Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-28 / 222. (2443.) szám
1980 ggaptomfoer 38, vasárnap. TIVOCTtA^AGÍaRHTKMP' 11 Fájó szívvel buoöuzunk Gdyniától, a lengyel tengerparttól Idom-pénzem egyaránt fogytán, indulni kell hazafelé. Danzig előtt a vasúti fülkében egy kisebbségi konferenciát tartható társaság jön össze: egy danzigi és egy lengyelországi német, egy elzászi német, egy lengyel újságíró és én, mint a csehszlovákiai magyar kisebbség. A rendkívül gyors összeismerkedés után nagy és hangos beszélgetés kezdődik. Fülkénk körül a folyosón többen hallgatják a vitát, melyet a hallgatóság olyan érdekesnek talál, hogy egyre közelebb húzódik nyitott ajtónkhoz és talán még belépő-hallgatás dijat is hajlandó volna fizetni. Arról folyik a beszélgetés, hogy a különböző államok melyikében van rosszabb vagy kevésbé rosszabb (jó-ról nincs szó!) dolguk, helyzetűk a nemzeti kisebbségeknek. A danzigi és lengyelországi német egész nyíltan s teljes hangon rendkívül éles tónussal szól s kritizál a lengyel kormányzat kisebbségi politikájáról. Panaszkodnak, felsorolják többek között nyelvi sérelmeiket. A lengyel hallgat, hallgatok én is soká, de aztán megszólalok: — Nézzék, német kolléga urak, én itt Lengyelországban az állomásokon, minden város könyvesboltjaiban rengeteg, minden német újságot, folyóiratot, könyvet látok. Szabad tehát Lengyelországba a németországi újságok, könyvek bevitele és szabad azoknak lengyelországi terjesztése? — Igen — hangzik a német válasz — hát az csak természetes valami, ennek itt éppen olyan szabadnak kell lennie, mint például Csehszlovákiában a magyarországi újságok, könyvek bevitelének és árusításának. Arra a feleletre aztán, amit én erre adok, hogy milyen szabad Szlovenszkóban és Ru- szinszkóban a magyar újságok, könyvek behozatala és terjesztése, csendesebb szavú lesz a német kisebbség, hálásan mosolyog rám a lengyel újságíró (de aztán később félrehiv a folyosón s megkérdezi, hogy nem „tuloztam“-e akkor, mikor azt állítottam a magyarországi újságokról és könyvekről. Megnyugtatom, hogy nem „túloztam*1. Nem akarja elhinni a valót, hihetetlennek tartja.) Az egy pár percre megakadt, most már egész bátran konferenciázásnak beillő beszélgetésünk ismét folytatódik. A lengyelországi német az állampolgársági sérelmek miatt panaszkodik. Azt mondja, hogy mégis csak abszurdum, hogy mennyit molesztálják a lengyelországi kisebbséget az állampolgársági ügyekkel. Hozzám fordult — Mit szól, kollega, ahhoz, hogy itt any- nyi bajunk van azzal, hogy a mai Lengyelország területén történt születésünk, vagy az 1918-ban való lengyelországi állandó lakásunkkal kell bizonyítanunk lengyellé lett állampolgárságunkat? önöknek bizonyára nincsenek ilyen bajuk, molesztál sok!?! Szinte diadalmasan néz rám ezeket mondva a német sógor, azt hiszi, hogy ezzel a kisebbségellenes lengyel kormánypolitika ellen s az én újság-könyv kontrámra kivágta a nagyslágert és a rekontrát. A lengyel kelléga még mélyebben hallgat, mint az előbb. Én sandán mosolyogva teszem fel a kérdést: — Mit kell maguknak bizonyitaniok, hogy lengyel állampolgárságuk elismertessék? — Lengyel területen való születésünket, vagy 1918-as lengyelországi lakásunkat, — hangzik a poroszos izü válasz. — Nálunk pedig úgy van, — mondom én, — hogy ha be akarom bizonyítani csehszlovák állampolgárságomat, számtalan igazolvány- uyal, levéltári kutatással kell igazolnom, hogy apám, nagyapám, vagy esetleg még ősibb apám és én ezelőtt 50—60—80—100, vagy még több évvel azon a területen születtünk 1871-óta, laktunk s lakunk, mely 1918- ban Csehszlovákiához csatoltatott, — ha pedig ez az 1871-es, az 1918 óta csehszlovák területen való évtizedekkel előbbi törzskönyvezésünk, pedigrénk nincs meg, akkor ismét számtalan igazolvány mellékelésével s 1906 január 1-től való állandó ottlakásunk bizonyításával lehet s kell kérelmeznünk csehszlovák állampolgárságunk elismerését, de azért fizetni kell, még pedig nem egyszer: sokat . . . A német kollega kábultan hallgatja az általam egyszuszra elmondottakat (prakszi- som van ebben a dologban), szava elakad. A lengyelnek jön meg a szava a németek felé: — No-, lássák! — de aztán ö is famáskodva fordul hozzám, nem egészen érti mindazt, amit mondtam. Megnyugtatom: mi se értjük ezt. Azt hiszem, kisebbségi konferenciánkból elég ennyi. Csak az a hir, hogy Danzig és Tczew között egy vasúti fülkében folyt le, nein pedig Géniben a népszövetségi palota üléstermében. Közeledik Tczew, a danzigi korridor s a lengyel határ. Ismét lengyel területre fogunk kerülni. Határ, — én tehát a danzigi német újságokat kezdem összeszedni, rendezem a csomagom, mint Szobon, vagy Sátoraljaújhelyen szoktam, Magyarországról haza felé tartva. A lengyel megkérdi, mit rendezek olyan lázasan. Mondom, hogy egy-két danzigi s berlini német újságot szeretnék megmenteni a lengyel fináncok eklobzása előtt. Kinevetnek. Persze elfelejtettem az előbbieket Érsekújvár, szeptember 27. (Saját tudósitónk- tói.) Érsekújvár város képviselőtestülete csütörtökön közgyűlést tartott-, amelyen az amúgy is gyors tempóban fejlődő város haladásának újabb perspektíváit nyitották meg. A közgyűlés, amelyen a képviselőtestület tagjai majdnem teljes számban megjelentek, rövid vita után megszavazta a városi tisztviselők 1931. évi 13-ik havi fizetését, amelyet karácsonykor fognak folyósítani. A város nyugdíjasainak nyugdijrendezésére 30.000 koronát irányoztak elő, a városi vízvezeték bevezetésének előkészítő munkálataira százezer koronát, az uj Simor-intézet építési segélyére pedig 800.000 koronát. Elhatározták, hogy a városmajori kislakások építésére kiírják a pályázatot. Losoncon akció indult meg a katonai elszállásolási dijak fölemelésére s az érsekujvári képviselőtestület úgy döntött, hogy csatlakozik ehhez az akcióhoz. Figyelmet érdemel az a határozat is, amellyel 10.000 koronát szavaztak meg a hivatásos szintársulatok segélyezésére, ugyancsak tízezer koronát a városi muzeum berendezésére, mig a szegény tanulók tankönyvsegélyalapjához szintén 10.000 koronával járultak hozzá. A kulturbizottság előterjesztésére 5000 koronát szavaztak meg a kulturelőadások támogatására, 3000 koronát hangversenyek szubvencionálására és 5000 koronát egy létesítendő kereskedelmi szakiskola dologi kiadásaira. A tárgysorozat végén sor került a város nagy beruházási kölcsönének megtárgyalására. A város a különböző beruházásokra 12 millió Budapesten Is munkába lépett az orosz gabonadumping Budapest, szeptember 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleutóse.) A tőzsdén ma az a hir terjedt el, hogy a szovjet óriási mennyiségű gabonát dob piacra. Tényleg megfigyelhető volt, hogy a budapesti tőzsdén berlini tőzsdei megbízásra nagymennyiségű gabonát, főleg rozsot adtak el. Az eladásokat két igen előkelő budapesti cég eszközölte. A tőzsdetanács elnöke ma újságírók előtt nyilatkozott ezekre a hírekre vonatkozólag és kijelentette, hogy nem felel meg a tényeknek az az elterjedt hir, hogy a tőzsde elnöksége két cég ellen eljárást indított volna. Egyébként a világ minden tájáról befutó jelentések szerint Oroszország egyre fokozottabb tempóban folytatja dumpingját és óriási mennyiségeket dob a világpiacra gabonájából, aminek következtében Oroszország lakosságát ujnbb éhínség fenyegeti. s azt, hogy nem Szlovenszko Nőve Mesrton vagyunk. Egész szokatlan, hogy meg sem motoznak, zsebeimet nem nézik meg, mert ahhoz én hozzá vagyok szokva. Lengyel területen ismét megkezdődik a vita a most már élénkebbé lett lengyel s a mindig harcias német kollegák között. Tre- viranus beszédével kapcsolatban területi kérdéseket, abszurditásokat feszegetnek. Ebbe azonban már én nem szólok bele érthető okokból. — A németek azt bizonyítják, hogy mennyi olyan területet kapott Lengyelország, melynek lakossága többségében német, hogy milyen abszurd a Kelet-Poroszország helyzete és Danzig. — A lengyel újságíró viszont nem késik a néprajzi jogot kontrázó válasz- szal: — Igaz, sok német lakott területünk van, de nem felejtsék, hogy a történelmi jog mindezen területek, sót még több felett is lengyel birtok volt mindaz, csak elnémetesit- tetett, délkeleten pedig előroszosiHatott. * Aztán szétszéled, széthullik a társaság. iKrakó felé közeledünk reggeltájt. A hosszú éjszakai beszélgetés impressziója az, hogy nehéz, igen nehéz, lehetetlenül bonyolult Európa mai helyzete, elosztottsága. Ennek megállapításához azonban nem is volt szükséges Lengyelországba mennem. 865.000 koronát akar fordítani, amely összeget hosszúlejáratú amortizációs kölcsönként venné föl. A tárgyhoz elsőként Nemes Albert dr. szólt hozzá, aki elismerte ugyan a beruházások szükségességét, de aggodalmának adott kifejezést, hogy a város adózó polgársága túlságosan nagy megterhelés alá kerül. Utána Turchányi Imre dr,, Néder János (ker.- szoc. párt), majd Bláha Károly mutat rá a beruházási program korszakalkotó jelentőségére. Holota János dr. városbiró zárószavai után megejtették a szavazást. Egyedül Nemes dr. szavazott a beruházási javaslat ellen, a többiek elfogadták a javaslatot. Ezután egyhangúlag kimondták, hogy küldöttséget menesztenek a járási főnökhöz és kérni fogják, hogy a járás a váróé sál együttesen vegyen részt a kamocsa—guta—szimői és az érsekujvár—ibánkeszi, valamint az Óhajra vezető utak kiépítésében. Dobossy Imre magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag interpellációban mutatott rá arra, hogy a gabona és a liszt ára állandóan olcsóbbodik, a zsemlye mégis aránytalanul drága. Hasonló értelemben szólalt föl Buzek Vaclav szociáldemokrata képviselőtestületi tag is, aki éles kritika tárgyává teszi a járási hivatalnak ebben a kérdésben tanúsított közömbösségét. A képvi se jő testület úgy határoz, hogy sürgős átiratban kéri meg a járási hivatali a péksütemények árának fölülvizsgálására. A közgyűlés a késő esti órákban ért véget Meghívó A magyar nemzti párt ée az országos kereszt ényszocialista párt érsekujvári körzetei 1930 október 5-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Érsekújváron az Arany Oroszlán szálló nagytermében nagy gazdagyülést s tartanak, melynek egyetlen tárgya a katasztr&fáHs mezőgazdasági válság. A rendezőség Délszlovenszkó minden gazdáját szívesen látja. Beszélni fognak: Füssy Kálmán szenátor, Böhm Rudolf szenátor, Holota János nemzetgyűlési képviselő, Jaross Andor, tartománygyülési képviselő, Turchányi Imre dr. körzeti elnök, Kurucz Ferenc körzeti elnök, ifi- Kőcser Gyula körzeti elnök. i (Tudósítás eleje az 4, oldalon) Pozsonyt is „megtisztítják” a német filmtől Pozsony, szeptember 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) A mai reggeli pozsonyi lapok azt kőzlik, hogy a pozsonyi rendőrség a prágai események megismétlődésétől félve, betiltotta a német hangosfilmek előadását. Ez a hir ebben a formáiban nem felel meg a valóságnak. Néhány nappal ezelőtt a rendőrség politikai osztálya értekezletre hívta össze a pozsonyi mozisokat, amelyen arról tanácskoztak, hogyan lehetne megaka- lyozni Pozsonyban a prágai zavargásokhoz hasonló kirobbanást. A rendőrség előzékenyen viselkedett a mozisokkal szemben, semmiféle tanácsot nem adott nekik. A helyzet Pozsonyban ugyanis az, hogy a megállapított program szerint a legközelebbi időben nem is kerül német beszélő- film bemutatásra és csupán az Uránia-mo- ziban fut egy német film. Az Uránia ént a filmet továbbra is műsoron tartja keddig, amikor uj filmet mutat be. A prágai eseményekre való tekintettel azonban a pozsonyi mozitula jdonosok minden valószínűség szerint neon fognak többé német beszélőfilmet bemutatni. Tüntetés Ostrauban Máhris eh-0 strauban tegnap este 7 órakor a* Ode-on-mozi előtt gyűltek össze fasiszta elemek, mivel a moziban a Botrány Éva körül cimü Henny Po<rten-filmet játszák. A tüntetők köré kiváncsiak csoportosultak, úgyhogy a tömeg mintegy kétezerfőnyire rúgott. Amidőn a mozi látogatói elhagyták az épületet, a tüntetők kiáltozásban törtek ki. Hamarosan rendőrség termett a színhelyen, amely a tüntetőket szétszórta és három fiatalembert letartóztatott. Kilenc óra tájban újabb kifenc- száz ember gyűlt össze, akiket a rendőrség újból szétszórt Az előadást egyébként megtartották. Miért kevés a tanterem a kassai zeneiskolában? Kassa, szeptember 27. (Kassai szerkesztőségünktől.) A P. M. H. megemlékezett arról, hogy a kassai városi zeneiskolába ezidén jóval, több növendék iratkozott be, mint az elmúlt évben, úgy hogy három uj tanerő alkalmazása vált szükségessé. A három uj tanerőt a városi tanács legutóbbi ülésén fel » vették Gyulai Elek, Klimkovics Lenke és Spiegel Margit személyében,. működésük megkezdését azonban rendkívül megnehezíti az a körülmény, hogy a zeneiskola a növendékek számának emelkedése miatt nem rendelkezik elegendő tanteremmel. Az uj tanerőkkel együtt 19 zenetanár és tanárnő tanít most a zeneiskolában, ezzel szemben az iskola csak 13 tanteremmel rendelkezik, úgy hogy az intézet igazgatósága hat tanár részére nem tud helyiséget biztosítani. Ennek a beteg állapotnak az oka egyedül abban rejlik, hogy a város néhány esztendővel ezelőtt a zeneiskola négy tantermét kiadta Mináru Bed- rich építészmérnök képviselőtestületi tagnak iroda céljaira, aki azóta is potom bérösszegért használja ezt a négy helyiséget. Ezenkívül egy tantermet a Bérlők Szövetsége, egyet pedig a városi levéltár használ, úgy hogy a hat terem felszabadítása által meg lehetne oldani a zeneiskola helyisóghiányát. Furcsa dolognak tartjuk, hogy egy olyan fontos kultúrintézmény, mint a zeneiskola, a város részéről mostoha elbánásban részesül, de még furcsább az a tény, hogy Mináru mérnök, akinek saját bevallása szerint 400.000 korona éri jövedelme van, a várostól olcsó pénzen bérelt helyiségekben rendezte be irodáját. A városnak sürgősen segítenie kell ezen a furcsa helyzeten és a hat tanterem visszaszolgáltatásával a zeneiskolát elegendő helyiséghez kell juttatni, annál is inkább, mivel az iskola igazgatósága a jelenlegi kényszerhelyzetben csak úgy tudta megoldani a tanítás kérdését, hogy a helyiségnélküli hat tanár a saját lakásán tanítja növendékeit. Ez az állapot a zeneiskola vezetésének a rovására megy, de szégyene a városnak is, amin — ismételjük — sürgősen segíteni kell az idegen célokra kiadott tantermek felszabadításával. Macisa ezredest Spanyol- országban letartóztatták Páris, szeptember 27. Maccia ezredes, a ka- talón függetlenségi párt vezére, a szigorú ellenőrzés dacára Brüsszelből Spanyolországba szökött és Barcellónába érkezett. Leányánál szállt meg, de csakhamar felfedezték és letartóztatták. A hetvenegy éves aggastyánra nem vonatkozott az az amnesztia, amelyet. Primo de Rivera diktatúrájának bukásakor hirdettek. Maceiát a rendőrségen kihallgatták, majd automobilon eddig ismeretlen helyre vitték. Uiiiinwriiim iwmn wtbtu’t l«tnii un un,, miamin nfaaram—ff—m n iiiii. 11 11 m rmifiir1 m ii*81* Nedves falak szárazzá tétele | „áramló levegő" módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és dijtalan költségvetéssel szolgál: j| Schulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. Tizenhárom millió koronás beruházással vetették meg Érsekújvár további fejlesztésének alapját A város képviselőtestülete elfogadta a beruházási programot cm LENGYELORSZÁGI írja: R. VOZÁRY ALADÁR LEVELEK . VI. Kisebbségi konferencia a vasúti fülkében
