Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-25 / 219. (2440.) szám
2 a végipusztulástól meg akarja magát menteni és a saját erejével a gazdasági élet fejlettségét ő is meg akarja teremteni. Ha ez sikerül, sokkal nagyobb értékű lesz a köztársaság országainak gazdasági együttműködése, mint lehetne akkor, amikor az egyik résztvevő, a vérszegény Szílovonszkő csak vegetál és folytonosan gyengül. Szlovenszkó megmentésének a gondolata sehogy se kivan a történelmi országok ártalmára lenni. A kormányzat jelentette ki a közigazgatási reform megalkotásakor, hogy a Szlovén szívónak kétségtelenül járó teljes autonómiát lassan keli kiépíteni s elsősorban a gazdasági autonómiát kell megteremteni, amihez a módot az uj országos kormányzás megteremtésében kívánja az állam, illetve a törvényhozás nyújtani. Nos, ezt a nyújtott keretet akarjuk mi értéket és életet jelentő tartalommal megtölteni. A gazdasági önrendelkezési jogot akarjuk érvényesíteni és a papiros gazdasági autonómia helyébe valódi gazdasági autonómiát akarunk tenni. A kínlódás, a halódás helyébe pezsgő gazdasági életet, az elszegényedés helyébe általános jólétet óhajtunk. Ehhez Szlovenszkónak törvény szerint joga van. Az állam gazdasági politikája pedig csak javulhat azáltal, ha a mezőgazdasági fejlődés érdekében az országok tervszerű, céltudatos és együttműködésre képes szövetkezeti hálózatának megteremtését programjába veszi és a leggyengébbet, Szlovenszkót mindenképp segíti azon törekvésében, hogy minden adott erejét összefogva megmentse önmagát. Az a meggondolatlan politikas amely egypár soviniszta politikus sajátja, amely Szlovenszkót akaratnélküli gyarmattá akarja sülyeszteni, kell hogy meggondolja azt, hogy ha Szlovenszkó teljesen lerongyolódik, akkor arra sem lesz alkalmas, hogy a köztársaság ipari termelésének elhelyezési piaca legyen. Már pedig nem olyan nagyon bővelkedik a köztársaság ipari termelése elhelyezési piacokban e ha azok kevesbed- nek, úgy az ipari termelés rentabilitása csökken és üzem redukciót, a munkanélküliség emelkedését s ezzel kapcsolatban az államháztartás egyensúlyának felbomlását és az általános elszegényedést idézi vagy idézheti elő. Az állam gazdasági politikájának egy gazdaságilag erős Szlovenszkőra nagyon is szüksége van. Gazdaságilag erős Szlovén- szkő pedig a szlovenszkói szövetkezeti hálózat helyes kiépítése nélkül el nem képzelhető. Ha a mi tervünk nem jő, jöjjön helyébe egy jobb. De cselekedni kell! rpRXGAt-AAí.ró’vr-hi plap a üawfis^esel alatt isInüSi nacl&iiáflisÉ@ tiint@i#seii sslriMiye VbK Práea DtttdensastrMtt a német feeaíSfümek és a német eég- táteSák eün — a testeteket a rendfirséa többuban széisiésta Prága, szeptember ÉL Prágában egymást érik a nacionalista megnyilatkozások. I ólfokozott nacionalista érzés hulláma uralja napok óta a sajtót s a sajtó idegessége uccui demonstrációkat vált ki. .Legelőször az olasz—jugoszláv feszültség adott tápot 'a sajtó nemzeti érzelmeinek hevesebb kitörésére. A trieszti pör óta az olasz—csehszlovák érzelmi viszony fölborult $ a cseh sajtó néhány nap alatt teljesen olas-zellenessé hangolta át r.z egész csehszlovák közvéleményt. Ma már Prágában nincs lap, amely olaszbarátságot hirdetne, sőt egyik-másik már Olaszország és az olasz áruk bojkottálása mellett agitái. Hasonlóan erős tápot adott a túlzott nemzeti önérzet', kirobbanására az egyébként jelentéktelen. Mayer-eset, amely miatt Óráéban'beverték a- csehszlovák körmilátna ablakait. Lnnék viszonzásául tegnapelőtt és tegnap heves német- ellenes tüntetések játszódtak ie Prágában. A tüntetések egy mozgóképszínházból indultuk ki. Az Avion nevű mozi a „Halhatatlan lump11 című német hangos filmet játssza, amelynek egyik jelenete éppen Mayer hónában, Stájerországban játszódik s a jelenetben osztrák iskolás- gyermekek a „Du, inéin schöncs Lanö44 kezdetű tivoli éneket éneklik. Néhány hazafias cseh ifjú a Mayer-esetro visszaemlékezve, hétfőn este nyolc és kilenc óra, között, a tiruü ének föl- hangzásakor összebeszélt jelre a „Kde domov muj14 és a „Hej Stovano*4 kezdetű himnuszokat kezdte énekelni. Az előadás erre a nem várt rögtönzésre megs zak ad t, a rendőrség megjelent a mozgóban és az ál- lamhimnusz éneklőit kivezette. Az incidens alkalmával letartóztattak egy p-á- gai ügyvédet, egy >.:okoUstát és egy 'in n dúst. A közönség cseh része erre tüntetőleg elhagyta a mozit. Azokat, akik a jegy árának visszatérítését követeitek, a rendőrség kiszorította a palotából: A yeacsMéreji Ez előzmények után tegnap este már jóval mégszervezettebb, hatalmasabb tüntetés játszódott le Prágában. Este nyolc óra tájba:.: a Vencel-tér felső részén, az Avion-palota <-.é.;t kisebb diákcsoport a- német film előadásé;;* menő közönség közé vegyülve a „Nad Tauou sa bliská'V „Kde domov müj“ és a „Hej Slo'va- né“ kezdetű himnuszokat énekelte. A Pólódul List állítása szerint a tüntetők túlnyomóan szlovák egyetemi hallgatók voltak. Közben a tömeg mintegy kétezerfőnyixs gyári - * poüott, úgyhogy a szomszéd uccákbó! 18 rendőr sietett a Veiice.l-térro, De a rendőrök így sem tudták megakadályozni, hogy a tömeg menetté alakulva, végig no vonuljon a háromnegyed kilométer hosszú Veneel-tóren. „Praha cscli és az is marad!14 — „Le a német íölira- tokka’í44'— „El a germán hu;!adákfi.’mekkel!“ — ..Minden piszoktól, megtisztítjuk Prágát!" — „Le , a német zsidókká! és be rém; cikkei]14 — ilyen és ehhez hasonló kiáltásuk hangzottak fűi a tömegből. A rendőrség közben harmincfőnyi erősítést kapott. A rendőresoport két kordont alkotott és erélyes föllépéssel megtisztította Prága főterét. Eközben tiz személyt letartóztattak. Repria másfétórával feésőbö Féltizkor a szétszórt tüntetők ismét csoportokba verődtek s a Vencel-tér ateó sarkán, a Passage-mozgó elölt, ahol szintén német beszélő filmet játszanak, rögtönöztek kisebb tüntetést. Innen a Vencel-tér közepére vonultak « a Coftkó Slovo szerkesztősége előtt kiáltoztak. Csuk ugy röpködött a levegőben a „Fuj!44 és „Hunba!" Tüntettek az „állam eínémetesité&o", a német cégtáblák, a germanofilizmuö és a német filmek ellen. Nemcsak Mayert, hanem Cttííius uémut külügyminisztert Is abeu- goUák, sőt a csehszlovák, kurmánv is megkapta a magáét azért, hogy az olasz követ intervencióját erélyesen vissza nem utasította, la újabb letartóztatások történtek. Néhány pillanat alatt hét személyt vezettek eh Mindegyiket, három rendőr kísérte. A tüntetők a Urabén felé igyekeztek, hogy az itteni német üzletek előtt folytassák a demonstrációt. A rendőrség • azonban itt is szétszórta a tüntetőket. A nfintei köuaífőg elölt Egy tüntető csoport a Ndrodni t indán vonult végig, egy másik a külügyi képviseletek negyedébe, a Maid Strandra igyekezett, inig a harmadik csoport az ó városháza-téren állapodott meg. A német követség épülőid előtt mintegy tizenöt rendőr állott, mégis mintegy négyszáz- főnyi csoport verődött össze és igén hangosan abeugoita a németeket. A demonstrálok közül hármat letartóztattak. A letartóztatottak egyike nő volt. Innea zz olasz követség elé akartak vonulni, de a rendőrség az abeugolókat szétszórta. ? AO ízept ember 25, csütörtök. 'mvr’Tvm- mm *... » . o.wmmMmmmmmmmmmeMnnmamaBmm ' 'óbb a bajnak! Pl VON-Jfyampoon" 1 jeskű az Óvárosház-téren Ezalatt a osháza-téren hatalmas tömeg gyűlt össze árny pillanat alatt szónoki emelvényt, ; ik föl. Dobefi tanársegéd és bizonyos éles hangom tiltakozott Prága elnémetesih; a. Soukup ünnepélyesen húsé gesküt te goszláv—csehszlovák testvériség mellei; • az esküim ; ? a több száz főre rugó tömeg utána isin i . A demonsti. ,u .z állami himnuszok éneklésével ért végen t: címezés: a VenceMérea Féltizeneg; ’.or a Névtelen• Katona sírjánál a tüntet- , 61 összegyűltek és elénekelték a s állam; .tt, A rend őrs. nagy munkát adott a több csoportban ] . .> tüntetők széto&zlatása. Minden igyuk - dacára háromnegyeatizenkeítőkor ujbo :egy négyszázfőnyi tömeg vonult a Celc; ván s a Grabenen át a Ven- cel-térre. A s- ■ - uzés és abcugolás hangzavarából — a i J List jelentése szerint -— kirítt egy kiá 1 mely igy hangzott: „Tizenkét « teig voltunk intelligensek, többó nem b. • azok!“ A Zlatá Hasa vendéglő előtt a lök leszakították a Prager Tagblatt kis «■■... ntábláját, egy másik háznál pedig he ~ követelték a német „Ta- gesbote" fén injának eltávolítását. A szláv kőtáré <] díszített tüntetők a rendőrség elől a Ve. laborhoz menekültek és az állam himnuszok f őrlésével itt vetettek véget a négyórás'; lésnek. i.i—iircr: _.^(£K2gSÍHBaBa6s»»——<—~ Visitovsliy ! joM ttefelarálfB 8 í.2 fSapostoiénak Prága, szépre '■ * 24. Viskóvskv nemzetvédelmi miniszter i i a francia misszió Franciaországba vlk .. í tagjainak: Le Bleyec tábornoknak, Ke >'■ riredesnek és Rallot alezredesnek tiszteli bacsndinert adott. A miniszter ez alkuk 1 a csehszlovák hadsereg kötelékéből kilé; - . cin francia tisztnek átnyújtotta a közt. ;i elnök nevében a fehér oroszlán-rend jel A miniszter ez alkalommal szenzáció- ut mondott Napóleonról a francia had: k. „Köztársaságiunk — mondotta többek it búcsúbeszédében — mindig Franciaor. IdaJán lesz annak a gondolatnak a megv;. .-iban, amely Európát a béke biztosítása <: .. kében meg akarja szervezni, ami tulajdv >cn már Napóleon gondolata volt." Szép ;**• !. urópa&zervezé* óe béke- politika az, amit L..-, k on akart! IDEGEN EMBEREK R fi. G É A’ Y IRTH: MARflI SÁNDOR Copyright b$ Panifieon <21> Igen, 5 azt gondolja, a szobrász, hogy ez helyes — s most mondja meg végre a Mado- moiselle, mi kivetni valót talál a Dome-on? Különös hazafiassággal kérdezte ezt — egy kis nemzet fiának hazafis ágával, s ugy tetszett e pillanatban, mintha ez a kis nemzet a „Dome‘‘-ikávéház népe lenne, egy miniatűr köztársaság, melynek a szobrász a lokálpatriotizmus minden szén ved édességével kelt védelmére. A lány cigarettázott, nyugodtan nézeti a szobrász szemébe s egyenletes, kimért mozdulatokkal emelte a cigarettát szájához. — Ugy gondolom — mondta egyszerűen hogy egy iró otthon ül és ir, s egy szobrász otthon áll az a teker jóben és szobrot csinál, mégpedig a nap túlnyomó részében. Aztán, ■ha van egy üres órája, elmegy valahova, esetleg a Dome-ba is. De nem megforditva. Nem ugy, hogy egész nap a Dome-ban ül, s ha egy üres órája akad, akkor hazaszalad és ir, vagy farag valamit. Én igy gondoltam. De lehet, hogy tévedek. S hogy ezért nem szereti-e a Döméét? — kérdezte fájdalmas mosollyal, a szobrász, aki o nyílt támadásra elsápadt. A válasz késett. — Megmondom magának — mondta húzódozva a lány s Emilé Boudinre pillantott. — Megmondom, bár ezzel házi perpatvart veszek a nyakamba, inéit, barátom szemrehányásokat tesz majd pekem. Én francia vagyok, Borsi ur, ha nem is párisi, de mindeneseire francia, s nekem Paris nagyon sokat jelent, talán azért, mert nem születtem Ut, s ha nem is beszélek soha róla. Nekünk is van valami közünk T'áriskoz, franciáknak. Kissé féltékeny vagyok a Doniéra s mindazokra, akik Dl ülnek. Ezl nagyon nehéz bevallani. Én csak négy éve élek Párisban, Borsi ur, de igen. nagy változásokat vettem észre itt, s néha azái hiszem, ez a város ma jobban hasonlít arra, amit ön szeret itt, mint arra, amit én. És kissé félek öntől és Vasziiieií úrtól s ettől a hallgatag urtói is, akinek nem tudom a nevét, s mind a sok idegen tői, akik nappal és éjjel átjárnak Pórison, mint egy átjáróházon, e mindenhez hozzányúlnak e a kezük nyomát rajtahagyják a városon és a szájuk nyomát, az Ízlésüket ée a vágyaikat beletörülik Parisba. Bocsásson meg. Tudora hogy kicsinyes, amit .mondok. Szenvedélyesen beszélt; ez ,egy francia lány volt, s nem tett lakatot a szájára, s ami az előadás szenvedélyét illeti, jőlbeszélő, sebesen pergetett rr-ekkel és elnyelt tompa mássalhangzókkal, érezhetően vitte a szónokot a mondanivaló, a szürke szemek világoskék csillogást kaptak a beszéd lendületűben, s mikor pontot tett érezni lehetett, hogy még akadna itt mondanivaló. A francia összehúzta a szemöldökét: — Barátnőim gyermekes dolgokat beszél — mondta szigorúan. — Nekem is van valami közöm Parishoz, uraim, de én egy másik Parist akarok, amelyben elférnek önök is, s egy másik világot, amelyben elférünk valamennyien. Mindezt nem szükséges most rögtön, délután kellőkor elintézni. Ne figyeljenek rá. Mogorván és megbán tol tan nézeti maga elé. A. francia nő nevetett. — Ő is világpolgár, mint ön, Borsi ur — mondta és megmutatta a fogsorát, mely nem volt egészen kifogástalan: kissé szürke volt és gyermekes. •- Világpolgár, csak, sajnos, sűrűket a aprókat kell nyelnie, ha jelenlétében a Mursell- laiset játsszák valahol. És amellett nem vágytalan. Ugy tudom, hogy sok vágya van, olyan sok, ha vágyakozni kezd, nem is tudja hol elkezdeni. Nézte és hallgatta, n leányt. Nem hulla, ki lehel. Nem tudta beállítani egy osztályba, egy nieslerségbe, nem tudott címkét ragasztani reá. Ez nem volt diákleány s nem volt hivatásos barátnő sem, messze a mid in ót te Tnvp'f ,q a polgári kaland alanyától. vidéki ír au ebi leány volt, számára 1 smereN len, de a beszédén érezhetően déUes vidékiről. Azt mondta, hogy a zenében élt, — lehetséges, hogy egy női zenekarban? S a hang, mellyel az rr-eket oly sebesen pergette s a tompa mássalhangzókat szomjasan nyelte el, kissé lepedékesnek tetszett, nem kellemetlenül, csak enyhén idegesít3ens ugy, mintha előző nap sokat cigarettázott volna s reggel nem köhögte ki rendesen magát. A hallgatónak szinte kedve kerekedett barátságosan felszólitani, hogy semmi feszélyezel is ég nincs helyén, köhögje csak ki alaposan magát. De ilyesmire ő, az idegen és hallgatag ur, akinek a lány a névét sem tudta, igazán nem vállalkozhatott. Annyit mindenesetre megállapított most, hogy a francia nőnek, ha nevet, megszélésedmok orrlyukai, egész különösen és szinte ellenszenvesen megtágultak orrlyukai, s ezt csak most vette észre rajta, s elcsodálkozott, hogy er, a banális testi felfedezés milyen csalódással tölti el. Nemcsak, hogy a kívánatosnál szélesebb, de határozottan nagy orrlyukai voltak a francia lánynak, — önmagában ez nem jelentett sokat, de most már, hogy felfedezte, meg kellett állapítania art is, hogy ez a kis deformáció nem irható a nevetés számlájára. A francia lánynak nagy orrlyukai voltak akkor is, mikor az orr nyugvó állapotban pihent, — nos. annál rosszabb neki, gondolta. S nem szerette az idegeneket. Féltette Parist tőlük, egy háziasszony gondos félelmével, aki aggódik, hogy nem egészen kellemes látogatók sarat hoznak be cipőjük talpán a fényesre suvileszólt szobába é* Ügyetlen mozdulataikkal eltörnek néhány dísztárgyat, a lakás atmoszféráját megtöltik a müvük zabolátlan lármájával s jóég tudja, miféle ki párolgásokkal. Féltette Párisi az ideire neki ől, Borsitól is, aki világpolgár és vá »ytahin., s Vaszilteíf űrtől is, aki pedig egészen különös módom ha kissé öreguras '/Tantériával is, de kedves volt hozzá, a még iöio is, aki felöl pedig nem tudhatott semmi JOí-szat, csák azt, hogy hal Iga! ag. S a löb- bi'>kíől. okik üt üllők I;érben a kerek tisztátoknál. S a város h jelben, feküdtek a széles ágyakon. S n . ítték az oocát idegen hangokkal, péM J ilyesmit mondtak a nagyboutevardon: L rétesig Frankén, und er hat noch die }•.--!■ bit gdhabt... — A francia lány viUE v ?. ilrke szemében minden mozdulat, ar 1 az idegenek Párist birtokba vették, i- . .irtésnek tűnhetett, s valószínűleg rotsz u , t vette az idegenektől azt is, hogy he ... é tehén nem tudták az rr-eket olyan seb; -n ergetni s nem nyelték el olyan szőni,' < néma mássalhangzókat S most lehu -v íztyüjét. Bizonyos nők ké :e, hogy egy kesztyű lehúzásába a veik-; >•*. a teljes déshabilté minden illúzióját L ,< ! adják varázsolni, — az ujjak kaeéran s yenként mutatkoznak elő a lehántott kön . ól, elfogulatlan szemérmetlenséggel, e te :!• előbuggyan a hús, a kéz törzsének fel; <■> ápoltan és közömbös meztelenséggel L. :ózik ki, s a kéz letelepedik az asztalra, ujjak nyújtóznak, * a lemeztelenített te. ’. - mintegy megszólal: tessék, itt vagyuk Kissé brutális, nem nagyon, hosszú újak'. A megáldott, osontos kéz volt, mely itt le\ ; !■ üt és közsaemlére ■bocsátotta magát, —■ ■ v.ikás és fegyelmezetl, kidolgozott kéz, <■ . sn rövidre vágott körmökkel. De .a m. ahogy a kéz mozgott, elbánt tárgyakk. i, i. aybevett eszközö-' két, önállóságra valló :, öntudatos kéz volt, melynek saját mester. . y < van s azon felül is speciális képe.s®égei Ve nem ez volt a fontos. Sokkal nehezei !.? v ült eldönteni, hogy miért tetszik neki ez a [ ■ z, — mert abban a pillanatban, mikor igy V. meztelenedett, egy idegen, s külföldiekkel r>m nagyon rokonszenvező francia vidéki lányból, aki egy világpolgár! szabadelvűs égtől eltöltött francia gázgyári mérnöknek volt. a barátnője, valaki ismerős lett, — izgatőan ismerős, oly kínzóan ismerős, mintha már életében egyszer köze lelt volna ehhez a kézhez, s csaknem elvörösödött, mert az a mindenképpen tiisztúlalan, lehetetlen, idétlen ötlet viílanl meg benne, melyet nenr tudott eléggé szégyen leni: •mintha már hált volna ezzel a meztelen kér '1.
