Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-30 / 197. (2418.) szám

4 'PR\GAI-A\AGfc\RHtRI>AP 19S0 augusztus 30, szombat. EHakmsinlea ­Irta: DG80SSY IMRE A szeptember 3-án kezdődő losonci diáktalálko­zó a látszólagos érdektelenség s diákkörökben megnyilatkozó közöny dacára is egyik legfonto­sabb mozzanata ifjúsági életünknek; vagy leg­alább is kellene, hogy azzá legyen. A losonci kon­ferencia fontosságát akarta kihangsúlyozni Győ- ry Dezső is a P. M. H. augusztus 21-i számában írott cikkével. Győry Dezső, aki az ifjúság ügyé­nek védelmében szinte az egyéni önfeláldozás legszélső határáig is képes sikra szállani, ebben a cikkében az ifjúság vezetőihez fordul s becsületes őszinteséggel felelősségre vonja őket a nagy ideo­lógiai harcok viharaiban tett programok és Ígére­tek valóra nem váltásáért. Szerinte az .érsekújvá­ri kongresszuson s az ott megteremtett diák-béke az ideológiai harcok s az ezekkel járó program- adások végét jelentette; ezzel együtt kellett vol­na járni a reális munka megkezdésének is. Ez az utóbbi nem történt meg s így ifjúságunk élete eredménytelenebb, jelentőség nélkülibb, mint volt egy évvel ezelőtt, amikor legalább a tisztuláshoz' szükséges nagy ideológiai csaták folytak. Ezért azután a losonci kongresszus célját abban látja, hogy az, a már évekkel ezelőtt fölvetett program­pontok, maradék nélküli megvalósításának lehe­tőségeit megtárgyalja s a keresztülvitelhez szük­séges kereteket megszervezze. Bármennyire tetszetős és logikus Győry Dezső •fwePSsft azok, akik közvetlenül élnek a diák- mozgalomban. sem a leszögezett tényeket, sem a ! belőlük levont következtetéseket, bizonyos kicgé- I ezitések nélkül nem fogadhatják el. Úgy érezzük, hogy Győry Dezső az ifjúsági mozgalmak stagnációjára vonatkozóan kissé fcul- szigoru kritikát alkalmazott úgy a jobb-, mint baloldali diákmozgalmakkal szemben. Tudjuk jól, hogy e kritika szülöanyja a féltő aggódás gond­ja s a fokozott munka kívánása volt. Úgy érez­zük. hogy épp Győry Dezsőnek szerzünk vele örö­met. ha ténymegállapításainak élét néhány kon­krét munkaeredményre való hivatkozással tóm- ■ pitjuk le. A csehszlovákiai magyar ifjúság mozgalmainak megítélésében szigorúan el keil különítenünk egy­mástól a<z adminisztratív és gazdasági célokat szolgáló, átfogó jellegű diák érdek védelmi egye­sületeket (egyetemvárori és vidéki MAKK-ok; és az ideológiai témákat fölvető, k-u-1 turkérdésekkel és diákkulturpolitikávai foglalkozó világnézeti csoportokat (Sarló, Corvinia, Probászka-kör etb.) Ez a különválaeztódás éppen az éreekujvári kon­gresszus óta tudatosodott a diákközvéleményben; ez a kongresszus ugyanis az adott diákmozgaJmi helyzetnek megfelelően nem annyira diákérdek­védelmi és admmisztrativ kérdések fölvetése és megtárgyalása, mint inkább világnézetek össze­csapása és világnézetek békéje volt. A magyar ifjúság erős világnézeti beállítottsága pregnánsan fejeződött ki a kongresszus befejezésekor, amidőn is a két ideológiai antipólusnak; a Sarló és Corvi­njának összefogása csaknem teljesen kiszorította a mindig csak diákérdekvédelmi, egyesületi mun­kát s világnézeti semlegességet hangsúlyozó prá­gai MAKK-ot az országos diákügyek vezetéséből. Az éreekujvári diák-kongresszus legnagyobb je­lentősége az. hogy elismerte a.z egyes világnézeti csoportok ideológiai omnipotenciáját s a hivatalos diákszervek működését a diákérdekvédelem és az egyesületi adminisztráció munkakörére korlá­tozta. Világos tehát, hogy külön szempontú elbírálás 3l» esik a tulajdonképpeni diákegyesületek s az egyes világnézeti csoportok munkája és a végzett munka eredményeinek elbírálása. Mert a munka- eredmények mérlegelése is csak akkor lehet reá­lis. ha azt tekintjük, hogy mennyiben felel meg az illető diák alakulat speciális feladatának és munkakörének. S ha ezt a szempontot maradók nélkül érvé­nyesítjük diákszerveink munkájának vizsgálatá­nál, látni fogjuk, hogy diákságunk helyzete a munkavégzés szempontjából nemcsak kielégítő, de határozottan egészségesebb, mint az előző évek bármelyikében volt. Igaz, hogy sem a Sarló, sem a Corvinia, sem a Pro’nászka-kör nem foglalkozott a diák kataszter kérdésével, szemináriumok föl­állításával. szabadegyetemek rendezésével — vi­szont az egyes MAKK-ok sem törődtek különö­sebb kulturprogramrn kidolgozására s egységes ideológiai állásfoglalás elérésére, — de a maga módján, a maga munkakörén belül mindkét fajta diát-ezervezetek szép cs értékes munkát fejtet­tek k i. A hivatalos diákszervek munkája a sok kitar­tást és egyéni odaadást igénylő d-iákadminieztra- t&v teendők elintézésére korlátozódva természete­sen nem volt alkalmas arra, hogy a nagyközönség figyelmét fölkeltse. A kultur tevékenység terén a tömeghatás szempontjából leghálásabb kul térren­dezések és estélyek helyébe a csöndes, de sokkal produktívabb szemináriumi munka lépett. A prá­gai .MAKK-Kan példán! négy szeminárium műkö­dött rendszeresen. Munkájukról a Magyar Diáik - szemle közölt ismertetést. A brilnni MAKK és Corvinia vezetése alatt bárom rendes szeminá­rium működött, ugymiint a mérnöki, állatorvosi és erdészeti szemináriumok. Hús vét után pedig a két egyesület közös szociológiai szemináriumot állí­tott, fel. Kissé háttérbe szorult a szemináriumi munka terén Pozsony. Fiz azonban érthető, ha meggondoljuk, hogy a Sarló intenzív belső mun­kája eléggé pótolta a különbé^ is csaknem kizá­rólag sarlósok által látogatott szemináriumok A homonnai járási főnök nem tűr magyarnyelvű cégtáblát városában Újabb támadás a kereskedelmi élet nveivszabadsása ellen % Kassa, augusztus 29. (Kassai szerkesztős é- gtűitől.) A kisebbségvédelmi nemzetközi szer­ződés és ennek nyomán a csehszlovák ál­lam alkotmánya éxpressis verbis kimondta, hogy a csehszlovák állam területén a nem­zeti kisebbségekhez tartozó polgárok a ma­gán és a közéletben csorbitakhatatlamil sza­badon használhatják nyelvüket, sőt az ál­lami hatóságokkal való érinkezésben is bizo­nyos megszorításokkal biztosítva van elvileg a kisebbségi nyelv szabad használata. A sza­badelvű nemzetközi szerződés tartalmát lé­nyegesen szűkítették az alkotmánytörvény nyelvhasználati rendelkezései, még jobban szűkítettek ezen a nyelv rendeletek s talán legjobban szabotálja a kisebbségek nyelvi igényeinek kielégítését az állam kezelésében levő, de amikor a nyelvjogok érvényesíté­séről van szó, akkor a kereskedelmi vállalat jellegével föllépő államvasul. De még a nyelv rendelet sem merte korlátozni a kisebbségi nyelv jogait a kereskedelmi életben. A Szlo- venská Liga, mely a hazafiasság lényegét és célját abban látja, hogy a kisebbségek éle­tét megkeserítse és társadalmi terrorral ki­üldözze a kávéházakból és az uccákről a ma­gyar szót, újabban épp a kereskedők magyar cégfeliratai ellen indított hadjáratot s több helyütt egyes hatósági személyeket is be­folyásol oly irányban, hogy a kereskedőket a magyar nyelv mellőzésére késztessék. A ki­sebbségvédelmi szerződés és a nyelvtörvény egész szellemével ellentétben már egész sor ilyen törvényellenes excesszusra ragadtatták magukat a Slovenská Liga forrófejű hazafiai. Ezt a sorozatot most egy kiáltó eset gazgitja. Kovács Béla homonnai járási főnök nem­régiben 10—12-es csoportokban felhivatta hivatalába a homonnai iparosokat és erélyes szavakkal t udomásukra ad la, hogy köztársaság tizenkettedik esztendő­jében nem tűr magyar nyelvű cégtáblát Hornomra uccáin. Egyúttal elrendelte, hogy az iparosok szlovák és magyar nyelvi! cég­tábláikat festessék át és tisztán csak szlo­vák felirátokát alkalmazzanak azokon. A homonnai iparosok tekintélyes része ter­mészetesen megütközve fogadta Kovács járási főnök önkényes és érlbeíellen intézkedéséi, melyben törvényileg biztosított jogainak meg­sértését látja, amellett hogy a cégtáblák át­festése jelentékeny anyagi megterhelést is jelent számukra. A beavatottak úgy tudják, hogy Kovács Béla járási főnök a Slovenská Liga kezdeményezésére indította meg akció­ját és annak intencióit akarja érvényesíteni Hom-onn-án ezzel az intézkedéssel. PAPRIKA ELŐNYBEN Irta: Márai Sándor Budapest, augusztus vége. Budapestre érkezett az a filigrán kis tömeg- pcldányszáin. Anita Loos. Mint a. legtöbb köny­vet, mely bizonyos példáuyszámou fölüli sikert ért el, az övét se olvastam, azt, melyet a sző­kékről irt s az ő előnyükről. Vannak könyvek, melyeket újra meg újra elolvas az ember, ezek jelennek meg a legkisebb példányszámban. S vannak, amelyekről olvas az ember, de magát a könyvet nem veszi kézbe soha, ezek jelennek meg milliós példányszámban. Gentleman prefeT Tolsztoj. De biztosan kedvesen csacsog a kis Loos is, különösen az „élet jobb dolgairólmert olvas­suk, hogy uj regényének ez a oime. S a Loős­eiméi: mindig kitűnőek. Most darabot is irt, ezzel a diáméi: Paprika. Már a cinné jó. Az ember itt ül, Budapesten s hétszámra nem lát paprikát s aztán olvassa megint egyszer, hogy egy külföldi Írónőnek újra paprika-komp­lexuma van. Jó cim, nemcsak jó, hanem csipős és édes egyben, in int a hamisítatlan, igazi ma­gyar paprika, azt a ragyogóját — de innen be­lülről. a paprika hazájából szemlélve,' mégis cso­dálatos, hogy a paprika, mellyel idehaza már! valamennyien elrontottuk a gyomrunkat, még mindig áll külföldön. Hiába a tiltakozás, nagy szellemeink időnkénti megnyilatkozása, óvása, ma. 1930-ban, a kis Loos, ha darabot ir, válto­zatlanul ezt a csipős cimet adja müvének: Pap­rika, Le kel számolni ezzel, úgy látszik, nem segít itt semmi. Magyarország, az minden színházi ügynöknek változatlanul és örök időkre papri­ka, csikós, bárónő, puszta, kutyateremtette, Bodaroda -s Viktória és az ő huszárja. Émelyítő. Reménytelen. Minden, amit az utolsó hetven esztendőben ná­lunk gondoltak, leírtak, építettek, föltaláltak, nem idézi föl ezt az egyetlen exportunkat, ezt a pikáns és csípős, gatyás és lobogós kényszer- képzetet, a paprikát. A világháború nem tudott segíteni ezen, a for­radalmak nem, Íróink és idegenforgalmi ügynö­keink sem, a háború után, mikor a propaganda megint hangot kapott, ahol lehetett, e amikor lehetett, hiába beszélte ki a magyar iró, a mar­munkáját. Ami pedig a diákadminisztrációt illeti: minden egyesület hiba nélkül funkcionált. Közelebbi ada­taim erre vonatkozólag1 hiányzanak, de például B mimben a MAKK rendes havi összejőve teleket tartott a fölmerült egyesületi vonatkozású kérdé­sek megtárgyalására. Fönntartotta a helyiséget 6 gondoskodott újságokról és folyóiratokról. Úgy a briinni, mint a prágai és pozsonyi MAKK-okban teljes világnézeti szabadság uralkodott s a-z ideo­lógiai alapon álló csoportok szabad munkáját mi sem gátolta. E téren különösen a prágai MAKIK járt elől jó példával. Az évvégi választások min­denütt. de különösen Brünnbe-n a legteljesebb egyetértés és kölcsönös megállapodás alapján mentek végbe. Ami pedig az egyes világnézeti csoportok mun­káját illeti: elég, ha a legutóbbi hónapok ered­ményeire hivatkozunk. Nem hiszem, hogy pél­dául a jobboldali diákság vezére-zerveaete, a brünni Corvinia munkásabb esztendőről számol­hatnia le, mint amilyen az elmúlt év volt. Tagjai állandóan tevékeny részt vettek az egyes szak- szemináriumok munkájában. Az egyesület bajtársi alapon nyugvó szelleme sokat tett a diákössze­tartás és együttműködés terén ez évben is. Kul- tur rendezései közül legkiemeiendőbb volt a finn­magyar kulturest. Ugyancsak a Corvinia rendezé­sében zajlott le az egész szlovenezkól magyarság által nagy figyelemre méltatott brürani diákankét, amely sok tekintetben konkrét eredményeket ho­zott. Az egyesület nagyon gyakran tartott össze­jöveteleket, melyeken kedélyes poharazás és nó- tázáe mellett komoly szakproblémák és általános kuiturkérdesek is szobákérültek. Ezidén, mintha kevesebb visszhangot váltott volna ki a baloldali diákság 9zerve®eté<nek: a Sarlónak működése is. Ennek oka azonban egy­szerű: a sokkal intenzivebb belső munka. A. po­zsonyi Sarló például az elmúlt szemeszterben 14 rendkívül látogatott vitagyiiiést tartott, melyet minden alkalommal a gazdasági, kulturális és szociális élet egy-egy szakemberének előadása vezetett be. Pünkösdkor kétnapos ideológiai an- kétot rendezett a pozsonyi Sarló, melynek pro­gramján a nemzetiségi, szociális és irodalmi pr-oblémák'kal összefüggő kérdések szerepeltek. Az ominózus koszorú-ügy is végen!menyben nagy ideológiai tisztulást jelentett a Sarló számára, tí végül a Sarló által az-ervc-zclt nyári főiskolás vándorlás, a nagyiwerii eredmények alapján a ma­gyar diákság egyik legimpozánsabb g legáltaláno­sabb jelentőségű megmozdulásának tekinthető. E vándorlásokkal kapcsolatban indított meg a Sarló egy szociográfiai füzetsorozatot, melynek ekő száma „Népegészségügyi kérdések" címmel már el is hagyta a sajtót. A. prágai és brünni sarlósok is intenzív belső munkát végeztek, hetenként tar­tottak összejöveteleket és vitaestéket, ahol a legaktuálisabb gazdasági, szociális és kulturális kérdésekkel foglalkoztak. S ha ebihez hozzátesz- S'zük, hogy a pozsonyi Sarló állandó helyiséget szerzett, pompás könyvtárat szerelt fel: teljessé tettük félévi munkájáról rajzolt képet is. Kár, hogy nincsenek adataim a többi világ­nézeti csoport munkájáról (Prohászka-kör, Főis­kolai cserkészek sbbj, de magán értesüléseim arra engednek következtetni, hogy ezekben is komoly kuiturmumka folyt. Végül: a diákegyesületek és ideológiai csopor­tok kooperációjának és egészséges munkafölo&z- tásána.k legszebb eredménye: a Magyar Diák­szemle. A Diákezemlét természeteezerüen nagy részben az ideológiai alapon álló egyes csoportok aíktlvebb tagjai írják (főleg a Sarló és Oorvi- nia), ezzel szemben az egyes MAKK-ok gondos­kodnak a lap föntartáeáról és terjesztéséről. Summa summámra: pesszimizmusra, nincsen ok. Értékes, érdekes munkát végeztek egyesületeink, csali a munkavégzés és munkafölosztás módja s magának a munkának jel lege kevésbé volt alkal­mas arra, hogy azt a diákok állandóan a- nagy­közönség elé vigyék s ezzel a közvélemény oly fokú érdeklődését érjék el, mint. az a tavalyi nagyon érdekes, de a reális munka szempontjá­ból másod rangú jelentőségű Ideológiai vitáknál' történt. * Ezek után a losonci kongresszus célját is csak részben láthatjuk abban, hogy a szükséges műm- kiakersteket megteremtve a régóta leevgöben lógó programokat valóra váltsa- Kétségtelenül nagyon igaza van Győry Dezsőnek abban, hogy sok moz­galmi reform (kataszter kérdés, szemináriumok át­szervezése etb.) vár megoldásra. Ezen reformok keresztülvitele azonban eám a világnézeti csopor­toknak, sem az egyes diákszerveknek feladata nem lehetett- s nem is lehet. Ezen egész diákság érdekeit érintő tervek megvalósítására a diák­szövetség lett volna hivatva, mely azonban termé­szeténél s bizonyos külső körülményeknél (alap­szabályok rendezetlensége) fogva ctak na­gyár kivándorló, a magyar művész, hogy Buda­pest, az éppen úgy Budapest, mint Oslo az Oslo, hiába minden. Jött egy ilyen filigrán kis Loos, ujját gondterhes homlokának támasztja, s tni jut •eszébe? Paprika.­Ha néha egy siker, az, mindig és újra. a pap­rika-siker. A kis Loös legalább olyan alapos, hogy eljött Budapestre, magyar miijőt tanulmá­nyozni „Paprika" ciroü darabjához. A darabban szerepel még egy tűzről pattant menyecske is, kinek neve Németh, s egy átmenet cigány prí­más és mágnás között, kinek neve Batthyány. Mindezt a kis Loostói tudjuk, aki clcsacsogta, hogy előbb megírta a darabot, s csak aztán jött el tanulmányozni a magyar miijőt. Rétül e-s nő, ebből is látszik, elfogulatlan akart maradni. Most- leviszik majd egy magyar kastélyba, déli­bábot nézni ,villogó gatyában, paprikával. Egy­szer szeretném már tisztán látni, mit képzel egy iiycn angol, vagy amerikai lány. mikor leül ma­gyar levegőjű regényt, vagy darabot írni. mi forog a kis fejében, mi az neki. hogy paprika? Miért, hogy Bukarestnek néni az a vignettája, hogy bojár és Rigó Jancsi? ■ Belgrádinak nem az, hogy guzstica és piláf kecskehussal? Szófiának nem az, hogy hagymás borjumáj? Prágának nem az, hogy kncdli? Miért csak Budapest a pap­rika. s mit képzelnek, micsoda érzékek v/pruhink s villannak az idegenben, ha a varázsszót kiej­tik előtte? Csillagos éj. puszta • híd vár. toka i! bor. bárónő, gulyás, ez talán mégsem elég. S annyiszor kapták, már jóllakhattak vele. Mire spekulál egy newyorki színház, ha a Broadwayu Mragyogtatja azt a varázsigéi? Talán olyasva­lami ez, mint a hindu síremlék nekünk, — bur- nusz, hárem, elefánt, drágakövek. Talán olyas­mi, mint. cowboy, wildwest, revolver, póker, aranyásók. De az éppen az érdekes, hogy mozi­ban, színházban, operettében minden ilyen exó- tikuin-konzerv divatjamúlt már. a kutyának nem kell a hindu síremlék, a cowboy-filmek gyártását, beszüntették, Tóm Mix elásta toina- hawkját s kuponokat vagdos. Csak a paprika tartja még magát. Mit lát egy ilyen kis Loos Budapesten9 S a többiek, az operett-e s a mozi öreg, hajak­kal keuegetott ügynökei? Miért Budapest az egyetlen város, az egyetlen a világon, amelyről nem lehet levakarni a paprikát, a huszávdöi- mányt, a délibábot? Mi az a kéjgáz, s miért, hogy a mi világunk atmoszféráját komdyba- venni nem akarják többé? Csak annyira, mint Varsóét. Persze, amíg mi exportáljuk a paprikát, ope­rettekben, filmben, színdarabban, a kié Loos sem köteles másként látni minket-, mint ahogy a magyar exótikum exportőrjei mutatják neki. Gentleman prefer dolar. S mindazt az izgalmat, problémát, titkot, melynek összege a modem magyar élet, néhány hazai gentleman szépen elkeni paprikával s ex­portálja évtizede már évről-évre. ízes cikk le­het, mert még nem untak rá. Nézzen körül, kis Loos, nyissa kd rokonszen­ves, nyugtalan gyermekszemét. Majd meglátja, mi mindent preferál itt ma, 1930-ban, a magyar gentleman. Nem is hiszi, hogy az egyetlen ba­nalitás, a paprika mellett, mennyi itt az izgal­mas exótikum. gyón nehezen tudott tényleges munkakört terem­teni a maga számára. Itt tényleg hiányok és mu­lasztások vannak, melyek orvoslást kivannak. Viszont, ha a fönti fejtegetéseket elfogadjuk, a kongresszus célját éppen az éreekujvári kon­gresszus után kialakult munkafölosztás és munka­végzési mód szentesítés ében és hatékonyabbá té­telében jelölhetjük meg. Ez a munkafölosztás, az ideológiai jellegű kultúrpolitikai s a gazdasági jellegű diákérdekvédelmi munkakörök elkülöní­tése: a természetes fejlődés eredménye s az adott helyzetnek legjobban megfelel. A losonci kongresszus tanácskozásait kell, hogy a következő alapszempontok irányítsák: L Az ideológiai jellegű diák csoportok és a diák- érdekvédelmi egyesületek külön valóságának, de egyúttal szükséges kooperációjának hangsúlyozá­sa. A diákegyesületek jelentsék azt a legszélesebb keretet, melyen beiül minden világnézetű magyar diák helyet és munkalehetőséget, esetleg anyagi támogatást kap — viszont a világnézeti csopor­tok, amelyek összetételüknél fogva sokkal inten­zivebb munkakifejtésre képe-sek: tervek, progra­mok kidolgozásával és fölvetésével segítik elő egyes,ületük fejiődését. 2. A diákszövetség munkakörének preeiziro/.ása s feladatainak úgy az érdekvédelmi, mint a világ­nézeti csoportokkal szemben való elhatárolása az előbbi pontban foglalt szempontok alapján. 3. Olyan diákvezetőség összeállítása, melyben szóhoz jut minden világnézeti csoport, diák moz­galmi szerepének fontosásga s a végzett munka je lenit őségének arán yá bán. A losonci kongresszus jelentőségre nézve nem veheti föl a versenyt a múlt évi érsek-újvári kon­ferenciával, mely a legégetőbb diákkérdésekben e a legtöbb energiát fölemésztő ideológiai csaták­ban ho-zta meg az egységet s nyújtott lehetőséget közös alapú munkához, A losonci kongieszsnsnak van azonban egy nagy előnye, Hiányzik az ■> tui- femzitett atmoszféra, sokszor gyűlölet-lé foko,ódó szembeszáll ás, mely a múlt Övi kongresszus mun­kájának eredményesség'ét sokszor csaknem telje­sen kílátás-talanná tette. Hiányzanak a nagy sza­vak és felelőtlen vádaskodások is, mert a. végzett munka tudata komolyságot, a végzendő munka pzükségeseépének át-érzése pedig felelősséget köl­csönöz. Olyan adottságai ez ok a losonci öss-ejö- veielnek, melyeket kihasználatlan ül hagyni: bűn lenne nem imk önmagunk, de magyar közössé­günk iránt la.

Next

/
Oldalképek
Tartalom