Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-14 / 210. (2431.) szám

14

aaam

1930 szeptember 14, vasárnap.

'PRX<ai-7V>AGfcVRHl RL®

wmmnmtmacmam

MORK

vegytisztító és rnhafestő gyára.

BANSKÁ-BYSTRICA. Tel. 145.

Fióküzletek: Zvolen, Krupina, Kremnica és Ipelské Sahy.

Női és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujjá- festése a chemia legújabb tapasztalatai alapján.

A gyári autó elhozza és házhoz szállítja az árut.

SzroHÁz-KOnWKabTURA.

Szeptember 21-én alakul meg a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet

A csehszlovákiai magyarság nagyszabású kulturális vállalkozása Liptószentivánban tartja alakuló közgyűlését — Az előkészitő munkálatok közönségünk nagy érdeklődése mellett sikeresen befejeződtek Az alapítók névsorában társadalmunk vezetői és a kulturális egyesületek szerepelnek

Meghívó

A csehszlovákiai Magyar Társadalmi- és Kulturegyesületek (MTESZ)

III. ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁT

1930 szeptember 28-án, vasárnap, délelőtt 9 órakor Komáromban a kultúrpalota előadótermében tartják az alábbi

napirenddel:

1. Elnöki megnyitó. Tartja Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő, elnök,

2. Üdvözlések.

3. Titkári jelentés. Előadja Márkus László lapszerkesztő, titkár.

4. Jelentés a II. kongresszus határozatainak végrehajtásáról. Előterjeszti Sziklay Ferenc dr. kulturreferens.

5. Inditványok.

6. Záróbeszéd. Tartja Grosschmid Géza dr. szenátor, elnök.

A kongresszusra a t. tagegyesületeket azzal a kérelemmel hívjuk meg, hogy kópvikeltetésükről gondoskodni és azt a rendező bizottsággal (Jókai Egyesület, Komárom, Kultúrpalota) közölni szíveskedjenek esetleges elszállásolási kívánságaik bejelentésével.

Rimaszombat, 1930 szeptember 10.

Törköly József dir. Grosschmid Géza dr.

nemzetgy. képv. szenátor

elnök. elnök.

Márkus László

lapszerkesztő, '

titkár.

Meghívó

A Szlovén szkói Magyar KuMur-Egylet (SZMKE) országos központja tisztelettel meghívja helyi csoportjait, a csoportok kötelékein kívül álló t. tagjait, a magyar kultúra barátait és mindazokat, akik az országos kultunegye- sület kiépítésének munkájában résziveltek, a Komáromban 1900 szeptember 28-án, délelőtt 11 órakor a Kudtur-palota előadótermében tartandó

L FŐKÖZGYÜLÉSÉRE.

Napirend:

1. Közgyűlési elnök választása.

2. Elnöki megnyitó.

3. Az ideiglenes központi vezetőség állapotáról. Előadó Alapy Gyula dr.

4. Az országos központi vezetőség 36 rendes és 12 póttagjának megválasztása.

5. Az országo s felügyel óta nács 5 rendes és 2 póttagjának megválasztása.

6. Indítvány Országos Kulturtanáes feüáJ- litása iránt.

7. Indítvány tiszeteleti tagok választása iránt

Komárom, 1930 szeptember 10.

Alap Gyula dr. Szijj Ferenc dr.

tartományi képv. nyug. polgármester

Kamrás József dr.

ügyvéd

az ideiglenes központi vezetőség által megbízott ügyvezetők.

Megjegyzés. A kongresszusra, illetve főköz- gyülésre jelentkezők elszállásolási kívánságaikat lehetőleg szeptember 21-ig közöljék a komáromi rendezőbizottsággal (Jókai Egyesület, Kultúrpalota), mely szives örömmel várja vendégeit, akiknek tiszteletére szeptember

27-én, este 8 órakor irodalmi és művészi est lesz a Kultúrpalotában, utána ismerkedő estély. Másnap délelőtt és délután a Kultúrpalota gyűjteményinek megtekintése és mübe- rem-kiállitások látogatása a komáromi művészeknél.

A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA:

Vasárnap délelőtt: Tisennyoleévesek.

délután: Viktória. (Méns. helyáralk.) este: Efefi tavas*.

Hétfő: EhŐ tavas*.

Kedd: Első tavas*.

Szerda: Első tavas*.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

Péntektől hétfőig:

ÁTLÓN: Westfront 1918. (Százszázalékos hangost.)

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A jazz király. (2. hét.) Hangosfilm. AVION- Sally. (FilimoperetM 2. hét.

KOTVA: Harcid, vigyázz! („ö“ beszélőfilmje.) LUCERNA: Szerelmi párádé. (M. Chevalier.) 8. h PASSAGE: Két szív % ibemben. (16. hét.) METRÓ: A honapartista. üt. Novarro.) 5. hét. SVÉTOZOR: Szerelem és pezsgő. (Eezterházy A.)

Irodalmi és kulturális életünk összefogó, nagyjelentőségű megmozdulása indult meg a folyó év nyarának elején. A magyar fcönyvtermeléstől s igy az egyetemes irodalom és szellemi élet magyarnyelvű megnyilvánulásaitól elzárt szlovenszkói magyar elet egyik legfontosabb érdekét tartotta szem előtt a kezdeményezés: ellátni közönségünket a nélkülözött szellemi tájékozódással, korszerű, jó szépirodalmi és tudományos olvasnivalóval. Szellemi életünk legjobbjainak az elképzelése szerint ez az uj könyvtermelés, amellett, hogy kisebbségi sorsunkból nőtt ki és tájékozódó, előkészitő kísérletek után növekedett most készített kereteibe, az uj lapkiadó szövetkezet formájában már az egész magyar szellemi élet igényeivel számoló, a magyarok lakta összes országokra kiterjeszkedő a bárhol élő magyar, sőt idegen írók és tudósok szellemi kincseit megszólalté munkálkodás lesz. Programjának gazdagsága révén sem kisebb kulturális ténykedés, mint bármely nagy könyvkiadói vállalkozás. Sőt tiszta oéljai következtéiben, amelyeknek az elérésében az üzleti élet forgalmát csak eszközmivoltában, amellett azonban nagyszabású módon és üzleti körültekintéssel használja, felül is fog emelkedni a kizárólag rideg üzleti eredményekért dolgozó hasonló vállalkozásokon. Az a körülmény pedig, hogy a szép vállalkozás a kisebbségi magyarság birtokában lesz, biztosítja különleges értelmét és magas rendű értékéit is nemcsak a kisebbségi magyarság, de akárhol élő magyarajka testvérek szempontjából is.

Aki fejlődés előtt álló szellemi és irodalmi életünket figyelemmel kísérte, kezdettől felismerhette, hogy egy ilyen nagy vállalkozás magja már érveik óta adva volt ax egyetlen életképesnek bizonyult, bár nagy nehérségefckefl küzdő belföldi magyar könyvkiadásban, a Kazinczy Kiadóvállalatban, illetőleg a vele szoros összeköttetésben dolgozó Könyvbarátok Társaságában.

Ezt a lehetőséget ismerték fel az uj szövetkezet alapitói is, akik belátták, hogy uj alap teremtése helyett a régit kell kiemelniük kicsinyes körülményei közül és kell a választói alak nélküli, egységes magyar társadalom közös értékévé tenniök.

így alakult ki a terv, amelyet májusi összejövetelükön íróink is egyhangúan a masukévá tettek, hogy a Kazinczy Társaság nemes intenciója, de kellő eszközök híján nem eléggé erős vállalkozásából s ax általa megszervezett könyvolvasói táborból kell egy nagyszabású könyv- és lapkiadói tevékenységet életre hívni.

A szentiváni Kúria erre vonatkozó óhajtását kassai megbeszélésükön a Kazinczy Társaság és társadalmunk vezetői, élükön az ügy iránt kezdettől nagy érdeklődéssel viseltető Szént-Ivány József nemzetgyűlési képviselővel már realizálni is kezdték. A Kazinczy Társaság megértéssel bocsátotta a legszélesebb magyar közösség rendelkezésére vállalkozását és adta hozzájárulását az alapitás elindításához.

Ez az előkészitő értekezlet már megfogalmazta a szövetkezet alapítási tervezetét is, amelyet először a nagyszámú alapítókkal Íratott alá, de aztán megkezdte a közönség körében való terjesztését is. Az eredmény váratlanul tekintélyes és feltétlenül biztosit ja a megalakulást. Az előkészitő bizottsághoz közel ötszázan küldték be már eddig is jegyzéseikét.

A szövetkezet alapítási tervezete a következő szövegben ismerteti a vállalkozás célját:

„A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet alapítási tervezete.

Alulírott a Kazinczy Társaság Könyvkiadó- vállalatának átvételével és átszervezésével magyar könyvek kiadására és terjesztésére és a magyar Intelligens közönség szellemi igényeinek kielégítésére szövetkezet alakítását határoztuk cl a következőképpen:

1. A szövetkezet cime: Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet.

2. Székhelye: Prága.

3. A vállalat tárgya: A Kazinczy Társaság kiadóvállalata aktiválnak és passzíváinak átvétele és üzletrésztőke gyűjtése utján országos jellegű könyv- és lapkiadóvállalat létesítése.

4. A szövetkezet meg nem határozott időre alakul.

5. Egy üzletrész névértéke 100 korona és minden üzletrész-tulajdonos csupán üzletrésze erejéig felelős.

6. A Kazinczy Tárasaság könyvkiadóvállalata tiszta vagyonának ellenértéke fejében 60.000 korona névértékű üzletrész tulajdonosává válik.

7. Az alapítók fenntartják maguknak a jogot, hogy az első igazgatóságot és felügyelőbizottságot 3 év időtartamára kinevezhessék.

8. Az üzletrészek 10 százaléka az alakuló közgyűlés megtartásáig, a hátralékos összeg az az igazgatóság rendelkezése szerint fizetendő be.“

Az előkészitő munkálatok befejezése, illetőleg az alakuló közgyűlés megtartása után az alapítási tervezet az alapítók névaláírásával mégegyszer kiadásra és a közönség legszélesebb rétegeiben való terjesztésre kerül, most már részjegyzési felhívás formájában. Az alapítók névsora, amely még állandó kiegészítés alatt áll, a következő:

Aixinger László dr. Pozsony, Alapy Gyula dr. Komárom, Balogh Elemér Pozsony, Barna Béla Mellété, Bartal Iván Etrekarcsa, Bánó Dezső dr. Eperjes, Bánó Zoltán Líráit, Bentók Béla Munkács. Bicsovszky Kázmér dr. Pozsony, Blanár Béla dr. Kassa, Boksay János Huszt, Both Tamás dr. Eperjes, Bőhm Rudolf Pozsony, Bujanovita Gyula Uszfalu, Csáky Mihály Szepesmindszent, Déri Aladár Yágselye, Dienes Adorján Nagykő vesd, Dittel István Rozsnyó, Dzurányi László Prága, Egyed Aladár Sajógömör, Egry Ferenc Kisgejőcz, Eszterházy János Nyltraujliak, Fábry Viktor Eperjes, Fizély Ödön Léva, Fleischmann Gyula dr. Kassa, Fodor Jenő Abovce, Forgácb Antal Pod- recsány, Förster Lajos dr. Igló, Förster Sándor Igló, Fried Sándor dr. Munkács, Fülöp Zsigmond Komárom, Füeey Kálmán Komárom, Füzeseéry Tamás dr. Nagymihály, Ghillányi László Eperjes, Ghülányi Sándor Frios, GiHer János dr. Losonc, Gőncxy Gábor Kassa, Görgey Albert Toporec, Greguss Gyula Kassa, Groó Géza dr. Zólyom, Grosschmid Géza dr. Kassa, Guhr Mihály dr. Tát- raszéplak, Halmy Béla dr. Kassa, Halmy Félix dr. Kassa, Hajnóczy R. József dr. Lőcse, Hegedűs Henrik dr. Técső, Herz Ignác dr. Kassa, Herzogh Ignác Losonc, Hevessy László Sajószárnya, Hok- ky Károly, N&gyiezőMs, Hokyta János dr. Érsekújvár, Lírányi Barna Nagyszalánc, Jankó Zoltán dr. Pozsony, Jankura Iván dr. Szomolnok, Jaross Andor Komáromcsehi, Kalchbrenner Hugó dr. Szepesolaszi, Kéhler Tibor dr. Késmárk, Kerekes István dr. Ungvár, Kmoskó Béla dr. Léva, ifj. Koczor Gyula Komárom, Korlátb Endre dr. Ungvár, Kristóff Sándor Losonc, Lengyel László 1

dr. Királyhelmec, Littmamn János dr. Kassa, Májtényi József Oabaj-Csápor, Marschalkó Elemér dr„ Igló, Medek Aladár Rozsnyó, Méray Ádám dr, Munkács, Meliórisz Kálmán Kissáros, Nagy Nán-i dór Nemesócsa, Nitsch Andor Kakaslomnic, No* vák István dr. Gálszécs, Pajor Miklós d*r. Kassa, ifj. Pálffy Károly Szomolnok, Palyó Mihály Kas-* sa, Payer Ervin dr. Kassa, Péter Mihály Rimaszombat, Pillér Dezső Licsérd, Pfeiffer Miklós dr. Kassa, Polchy István dr. Beregszász, Radvánszky Albert Radvány, Rákossy Lajos Berzéte, Révay. István Tajna, Richter János Komárom, Sálkor- szky Jenő dr. Ipolyság, Sichert Károly Rimaszombat, Siménfalvy Árpád dr. NagysiőHős, Sö- röss Béla Losonc, Skultéty Viktor dr. Nagykapos, Sutka István dr. Nagykapos, Sümeg Hugó Illés- puszta, Szász Emil dr. Ótátrafüred, Szent-Ivány József Beje, Sziklay Ferenc dr. Kassa, Szilassy, Béla dr. Losonc, Szüllő Géza dr. Pozsony, Scheli Péter Nagyid)*, Scholt* Aíberi Ma/teóc*, Sdboltas Károly Mateócz, Schubert Tódor Léva, Tarján Ödön Losonc, Teedhler Antal dr. Igló, Tomaily Zoltán Tornaija, ’Toszt Barna Kassa, Törköly József dr. Rimaszombat, Turchányi Imre dr, Érsekújvár, Uhrovios Vendel dr. Dunaszerdahely, Ujbázy László Budzimir, Várnay Ernő Kassa, Wick Béla dr. Kassa, Wirkmaim Ármin dr. Kassa, Wirth Gyula Kassa, Zichy István Divény, Kazinczy Társaság Kassa, Toldy Kör Pozsony, Jókai Egyesület Komárom, Uránia Tudományos Egyesület Pozsony, Losonci Polgári Társaskör, Kassai Polgári Társaskör, Kassai Társaskör, Kassai Kát. Olvasókör, Eperjesi Társadalmi Egylet, Lévai Kaszinó, Rimaszombati Polgári Olvasókör, Komáromi Kaszinó, Komáromi Iparoskör, Honti Kaszinóegylet Ipolyság, Kát Olvasókör Legényegylet Fülek, Kér. Társadalmi Kör Kassa, Rozsnyói Polg. és Társ. Egylet, Beregvármegyei Kaszinó Beregszász, Fogyasztási Szövetkezet Vágfarkasd, Lévai Kát. Kör, Renaissance Kultur- egylet Kassa, Ungvári Társaskör, A&ószefci Ev, Kultúrkör.

Ax alapítók a szövetkezet alakuló közgyűlését szeptember hó 21-re, vasárnapra hívták egybe Liptószeniivánba. A közgyűlést, amelyre a meghívók már a részjelzők számára is ehn enteik, megelőzi ax ála*? piték értekezlete.

örömmel adunk hint eteő kulturális mrahkaikörű szövetkezetünk kedvezően kifejlődött megalapításáról, amelynek megtörténtétől szellemi életünk nagyarányú megerősödését várjuk. Könyvkiadó szövetkezetünk már elindításában magán viseli az idegen tekintetek nélküli, áldozatos és biztos sikert jelentő kulturális megmozdulás országos jellegű ismertető jeleit. Bizonyosra vesszük, hogy az iránta eddig is megnyilvánult nagy érdeklődés a megalakulás után még foko*- zódni fog s hogy a szövetkezet be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket. (d. i.)

■I I HITI I* hHrHWIIWM—■ — - """""

Színház — sajt —

Km&a, szeptember 13. (Kassai szerkesztőségünktől.) A háromhetes kassai magyar szini- szezocn alatt egyes lapokban több tendenciózus izü .kritika látott napvilágot, melyek az első előadások túlságosan szigorú bírálata mellett főként a színtársulat egy-két vezetője ellen irányultak. Nem érdekel bennünket s ezért neon is kutatjuk a túlságosan szigorú kritikák okát, egy bizonyos azonban, hogy indokolatlanok voltak eziek a bátran támadásoknak is nevezhető írások, mert ha a szezon első napjaiban történtek is kisebb hibák, ezeket mégsem lett volna szabad kihasználni az itteni magyar színjátszásnak kimondottan ártó Írások megjelentetésére. A mindkét részről felizgatott kedélyek edcsitultávaJ szükségesnek tartjuk, hogy tárgyilagos szemmel viszgálva a dolgokat véleményt mondjunk róluk, ami elsősorban a színtársulat vidéki állomáshelyeinek szempomjából szükséges, mivel e vidéki városok közönsége, ha elolvasta az említett lapok kritikáit, könnyen azt hiheti, hogy Iván Sándor idei társulata gyönge társulat, melyet a legkevésbbé sem érdemes támogatni, ;— ez pedig könnyen katasztrófái is lehetne a társulat idei szezonjára.

Mindenekelőtt hangsúlyozzunk azt a meggyőződésünket, hogy Saloveuszkén ma egyedül Iván Sándor képviseli és csinálja komolyan a magyar színészetet, melyet a múlt esztendőkben kitartó munkával és elismerésre- méltó áldozatkészséggel sikerült is a közmondásos vidéki nívó fölé emelnie. Ezzel az elhatározással kezdte el idei szezonját is és valóiban olyan társulatot szervezett, mely egyes tagjaiban, de összességében is, fel tétlenül jobb a múlt esztendőkbeli társulatainál. A vezető szerepkörökre kvalitásos, elsőrendű színészeket szerződtetett, nagyrészt csupa fiatalokat, akiknek egyik-másika ha nem is rendelkezik még a szükséges színpadi rutinnal, de feltétlenül értékes szili észanyagot képvisel, amelyből egy hozzáértő, erőskezü rendező jó teljesítményeket tud kihozni. Ezzel elérkeztünk a kérdés Acfhiilles-sarkához, amely tulajdonképpen a rendezőkérdésben kulminál. Az említett lapok ugyanis elsősorban azt kifogásolták, hogy a tavalyi és tavalyelőtti két, sőt három rendezővel szemben Iván igazgató ez- idén csak egy általános rendezőt szerződtetett Szántó Jenő személyében, aki ugyan elsőrendű szakember és a kassai színpadon már nagyszerű előadásokat produkált, de félő, hogy a túlságos elfoglaltság, ami a prózai ős az operett előadások egyidejű renedzésével jár, nem gátolja-e meg albban, hogy kellő gonddal lássa el feladatát, ami viszont feltétlenül az előadások nivö-sü 1 lyedésével játroa. Meghalljuk, hogy az első napokban mi hasonló aggodalommal kérdeztük meg errevonatko- zólag Iván igazgatót, akitől azonban megnyugtató választ kaptunk s ezért nem is tartottuk szükségesnek, hogy a nyilvánosság előtt is foglalkozzunk a dologgal. És a háromhetes szezon eddigi előadásai a legcsekélyebb okot sem szolgáltatták arra, hogy továbbra is bizalmatlansággal viseltessünk az általános rendezéssel szemben, annál inkább sem,