Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-03 / 200. (2421.) szám
1D80 szeptember 8, szerda ^mgmA\\(Aarhirlai> A kisebbségi magyar iaíu megdöbbentő sorsa rajzolódik elénk a sarlósok vándorújáról befutott jelentésekből Tizennyolc magyar egyetemi hallgató tanulmányútja a pusztuló magyar vidéken — A vándorlási tapasztalatok tudományos feldolgozása előtt Érsekújvár, szeptember 2. Vasárnap Éreekujvárott jöttek össze a Sarló augusztusi szociográfiai vándorlásának csoportvezetők Jelentlések, naplók, rajzok, kották, fényképek futnak össze, tizennyolc magyar egyetemi hallgató kéthetes falusi tanulmányut- jának dokumentumai. Izgalmas regény húzódik el a. szemünk előtt. Az ősi lelket hordozó népi kultúra sajátságos megnyilvánulásai, szomorú zsellérenrsök, a pusztuló magyar vidék gazdasági és szeli leírni anarchiájának sokszor a fantasztikumot érintő tükörképe, munkába görnyedt gyermekélet, egy-egy feljegyzett utolsó népdal, tömeges kivándorlás és mindezek közepette tizennyolc diák Viharban és napsütésben széna-padon és ősi fatornyok harangjainál, csehszlovák telepen, urak és napszámosok, lelkészek és kommunista népvezérek társaságában. Valóságregény ez a szlovenszkól és ruszinszkói magyarság tragédiáé sorsáról. A regősjárástól a szociográfiai intézetig A vándorcsop'ortok augusztus 6-án Érsekújvár ott a városi tanácsteremben kapták megbízásukat a Sarló városközi vezetői gyűlésétől. Ez a gyűlés felállította a Sarló kétéves szociográfiai munkaprogramját. Pedagógiai, tudományos és propagandisztikus tervezetet mutat fel ez az érsekujvári programadás. A Sarló legelső célja az ifjúságot a magyar dolgozó tömegek szociális és kulturális valóságával megismertetni. Már 1925-ben megindította a Sarló elődje, a Szent György Kör a középiskolai cserkészek regősimozgalmát, amely dallal, friss játékkal és szociális nevelő hatású mesékkel lepte meg a falusi gyermekeket. A regősdiákok ugyan 1928-ban a gombaszögi táborban a Sarló •megalakitásával egyidejűleg még proklamálták a magyar cserkészet megújhodását, mozgalmuk azonban az iskolaügyi hatóságok ellenszenvén ettől fogva megtörött, s a különösen 1926-ban és 1927-ben virágzó regősjárás a gombaszögi tábor után megszűnt. Most a mozgalom uj fel- állitásán dolgozik a Sarló és a regősjárást a szociográfiai főiskoláé vándorlásokkal egészíti ki. Ifjúsági sajtón, önképzőkörökön, egyetemi szemináriumokon keresztül a falvakat járó re- gősidiákok mozgalma az uj nemzedék irányító élményévé válik. A szociográfiai kérdőívekkel és napiófe,ldolgozásokkal induló tudományos munkát az 1932-ben felállítandó csehszlovákiai magyar szociográfiai intézettel akaiják megko - ronázni a fiatalok. A romantikusan indult regősjárástól az egyetemi hallgatók ezidei népismeretei tanulmányú tján keresztül tehát nagyon komoly közéleti cél felé törnék a sarlósok. Tizennyolcán az Ipoly völgyében, Gömörhen, Bodrogközben és a Tiszaháton Az ipolyvölgyi csoport tagjai voltak: Diósi Kornél (Ipolyság), Dobossy László (Érsekújvár), Jablánczy Miklós (Ipolyság), Neraesszeghy Jenő (Pozsony) és Pál Ferenc (Tesmag). A csoport gazdag néprajzi anyaggal tért haza, nemcsak a rajzoló vázlatfüzete telt meg a magyar népi kultúra kallódó kincseivel, de a folklóré megfigyelője is gazdag népmese- és népszokás- gyűjteményt hozott magával a vándorlásról. A csoport Pereszlény, Visk, Szete, Bél, Pásztó, Keszi, Bény, Csata, Oroszka és Gyerk községeket tette pontos szociográfiai megfigyelés tárgyává. Naplójukról vasárnap közölt a P. M. H. órdekfeszitő tudósítást. A gömöri csoport tagjai voltak: Bartók János (Budapest), Chinoradszky István (Érsekújvár), Ferencz László (Pozsony), Forgách Béla (Perbete), Horváth Ferenc (Érsekújvár) és Tóth Vilmos (Rimaszombat), A csoport budapesti | Érelmeszesedés. Kerje a csizi jód bróm győgy- E.Í víz otthoni használati utasítását. j| __________________________CsizffirdS.--- - - V: BK——— ve ndége, Bartók Béla unokaöccse népdalokat keresett, de az UTbanizálódás és proletarizáló- ciás következtében elsodródó faji értékek alig voltak már fellelhetők. A csoport a következő községeket látogatta meg: Bátka, Radnót, Iványi, Czakó, Zádorháza, Zsip, Baraca, Hanva, Runya, Méhi, Kövecses, Huíbó, Királyi, Tamási, Füge, Alsó- és Felsővály, Bükkszög, Gergelyfa- la, Kálosa, Beje és Lökösháza. A csoport egy része különvált és a Sajó völgyében folytatta útját. Ez a csoport Sajógömör, Gömörpanyit, Beretke, Lice, Gioze, Horka, Borzová, Jablon- ca és Hosszú szó gazdasági életét kutatta. A gömöri vándorok élményei naplóformában a gö- möri sajtóban látnak napvilágot. Mint ebben az eMtíMD kg a Sarló a vidéki sajtóba való bekapcsolódást elsőrangúan fontosnak tartja s a vidéki sajtót a környék tudományos feldolgozására akarja rábírni. A bodrogközi csoport a következő útvonalat járta be: Csap, Tiszasalamon, Kistárkány, Nagytárkány, Bély, Kisdobra, Királyhelmec, Bodrogszentes, Véka, Zétény, Szolnocska, Boly, Bodrogmező, Szelesz, Kaponyá, Battyán, Szirénfalva. A csoport tagjai: Balázs András (Érsekújvár), Jócsik Lajos (Érsekújvár), Zalánffy Géza (Munkács). A csoport különösen a pártviszonyokat és ezeknek osztály- és gazdasági ö sszefiiggés eit tanulmányo z ta. A negyedik csoport Munkácsról indult ki, e Beregszász és Nagyszőllős érintésével a követke 7Ö községekben végzett kutatást: Izsnyéte. Barkaszó, Szernye, Nagydobrony, Bátyú, Ra- fajna Újfalu, Bulcsú, Maesola, Badaló, Halábor, Vári, Csetfala, Tiszaujlak, Bökény, Szőllősgyu- la. A csoport tagjai: Balogh Edgár (Pozsony), Bertók János (Munkács), Lőricz Gyula (Duna- szerdahely) és Sáfáry László (Munkács). Értékes néprajzi anyagot gyűjtött ez a csoport: megnézte és részben lerajzolta a csetfalai és szőílősgyulai festett fatemplomot, táncoló gyermekeket fényképezett, népviseletet tanulmányozott és dalos gyermekjátékokat gyűjtőt. Tanulmányt készített elő a falusi gyermekek életéről A Mi Lapunk számára. A megdöbbentő szociális megfigyelésekről a csoport a Ruszin- ezkói Magyar Gazdában számolt be. A vándorok összehivták Munkácson és Beregszászban a magyar középiskolások, cserkészek és egyetemi hallgatók vezetőit és szociális szellemű, tudományos irányzatú ifjúsági mozgalmakat igyekeztek megalapozni. A munkácsi Kárpáti Híradó hasábjain máris termékeny vita indult meg a Sarló céljairól. Pusztul a magyar falu Megdöbbentő kép tárult mindennütt a vándorok elé. A csoportok egy-egy faluban meglátogatták a lelkészt, a tanítót, a bírót, a kisgazdák, a törbebirtokosok és nincstelen napszámosok exponenseit, a pártok vezetőit, a szövetkezetek elnökeit, az orvosokat és a falun lakó diákokat. A jegyzetekből kitűnik a gazdatár- sadalom bomlása, elszegényedése az adóterhek, a gabonaár csökkenése, az eladósodás, a beteg- segélyző, a primitív mezőgazdálkodás következtében. A napszámosok között terjed a munka- nélküliek száma. A kisipar bukik. Egyke a kisgazdáknál, kivándorlás a zselléreknél és földmunkásoknál a tipikus menekülési forma. A soviniszta iskolapolitika „eredményei'4 is végzetesen súlyosak. A maradékbirtokok és a kolonizáció egyformán nyomják a gazdát és földmunkást. Az általános proletarizálódás kiegyenlíti. a falusi osztályellentéteket és egy frontra nyomja az egész lakosságot. Osztályharc és nemzeti harc azonos fogalmakká válnak- „Figyelmeztetjük a vezetőséget, hogy a falu egészségles életéről, őser*ejéről, épp úgy, mint valamikor a kísértetekről, amelyek nincsenek, ne tétessék többé emlitós“ — írja keserű gúnnyal a gömöri jelentés. Ha figyelembe veszFranchet d'Esperay francia marsall kíilfinfis prágai fogadtatása Amikor a hadsereg hadgyakorlatéi van s katonai notabiiitás érkezik külföldről — avagy: Prágában nem jönnek zavarba PrtágUv szeptember 2.-Mint ismeretes, Francaiét d'Esperey francia tábornagy, aki a világháború alatt a balkáni front főparancsnoka volt és a bolgár front összeomlása után fegyverszünetet kötött Károlyi Mihállyal, tegnap Prágába érkezett. Fogadtatása rendkívül ünnepélyes volt s a sajtó is igen nagy figyelmet szentelt a „szaloniki , győző"-nek. Az ünnepélyes fogadtatás hátterét most leleplezi a Lidové Noviny s azt írja, hogy a marsall fogadtatása nem volt csekélység. Ugyanis hadgyakorlaton van minden puska- forgató katona s Prágában csak az egészen nagystílű „lógo- sok“ maradtak vissza. Hirtelen jelentik a francia főkatona érkezését. Nagy izgalom. Diszszázadot kell előteremteni, katonai zenekart s katonai sorfalat fölállítani végig az utón egészen a városházáig. Erre beleavatkozik az ügyibe egy meg nem nevezett, de a csehszlovák hadsereg presztízsének szempontjából pótolhatatlan ember, egy varázsló. A marsall bevonul Prágába, ragyogó dísz- századtól kísérve, egy katonabanda a Mar- seillaáse-t játsza, (a marsall sehogy sem tudja megállani, hogy kísérőinek mosolyogva oda ne súgja: „Csodálatos, nálunk sokkal gyorsabban játszók a Marseillaiset44) és a városházáig vezető utón félelem- és gáncsnélküli katonák pompás sorfala áll. Csak az élesszemü megfigyelőnek tűnik fel, hogy a diszké szül tség acélsisakjai alatt nemcsak a derék katonák szemei, hanem rendkívül nagyszámú csiptető és pápaszem is megcsillog: ez a diszkiséret nemcsak katonai sorfal, hanem higiéniai kiállítás is, mert aa egyetemes orvostudomány hatvan doktorából áll, akiket pillanatok alatt uniformisba bujtattak s acél sisak okát tettek a fejükre. De a dísz- század is csupa „intelligens elem “-bői: kétszáz gépészmérnökből áll, akiket éppen most tanítanak ki arra egy tartalékos iskolában, hogy miképpen kell megkülönböztetni egy generálist az őrmestertől. Az sem csoda, hogy a francia csodálkozott a Marseillaise újszerű intonálása miatt: a katonabandát ugyanis telefonon Császlav- ból teremtették elő s a derék muzsikusok a vonatban kezdték csak el a francia himnusz gyakorlásál. Bérear miniszter szeptember elsejére ígérte az érsekujvári tanárok átvételét... A terminus elmúlt, a tanárokat még mindig nem vették át Érsekújvár, szeptember 2. (Saját tudósiftónktól.) A még át neon vett érsekujvári magyar tanárok ügye, ugylát- szik, arra van ítélve, hogy országos botrány legyen. Hatodik éve foglalkoztatja ez a szégyenletes ügy nemcsak az érsekujvári, hanem csaknem egész Szlovenszkó közvéleményét. A csehszlovák bürokráciának alig van ennél kínosabb esete. t Röviden: arról van szó, hogy öt évvel ezelőtt államosították az érsekujvári községi katolikus főgimnáziumot A város óriási áldozatot hozott, mindössze egy feltétele volt: az egyetlen feltétel — amit az iskolaiigyi minis/Jéríiufli képviselői nyomban el is íogiadtiaik — az volt, hogy át beil venni az összes magyar tanárokat Szerencsétlen elnézés folytán n«ean írták bele az átvételi szerződésbe, hogy milyen határidőn belül kell az átvételnek megtörténnie. | öt év múlt el az átvétel óta s hat tanárt még mind a mai napig nem vettek át. Az iskolaügyi hatóságokban nincsen annyi férfias nyíltság, hogy kijelentenék, nem óhajtják átvenni a tanárokat, egyszerűen elamerikázzák az átvételt, még kifogásokat seim mondanak, a legbonyolultabb bürokrácia útvesztői közé ágyazták az ügy aktáit, senki sem képes kibányászni onnan és a bürokrata urak közül senkit sem érdekel az, hogy 30—40 éve működő öreg tanárokról Ym szó, akiknek ma a kényé szűk, hogy a csoportok vándorai semmiféle politikai pártokhoz nem tartoznak s csakis a szigorú tudományos tárgyilagosság elve szerint jártak el útjukon, különösen felbecsülketet’en- nek fogjuk tartani munkájukat. Legérdekesebb a naplókban a falusiak törül metszett, rendkívül találó kritikája a bajokról és Őszinte hely- zetjellemzóse. A főiskolások mindenütt megnyerték a nép szivét és bizalommal vallott nekik a zsellér, a csordás, a kommencióe cseléd, a bíró, a kurátor, a kisgazda, a gyárba járó paraszt,munkás és az utrakész kivándorló. Az uj magyar értelmiség előkészítése A Sarló a vándorok néprajzi munkáját belföldi és magyarországi szakköröknek küldi el, a népművészeti rajzokat pedig kiállítás keretében mutatja be legközelebb Pozsonyban. A regösjárások régi naplóinak felhasználásával Csáder László, Lőrincz Gyula és Nemesszeghy Jenő mintegy 200 eredeti rajza kerül a közönség elé. A kiállítást a Sarló szlovenszkói művészek és etnográfusok bevonásával rendezi, erre a rendezésre annakidején még visszatérünk. A Sarló a néprajzi anyag feldolgozásával a parasztság osztálykulturáját, a. válságba jutott faji kultúrát akarja dokumentálni. A sarlósok egyik legmegrázóbb élménye a falusi magyar intelligencia sokhelyütt tapasztalt csődje volt. A magyar vidék szellemi vezető rétege nagyon sok helyen nem eléggé rátermett az uj történelmi viszonyok közti helytállásra. Korszerű közgazdasági műveltséggel átitatott értelmiség kell, amely meglátja a gazdasági romlás okait és szervezni tudja a tömegek gazdasági életét. A Sarló kiadja a vándorok naplóit, s tudományos szemináriumokban feldolgozza a vidék megfigyelését. Abból az ifjúságból, amely ismeri a magyar nép valóságos helyzetét, ki fog alakulni ez az uj értelmiség. A P. M. H. nagyobb cikksorozatban fogja ismertetni az ezidei első falusi diáktanulmány- utakat. A sarlósvándorok különös valóság-regénye igy az egész kisebbségi magyar társada- I lom tulajdonává válik. tfük bizonytalansága miatt kell reszketniük. Az év elején küldöttség kereste fel Dérer Iván dr. iskolaiigyi minisztert, akinek bemutatták a szerződést s elmondották, hogy milyen politikát követ a magas iskolaügyi referálás. Dérer megdöbbentem csóválta fejét s kfijelemtettte, hogy jogilag megengedhetetlen a* átvétel megtagadása s ő gondoskodni fog az ügy sürgős likvidálásáról. Néhány hét múlva a pozsonyi szociálde*. mokrata párttiitkárság utján — amely tud* valevőleg nagyon közel áll az iskolaügyi miniszterhez — az a hír érkezett Érsekújvárra, hogy , a tanárok átvétele befejezett tény. Sajnos, ez a hír — bármennyire is „jólinior- málltnak" hitt helyről érkezett — nem felelt meg a valóságnak. Ezt érsekujvári munkatársunk előtt maga Dérer dr. miniszter jelentette ki, aki májusban résztvett egy ér- sekujívári szociáldemokrata népgyülésen, s oz alkalommal felhatalmazta munkatársunkat annak közlésére, hogy áttanulmányozta az érsekujvári tanárok ügyét, az átvételnek nincsen akadálya, a tanárok már átvettnrik tekinthetik magukat, rövidesen beterjeszti az ügyet a minisztertanácsban s néhány hét múlva le is jönnék az iratok. Munkaltársunk ekkor azt kérdezte a minisztertől, hogy mikorra remélhető az átvétel, milyen határidőn IbeMil fog rá sor kerülni. A miniszter ekkor a következőket mondotta: , — Ami hátra van, az már C3ak formalitás. Lehet, hogy néhány hét mindössze, de mindenesetre szeptember 1-éne már a kezükben lesz az átvételi dekrétum, az uj tanévben nem lesz gondjuk. Az uj tanév meg érkezett, miniszter ur, a a hat tanárnak még ma is a legsúlyosabb gondokkal kell küzdenie. A kapi ideiglenes hangár melleit lezuhan! egy katonai repülőgép Eperjes, szeptember 2. (Tudósítónk távirati jelentése). Súlyos repülőgépszerencsétlenség történt tegnap Kapi mellett. A hadgyakorlatok alatt a község mellett építettek fel egy hangárt s ebbe volt tegnap visszatérőben egy nepülőraj. Amikor a gépek már a hangár közelében voltak, hirtelen támadt erős légáramlatba került az egyik repülőgép és kormánytörést szenvedve lezuhant. A gép tönkrement, a pilóta kisebb sérüléseket eamvedett 5
