Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-10 / 181. (2402.) szám
1930 augusztus 10. vasárnap. Gátogatás Surópában CJelenet Ornák 1930-ban Oloasnák 1910-bén (Személyek: önágysága, a Cigaretta, a Férj.) 19 ó. 15 perc. Ónágy&ága (a plüssön elnyúlva): Hol vagyunk? Férj (idegesen hátranéz): Budapesten, drágító, Budapesten ... 19 ó. 20 p. önagysága: Már elégi Már unom ezt a Budapestet ... Menjünk valahová el ... (Előveszi a Cigarettát és rágyújt.) Férj: Kérlek szépen, ahogy parancsolod! 19 ó. 22 p. önagysága: Hol vagyunk? Férj: Milánóban, drágám ... A szép olasz ég alatt... önagysága (rnéiyet lélegzik a Cigarettából): Oh, ez nagyon szép ... 19 ó. 25 p. önagysága: Kérlek, már unom ezt a Milánót... Menjünk tovább ,.. Férj (szolgálatkészen, de a fogait csikorgat- J*)í Parancsolj. drágám! Hová menjünk? Ónagysága (leveri a hamut): Tudod, fnit? Rómába ... Ez közel van ... 19 ó. 30 p. önagysága (ismét leveri a hamut): Jaj, már nem bírom ... Nem bírom ezt a Rómát... Férj (hátranéz): Talán valahová északra parancsolsz? 19 ó. 40 p. Férj: Nagyszerű ... Önágysága (ismét leveri a cigaretta hamuját): Hol vagyunk? Férj: Képzeld, drágám, Londonban vagyunk ... Önagysága (szemét lehunyva elábrándozi'k): Jaj, de szép!... 20 ó. 00 p. Önagysága (fölriad): Iszonyul Elég volt ebből a Londonból... Meneküljünk! Kérlek, meneküljünk! ... Férj (dühösen): Ahogy parancsolod, drágám! 20 ó. 05 p. Férj (Szárazon): Berlinben vagyunk... Jó lesz? Önágysága (leveri a második cigaretta hamuját): Nőm bánom ... Ez érdekéi... 20 ó. 10 p. Önagysága: Ha szeretsz, tovább megyünk. Ez a német zene az idegeimre megyen ... Férj: Talán Moszkva? Önagysága (lelkesülten): Igen, igen, Moszkvába! Gyorsan, Moszkvába! 20 ó. 16 p. Önagysága (rajongással öli cigarettáját a ha- íáufeartóba): Óriási, óriási! Micsoda szónok ez az ifcé... Férj (idegesen): Ezt meg én nem bírom ... Nagyon is fölvilágosít... 20 ó. 24 p. önágysága (kifáradva): Kérlek, tovább ... Férj (bosszúsan): Hová? önágysága: Nem bánom, Münchenbe, Párisid, Bukarestbe, Belgrádba, vagy Lajbachba, ékák el innen!... Férj (kétségbeesve): Talán Varsóba ... önagysága (cigarettáját rágcsálva): Inkább valahová északra ... Férj (még jobban kétségbeesve): No. hát jó lesz Stockholm? Önágysága (fáradtan): Jó lesz ... jó lééz ... Különbén nekem már mindegy ... 21 ó. 00 p. önágysága (álmosan): Hagyd csak. kérlek. Iikább menjünk vissza Kassára ... Mégis csak Otthon a legjobb ... Férj (ttágyot sóhajt): VégTe! . .. (Visszacsa- tfárjá a keresőt.) Önagysága: Talán unod? Férj: Oh nem! Oh nem! (Fölugrik és egy pohár víz után kutat...) Ha ezt a jelenetet 1910-befi olvasták volna, a szerkesztőség a következő napon egész csomag levelet kapott volna. Például ilyeneket: íek. Szerkesztőség! Olvastam b. lapja vasárnapi számában megjelent „Látogatás Európában14 c. cikkét. Mondhatom, mód fölött fölháborodtam ekkora hülyeségen. Ha azt akarja, hogy továbbra is élőfizetője maradjak b. lapjuknak, az ilyen cikkek Íróját csukássá, be a bolondok házába.. Tisztelettel: Otromba János, számtanácsos. Más: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Mint lapjuk régi olvasója (az előfizetési dijat rabst elsején is pontosan beküldöttem), tisztelettel kérdem: ki irta a „Látogatás Európában41 e. cikket, mert azt kell hinnem, hogy az illető abban a pillanatban, amikor irta. elvesztette az e*zét. Szives üdvözlettel Korlátolt Elvira, nevelőűő. Kedves Szerkesztőség! Ha még egyszer [e mernek közölni ilyen le- hetbtlén zagyvái ágot, mint óz a „Séta, EurópáA prágai magyar szigetről Irta: SZENES ERZSI Prága, augusztus 9. Prágában lépten-nyomon magyarul lobét hallani beszélni. Egész kis magyar falu telne már az itt élő magyarokból. Vészédél- mes dolog magyarul megjegyzésekét tenni valakire, könnyen megtörténhetik, hogy az illető magyar vagy legalább is ért magyarul. A legnagyobb meglepetések érhetik ezeu a téren az embert, néha szinté az az érzésem, hogy a prágaiak megtanulták kedvünkért magyarul. Persze ez csak a véletlenek játéka, hogy egy napon a villámos- kalauz, a fodrász, a pincér és a .híres prágai antikvárius, Herr Reacih, Egon Erwin Kisek barátja, magyarul válaszoltak nekem, pár szót tudtak és ezt a néhány szót sikerrel és ügyesen alkalmazták. A kávéházakiban, amelyek itt osáknem kivétel nélkül az emeleten vannak, az összes pesti lapok olvashatók. Ezt úgy kell érteni, hogy minden lapnak megvan a májgá törzskávéháza, a Pesti Naplónak az Úrban és a Luxor, áz Az Estnek a Fénix, az Újságnak az Elektra, a Magyar Hírlapnak a Gráf és a Boulevard. A Prágai Magyar Hírlap ott van a Vencel-tér és a Graben összes kávéházaiban. , Magyar kávéháziak az Urban-kávéház van elhíresztelve, minden pesti és szlovensz- kői magyar ott keresi a magyarokat. A valóság azonban az, hogy a prágai magyar szigét lakói kisebb társaságokra szakadozva élik kávéházi életüket és mindén jobb kávéháznak megvan a maga magyar törzspublikuma. A Prágai Magyár Hírláp asztála most a Fénix-kávéházban ván. Itt folynak le 6 és 8 között azok a békés „irodalmi" viták, amelyekre bámulvá szoktak összeszaladni a pincérek és öt lépésnyi távolságban, elszántan és készenlétben állják körül az asztalt, sót néha óvatosságból a tulajdonos is megjelenik és legnagyobb ámúlatukra, a hevesség és hangosság ellenére az urak mégsem esnek neki egymásnak. Nem hiszem, hogy el lehetne nekik magyarázni, hogy ennyi verve és temperamentum a szépirodalomnak szól. Ezek azok a híres prágai nyolcak, akiknek nevét Győry Dezső dobta bele a köátudatba a Szén ti ván i Kúriával kapcsolatban, annyira, hogy már egy olyan komoly fórum, mint az pj lexikon is megemlékezik róluk — a szlovenszkői magyar irodalom ciáiké alatt. De el kell árulnom, hogy mi valamennyin a „nyolcak" tagjai csak hét tagról tudunk, váltig törjük fejünket, ki lehet a nyolcadik, de ha Győry Dódét megkérdezzük, titokzatosan mosolyog. Ez a nyolcadik tag valószínűleg nem is létezik, de hát a lényég a fontos, elvégzik-e heten, a „nyolcak" által kiszabott, kitervelt munkát, egy szépirodalmi, világnézeti folyóirat megindítását, könyvek kiadását stb stb. Magyar újságok a kávéházakban, hamisítatlan magyar borok a Tókajsky Sklepben, a Hospodában magyar cigánymuzsika és mégis a prágai magyar életnek hiányzik az intimitása. Mennyivel intimeb'b, hangulatosabb, zártabb volt az élét a berlini és párisi magyar szigeten! Ennék nem utolsó sortban az volt a nyitja, hogy Berlinnek. Parisnak megvolt a magyar vendéglője, s ami itt csodálatos módon nincs meg. Oh otthoni ételek ize és szaga! Úgy jelennek meg néha képzeletünkben, mint. légies, tündéri dolgok, mint ahogy az éhes Chaplinnek’ jelentek ,meg a sültek az Aranylázban. Magyar konyha, magyar szakács, az otthoni szakácsmüvészét jellegzetes remekei, amelyekhez itt semmi pénzért nem lehet hozzájutni. Ahogy ezeket a sorokat irom, önkéntelenül eszembe jut Garai vendéglője a berlini bán41 volt, azt kell majd hinnem, hogy az egész redakció megbolondult. Tisztelettel Kocsis Kajetán, törzsőrmester. Más: Tek. Kiadóhivatal! A lapról ezennel lemondok. Egy olyan sajtóorgánumot, amely az olvasóközönséget bolondnak tartja, nem vagyok hajlandó előfizetésemmel támogatni. Kenőcs Alfréd, gyáros. Más: Kedves Szerkesztő Bácsi! Legyen szives megírni, hogy hol kapható az a meséskönyv, amelyben ez a „Séta Európában14 c. szép mese megvan .,, Apukával meg szeretném vétetni. Kezét, csókolja: , Naiv Magda, II. o. tanuló. És igy tovább! ★ Ezért és csakis ezért nem Írtam meg ezt a jelenetét 1910-ben: Rácz Pál. Nürnberger Plateon és a páriái Kis pipa a Rue de Huchette-ben. Berlin 1923. A magyarok élete valahogy a Café Nürnberg és a Restaurant Garai között zajlik le, a kertfő egymástól alig pár lépésnyire van. Itt pendliznek az emberek a kávéház és az étterein között s innen néha bemennek a „Ci- tybe“-szinházba vagy máshová. Délután báróm érakor ott található a Café Nürnberg- ben mindenki. Márai és a hosszú Székely és a kis Arányosai társaságában, Komlés Aladár, Németh Andor, Ignotus egy-egy napra átutazóban, Kernsioek Károly, Tihanyi Lajos, Rofch Feri, Fodor László stb. stb. Az el- szántabbak néha elmentek egy másik kávéházba, vagy elutaztak Potsdamba vagy Wei- marbá, de pár napon belül visszajöttek mint mégtért bűnösök. És a Kis Pipa Parisban 1928-ban. A Rue de la Huohette kis uocáoska, a Boulevard St, Michel-ről nyílik. Piszkos kis ucca, a Kis Pipához címzett vendéglő sem bizalmat gerjesztő, egy homályos söntósen kell keresz- tüLmenni, míg az ember eljut a belső „te- rettí"-ig, de az ételek jók, otthoniak és Garai ur, a vendéglős, hitelbe is adja őket, ha muszáj. A dísz-vendéglős. aki körüludvarolja a vendégeket, Diener Dénes Rudi a festő, égy Nyitray nevű ur ül a zongoránál, magyar nótákat játszik, a falakon Diner Dénes-, Zilzer-képek, a zongorán egy Krivátsy- szobor. Krivátsy, Páczay szobrászok, Farkas István, Zilzer Gyula festők törzsvendégek. A társaság ebéd után átmegy a Café Sorbon ne-ba, vagy a Cluny-be az obiigát feketére s utána a „szép Juhászné“-hoz a magyar oukrászdába, amely olyan kicsi, hogy alig fér be öt ember, de azért állandóan 15-20- an vannak odabenn. Hát e<z az intimitása, zártsága nincs meg a prágai magyar életnek. Igaz, hogy ez íz élet, tényleg az élet, nem egy kirándulás, vagy átutazás, vagy éppen emigráció. Az ember itt nem barrikádozza el magát a nem magyaroktól, józanabb is, nem is lehet és nincs is rá szükség. De egy magyar vendéglő mégis csak elkelne itt, egy szolid, úri hely, jó otthoni konyha, nem tuldrága, ínyünknek, zsebünknek való. Volna hozzá vendég bőven, nemcsak magyar, biztosan német és cseh is, szinte érthetetlen, hogy nem akad erre vállalkozó. Hogy Prága híjával van egy magyar vendéglőnek, az annál feltűnőbb, mert körülbelül százötven évvel ezelőtt bizony volt itt egy magyar vendégfogadó. Előbb a Grabe- nen volt és Fekete rózsának hívták, majd a Kraiodvorská 5. számú házban a Huszárhoz címzett vendégfogadó. A Huszár 1783-ban nyílt meg. Mindkét vendéglőnek Kandó István debreceni származású magyar ember volt a gazdája. Kandó József Csehországban katonáskodott, huszár volt és beleszeretett egy prágai cseh leányba. Hymen rózsaláncai, no meg egy jól jövedelmező vendéglő, melyet hozományba kapott, végleg idekötötték. A vendéglőt előbb Fekete rózsára keresztelte, .majd Huszárra és megalapította az első prágai magyar vendéglőt. Kandó még József császár türelmi pátensének kihirdetése előtt nagy szerepet játszott, a prágai titkos evangélikusok közölt, bár ő maga református volt. A „Huszár" találkozóhelye volt az összes ideszakadt magyar származású protestáns lelkészeknek, sőt az egyházba belépni szándékozók összeírása is itt történt. Kandó mindenben kezére járt a reformációi hirdető papoknak, cseh tani tokát szerzett nekik, hogy a cseh nyelvet elsajátíthassák és az uj hitet prédikálhassák a népnek. Gyakran járt ebbe a vendéglőbe Végh János is, a leghíresebb magyar származású csehországi református pap, akiről nemrégiben életrajz is jelent meg Hrejsa dr. egyetemi tanár tollából, amelyről a Prágai Magyar Hírlap is megemlékezett. A „Huszárában szálltak meg a Magyarországból Németországba utazó egyetemi diákok , sőt egyszer a sárospataki diákok konferenciát tartottak a králodvorskai vendéglő nagytermében. A „Huszáír" vendégei voltak még a Melnikben, Brandeisben, Wimburgban állomásozó magyar huszárok, ezek közt nagyon sok volt a debreceni diák. De a magyarokon kivül gyakori vendége volt a vendéglősnek esténkint Prága kerületi kapitánya, Kari von Bienen-berk is. Ezek után megkérdem, miért ne lehetne virágzó, jó üzlet egy magyar vendéglő 1930- banT ha az lehetett 1780 és 90 között? Állami ösztöndíjak a keletsziovenszkói származású műegyetemi hallgatóknak Prága, augusztus 5. A múlt hetekben röviden közöltük már, hogy az iskolaügyi minisztérium abból a célból, hogy a szlovenszkói ifjúság nagyobb számban szentelje magát a műszaki tanulmányoknak, az 1930—31 iskolai évben havi 500, illetve 300 koronás ösztöndijakat oszt ki olyan keletszlovenszkói származású ifjaknak, akik tanulmányaikat a prágai és brünni cseh és német műegyetemen, a pribrami bányaíőiskolán s a brünni mezőgazdasági főiskolán megkezdik, vagy folytatják. Elsősorban a volt kassal, liptószentmiklósi, turócszentmárt oni és zólyomi nagy megye területéről pályázó ifjak kérelmeit veszik figyelembe s ha erről a területről nem lesz elég pályázó, akkor Szlovenszkó és Ru- szinszkó egyéb területeiről érkező kérelmeket is kedvezően intézik el. Az ösztöndíj megadásának föltétele a csehszlovák állampolgárság s legalább olyan tanulmányi eredmény, amilyet a főiskolák a teljes tandíjmentességhez megkívánnak. Az ösztöndíjat hivatalos folyamodvány-űrlapon kell kérni. Ez a folyamodványminta 1. korona postabélyeg melléklésével a prágai, brünni vagy pozsonyi államnyomdánál megrendelhető (szlovák nyomtatvány rendelésénél S IX. 21. német nyomtatvány rendelése esetén D (X. 21. számú kiadványt kell kérni.) A folyamodványhoz mellékelni kell: állampolgársági tanúsítványt, oly vagyonbi- zonylatot, amilyet a tandíjmentesség iránt benyújtott kérelmekhez kell csatolni (nyomtatványok az államnyomdánál kaphatók S IX. 18, illetve CD IT. 18 szám alatt), középiskolai érettségi bizonyítvány és az utolsó osztályé izonyitvány; akik a főiskola második, illetve magasabb évfolyamára fognak beiratkozni, azok a főiskolai tanulmányaik vizsgaeredményeit is igazolni kötelesek. Ezenkívül a kérelemben állított ténykörülmények más megfelelő okmányokkal igazolandók. Valamennyi melléklet eredetiben, vagy hiteles másolatban nyújtandó beA kérelmeket közvetlenül az iskola és népmiivelődési minisztérium címére legkésőbb 1930. szeptember 1.-ig kell benyújtani, illetve postán beküldeni. Eme határidőn túl beadott kérelmeknél igazolni kell a késedelmet (betegség, külföldön való tartózkodás stb.) A minisztérium az ösztöndíjakat 1930. október 1-től 1931. junius 30-ig terjedő időre, tehát kilenc hónapra adja. Nagyon kivételes esetekben (igen nagy szegénység, vizsgarend) 1931. julius hónapra is megadják az ösztöndíjat, ha élvezője azt külön kéri. Az ösztöndíj élvezője egy olyan nyilatkozatot köteles aláírni, hogy tanulmányai befejezése ulán bizonyos időn keresztül Szloven- szkón, vagy legalább a csehszlovák köztársaság területén fog működni. Hol vegyünk olcsón földet? Budapest, augusztus 9. Tudósítónk jelenti: A Földhitelbank r. t. önkéntes felszámolása abba az állapotba jutott, hogy a Pénzintézeti Központ ellenőrzése mellett újból elkezdi birtokok eladását. A birtokokon, dacára a nagy szárazságnak, igen kedvező terméseredmények vannak, mért. a gazdálkodást megfelelő felszereléssel és hozzáértéssel folytatták. — Saját házi kezelésben minden gondot arra fordítottak, hogy a gazdálkodás zavartalanul folyjon tovább és a földek ne érezzék meg a bank anyagi helyzetének változását. Azok tehát, akik az önkéntes felszámolás alatt álló banktól ma jutányosán akarnak birtokot vásárolni, abban a helyzetben vannak, hogy nemcsak jókarban levő földekhez jutnak a kivételes viszonyok mellett előnyös áron, hanem kitűnő gazdasági felszerelésből is kiválogathatnak alkalmi áron azt, amire a megveendő birtokon vagy gazdálkodás céljából szükségük van. E birtokok, amelyek most eladásra kerülnek és a Földhitelbank tulajdonát képezik, •a következők: Szári birtok, Fejér megye, Bicske mellett vasútállomása Szár, Dad-i birtok, Komárom megye, vasútállomása Dad, Gézaháza-i birtok, Győr-megye, vasútállomása Győrsze- mere. Felvilágosítással készséggel szolgál a bank felszámolója, Pénzintézeti Központ, Budapest, IV. Deák Ferenc ucca 1. sz. valamint a helyszínen levő parcellázási irodák az érdeklődőknek a birtokokat mindenkor készséggel bemutatják. ü'X£:’ 10 T>ra:gaiA\\g^ap -fU m,at>
