Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-27 / 221. (2442.) szám

L 'PIVKGAI-AW^íAR-HIULAP x930 szeptember 27, szombat. vie Mér*© kell leissállitam, majd meg k»H szüntetni. A földadó fizetését a mezőgazdasági válság megoldása céljából 3 évre kell törvénnyel függeszteni és az igy 3 évig fizetettemül ma­radó adót 10 év alatt kell amortizálni. Az állam ezt a 3 évi földadót a köztársaság te­rületén lévő összes be tét gyűjtésre jogosult pénzintézetek szindikátusától három évben három részletben kölcsön veszi, úgy hogy a törlesztés csak a felfüggesztési határidő le­telte után kezdődik. Ezzel a legközelebbi 3 év blatt a termelőknél a termelési költség kisebbedik, ami lehetővé teszi a racionábilits, gazdaságos termelés berendezését, amely a kiméleti 3 év földadóját 12 év alatt könnyen képes amortizálni 13. El kell törölni törvénnyel a fedezetlen gabonathatáridőiizletet, hogy a tőzsdejáték romboló hatása megszűnjön. 14. Szervezni kell Szlovenszkón a kerté­szetet és a gyümölcstermelést, az azzal kap­csolatos gyümölcs értékesítést, az ide vonat­kozó mezőgazdasági gyárak erős állami tá­mogatásával Meg kell alkotni a standard törvényt. 15. Meg kell szüntetni azt az eljárást, amely azt az állami segítséget, amelyet az ál­lam a kisgazdáknak nyújt, a pártpolitika fegyveréül engedi felhasználni és a nemzeti­ségi különbséget élezi ki azzal, hogy a ma­gyar gazdáknak semmit sem juttat, ha csak a csehszlovák agrár pártba be neon lépnek. Az állami segítség az összes állampolgárok adófilléreiiből kerül ki és általában a mező- gazdasági termelés fejlődését szolgálja, Szlo­vén szkó Összes népeit a lélekszám aránya szerint kell .tehát ebben részesíteni és a párt- politikának a beleavatkozását ebből a kér­désből a legridegebben ki kell utasítani, meg kell szüntetni a páhrpr ivilégiumokat. Volna és van és lesz még sok tennivaló. Lehet, hogy az én elgondolásom nem helyes. Jöjjön helyébe egy helyesebb. Csak induljon meg egyszer már a mentési munkálat, ne­hogy elkéssünk. És mindenütt össze kell fog­ni Szlovénszkó népeinek és pedig nem az álmodozásban, de a szükséges gyors cselek-, vésben. Ennek a megindítását kívánja a magyar nemzeti párt. Ha a kormány nem tud vagy nem akar cselekedni, tudjuk és akarjuk mi és akaratunkat fejezzük ki úgy, hogy az mint Szlovén szkó legális többségé­nek akarata jelentkezzék, amelyet sem íu- migálni, sem negligálni többé nem lehet és nem szabad! Cselekedjünk! És ne felejtsük el, hogy: „Szakadozva felette gyengék va­gyunk, egy szívvel, egy akarattal óriási erő!“ I „Résen kell állani, hogy ne kerüljön sora kis- és közép üzemek újabb kiszipolyozására1 Az őszi ülésszak befejezése gyeriyavilág mellett — A kormány- németek nem vállalnak előadói tisztséget — Október másodikén gazdasági vita kezdődik — A költségvetés nagy mínuszak Ho1 Prága, szeptember 26. A képviselőház tegnap* esti ülésén hét óra után a huszonhétmillió ko­rona költséggel átalakított épületben a villany- világítás fölmondta a szolgálatot; az ülést azonban gyertyavilág mellett foly­tatták. Nyolc óra előtt ismét fölgyultak a csillárok s Englis pénzügyminiszter ekkor elmondotta ex­pozéját. Nagyon gyénszámu képviselő hallgatta-, mert a beszéd a késő este megjelenő lapokban már olvasható volt. A miniszteri expozét ugyanis már a déli órákban kiadták a sajtónak. Englis expozéja után a képviselöház a közal­kalmazottak tizenharmadik havi fizetéséről szóló javaslatot rövidített eljárással mindkét olvasásban megszavazta. A plenáris ülés után este féltizkor a költ­ségvetési bizottság rövid ülést tartott s azon az állami költségvetés egyes fejezeteit az elő­adóknak kiosztották. A bizottság a főelőadói tisztséggel ezidén is Hnidek dr. cseh néppárti képviselőt bízta meg. A bizottsági ülés egyetlen érdekessége az volt, hogy a kormánypárti német képviselők nem vállaltak előadói tisztséget, mert a cseh pár­tok nem akarták megengedni még azt sem, hogy a német előadók a cseh nyelvű referá­tum után németül megismételhessék beszé­düket. Eü az epizód sémiképpen sem alkalmas a monstrumkoalició megszilárdítására s annak még messzeható ■ következményei lehetnek. A képvis&S$ház programja A köztársasági elnök még ma kiadandó kéz­iratával a nemzetgyűlés tavaszi ülésszakát be­fejezettnek nyilvánítja s egyben a képviselőház legközelebbi, az alkotmánytörvény ezerint is őszi, ülését, október másodikéra összehívja. A jelzett, napig minden parlamenti működés szü­netel. Az október 2-án, csütörtökön tizenöt óra­kor tartandó ülés napirendjén a csehszlovák­lengyel kereskedelmi szerződés, a minisztériu­mok hatáskörének a tartományi hivatalokra való átruházásáról szóló kormányrendelet jóváhagyása s három mentelmi ügy szerepel. A cseh agrárpárt! Veéer értesülése szerint a parlament ugyanezen az ütésen gazdasági vi­tát kezd s azt a pénteki napon is folyta+ri fogja. A gazdasági vita befejezésével a pi; 1 uáris ülésekben ismét hosszabb szünet f‘ beállani s október 7-én a költségvetési I r zottság két-három hetet igénybevevő per.uA- nens munkához lát. j ;gedetten d*“ Prága, szeptember 26. A kalendáriumi ősz beköszönte után tehát a parlament hivatalos őszi ülésszaka is bekövetkezett. AanikoT a nyári szünetet félévre kihúzó koalíció tétlenségét ,látjuk, önkéntelenül eszünkbe jut az egész nyá­ron át zenélő tücsöknek s annak a hangyának a meséje, amely az élelmet kérő tücsöknek azt a tanácsot adta, hogy télen — táncoljon. A kormánynak nyáron kellett volna elkészí­tenie a lakásügy és építkezési mozgalom vég­leges rendezésere vonatkozó javaslatot. Ez nem történt meg. Jön tehát a koalíciós tánc. A belügyminiszter tavasszal adott határidős ígéretében kilátásba helyezte, az egységes ál­lampolgársági törvény novelláját. Ehelyett kaptunk egy nyilatkozatot, amely a kérdés lényegét ismét körültáncolja. A kényszer- egyezségi és csődeljárás égetően sürgés re­formjának elintézését a parlament első, őszi üléseire ígérték. Az őszi ülések itt vannak, de a kényszeregyezségi és csődeljárási novel­lának se hire, se hamva. Az adóalanyok joggal elvárják, hogy aj elvben elintézett-nek tekinthető adóemelések a-vasi a - tait is olvashassák, ezeket azonban a pénzügy minisztérium az utolsó pillanatig titkolja s a parlament ennél a kérdésnél is úgy fog táncolni, ahogyan a kormány zenélni fog. A pénzügyminiszteri eapezé visszhangja öpött arT r'- ke* aégvetés nagy minusza az a körülmény, hogy1 a kiadások s általában a financiális ■ számok oly időben emelkednek, amidőn a gazdasági életben a számok kisebbednek és pedig a termelőnél, gyárosnál, kereskedőnél s fogyasztónál egyformán. Különösen fájdal­masan sújtja közgazdasági életünket az egyenes és pótadók emelése, valamint a vas­úti tarifák emelése is. Ez annál fájdalmasabb, mert a vasúti szervezet krónikus, szervi ba­jokban szenved, mely bajoknak oka minde­nekelőtt a beruházások hiánya s az igazgatás bürokratikus, nehézkes és nem kereskedelmi vezetése. A légionárius Národni Osvobozeni azt írja, hogy a pénzügyminiszteri expozé titokzatos cél­zásokkal, rejtélyes illúziókkal van tele, de azért nyugodtan bizhatunk a miniszterben. A Ceskó Slovo ugyancsak elragadtatással di­cséri a költségvetés aktivitását, ezzel szembe®, a cseh iparospárt-i Reforma azt emeli ki, hogy a polgári koalíció érdeme az, ha a pénzügyminisz­ter ma is egyensúlyban képes tartani áz állami pénzügyeket, mert a polgári koalíció gyűjtött oly tartalékokat, amelyek ma kisegítik a bajból az államháztartást. A la-p nagyon merész dolognak tartja az adóknak i éppen a mostani válságos időkben való eme- ! lését. Ha a pénzügyminiszter igyekezett is megnyug­tatóan beszélni, hogy az adóemelés csak a nagyipart érinti, ennek ellenére résen kell áílani, hogy ne kerüljön sor a kis és középvállalatok újabb kiszipolyozására, hanem azt kell követelni, hogy az említett nép­osztályok adóterheiben enyhülőt álljon be. Prága, szeptember 26. Más években a -, álla­mi költségvetés beterjesztését kisérő pénzügy- miniszteri expozét a, politikai . sajtó hasábos megjegyzésekkel kísérte. Ezidén a vezércikkek túlnyom órészben a német- és z-s kló el lenes tünte­tésekkel foglalkoznak, s csak nehány lap szen­tel figyelmet Englis pénzügyi program járnák. A pénzügyminiszter nagy kapacitása^ előtt gondolkodás és kritika nélkül hajbókoló Lidové Noviny cikke mellett nagyobb figyelmet érde­mel a Národni Listy amaz észrevétele, b<>gy — November 12-én leplezik le Budapesten Rákosi Jenő szobrát. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Ismeretes, hogy Rákosi Jenő szobrának leleplezésére meghívták Rofcher- mere lordot, aki eleinte Kanadába való eluta­zása miatt kérte a szoborleleplezés elhalasz­táséi. Rotbermere lord érkezése körül tá­madt bizonytalan?ág miatt a szoborbizottság elhatározta, hogy a szobor leleplezése legké­sőbb november 12-én, Rákosi születése nap­ján meg fog történni. IDEGEN EMBEREK R £ GF IRTA: MARÁI SÁNDOR Ccpyr igfit b? Panífíeon (23) S szerette volna megkérni, hogy azért ne haragudjon reá, amiért idegen s itt él a vá­rosban s az orvosi pálya helyett inkább a filozőtfi&t választotta, melyet igazán csak jó­indulattal lehet „pályá“-nak nevezni, s hogy róla is feltételezi-e, hogy egy ilyen nagy eseményt és tömeget, mint Páris, kedvezőt­lenül tud befolyásolni a maga személyével, s minit képletesen kifejezte magát, hogy ő is najtahagyja a városon szájanyomát? A lány már felállt s Emilé Boudinre nézett, aki egyetértő fejbóliutassal követte. Várat­lan veszteségérzet ijedelme fogta el. egy­szerre még sok mindent szeretett volna kérdezni tőle. De nem kérdezett semmit. Az asztal mellett ülit, mozdulatlanul, csak a fejét fordította egy negyedmozdulattal, s bámulta, amint a francia nő s a francia férfi a nagyvárosi emberek mechanikus ba- lálmegvetésével átkelnek az autók között. Szemben az utcasarkon a földalatti vasul barlangjába vezettek le a lépcsők, s a lány, ki féllfejjel magasabb volt a férfinél, gyor­sabban járt, e igy történt, hogy az első lép­csőfokon, mely a mélybe vezetett, a mérnök már megnőtt egy fejjel, s két lépcsővel le- jobb már valóságos daliának tűnt. kinek a lány csak derekáig ér. Nem is látszott már más belőle, csak fi lek a lapja és a kék eső­köpeny vállain, — a mérnök diadalmasan állt felette s lenézett reá, mint egv óriás. Aztán elsülyedtek mindketten a föld alatt, ahol ismeretlen áramok vonzották s repítet­ték őket ismeretlen célok és címek felé, az leteu .adja, hová. odalenn. De idefenn nagy volt a lárma és a kavarodás. Vállal vont. Megdörzsölte szemét, levette kalapját, * ne­kilátott, hogy a különös helyen, mely nem ká vér'áz voft, hanem végzet, végre alaposan körülnézzen, — mert eddig nem igen látott mást, ha őszinte akart lenni, csak a lányt a nagy orrlyukakkal, akinek ismerős volt a keze. 7. — No, tisztább a levegő — mondta a szob­rász. — Ez mindig igy van a franciákkal, a végén elszólják magukat. Pedig ez a Bou- din, vagy hogyhivják, tisztességes fajankó, amolyan elfuserált festő, ha jól értettem, de eriől nem beszól szívesen. Azt hiszem, a kubizmus körül settenkedett, mint mindenki, aki nem elég erős arra, hogy az anyagot fel­bontsa ősi formáira. Azért elvégezte közben az egyetemet is és diplomája van, szeren­cséjére, e most gázkályhákat tervez, amilyen szerencsés fickó, s azt állítja, hogy ez a mun­ka nem elég izgalmas. Mondom, derék fajan­kó, sokat olvas és nagyon türelmes általá­ban mindenféle jelenséggel szemben, jólle­het a művészetről fogalma sincsen s ahhoz mégis csak francia, hogy idegen társaságban a végén el ne szólja magát s valami kelle­metlent ne mondjon. Tudniillik, majd meg­tanulja ezt, ha itt marad. Vannak fiatal franciák, igazán érdekesek s megértőek, már háború után kezdtek gondolkozni, tudja. Ezek nagy csatákat vívnak a® öreg franciák­kal otthon, akik bajuszt és szakállt és gödiért és vietoiret hordanak és kiutaznak vidékre, ha Poincaré leleplez valahol egy háborús emlékszoibrot s a Mercure de Franoe-ot já­ratják s a kávéházban kockáznak s melles­leg brilliáns üzleteket, csinálnak a világban. No igen, meg kell értenie, begy ezeknek a fiatal franciáknak nehéz a soruk, mármint odahaza, mert a papák helyzete itt sokkal előnyösebb, velük szemben, mint mifelénk a papák helyzete, bizonyos tekintetben igazol­va vannak a papák, mert megnyerték a há­borút. A fiuk dolga, hogy megmagyarázzák nekik, mennyire nem lehetett ezt a háborút „megnyer,ni'* — s több-kevesebb lármával az történik odahaza. Szóval, ez egy jő fajta, ezek az uj franciák, mindenféle bogarakkal a fe­jükben, katolicizmussal, surrealizmussal és Páneur ópávai, s állítólag mulatságoe köny­veket is Írnak, melyeket én nem olvadtam, mert szabad művész vagyok és nem enge­dem befolyásolta!ni magam. Állítólag egé­szen külön irodalmait írtak már össze az írás hiábavalóságáról. Ha megcélozza ennek a norvégnak a fejét a harmadik asztalnál, jobbra tőle kalap nél­kül ül egy... látja? ... e® a kis ember is irt egészen kis könyvet, mert iró és francia, ami különben csak saószaporitás. mert Paris­ban minden lei Ír, aki helyesírást tud, s még azok is, akik nem hídnak. Nézze meg jc>„, ez a kis emiber könyvet irt a helyes beretvűlko- zásról. Nem hiszi. L‘art de se raser, »z a könyv oime s megtanítja az embereket helye­sen beretválkozni. Ezt a könyvet elolvassam. Nagyon izgalmas. Az ember naponta b»>ret.- válkozik. mégpedig helytelenül, — niégi s csak fontosabb s az élethez közelebb á ] ez a probléma, mint Caesar viszonya Cleop^tfá­hoz! Nézetem szerint ilyen könyveket kell írni, nem pedig marha regényeket Jancsiról és Juliskáról, vagy a háborúról és a békéről. Nagyon tehetséges ember. Most ajánlottam neki, hogy írjon egy könyvet, a helyes tyúk­szem vágásról, például ilyen cimmeL A öké- letes tyúkszem vágó, — de még nem hatá­rozta el magát, vajúdik. Ami mármost ezt a Boudint illeti, aki az öd filozófiai dokto­rátusának tudományos értékéről ilyen han­gon nyilatkozott, ez egyike a legderek-nbb, lelkes, türelmes, fiatal franciáknak, s itt az országiban már egypárnvllió ilye® akik utaznak és külföldi írókat in olvasnak. Most nagyon oda van, ezzel a lánnyal, akit én mu­tattam be neki. Azt persze meg kell szoknia, hogy franciáktól kap néthá ilyen gombócot a gyomrába, mint az ,,odia^enn“. — meg kell szokni, ez az ára az ttfartőzkodásnak, nem szabad melLeszívni. Sok baja van ezzvel a lánnyal. Tudnia kejb hogy szerelmes. < pa­risban a szerelemnek még majdnem teljes értéke van, komolyan vepik az egész kény­szer képzetet. hörögnek, nem alszanak és pisztolyokat sütögetnek el és a vízbe Ugrál­nak. nem lehet azt mondani róluk, hogy kü­lönösen megán ali/jUt néj* Na igen... s . j,H ennek is tradíciója van, / szerelemnek, szin­te kflftösxiktts oeremonlájf • •. a fene eqrye meg, nrajüi meglátja. Azt hiszem, Boudin a®, aki jobban szereti a lányt, s ezért mosolyog olyan fájdalmasan és tapintatosan. Nem sza­bad elfelednie, hogy ezeknek az élete tele van katasztrofális emlékekkel, itt az élet minden mozdulatának vonatkozása van és történelmi premisszája ... képzelje csak el, mi lóg ezeknek a nyakában, ha leülnek ma képet festeni, egy Clouet, Poussin, Ingres, Chardin, Delacroix, hogy Monetról és Manet- ról ne is beszéljek, s egy Courbet, Watteau, Lautrec, Fragonard és Dávid, s egésizen mel­lesleg egy Gbassériau, Corot, s mit tudora én, ki még. S ugyanígy lóg a nyakukban há­rom tucat név, ha leülnek könyvet írni, s itt még a forradalomnak is formája és tradí­ciója van, nem lehet csak úgy kapásból a baxrikádokra menni, öregem! Nézzen kiörül, akik m;a este itt a Döme előtt az trccán tán­colnak, s mindenfelé az uocákon, azok talán nem is tudják már, hogy miféle emlékün­nepély jóvoltából rúgnak be ma este, hogy egy francia középület kissé önkényes igény- bevételének emlékére táncolnak ma este foxtrottot és dharlestont, — nem tudják, de táncolnak, s az idegeikben benne van az ürügy, amiért ma táncodnak ... meg kell ér­tenie, hogy elég nehéz lehet itt fiatal fran­ciának lenni. így beszélt. Alig érezhetően alkonyodott, de már lámpasorok gyulladtak s szemben az úttest sarkán, a földalatti vasút bejárata mel­lett. színes és Ízléstelen elektromos fényár lobbant fel a hangversenydobogó felett, me­lyei csak most vett észire, s a zenészeik elfog­lal tőle az ucca közepén helyeiket. A „Döme" asztalai ki'áradtak az úttestre, s az autók lé­pésben tolakodtak és hörgő ugatással mara­kodtak. Az életnek ebben a nagy é* trivi­ális lármájában, mint egy rokönhangu, de egy fokkal mégis ti színit abb szólam, tolnán az ucca sarkán, felrobbant a zene, mindenre ébzánt fúvós hangszereken. Már az első hangok után zűrzavar és látható' nvugtalan- ságbfcovárta fel az pocát. Tájékozatlanul né­zett !• ö-ib. A szobrász felállt, kalapját a > hajította s minden mozdulatával külö­nös izgalmat árult ej. * (Folytatjuk.). * T Csakis B A YER-kereszttel ellátott eredeti ||ÉÍ|á' csomagolású m, ASPIRIN -1 f, dobta az , , • . frpta. A titta* kerjen! .osa az ágén Orvosilag ajánlva. fo’ ,’oztak Az .védetten d/'*

Next

/
Oldalképek
Tartalom