Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-30 / 223. (2444.) szám

5 1930 szeptember 30, kedd. T^A:<IMyV\ACfcffi.HrRliaS> Tardieu Hitvallást tett a francia nékepolítika mellett A francia mezőgazdaságot nem fenyegeti válság — A szerződések védelme P á r i s, szeptember 29. Tardieu a norman­diai Alenconban nagy beszédet mondott a francia mezőgazdasági helyzetről, majd érin­tette az ország külpolitikai problémáját is. Büszkén és elégedetten sorolta föl azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány minisz­terelnöksége alatt a mezőgazdaság fellendíté­sére foganatosított és bejelentette, hogy elha­tározott szándéka különféle technikai és pénzügyi rendszabállyal a mezőgazdasági ter­mények árait lehetőleg teljesen stabilizálni. Nyomatékosan hangoztatta, hogy mezőgazda­sági politikájában a parlament mindig egyhan­gúan követte és igy több, mint rosszakarat, ha egyesek szemére vetik, hogy a „drágaság politikáját szervezi44 meg. Áttérve a külpoliti­kára, Tardieu föltűnő tartózkodást és önmér­sékletet mutatott. Franciaország nem gondol arra, hogy a jól megfontolt és a kamara szá­mos szavazatával megerősített békepolitikát megváltoztassa. Ez a politika nem improvizá­ció. Az időközben lejátszódott események ter­mészetesen bizonyos korrektúrákat tesznek szükségessé, amelyeket a külpolitika elvégez anélkül, hogy irányát megváltoztatná. Fran­ciaország békét akar a biztonság garantálása, a döntőbíráskodás és a lefegyverzés segítsé­gével. Ha a francia politika más népeknél nem talált mindig osztatlan tetszésre, ez nem annak a jele, hogy hibás volt és Franciaor­szág a jövőben is változatlanul ki fog tartani a békeszerződések mellett, mert tudja, hogy a béke alapját jelentik. A prágai tüntetések utóBiulláinaE. Kivizsgálják, hogy ki szabotálta a rendőrigazgató parancsait Prága város tanácsa állítólag nem szavazta meg Baxa lopolgármesier intervencióját a német Hím elűzése érdekében — Az Emberi Jogok Ligája a prágai zavargások ellen Prága, szeptember 29. Az elmúlt heti prágai zsidó- és németellenee tüntetések — amint az várható volt — a pénteki erőteljes hatósági be­avatkozás után elültek már csak a vasárnapi sajtóban vertek hullámokat. A prágai lapok sorra kezdik.most citálni a külföldi sajtót s résziint vád formájában olvassák rá a prágai U'oca fejére, részint pedig éles hangon polemi­zálnak vele. Vizsgálat isdtil a rendőritsziviselők körében? A tüntetések utóballámaiként kell regisztrál­nunk a Lidové Novimy egy vasárnapi híradását. A lap „A nendőrigazgatő parancsait nem hajtották végre?44 címmel többek között a következőket Írja: „A prágai tüntetések alkalmával általában megfigyelték, hogy a rendőrség az első napokon nem lépett fel úgy, ahogy az szükséges lett vol­na. Most a vizsgálat során igen aggályos tényt állapítottak meg. Azt mondják, hogy a rendőrigazgató mindjárt az első nap szigo­rú parancsot adott, hogy a zavargásokat energikusan elnyomják, de egyes rendőrtiszt- viselők állítólag nem törődtek ezzel a pa­ranccsal s megdöbbentő jóakarattal viseltet­tek a tüntetők irányában. Most vizsgálat tárgyát képezi, hogy ki szabotálta a rendőr- igazgató parancsát. A bűnösöket szigorúan meg fogják büntetni. De már most is több oldalról odahatnak, hogy a bűnös tisztvise­lőket vizsgálat alá vonják“. Karéi Capek a tüntetésről Igen kiábrándító, kivált a tüntetők szempont­jából, most post festa, amit a Právo Liduban lepleznek le a „Zwei Herzen in % Takt“ cim.1l film eredetéről. Tudvalévőén ez a film az, amely tizenhét hétig merészelt futni a Passage-mozi vásznán állandóan telt házak előtt e még ma is futna, ha... a prágaiak meg nem unták volna, hogy esténként betereljék őket ennek a német beszélőfilmek a provokatív előadásaira. Igaz ugyan, hogy — amint erre Karéi Öapek a va­sárnapi Lidové Noviuyban Írott cikkében rá­mutat, — nincsen tisztázva, hogy ki kényszerí­ti erre a derék prágai népet. „Ha a cseh Prága hónapokon keresztül — írja öapek — német filmhez jár, kissé hamisan hangzik, ha a lapok ma azt ír­ják, hogy a cseh Prága tiltakozik a német film ellen. Ha a cseh Prágának nem tetszenek a német filmek, nem kell megvárnia, amiig Baxa főpol­gármester ur vagy a cenzúra lép föl ellenük. Elegendő, ha az igen tisztelt publikum nem fog tódulni oly készségesen a megtekintésükre. Senki sem fog Prágába olyan filmeket hozni, amelyeken csak veszítene. Amennyiben uccai tüntetésekkel akarják eldönteni azt, hogy mit szabad és mit kell Prágában a cseh közönség elé terjeszteni, az, hogy úgy mondjuk, kissé sértő a publikumra, mim fiba nem tudná mama felismerni, hogy mit nézzen meg s mit kerüljön el. Ha a tüntetők nincsenek tudatában ennek a kínos dolognak, elvárhatnék, hogy rájönnek erre az újságok. D(. úgy látszik, hogy a prágai sajtó jelentős részében ezúttal me­gint komolyan csődöt mondott valami. A cseh közönség teljesen a maga igazában len­ne, ha határozottan azt követelné, hogy cseh nyelven kivan ja a látni- és hahanivalóját. Úgy tömik nekünk, hogy ilyesvalamai valóban léte­zik. Eszünkbe jut, hogy jó. egészen elsőrendű színvonalú színházaink vannak. Kérem, ezek a színházak ásitoznak az ürességtől. A cseh színházak kétségbeesett válsággal küz­denek, noha egyenesen olajat izzadnak, hogy cseh nézőket csábítsanak épületeikbe. Nem len­ne ez a krízis, ha ez a nemzeti, öntudatom pu­blikum, amely spontánul a német filmek ellen pro testált, ugyancsak hasonlóan spontán rerné- di/umot keresne a cseh színházakban44. „Csodálatosan egyel Ion h ■'zafias újságíró sem akadt — folytatja néhány sorral lejebb — aki a megsértődött nemzeti öntudatot a legközelebbi színházi jegypénztárhoz vezette volna. Például a Nizza-kávéház kivert abla­kaitól nem messze volt oda az ut. Itt valami szörnyen nem stimmel. Úgy lát­szik, hogy azoknak a bizonyos lapoknak távolról sem fűződnek oly tüzes érdekeik a cseh színművészeihez, mint a német szín­ház előtti demonstrációkhoz. Azt hiszem,, hogy a mi helyünk nem annyira a német színház előlit, mint a cseh színház­ban van. Hölgyeim és uraiim, akik nem kí­méltek fáradságot Prága cseh jellegéért de­monstrálni, az a hely várja önöket. Talán bebizonyít iák, hogy komolyan gondolták ama szórójukat a csehül hangzó szó után. De nem leplezzük, hogy a prágai tünteté­seken olyan dolgokról és érdekekről volt szó, amelyeknek már semmi közük sin­csen semmiféle filmhez. Ez azonban már egészen más fejezet, mely­ből egészen más és távolról sem örvendetes dolgok folynak. Minden uccai kravál, akár egy karéj kenyérért vagy politikai célokért folyik, hosszabb árnyékot vet, mint amilye­neket a lobbanékony nép el tud képzelni. Ezek az árnyékok eljutnak a határontul- ra, de a legmélyebb és legszoimonubb ár­nyék nekünk marad: az, hogy cseh embe­rek a prágai uccákon verekedtek a cseh­szlovák állami végrehajtó hatalommal a kormánylapok és pártok egyetértő kiálto­zása közepette. Nos, üti a legégetőbb a felelősség kérdése, amelyet nem lehet és nem szabad azzal el­intézni, hogy a prágai uoca visszakapja vil­lamosainak normális zörgését és esti loholá- sát a német vagy amerikai filmgioesek után/4 Ai inkriminált Zwei Herzen int VTakt plágium Jirásek elbeszéléséi? Eddig szól Karéi Csapek cikke s lényegé­ben egybemarkolja azt a sokfelé ágazó szá­lat, amely a prágai uccáit még mindig befon­ja. Térjünk vissza azonban, amihez kiindul­tunk: a Zwei Herzen lm SA Takt-hoz. Egy Iván Sark nevű cikkíró ugyanis a Právo Liduban kideríti, hogy ez a német film, me­lyet több mint 300.000 ember, tehát úgyszól­ván egész Prága végignézett, de amely ellen egyszerre csak ttüntetni kezdtek, mert ,sér­tegette a cseh nemzetet44, nem német, hanem — cseh eredetű. Ere­dete pedig nem kisebb emberhez nyúlik vissza, mint a legnagyobb cseh nemzeti Íróihoz: Alois Jirásekhez! Nos, a filmben foglaltatott sértések — irtja a Pr. L. — nem lehetnek olyan szörnyűsége­sek, mert megállapítást nyert, hogy ez az egész film másolata Jirásek Alajos el­beszélésének és éppen ezekben a napokban figyelmeztették erre Hanus Jelineket (Jirásek vejét, ismert cseh irót), az elhunyt nagy iró végakaratának teljesítőjét, aki — mint érte­sülünk — lépéseket tesz a film librettistája és rendezője ellen a szerzői jog megsértése címén. Az tehát még nem volt ezen a világon, hogy Alois Jirásek provokálja a cseh nemzetet! — kiált föl a. Právo Lidu. Kafkáék éles határozata A német munka- és gazdasági közösség párt­ja prágai körzetének elnöksége tegnap ülést tar­tott és határozatot hozott, amelyben legmélyebb sajnálatának ad kifejezést afölött, hogy a zavargások első napjaiban a közbiz­tonsági szolgálat szemmelláthatóan csődöt mondott. Köszönetét fejezi ki egyik képviselőjének, Kaf­ka dr. egyetemi tanárnak, ismételt energikus in­tervencióiért, amelyek a hatóságokat hatható­sabb intézkedésekre késztették. Érdeklődéssel tekintenek a Slávik dr. behigyminiezter által be­jelentett vizsgálat elé és elvárják, hogy felelős­ségre vonják azokat, aki bűnösek az intézkedé­sek elégtelenségében. Tiltakoznak a prágai városi tanács kétértel­mű nyilatkozata ellen, amely Prága város jó- hirének éppen úgy árt, mint ahogy e város német polgárait veszélyezteti. Végül leszögezi a nyilatkozat, hogy a német munka- és gazdasági közösség pártja a legener- gikusabban fogja követelni az okozott kárnak az állam részéről való megtérítését. A kár: eddig 550.660 kor. Mára hivatalosan meg álla pilóták a tüntetések által okozott kárt. Ablakokat és kirakatokat 170.000 korona értékben törtek be, a többi anyagi kárt 150.000 koronára becsülik. Azok a kiadások, amelyek az államot a rendőri és csendőri készültség megerősítése révén érték, 230.000 koronát tesznek ki. A tüntetések tehát eddig, mint megállapíthat­ták 550.000 koronába kerülnek. A pankráci vizsgálati fogházban 19 tüntető ül. Hat ellen közülök közerőszak bűntettének vád­ját emelik, a többiek csak kisebb deliktnmok miatt fognak felelni. A vizsgálati, fogságban lé­vők hármánál boxereket találtak, egy negyedik­nél fiz követ, egy ötödiknél téglát és egy hato­diknál tőrt. Helyeselte-e a városi tanács Baxa intervencióiét? A Právo Lidu a leghatározottabban azt állít­ja, hogy a sajtóban elterjedt hírekkel szemben Prága város tanácsa nem sorakozott föl Baxa főpolgármesternek „a szláv Prága“ érdekében történt intervenciója mögött, azaz a belügyminiszternél tett azon intervenció mögött, amely német filmeknek Prágából való kitiltását célozta. A városi tanács a lap szerint nem tudott semmit az intervencióról, nem sza­vazott fölötte és az intervenciót nem hagyta jó­vá, ellenben Baxa dr.-t a városi tanács legutóbbi ülésén józan városi tanácsosok egész sora figyelmez­7 ulajdóriképpen miért is használnak gyufát? A gyufa nemcsak rosszul világit hanem veszélyezteti tulajdonát, sőt életét is Egy PALABA elem zseb­lámpájában erős és állan­dó fényt szolgáltat. Ne felejtse el. tette, hogy sokkal inkább kötelessége lett volna Prága nyugalmával és biztonságával törődni. Az e!se ítélet A bíróság egyébként ma már felelősségire s vont egyes tüntetőket, akiket a legutóbbi napokban fogtak le. Lan János 21 éves asz­talossegédet tiltott gyülekezés, kihágás és ha­tósági közeg megsértésének vétsége miatt vonták felelősségere. A vádlott a terhére rótt deliktumokat tagadta- ellenben a tanú­ként kihallgatott rendőr a leghatározottabban felismerte benne azt az embert, aki az Obst- markon a tüntetések alkalmával sértegette a — A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsár- pangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fe­hér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány arc- szin, kedvíelenség a természetes „Ferene Jó­zsef44 keserliviz használata által sok esetben elmulnak. Az orvosi világ a legnagyobb elis­meréssel nyilatkozik a magyar Ferenc József vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszeriizletekben kapható. rendőrséget. Lant a kihágás alól felmentették bizonyítékok hiányában, ellenben a terhére rótt vétség miatt három napi szi- goni elzárásra ítélték, de büntetését az eltöltött négy napi vizsgála­ti fogsággal kitöltöttnek vették. Egy másik tanács Belohlaubek Ridhard 26 éves munkás fölött ítélkezett idegen tulajdon rosszakara­tú rongálása címén. A vád szerint Belohlaubek leütött egy cégtáblát és ezzel 1300 korona, kárt okozott. A csehszlovákiai „Emberi Jogok Ligája44 tegnap tartotta közgyűlését és ezen Hejn is­mert cseh publicista a külügyminisztérium osztályfőnökének indítványára viharos tet­szés mellett határozati javaslatot fogadlak el a prágai tüntetések ellen. R szocialisták szigorú vizsgálatot követelnek A m>a délutáni Telegraí, a nemzeti szocia­listák lapja erélyes viszgálaíot és a bűnösök megbüntetését követeli. A lap szó szerint a következőket írja: ,’Elvárjuk parlamenti, képviselőinktől, hogy nyomatékosan kivizsgálásét fogják kérni annak, hogy a prágai rendőrség miért néz­te tétlenül a fascista csinytevéseket. Prágá­ban nagy bűnt követtek el fiatal önállósá­gunk ellen, követelni fogjuk az összes bűn-, segédek megbüntetés été* I nemzeti demokraták a hltlerizsnussal kacérkodnak Jellemző a nemzeti demokrata pártra, hogy hivatalos orgánumának mai esti lapja milyen szemszögből nézi még ma is az elmúlt hét eseményeit. Polemizál a baloldali sajtóval, amely súlyos vádakkal illette a jobboldalit s aztán szóról szóra a következőket írja: „Arai sajtónkat illeti, a baloldali prtok valamennyi híve és különösen az újságíróink, meg lehet­nek győződve arról, hogy sértegetéseikkel semmiképpen sem ijesztenek el bennünket, ellenkezőleg, Írásaik alapján mindinkább azt a meggyőződést nyerjük, hogy micsoda nagy harc vár még bennünket, hogy a cseh népben újból életre keltsük héború előtti nemzeti öntudattól’ amelyet mester­ségesen altattak el benne különböző szoda- Ustia és nemzetkik' jelszavakkal. Nagyon is

Next

/
Oldalképek
Tartalom