Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-23 / 217. (2438.) szám
1930 szeptember 23, kedd. *I*RX<xAI-yV\AGÍ’AR-HTRliflI> Ezrek követelték a közterhek enyhítését szövetkezett ellenzéki pártjaink Ipolysági nagygyűlésén BSItsn Rudolf és MVírörftr Jenő gazdasági válság életproblémáiról Ipolyság, szeptember 22. (Saját tudásitónktól.) Szövetkezett ellenzéki pártjaink vasárnap délelőtt hatalmas sikerű népgyülést tartottak Ipolyság főterén. A gazdasági válság súlyos életkérdései jegyében összehívott nagygyűlésre már a kora reggeli órákban érkező vonatokon, autóbuszokon és kocsikon tömegesen jöttek a környező falvak kiküldöttei. A gyűlés közönsége soraiban ott láttuk Tesmag, Hidvég, Nagyfalu, Kelenye, Födémes, Balog, Inam, Nyék, Ipolykeszi, Nagycsalomia, Kővár, Haraszti, Pereszlény, Visk, Szakállos, Czete, Százd, Deménd, Alsószemerád, Gyerk, Horváti, Szaletnya, Egeg, Kis-, Közép- és Felső- tur, valamint Palást nagyszámú küldöttségét. Bár tiz óra tájban erősen esni kezdett, a tömeg hűségesen kitartott a szabad ég alatt tizenegy óráig, amikor a Lengyel-szálló nagytermében kellett volna megkezdődnie a gyűlésnek. A hatalmas közönségre való tekintettel az eső dacára is a szabadban kellett azt megtartani. BShni szenátBír &®ssés5e Ifj. Tóth János mgyar nemzeti párti helyi elnök megnyitóbeszéde után Böhm Rudolf országos keresztényszocialista párti szenátor emelkedett' szólásra s általános érdeklődés és lelkes helyeslések mellett részletesen foglalkozott a gazdasági válság aktuális kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy a gazdasági válság ma már annyira sújtja a földművelő lakosságot, hogy az szinte már összeroskad a rárakott terhek alatt. De különösen érzi a gazdasági válság súlyát a magyar földművelő. A mezőgazdasági cikkek ára majdnem a felére csökkent a tavalyi árakhoz képest, azonban az ipari cikkek ára nem követte a mezőgazda- sági termékeket az árcsökkenésben és igy a gazda ma már olyan helyzetbe jutott, hogy nem tud vásárolni. Ez visszahat az egész köztársaságra is. Hiszen ha nincs fogyasztója az iparcikkeknek, akkor válságba kerül az egész köztársasági élet. Es ez be is következett. A kormány rövidlátó politikája tönkretette a mezőgazdaságot, de az magával rántotta a többi foglalkozási ágakat is. A mostani gazdasági válság — amelyet ugyan világválságnak is kell tekintenünk — a mi köztársaságunkban könnyen gazdasági katasztrófához vezethet — állapítja meg Böhm szenátor —, miután itt a kormánypolitika illetékes tényezői a helyzet szanálására semmi komolyabb és eredményesnek Ígérkező lépést mindeddig nem tettek. Már a mezőgazdasági válság orvoslását is tavasszal elkésve kezdték meg, s mire a válság enyhítése érdekében tett intézkedések és az erre vonatkozó törvények életbeléptek, akkorára ezeknek jelentősége az óriási árzuhanások miatt valósággal a nullára sii- lyedt, A kormány a normális áralakulás érdekében sem tesz komoly lépéseket. Pedig az árak nivellálódásának folyamata kell, hogy bekövetkezzék. Németország gazdasági élete már megindult ezen az utón és a gazdasági konszolidáció folyamata — dacára a legyőzött birodalom nagy jóvátételi terheinek — a leghamarabb ott fog megindulni. Csak a prágai kormány nem akar erről tudomást venni és isimét csakis a történelmi országok érdekeit tartja szem előtt akkor, amidőn a cseh és morva nagyipar érdekeiért föláldozza a mező- gazdaságot és a kisipart. Ugyancsak nem látunk megértést a kormánykörök részéről — mondotta a szenátor beszéde további részében — arránézve sem, hegy a súlyosan megváltozott gazdasági viszonyokra való tekintettel az adózásnál enyhítéseket léptessenek életbe. Legalább ezúton siethetnének az önhibájukon kívül bajba jutott társadalmi osztályok segítségére. Még mindig ugyanazokat az irreálisan magas adókat hajtják be, amelyeknek nagyságát még a magasabb terményárak idejében állapították meg. Ennek következménye az, hogy amíg egyfelől az adóalanyok légiói pusztulnak el, addig az állami háztartás egymilliárdnyi többlettel zárult. Ez képtelen állapot! És emellett még újabb megterhelések terveit tartogatják a megbénult gazdasági élet számára. Vasúti és postátariifaemelést helyeznek kilátásba. Pedig világos lehet mindenki előtt, hogy még nagyobb közterheket nem bírunk el, sőt a legelemibb exisztenciális érdekek csakis a különböző adónemek azonnali csökkentésével biztosíthatók. És ezt addig kell megcsinálni, amig nem késő, mert ha idejében nem következik be a közterhek enyhítése, nem lesz már kin segíteni. Majd a kulturális sérelmekkel foglalkozott Böhm szenátor. Különösen arra a mostoha bánásmódra mutatott rá, amelyben az iskolakérdés terén van gyermekeinknek részük. Végül részletesen foglalkozott az iparosság helyzetével, mely semmivel sem jobb, mint a gazdáké. Hiszen a nagyipar konknrreuciájo és a súlyos adósás a kisiparosságot ie a tönk szélére juttatja. Szűnni nem akaró, lelkes éljenzéssel fogadott beszédét azzal az Ígérettel fejezte bei, hogy minden erejével népünk gazdasági sérelmeinek orvosoltatására fog törekedni. A következő szónok Sálkorszky Jenő dr. ügyvéd, a magyar nemzeti párt országos társelnöke volt, aki az ezrekre menő tömeg általános helyeslése közben a gazdasági válsággal és annak okaival foglalkozott. Közérdekű beszédére s a nagygyűlés által elfogadott határozatokra lapunkban még visszatérünk. Ot évi /egyházra el Stöger Károlyt Pozsony, szeptember 22. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Hétfőn délelőtt 9 óra után nyitotta meg Terebessy elnök a Stö- ger-pör főtárgyalásának haramdik napját. Fölhívta a katonai szakértőket, hogy terjesszék elő szakvéleményüket. Az ügyész kérte erre az időre a nyilvánosság kizárását. A bíróság i'ly értelemben határozott, mire a katonai szakértők zárt tárgyaláson mondták el szakvéleményüket. A zárt tárgyalás fél 11 óráig tartott. Utána a közönséget ismét bebocsátották a főtárgyalási terembe. Miután sem az ügyész, sem a védő nem tett további indítványt a bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag. a bizonyítási eljárás befejezést nyert és Boriczky ügyész megkezdte vádbeszédét. Általánosságok Stöger politikai missziójáról — A Tuka-ügy szereplői közül — mondotta az ügyész — Stögernek igen fontos és talán döntő szerep jutott. Stöger a háttérből a múlt év augusztus 28-án lépett elő, amikor, mint Tuka tettestársát, tanúként hallgatták ki a pörben. Koza Matejov volt az, aki még 1929 februárjában a vizsgálóbiró előtt tette vallomásában fölemlítette, hogy Hanák József, a nagycétényi egyházi birtok bérlője szerint a s-zlovenszkói magyar politikusok és Budapest közt élénk ösz- szeköttetés ál fönn, amely nemcsak a politikai irányt szabta meg, hanem az anyagi eszközökre is vonatkozott. Koza Matetov szerint Stögernek nagy szerep jutott ebben a Budapest és Szlovenszkó közti közvetítésben. Hanákot nem hallgatták ki a pör folyamán, mert vallomása, az 1923 előtti időkre nyúlt visz- sza, és erre az időre a pör nem terjeszkedett ki. Hanák egvik régebbi vallomásában elmondotta. — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. hogy ő 1922-ben a keresztény szocialista párt szlovák osztályának pénztárosa volt, a könyvelő pedig Stöger Károly volt. Stöger a könyveket rendesen vezette, de a pénzzel nem tudott elszámolni. Későbbre Ígérte az elszámolást, majd kijelentette Hanáknak, hogy a pénz további sorsáról kérdezze meg Budapesten Rakovszky Iván volt magyar belügyminisztert. Az ügyész ezután rátért Stöger elfogatásinak körülményeire. Stöger azt hitte, hogy az ügy jól fog végződni számára és ezért nem szökött meg, de nem is tudott volna megszökni, mert pénze nem volt, családját anyagiak hiányában szintén nem tudta volna elszállítani. Támogatásra szintén nem számíthatott régi jóakarói részéről, mert azok már elfelejtették egykori szolgálatait. Ezután boncolgatja Stöger előéletét. Stöger uj forradalmat várt és azért nem tartotta érdemesnek, hogy állást vállaljon és addig is, amig ez az uj forradalom hekövetkezett volna, rokonainál tartózkodott. Kraitzék szerint Stöger melanfcólikus volt, nyilván az ő általa any- nvira szeretett hatalom összeomlása miatt. Stöger a keresztényszocialista párt titkára lett! ahová nem a pénzszerzés vágya vezette, hiszen amikor sógora. Kraitz József, Rakovszky Antal uradalmában akarta elhelyezni, kijelentette, hogy pénzért nem szolgál senkinek. Nem a pénz vezeíte — az ügyész szerint. — amikor a keresztényszocialista párt szolgálatába lépett, hanem az a lehetőség, hogy dolgozhat azon ideálokért, amelyekért, mint honvédtiszt, hősiesen, de hasztalanul harcolt. Amikor Stöger Pozsonyban megismerkedett Holényi Terézzei, A bíróság valónak fogadta el a vizsgálóbíró és a rendőrség előtt tett beismerő egyszerre elhagyta melankóliája és dühöngő utazási szenvedély vett rajta erőt. Sokat utazott külföldön, de első útlevelét, melyből ez kitűnt volna, elégette. A legfőbb bizonyíték: a visszavonÉ beismerés Az ügyész ezután részletesen kitér a rendőrség és a vizsgálóbiró előtti vallomásokra és fejtegetésének konklúziójaképpen kijelenti, hogy Stögerrel szemben kritikai és erkölcsi kényszert nem alkalmaztak és önszántából tette meg beismerő vallomását. Olyan adatokat njondott el a rendőrségen és a vizsgálóbiró élőt, amilyeneket csak ő ismerhetett. A rendőrségen és a vizsgálóbiró előtt egyedül volt, beismerő vallomását nem a nyilvánosság előtt tette, a főtárgyaláson azonban, ahol a nyilvánosság előtt kellett vallania, már mindent visszavont, és pedig azért, mert családja, barátai és ismerősei, akik a védelem pártján voltak, ezt elvárták tőle. Stöger vallöjjhásai alapján beigazoltnak látja a vádat és a terhére rótt bűncselekmények felől semmi kétség sincs. Stöger mindig nagyobb összegeket kapott Budapesten azokért a hírekért, amelyeket név- jegyboritékokban vagy Tukától, vagy Varjú Józseftől hozott. Katonai személyeknek is átadták a híreket és Stöger nagyon jól tudta, hogy milyen szolgálatot végez. Ezután az ügyész ismerteti a katonai szakértők szak- véleményét, amelyek szerint bebizonyitottnak veszik, hogy a Kolschitzky-uccában kémiroda volt, Stöger közvetítő ügynök és futár szerepét töltötte be. Stöger Tuka jobbkeze és munkatársa volt 1921- től 1924-ig és igy a köztársaságra nézve veszedelmes időkben folytatta tizeiméit, amelyek nemcsak a köztársaság katonai védelmét, hanem a köztársaság exisztenciáiát és a köztársaság épségét is veszélyeztették. Őszinte megbánás esete, amely biintetötörvény- könyv 27. §-a alapján büntetlenséget biztosit, nem forog fönn és ezért kéri a bíróságot, hogy Stögert mondják ki bűnösnek a vádiratban fölsorolt bűncselekményekben és az ennek megfelelő büntetést szabják ki. Déli egy órakor az elnök a tárgyalást délután félnégy órára halasztotta, amikor Ottlyk dr. védő mondja el védőbeszédét. A védőbeszéd Délután fég négy órakor folytatták a tárgyalást, amelyen Ottlyk dr. védő tartotta meg védőbeszédét. Beszédének elején ismét az illetékességi kérdéssel foglalkozott és utalt arra, hogy a régi magyar törvények szerint kell Stöger felettt ítélkezni, amelynek alapján ez az iigy az esküdtszék elé tartozna. Majd hosszasan fejtegeti, hogy hogyan keletkeztek Stégerben a rendőrség és a vizsgáló- bíró előtt tett vallomásai. Stöger szerint Ígéretet tettek neki és kényszert alkalmaztak vele szemben, a rendőrtiszt viselő szerint, aki a kihallgatásokat végezte, ebből egy szó sem igaz. Ki az a Habán? Nem akar foglalkozni kassai ügyével, nem akar foglalkozni a had- osztálybiróság irataival, csak rámutat arra, hogy Habán intézi a rendőrségen a kémkedési aktákat, minden titkos iratot ismer. 'A vizsgálóbiró Stöger kihallgatása alkalmával nem lépett föl önállóan és teljes hatalmi súlyával, amint ezt a törvény előírja. Nem Henzl vizsgálóbiró személye ellen irányul ez, akit Ott-'' lyk védő tisztéi, de vádolja azt a rendszert, amely ebben az ügyben úrrá tett. Törvény tiltja, hogy a vizsgálóbírói kihallgatás alatt más jelen legyen, Habán mégis ott maradt magasabb állami érdekre való hivatkozással. Stöger a vizsgálóbíróban elmebeteg benyomását keltette és ez a benyomása oly erős volt, hogy az ügyészhez ment és azt mondotta, hogy nem tudja ezt az embert kihallgatni, mert konfuzus. Nagyon jellemző az, hogy a vizsgálóbiró az ügyészségre szaladt és direktívákat kért arra nézve, mit tegyen és meg is kapta ezeket a direktívákat. Csak folytassa a kihallgatást, Stöger viccel, mondotta az ügyész. A vizsgálóbiró ezután tényleg folytatta a kihallgatást. A védő rátért Belánsky tanú vall o má sá ra, majd részletesen boncolja a tárgyaláson elhangzott vallomásokat, amelyek alapján' igyekszik kimutatni Stőgér teljes ártatlanságát. Végül arra kéri a bíróságot, hogy ha a vádiratban foglalt bűncselekményben bűnösnek mondaná is ki Stögert, vegye tekintetbe az enyhítő körülményeket, Stöger büntetlen előéletét, orvosi szakértő nélkül is szemmel- látihatóan megállapítható örökölt terheltségét, csökkent beszámithatóságát. Ottlyk védőbeszéde után Stöger az utolsó szó jogán kijelenti, hogy nem követett el semmit, nem biinös és védőjével mindenben azonosítja magát. Az ítélet A bíróság délután negyed hat órakor vonul vissza Ítélethozatalra. Negyedórái tanácskozás után Terebessy elnök zsúfolt terem előtt síri csöndben hirdeti ki az ítéletet. Eszerint a biróság bűnösnek mondja ki Stöger Károlyt a katonai árulás bűntettében és ezért ötévi fegyházra, politikai jogainak háromévi elvesztésére és az összes felmerült költségekben való elmarasztalásra ítéli. A vizsgálati fogságból egy évet és húsz napot kitöltöttnek vesz a bíróság. Stöger Károly nyugodtan hallgatta végig az ítéletet és a közönség is nyugodtan viselkedett. Az indokolás fölo-lvasása mintegy tiz percet vett igénybe. Eszerint Stöger Károly a rendőrségen és a vizsgálóbiró előtt tett saját beismerő vallomása, valamint Belánszky, Habán, Piszkaesek és Schramm Krisztina terhelő vallomásai alapján mondták ki bűnösnek. Stögernek nem sikerült bebizonyítani azt, hogy vallomását kényszer hatása alatt tette és igy a bíróság kénytelen volt elfogadni a vizsgálóbiró és a rendőrség előtt tett beismerő vallomását. Súlyosbító körülménynek vette a biróság, hogy Stöger Károly a kémkedést hosszú időn át veszélyes körülmények közt folytatta és működése által a köztársaság léte is veszélyeztetve volt, továbbá hogy pénzért cselekedett, viszont enyhítő körülménynek vette a biróság büntetlen előéletét, családos voltát és azt, hogy Tuka befolyása alatt követte el tettét. A Boricky ügyész három napi meggondolá- si időt kért a fellebbezés benyújtására. Ottlyk védő azonban nyomban fellebbezési jelentett be az Ítélet ellen. 5 . 6^/urflí szöcske. \ ^IuxcUtl, jobb szabóságban* kapKako. ^Ugye^on* a beszelt" védjegyre! ' ■■■ i ■■■! ■ ii i ni ii m .mintf,1 wmihww vr rx Jil g 5 A s 3 Ö s m N ‘O ql -t-’ Sí bD-Ss >co ca ó *- ■« J3 % ^ ’§ Jj tí ^ ,Ji 'Cd cd ^ > ál* •*|3á . (D <D CD . a • :Q V A N A 46 ^-a « — Er s s ti vj N rí > /, ö « « >ö .2 1 |rf°J Sül
