Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-19 / 214. (2435.) szám
1930 szeptember 19, péntek. <PRÄGAI AnAGÓAR- HTKMX» 5 Pértsr miniszter a ruszinszkői tanügyről Prága, szeptember 18. A Lidové Noviny ruszinszkói szerkesztője beszélgetést folytatott Dérer iskolaügyi miniszterrel, aki a föltett kérdésekre a következőket mondotta: — Ruszinszkóba azért jöttem, bogy az itteni tanügyekről személyesen tájékozódjam. Tartózkodásom ideje ugyan rövid volt, de abból, amit láttam, azt hiszem helyes képet alkothattam magamnak, ötven különböző nemzetiségű iskolát látogattam meg. Szlovák létemre ismerem a régi magyarországi viszonyokat és a ruszinok visszaamradt állapotát. Kétség nem fér ahhoz, hogy tizenegy év alatt, amióta Ruszinszkót a köztársasághoz csatolták, a tanügy terén nagy haladás (?) tapasztalható. A mai viszonyokat egyáltalában nem lehet azon állapotokkal összehasonlítani, amelyek régebben Magyaroszágon voltak. De Ruszinszkóban még hosszú ideig keli majd dolgozni, amíg valamennyi gyermeket sikerül iskoláztatni. Mondhatom, az iskolaügyi vezetőség eredményesen küzd az analfabétizmus ellen. A köteles iskolalátogatás ideiglenes pótlásaként ott, ahol nincsenek iskolák, külön tanfolyamokat rendeztek az iskolát nem látogató ifjúság számára. Az adott viszonyok mellett ez az egyetlen lehetséges kiút. A tanügyi vezetőség szándéka természetesen az, hogy rendes iskolákat állitson fel mindenütt, ahol ez lehetséges. Az iskolaépületek számos helyen lehetetlen állapotban vannak, a legközelebbi jövőben föltétlenül építeni kell. A miniszter nem barátja annak, hogy cseh iskolákat állítsanak fel ott. ahol erre nincsenek meg a feltételek. Nagy kárt. szenved a ruszin ifjúság, hogy a ruszin tanügy terén még egyre tart a nyelvzavar. A miniszter e kérdés rendezése érdekében egy olyan megoldást igyekszik találni, mely elfogadható lesz. Alkalmat nyújt majd a szakembereknek és kultártényezőknek arra, hogy ebben az ügyben nyilatkozzanak s reméli, hegy meg fognak egyezni. Dérer miniszter tegnap délután Nagymi- hályon keresztül autóval Kassára utazott. A rokkantiársdékrci szőlő neveiig ni r@r«deikezései Prága, szeptember 18. A 'képviselőház tegnap gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadta a hadikárosultak járadékáról szóló törvény novelláját. Ezen novella értelmében az 1920. évi 142. számú és 1922. évi 39. számú törvényeik rendelkezéseit a következőképpen módosították: 8. §. 1. bekezdés. Olyan rokkant, akinek kereseti képessége legalább 85 százaléknál csekélyebb, igényt tarthat évi 4800 korona rokkant- járadékra. 9. §. Teljesen vak rokkantaknak a rendes rokkantjáradé'kon fölül igényük van külön vak- sági pótlékra évi 1800 korona összegben. A népjóléti minisztériumot fölhatalmazzák, hogy rendkívüli esetekben 1800 korona összegig évi pótlékot ismerhet el olyan rokkantnál, aki any- nyira beteg, hogy állandóan idegen ápolásra szorul. 17. §. 3. 'bekezdés. Olyan özvegynek, vagy házastársnak, aki teljesen keresetik éptelen, avagy 55. életévét átlépte, 360 korona évi pótlék jár. 28. §. A 28. §. 4. és 5. bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: A népjóléti minisztérium 'kivételes esetekben olyan árváknál megengedheti a rendkívüli járadékigénybejelentést, akiknek törvényes képviselője járdaékigényü- ket a rendes határidőben be nem jelentette, s amennyiben ezen rendkívüli bejelentéskor 18-ik életévüket el nem érték és bebizonyosodott, hogy apjuk elhalálozása, vagy eltűnése az 1919 április 8-tőI kelt 199. számú törvény 1. §. a) pontjának 1—3. bekezdéseiben fölsorolt körülmények között következett be. Ha egy rendkívüli jelentkezés a főntemlitett rendelkezések alapján engedélyeztetett, úgy az árva járadékok a többi törvényes föltételek teljesítése mellett a kérvény benyújtásától számított kővetkező hónap első napjától folyósítandók. 31. §. A 31. §-ba 3. bekezdésnek beillesztendő a következő: Ha az árvájára dákot jogtalanul, vagy magasabb összegben ismerték el, vagy 3yen összegben likvidálták, úgy az összeg visz- szafízetése. ha azt az árva .jóhiszeműen fogadta el, csakis hárem évre visszamenőleg követelhető. II. szakasz. Ez a. törvény 1930 jüMus elsejétől számítva lép érvénybe, végrehajtására a pénzügyi. belügyi, külügyi és egészségügyi minisztériumokkal egyetemben a népjóléti miniszté- mtm kap megbízást. — A beregszászi képviselőtestület közgyűlése. Beregszászi trod óért ónk jelenti: Beregszász város képviselőtestülete Ortrotay Jenő főbíró elnöklésé- vél ülést tartott, amelyen elhatározták, bogy az országos hivatal által a költségvetésen eszközölt változtatás ellen fellebbezéssel élnek. A képviselőtestület elhatározta-, hogy a. 10. lovasezrednek adandó zászlóra szalagot és 3000 koronát, adományoz. EeShatározt-ák végül, ihogy az uce-ai járdát — shot még béámygik — káépitük. A vérbaj útja a világtörténelemben Nékám Lajos dr.-nak, a budapesti tudományegyetem uj rektorának érdekes előadása az egyetemi tanév ünnepélyes megnyitásán — Középeurópa már tűi van a szifilisz pusztításainak legveszélyesebb korán Budapest, szeptember 18. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) A Pázmány Péter tudományegyetem dísztermében tegnap délben ünnepélyes formák között nyitották meg az uj egyetemi tanévet. Délelőtt 10 órakor Veni Sancte volt az egyetemi templomban, amelyet Serédi Jusztin ián biboros-herceg- primás pontifikáit. Mise után az egyetem dísztermében megkezdődött a diszgyiilés, amelynek előkelő közönsége sorában ott volt Serédí hercegprímás is. A diszgyülést Boleschoä Alfréd dr. lelépő rektor nyitotta meg s hosszabb beszéd után dékántársaival együtt átnyújtotta az egyetemi méltóságok jelvényeit az utódoknak: Nékám Lajos dr. rektornak, Trikál József dr. hittu- dománykari, Balás. Károly dr. jogi és államin dománykari, Farkas Géza dr. orvoskari és Papp Károly dr- b 3'. csésze fka ri dékánoknak. Nékám Lajos dr. rektori székfoglalójának bevezetőjében bejelentet;«, hogy székfoglaló beszéde azokat a kihatásokat tárgyalja, melyeket a szifilisz a világtörténtemben gyakorolt. Mig a régiek — úgymond a természeti eseményekben látták a sorsdöntő tényezőt, a civilizáció arra törekedett, hogy az emberi akarat irányítsa a sorsot. Előtérbe léptek tehát a hatalomnak megnyilatkozásai, az organizáló tevékenység és az egyéni önkény. A történetírás analizáló hűsége érdekében minden történelmi eseménynél fel kellene deríteni egyéb motívumok mellett az orvosi motívumokat is és talán akad valamikor egy olyan tudós — mondja Allen Krause — aki a történelmet abból a szempontból fogja tekinteni, hogy miként befolyásolták emberiség sorsát a népbetegségek. Ez majd arra is rámutat, hogy e bajok megfékezésénél miként lehet magát a sorsot is kormányozni. A vérhajba fulladt nápolyi hadjárat következményei — Az emberiséget sorvasztó folyamatok egyik legsulyosabbika a szifilisz, melynek eredetére nézve századok óta két nézet áll egymással szemben. Az egyik szerint ez a ■baj már az óvilágban is mutatkozott, a másik azt vitatja, hogy Kolumbusz hajói hurcolták be Amerikából. Példákat hoz fel az okokról, majd maga is arra a megállapításra jut, hogy Amerikában a praeoolumbianus szifilisznek fennforgása kétségtelen, mig Európában erre a betegségre a figyelem csak az újabb időben irányult, még pedig először VIII. Károly francia királynak nápolyi hadjárata alkalmával, amikor 1494 augusztusában a 30.000 főnyi zsoldos seregből mindössze 8000 maradt meg, a többit elpusztította egy hirtelen kitört uj, súlyos járvány dühögése. E morbus eapolitanusnak, vagy morbus galiicusnak elnevezett betegség előtt tanácstalanul állottak az akkori orvosok. Egyesek a lepra felujulásának gondolták; a tapasztaltabbak azonban kijelentették, hogy ezt a bajt még soha nem látták és a régi könyvekben sem találták annak nyomát. A menekülő zsoldosok, kalandorok és kurtizánok szerte vitték a betegség csiráit és pár év alatt Európát elárasztotta ez a baj, mindenütt rettegést, pusztítást akozva. Ennek a szifiliszbe fulladt háborúnak mindenekelőtt nagy politikai hatása lett. A franciák felfedezték, hogy az apró, veszekedő államocskákra széthullott Olaszország gaz- dag és védtelen prédára kínálkozik, ez felébresztette az ő expanzív törekvéseiket és ezzel az ellentéteket a Bourbonok és a Habsburgok között. Uj tápot adott az Itália bírásáért ezer évig folyt és századokra elnyúló küzdelmeknek a spanyolok, franciák, németek, svájciak, osztrákok, a pápa és az olasz conquistadorok között. A szörnyű betegség és a divat Még nagyobb lett a szifilisz kitörésének hatása az emberek mentalitására. Megváltozott az emberek viselkedése, ruházkodása, divatja, mert megtanulták, hogy ez a fertőző baj sebekkel, fekélyekkel, daganatokkal borítja és rutitja el a testet. Ezektől óvakodni és ha már kitörtek, *zokat rejtegetni kellett. Az emberek bizalmatlanokká váltak egymás iránt. Gyanakvás, mogorvaság, babona, halálfélelem, fanatizmus lett úrrá a lelkeken. Megszűntek a lovastornák, a virágünnepélyek; 'kivesztek a trubadúrok, a regősök, vándordalnokok: bezárták a közös fürdőket; a vendégszeretet helyébe zárkózottság, a naiv örömökébe prüdéria lépett; a békességet veszekedés, a vallásosságot a hifveleszületett betegségben szenvedett, féktelen ambícióval törekedett az érvényesülés felé. W. B. Pitikin, a Columbia University tanára., írja róla, hogy erős fejfájások gyötörték és ilyenkor valósággal dühöngött. Éjjel látominyok kinőtték. Barátaival minduntalan összeveszett. A vele küldött szakértőket, és tanácsadókat nem kérdezte meg. Mindent- jobban akart, tudni, viszont- határtalan volt a hiszékenysége. Tizennégy pontjának kitermel'ője egy Herbert Croly nevű njságiró volt. Wilaonnak szomorú vége lett. őt. aki azt hitte, hogy mint- valami világelnök fogja diktálni a békét és saját képére formálhatja majd az emberiséget. Clémenceau már Parisban félretolta. Megérte, hogy hazája. Amerika ignorálta az ö alkotását, a népszövetséget. Mint elnök elvesztette tekintélyét. Mikor mandátuma lejárt-, nem választották meg újra. Rövid idővel később vitázás váltotta föl. A ruhavi?eiet is eltérő lett. A fejre bozontos paróka, nagy kalap, szoros párta, vagy fejkötö, az arcra fátyol, álarc, festék került. A bajuszt, szakállt megnövesztették; a nyakat „maiomkő-gallétt-ra: vették körül, keztyüt, csizmát húztak, hogy a kiütéseket, foltokat, hegeket- eltakarják. A régi hollandi képeken látni, hogy még a szobában is fönntartották a nagykarimáju kalapokat, nyilván a beteg részek beárnyékolása. eltakarása céljából. A vérbajos Vili. Henrik és a bécsi udvar bűne Ítész letesen ismerteti ezután Nékám. rektor a világtörténelem egyik legfontosabb, még a mai helyzetre is kiható eseményét: a terhelt VIII. Henrik angol királynak elszakadását az egyháztól és az anglikán vallás megalapítását. Az angol uralkodó ifjú nejével együtt az Európán végigzngott kórnak terheltjei voltak s ezért- házasságuk gyermekáldás nélkül szűkölködött. A trónörökösért sóvárgó uralkodó, hogv dinasztiáját megerősítse, sorra válni akar feleségeitől s mivel ebbe Róma nem egyezik bele, részben elűzi, részben kivógezteti őket .népével elszakad a katolikus egyháztól és vérengzésben leli örömét, A vérszomjas, gyűlölködő, tomboló zsarnok aránylag fiatalon súlyos érelmeszesedést, szívbajt, fekélyeket kapott s amikor 55 éves korában meghalt-, egész országa föllélegzett. Elképzelni is nehéz, hogy milyen irányt vettek volna az események, ha Henrik, akinek világhatalmi aspirációi voltak, elkerüli a szifiliszt, és a két- nagy tengeri hatalmat: Angliát és Spanyolországot összekapcsoló rokoni viszony Katalin hosszú magzat-sorozatának életbenmaradásA-val szorossá válik. — De fertőzött volt H. Fülöp spanyol király és felesége is. így azután véglegesen megszakadt a rokoni kapcsolat; egymás ellen fordult Hispánia és Anglia, a Habsburg- család előtérbe került. Spanyolország vissza.- esett, helyette a franciák jutottak az első helyre. Anglia protestáns lett, kontinentális hatalom helyett tengeri hatalommá vált. Amerika fölfedezése után a Csendes óceánra, került a sor. A portugál, spanyol, olasz és francia. valamint angol hajósok egymásután fedezik föl a szigeteket és fertőzik meg azok lakosságát. Nyomukban szifilisz járván vök járnak, amelyek néhol csaknem kiölik a fogékony, ártatlan lakosságot és okaivá lesznek az európaiak meg- gyülölésének és a kolóniák elmaradottságának. Hozzánk közelebb eső részeken, így a Balkánon is valóságos népbetegséggé válik a szifilisz, amely 60—90 százalékát keríti hatalmába a lakosságnak. Nagyon rossz volt a helyzet itt- nálunk is, nemcsak azért, mert. a török háborúk után I. Lipót mindenféle szedett-vedett. fertőzött embercsordát telepitett Magyarországba, hanem mert a bécsi udvar Magyarországot olyan deportá- lási területnek tekintette, ahová az Ansztriá- ban összefogott naplopókat, kéjnőket, tolvajokat letelepíthette. Ez hajószáHitmányokkal történt. Ezekkel a Wa-s&ersc-hubokkál Győrtől Temesvárig megtömték és megfertőzték az országot. A magyar egyetemnek egyik professzora 1782-ben követeli a lakosság egészségi állapotának megvizsgálását, a betegek visszatartását- a kórházakban és gyógyításukat., nemkülönben a nép fölvilágositá-sát és az erényes fiatalság meg- jutalmazását, Bene tanár is kitűnő profilaktiku-s irányit javaslatokat tesz 1807-ben. de sikertelenül. A szabadságharcban a kereskedelmi miniszter panaszkodik, hogy a tábori betegek kéthar- m ad része bujaeenyvben szenved. Terheit tudó sok, írók, költők és művészek A háborús időkkel járó helyzet ismertetése után kifejtette Nékám professzor a szifilisz számszerű pusztításait, majd igy folytatta: . — Fogalmat ad e csapásról az a roppant pusztítás is, melyet a szifilisz a szellemi javak terén mindenütt végzett. Légióra megy azoknak a kiváló tudósoknak, Íróknak, költőknek, művészeknek száma, akik a szifilisz miatt tulkorán, erejük teljességében mentek tönkre. Ibsen ..Kísérletei“ jutnak eszünkbe, ha Heine. Ebers, Lenau, Daudet, Guy de Maupassant, Wilde, Schopenhauer, Nietzsche, Sehuhinann,- Makart, Manet, Gauguin, Paál László, Munká-. csy, Ady Endre kettétörött pályájára gondolunk! Mennyit veszített az emberiség bennük! Mennyire kiengesztelődünk némelyiknek emléke iránt, mennyi bántó vonást letörölhetünk például, ha tudjuk, hogy a paralizis 10—15 éven át- rombolhatta, szennyezhette lelkét- és mondathatott és tétethetett* vele olyan dolgokat, amelyekért a szegény beteg máT nem volt- felelős. A beteg Potiorek, Lenin és Wilson — Persze ez a baj nem kímélte a császárokat, politikusokat, hadvezéreket sem. Mellőzzük a kétes eseteket, az egész újabb kort, csak három, a világháborúban szomorú nevezetességre vergődött embert említek meg, akiknek későn fölismert paralizise az egész emberiségre, főleg azonban reánk magyarokra végzetes következményeket idézett elő. Az egyik Potiorek táborszernagy, a másik Lenin, a harmadik Wilson volt, E két- utóbbi ugyanazon a héten halt meg. Kórképükben is sok volt a közös vonás. Az expanzív, depressziós és a delirá-ló jelenségek váltakoztak náluk. Mindkettő viüágboldo- gitó terveket szőtt. Mielőtt elméjük elborult volna, végigmentek a típusos jelenségeken, a nagy fejfájások, epileptiformrohamok, a jellem megváltozása, hirtelenkedő durvaság, csügge- dés. a mega.lománia lejtőjén. — Wilson, bár i«Begteai©lEi*ál Kérje e csizi jód-bróm ivó- és fiirdőkuráíc használati utasítását. Csízfürdő. kifejlődtek rajta a degeneráció szembeszökő jelenségei. E tényeket nem lehet tagadni. A szabadulás útja Kijelentette Nékám rektor, hogy a javulást a természettől, az orvosi kutatástól és a társadalom belátásától várja. Ismertette azt a teóriát, amely a szifilisz patológiai történetét három korszakja osztja és ciklusát 5—600 évre t-esz:. amelyből napjainkig már körülbelül 400 letelt, Középeurópa már túl van a legveszélyesebb kor közepén is és fokozatos megbékülésre számíthat, amikor a szervezet megszokta a kórt, nem reagál többé reá, mire a tünetek enyhülnek, majd észrevétlen'1 elmaradnak. Az orvostudomány a második pillér a javulás utján és bámulatos haladást mutat föl újabban a szifiliszkutatás terén. A kopenhá- gai nemzetközi dermatológiai kongresszuson, hat irányt jelöltek meg a baj leküzdésére, ezek mindegyike azonban csak hosszai fáradságos és költséges utón éri el a célt. Nagy baj, hogy a betegek legtöbbje csak addig gcmd-ozza magát, amíg fél, szenved és rejtegetnie kell a jelenségeket. A gyógykezelésnek igazi értéke mindig attól függ, hogy lesz-e elég gyors elhatározás, lelkiismeret. egészségszomj és energia az emberekben. A járvány elmúlását siettetni erkölcsi momentumok fokozásával és a mainál nyugod- tabb, természetesebb életmódra váló törekvéssel keU, ami már inkább szociológiai feladat . Hathatós ellenszer a családi monogámia. A családalapítás elé azonban ma még fiziológiai, gazdasági és pszichológiai akadályok tornyosulnak. Az első abból áll, hogy nálunk a nemi érettségnek jelei 10—12 évvel korábban mu-
