Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-17 / 212. (2433.) szám

2

Viskovsky: Jugoszlávia számíthat rá, hogy a csehszlovák nemzet mindig az oldalán lesz

koaott. Vázolta az általános gazdasági depressziót, majd igy folytatta:

— A krízis elemi csajpásként nehezedett ránk. Németország jobban szenved, mint a környező államok. Tarthatatlan állapot, hogy az egyes európai államok, akár nagy, akár kis országokról van szó, csak autonóm vám rendszabályokkal tudnak kilóbolni kényszerhelyzetükből. Az európai kooperáció gondolata tehát kellő időben jóit, különösen gazdasági téren.

A német kormány a gazdasági együttműködésre vonatkozó járásiatokat a legnagyobb gonddal fogja megvizsgálni és a munkában aktívan részt akar venni.

A német delegáció a maga részéről a tőke forgalmának kérdését is föl akarja vetni. Lehetetlen állapot, hogy egyes országokban óriási pénzifölösleg van s a tőkét alig tudják gazdaságosan kamatoztatni, mig más országok pénzszűkében szenvednek és óriási kamatokat fizetnek. Ha Európa gazdasági megegyezéséről beszélünk, akkor ezt senki másnak nem értelmezheti, mint az európai közgazdaság együttműködésének és a vámuniónak. Söhober osztrák kancellár a regionális megértés útját vázolta a gyülekezet előtt és mindenekelőtt azoknak az államoknak összefogását ajánlotta, amelyek között kisebbek a különbségek. E részletmegoldások segítségével később az európai államok gazdasági föderációja is létrejöhet.

A német delegáció az érdekes javaslatot örömmel üdvözölte és a gondolat meg valósításán aktív részt kíván venni. Nem kis előnyök megszerzéséről van szó, hanem arról, hogy lezárjuk az európai gazdasági történelem egyik vigasztalan fejezetét, amelyet a mindenkinek mindenki ellen való küzdelme jellemzett, és uj, békés munkába kezdünk.

Az újságírók és a delegátusok megáll a-1 pithatták, hogy’ az a taps, amely Curtius dr.-l a tribünre kísérte, nagyobb volt, mint a beszéd elhangzása után fölhangzott helyeslés. Curtius nean emlékezett meg a német választásokról s beszédében nem követett uj irányvonalat. Feltűnő azonban, hogy Pálién ró párol hidegen nyilatkozóit és a gazdasági kérdésekben élesen a francia tőkepolitika ellen foglalt állást. A beszéd általában kiábrándulást keltett, mert bizonytalan volt és nem jelentett pozitívumokat. Az a körülmény, hogy Curtius a kisebbségi kérdés elintézését a hatodik népszövetségi bizottsághoz kívánja utaltatni, bizonyos mértékben talán újból lökést ad a népszövetség ezen a téren megnyilvánuló aktivitásának.

Prága, szeptember 16. A cseh közvélemény és sajtó még mindig foglalkozik xz isztriaj kivégzésekkel. A betiltott olaszellenes tüntetések helyett a cseh pártok bizalmas jellegű értekezleteket hívtak egybe s ezeken egymás után határozatokat hoznak, melyekben tüntetőén szolidaritásukat fejezik ki a jugoszlávok- kal s elítélik az olasz igazságszolgáltatást. A tömegesen megrendelt határozatok politikai célja a jugoszláv-csehszlovák katonai és politikai szövetség melletti tüntetés, a szövetségi hűség dokumentálása.

így igen népes pártérbekezletet tartott Stribrny radikális pártja. Az értekezleten a német lapok becslése szerint több mint háromezer ember vett részt. Az összejövetelen Stribrny, Pergler és Trnobransky beszélt. Pergler beszédében hangoztatta, hogy „Olaszország van a legkevésbé följogosítva arra, hogy a világ legbecsültebb katonáit sértegesse.“

Beries külügyminiszter pártja, a cseh nemzett tüntetésből, hogy a szlován összeesküvők résztvevővel tartott hasonló olaszellenes érte-J kezletet. Itt Zeminova képviselőnő mondott | dörgedelmes beszédet.

A katolikus Őrei-szövetség középc&ehorszá- gi zsupája úgy vette ki részét a megrendezett tntetésből, hogy a szlovén összeesküvők kivégzése alkalmából részvéttáviratot küldött

ben — talán a gazdasági krízis .kigúnyolásaiképpen — fényűző irodahelyiségeket rendeztek be az elnökség és az alelnökök számára, óriási éttermet építtettek a törvényhozóknak, amely már most, 41 első napon is kong az ürességtől. A törvényhozók nagyrésze nem jelent meg a nyári szünet utáni első ülésen, amely simán ie folyt le, csupán a kommunisták zavarták meg az egyes szónokokat kőzbeszólásarkkaíl.

A képviselőház e héten három ülést tart és

Az egész szövetségi tüntetés azonban egy vidéken elhangzott nyilatkozattal kapott nemzetközi jelentőséget. Vasárnap ugyanis Masatovban agrárpárti gyűlés volt, melyen Viskovsky nemzetvédelmi miniszter beszédet mondott s a beszéd egyrészt a szövetséges Jugoszláviának, másrészt Olaszországnak van adiresszálva.

— A magunk és a velünk szövetségben élő nemzetek érdekében készen kell lennünk arra, — mondotta többek közt — hogy elég erősed legyünk akkor, amikor magunknak lesz segítségre szükségünk, vagy pedig szövetségeseink szorulnának a mi segítségünkre. A politikai viszonyok, sajnos, nem eléggé tisztázottak, hogy teljes nyugalommal nézhessünk a jövő elé, Azért résen kell lennünk. Annál inkább becsülnünk kell szövetségeseink barátságát, amiképen szövetségeseink is számíthatnak a mi barátságunkra. Nemzetünk kiváltképpen ezekben a napok bajt együtt érez a testvéri jugoszláv nemzettel mostani súlyos gondjfaiban. Mindig hízhat bennünk és számíthat arra, hogy a csehszlovák nemzet örökké oldala mellett fog állni s bár ma miképp a jugoszláv nemzet is, megőrizzük méltóságom nyugalmunkat, legyen meggyőződve afelől, hogy nem csupán szimpátiát táplálunk irányában.

pedig a mai ülésen kívül szerdán és csütörtökön egész nap ülésezik,

hogy elintézze a hadirokkantaik illetményeiről szóló törvényjavaslatot, a postatakarékpénztárak föl állításáról és a közalkalmazottak 13-ik havi fizetéséről szóló törvényjavaslatokat. A jövő hét keddjén pedig a kormány benyújtja a jövő évi költségvetést és Eruglie pénzügyminiszter elmondja nagy pénzügyi expozéját . Nincs kizárva, hogy, az eddigi szokásoktól eltérően, az expozé fölött azonnal meg is indul a vita.

Már az ülés megkezdése előtt Udrzsal miniszterelnökkel az élén 'bevonult úgyszólván az egész kormány. Amikor Malypetr elnök délután félnégy órakor az ülést megnyitotta, a kommua prágai jugoszláv követségnek.

^r-tsT'Bsm»:aE»s

A képviselSház első ülésén

a rokkant-javaslatot tárgyalta

Prága, szeptember 16. Tizenegyhetes szünet után ina nyílt meg újra a Rudolfinum kapuja. A politikai helyzet ez alatt a tizenegy hét alatt nem változott meg, legföljebb a parlament épületében történtek nagyobb változások, amennyiIDEGEN

EMBEREK

RE e ÉiV

IRTH: MARAI SÁNDOR

Ccppr igfit b% Pcn/ficon

(15)

— Most meg kell keresni a harisnyámat. Ez a legunalmasabb a szerelemben.

De megtalálták. Oly szeliden ment el, hang nélküli kérés és ígéret nélkül, mint egy betegápoló testvér, aki elvégezte dolgát és örömmel látja, hogy a beteg a javulás utján van. Az ajtóban megállt és tárgyilagosan mondta:

— Most hazamegyek. Már sokkal kevésbé vagyok bánatos.

Az ajakrudacskát ott felejtette az asztalon. Sokáig mozdulatlanul feküdt még, gondolkozott, a levélre gondolt, melyet apjának Írni illene, a jövőre, mely egyre homályosabb volt és elképzelhetetlen, s a nőre, kinek elfelejtette megkérdezni a nevét. Ma mégis láttam valamit Parisból, gondolta. Nem sokai, de mégis valamit. Mondjuk, a Louvre egy szárnyát. The Louvre, Das Louvre. Vessünk egy pillantást jobbra, ez itt egy francia nő. Milyen egyszerű volt, milyen természetes. S utolsó pillanatig megjátszotta azt, hogy itt van, ösztönösen és tapintattal. Hálát érzett iránta, semmi egyebet. Sem egy kaland édességét, sem egy szenvedélyes pillanat fanyar, nyers utóizét, csak hálát és elismerést.

Napokon át nem látta s aztán elfelejtette. Egy délután elment egy kávéház előtt, megismerte a Harcourt-t, gondolkozott, belépett, a nő egy sarokasztalnál ült egy szőke, német fiatalemberrel. Óvatosan leült melléjük, a nő, aki nem vette észre, egy szál ma szálról léhán tótba a selyempapirost, apróra összehajtogatta és üres, barátságos, meleg hangon mondta:

— Most mutatok egy érdekes találmányt.

S mikor a kísérlet sikerült, a német fiatalember ezt felelte: %

— Ezt a fizikai törvények játéka okozza.

Mielőtt még rendelt volna valamit, csendesen felállt és elment, észrevétlenül. Pária igen nagy volt. S elfelejtette megkérdezni a nevét. S elfelejtette megkérdezni, hogy miért volt olyan nagy bánata? Nem látta többé.

4.

Nem vagyok egészen biztos benne, hogy el fogom küldeni ezt a levelet, irta. Ma esik az eső s egész délelőtt itt ülök már ebben a kávéházban. Tudnotok kell, hogy egy párisi kávéház egészen más valami, mint mifelénk otthon. Itt nem ismerik azt, hogy valaki beül a kávéházba s rendel egy feketét s aztán órákon át ottmarad, mindig friss vizet kér, s elolvassa az összes lapokat. Itt az emberek bejönnek kalappal a fejükön, s odaülnek egy asztalhoz, ahol már ül valaki ismerősük, nem veszik le a kalapot fejükről, nem fognak kezet, csak azt kérdezik: „Ca va?“, s a kezüket dörzsölik s a pincérnek azt mondják: „Stise-citron“, 3 aztán kapnak valami édeset, ami keserű, vagy valami savanyút, ami édes, s vizet töltenek hozzá és jeget tesznek beléje s az egész úgy néz ki, mint a málnaszörp, de ha megiszod, szédülni kezd a fejed és elalszol. Ez a aperitif. Tulajdonképen nem erről akartam írni.

Azt. hiszem, bárom hete vagyok itt. Nem irtain meg nektek, hogy idejövök, s ez talán nem volt helyes tőlem. Ma nyugtalan vagyok, mert esik az eső, s megszámoltam a pénzemet, azt hiszem, elég még egy hónapra. Az alapítvány is tartozik még egy hónappal, azt még nem vettem fel, s úgy számítom, hogy elég lesz a pénzem szeptember végéig, igaz, hogy akkor nem marad a hazautazásra. Apa ne nyugtalankodjon és főként ne küldjön pénzt. Ha a szőlőből lesz pénz, idén, fizessétek ki a tavalyi hordókat s ami még a banknál tavalyról maradt. Én tudok segíteni magamom, legfeljebb hamarább utazom haza. Kristóf keresse meg a biciklimet fenn a padláson, olajozzátok meg és mossátok tisztára, azt esetleg el lehet adni. De három millión alul ne adjátok oda, legfeljebb kettő és félért. S a könyveim közül a Mayer Lexikont is eladhatjátok és a telje* Ibsent, ha a kettő-,

éri megkaptok három milliót, Lehóezky tanár ur akarta annak idején, de mondjátok meg neki, hogy részletre nem adhatom, inkább fizessen kevesebbet, de egy összegben, s azt is küldjétek el.

A fontos az, hogy apa ne nyugtalankodjon. Kristóf, magyarázd meg apának, hogy miért kellett most idejönnöm. Ha most nem szánom rá magam az útra, talán soha többé nem lesz alkalmam idejönni. Nagyon sóikat gondolok rátok. Nincs „honvágyam*1, ne higyjé- tek, s nagyon örülök, hogy itt vagyok, azt hiszem, a karrierem érdekében is nagyon hasznos ez az ut, kitűnő emberekkel ismerkedtem meg itt, egy albán tudóssal, aki már hatodik esztendeje dolgozik az egyetemen és specialista a fajelméletek terén, s egy nagyhírű magyar szobrásszal, aki már egészen beérkezett itt és százezreket fizetnek a szobraiért, s ezenfelül egy nagyon előkelő, igen magasrangu külföldi emberrel is szerencsém volt megismerkedni (angol I), de erről levélben nem irhatok, majd szóval. S a híres párisi ékszer-brandiéből is megismerkedtem egy befolyásos személyiséggel. Mindebből láthatjátok, hogy érdemes volt idejönnöm. Ha még megírom, hogy szert, tettem itt egy nagyszerű találmányra, mely talán otthon is értékesithető, mindössze szalma és papír kell hozzá s egy vegyi folyadék és a fizikai törvények játéka az egész, akkor azt hiszem, belátjátok, hogy a legokosabb volt idejönnöm.

Mindezt azért írom, hogy megnyugtassalak benneteket. Ami engem illet, én nagyon jól érzem magam. Egy hotelben lakom, erkélyéé szobában, mely a legmodernebb kényelemmel van felszerelve, elektromosság és minden, amit csak el tudtok képzelni. A reggelit is a hotelben veszem, « itt persze azt is egészen különös módon szervírozzák, pártolásán. Nem nagyon hiszem, hogy meg tudnám nektek levélben mondani, milyen Paris? Egyelőre még magam se tudok sokat. Mindenesetre egészen más mint ahogy képzeljük, de megvan benne az is, amit képzelünk róla, csak máskép s nem mindig olt ■és úgy, ahogy várja az ember.

Mondom, nem vagyok biztos benne, hogy,

H>30 szeptember 17, szerda.

1

Így harcolja össze

a fogait

i

| a rossz fogpaszta, mely durva szemcséket', érdes anyagokat tar- , tál máz. Ha jó fogpasztái: dörzsöl szét az uijai közt, szemcsét benne ’ nem érez.

Az QdoLíogpaszta olyan finom, mint a vaj és olyan puha, mint a bársony.

akták mii sono kiabálták:

„Éljen a kommunizmus, Éljen a kommunista párti ÉJjen Szovjet-Németország!“

Ez az utóbbi f ötki állás nagy derültséget keltett a húz jobboldalán.

Miközben a beérkezett iratokat az elnöki titkár föilolvasta, bejött a terembe Meissner igazságügyminiszter, akit a kommunisták a következő fölki állásokkal fogadtak:

„Pusztuljon Meissner igazságszolgáltatása! Le a fasizmussal! Bocsássátok szabadon Harust és zárjátok be az igazságügyminiszterti A mai ülés napirendjén szerepel a hadirokkantak illetményeiről szóló törvényjavaslat, amelynek szociálpolitikai előadója, Neumaister képviselő, rámutatott arra, hogy a 85 százalékos hadirokkantak illetményeit száz százalékig föl javítják, vagyis

az eddigi 36Ö0 koronás évi illetmény a drágasági pótlékokkal együtt egy teljesen munka- képtelen hadirokkantnál 7200 koronára fog emelkedni.

Rypár, a költségvetési bizottság előadójának referetáuma után megindult a vita. amelynek első szónoka Zapotocky kommunista képviselő volt, aki üdvözletét küldte a német-országi kommunista pártnak és tiltakozott a prole- táriátusnak a különböző kapitalista országokban történő elnyomatása ölen.

elküldöm ezt a levelet, s csak azért írom, meri esik az eső és nyugtalan vagyok ma. Sokminden történt velem. Nagyon sokat gondolok rátok, de az ilyesmit nehéz szavakban kifejezni. Félek, hogy elszomorítana benneteket, ha bevallanám, hogy Berlinben nem csináltam semmit, ami annál lesujtóbb s megszégyenlitöbb reám nézve, mert Berlinben igazán mindenki csinál valamit. Nagyon örülök, hogy Kristóf elvégezte a gazdasági akadémiát, ezt még Berlinből meg akartam Írni és gratulálok. Annak is örülök, hogy van kedve otthon maradni és gazdálkodni. Én is nagyon boldog lennék, ha kedvem lenne ahhoz, de a szőlő kevés kettőnknek, s nagyon szerencsétlen lennék, ha most haza kellene mennem. Én nem veszem rossznéven, ha most megkérdezitek, hogy mit akarok csinálni, de a nagy baj ott van, hogy nem tudok erre felelni? Apa biztosan aat feleli, hogy menjek haza, s annyit még meg tudnak csinálni, hogy kineveznek Gyarmatra középiskolai tanárnak. Ti tudjátok jól, hogy én tanultam és a legjobbat akartam, a vizsgákat. letettem, most már igazán csak ki kellene nevezni és taníthatnék magyart és latint Gyarmaton. De nagyon félek tőle, hogy onár nem fogok tanítani Gyarmaton. Nem ^szeretnélek megszomorítani benneteket.

Nem tudom egészen pontosan megmondani, hogy mi történt velem? Csak ne képzeljetek semmiféle eseményt. Azt hiszem, ott kezdődik a dolog, hogy bennem nincsen semmiféle különös tehetség, vagy képesség. — Olyan világosan látom magamat, mint egy fotográfiát. Mi néhányan túlságosan sokat olvastunk ahhoz, hogy ne szerettünk volna költők, írók, vagy esztéták lenni. De én túlságosan sokat olvastam már ahhoz, hogy költő, iró, vagy esztéta akarjak lenni. Tudom, hogy miről van szó, lemértem a nruszklikat. nem merem. Akkor, azt hiszem, egészen el lenne rontva az életem, igy még mindig van valami reményem, hogy találok valamilyen megoldást, egy mesterséget, vagy egyszerűen csak valamilyen állásit, amely atka más arra. hogy akkor is hasonlítsak még magamhoz, ha már húsz éve csinálom.

r v(FolytatÍűk.)

*WJA*<íxrA\Ar.^at>.mcTlXT>