Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-20 / 215. (2436.) szám

t~? yj ^swawTOSs^gaK^ag»cwgari nMH’PWrrayjiMraa 1930 szeptember 20, saombAt. vonatkozólag intéz kérdéseket. Megkérdi ki volt Varjú József? Stőger azt felelj bog; titkár volt a keresztényszocialista pártiban. Elnök: Nem bizta-e meg önt Varjú azzal hogy utazzék Varsóba és máshová, bogypén zeket. hozzon? Stőger: Nem. Nekem csak felettesem vol Varjú és közelebbről nem . ismertem. Arra a kérdésre, hogy Tukát honnan is- meri, Stőger kijelenti, hogy 1921-ben Holényi Teréz mutatta be neki. Holényi Terézzel egy Ambroz. Erzsébet nevű hölgy révén ismer­kedett meg, aki Stőger né nővérénél volt lá­togatóban. Tubával a pozsonyi anya- és gyermekvédő egyesületben találkozott néhányszor, leg­feljebb nyolcszor és az ismeretség egészen felületes yolt. Varsóba és Becsbe Tuka őt nem küldte. Elnök: Mennyi pénzt kapott Tokától? Stőger: Egy fillért sem. Elnök: Meglátogatta Tuka magát Becsben? Stőger: Sohasem. Áz „ismerősei" — előtte „ismeretlenek" Stőger ezután elmondja, hogy Kovács Já­nos volt alezredest nem ismeri. Kasner Emil­ről azt állitja, hogy régi pozsonyi ismerőse, a bécsi műegyetemen akartak tanulni és együtt voltak Bécsben. Kasner bérelte ki számára a lakást a Kol- schitzky-ucea 30. szám alatt. Pénzt nem adott neki Kasner. Löwenstein dr.-t, Lonsky Aladárt, Simén- ialvyt, Falkusházy Lajost, Lukinich Fri­gyest, a budapesti Felvidéki Szövetséget, a Rákóczi-szövetséget, Szinnayt, Raikovszky Ivánt, Farkas titkárt, Fazurikot, Jehlicskát, Ungert, Fekete bárét, Baranyai Zoltánt, Császár dr.-t nem ismeri és velük össze­köttetésben nem állott Castrusscióról annyit tud, hogy férje Am- brosz Erzsébetnek, akinek a révén Holényi Terézzel megismerkedett és úgy tudja, hogy ez a házaspár Amerikában tartózkodik. B ’ánskyt csak a Tuka-pör főtárgyalásán történt szembesítés óta ismeri. Snaekyt nem ismeri. Elnök: Hogyan kerültek bele mindezek a nevek és egyesületek a rendőrségi jegyző­könyvbe? Stőger: Ezt Habán ur tudja megmondani. Kivándorlása tervek Stőger a további kérdésekre elmondja, hogy irodai alkalmazott volt a keresztényszo- cialsta pártban havi 800 korona fizetéssel. Budapesten többször járt, de cswk állásszer­zés ügyében. Sógora tármogatta őt, akitől annyit kapott mindig, amennyire szüksége volt. Azért vált meg ettől az állásától, mert ez nem volt ál­landó és végleges állás, ő pedig végleges ál­lást szeretett volna. Unok: Maga, ahogy megismerkedett Tuká- val, rögtön otthagyta a keresztényszocialista pártot és Bécsbe ment. Stőger; Csak 1923-ban mentem Bécsbe. Elnök: Varsóban is keresett állást? Stőger: Ott egy revali ismerősömmel talál­koztam, Stahlbronnal, együtt akartunk exisz- tenciát alapítani és Délafrikába menni. Elnök: Miért találkozott vele éppen Var­sóban ? Stőger: Mert ő akarta. Nővérem levelezett Staíhtborn anyjával és ő azt akarta, hogy együtt menjünk Déiafrikába, de az ügy so­káig húzódott Ö tényleg kiment Déiafrikába, de én köz­ben 1924-ben Moravanyban álláshoz ju­tottam. Eln.k: Másodszor miért volt Varsóban? Stőger: Ugyanezért. Elnök: Csak azért, hogy ismét beszélges­senek? Stőger: Igen. Elnök: Ez igen valószínűtlennek hangzik. Stőger: Mozognom kellett, mert otthon nem tudtam álláshoz jutni. Elnök: Maga akkor ment Varsóba, mikor már Tukával megismerkedett. Nem gyanús mindez ? Stőger: Ez véletlen. Tukával nem rtdtt semmi dolgom. Lakásbérlet és politika Stőger ezután az elnök kérdésére elmondja, hogy 1923 augusztusában Bécsbe utazott., egyrészt tanulni akart, másrészt pedig állás­hoz szeretett volna jutni. Mimik: Tuka, vagy Holényi mondotta ma­gának, hogy menjen Bécsbe? Slöger Nem. Tukával ilyenről nem beszél­tem. Elnök: Bécsi lakását ki szerezte? Stőger: Kasner, akit még Pozsonyból is­mertem és levélben kértem fel erre. Elnök: Milyen összeköttetésben állott Tu­ka Kasnerrel? Stőger: Nem tudom. Sógor ómmal mentem Becsbe, hogy lakást vegyünk ki. Kasner is ott volt, ő mutatta meg a lakásokat. Elnök: Hogy jutottak a Koltschitzky-uccai 1 alvásba? Stőger: Ezt is Kastner mutatta meg. Elnök: Kit talált ott? Stőger Sokram Krisztinát, a házvezetőnőt, aki megmutatta a lakást, de mindjárt nem vettük ki, csak egy másik alkalommal, ek­kor már Kraifz-cal voltam ott, kibéreltük a lakást. Elnök: A lakás kibérlésénél Tuka nem volt ott? Stőger. Nem. mit keresett volna ott? Elnök: Azért kérdem, mert vannak bizo­nyítékok, hogy Tuka ott volt. Stőger: Ez nem felel meg a valóságnak. Az elnök kérdésére ezután Stőger kijelenti, hogy nem emlékszik pontosan arra, hogy sógo­ra, Iíraitz József mikor volt nála Bécsben, azt tudja} hogy karácsony előtt is és ja­nuárban is meglátogatta őt. Ö küldte a pénz{ feleségével, vagy pedig ö maga hozta él. Postán pénzt soha sem kapott. Elnök: Tukától milyen összegeket kapott? Stőger: Semmit. Stőger az elnök kérdésére egy papírlapra fölvázolja a lakás berendezését és a bútoro­kat is berajzolja. Az elnök szünetet rendel el, majd szünet után folytatja Stőger kihallgatását. Elnök: Mit csinált ön Bécsben hét hónapig? Stőger: Állást akartam kapni. Még az idegen légióba is be akartam lépni. Kémiroda vagy szimpla legénylakás ? Stőger ezután az elnök kérdésére elmondja napi programját, reggel hét órakor kelt fel, megreggelizett, bement a kávéházba., újságot olvasott, a kávéházban töltötte a délelőttöt, majd megebédelt, azután újból a kávéházba ment, de vacsorára mindig otthon volt. A la­kására Kastner, a sógora és a nővére járt föl. Tuka, Kovács alezredes és bizonyos bécsi urak a lakásán soha nem jártak. Elnök: Nem hallotta-e, hogy a lakásából va­lahová telefonáltak és az illető ur a telefonban ezredesnek mondta magát? Stőger: Nem. Elnök: Van egy tanúvallomás, amely arról szól, hogy a maga lakásán tisztek gyüléseztek. Stőger: Ez lehetetlen. Elnök: A lakásért mennyit fizetett? Stőger: Nem tudom. Elnök: Ha nem tudja, hogy mennyit fizetett, akkor fennáll az a gyanú, hogy maga helyett más fizette a lakást. Stőger: Ez a gyanú nem indokolt. Elnök: Ki fizette a telefont? Stőger: Nem tudom. Én nem fizettem. Elnök: Hol vannak az útlevelei? Stőger: Egy útlevelem volt, de az elveszett. Elnök: Kettő volt. Stőger: Lehet. Elnök: Miért mondta azt a rendőrségen, hogy elégette az útlevelet? Stőger: Habán parancsára mondtam. Elnök: A második kihallgatása alkalmával már nem kapott sört, sem cigarettát. Miért irta alá a jegyzőkönyvet? Stőger: Akkor már minden mindegy volt. Azt mondták, hogy a politikai helyzet igy követeli. Simek dr.-nak, a politikai osztály vezetőjének szóltam, hogy nem vállalom ezt a vallomást és a bíróság előtt meg fogom mondani az igazat. Elnök: De aláírta a jegyzőkönyvet? Stőger: Igen, mert kényszeritettek. Elnök: Ez még nem kényszerítés. Stőger: családi boldogságomra appelláltak és én a legrosszabtól féltem. A jegyzőkönyv aláírása után azt mondták ne­kem, hogy a vizsgálóbíró előtt majd részlete seb­ben kell vallanom. Ezután autóba tettek és Ha­bán elvitt a vizsgálóbíróhoz. Habán jelen volt a vizsgálóbírói kihallgatásnál is. Elnök: Fenyegette magát valaki? „Erkölcsi terror?" Stőger: Nem, de nem mertem szólni. Habán ott volt a szobában, valamit sugdosott a vizs­gálóbíróval és azt hittem, hogy komplett van ellenem. A vizsgálóbiró a rendőrségi jegyző­könyv alapján készítette el az ő jegyzőköny­vét. A rendőrségi tisztviselők azt mondták nekem, hogy az ügyész valószínűleg hivatni fog és ha akarom, korrigálhatom az egész vallomást. Elnök: Ilyen bizalmas közlést tettek volna magának a rendőrség emberei? Nem állt maga a rend őrséig szolgálatában? Ebben az ügyben sem? Stőger: Nem. Az elnök kérdésére Stőger előadja, hogy netn felel meg Schramm Krisztinának az az állítása, hogy 1923 augusztusában egy pozsonyi tanár­ral jött volna el a Koltschitzky-uccai lakásba és ez a tanár őt az unokaöccsének mutatta volna be. Nem igaz, hogy az ő lakásán titkos összejö­vetelek voltak. Belánsky a saját vallomása szerint járt a Koltschitzky-uccai lakásban, de őt sohasem látta. Az elnök fölolvastatja a Sbögerrel Mora- vanban elifogatása napján fölvett jegyzőkönyvet és ezután a következő kérdést intézi a vádlott­hoz: — Miért hallgatta el a moravani jegyző­könyvben, hogy ön Bécsben a Koltschitzky-uo- cában lakott és miért mondta azt, hogy szálló­ban, illetve Kastner lakásán lakott? Stőger: Érmek meg volt a különös oka. Elnök: Mi volt ez az ok? Stőger: Majd ha szembesítenek a rendőrség embereivel, meg fogom mondani. Az elnök ezután fölolvastatja a rendőrség és a vizsgálóbiró előtt fölvett jegyzőkönyveket. — Ha nézzük ezeket a jegyzőkönyveket —* mondja Terebessy, elnök —, akkor azt látjuk, hogy ön fokozatosan beismerő vallomást tett. Olyan részletek, olyan apróságok is vannak ezekben a jegyzőkönyvekben, amelyeket senki az ön szájába nem adhatott. Habán önt nem kényszerithette a vizsgálóbiró előtt n beismerő vallomásra, hiszen ő csak ott jelen volt, azon­ban neon beszélt. Maga mindent beismert, csak azt nem, hogy maga is részt vett a kémkedés­ben. Szénám ellátható ez az elővigyázatosság vallomása megtételében és ön vallomásában már előre védekezett-. . Stőger: Ismételten kijelentem, hogy nem voltam kém és a lakásomon nem volt kémiroda Elnök: Tehát az az igaz, amit maga ma mon­dott nekünk? Stőger: Igen. Az elnök ezzel befejezettnek nyilvánítja Stőger kihallga­tását, majd fölolvastat egy levelet, amelyet Pozsony­ból írtak Castrusscioné Abrosz Erzsébetnek Newyork Citybe. A levélíró gratulál Abrosz Erzsébetnek újszülött gyermekéhez, majd a kö­vetkezőket írja: „Minden rendben folyik, ki- sebb-nagyobb eredménnyel, mindig növekvő kockázattal. K. kilépése óta hete-nkint járok Bécsbe. Különben az irodában folyik a munka. B. bácsi csodálatraméltó kitartással dolgozik nagy müvén. Ideggel és erővel szépen bírja, da­cára rémes környezetének^ Aláírás: Picit. Elnök (Stögerhez): K. csak maga lehet, mert abban a levelezésben, amit Holényi Te- réznél találtak, ön mindig Karcsi néven sze­repelt. B. Béla lesz, vagyis Tuka Béla. Mit tart erről a levélről? Stőger: Erre majd Holényi Teréz fog vá­laszt adni. Ezután deli egy órakor az elnök a főtárgya­lást félbeszakítja és annak folytatását délután félnégy órára halasztotta. Eredménytelen szembesítés Belánsky és a vádlott között A rendőrségi kihallgatás lei olyása Ezután Stőger az einök fölszólitására elmond­ja letartóztatásának és vizsgálati fogságba he­lyezésének körülményeit. Múlt év augusztus 21-én moravani irodájába bejött Piskacsek dr., Habán rendőrségi tisztviselő ég még egy detek­tív, elvezették a lakására, kihallgatták, felvet­ték a személyi adatait, majd különböző kérdé­seket tettek föl neki. Mikor azt mondotta, hogy nem emlékszik ezekre a dolgokra, a rendőrségi tisztviselők kijelentették, hogy majd Pozsony­ban fog rá emlékezni. A Moravanban felvett jegyzőkönyv tartalma megfelel a valóságnak. Este Pozsonyba hozták. Ki akarták hallgatni, de már késő volt. Másnap délután Piszkacsek dr. irodájában kezdték meg a ki­hallgatását, majd harmadnap délelőtt kilenc órakor Habán hivatali helyiségében folytat­ták kihallgatását. Ez délután fél három óráig tartott. Délután hat órakor tovább hallgatták ki, majd Habán erkölcsi prédikációt tartott neki. Kijelentette, hogy mindent tudnak, nagy anyag van ellene, ne tegye tönkre csa­ládja boldogságát, mert több évre becsukják, ha a rendőrség információit nem teszi magáé­vá Ha ellenben a rendőrség információinak megfelelően vall, akkor szabadonbocsátják, kényelmes, nyugodt álláshoz juttatják, amely jobb lesz, mint eddigi állása. Többen jártak már igy, nem ez az első eset és az illetők nagyon hálásak a rendőrségnek, ö panaszko­dott a rendőrség embereinek, hogy még néni adtak neki enni, erre sört hoztak, majd ké­sőbb vacsorát. Habán az iratokból, amelyek előtte feküdtek, egy cédulára slágvortokat irt le és azután diktálni kezdett. Valamivel éjfél előtt készült el a jegyzőkönyv. Elnök: Verték önt? Stőger: Nem verlek. Ezután levitték a cel­lába. Másnap reggel újból elvittek kihallgat­ni. Habán folytatta információi alapján a jegyzőkönyv diktálását. Mikor a jegyzőkönyv aláírására került a sor, kijelentettem, hogy nem írhatom alá a jegyzőkönyvet, amire Ha­bán azt felelte, hogy ez csak pro doino ké­szült. Délután félmégy órakor folytatták a- tárgya­lást. Két katonai szakértő is helyet foglalt a te­remben. A két szakértő Uher József törzskapi­tány és Sanda József őrnagy. A tárgyalás iránt csekély érdeklődés nyilvánult meg. A délutáni tárgyaláson a tanúkihallgatásokat kezdték meg. Elsőnek Belánsky Károly nyugalmazott kapitányt és losonci moziigazga- tót hallgatták ki, aki vallomást tesz arról, ho­gyan ismerkedett meg Tukával, Snaczkyval, hogyan folyt le az 1923. február 7-én a bécsi Kolschitzky-uccai lakáson történt látogatása. Vallomása teljesen megegyezik a Tuka-pör első tárgyalásán elhangzott vallomásával. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy nőt a lakás­ban nem látott. Reggelijét egy fiatalabb tiszt hozta be, aki a másik szobában töltötte az éj­szakát. Az elnök ezután szembesíti Belánskyt ,vStö- gerrel. Belánsky a következőket jelenti ki: — Ma is csak azt mondom, hogy Stögerben nem ismerem fel azt az urat, aki ott volt a la­kásban. Stögert először múlt év augusztus 22-én láttam itt a törvényszék folyosóján. Nincs ki­zárva azonban, hogy az a lehetőség, hogy ő volt az a bizonyos fiatalabb tiszt. Én ugyanis e fiatalabb tiszt személyének nem szenteltem különös figyelmet, mert mellékes szerepet ját­szott. Ezután az ügyész intéz kérdéseket Belán- skyhoz és többek között ezt kérdi: — Tudja-e biztosan, hogy Seidel lakásán volt a kémiroda? Belánsky: A második, vagy a harmadik emeleten volt. Ezerszer föltettem magamban ezt a kérdést és legfeljebb abban tévedhet­nék, hogy egy emelettel lejebb vagy följebb volt. Belánsky eakciósét mellőzik, mert sem az ügyész, sem a védő ezt nem kéri. Ezután Holényi Teréz, a pozsonyi Anya- és Gyermekvédő Egyesü­let titkárnőjének kihallgatása következik, aki vallomásában elmondja, hogy Stőger Ga- strusseioné született Ambró Erzsébet révén ismeri. Castrusscio jelenleg olasz konzul Csi- kágóban. Holényi Teréz vallomása lényegileg szintén megegyezik a Tuka-perben elhang­zott vallomásával. A titokzatos levél megsértése Az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem tud arról, hogy Stőger köztársaság ellenes üzelmek re szövetkezett volna, ipni tud arról, hogy kémkedett volna Bécsőén, nem tud arról, hogy Stőger Tuka szolgála­tában állott volna és hogy Tuka segélyezte volna Stőgert. Az elnök megmutatja neki a Castrusscioné- nak Amerikából irt levelét. Holényi erre a következőket mondja: A levélben szereplő K. Karner festőt je­lenti. Én ugyanis 1923-ban Bécsben Fröh- lich festő magániskolájába jártam és ugyan­csak 1923-ban és 1924-ben itt tanult festeni barátnőm, Ambró1 Erzsébet is, aki azelőtt Münchenben tanult. Tehát a levélnek az a kitétele, hogy amióta K. kilépett, sokat járok Bécsbe. Kargerra vonatkozik. Ami B. bácsit illeti, ez Brunner nevű festőre vo­natkozik. Elnök: Különös, hogy levelében nem irta ki a neveket, hanem csak a nevek kezdőbe­tűit. Tanú: Nem szokás kiírni. Elnök: A vád ezekből a rövidítésekből ar­ra következtet, hogy K. Karcsit jelent, vagyis Stőger Károlyt, B. pedig Bélát, vagyis Toka Bélát . Tanú: Tuka tanár urat mi csak professzor urnák címeztük és sohasem Béla bácsinak. Ami a levélnek azt a kitételét illeti, hogy koc­kázatos munka és B. bácsi csodálatraméltó kitartással dolgozik nagy müvén, erre vonat­kozólag azt adom elő, hogy Brunner óriási oltárképet festett Amerika részére, többször kellett nekifogni a munkának, ami sok pénz­be kerül, ezért volt igen kockázatos dolog az egész nagy mii és idegek is kellőitek ehhez. Ezután az ügyész kérdésére Herényi elmond­ja. hogy ő mutatta be Tukának Stögert. Ügyész: A rendőrségen az* mondta, hogy Tuka és Stőger nem ismerté^ egymást? Tanú: Erről akkor meg^rédkeztam. Ügyész: A rendőrsége* azt is mondta, hogy Stőger szlovák légioo-ráns volt. Miből követ* kezdetett erre? Tanú: Mert ’fogöghol tért. vissza. Külön­ben is szlováknak tal0tták, hiszen szlovák titkára volt a keres- ény szocialista pártnak. Holényi ~&ül az ügyész kérdésére kijelen­ti. hogy Tuu ne>rn támogatta Stögert és hogy ő Stőger pltschitzky-uocai lakásában sohasem járt. , Holőy Iqrez-t vallomására nemjsketik meg, mert,a vád, sem a védelem nem kí­ván a­vz elnök ezután fölolvastatja- a. rendőrigaz- rtitóság átiratát, amely szerint a rendőrség Kimenti a hivatali titoktartás kötelezettsége lói Piszkacsek dr. és Habán rendőrségi, tisztviselőket. Az elnök e/,utn szünetet rendel el. Szünet, után Piszkacsek \jadimir dr. rendőrtisztviselőt hallgatják ki. La.[jártakor a tárgyalás folyik. * 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom