Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-11 / 207. (2428.) szám

p«a" számumig US ©?<£»5

: ]VT<J|*^ Ma" számumé 1®

• CslÍtÖZft#b ^ ^ ^1$^^ 11

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76* havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kó. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2.—Kö

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki vártok

F6&erkesxtö: politikai napilapja fetaöi sxakestaö;

DZUPANY1 LÁSZLÓ FOPGACh GÉZA

Szerkesztőség: Prága I)„ Panská ulice 12. U. emelet - Telefon. 30311 - Kiadóhivatal;

Prága IL Panská ulice 12. Hl emelet Telefon: 34184

SŰRQÓriYCIM: HÍRLAP, PRfIHH

A kisebbségek

és P&nenrőpa

fl KEHIETEK P&RIAMENTJE UIÉSEZIK

Géniben megnyitották

a népszövetség tizenegyedik rendes évi közgyűlését

Titulescu az uj elnök — Zumeta i vilái nyomoráról ós a nagy halottakról — Miért utazott @1 hirtelen Grandi tsenfbii? — Hz elsi iiés

Geml, szeptember 10. A népszövetség plénuma átköltözött a sötét és nyomott r ef ormáéi ős teremből, ahol eddig rendes gyűléseit tartotta, a genfi népházba, amelyet ezentol Élettárai-palotának fognak nevezni. Ez az átköltözés csaknem szim- béliknsan hatott, s ma délelőtt, amikor Znmeta dr., Venezuela képviselője, megnyitotta a tizenegyedik népszövetségi kongresszust, a delegátusok az átköltözéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy a népek szövetségének misztikus korszaka is elmúlt s a jövőben a világos, nyílt munkák ideje érkezik el.

A szakadó eső ellenére a tízéves tradíciók megszűnése rengeteg érdeklődőt vonzott a népszövetségi kongresszus megnyitási helyének közelébe. Znmeta dr. negyed tizenegykor megnyitotta a tizenegyedik kongresszust s mindenekelőtt kinevezte a teljhatalmak ellenőrzésére kiküldött bizottság tagjait, ami szintén a tradíció megváltoztatását je»«Ati, mert eddig e bizottságot csak az elmúlt évi elnök záróbeszéd© után szokták kiküldeni. Ez évben a bizottság már Znmeta beszéde alatt elvégezte munkáját.

Venezuela delegátusa, a mmltévi elnök, beszédében nem hallgatta el, hogy a világ óriási nehézségekkel küzd. Nyomatékosam kifejezésre juttatta, hogy a* emberiség uagyrésze szenved és a gazdasági krízis a tetőpontra hágott. Mindenki hőn óhajtja, hogy a háború Üdére© egyszer s mindenkorra elmúljon. Talán kétszeres nyomatokkal hangsúlyozta ezeket a vigasztalan dolgokat, mert igy akarta a delegátus okban fölkeltetni az nj népszövetségi év különös fontosságának és jelentőségének tudatát. A leszerelés szempontjából Znmeta még mindig sokat vár a szerinte is befejezetlen londoni konferenciától, amelynek hatása hamarosan mutatkozni fog. Briand nagyarányú páneturépa-gondolatát a népszövetség szellemében történt óriási haladásnak jelenti ki. Szép szavakkal emlékezik meg Stresemannról, aki a legutóbbi összejövetel alkalmával még együtt dolgozhatott a delegátusokkal. Stresemamn, a kitömő patrióta, jól tudta, hogy hazájának üdve szoros összefüggésben áH a világ egységes rendezettségével s így éppen patriotizmusa vezette arra, hogy férfias lojalitással dolgozzon a népek megbékü- lésének érdekében. Ez a törekvés megnagyobbította dicsőségét, de megröviditét- te életét. Az elnök ugyanekkor megemlékezett az elhunyt Frídfjof Namsemről is, aki sok millió hadifogolynak könnyítette meg a hazatérés utjai. Znmeta Nansent az emberiség és a bébe nagy problémái megró ©ütőjének nevezte. Az emlékezések sorát Lord BeJfour megiernHtéeévél folytatta.

mert ez az angol államférfin volt egyike az elsőknek, aki bízott a népszövetség kísérletében s az első nehéz időkben állandóan a genfi gyülekezet érvény re juttatásáért harcolt. Végül Bolivárról, a nagy délamerikai szabadsághősről is megemlékezett, aki 1830-ban a következő politikai örökséget hagyta az emberiségre: „Egyezzetek meg, népek, mert különben elnyel az anarchia.*

Az elnökválasztás

Zumeta beszéde után a teüjhatamak ellenőrzését végző bizottság befejezte munkáját- majd az uj elnök megválasztására került sor. Az utolsó pillanatig bizonytalan volt, hogy ki lesz a tizenegyedik népszövetségi kongresszus elnöke. A delegátusok sokáig Procope finn külügyminiszter és a kínai delegátus között ingadoztak, amig végre megegyeztek Románia első delegátusának, Titulescu követnek, személyében. A népszövetség 51 szavazat közül 46-tal választotta Titulescut.

Az uj elnök ugyancsak eltért a tradíciótól és a szokásos hosszú beköszöntő beszéd helyett mindössze néhány szót mondott. — Megköszönte a delegátusok spontán választását és hangsúlyozta, hogy a lehető leglelkiismeretesebben eleget óhajt tenni elnöki kötelességének. A plénum támogatását kérte nehéz feladatának elvégzésében, mert a tizenegyedik népszövetségi összejövetel napirendjén óriási jelentőségű kérdések szerepelnek. Valamennyi állam nagy nehézségekkel, különösen gazdasági jelle- güekkel küzd, s ha nem sikerül a feszültséget megemyhiteni, a gazdasági krízis veszedelmessé válik az egész világra nézve. Titulescu meggyőződése szerint' a népszövetségi hatalmiak őszinte együttműködése legyőzheti az akadályokat és a veszedelmeket. Kölcsönös megértésre, erős akaratra és generezitásra van szükség. Azt kívánja, hogy a népszövetség valamennyi döntése olyan pozitívum legyen, amilyet az emberiség vár a népszövetségtől.

Fél egy órakor Titulescu elnök bezárta a tizenegyedik népszövetségi összejövetel megnyitó ülését. A napirend első pontján egy finn javaslat szerepelt, amely a nemzetközi bíróságot a döntőbíróságok legfelsőbb hatóságának akarja elismertetni.

Briand és Curtins

Paris, szeptember 10. A párisi sajtó genfi kommentárjai főleg két fontos eseménnyel foglalkoznak. Az első Curtins és Briand tegnapi tanácskozása, a másik Grandi váratlan elutazása Géniből. Sauerwein a Mát inban föltűn és tkel tő cikket ir Briand és Curtins fcaláftiOBásárőL

r Sürgősen fölszólítja a francia kormányt, hogy saját érdekében folytassa a közeledés politikáját még akkor is, ha a németek kitartanak a, békeszerződések bizonyos pontjai békés revíziójának kívánsága mellett.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy a német választási küzdelem szenvedélyes kiíakadásai ellenére a német külpolitika megőrizte eddigi határozott irányát és organik nn Mytatta Stresemamn politikáját Ez természetesen nem azt jelenti, hogy Németország elfogadja Európa status quoját, mint ahogy a múltban sem fogadta azt el.

Egyetlen német kormány sem mondhat le a prograssziv és békés revízió követeléséről.

A francia politika feladata, hogy a német evolúciót közelről figyelje, még pedig oly módon, hogy a két nemzet politikai és gazdasági közeledését elősegítse és kiépítse.

Grandi váratlan genfi elutazásáról két hipotézis merül föl a francia sajtóban. A Petit Párisién szerint Grandi a tegnapelőtti európai konferencián megoponálta azt az indítványt, amit az európai konferencia egyhangúan elfogadott s igy helyzete lehetetlenné vált Genf ben. Nem akarta, hogy a franciaolasz ellentét nyíltan kipattanjon és katasztrófára vezessen. w

Az Oeuvre szerint Grandi kegyvesztett lett a dúcénál.

Mussolini megparancsolta külügyminiszterének, hogy ne vegyen részt a genfi vitában és csak megfigyelőként szerepeljen a tanácskozásokon. Grandi önérzete tiltakozott e le- alacsonyitás ellen és elutazott. Ugyanilyen véleményen van Pertinax is az Echo de Parisban.

Genf, szeptember 10. A német delegáció és az olasz delegáció határozottan megcáfolják azt a Genfben elterjedt hirt, hogy Grandi elutazása előtt nagyjelentőségű tárgyalásokat folytatott Curtius német külügyminiszterrel s e tárgyalások eredménye okozta, hogy azonnal Rómába utazott Mussolini informálására. Grandi tegnapi látogatása Curtiusnál mindössze rövid buesulátoga- tás volt.

Holnap délelőtt Briand a népszövetség plénuma előtt bemutatja Európa-terv ét és jelentést tesz az első európai konferencia határozatáról.

Herriot Genfben

Genf, szeptember 10. Tegnap este Genfibe érkezett Herriot, volt francia miniszterelnök és a radikális szocialista párt vezére. Herriot azounal meglátogatta Briand-t, de egyelőre nem lehet tudni, hogy a volt francia minisz- erelnök genfi utazása milyen céR szolgál.

Jaross Andor beszéde az európai kisebbségek ezidei genfi kongresszusán.

Ha történelmi alapon akarjuk megvizsgálni, hogyan alakultak ki az ősidőktől kezdve az uralmi viszonyok kontinensünkön, arra a megismerésre jutunk, hosy a nomád élet' idején néhány hatalmas, uralkodásra termett nép s ezek fejedelmei u agyki terjedésű államtesteket építettek- ki. melyek azután újabb nagy nemzetek s uralkodóik felléptekor vagy megsemmisüli. k vagy átalakultak. Később, a középkorban a hűbériség intézménye okozta azt, hogv kisebb államok hatalmas uralkodók, illetve ezek országának védelme alá helyezkedtek s igy nagyobb államegységeik kialakulását segítették elő. Kimondhatjuk, hogy egészen a francia forradalom idejéig a nagy uralkodó dinasztiák és néhány történelmi személy elhatározásán múlott Európa térképének kialakulása.

A. francia forradalom szabadságeszméi megtermékenyitették a nemzeti érzés öntudatát s azóta a XIX. és XX. század története tele van a nemzeteknek szabadságukért és függetlenségükért folytatott küzdelmeivel. Ezt az időt teljes meggyőződéssel nevezhetjük a nemzeti Államok kialakulása idejének. Ez a korszak kulim nációé pontját érte el a Wüson-féte, a népek önrendelkezési jogát taglaló pontok preklamációjában. Talán le is zárhattuk volna ezt az epodbá’t, ha a világháborút követő békeszerződések tényleg a wilsoni elvnek megfelelően az igazság és a valóban végrehajtott önrendelkezési jog alapján rakták volna le Európa uj rendjét s a jövendő alapjait. Miután azonban — mint ismeretes — nem igy történt, nem tekinthetjük befejezettnek ezt a korszakot, mely alapjában véve az igazság és igazságosság vaslogikáját szolgálja. A nemzetek szabadságküzdelme tovább folyik tehát s ezt a kongresszust is — ha más értelemben is — e szabadságküzdelem egyik állomásának kell tekintenünk.

Az európai kontinens sok ki? államra való tagozása reakcióként természetszerűen egy olyan gondolatnak készítette elő útját, mely szükségesnek hirdeti, hogy Európa államai valamilyen, formában egyesüljenek s ezzel újra megerősítsék az európai kontinens ellenállóképességét.

A páneurópai gondolat két körülménynek köszönheti aktualitását. Az egyik Európa elszegényedése a világháború után. Valósággá lett, amit egy szellemes magyar államférfi még a háború idején mondott, midőn megkérdezték tőle, véleménye szerint hogyan fejeződik majd be a világháború: „Az lesz a háború vége, hogy a milói Vénusz, a belve- derei Apolló és a londoni Szent Pál templom kupolája Newyorkíban, a Morgan-bank- ház egyik pánoélkam rajában fognak találkozni." Európának egységes védekezési lehetőségre van szüksége az uj világrészek gazdasági versenyével szemben s a sok vámhatárral szétdarabolt Európa képtelen az erőteljes védekezésre. A Páneurópa-kérdés aktualitása nagyobbára gazdasági természetű s ezért úgy is kell vele foglalkoznunk, mint kenyérproblémával.

Az aMuáiitás másik oka tisztára politikai. Midőn Briand francia külügyminiszter adoptálta Coudenhove-Calergi szellemi gyermekét — nem akarom kétségbevonni, hogy az. uj apa szivét is ideális alapgondolatok vezérük — Franciaország presztizspolitikáját akarta szolgálni. A helyzet Európában megváltozott. A békeszerződések következtében előállott szituáció uj problémákat vetett fel, melyek sehogy sem egyeztek meg Francia- ország; hegemóniáns politikájával. Egyre világosabb, h.ogy az uj Európa nem nyugszik sziklaszilárd alapokon. A francia politika azonban meg akarja rögzíteni földrészünk piüaiwttnyi erőviszonyait. A francia kezd©-