Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-17 / 212. (2433.) szám
T«8^-iVtAG$«fc-HnaiAI» DIEDERICHS-JENA Irta: Schöpflin Aladár 1980 szeptember 17. szerda. am—.m it ■hi'wi iuijlft -taz dammaamm Engem Diederichs meghalt- Akiknek kezén meg szöktek fordulni német könyvek, nem szép- irodalmiak, hanem a tudomány köréből valók, azoknak ismerősen hangzik ez az ős-német csengésű név. de azok sem mind tudják az igazi nevezetességét. A Diederichs név ugyanis a legjobb német nevek közé tartozik, közvetlenül a legkitűnőbb írók és tudósok mellett áll, pedig csak egy könyvkiadó neve, aMnek Jenában, a német tudományosság egyik ősi fészkében vau az üzlete. Hangsúlyozom, üzlet ez, magánembernek magánhaszonra alapított vállalkozása, minden állami, vagy más hivatalos támogatás nélkül. De olyan üzlet, melynek létezése, szelleme, vezetése, munkájának eredménye a német kuitura legnagyobb büszkeségei közé tartozik. Eugen Diederichs vagy negyven évvel ezelőtt Firenzében nyitott, könyvkereskedést, Nem volt szokatlan s ma. eem az Olaszországban a német könyvkereskedő. Később azonban hazavágyódott, előbb Lipcsében telepedett meg, majd a német könyvkereskedelem középpontjából áttette székhelyét Jénába, amelynek régi nevezetes egyeteme mellett jobban, megtalálta a magának való szellemi atmoszférát. Könyvesboltja fölvirágzott., kiadványai egyre szaporodtak s most már régen a legelőkelőbb német, könyvkiadók közé tartozik a. Diederichs- cég . Hírnevét, tekintélyét nem slágerekkel, szenzációs kiadványokká! szerezte. Talán nem is voit kiadványa, amely elérte volna a Németországban nem szokatlan százezres példány-számokat. Megelégedett kisebb hasznot hajtó könyvekkel. de váltig ragaszkodott könyvkiadói elvéhez: csak olyan könyvvel szabad foglalkozni, amely valódi érték. Selejtes divatcikk, ha megannyi pénzt Ígért is várható sikere, nem került az ö közvetítésével a közönség elé. Lassankiut még ebben a tekintetben is specializálódott.. Csak olyan könyveket adott ká — eredetieket és fordítottakat —, melyekben a szellemi értéken fölül egy magasabbreíidü, emelkedett humanitás értéktöbblete is meg volt. A német könyvkiadónak módjában van specializálni magát, a német könyv-fogyasztás roppant méretei megengedik, hogy kiadói tevékenysége körét szorosabbra vonja, hogy csupán egy bizonyos tudománycsoport könyveivel, vágy a szépirodalom bizonyos adott színvonalával foglalkozzék. Németországban nem igen van rá eset, hogy ugyanazon kiadó katalógusában egyaránt 1 meg lehessen találni nagy írók neveit az irodalom spekulánsai mellett. Diederichs adott ki szépirodalmat is, a legjavából. de azt is csak olyat, mely a magasabb , humanitás követelményeinek megfelelt. Legtöbb kedvvel azonban azokkal a tudományos, de nem szaktudományi könyvekkel foglalkozott, amelyek a világnézet bonyolult kérdéseiben adnak tájékozást az emberiségnek. Filozófusok. val'lásb ölesé szék, szociológusok, az erkölcsi adomány kitűnő emberei, művészet-filozófusok sorakoznak föl legsűrűbben kiadványainak jegyzékében. Ezeknek is a legjava. Hogy mi módon tudta ezeket maga köré gyűjteni. mi módon tudta a kitűnő könyvek ilyen tömegét kiválogatni úgy, hogy soha tévedés nem esett, soha a megállapított színvonalon alóli könyv nem került ki műhelyéből, az az ö titka volt. Maga is nagy tudományos képzettségű ember volt és nyilván nagyon jó tanácsadókra hallgatott, főképpen a jénai egyetem tanárai között. Az bizonyos, hogy aki az ő katalógusát végigböngészi, az úgy érzi. mintha az idealizmus levegő,jében járt volna. Diederichs idealista volt, nem a szónak mindennapi, ábrándos és irreális értelmében, hanem annak az embernek módjára, aki hisz az ideák és ideálok létezésében és értékében s boldogan rakja egymásra a téglákat ez ideák és ideálok temploma -7,urnára. Az ő idealizmusa, mint minden igazi idealizmus, reálisan ezen a földön járt, nem a felhőkben, mindig élénk kontaktust tartott az élettel és az életre igyekezett formáirólag hatni. Adott ki realista könyveket, adott ki olyanokat, amelyok merészen szem beszálltak a tudomány, az élet. az erkölcs hagyományos intézményeivel és babooáival. konzervatizmusában ie modern voit. A legújabb eszmeáramlatok szolgálatába is be tudott állni, ha azok magas ideálokon épültek föl és meg volt bennük a legfőbb erkölcs: a® igazság szolgálatának becsületes készsége. A Diederi chs-könyv évek óta világmárka.. A jénai könyvesbolt cégjelzése mindenütt garancia, hogy a könyv, melyen rajta van, értéket jelent. Pár .év előtt, jubileuma alkalmából Diederichs föltüzhette mellére a könyvkiadó legcsiliogóbb érdem jelét, eldicsekedhetett azzal, hogy a legtöbb Nobel-dijas az ő kiadóvállalatának szerzői között van. Nem úgy, hogy előbb megnyerte a Nobel-dijat és aztán jött hozzá a kiadó, hanem többnyire úgy, hogy a Diederichs- Verlagban megjelent könyveiért kapta a Nobel- dijat. A német szellemiség legszebb hagyományait. szolgálta, azokat., amelyek a német nemzetet naggyá és becsültté tették a világ előtt. A németség nem utolsó büszkesége, hogy Diederichtsnek ez a kiadói tevékenysége még üzletnek is 'bevált. A cég gyarapodott és virágzott, könyveinek meg volt az állandó közönsége s a cégtulajdonos mint vagyonos ember hunyta le szemeit néhány nappal ezelőtt. na LENGYELORSZÁGI írja: R. VOZÁRY ALADÁR LEVELEK Svaíojanshé Teplice Szentiván-Fiirdö JCiptómcgyében Sirvonat menten. Egész éven ni/itva Csodálatos szépségű tátrai ősz. Síz SLlacsoni/ ‘bátra őszt és téli. turisztikájának kiindulópontja. Sí Qyömbér bázisa. Meleg gyógyfürdők, ideg- hajók, női bajok, ischias, csúz és általános gyengeség esetére. Mérsékelt árait. Síérjen rrospek/.ust. Pást * Jliplovsktj Svaty Jón IV. Varsó Varsó, szeptember eleje. Lengyelország legnagyobb városa, mari fővárosa, Lengyelország múltját, történeknél, örökös élet- halál (harcát jellemtó s bizonyítja, aa is, hogy a nemzet e ország több mint egy évezredes történelme alatt fővárosa nem lelhetett áülamcló egykeJyü. Poznan (Pózén), Krakkó, Varsó voltak a fővárosok. Hateknas nagy kiterjedésű, több mint egymilliós lakosú város ma. Már a XVIII. században egyike Európa legnagyobb városa,inak. A XVIII. század végétől, 1796-tól 1918-ig- állandóan idegen uralom alatt szenvedett a Napoleon-i rövid éveik kivételével. Ez a több mint egy évszázadon át tartó idegen hatalom alatti lét rányomta bélyegét, a város fejlődésére, illetve külső díszében, fővárosi fejlödlhetésébeai. elnyomta a fejlődhelést, reprezentációs kibontok 0'2'hatáe.t. Mind a rövidebb porosz óra. mind áz orosz iga alatt csak vidéki város, legfeljebb tartományi főváros volt. az ál- laínihatalóan nem építette, nem díszítette, monumentális építkezéseiket nem tétetett benne. Ami nagy, diszes, fő városias és rSlágvá/rceiae Varsóban, az mind a lengyel mmlt hagyatéka, emléke, dísze. A város szívét, oity-jét a Pilsudszky-tér körüli részek képesik. Hatalmas négyszögü tér a „varsói Vérmező11, csapa/tezemlék sziniheiye. Az orosz unalom batAlimfl, ezimjbolumaként, a lengyel nemzeti érzés megalázására egy orosz -pravoszláv tomplomot építtetett rá, ezt azonban 1926-ban lerombolták. (Talán ez az egy, nagyon, is érthető iiyem rombolás történt egész Lengyelországban?) A tár hátsó részét a vezérkar remek szép, ostóopdiszee, méreteiben is igen szép és hatalmas palotatömibje alkotja, melynek középső oszlopsorában „az ismeretlen katona11 monumentális emléke van a Mennyre lobogó, éjjel kísérteties fényű örökégö kandeláberekkel. Ez az örökbüz a lengyel izzó nemzeti érzés, ho.ns7.eretét szimbóluma. A palotatömb oszlopos korridorának másik oldalán kezdődik az igen nagy kiterjedésű „szász- kert“, Európa egyik legnagyobb s legszebb városi parkja. Embeirtömegek huilámzanak benne, de a tömegek szemét, papír, s egyéb hulladékát alig látni benne. Egyik részén csupa 2—3 —4 érves gyermekek, gyermek-kocsi, melyek legtöbbjének alján ott van egy-egy nyári, vagy turista szék is, hogy a gyermek kísérője a parkban saját székére üljön. A várost e minden nagy lengyel várost sok ilyen park képezi és mind tiszta. (Általában: mindazon lengyel várromokban melyeket hosszú utam alatt láttam, s melyeket igyekeztem alaposan megnézni, igen nagy a köztisztaság. Az általános elgondolás az, hogy Lengyelország városai piszkosaik, köztisztaság szempontjából elhanyagoltak. Különösen a háborús emlékek, hírek szólnak igy. Nagyon téves elgondolás. A nagyobb lengyel városok, az úgyszólván mindegyikben levő zsidó negyedekkel együtt, mind tiszták, szemét 6 piszok nincs bennük. Szembetűnő tisztaságuk 6 rendjük. Tiszták és rendesek a vonatok is. A gyorsvonatokon állandó takarítónő van, s aki a vonatokon a rend és tisztaság ellen vétkezik, súlyos bírságot fizet. Hét szállóban fordultam meg s aludtam utam alatt és egyetlen csípés nem zavarta meg éjszakáimat.) No de térjünk vissza Varsóra. A város első ■megfcekintíhetéee céljából a szálló portásától egy olyaa autó, vagy egyfogatu oroszos kocsi megrendelését kérem, melynek eofförje, vagy kocsisa németül, vagy franciául beszél. Egy igen tiszta, magas orosz egyfogatu kocsisa jelentkezik olyannak. aki németül és franciául tud annyit, hogy nagyja bán megmutogassa a várost. Könnyen indul meg a vastag gnmipmeumatifcos fogat. A viOágirirü lengyel csillagász, Kopemák szobra mögött egy 'hatalmas épület.. Előbb németül, aztáu franciául kérdezzük, meg a kocsist, hogy mi az? Sem egyik, sem másik nyelvű kérdésre nincs felelet. Sem németül, sem franciául nem tud egy szót sem, a. ja/wohl-on és az oni-n üdvül. (Szállodában, étteremben, kávébázakiban, pályaudvaron, vasúton mindenütt Mdoguluok a német nyelvvel. Franciául azonban a szállókon, illetve azok vezető alkalmazottain kívül csak az intelligens középosztály tagjaival tudunk érintkezni. Ebben a. rétegben általános a francia nyelv tudása. Gyorsan búcsút veszünk élelmes kocsisunktól, átszálltaink ogv aut,o- taxíba, melynek mosolygós lengyel so.ffűrjével • foneoriuika, * fwstikuli'áii és egyéb asláv [ szavak segítségével megérteni igyekszünk egy- | máét- Aránylag könnyen megy a dolog: amikor azt mondom: „pan president“ gyorson elvisz az ősi várihoz, mely ma az elnök rezidenciája.. „Pan PiJsufdi&ziky11 irány adásomra-, már is megyünk a gyönyörű Belwedeír-paJotáhos, a marsall, volt első köztársasági elnök, hadügyminiszter, ma miniszterelnök lakásához. Egy gyönyörű, a pesti városligeti fasorhoz, az AmdráSsy-ut ligeti végéhez hasonló alílee vezet ide. Ez a város legmodeír- mebb, legdis'zeseld) része. A Belwedeuhez nem messze a Sojm (panlament.) épülete fáktól, parktól övezetben. Nem a 30 milliós ország parlamentjének épült, feltűnést nem keltő épület. Egy újabb hatalmas és remek park, előtéréiben Chopin (lengyelül igy mongják ki, ahogy Írva van és nem franciásan, tehát így is mondandó helyesen) ritka szépségű szimbolikus szobra. Végigmegyünk a. lüktető élettel zajló városon. Díszes, külsejükben is hatalmas, volt lengyel főúri palotáikban vannak a különböző minisztériumok. Mind régi., monumentális épületek.(Sajnos, ilyeneket a magyar s volt magyar városokban nem igen találhatunk). Ivesíhajlásu, közepén tornyos a városháza, melynek erkélyeit, obiak alt piros-fehér etónü zöM leveles virágok díszítik. A szász-kertben, a többi parkokban, az Europejsfci- szálló terraezán ugyanilyen a virágok és difitó- hés kidomborodó stónpompája, mely a lengyelek legőetómtébb s talán egyetlen iga® barátaiban persze kellemes érzést ikelt. Úszóm ozdulattaim megértése után a soffőr elvisz a Vistula, lengyelül: Wásla (Elel) parkjához. A parkokon a vátó közlekedés nagy kereskedelmi életének nyoma mindenütt, aztán parkok, uszodák, strandok. A vizen nagy kereskedelmi, személyszáJSitó hajók, motorosok, csónakok. Dél van. Vissza a szállóihoz, mely előtt hatalmas tömegek sétálnak e gyülekeznek azért, mert a szállóval szemben van a vezérkari főnökség palotája s az előtt a fő őrség. Az őrség kürtöse gyülekezőt fuv, a másik irányból katonazene hallatszik: következik az őrségváltás. A lépcső feletti párkány terraezon feláll a régi őrség, alant az uj. A tiszt vigyázz-t vezényel, a zenekar rákezdd a magyarok által oly ismert lengyel himnuszt: „Nincs még veszve Ix-.ngyelonezág..Megmerevedik és mozdulatlanul néma a tömeg. Valahányszor felhangzik a himnusz, szinte ünnepi áhítat tölti el a lengyel hallgatóját. Nem csoda: csak alig tíz év óta játsza.. játfizhatja zenekar, énekelheti lengyel honfi, ősi honában Lengyelországban, a lengyel himnuszt. Ln nagyon meg tudom érteni azt ars érzést, mely íetujjong a hinmufiz szabad hangjára. Ez a jelenet, melyet itt láttam, mélyen meghat. Az uj őrség eloszlik, a régi elmegy pihenni. Lengyelország egyik főfoüszkesége a hadsereg. Aztán a vasút és a posta. Természetesnek keli tartaná azt, hogy a felosztottságából eggyé és szabaddá lett I-engyelomzágnak nagy hadsereget keli tartania. Természetes Iratára csak délen van: az ősi Kárpátok, mely a múltban nem képezett akadályt ónra, hogy a lengyel e magyar örök testvéri barátságba ne fonódjon össze. Keleten az orosz, a veszedelmes orosz szomszédság 1412.2 km. hosz- szuságban. nyugaton a német birodalom 892 km. hosszú közös határvonallal. Mindkettő régi etilen, mindkettő osztozkodott a lengyel testen, északkeleten ismét egy 468 bm-es német határ, aztán jön a 720 kim-es csehszlovák-lengyel és a 280 km-es lengyel-román határ. Igazi barát, biztos szövetséges jelenleg 6efooi. A lengyel katonaság nagy tömegében lengyel. A legerősebb nemzeti érzés, a hazáért való önfeláldozó kötelesség hatja. át. Varsóból való távoztunk után a tengerpart mentét jártuk éppen, mikor ott a Treviranue beszédére szánt válaszul a nagy katonai demonstrációt rendezte a lengyel hadsereg. Ezreket öfiszipontosdtottak. Mindenütt katonák közt. jártunk. Vidámak, de nem hangosak, nem durváik, nem mosdattam szájnak a közkatonáik. Mólón, hajóhídon kerültünk közéjük, tehát, szűk területen, de sehol sem lükdösködtek. sehol a Civil közönségre semmiképpen nem voltak kellemetlenségére. Tisztjeik szinte válogatotton magasak, szinte daliásak. Mellük a légiós és az 1918 utáni harcok kitüntetésével tele. Nem szégyellik a. vitézséget, bátorságot, ennek elismerését, de nem is páváekódnak azzal. Megjelenésük igen rendes, de szerény, nem cifráik odó, nem kikent-kifent. Vendéglőbe.) 1, kávéháziban, vasúton, hajón sokaival láttam, figyeltem meg közülük, öntudatosak, de «*oi*do<k. Magatartásuk még akkor sem ftótJönő, nem hangos, ha nagyobb számban vaunak együtt. Mind intelligens katonás, figyelmesek. Minden cdválilel szemben előzékenyek, pedig Hivatásuk miatt megérdemelnének minden más megérdemelt és előlegezett tiszteletet. A hadsereg szellemét Piilfiudszky marsall adja. Mint kipróbált, legendás- kezű vezérüket tisztelik fanatikusan, De Füstid- Bzkyról majd később szólok. Zsúfolva van Varsó legelegánsabb kávéháza. az Europejski szálló kávéháza. Egyetlen üres széke nincs, de még mindig jönnek a vendégek. De a tömegben séfből hangosabb szó, vagy 0iys*) kiabáló lárma, mint amiben otthonos már városok hasonló nagy forgalmú káv óházai bán. Alkohol- fogyasztást sehol sem látok. Az csak déliben, este szokás a nagyobb étkezés előtt és alatt. Kávét, főként teát fogyasztanak. A kávé gyenge ugyan, de aromás, a tea kitűnő. A teát nem the-nek. nem ceajá-nak hívják, hanem herbatának. Majdnem mindig hámozott kerek citrommal, ritkán szörppel isszák, soha rummal. A hűsítő ezörpös italoknak se szeri, se száma. Egyik gusztusosabb színű, szer vár ozásu a hosszú poharakban mint a másik. A tölcséréé magas üvegpobarakban a legszebb piros, sárga, sárgás-zöld szinii szörpök és a jégdarab. Sok száraz tészta, mignon-féle sütemények és rengeteg színes, étvágygerjesztő szendvics. E helyen délelőtt s délután késő estig nagy a kávéházi élet, a szendvicsek a legnagyobb vacsorát is pótolják a meleg és kitűnő zamatu barbatá.vai. Csendes szalonzene szól. Félhangon folyik a beszélgetés. Elegáns közönség, a lengyel főváros középosztályának színe-.java. Meghívó A csehszlovákiai Magyar Társadalmi- és Kullureg ve sülé lek (MTESZ) III. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁT 1930 szeptember 28-án, vasárnap, délelőtt 9 órakor Komáromban a kultúrpalota előadótermében tartják az alábbi napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. Tartja Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, elnök. 2. Üdvözlések. 8. Titkári jelentés. Előadja Márkus László lapszerkesztő, titkár. 4. Jelentés a II. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Előterjeszti Sziklay Ferenc dr. kulturreferens. 5. Indítványok. 6. Záróbeszéd. Tartja Grosschmid Géza dr. szenátor, elnök. A kongresszusra a t. tagegyesületeket azzal a kérelemmel hívjuk meg, hogy képvisel- tetétókről gondoskodni és azt a rendező bizottsággal (Jókai Egyesület, Komárom, Kultúrpalota) közölni szíveskedjenek esetleges elszállásolási kívánságaik bejelentésével. Rimaszombat, 1930 szeptember 10. Törköly József dr. Grosschniid Géza dr. nemzetgy. képv. szenátor elnök. elnök. Márkus László lapszerkesztő. titkár. Meghívó A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet (SZMKB) országos központja tisztelettel meghívja helyi csoportjait, a csoportok kötelékein kivül álló t. tagjait, a magyar kultúra barátait és mindazokat, akik az országos kulturegye- sület kiépítésének munkájában resztvettek, a Komáromban 1930 szeptember 28-án, délelőtt 11 órakor a Kultux-palota előadótermében tartandó I. FÖKÖZGYÜLÉSÉRE. Napirend: 1. Közgyűlési elnök választása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Az ideiglenes központi vezetőség állapotáról. Előadó Alapy Gyula dr. 4. Az országos központi vezetőség 36 rendes és 12 póttagjának megválasztása. 5. Az országos felügyelőtanács 5 rendes és 2 póttagjának megválasztása. 6. Indítvány Országos Kulturtanács felállítása iránt 7. Indítvány tiszeteleti tagok választása iránt. Komárom, 1930 szeptember 10. Alap Gyula dr. Stójj Ferenc dr. tartományi képv. nyug. polgármester Kamrás József dr. ügyvéd az ideiglenes központi vezetőség által megbízott ügyvezetők. Megjegyzés. A kongresszusra, illetve főköz- gyülésre jelentkezők elszállásolási kívánságaikat lehetőleg szeptember 21-ig közöljék a komáromi rendezőbizottsággal (Jókai Egyesület, Kultúrpalota), mely szives örömmel várja vendégeit., akiknek tiszteletére szepteml>er 27-én, este 8 órakor irodalmi és művészi est lesz a Kultúrpalotában, utána ismerkedő estély. Másnap délelőtt és délután a Kultúrpalota gyűjteményinek megtekint őse és müto- rein-kiállitások látogatása a komáromi müvé- —w) 4
