Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-03 / 200. (2421.) szám

1930 ggeptember 3, szerda. 'prx^Mag^ar-htklae* >3««zm!ac*c S Prága, szeptember 2. A csehszlovák kor­mánypártok lapjai, főleg pedig a Be nos be­folyása alá tartozó szocialista lapok vezér­cikkben foglalkoznak a budapesti véres tüntetéssel s feltűnően egybehangzó és kö­zös forrásra mutató konklúzió jóikban azt igyekeznek kimutatni, hogy az eseménye­kért a. kormány felelős, mert nem gondos­kodik a maink anélkülié kne k munkaalkal­makról, bár ugyanakkor elismerik, hogy a magyarországi gazdasági válság az általá­nos európai .válság egyik láncszeme. Ter­mészetesen elhallgatják és közvetve elvitat­ni igyekszenek azt a tényt, hogy a munka- nőik üliség és a válság főokai abban a ko­losszális anyagi vérveszteségben vannak, melyet Magyarország a vesztett háború, a területi veszteségek, a hadikárpótlás, a menekültek immigrációja és a kisantaut- politika gazdasági fojtógyürüje következté­ben szenvedett, amellett az újjáépítéshez szükséges külső tőke kellő támogatásának hiányát érezi. Egynémely cseh lap annyira megy a rosszindulatú kömmen tálásban, hogy véleménye szerint az egész véres tün­tetést a magyar kormány rendelte meg és inszcenáltatta. S a kormánypárti Sozialde- mokrat a magyar államfő személyét támad­ja rendkívül élesen és durván. Rövid sze­melvényekben bemutatjuk az egyes lapok véleményét. Pnatger Presse (félhivatalos): A tünteté­sek és az azokból kifolyó kihágások az éh­ség jegyében folytak ’le. Magyarország egyi­ke annak a három európai államnak, ame­lyek a munkanélküliekről semmiképp nem gondoskodtak. Amellett a munkanélküliség aggasztó mértékben emelkedett az utolsó időben. Csak a kemény rendőrrezsimnek, a rendőrök és csendőrök ezreinek köszönhe­tő, hogy az általános elégületlenség már előbb ki nem robbant. Maguk a vezető sze­mélyiségek is elismerik, hogy a helyzet el­viselhetetlenné vált... Politikai tekintet­ben a helyzet annál komolyabb, mert a mai események folytán az ex trem isták tá­bora növekedni fog és esetleg polgári ele­mekkel is gyarapodhatik. A kormány szá­mára a mai nap véres intelem kell hogy le­gyen oly irányban, hogy az ország rendje 3 Mozgolódnak a prágai, kommunisták? A legmeglepőbb a csehszlovák kommunis­ták hivatalos lapjának, a Rudy Vecemiknek nyílt beismerése. A lap már cikke címében hirdeti, hogy Budapesten: „Az illegális kommunista párt állt a töme­gek élén.“ Míg a szocialisták a rendőrséget vádolják Payer megsebesitésével, Garamiról pedig hallgatnak, addig a kommunista lap a követ­kezőket írja a két munkásvezér felől: — A sebesültek közt van a magyar szociál­demokrata párt két vezére: Garami és Payer is. De a szociáldemokrácia eme két vezérét nem a rendőrök sebesitették meg, sem pedig csendőrszuronyok, hanem maguk a tüntetők. Akkor sebesültek meg, amikor le akarták csendesíteni a támadó munkásokat. Néhány munkanélküli rájuk vetette magát és elagya- bugyáita őket. Payert állítólag a kommunsta fiatalság tagjai verték el." A kommunista lap a következőleg összegezi jelentését: — Az akció legnagyobb jelentőségét a kö­vetkező tények teszik: a proletariátus általá­és béliéje érdekében a munkanélküliek százezrei számára munkaalkalomról kell gondoskodnia. Právo Lidu (a kormányban levő cseh szo­ciáldemokraták lapja): A magyar szociálde­mokrácia vezére. Payer magyar képviselő elvtársat a rendőrség úgy lekaszabolta, hogy állapota életveszélyes. (Téved a „jóakaratu" Právo Lidu! Ugyanis Payert is a tüntetők verték meg! Szerk.) — Már két esztendő óta kritikus munkahiány van Magyarországon. Ma ott több mint negyedmillió munkanélküli van s még több a félalkalmazással biró mun­kás, aki hetenként egy, két, vagy három na­pot dolgozik. A szociáldemokrata párt ezért a többi államok mintájára munkanélküli se­gélyt követelt. A Bethlen-kormány oly hal­latlan rendőrségi és fegyveres intézkedéseket tett, úgyhogy már ez is mutatta a konfliktus elkerülhetetlen voltát. Ehhez hozzájárultak a gyárosok is, akik a tüntetés napján egysze­rűen nem engedték meg a munkásságnak a munkát még délelőtt sem, hanem már reggel becsukták előtte a gyárak kapuit. így történt aztán, hogy már a reggeli órákban oly meg­nyilatkozások jelentkeztek, melyek egyéb­ként délután folyhattak volna le békés for­mában. így az események egészen más jel­leget öltöttek. — A magyar dzsentri(?) ma­radt a csatatér ura a maga erőszakos, desz- potikus rezsimjéveL — Bethlen és Horthy — írja a szocdem lap — magyar vér patakjá­ban áll. Ugyan „csupán" munkásvérben, de épo azért annál tisztább magyar vérbem És a Bethlen-Horthy-rezsim bele is fog fulladni ebbe a vérbe. — A lap az eseményekről szó­ló tudósítását a következő címmel közli: Horthy és a kommunisták munkásvért on­tanak. Národni Osvobozeni (légionárius lap): A kormány a tüntetést meg akarta akadályozni, amivel aztán annál inkább ingerelte a nyug­talan munkásságot és megkönnyítette a kom­munista propagandától uszított túlzó elemek­nek, hogy kiszabadítsák magukat a menet vezetőinek és rendezőinek kezéből. A kon­fliktust nem lehetett elkerülni, mihelyt a rendőrség megtiltotta az uccákon való cso­portosulást. Ceské Slovo (cseh nemzeti szocialista): Az egész világot s főleg Európát sújtó gazdasági válság más államoknál érzékenyebben érte ezt a tejjel-mézzel folyó Édent, ahogy az uralkodó feudális arisztokraták szeretik ne­vezni, mert ez az ország híján van a szociális óvintézkedéseknek. t nos sztrájkot rendezett 6 a kormány hatalmas ellenintézkedései dacára tömegesen kivonult 'az uccára, a tömeg a szociálfasisztákat kiverte az ut­cákról, ahol a proletariátus lett úrrá s a pesti uccá­kon a tömegek vezetője a kommunista párt volt. A prágai kommunista szervezetek, így a prágai ifjúmunkások akcióbizottsága, a Mis­iéi és udoli pártsejtek s a vrsavici kerületi szervezetek a budapesti események kapcsán fölhívásokkal fordultak a prágai kommunis­tákhoz, hogy szeptember 7-én a magyar kommunistákkal toló szolidaritás dokumen­táláséra Prágában te tömegesen demonst­ráljanak. Szeptember 7-ikére hirdették meg ugyanis a kommunisták az ifjúság nemzetközi napját. ❖ A bécsi sajté véleménye a tüntetésről Budapest, szeptember 2. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jele nté se.) A főkapitány­ságon s a ren derbi róságokon lázasan folyik a munka: a letartóztatottakat kihallgatják és a büntetések is megkezdődtek. A. legtöbb esetben kihágás miatt indul meg az eljárás. A hitvallásai iskolák s a legfelső közigazgatási bíróság Irta: PETRÜSEK ÁGOSTON tartümáayi képviselő A P. M. H. olvasói előtt felesleges volna bizonyítani a hitvallásom iskolák fontossá­gát vállásérkölesi és nemzeti szempontból. Szlovenszkón a kenyér mellett ez is élet- és létkérdése az őslakosságnak. Nem ismeret­len az ezer haj és nehézség sem a bitvallá­sos iskolák fejlesztése körül. Az iskolaszé­kek elnökei érzik ezt leginkább. Hiszen ha minden egyéb simán menne a bürokrácia sziklás őserdeiben, akkor is elakad a sze­kér a pétnzkölcsönfel vételnél. Az állami be­tétekkel rendelkeizö Zemská Bankát ugyan­is egyenesen eltiltotta éppen az iskolaépí­tést szorgalmazó iskola minisztérium attól, hogy politikai községeknek kölcsönt nyújt­son akkor, amikor hitfelekezeti iskolát fej­leszt vagy segélyez. Példa a hírhedt csehii eset. Junius havá­ban közöltem ezt az országos választmány­nyal, az egyházhatósággal, nyílt levélben az iskolaügyi miniszterrel. Előbbiek ugylát- szik tehetetlenek, utóbbi mélyen hallgat, A szlovenszkói törvényhozók egységes blokkja segithetne még talán. De nehéz még álmod­ni is világnézeti egységről, mikor még a mai azdasági válság sem képes a szlovensz- kói törvényhozókat egyesíteni. Szóval az egyenlőtlen harcot az iskola­széki elnököknek maguknak kell megviv- niok. Minden faluban s városban más a baj s igy egységes panaceáról alig lehet szó. De vannak közös bajok is. Ajánlom tehát az összes hitvallásos iskolák vezetőinek, hogy a községi képviselőtestülettől kezdve fel az iskolaügyi minisztériumig (nem is szólva egyes túlbuzgó, de a joghoz nem értő álla­mi inspektorok erősen politikai izü intéz­kedéseiről) minden — a hitvaliásos iskolák­ra sérelmes — határozatot fellebbezzenek meg a törvényes határidőn beliül, illetve a miniszteri határozat ellen éljenek panasz- szal a legfelső közigazgatási bírósághoz. Egyúttal közöljék a sérelmeket a sajtóval és a törvényhozókkal. A legfelső közigazga­tási bírósághoz már ügyvéd kell 3 sok for­malitás végeti, a tárgyalásra azonban elmer­het az iskolaszéki elnök is s ha bírja az ál­lamnyelvei, bátrabban beszélhet, mint oda­haza s igen gazdag tapasztalatokkal térhet haza. Experlo crede Ruperlo. Ezi a panaszt nemcsak azért ajánlom, meri qui habét tenipus, habét vitám, de egyéb, üti le nem közölhető okokból is. Lelkésztársaiimn ak — illetve az összes hitfele kezet! iskolák vezetőinek — további védő fegyverként ajánlom b. figyelmébe a prágai legfelső közigazgatási bíróság két legújabb döntvényét. Az egyik 1930 junius 28-ról 10.668 sz. a. kelt s a szlovenszkői egy­házi népiskolákról a következőképp rendel­kezik: I. A községi képviselőtestületnek ön­álló községi iskola létesít és érői hozott hatá­rozata nem érinti a helyi egyházi népiskola jogos exisztenciáját. II. A politikai. község, midőn községi népiskolát állít, nem vonhat­ja meg jogosan egyoldalulag községi kötele­zettségét, illetve segélyét az egyházi iskolá­tól az egyházi iskola, illetve az iskola jogos képviselőjének beleegyezése nélkül. A másik döntvény 1930 junius 18-án 10.232 sz. a. kelt s szól 'a szlovenszkői hit­vallásos népiskolák tanítóinak államsogé-. lyéről (1907. XXVII. te. 12. pár. 4. bek.). Eszerint a tanítónak igénye van az állam­segély egyévi részletére akkor, ha 1) az ál­lam az illető községben állami népiskolát állított, 2) megvonta az államsegélyt az egyházi iskolától „fontos állami érdekek­ből", 3) az egyházi iskola fenntartója az ál­lamsegély megvonása folytán saját iskoláját .beszüntette, 4) a tanító, ki fizetéskiegószv- lést élvezett, az iskola beszüntetésétől 6 hó­napon belül nem kapott más rendelkezést, Az iskolaszékeknek sajnos igen sok al­kalmuk van és lesz más segítség híján ezen döntvényekbe kapaszkodótok. Menteni kell, I amit még menteni lehet. Newyork, szeptember 2. Az Amerika nevű óceángőzös távirata szerint 4 óra 45 perckor grindtachi időszámítás szerint tar lálkozott Costes és Bellomite Amerikába tartó repülőgépével. A hajnali órákban a hajó a 43. északi szélességi fok és a 41. nyugati hosszúsági fok alatt tartózkodottt. Paris, szeptember 2. Legutoljára a Ro- chamibeau nevű francia óceánjáró tafláílke­zott Costes és Bellomte repülőgépével. Eb­ben az időben a repülőgép 800 mértföki­nyire tartózkodott Írországtól nyugatra. A „Kérdőjel" nevű repülőgép kődbe ke­rült, úgy hogy kénytelen, volt észak felé eltérni eredeti útirányától. A találkozás­kor a repülőgép körülbelül 185 kilométer óránkinti sebes seggei! haladt nyugat felé. Az amerikai uiságkirályt kiutasították Franciaország területéről Paris, szeptember 2. Wiíliam Randolf Hea/rst amerikai ujságjkirályt, aki néhány nap óta Franciaországban tartózkodott, a párisi reudőrpreiektus felszólította, hogy minél előbb hagyja el Franciaotrszág terü­letéit. A kiutasitási végzést ma reggel kéz­besít ették Hearstnek, aki az Arc de Triomphe egyik nagy szállodájában la­kott. Mint ismeretes, a Hearst-lapok egy évvel ezelőtt egy francia dofeumentv/umoit közöltek, amely súlyosan kompromittálta a francia külpolitikát s amelyet a HearsU sajtó párisi képviselője állítólag nem be­csületes utón szerzett meg a francia kül- ügyminisztérinm egy znagasrangu tiszt­viselőjétől. Köztudomású, hogy Hearst Amerika leghatalmasabb ujságkirálya, akinek több száz lapja van az óceánon túl és nagyrétben 5 alakítja az amerikai középosztály közvéleményét. Hearst euró­pai utazása alkalmával rövid ideig Né­ni ©tors záígban is tartózkodott. Mintegy 45 tettes cselekménye súlyosabb elbírálás alá esik, mert megállapítást nyert, hogy ezek szervezetten dolgoztak, ezért az ügyészségnek adják át őket. A 8 Órai Újság azt javasolja, h-ogy a szakszer­vezeti tanácsot vonják felelőssége re az ese­ményekért. Nyilvánvaló ugyanis, hogy előre megszerve­zett, szisztematikus rendbontásról volt szó, Ezért a felelősséget annak kell viselnie, aki a felvonulás és a gyűlés betiltása elle­nére a tüntetést mégis megrendezte. Felmerült az okozott károk megtérítésének a kötelezettsége is. A lap a kártérítési kötele­zettséget is a szakszervezeti tanácsra hárítja. A bécsi sajtó, különösen a Neue Freie Presse, a Reduhspost és a Neues Wiener Jour­nal részletesen foglalkozik a tegnapi véres eseményekkel. Ez a sajtó egyöntetűen azt állapítja meg, hogy a tüntetés végeredményben a gazda­sági válságra vezethető vissza, ezt azonban nem lehet ilyen eszközökkel orvosolni. A Wiener Journal a véres eseményekért a kommunistákat teszi felelőssé, egyben meg­állapítja, hogy a tüntetések a szociáldemokrata párt sú­lyos vereségét jelentik. Valamennyi lap egyöntetűen a kommunista internacionáléí teszi felelőssé az eseménye­kért. 1 cseh szocialista sástó kommentárja nyékét? A lap egyébként azt hangoztatja, hogy a . mai nehéz gazdasági' válságban a tüntetés semmit, sem segíthet. A munkás­ság egyoldalú fellépése meddő marad, el­leniben valamennyi magyarnak osztály- különbség nélkül össze kell fognia, mert csak ez az erős nemzeti összefogás ment­heti meg a háborúban összetört országot. A Magyarság szerint a kiontott vér a szociáldemokrata munkás­vezérek lelldismcretén szárad, azonban a felelősség alól a kormányzat sem mentesíthető, mert annak rossz közgazdasági politikája elkeserítette a munkásságot. Budapesti Hírlap: „A törvényes hatalom­nak szilárd és rendíthetetlen helytállása, a helyzetet mérlegelő józansága mindnyá­junkat a biztonság érzetével tölt el. illúziók­tól mentesen a helyzet igazi képébe nézzenek bele a szociáldemokrata vezérek s rájönnek arra, hogy kísérletezniük nem szabad." Az Uj Nemzedék a tegnapi események mérlegét felállítja, majd azt követeli a kor­mánytól, hogy vonják felelősségre Garamit és Payert. A lap szerint a Weingruber-ven­déglő mellett kifejlődött csatáért kizárólag Payer felelős, mert az az ő hibájából követ­kezett be. Igen súlyos kár érte a városi ker­tészeket is, mert a városliget exotikus fatil­tetvéuyeit, pálmáit és egyéb diszvirágait tel­jesen kipusztitották s a Weingruber környéke csatatérhez hasonlít. Ma délelőtt rengeteg kiváncsi tódult, eme csatatér meglátogatására. A lap értesülése szerint a tüntetésben körül­belül százötvenezer ember vett részt. A Népszava: „Halott bajtársaink felett" cí­mű vezércikkében a következőket Írja: „Ha­lott bajtársaink felett köszöntjük a feltámadt magyar proletárságot." Jellemző, hogy a ve­zércikk ismételten több halottról beszél, akiknek nevei a történelem veszteséglistájára kerültek s ezek nevére a dicsőség babérko­szorúját fogják ráfonni. „A tegnapi tünteté­seken — írja — a magyar proletariátus meg­mutatta, hogy nem halt meg és tudtára adta minden világ szociáldemokratáinak, hogy a Duna medencében is vannak szociáldemokra­ták s ezek öníeláldozóan dolgoznak a jobb jövő megteremtésén." A cikk a továbbiakban a hatóságokat támadja meg azért, hogy egy­részt a tüntetést nem engedélyezték, más­részt Sztranyavszky belügyi államtitkárt az­zal a nevetséges mesével vádolja meg, hogy ő" a bolsevikiekkel összebeszélj!) s az ő tu­domásával és előzetes beleegyezésével került sor a kommunista provokációra s • ennek kapcsán a vérontásra is. Costes és Beltonte útban Amerika felé Egyelőre minden rendben van — 800 mértföldre Írországtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom