Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-01 / 173. (2394.) szám
mo augusztus 1, pánit etk. 5 ^RXGM-MAG^AR-fflKLAI> Szenzációs tartalmú bírósági egy prágai lap szubvencionálásáról, kampányokról és spirireciorairói Stribrny György és Rulik Károly sajtóperei megegyezéssel végződtek s egy nem mindennapi nyilatkozattal — Kulisszatitkok a sajtópropaganda eszközeiről és mozgatóiról Veszedelmes betörőbandát fogtak el Pozsonyban Pozsony, július 31. (Pozsonyi szerkeszt tőségünk jelentése.) Jó fogást csinált ma éjszaka a pozsonyi rendőrség. Egy rendör- járőr egy négytagú betörőbandát tett ártalmatlanná. A banda tagjai Jasznorszky Ernő 26 érés, Molnár Ferenc 26 érés, Ma- záesek István 27 éves és Zámecsnik Jakab 31 éves munkások yoltak. Jasznovszky már többször volt büntetve lopásért és betörésért és öt évre ki yan tiltva Pozsony területéről. Rablás büntette miatt most is körözés alatt áll. A betörő társaságra eddig egy récsei, egy szenei, egy szőllösi és több pozsonyi betörést, lopást és betörési kísérleteit sikerült rábizonyítani. A betörő- banda tagjait a vizsgálat befejeztével átadják az államügyészségnek. Hűsítőn letartóztattak egy nemzetközi utfevélliamisHöt Ungvár, julius 31. A busz ti rendőrség ma letartóztatott egy bizonyos Wo.lf-Feigl nevű embert, aki B re staubéi való, de illetősége burgenlandi. Megállapították, hogy az idegen nagyban hamisított útleveleket. A vizsgálat folyamán kiderült az is, hogy Wolf-Feigl nagyban csempészett gumi- és textilárukat is. Bestiális gyilkosság falopás miatt Nyíregyháza, július 31. Öfehértó községben Nyíri Mihály mezőőr falopás miatt az ispán! hivatalba kisérte ifj. Jazurka Andrást. Retten együtt az ispánra várakoztak, amikor hirtelen megjelent id. Jazurka András másik fiával és követelte, hogy engedje szabadon a fiát. A mezőőr kötelességszerüen elutasította a kérést, mire Jazurka előrántotta fejszéjét és egyetlen fejszecsapással kettéhasitotta Nyíri fejét, majd több ütéssel a felismerhetet- lenségig szétroncosolta. Jazurka Andrást két fiával együtt a csendőrség letartóztatta. A két éve keresett le touqueti kéigyílkost elfogták egy tízenkaiéves Inas személyében Boidogne sur Mer, julius 31. Két évvel ezelőtt Le Trourpiet lengeni fürdő környékén egy vagyonos angol nő — Mrs. Florenoe Wifeou — nagy kegyetlenségei elkövetett kéj'gyilkoseágutáik esett áldozatul. A tettest két éven keresztül hiába keresték, míg végre moöt a véletlen a rendőrség kezére juttatta- Mintegy három héttel ezelőtt egy fiatalember megtámadott egy helybeli cseléd leányt és erőszakoskodni akart vele. Kedden reggel a leány Leloutre inas- fiúban felismerte támadóját, akit bevitték a rendőrségre. Lelőni re. aki alig múlt 16 éves, nemcsak ezt n cselekményét ismerte be, hanem azt is bevallotta. hogy annak idején ő gyüké'a meg Mrs. Wi!l- eomt. A tett elkövetésekor mindössze 14 és fél éves volt. Elmondotta továbbá, hegy ez év nyarán már háromizben támadott meg magános nőket, ezenkívül pedig rendszeresen fosztogatta a tengerparti villákat és ftirdőkahinokait. Az elszabadult üres mozdony belerobant egy személyvonatba Két halott, ny©l« súlyos sebesült Varsó, julius 31. A rzeezow—lembergi vasútvonalon kedden délután különös szerenos/leu- sóg történt. Eddig még ismeretlen okból Rze- szow állomásról egyszerre csak megindult egy mozdony, amelyen sem mozdonyvezető, sean fűtő nem volt.. Az üres mozdony a lejtős pályán egyre veszedelmesebb gyorsasággal rohant Leniberg felé. A vasúti személyzet között nagy pánik támadt. Azonnal értesítették az összes szomszédos állomásokat, hogy tartóztassák fel a mozdonyt. Ekkor azonban már késő volt s az elszabadult mozdony Láncút állomás közelében mintegy száz kilométeres sebességgel belerohant egy szembejövő személyvonatba. A személyvonat mozdonya és első kocsijai izzó- porrá zúzódtak. Két utas meghalt, nyolcán súlyosan megsebesültek. Egyetemi hallgatók rablótámadása egy galíciai postakocsi ellen Varsó, j uIáius 31. Tegnap Bobrfka keletgalicdai városkában a pályaudvarra vezető utón öt feilfegyver- zett bandita megtámadott egy postakocsit, amelyen pénzszállítmány volt. A rendőrség feltevése szerint a támadást egy titkos ukrán szervezet tagijai követték el. A támadók öt réveivéLövést adtak le és megsebesítették a szállítmányt kísérő rendőrbiz- toet. Azuitám kifosztották a postakocsiit és 26.000 Zlotyt raboltak. A rablók üldözését azonnal megkezdették s nemsokára a raiblőtám"dás után le is tartóztatták a lembergi egyetem egy 'hallgat óját, akinél a rablóit pénzből 5000 zlotyt megtalálták- A rablő sebesültén esett a rendőrök kezébe s kórházbaszál- litása után nemsokára meg Is balt. A lembergi rendőrség nagy eréllyel folytatja a nyomosáét a többi' négy rabló kézrekeritésóre. Prága, julius 31. A Poledni List mai külön kiadása érdekes és tanulságos bírósági jegyzőkönyvet közöl le, amely fényt vet azokra a viszonyokra, amelyek a csehszlovákiai újság- kiadás terén uralkodnak. A bírósági jegyzőkönyv megírására a következő előzmények alapján került a sor: Bizonyos idővel ezelőtt egy Národni Pravda nevű hetilap indult meg Prágában egy Rulik Károly nevű ember szerkesztésében. A lap valósággal ellepte a prágai uccát, a kávéházak, vendéglők többnyire tisztelet- példányként kapták, úgyszintén a képviselők legtöbbje is — egyszóval mindenki előtt világos volt, hogy valami tőkeerős mecénás áll az uj lapvállalkozás hátterében. A lap először Gajda volt tábornok ellen vezetett éles kampányt, a legutóbbi nemzetgyűlési választás előtt pedig Stribrny, Pergler, Kahá- nek ellen. Egyik különkiadása a másikat követte s ezekben nem takarékoskodtak a legélesebb fegyverekkel. Végül is a Stri'brny- emberek huszonegy sajtópert akasztottak Rulik szerkesztő nyakába. Rulik csaknem valamennyi pöTben vállalta a bizonyítást s közben az ügyek békés elintézéséről tárgyalt Stribrny ügyvédjével, Stribrny elutasított minden békéltetési kísérletet s igy került sor julius 28-án a sajtótanács előtt a tárgyalásra. Még mielőtt a tárgyalást megnyitották volna, a tanácselnök indítványára megindult az egyezkedés s hosszas huza vona után sor került a következő jegyzőkönyv megszövegezésére, amelyet a kibékült felek részéről egyrészt Striibrny és ügyvédje, Haskovec dx., másrészt Rulik és ügyvédje, Boruvka dr. írtak alá. A jegyzőkönyv a következőképpen szól: Jegyzőkönyv, amely a prágai kerületi büntetőbÍróságon vétetett fel 1930 julius 28-án. Elnök Knaute dr., jegyzőkönyvvezető Sedlecké. A jegyzőkönyv bevezetőben felsorolja a huszonegy pört s aztán igy folytatja: Rulik Károly vádlott elismerve a sértések súlyát és egyidejűleg felelőtlenségüket is, amelyek az általa szerkesztett és kiadott Národni Pravda tartalmazott, kijelenti, hogy valamennyi sértésért teljes elégitételt kíván adni. E óéiból kijelenti, hogy ő maga soha sem akarta a magánvádlókat megsérteni, nem vádolhatja őket sem becstelen, sem jellemtelen tettekkel vagy tulajdonságokkal s nincs is semmilyen bizonyítéka, amellyel a Národni Pravda sértő cikkeinek tartalmát bebizonyíthatná, vasrv amelyből ítélni lehetne állitásajk valódiságára. Kijelenti, hogy az inkriminált cikkek némely állításait csak azért engedte át, mert szerzőijük biztosította őt, hog*f bírósági eljárás esetén bizonyítékokat bocsát rendelkezésére, de ezt nem tette meg. Ezért a magánvádlóktól bocsánatot kér a Národni Pravdában tartalmazott sértésekért és sajnálatát fejezi ki megjelenésükért. Hogy azonban a magánvádlók előtt bebizonyítsa fenti állításai valódiságát s közelebbről megvilágítsa azon motívumokat, amelyekből bizonyos ösztönzésre sor került a Národni Pravda cikkeinek megjelenésére, a vádlott a következőket jelenti ki: „Én magam sem Stribrny Györgyöt, sem Pergler dr.-t és társait nem ismertem s annál kevésbé határoztam volna el magam aTra, hogy saját iniciativámból bármilyen kampányt indítsak ellenük. Stribrny György és társai ellen az egész kampány a Národni Pravdában a nemzetgyűlési választás alkalmából indult meg s az volt a célja, hogy bármely áron is megakadályozza, hogy Stribrny György és társai bekerüljenek az októberi választáson a parlamentbe s amikor mégis igy történt, hogy a nyilvánosság előtt minél nagyobb mértékben diszkreditáttassa- nak, ami nyilván fontos volt ezen kampány inepirá- torainak. Ez a kampány abból a kampányból fejlődött ki, amelyet eredetileg saját ináciati- vámból és saját pénzemből, később pedig Hájek János, a külügyminisztérium sajtóosztálya elnökének jóváhagyásával Gajda Rudolf, a vezérkar akkori főnöke ellen folytattam." A vallomásnak is beillő nyilatkozat azután igy folytatódik: ..Annakidején — a választás előtt — ajánlásra fölkerestem Hájek sajtóosztályi elnököt a külügyminisztériumban, hogy anyagi segítséget keressek lapom számára. Hájek pénzügyi segítséget ígért nekem, ha lapomban fokozottabb kampányt indítok Gajda ellen. Kifejezetten ezt mondta: „Bulvárlapot csinálunk a Národni Pravdából, amire szükség van." Ami az anyagi támogatás folyósítását illeti, Boucsek Vencel dr. prágai ügyvédhez utasított azzal, hogy ő már a dologról értesítve van és hogy közelebbről egyezzem meg vele a megígért segélyek kifizetését és a szállítandó cikkek megjelentetését illetően. így is tettem s összeköttetésben maradtam Há- jekkel és Boucsek dr.-ral egészen az 1929-es választás előtti időkig, amikor azt az utasítást kaptam, hogy a Národni Pravda frontját Stribrny György és társai ellen is fordítsam. Ezt az utasítást Honych Lajos nevű újságíró közvetítésével kaptam, aki abban az időben munkatársam volt Hájok és Boucsek dr. beleegyezésével és tudtával s aki közölte velem, hogy bizalmasa Benes dr. külügyminiszternek és Boucsek dr. ügyvédnek s tudtuk nélkül semmit sem végez. Henycb támadó és sértő jellegű cikkeket kezdett nekem hozni Stribrny és társai ellen. Vonakodtam ezeket a cikkeket sajtó alá adni. De Henycb erre kijelentette, hogy muszáj folytatni a Stribrny-ellenes kampányt, s ha én nem akarom a cikkeket leközölni, más fogja kinyomtatni & ezzel beszüntetnek számomra minden segélyt. Az én lapom abban az időben passzív volt s még régebben nemcsak egész saját vagyonomat, de feleségem vagyonát is beleinvesz- táltam. A Hájek által Ígért és Boucsek által kifizetett segély számomra exisztencia kérdése volt s családom számára is. Megjegyzem, hogy úgy Boucsek dr., mint Hájek abban az időben tudomással bírt szűkös anyagi viszonyaimról. A pőréit cikkek egy részét Boucsek dr. irodájából Henych hozta el, egyeseknél pedig nem mondta meg, hogy honnan származnak. Henych iránt azért viseltettem bizalommal, mert azelőtt a csehszlovák távirati iroda tisztviselője volt s igen magasállásu személyekkel állott érintkezésben 9 tudtam róla, hogy a rendőrigazgatóság és külügyminisztérium hir- szerzőosztályára is bejáratos volt. A nekem szállított cikkeken nem volt szabad változtatnom s különösen nem enyhíteni élességüket, mert a lap politikai részének vezető szerkesztőjéül Henychet nevezték ki. Amikor például az egyik cikkben ki akartam hagyni néhány különösen sértő szót, ez ellen Henycb tiltakozott azzal, hogy a cikk Boucsek dr.-tól való és semmit sem szabad rajta változtatni. Amiért a Stribrny György és társai ellenes cikkek közzétételében engedékeny voltam, Henych állítása szerint kijárta Boucsek dr.-náll, állítólag Hájek beleegyezésével, hogy Newyork, julius 31. Groszmanu Éliás Ernő kilenc évvel ezelőttj a magyar nógrádi Lapnjtóból indult el Amerikába — Kubán keresztül. Akkor még az volt a törvény, hogy egyévi kubai tartózkodás' elegendő az amerikai vizűm megszerzéséihez. Groszaraim nős ember és miután feleségének rokonai vannak Amerikában, akik már elutazásuk előtt vízumot szereztek számára, röviddel Kubába való megérkezésük után úgy határoztak, hogy az asszony előre megy és a férj egy év múlva követi. Minden rendben lett volna, de miután Groszmann mór 11 hónapig egyedül élt Kubában, megunta a várakozást és mikor „ismerősök" azt ajánlották neki, hogy jó pénzért megszerzik számára a szükséges papírokat, Groszmann örömmel fizetett. Az ismerősök, akik persze csempészek voltak, el is szállították Groszmannt Floridába, de itt kellemetlen megleptés érte. Letartóztatták, egy évre kitiltották az Egyesült Államok területéről és visszaszállították Kubába. Groszmann Ernőnek még egy évet kellett volna várni. De megint 11 hónap után türelmetlen lett. Vizűmért folyamodott, azt akadály nélkül meg is kapta és azonnal áthajó- zott Miamibe. Itt azonban újra elfogták. Egyévi kitiltásának ideje még nem járt le és igy a munkaügyi minisztérium megsemmisítette a vízumot és Groszmannt kiutasította az Egyesült Államok területéről anyagi támogatásomat olymódon emeljék föl, hogy a régebbi lapszubvenció mellett még 1000 korona személyi apanázst is kapjak. Azonkívül jogi védelmet is biztosított számomra a leközölt cikkek miatt esetleg keletkező sajtó- pörök esetére is. Hájek osztályelnökkel és Boucsek dr.-ral való összeköttetésem Heuyeh közvetítésével egészen 1930 márciusáig tartott. Ebben az időben Henycb újabb cikket hozott nekem, amelyben Stribrny György képviselőt hirdetési szélhámosságokkal és zsarolásokkal vádolták meg. Mivel be voltam avatva ennek az egész, úgynevezett hirdetési affér genezisének kulisszatitkaiba — ugyanis én voltam az, aki kieszközöltem, hogy Koaa Józsefet Bucsek dr. fogadja — igy tudtam, hogy Koza a bűnvádi följelentésért 500.000 koronás jutalmat kötött ki magának, azonkívül be voltam avatva abba is, hogy Koaa miképpen jutott — pénzért — az általa szerzett anyaghoz. Hagy Koza kapott-e pénzt és hogy mennyit kapott, saját tapasztalatamból ugyan nem tudom, de Koma később maga kérdezte tőlem, hogy mely legalkalmasabb módon tudná eltüntetni az ebben az ügyben szerzett pénzt és Svájcban elhelyezni s azt is beismerte, hogy a kikötött pénzösszeg egy részét már megkapta „hitel formájában". A szerzett pénzből Koza províziót fgért munkatársainak, akik ebben az ügyben segítségére voltak. Amikor elutasítottam az úgynevezett hirdetési szélhámosságokról szóló cikk leközlését, ez végleges szakadásra vezetett, aminek következményeképpen nyomban beszüntették a segély és szubvenció folyósítását, s ezzel megszűntek Hájekhez és Boucsek dr.- hoz való kapcsolataim. Csak Nebesár dr., Bou- csek dr. társa kötelezte magát Boruvka dr.-ral szemben, hogy valamennyi s-ajtópöröm ügyvédi költségeit fedezni fogja. Fenti állításaim valódiságát Rulik Mária, Formán JarosLav, Smetana Frigyes bizonyíthatja, azonkívül terjedelmes levelezésemmel és irataimmal tudom bizonyítani". A jegyzőkönyv további részében Rulik megnevezi a perelt cikkek szállítóit vagy szerzőit, és Boucsek dr.-on kívül fölemlíti Henych Lajost, Herodes Béla zsolnai szerkesztőt, Cecb diszponenst s Dostál volt igazgatót. Haskovec dr. kéri jegyzőkönyvbe vétetni, hogy az említettek ellen becsületsértés ciméu eljárás indult meg. A felek azután visszavonják kereseteiket & indítványozzák a büntető eljárás megszüntetését. E bírósági jegyzőkönyv olyan szenzációs tartalmú g annyira kifejező^ hogy minden kommentárt fölöslegessé tesz. Ehhez még az a baj is járult, hogy ugyanekkor életbe lépett az a törvény, amely idegenektől ötévi kubai tartózkodást követel, mielőtt vízumot kaphatnának. A szerencsétlen Groszmann tehát kénytelen-kelletlen visszautazott Magyarországiba. Múltak az évek, Groszmann felesége megszerezte az amerikai állampolgárságot, aztán folyamodott a washingtoni munkaügyi minisztériumhoz, hogy férjét soron kívül kiho- zatbassa. Az engedélyt rövidesen meg is kapta. Groszmann azt hitte, hogy most már minden rendben van. Boldogan hajóra ült és június 16-án megérkezett az „ígéret földjére". Itt azonban megint bajba keveredett. A papírjait vizsgáló kivándorlási biztosnak őszintén elmondta, hogy már volt Amerikában. A biztos viszont ennek nem látta nyomát a vízumon. Rövidesen kiderült, hogy a deportálásokat úgy Groszmann, mint a felesége „elfelejtették" felemlíteni. É? igy a szerencsétlen magyart a hatóságok félrevezetése címén harmadszor is deportálásra Ítélték és rövidesen utbainditják Magyarország felé, ha csak Davis munkaügyi miniszter, akihez Groszmannó kérvénnyel fordult, meg nem változtatja a határozatot. De erre kevés kilátás van. Az amerikai bevándorlási törvények merevségét még a miniszter sem törheti meg. És igy Groszmann rövidesen Pesten vagy Lapoijtőn számolhat be kálváriájáról. A feleség amerikai állampolgár — a férjet harmadszor deportálják Egy nógrádmegyei bevándorló viszontagságai a bevándorlási törvény miatt
