjúság Európa-szerte szél séges felfogások felé hajlott. A fiatalság egyszerűen nem fogadta el az életet úgy. amint az elébe tárult. Változást kívánt és kíván, esetleg a társadalom többségének, de különösen az öregebbek akarata ellenére is. Innen van az, hogy a szélsőséges oélok kitűzői utján könnyen elcsábítható, — innen van az is, hogy lelki hányódásai közben — amint azt Heinrich Mann a német ifjúságra vonatkoztatva megállapította — csalódásai okozta kétségbeesésében egyesek közülök sokszor az öngyilkosságba, vagy az el- züllésbe sodródnak. Ennek a vergődő és nem egyszer más formákban is végzetes elhatározásokra vezető lelki állapotnak és meghason- lásokat előidéző magatartásnak az az oka. hogy ez a mai, az életbe kilépő fiatalság gyűlölettel telitett jelszavak korszakába n nőtt fel, ez az érzés lépett az objektív gondolkodás helyébe és emellett, ez a vezetésre törekvő ; ifjúsági intelligencia a háborús kurzusokról j többnyire csak hézagos, felületes tudást vitt magával ebbe a harciba. Éppen azért nem bírál, csak Ítél. Ez az állapot vezetett oda, hogy egyesek megállapítása szerint, a reformáció kora óta, nem volt, állítólag, oly mély szakadék apák és fiuk között, mint a háború előtti és háború utáni nemzedékekben. Ezért lett azután, a másik oldalon, a pesszimizmus úrrá az öregebbek jórésze fölött és fejlődött dogmává Európa feltartózhatatlan pusztulásának gondolata. Az idő azonban mindennek orvosa. A lepergett 12 év alatt az ifjúság is, lassan bár, de mégis önmagára talál és az öregebbek fájdalma enyhül. Az ifjúság, ha még tétovázva és különböző utakon is, de tényleg keresi az igazi célt: a harmonikus élethez vezető utat. Nem többé a gyűlölködő felelősségre vonásban, de a belátás és komoly munka utján és ennek láttára az idősebbekben is fokozódik a megértés és a méltánylás az ifjúság törekvései iránt. Példa erre az itteni főiskolás magyar ifjúságnak az elmúlt évben kifejteti csendes, de intenzív munkája, melyet a felnőttek társadalma a kisebbségi sorsból fakadó fájdalmaknak, csapásoknak és nehézségeknek a jövő nemzedék életétől való elhárítása céljaiból türelemmel, kitartással és bizalommal támogat. Ezért létesült az úgynevezett társadalmi nagybizottság, ez a célja és feladata és ma már ezt az egész magyar főiskolás fiatalságunk látja, tudja és átérzi. A közös nehéz múlt és nehéz jövő így közös munkára hoz össze, ennek kimélyitése a kongresszus feladata és ennek sikere érdekében biztosítja a kongresszust az „öregek“ együttérzéséről és az együttes munkára való további készségéről. TÖRKÖLY: A nemzeti gondolat nem ellensége a szociális fordulatnak A lelkes helyesléssel fogadott beszéd után Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, az ifjúsági nagybizottság ügyvezető elnöke üdvözölte lendületes szavakkal a kongresz- szust. — Azt kiváujuk — mondta többek között —. hogy a mi nemzetünk fájának legyen sok bimbója, amelyek egy boldogabb jövő virágát hordják magukban. Amelyik nemzetnek nincsen ifjúsága, az a nemzet elveszett. Szeretném, ba ez a konferencia szó riális igazságban egységes lenne. Ennek a szociális gondolkodásnak a szolgálatába kell beállítani mindent. Ez legyen minden megnyilvánulás parancsszava. A nemzeti ' gondolat n«m akarja megölni a szociális gondolkodást Akarjuk, hogy á szeretet bevonuljon a gazdasági életbe. Én látok egy utat s módot arra, hogy ezek a feltételek megvalósuljanak. Nevezetesen a szövetkezeti munkában. Ez alá kell tömöríteni mindent s akkor a krisztusi eszme megvalósulhat. Ha az ifjúság rájött arra, hogy nincs exisztenciája. rá kell jönnie arra is, hogy itt az önsegély révén a szövetkezeti eszme megvalósítása az első feladat. Széchényi mondta: Ami keveseknek lehetetlen, az sokaknak nagyon könnyű, össze kell fogni a magyar ifjúságnak nemzete érdekében. SZILASSY BÉLA ifjúságunk legégetőbb problémájáról A mélyhaiásu beszéd után Szilassy Béla dr. szenátor emelkedett szólásra. — Az élethez való lehetőségeket — mondotta többek között csak a nemzeti eszme keretén belül találja meg a magyar ifjúság. Ez álljon minden ifjúsági mozgalom tengelyében. Hiába minden idea, ha a magyar ifjúság az egye teán ékről kilépve neon tud elhelyezkedni az életben. Az ifjúság legfontosabb és legégetőbb problémájának az életben való elhelyezkedést tartom, és tudón:, hogy ha az ifjúság objektíve szétnéz maga körül, meg fogja látni, hogy az életben való boldogulásának egyedüli útját csak a nemzeti gondolat és nemzeti jövő határain belül találhatja meg. Hogy a tanulóifjúság miképpen fog boldogulni, exisztenciát találni, az még előttünk, felnőttek előtt is nehéz kérdés. S ha az ifjúság most nem foglalkozik ezzel a problémával, akkor bizonyára tanulmányai befejezte után kell azzal foglalkoznia. örömmel látom a sarlósok vándorlásait, mert ez alkalmas arra, hogy a fiatalság a saját szemével lássa meg a mai életet, amelyben majd neki el kell helyezkednie. TARJAKI 0D0N az egységes munka föltételeiről Szilassy Béla dr. nagy tetszéssel fogadott beszéde után Tarján Ödön vezérigazgató beszélt a pozitív diákmunka lehetőségeiről. — Az ifjúsági elnök szavaiból indulok ki. — úgymond — aki az egységes és pozitív munka megvalósítását kívánja. A megértést, az egységet csak akkor tudjuk biztosítani, ha nyíltan foglalkozunk a kérdéssel és szembe nézünk minden problémával, ami ellentétet jelenthet. Ennek az útját úgy találhatjuk meg, ha azokat az igazságokat keressük, amelyeken az ifjúsági munka felépülhet. Én azt vallom, hogy sem ok, sem lehetőség nincs arra, hogy az ifjúság között szakadékok nyíljanak. Hiába építünk légvárakat, hiába indul meg az ifjúság olyan eszmék után, amelyeknek a megvalósítása kisabbségi helyzetünknél fogva lehetetlen. A szociális problémák igazságában egységeseknek kell lennünk. A tényleges helyzet az, hogy se a felnőtteknek, se a fiatalságnak itt és ma nincs semmi hatalom a kezében. Kisebbségi sorsban vergődünk, a hatalom mások kezében van. Minden félreértésnek az lehetett az oka, hogy az ifjúság nem volt tisztában az erőviszonyokkal. Tisztán kell látnia pedig a lehetőségeket, amely tisztánlátás boldogulásának az alap- feltétele. Én is minden munka megvalósítását a nemzeti eszme megvalósításán keresztül látok elérhetőnek. Lehetetlen dolog az, hogy mi, akik minden hatalomból kirekedtünk, tűhegyünk azokon, akik a mai berendezkedés minden előnyét élvezik. Mindenki azzal a gondolattal hagyja el Losoncot, hogy az egyedüli ut a magyar nemzeti öntudat kiépítése. Fontos, hogy az összes kérdéseknek végre őszintén és nyíltan nézzünk a szemébe. Akkor jő munkát végezhetünk. A diákdelegátusok üdvözlő felszólalásai A leikés éljenzéssel fogadott beszéd után Duka-Zólyomi Norbert elnök megköszönte a jóakaratai és hasznos útmutatásokat. Szükségünk vau — mondotta — azokra a tanácsokra, amelyeket a tapasztaltabbak adnak az ifjúságnak. Ebben az ételemben indítjuk meg jövő esztendei munkánkat. Majd az egyes diákegyesületi delegátusok vezetői üdvözölték a kongresszust. Pál Sándor a losonci magyar akadémikusok egyesülete, Vályi Kornél a brünni Corvinia, Oswald László a prágai Makk, Décsi Béla a pozsonyi Makk, Kavasch Jenő a brünni Makk, Bállá László a kassai főiskolások, Dobosy Imre az érsekuj- vári, Dénesdy Pál a komáromi, Weinberger Tibor a rimavölgyi, Gál Sándor az ipolysági diákegyesület, Kovács József a losonci ref. teológia, Rády Elemér a prágai Prohászka-kör és Zsemlye Károly a főiskolások népszövetségi ligája nevében mondottak lendületes, gondolatokban gazdag üdvözléseekt. Baross Zoltán a Sarló nevében többek között a következőket mondotta: — Az érsekujvári megegyezés óta minden ellentétet áthidal közöttünk — a legelJenke- zőbb elvi felfogási csoportok között is — a nemzeti érdiekek védelmében való feltétlen együttműködés. Most, amikor a Sarló tagjai két hé Lg járták a szlovenszkói és ruszinszkói magyar dolgozó tömegek földjét, a gazdaságilag leromlott és nincstelen magyar falut, az igazság tiszta világával látjuk, hogy az osztály- harc, a magyar kizsákmányoltak küzdelme a jobb és igazságosabb életért, nemzeti harccá, válik nálunk. A Sarló magyar szocialista diáksága nevében arra kérem a losonci kongresz- szust, hogy az egy éve kötött diákegységet a különböző irányok között a kisebbségi magyar ifjúság nemzeti és haladó gondolatának a jegyében újítsa meg. Jó munkát. Vass László a budapesti Bariba Miklós Társaság nevében üdvözölte a kongresszust. üdvözlő táviratok A kongresszus ezután elhatározta, hogy üdvözlő táviratokat meneszt Masaryk köztársasági elnöknek, a csehszlovák egyetemek rektorainak, Szüllö Géza dr. és Szeiű-lvány József képviselőknek és pártvezéreknek, Eo- lota János képviselőnek, az iskolaügyi miniszternek, a tartományi elnöknek, Móricz Zsig- mondnak és Ivodolányi Jánosnak. Táviratban üdvözölték a kongresszust: Ffeiffer Miklós dr. és Jankovich Marcell drKármán sírjának megkoszorúzása Néhány adminisztrációs kérdés elintézése után az ifjúság testületileg kivonult a református temetőbe, ahol Kármán József sírjának megkoszorúzása következett. A koszorú letételénél Horváth Zoltán losonci akadémikus mondott eszmékben gazdag beszédet, majd Duka-Zólyömi Norbert is magasszinvonalu beszédben tett fogadalmat a korán elhalt magyar iró sírjánál. Délután az ifjúság jogi, kulturális és gazdasági bizottságai tanácskoztak.
