Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-04 / 201. (2422.) szám

■ 1930 szeptember 4, csütörtök. fk magyar nemzeti párt nógrádi pártelnökeinek Értekezlete — Sziiassv Béta, Giiier János és Fodor Jeni Irözérdeitü előadásai Losonc, szeptember 3. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti párt nógrádi körzete augusztus 31-én Szi­laissy Béla szenátor, országos elnök elnöklé­se mellett pártelnöki értekezletet tartott, amelyen a körzet elnökségén kívül a közsé­gi pártszervezetek elnökei nagyszámban vettek részi. > Szilassy Béla szenátor a nógrádi magyar gazd-atársadalom elitjét képező s a falvak sorsát irányitó pártelnökökhöz nagyszabású beszédet intézett. Nagy vonásokban ismer­tette a mezőgazdaság világválságának kö­rülményeit s rávilágított azokra az össze­függésekre, amelyek az egyes világrészek és államok között a gazdasági krízist ered­ményezik. ; A felciarabolt Európának a mai elzárkó­zó'tte ágában fennmaradnia nem lehet , — mondotta többek között. — Azok az álla­mok, melyek nem vettek részt a háborúban, termékeikkel elárasztják az egész világot s ezekkel a versenyt nem tudják felvenni a többi, a háborúban részivett országok. A semlegesen maradt országok a mezőgazda­sági fejlődés terén hatalmas lépéssel halad­tak előre. Ezek az országok ma urai a vi­lágpiacnak, míg a többiek alig tudják le­küzdeni a gazdasági válságokat. Azután rátért a csehszlovák köztársaság­ban dúló gazdasági válság ismertetésére, majd megjelölte azokat a módozatokat, me­lyeket a magyar gazdatársadalomnak kö­vetnie kell a mostani válságos időkben. Kü­lönösebben háTom célravezető utat ajánl:; 1. Piaci megfigyelő 'szervezet létesítése; 2. a termelésnél alkalmazkodni kell a . piac, illetve a forgalmi élet kívánságaihoz s 3. oly intézkedések létesítése, hogy a ter­melő az áruját el tudja juttatni oda, ahol az értékesítésre lehetőség mutatkozik. Majd részletesen kifejti a három pontban összefoglalt irányelveket. Bejelenti, hogy rövidesen megteszi a szükséges lépéseket, hogy j a testvérpárttal egyettembem Prágában egy piaci megfigyelő szerveit létesítsenek. Végül foglalkozott a mezőgazdasági hitel kérdésével s hitelszövetkezetek létesítésére buzdította a gazdákat. A széles horizontú közgazdasági ismere­tekre s gyakorlati tudásra valló előadás az intelligens hallgatóságra mély hatást gya­korolt. Az összegyűlt pártelnökök hálatelt szivvel mondottak köszönetét Szilassy Béla szenátornak a válságba jutott magyar gaz­datársadalom érdekeinek felkarolásáért. Az elnöki megnyitó után Giller János dr. tartománygyülési képviselő, a magyar nem­zeti párt nógrádi körzetének elnöke, emel­kedett szólásra. A tőle megszokott elokven- ciával a magyar kisgazda társadalom meg­szervezésének a történetéit s az azóta le­folyt tiz esztendő heroikus küzdelmét idéz­te a hallgatóság emlékezetébe. Majd azok­nak a pártelnököknek és párt-elöljáróknak, akik tiz év óta lankadatlan buzgósággal, magyar fajuk iránti törhetetlen hűséggel és ragaszkodással látják el nehéz feladataikat a községi szervezetek élén, mint a nógrádi körzet elnöke ; elismerését és köszönetét tolmácsolta az egész körzet magyarsága nevében. Ezek a derék férfiak, akik nemcsak a párt­nak, hanem az egész magyarságnak tiszte­letreméltó értékei, a következők: Ágoston Samu, Árvay Imre, Ander Béla, Bolyós Persi Lajos, Bőn a István, Csúsz An­tal, Dombrovszky József, Faltinszky János, Huszár János, Jaosmenyik József, Lörincz József, Karczag Miklós, Kasza Balázs, Ko­vács József, Kovács Zsiga Lajos, KucseTa András, Lengyel János, Nagy Antal, Nagy Flórián, Rubint János, Süli Alajos, Sípos Ferenc, Tóth Antal, Ujj Antal, Végh Sán­dor és Zólyomi János. A jubiláló pártelnököket az országos párt­vezetőség nevében Nagy Sándor, országos pártigazgató üdvözölte lendületes beszéd­ben s további lelkes és kitartó munkára buzdította őket. / p A pártelnökök részéről Árvay Imre rappi és Karczag Miklós pinci kisgazdák köszön­ték meg az üdvözlést s fejezték ki köszöni tűket a párt élén álló vezetőség minden egyes tagjának a magyarság érdekében ki­fejtett áldozatos és önzetlen tevékenységű­ként. * I A pártelnöki értekezlet tárgysorozatának legidőszerűbb pontját, a mezőgazdasági ter-| mékek együttes értékesítésének kérdését ! Fodor Jenő, a magyar nemzeti pár* mező- I gazdasági szakosztályának ügyvezető alel- nöke ismertette. A tudós elméleti szakisme­reteivel és a gyakorlati gazda tapasztala­taival megtartott előadás felölelte mindazo­kat a kérdéseket, amelyek a mai kor mező­gazdáját, de különösen a szlovenszkói ma­gyar gazdákat a legközelebbről érintik. A nagytfointosságu előadást legközelebb teljes terjedelmében ismertetni fogjuk. Azután Kristóffy Sándor pártigazgató be­terjesztette az Ipoly-folyó szabályozására, az ipolymonti községek adócsökkentési akció­jára és egy zöldségtermesztő és értékesítő szövetkezet létesítésére vonatkozó javas­latait. A javaslatok fölött értékes vita in­dult meg, majd egyhangúlag elfogadták az előterjesztett javaslat ok at A színvonalas és tanulságos, a magyar gazdatársadalom gazdasági érdekeivel gya­korlatilag foglalkozó értekezlet után a résztvevő gazdák a Vigadó-szállóban társas ebédre gyűltek össze, ahol a gazdákkal együttérző iparosság nevében Vitovszky József iparos inézett üdvözlő beszédet a gazdáikhoz. Egy vegyigyár fizetésképtelensége. 'A Met- rvpress jelentése szerint a zsolnai „Magúra" vegyigyár (tulajdonosa: Mérő Emil) fizetés- képtelenséget jelentett be. Aktíva 0.4, passzí­va 0.9 millió korona. Kiegyezési kvóta 35 százalék. Csehszlovák ---bolgár kereskedelmi tárgya­lások. Bulgária legutóbbi vámemelése a cseh­szlovákiai ipari exportot nagyon fájdalmasan érintette, ezért a belföldi gyáripari érdek- szervezetek a kormánynál állandóan sürgetik a csehszlovák—bolgár vám tarifaszerződés megkötését. Kwiatkowsky lengyel kereskedelemügyi miniszter szeptember 7-én Prágába érkezik. Délelőtt az ismeretlen katona sírjára koszorút fog elhelyezni, majd kollégája, Matousek mi­niszter társaságában megtekinti a mintavá­sárt. A lengyel miniszter péntekig marad a köztársaság területén s közben meglátogatja a gyárvárosokat és Pozsonyt is, valamint a Tapolcsányban tartózkodó köztársasági elnök­höz is ellátogat. Az uj kamarai törvény ősszel a parlament elé kerül. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvénytervezet s annak indokolása tel­jesen elkészült s a kormány valószinüieg az őszi ülésszak idején benyújtja azt a parla­menthez. A javaslat alkotmányos tárgyalása azonban későbbi időre marad. A bajor üvegipar segítséget kér. A bajor üvegipar igen nehezen viseli a közeli cseh üvegipar versenyét s ezért az üveggyárosok a kormánytól államsegélyt kérnek. Lengyel lap a varsói konferenciáról. A „Kurjir Warszav?ky“ a varsói konferenciáról írott .cikkében ennek nemzetközi jellegét emeli ki. A 100 millió lakost számláló agrár- állam-blokk nem hagyható figyelmen kívül. Ez államok földmüveslakossága vásárlóképes­ségének emelése igen nagy hatást fog gyako­rolni egész Európa, sőt az egész világ keres­kedelmére és iparára. A nemzetközi acélintézet kongresszusát ez- idén szeptember 14—20-ika között Prágában tartják meg. A tárgyalásokon ennek az ipari szakmának legkiválóbb képviselői vesznek részt az egész földkerekségről. A nyugati ál­lamok acélkirályai vasárnap különvonattal érkeznek Egeren át. A tárgyalások 15-én, hétfőn kezdődnek a csehszlovákiai mérnökök házában. A hivatalos körök részéről Matousek kereskedelemügyi miniszter és Baxa dr. fő­polgármester mond üdvözlő beszédet. Hétfőn este bankett lesz a vendégek tiszteletére. A tárgyalásokat kedden folytatják. Szerdától szombatig a vendégek körutazást tesznek a köztársaság nagyobb ipari központjaiban s szombaton visszatérnek Prágába. Az acélki - rályok Szíovenszkót nem fogják megláto­gatni. A gazdasági válság által fenyegetett ipari üzemek segélyezése. Egyes szlovenszkói la­pok jelentése szerint Matousek kereskede­lemügyi miniszter szlovenszkói körútja alkal­mával az újságírók előtt azt is kijelentette volna, hogy a kormánynak a terve az, hogy a közgazdasági válsággal sújtott egyes ipari üzemeket is segélyezni fogja, amennyiben megvan a garancia arra, hogy a segélyezett üzem a saját erejéből képes magát fenntarta­ni. Hogy a konmánysegélyt milyen formában fogják adni, illetve, hogy eddig mi történt emez akció készítésére, arról a lapok hall­gatnak. Ráilmamatör Hideg elektronsugárzás Az elektroncsövek kaiiódiszálainak izzítása nagy energiapazar!áesa] jár, mert az átadott energia egy része — mint, meleg — elvesz és csak igen kis hányada használódik fel az elektronok kilövel­léséihez. Ez az energiapazarlás minden körül­mények között fennáll, teljesen mindegy, hogy a kátéd felmelegítése mivel történik. E nagy pazar­lást különböző módon próbálták ellensúlyozni, de nem nagy eredménnyel. Úgy látszik, mintha a hideg fény használata válna szükségessé, mert akkor nem lenne meg a lehetősége annak, hogy az energia egy része, mint hő, a környezetnek átadassák. A természet csodálatos jelenségei már sok uj dologra tanították meg az emberiséget. Mint figyelmeztető kéz, most is előttünk lebeg a nyári esték titokzatos lid ércfénye, az ide-oda röpködő szentjánosbogár kísérteties mécsese. A hidegfény tehát nem lehetetlen, hiszen a termé­szet kínálja föl a sötét éjszakák csalogató fény­játékában. Már sok tudós próbálta megfejteni a hidegfény titkát, de még gyakorlati eredményt egyik sem tudott felmutatni. Hasonló a helyzet a hideg elektrónsugárzás kérdésénél is. Az árbócok csúcsán, a magas gyár­kémények tetején gyakori jelenség a Szent Elunó tüze. Ennek a magyarázata az elektromosságban jól ismeri csúcsba tás. Ha egy elektromossággal megtöltött gömbre hegyes fémes,ucsőt helyezünk, akkor az elektromosság a fém csucsor át a levegő­be kiárandik. Az elektroncsőnél is az a fontos, hogy létre tudjuk hozni a hatódból kiáramló elektromosságot. .’ Szent Elrnó tüze példájára a kötődőt íémcsucsuak kellene kiképezni s akkor az elektromosság kiáramlani, még fűtőtelepre sem lenne szükség. Sajnos, a próbálkozások egye­lőre nem sok jót Ígérnek. A tudomány azonban nem pihen. A folytonos kísérlete zések mindég újabb és újabb lehető­ségeket tárnak fel a kutatók előtt. A pozsonyi születésű Lénárd fényelektromoe kutatásai biztató < redménvekkel kecsegtetnek. Szerinte ha egy ne­gatív elektródra erős fényt bocsátunk. akkor az elektródból elektronok a pozitiv elektród felé fognak röpülni. Különösen akikor következik ez V'. ha negatív elektród aJikároéei, p. o. kAMujjn, nátrium, rübidium sth. Lénárd szerint tehát a kadódra bocsátott fény hatására az elektronok az amód felé repülnek éppen úgy, mint mikor a hato­dot melegítjük. Itt csak az a nehézség lép fel, hogy az erős fény megint energiapazarlással jár. Gazdaságosan ez a kérdés valószinüieg csak a hideg fénnyel oldható meg. A hideg elektronsugárzást mesterséges utón kü­lönleges fogásokkal próbálják létrehozni, pedig maga a természet ezt a kérdést már régen meg­oldotta. Ki nem hallott még a rádióaktiv anya­gokról? Ezek olyan tulajdonsággal rendelkeznek, melyek a kérdés könnyű megoldását sejtetik. A rádióaktiv anyagok, miimt például a rádium is. minden külső beavatkozás nélkül elektronokat bocsátanak ki magukból. Csábitó megoldásnak látszik az izzószálat rádióaktiv anyaggal bekenni. Pedig a dolog nem ilyen egyszerű. A rádióaktiv anyagok ugyanis háromféle sugarat bocsátanak ki. Az „alfa" sugarak a héliumgáz pozitívtőltésü atóraijaiból állanak, a „béta" sugarak elektrőnok, mig a „gamma" sugairalk szapora rezgésszámai étérhullámok. A feladat tehát csak akkor volna megoldható, ha az alfa és gamma sugaraik ki­sugárzását megakadályoznák vagy pedig haladási irányuk megváltoztatásával a béta sugaraktól el­választanák. Ezt a valóiban áthághatatlannak lát­szó akadályt még nem sikerült az útból eltávolita- ni, tehát a hideg elektrónsugárzás problémáját még rádióaktiv anyagokkal sem sikerült meg­oldani. Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudjuk. Egyet azonban megállapíthatunk, hogy a nyug­talan tudomány még sok meglepetést tartogat számunkra. Rádióhírek Az erfurti bíróság egy gyárat, mely házalók utján ..zavarmentes" készülékeiket terjeszteti, egy ilyen készülék visszavételére kötelezett, mert a panaszos igazolni tudta, hogy a gép maga is zava­rokat idézett elő. Izta-ntl szigetének ezidőszerint csupán egy más­fél kilowattos állomása van. mely majdnem kizá­rólag a hajókkal tart fenn összeköt tetőst. Az állam most azt tervezi, hogy egy második leadó! is épít­tet. mely 16 kilowattos lesz. Ez már a szórakozta­tást szolgálná s októberre készen kellene lennie. A prágai nj stúdiót már építik a Weimbergeto. A falak vasszerkezete már készen áll e most kerül sor a tetőre. Azt remélik, hogy még ez év decemberében megindulhat a közvetítés az uj stúdióból. Arturo Ferrarin, az olasz sportrepülő, legköze­lebb mikirofonriportot fog leadni az olasz állomá­soknak egy Milánó feletti repülése közben. Mivel Ferrarin egyike a legvakonérőbb pilótáknak, buk­fenceinek és halálugrása inak lefolyását is vázolni fogja. A finn előfizetők száma a legutolsó statisztikai kimutatások szerint 90.232. Toulouse újabban nem az eddigi 380.7 méteres hullámhosszon közvetít, hanem följebb került, 384.4 méterre és ennek következtében erősen in- terferál Genovával. A bázeli uj adóállomás előreláthatóan a jövő héten kezdi meg üzeneteit. Az uj adóállomást, mely 500 Watt energiával egyelőre 318.8 méteres hullámhosszon fog működni, a bázeli egyetem fizikai intézetében állitották fel. 25 kw-os rövidhullámú adót építenek a fran­ciáik St. G orma in en Laye mellett a postaügyi mi­niszter, Malarme határozatára. Az adó aktualitását a jövő évben Vincenneeben megnyíló gyarmati kiállítás fogja megadni. Ennek a nogyerejü rö­vidhullámú adónak a célja, hogy a gyarmatoknak szánt leadásokat közvetítse, a főváros és a gyar­matok közt létesítendő müsorcsere szolgálatában álljon. Az előmunkálatokat már megkezdték. # Rádióüzenetek M. J. Nagy kapós. Pontos választ nem tudunk adni, miután nem írta meg, milyen készülékekről van szó. így csak általánosságban írhatunk a Leclanóhe — elemekről. Az elemek feszültsége kb. 1.7 Volt. Hosszabb használat után az elemek kimerülnek, feszültségük 0.8—1.2 Voltig süllyed, de pihentetés után ismét emelkedik 1.5—1.6 Voltig. Tehát egyenletesen — pedig a rádiónál ez a legfontosabb — neon szolgáltat áramot. Azon­felül ha nagyobb feszültségre van szüksége óriási mennyiségű elemet keli kapcsolnia, ami tekintve az elemek terjedelmét igeu nagy helyet igényel. Abban az esetben, ha rádióját csak időközönként, rövid ideig használja lehetséges Leclanohc eleme­ket alkalmazni, de ha huzamosabb ideig akarja üzemiben tartani, akkor nem ajánljuk. — B. B. Kassa. 1. Teljesen mindegy- 2. Hogy antennája kábel antenna, vagy tömör dróthuzal, az szinha- tás tekintetében teljesen mindegy. — H. M. Mun­kács. Csak transzformátoros erősítőt használjon és ne ellenállásosat, de még ilyet is csak egyet, mert hangszóróvételínél már az is éppen eléggé torzít. — N. B. Kassa. Érintkezési hiba van vala­hol a készülékben. A bizonytalan érintkezés okozza a lámpa időnkénti kialvását. Tessék pon­tosan átvizsgálni. — Amatőr. Valószínű, hogy a tekercsben kontaktushiba lesz, mert más nem idézheti elő a leirt jelenséget. — K. J. Ungvár. Levele nem vándorol papírkosárba, hiszen a rá­dióamatőr rovatot azért nyitottuk, hegy olvasóink-- nak díjmentes és szakszerű felvilágosítással szol­gáljunk. A hangszóró rajzot jónak találjuk, de egylámpás vagy két rácsos lámpáju vevő után nagy hangverősséget ne várjon tőle. — M. M. Kassa, Az ilyen típusai hangszórókat házilag igen nehéz elkészíteni és rendkívül pontos munkát kíván. Ugyancsak majdnem lehetetlen készen megkapni az elkészítéshez szükséges speciális anyagokat. — K. B. Kassa- Ha az an ód telep kí­sérlet is befejeződött, akikor örömmel vennénk, ha egy részletes, úgy az elkészítést, mint pedig a karbantart ást és működést, ismertető cikkben összefoglalná az eredményeket. — G. G. Nagy- mihály. A kérdezett erősítő nem más, mint egy egylámpás transzformátoros erősítő, amely szá­razelemekkel dolgozik és az elemek e készülékbe bele vannak építve. Ha kimerültek, természetesen azokat is pótolni kell, mert hiszen az erősítéshez szükséges teljesítményt a semmiből nem vehet­jük. Hogy a készülék mit tud, csak azt mondhat­juk, hogy annyit, mintha a detektoros vevője után egy egylámpás erősítőt kapcsolna. — J. J. Pozsony. A kistöltövel legfeljebb három cellát tölthet egj'szerre. tehát már a tizvoltos telepét is két részletben kell töltenie. — T. J. Pozsony. A visszacsatolás azért szűnik meg, mert az antenna a csillapítást nagyon megnöveli. — B. G. Pozsony. A kérdezett vevő nem rossz, ha jól megcsinálja, valószinüieg fog vele külföldi állomásokat is hal­lani. azonban a készülék nem lesz nagyon sze­lektív. Körjegyző. Abban teljesen igaza van. hogy a váltóáramú hálózati készüléleknél és nuódpöt- lókná.1 a transzformátor utján teljesen le va­gyunk választva a hálózatról, ha tehát ily készü­lék után fejhallgatóval hallgatunk, az erősáramú hálózat feszültsége csak akkor okozhatna bajt, ha a transzformátor prirnér és szekundér tekercsei között, átütés lenne. Megbízható gyártmányú anód- pótlóknál azonban ilyentől igen kelj tartani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom