Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-28 / 222. (2443.) szám

17 1100 sseptemfoer 28, vasárnap. ^RÍKMiV^AGfeíi.HlPliSP Palate-Xávéház a Palace Szállóban B ratlsla va, Széplak és Posta occa sarok megnyílt Naponta hangverseny és tánc I Kitűnő borok, pilseni ősforrás, különféle caeipejjék és speciális italok olcsó áron. Szives pártfogást kér: Buchár Miksa, kávés* )( Árne Borg és Johnny Woissmüllcr Ausztrá­liában mérkőznek meg egymással. A kiét profi- vált U6BŐ vátógnajgyság Sádneyben, M«liboainn«be(n és Brisbaoeban tafláflkoaiik. )( A temesvári Ripensia első ellenfele a bécsi Admixa less. Az első romám proficsapat bemutat­kozó meccse, mint már jelentetjük, október 5-én folyik le Temesvár ott. )( Petklewitnelt diszkvaliíikálták. Varsóból je­lentik : A lengyel atHétálkaá szövetség Petkiewiitzet, « kiváló középtávíu'tót felfüggesztette. ment Briinm- bem — a lengyel csehszlovák meccs alkalmává! — az 5000 méteres futásnál, állítólagos gyomorgörcs miatt, a versenyt feladta. \ • Köz,<xA'Eim&Mir1 Törköly József űr. képviselő: A szlovenszkói szövetkezeti hálózatra vonatkozó törvényjavaslat tervezető XI. 90. §. 1. A toDoségek MetréBB-jegysésöfcet, emaenmyuben nem tudnák készpénzben 3 hó alatt kifizetni, tartoznak azt a költségvetésük be beállí­tott kölcsön utján ae üfletiélkes járási központi hitelszövetkezet által kifizettetni. 2. Az osmzág a j ry®etít alapítványi üzletrészt 4%-oá lonrbaaó-kölcsön útiján, a Nemzeti Banktól akként tartozik " Irvaasná, hogy as országos kött- oégvetésbe 20 éven eresztől 2ó milió évi tör- teertési részletet mint szükségletet kell Mvencd és annak fedezetéről gondoskodni Az üzletrész- popdrok a Nemzeti Bariknál lomtoard letétben iköMségmenteeeo kezeltetnek és a Srioveaszkóá Országos Központi Szövétkjezet áütafi. gsjnaiatótt fix 4% oeztal-ék ezen kxmbard -kölcsön kamatainak fedezésére félévenként a Nemzeti Banknál be­fizettetni. 3. A járási központi hitelező vetkezet ek az 50,000.000 Ke üzletiéee-ijegyzésük (kifizetését szin­tén a Nemzeti Banknál eszközöbt 4%-oe ér alatt letörlesztendó kmrbafrdkölosön utján ibeü, hogy 3 hó aHatt efintésnaék és pedig úgy, hogy az összes központi járási hti ^szövetkezetek egymásért egyetemlegesen jót álljanak, vagyis egyetemleges adóstársak e azok a járási központi hitelsaövet- kezetek, aimeáyeknét a járás minimálisan. 300X100 Ké üriieönéart tartozott jegyezni, évi 16.000 KA amelyek 500XXX) Ké üzletrésst tartozott jegyezni, évi 20000 Kő, amelyek 760.000 Ké üdetrémt tartozott jegyezni, érvi 27-500 Ké, amelyek: 1.000. 000 Ké üzletrészt tartozott jegyeaaoá, éta 36-000 Ké, amelyek l,500u000 Ké üzletrészt tartozott jegyezni, éta 50.000 Ké, amelyek 2.000. 000 Ké üzdetrésBt tartozott jegyezni, évi 65XXX) Ké, amelyek éta törleestést tartoznak tefizertm • Nemzeti Bank pénztáránál. Miután meg von engedve, hogy min­den járási központi hátalssövetkezet kötelező tar­tatták alapjának a felét a Sziovettezkói Országos Központi Saövetkeojet ütaebrésriben helyeznie el, a tertaíékaíapnak as évi nyereségből való törvényi­leg; iíMtetve alapGBabályilo <* előirt dotációjának a félét jogosult minden járási központi hátefezövet- Ifcezert av évi törlesztési részleteik részbeni vagy egészben való kiegyenlítésére fordítani. A SzLo- vemedkói Országos Központin Szövetkezet ezen 50,000.000 Ké utón járó garantált és fix 4% oszta­lékot félévedkéati: ezen lomibairdkölcsön számla Javára fizeti be. 4. Ha vefemedy járási hítelfezövetfkeBet vagy hitelszövetkezetek nem tudná, illetve nem tudnék valamely évi törlesztési részleteit lefizetei, illetve teljes mértékben lefizetni, úgy a tönlesatési rész­tetet vagy anmlk hiányzó részét tartoznak a többi törtesztéet teflfjeeáttieni képes járási központi hiltel- ezöveíkezeteik egymás között a teljesítő képesség arányúban -sztottím 3% kamat (mellett kölcsön adni és su igv leszájmibellt kölcsön -összeget tör­lesztési részletként közvetilenfül a Nemzeti Bank­nál leffizeitná. 1% kamatot tartozik a hitelt kapott járási központi hitelezövetJkezet aikkor, amikor a Szüovenszkói Országos Központi Szövetkezet arra, illetve a nyújtott kölcsön töke visszjaifizietéeére ké­pesnek nyilvánítja, a kölcsöntnyu'jtó testvér járási., központi szövetkezeteknek megtéríteni. Ezen kwn'hard-kölcsönéirt egyébként az összes szlovenszkói járás , összes vagyonukkall kezessé­get vállalnak és amennyiben a lonüxurd-köloeön vagy annak bizonyt* része per alá 'kerülne, a bíró­ság á'ited megítélt összeget tartoznak egymás kö­zött lélekszám arányúban megosztani és járási pótadó alakjába kivetni, behajtaná és egy félév leforgása alatt a behajtási félévre számított 4% kamattal együtt a Nemzeti Banknak megfizetni. 5. A SdLovenszkói Országos Központi Szövetkezet és minden járási hivatal szigorúan tartozik ügyel­ni arra, hogy a törlesztési részlet pontosan befi­zettessék és az lőbbi revizoraitól, az utóbbi pedig az igazgatóságiban és a fellügyelőMzorttságba be­küldött tagjaitól évente erről jelentést tartozik be­kérni és a jelentéshez képest a szükséges lépése­ket tartozák megtenni. A 92. g 6-ik bekezdésében említett szövetkeze­tek részére a jegyzett alapítványi üzletrész le­fizetéséhez szükséges lombéira kölcsönöket az ille­tékes járási központi bitWlRzővehkeraetek kötelesek megadni, ha azok a lombardkölosön erejéig ab­szolút jók, vagy ha azokért az illetékes járási központi fogyasztási, ültetve júráei központi be­szerzési és értékesítési szövetkezet készfizetői kezességet -vállal, illetve ha az ipari, illetve szak­ipari szövetkezeteknél az üzltetrészcőke névórtéke teliének megfelelő tartalék-alap van, vagy ha a Bzőbanlévő szövetkezet kellő íec ezetet nyújt. A jele® bekezdésben szóban lévő szövetkezetek a Jelen törvény kihirdet és'értől ©zámitett egy éven belül tartoznak a jegyzett alapítványi üattahréert a Szlovenszkóá Qrecágo* Központi Szövetkezei pénz­tára javára lefizetni. Az ipari vagy szakipari szövetkezetek közül azoknak, amelyek a Szlioven- sekói Országos Központi Szövetkezet közvetlen, ■felügyelete és eüenőraéee alá tairtoznak, a Szlo- vensakói Országos Központi Szövetkezet egy félévi halasztást engedélyezhet. 100. §. A rendes üzletrészek kiűzetésére szük­séges lomibardkölcsönök kiizáirólagOB lebonyolátásá- vail a Szlovensakión engedélyezett ibanlkok bözatnak meg. A lombard kamatláb 4.5%. Ha az engedéllye- zett baiolkok 4ő% kamatláb mellett az adott köl- c6őnvit33onyok és egyéb közgazdasági konijumMura jelenlétében 0.5% tiszta nyereség nélkföá a lom- baTdkö’losönöket lebonyelitami nem tudnák, akkor az áffiean oly százalékot térit meg részükre, hogy a 0.5% ellenértéké a financiális mrurikánafe a le­bonyolító engedélyező bank részére okvetlenül rendelkeizésre álljon. Ete a megténiitéei százalék 1%-ot fölül nem haiadihat. Szlovenstzikóibam az engedélyezett bíHíkokon ki- vüil más kereskedelmi táreas'ágmak a rendes üzlet­részek kifizetéséhez szükséges lombardkőlcsönök finanoirozásával foglalkozni tilos. A jelen tálaimat áthágó kereskedelmi társaságoktól ha betét- gyűjtésre fel vannak jogosítva, a jogosítvány a pénzügymiiniisztérdum által a tudomásra jutástól számított 1 hónap alatt elvonandó és aa elvonás a hivatalos lapban közzéteendő. Tilos ezzel a speciális ködösön üzletággal privát egyénnek, illetve egyéni cégnek privát banknak foglalkozni. A találom megszegése miatt a Sízlo- venszkói Országos Központi Szövetkezet előter­jesztésére az Országos Elnöki Hivatal íelebbezés kizárásávod 50.000 Kc-tól 500.000 Kó-ig terjedhető azonnal végrehajtható bírságot szabhat ki. Panasz­nak a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz helye van, azonban halasztó hatálya nincs és ily hatály nem is adható. 101. §. A Nemzeti Bank tartozik a Szlovesnszkói Országos Központi Szövetkezetnek 200,000.000 Ke erejéig visszleszáiruitiolási hitelt nyújtaná maximá­lisan 4.5% kamatláb mellett. Ezen visszleszáimito- láei hitelért az álltam áld jót. 102. §. A Szlovenszkói Országos Központi Szövet­kezetnek 4 osztálya van, u. m.: hitelosztály, zálog- tevéd osztály, áruforgalmi osztály, Ipari osztály. Mindegyik osztálynak 2 alosztálya van, egy szlovák és egy m agyar-német osztálya. A szlovák osztályokban keld tenni legalább egy-egy olyan tisztviselőnek, aki mag}'arai és németül tökélete­sen tud. A magyar-német alosztályokban legalább két-két olyan tisztviselőnek kedl aükaihmazva lenni, aki a szlovák nyelvet tökéletesen tudja. Egyébként a tisztviselők alkalmazásánál a nemzetiség nem irányadó és szakképzettség, tudás és ügyesség az irányadó. A szlovák alosztályok ügykezelési nyelve a szlovák, a magyar-németeké a magyar és német. A levelezési nyelv az összes osztályokban szlovák, magyar és német. A hivatalos nyelve a Szüoven­szkói Országos Központi Szövetkezetnek a szlo­vák, ami azt jelenti, hogy az alapszabályok hiva­talos példányai, amelyek a cégbíróságnál, az Or­szágos Elnöki Hivatalnál., a pénzügyminisztérium­ban, a föMmüvefésügyi minisztériumban, a keres­kedelmi minisztériumiban, a Szlovenszkói Szövet­kezetek. Országos Szövetségénél és a Szlovenszkói Országos Központi Szövetkezet négy osztályánál őrizendok, szlovák szövegűinek kell, hogy legyenek, a közgyűlés tárgyalási és jegyzőkönyvi nyelve szlovák kell, hogy tegyem, a cégtábláikon és a oég- íeJirlokon, dkiratokoai, a pecséteken, a cégnél ed- Bősarbam és megkülönböztetett nagyságban a ezk>- vák nyelv aiBcakmazamdó. Az atepsaabMyoknofc a*c«ban egy-egy magyar és német fordítása meg­küldendő míndazdknök, adóik az előbbi mondat szerint hivatva vaunak az alapsaaibályodc eredeti példányát őrizni, azonkivüll megküldendő az összes magyar-német alosztád yoíknalk. Vita esetén az adapezaíbályok sElovák szövege az irányadó. A köz- gyülésen joga van mindem a közgyűlésen jogosult résztvevőnek a három nyelv toöaül bármedyfflken felsződaihii s a közgyűlés vezetői jogoeulltak a há­rom nyelv bármedyíkián válaszohíL, de a válasz lényegének mindenkor szovállcul ihs el keld hang­zani e a határozat edsőeorbam szlovákul hirdetendő ki s csak azután fordítandó le és mondandó ed magyar és német nyelven. A jegyzőkönyv mindég Bsteváfcul vezetendő, azonban a határozatok ma­gyar és német fordításban ás csatodendók a jegy- zőkönyvhőz 4b ha magyar vagy német teditvány történt, úgy az is annak a® indítványozó részéről történt rövid indokolása másodsorban magyarul és németül is felveendő a jegyjőkömyvbe. A cég­táblán, illetve cégtáblákon, Iratokon, pecséteken és bárhol, alhoft a cégneve szerepek a cég neve másodsorban magyar éa német nyelven teljes szöveggel is megjelölendő. 103. §. Az alapszabályokat a közgyűlés étlap ttja meg, azonban az az országos választmány és a pénzügyminiszter jóváhagyását igényiül Ugyanez szükséges az alapszabály módosításához . 104. §. A négy osztály havonként és szükség szériát rövidefeb időközökben is külön ütéseiket és együttes üléseket tart. Eteken ex osatály-üdéseken aa alosztályok vezetői ás kötelesek résrtvenná. Egyébként az osz'űlyok és alosztályok szintén tar­tanak hetenként küllőn és havonként közös ülése­ket. A magyar-német alosztály ülésének tárgyalási és jegzőkönyvi nyelve, a magyar-német, de a jegyzőkönyvek melllé csatolandó mínxtig a szlovák forditás. Az osztályok eoihasem hozhatnak a Szk>- venszkói Országos Központi Szövetkezetre kötelező határoasateloat, mivel hatáskörökbe csak az igazga­tósági határozatok előkészítése a teüügyelőbi zott- sági és igazgatósági javaslattétel és jelentés a köz­gyűlés részére tartozik. Kötelező határozatot csaik ö saját osztályukra vonatkozó adminisztrációt ille­tőleg hozhatnak, de csak közös osztály ülésen. Egyébként itt m ügyrend az irányadó, amelyért a® igazgatóság állapit meg a pénriigymíniertérium jóváhagyása mellett. (Folytatjuk.) ü basiawilsásról irta: FODOR JENŐ IL Az amerikai vereeny napról-napra súlyosab­ban nehezedik az öreg Európa gazdasági életé­re. Ez ellen előbb-utóbb radikális védőeszkö­zökre lesz szükség, hogy az általános gazdasági romlást elkerüljük. A védelem azonban ésak úgy járhat sikerrel, ha Európa valóban füg­getleníteni tudja magát az amerikai termetes­től. A kenyeret adó búza a szántóföld legelső és legfontosabb terménye. A mezőgazdaságon ke­resztül a búza érték esi tési lehetősége az egész közgazdasági életnek egyik legfontosabb rugó­ja. És sajnos, ma úgy áll a helyzet, hogy még erről á fontos terményről sem mondhatjuk el, hogy függetleníteni lehetne az amerikai ver­senytől. Már előbb kifejte tte-rn, hogy az európai búza úgy, ahogy jelenleg forgalomba jön, a sütőipar mai igényeinek nem felel meg, mert síkér-tar­talma alacsony és egyenetlen minőségű. Ezzel szemben az Amerikából importált búzák egyen­letes, jóminőségü lisztet szolgáltatnak, tehát a sütőipar részéről keresletnek örvendenek. Ezt nem szabad lepleznünk és ezt nekünk gaz­dáknak is el kell ismerni, mert a beismerés által közelebb juthatunk a baj orvoslásához, mintha mindig csak azt hangoztatjuk, hogy a mi bú­zánk is jó és nincs szükség az amerikai im­portra. Az amerikai búza-veszedelem csak úgy há­rítható el, ha Európa egyes államainak a gazdái is rátérnek a minőségi búza termesztésére. Ez azonban, mint már előbb is említettem, csakis a termelés organizálása révén valósítható meg. A búza minőségét a talaj és a klíma szabá­lyozza. A régi Magyarországon is természete­sen klimatikus talajviszonyok szerint alakultak ki a különféle buzatipusok. A budapesti tőzs­dén a jegyzés tudvalévőén nem hektoliter súly, hanem a búza származási helye szerint történt. A háború előtti Magyarországról a bécsi tőzsde állított össze 1885-ik évben egy buzamir,őségi térképet, s eszerint a tőzsdei jegyzéseiméi ol­vashattunk tiszavidéki, bánáti, pestvidéki, fel­vidéki stb. búzákról. Ezek a származási hely szerint különféle minőségitek voltak és a tőzs­dén különféle árakon is jegyezték azokat. Leg­magasabban jegyezték a tiszavidéki búzát, mert anak volt a legnagyobb és legjobb sikér­tartalma. A régi búzák a származási helynek megfele­lően elég egyöntetűek voltak, mert aránylag kevés fajta volt a termelésbe bevezetbe. A há­ború előtt megindult buzanemesités azonban igen sok tij fajtát te­remtett. A beállott nagy élelem-hiány a búzán cm esi test nemcsak Magyarországon, de a többi európai államokban is egy helytelen vágányra terelte. A nemesitők nagy része ugyanis csak a mennyiségre töre­kedett, s emellett a minőséget teljesen elha­nyagolta. Ennek eredményeként a nemesített- magvak el­terjedésével emelkedett ugyan a terméshozam, de nem javult a midőség! Ez irányban folyt le a buzanemesités nálunk Szlovenezkón is. Az eredmény: az a rengeteg buza-fajta, amely nemcsak vkl éken kint-, nem is községenikint, hanem úgyszólván táblánkint váltakozik egymással. Azért van az, hogy ahány vágón búza befut a malomba, az mind más és más minőségű, még ha egy bizonyos vi­dékről származik is. Egészen természetes, hegy­ezek a különféle minőségű búzák nem vehetik fel a versenyt az egyöntetű amerikai búzával. A híres amerikai Maniítoba-buza, mel yaz eu­rópai búzákat lehengerelte, egy céltudatos, elő­relátó, nemesitő munkának az eredménye, ami­nek betetőzéséhez járult még a termelte te ér­ték esi tés mesteri megszervezése. Amerikában ■minden vidéknek megvan, a maga. búzája, ott csak azt termelik, vagy csak azt szabad te/mei- ni. A termelés tehát szervezve van. Ugyanigy van az értékesítés is. Az amerikai búza tárhá­zakból jön Európába. A tárházakban a búzát kezelik, keverik, egyöntetűvé teszik. Ez az ut adva van nekünk is. Arra a krédésre kell elsősorban megfelel­nünk, hogy Európa egyes államai termelhet­nek-e olyan minőségű búzát, mint az amerikai Manitoba I. búza? Egyes termelők egyenesen a Manitoba-buza termelésére gondolnak. Ezt a tervet teljesen el kell ejteni, mert a Manitoba-buza tavasz-bú­za, nálunk pedig a táv asz-bűz a termesztése nagy rizikóval jár te különben sem volna cél­szerű nálunk a sokkal biztosabb őszi búza ter­mesztését a tavaszival felcserélni. De nekünk, nincs is szükségünk arra, hogy a Manitoba-bú­zával kisérletezzünk. Szerencsére Magyaror­szágon akadtak nemesitők, akik szintén előre­látók voltak te a régi magyar búzákból olyan elsőrendű mi­nőségű búzákat tenyésztettek ki, mely nem­Müstl Irnsj Tenger­tánc Andai uj regénye a kisvárosi szinészélcte! Írja ie, amelyet a szer­ző saját tapasztalatai­ból kitünően ismer. Andai ebben a köny-1 /ében is érdekes me- ;eszövonek és a finom hangulatok mesterének b izonyul. Ara M 31.2® vászonkötésben KE 44.18

Next

/
Oldalképek
Tartalom