Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-16 / 211. (2432.) szám

4 i930 szeptember 16, kedd. t>ra:gaiA\a&^arhtrl.ap szocialisták —, akik a parlamentet és az al­kotmányt abszolutan negálják. Kérdés, vájjon ilyen körülmények között az uj parlament munkaképes lesz-e? Ebben az össze­függésben az ember akaratlanul az 1924 iná'- jusában választott birodalmi gyűlésre gondol, amely a deflációs krízis hatása alatt ugyancsak szélsőségesen választott, s 472 tágja között 62 kommunista és 32 nemzeti szocialista vélt. Ak­koriban a májusban választott parlament ép­pen szélsőségei miatt életképtelennek bizonyult és ugyanaz év decemberére uj választásokat kellett kiírni, amelyek sok tekintetben korri­gálták a lázas májusi választások eredményeit. Valószínű, hogy 1930 szeptemberének parla­mentje ugyanolyan sorsra jut, mint 1924-ben a májusi parlament. A választások radikalizmusát most az óriási gazdasági depresszió, a munkanélküliség és az általános politikai malaise okozták. Brüning kancellár kabinetijének parlamen­ti alapja megingott. A volt kormány amugyis kisebbségi kormány volt és támogató mandá­tumainak száma most még jobban összezsu­gorodott. A tegnap választott birodalmi gyű­lés többsége 287 szavazat lesz. A kormány­pártokra összesen 206 mandátum esett. Jobb­oldali többséget lehetetlen alakítani, mert te­gyük föl, ha a német nemzeti párt alakítana kormányt és Hugenberg lenne a kancellár, akkor is csak 247 szavazatot egyesíthetne. A nemzeti szocialistákkal tárgyalásokba bo­csátkozni kilátástalan dolog. Az egyetlen le­hetőségnek a kormányblokk balfelé való ki­terjesztése látszik, mert a szociáldemokraták bevonásával az úgynevezett „nagy koalíció*4 többsége 349 szavazatra emelkedne. A jelen­legi kormánypártok mérsékelt jobboldali cso­portjai: a Landvolk, a keresztényszocialisták és a konzervatívok aligha egyeznek bele eb­be a többségbe és elmaradásukkal a baloldali blokk mindössze 307 szavazatot, érhetne el, söt a néppárt és a német népjog-párt elmara­dásával összevissza 281 szavazatot. A tiszta weimari koalíció összevissza 258 mandátumot ért el. Az egyetlen kiút, amit kormánykörök­Nyilatkozat A Prágai Magyar Hírlapnak 1930- február 6-i számában „Egy érdekes ruszinszkói sajtó­per. — A Bálint Miklós által indított sajtó­perben a valódiság bizonyítása alapján fel­mentették Hokky Károlyt1' címek alatt meg­jelent ungvári tudósítással kapcsolatban ki­jelentjük, hogy e tudósításnak állításai, amennyiben Bálint Miklós ungvári hírlapíró becsületét érintik, téves információn alapulnak, amiért is azokat visszavonjuk- Nem állíthat­juk ugyanis azt, hogy a sajtóperben Hokky Károlyt azért mentették volna fel. mert si­került a valódiságot bizonyítania. Egyúttal sajnálkozásunkat fejezzük ki a cikk megjele­nése fölött. Szerkesztőség. ben helyesnek tartanak az, hogy minden vál­tozatlanul a régiben marad, azaz Brüning ki­sebbségi kormánya megpróbálja helyzetét megtartani és mint uj kisebbségi kormány fog tovább kísérletezni. Időközben Brüning tárgyalásokba bocsátkozna a szociáldemokra­tákkal s esetről-esetre megszerezné támoga­tásukat. Kormánykörökben remélik, hogy a szociáldemokraták a választási eredmények hatása alatt hajlandóbbak lesznek Brüninget támogatni, mint eddig, annál inkább, mert most tényleg a német külpolitika eddigi irá­nyának és az állam teljes fölépítésének meg­mentéséről van szó. A parlamenti munkát az uj érában a lehető legszűkebbre korlátoznák, s a köztársasági elnök fölhatalraazná Brünin­get, hogy esetről-esetre rendeletekkel kormá­nyozzon. Viszont a teljhatalom megadására szükséges kétharmad többséget az uj parla­mentben Brüning aligha kaphatja meg. Egy­szóval a jelen pillanatban a kormány körei­ben a következőképpen ítélik meg a helyze­tet: a szociáldemokratákkal szövetséget köt­ni, vagy ha ez nem megy, megszerezni a szo­ciáldemokraták közvetett támogatását és egy interfrakciós bizottsággal kormányozni. Ugyanakkor a radikális zavaró momentumok kiküszöbölésére törekedni $ a törvényhozást a teljhatalmak megadására korlátozni. Ezzel a módszerrel iőeig-óráig tartani lehet a par­lamentet. de a legközelebbi kedvező pillana­tot újra föl kell használni, hogy uj kísérlet történjék a választók meggyőzésére és az uj választások talán meghozzák a szükséges le­csillapodást és nyugalmat. A választási nap története Berlin, szeptember 15. A választási nap a birodalom fővárosában és a vidéken arány­lag nyugodtan telt éri. A gyönyörű idő elő­mozdította a választásokon való részvételt és soha annyian a birodalomban még nem szavaztak, mint tegnap. Míg a régi választások alkalmával a sza­vazásra jogosultaknak legfeljebb 70—75 százaléka járult az urnákhoz, tegnap több mint 85 százalék leszavaaott, sőt Berlin­ben 90 százalék. Ugyanilyen erős volt az érdeklődés az ésia- ki vidékeken is, ahol néhol száz százalékos leszavazás történt. Sziléziában az érdeklő­dés kisebb volt. A megfigyelések szerint azok a választók, akik az elmúlt választásokon tartózkodtak a szavazástól, most szinte kivétel nélkül a radikális pártokra szavaztak. A szombatról vasárnapra virradó éjjel Ber­linben több összeütközés történt. A Bülow- téren a kommunisták és a nemzet: szocialis­ták újra összeütköztek és két halott és négy | Saseúov is golyvánál kérje az otthoni csizi iód- kura használati utasítását. Csizfitrdő. sebesült maradt a kövezeten. Ugyanakkor Neuköllnben a kommunisták megtámadták az egyik rendőrszobát. Szabályos uccai harc keletkezett és a rendőrség kénytelen volt ötven kommunistát letartóztatni. Vasárnap délutánig összesen ötszáz embert fogtak el. Középnémelországban szintén nyugtalan volt a helyzet. Lipcséből és Haliéból súlyos verekedésekről érkezett jelentés. Lipcsében a nemzeti szocialisták megkísérelték, hogy benyomuljanak a kommunista választási helyiségekbe. Az általános verekedésben mindkét oldalon több sebesülés történt. Sohwerinben ugyancsak uccai harcok dúltak a Stahlihekn és a Reichsbanner szövetségek tagjai között.. Húsz egyén megsebesült, köz­tük tiz súlyosan. Stettinben a nemzeti szo­cialisták meglesték Moldenhauer vélt pénz­ügyminisztert, aki csak az utolsó pillanat­ban menekülhetett el előlük. Breslauiban a kommunisták leütöttek egy rendőrtisztet. Vasárnap délelőtt és délután nem történt különösebb rendzavarás. Este az ellentétek újra kiéleződték és a vasárnapiról hétfőre virradó éjjel u/jből sok helyről összeütközé­seket jelentenek. A mérleg Berlin, szeptember 15. Az uj parlament­nek körülbelül nyolcvan képviselővel több tagja lesz, mint a feloszlatott birodalmi gyűlésnek volt. Németországban a mandá­tumok száma a leadott szavazatok számá­tól függ, s mivel a választásokon való részvétel tegnap tetemesen nagyobb volt, mint az előző választásokon, a képviselők száma is emelkedik. A többletből a szo­cialista pártok 10—15 mandátumot nyer­nek, a többi a szélső jobboldal és a kis pártok javára könyvelhető. Az eddigi hi­vatalod jelentés szerint a német nemzeti párt elvesztette választóinak negyven szá­zalékát. Az állampárt tizenkét százalékkal kisebb, mint a régi demokrata párt volt. A kormánypártok közül csak a bajor nép­párt és a centrum erősödtek, aa előbbi két, az utóbbi hét mandátummal. A szo­ciáldemokraták kilenctíz mandátumot ve­szítettek, a kommunisták huszonkettőt nyertek, azaz körülbelül negyven százalé­kot, a nemzeti szocialisták 95 mandátumot nyertek, azaz a párt tizenegyszer olyan erős lett, mint volt. A konzervatív nép­párt veresége feltűnő, mig a kisebb pár­tok közül a Landvolk és a keresztényszo- ciaíista népszolgálat erősödött. A Land­volk, a hannoveri párt, a konzervatívok és a Landbund állítólag egy párttá olvad össze és igy huszonhét mandátum fölött fog rendelkezni. Esetleg a keresztényszo­cialista néppárt is csatlakozik ehhez az alakulathoz tizennégy mandátumával s igv uj mérsékelt jobboldali nagy párt ala­kul. Goebbels bejelenti a diktatúrát Berlin, szeptember 14. A nemzeti szocia­listák a berlini Spert-paiotában tegnap este óriási né'pgyülést tartottak, amelyen lelke­sen ünnepelték a győzelmet. Goebbels kép­viselő, a párt egyik vezére, Hitler jobbkeze. az egyik diktátor,jelölt, hivatalos nyilatkoza­tot lelt a győzelemről. Nem elégszünk meg jelentéktelen miniszteri tárcákkal s nem vállaljak az ötödik kerék szerepét — mondotta. — Ha nem érjük el a hatalmat, az ellenzékben maradunk. Követeljük, hogy Poroszország marxista koalícióját letörjék, Poroszor­szágban nj választásokat írjanak ki és pártunk megkapja a porosz belügyminisz- íeri állást és Berlin rendőrfőnökségét. A birodalomban a belügyi és a hadügyi tár­cát kívánjuk. Ez a nyilatkozat a helyzet ki éleződés ét je­lenti és aat mutatja, hogy a nemzeti szocialis­ták a tegnapi eredményt a diktatúrához ve­zető első lépésnek tekintik. A nemzeti szo­cialisták programja elmosódott és bizonyta­lan. A párt nyíltan a vállalkozók és a töke ellen uszít, a nagybirtokok föloszlatásál kö­veteli, de anti,marxista, antikaloiikus és a szakezer vezetek feloszlatását kívánja: Egy­forma ellensége a centrumnak és a szociál­demokráciának. Programjának főpontja a zsidók mindenhonnan való eltávolítása. Kül­politikailag a versailiesi szerződés szabotlá- iását kívánják és a Young-szsrződés hatály­talant iásál. Jóvátételt nem hajlandók fizetni. Vallási szemponiból az ógermán mítosz föl- ujitásút tűzték programjukra, azaz itt is ro­mantikus és keresztülvihetellen célokat kö­vetnek. Természetesen a nemzeti szocialisták ■sem egységesek. Hitler kíméli a kapitaliz­must, mig Strasuser radikális szárnya radi­kális forradalmat kíván és közeledik a kom­munista te n de n e i á kho z. Brüning megmarad Berlin, szeptember 15. Brüning kancel­lár hétfőn dédelött jelentést tett Hinden- burg köztársasági elnöknek a választások eredményéről, Jólinformált körök szerint a délelőtti audiencián az elnök és a kancel­lár megállapodtak abban, hogy Brüning kormánya neon mond le. Az uj birodalmi gyűlés október 6-án ül össze, s akkor a mostani uj kormány uj programmal újra bemutatkozik. Különösen gazdasági és pénzügyi téren tervez Brüning jelentős re­formokat. Időközben Brüning természete­sen félhivatalos tárgyalásokat folytat min­den irányban, különösen a szociáldemok­ratákkal. A nagy baloldali pártot nem von­ják be a kormányba, de esetről-esetre biz­tosítani kívánják támogatását. A kancellár nem utazik el, hanem Berlinben marad. Kormánykörökben nyomatokkal hangsú­lyozzák, hogy az uj parlamentben az eddigi külpolitikának abszolút többsége van, mert ezen a téren Brüning mindig számíthat a szociáldemokraták támogatására. Az első belpolitikai közeledés épen e külpolitikai szempontok hatása alatt fog megtörténni, s jólértesült körök szerint a szőrié demok­raták most már hajlandók támogatni a középpártok kormányát, anélkül, hogy megkapják a kancellárságot. Pánik a tőzsdén Berlin, szeptember 15. A berlini bank- és tőzsdeköröket a választások eredménye meg­lepte. Az általános vélemény szerint a vég- telek győzelme újból bizonytalanná teszí a gazdasági helyzetei. A tőzsde azonnal le­vonta a konzekvenciákat és a legtöbb papír zuhanni kezdett. Ma délelőtt nagy eladási megbizsáok érkeztek a tőzsde hivatalaiba, s az árfolyamok máris csökkenlek. A válasz­tások hatása alatt különösen a külföld igyek­szik szabadulni a német értékektől. A dél­előtti forgalom aránylag gyönge volt. Az ál­talános lemorzsolódás 3—5 százalék. Lesújtó hatás Franciaországban Paris, szeptember 15. A német választá­sok eredménye természetesen a francia sajtót is mindennél jobban érdekli, A kom- nyentárokiat általában a szevedélytelen és szakszerű hang jellemzi. Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy az eredmény a legros­szabb aggodalmakat is túllicitálja. Az a kö­rülmény, hogy Hitler minden vonalon nyert, hegy szavazatait megtázsnenezte ée olyan kerületeikben is gyökeret vert, ahol agitáeióját eddig nem követte siker, Páris- ban lesajtó hatást keltett. Hitler francia politikai elvtársai sem mernek nyilatkozni és nem tudnak a Rajnán-tuli győzelem­nek őrülni. Az egyetlen vigasz a szociáldemokraták zártsága és megingathatatiansága. Ugyan­akkor a centrum győzelmét is ünneplik. A Petit Párisién reméli, hogy a polgári pártok veszteségei dacára meg lehet alakí­tani a nagy koalíciót, amely az uj birodal­mi gyűlés utolsó lehetőségének látszik. A birodalmi kormány helyzete megnehezült 8 a légkör egyáltalában nem alkalmas a békés külpolitika folytatására. — Hitler bünüs agitáció ja — írja a Jour­nal, — keserű gyümölcsöket termett. A tegnapi vasárnap a modern Németország történelmének egyik legsötétebb napja mai"ad. A forradalom, a rendetlenség, a zendülés, a puccsok, a gyilkosságok és a polgárháború pártjai megerősödtek és pro­pagandájukkal megmérgezték a német nép lelkét. A tömeg tegnap a köztársaság el­len nyilatkozott, a béke politikája cs Stresemann ellen. Mit hozhat ezek után a tél, amikor a német munkanélküliek szá­ma bizonyára eléri a négy milliót? A baloldali lapok nem aggódnak ennyire. Az Oeuvre szerint Hitler győzelmének nincs praktikus jelentősége és a Quoti- dien úgy véli, hogy ha az uj birodalmi gyűlésben a józan politikai gondolkozás- módnak utolsó szikrája megmarad, akkor ít centrum és a szociáldemokrácia szövet­ségének útjában nincs akadály,. A szocia­lista Populaire szerint Brüning ugyan tönkreverte Hugenberget, de nem örülhet a győzelemnek, mert a babért Hitler arat­ta le. Mindazonáltal a diktatúra lehetet­lenség, mert a szociáldemokraták és a centrum egyesült ereje elgáncsolhatja a baloldali, vagy a jobboldali zavartcsinálók előretörését. A Populajre szerint a szociál­demokraták megmentették a német köz­társaságot cs egyúttal a világbekét. Káröröm Varsóban Varsó, szeptember 15f A német választá­sok eredménye a sulvos lengyel belpolitikai izgalom ellenére mindenütt óriási érdeklő­dést váltott ki. A németellenes lengje! sajtó örömmel üdvözli Hitler győzelmét, mert ezzel a németek külpolitikai erejének meggyöngülését reméli. Az extrém német nacionalizmus győzelme befolyásolni fogja a lengyel választási harcokat is és valószi- niileg Lengyelországban is a szélsőségek erősödnek meg. Azok a körök, amelyek észszerű gazdasági kiegyezést kívánnak Németországgal, csalódtak és elkedvetle­nedtek. A lengyel nemzeti sajtó Németor­szág külpolitikai meggyöngülését jósolja é« egyúttal súlyos belpolitikai küzdelmeket, amelyek egy időre visszaszorítják a birodal­mat a kontinensen betöltött vezető pozíció­jából. Newyorfcban Hitler a szenzáció Newyork, szeptember 15. A Hitű er-párt meglepő győzelmét az amerikai lapok első­rendű szenzációnak fo-gják föl. A lapok egy­előre tartózkodnak a kritikától. Idézik a fran­cia kommentárokat és Poincaré vasárnapi be­szédét összefüggésbe igyekeznek hozni a né­met választások eredményével. A New York Times bőven ismerteti Hitler programiját, de megjegyzi, hogy a Berlinből érkezett jelenté­sek szerint a szélső jobboldal aligha kerül abba a helyzetbe, hogy céljait megvalósítsa. A kommunisták győzelme természetesen nyug­talanítja az amerikai közvéleményt. Strese­mann pártjának bukását a demokrata lapok rossz előjelnek tekintik. London nyugodt London, szeptember 15. Az általában las­san gondolkozó angol lapok egyelőre nem fűznek kommentárokat a német választások­hoz. A legtöbb lap a fasizmus előretörését ismeri föd az eredményben és aggódva kér­dezi, vájjon az európai poliiika békés iránya ezek után megőrizhető-e. Belga kommentárok Brüsszel, szeptember 15. A reggeli lapok kommentárok nélkül közük a német válasz­tások eredményéi. Egyediül a szocialista Peuple nyilatkozik és nem titkolja a helyzet súlyosságát. Hitler váratlan győzelme Bel­giumban is a szenzáció erejével hatott. Vi­szont a lap nem hiszi, hogy a tegnapi ered­mény veszélyt jelent a német köztársaságra. Franciaország ismerte a boulangisnuisf és a pesszimisták akkoriban a köztársaság buká­sát jósolták. A köztársaságiak határozol Lága megmentette a francia demokráciát. Reinél- helő, hogy most a néniéi, köztársaságiak is megmentik Né meló r szágó t és kivezetik a krí­zisből, amely egész Európára nézve katasztro­fális következményekkel járhat. A szocialista lap természetesen örül a szociáldemokraták relatív győzelmének, mert az adott körülmé­nyek között nagyjelentőségű tény hogy a mér­sékelt munkáspárt, ugy-ahogy megőrizte po­zícióját. A belga lapok is a szociáldemokrá­cia és a centrum együttműködésében remény­kednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom