Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-30 / 197. (2418.) szám

4

'PR\GAI-A\AGfc\RHtRI>AP

19S0 augusztus 30, szombat.

EHakmsinlea Irta: DG80SSY IMRE

A szeptember 3-án kezdődő losonci diáktalálkozó a látszólagos érdektelenség s diákkörökben megnyilatkozó közöny dacára is egyik legfontosabb mozzanata ifjúsági életünknek; vagy legalább is kellene, hogy azzá legyen. A losonci konferencia fontosságát akarta kihangsúlyozni Győ- ry Dezső is a P. M. H. augusztus 21-i számában írott cikkével. Győry Dezső, aki az ifjúság ügyének védelmében szinte az egyéni önfeláldozás legszélső határáig is képes sikra szállani, ebben a cikkében az ifjúság vezetőihez fordul s becsületes őszinteséggel felelősségre vonja őket a nagy ideológiai harcok viharaiban tett programok és Ígéretek valóra nem váltásáért. Szerinte az .érsekújvári kongresszuson s az ott megteremtett diák-béke az ideológiai harcok s az ezekkel járó program- adások végét jelentette; ezzel együtt kellett volna járni a reális munka megkezdésének is. Ez az utóbbi nem történt meg s így ifjúságunk élete eredménytelenebb, jelentőség nélkülibb, mint volt egy évvel ezelőtt, amikor legalább a tisztuláshoz' szükséges nagy ideológiai csaták folytak. Ezért azután a losonci kongresszus célját abban látja, hogy az, a már évekkel ezelőtt fölvetett programpontok, maradék nélküli megvalósításának lehetőségeit megtárgyalja s a keresztülvitelhez szükséges kereteket megszervezze.

Bármennyire tetszetős és logikus Győry Dezső •fwePSsft azok, akik közvetlenül élnek a diák- mozgalomban. sem a leszögezett tényeket, sem a ! belőlük levont következtetéseket, bizonyos kicgé- I ezitések nélkül nem fogadhatják el.

Úgy érezzük, hogy Győry Dezső az ifjúsági mozgalmak stagnációjára vonatkozóan kissé fcul- szigoru kritikát alkalmazott úgy a jobb-, mint baloldali diákmozgalmakkal szemben. Tudjuk jól, hogy e kritika szülöanyja a féltő aggódás gondja s a fokozott munka kívánása volt. Úgy érezzük. hogy épp Győry Dezsőnek szerzünk vele örömet. ha ténymegállapításainak élét néhány konkrét munkaeredményre való hivatkozással tóm- ■ pitjuk le.

A csehszlovákiai magyar ifjúság mozgalmainak megítélésében szigorúan el keil különítenünk egymástól a<z adminisztratív és gazdasági célokat szolgáló, átfogó jellegű diák érdek védelmi egyesületeket (egyetemvárori és vidéki MAKK-ok; és az ideológiai témákat fölvető, k-u-1 turkérdésekkel és diákkulturpolitikávai foglalkozó világnézeti csoportokat (Sarló, Corvinia, Probászka-kör etb.) Ez a különválaeztódás éppen az éreekujvári kongresszus óta tudatosodott a diákközvéleményben; ez a kongresszus ugyanis az adott diákmozgaJmi helyzetnek megfelelően nem annyira diákérdekvédelmi és admmisztrativ kérdések fölvetése és megtárgyalása, mint inkább világnézetek összecsapása és világnézetek békéje volt. A magyar ifjúság erős világnézeti beállítottsága pregnánsan fejeződött ki a kongresszus befejezésekor, amidőn is a két ideológiai antipólusnak; a Sarló és Corvinjának összefogása csaknem teljesen kiszorította a mindig csak diákérdekvédelmi, egyesületi munkát s világnézeti semlegességet hangsúlyozó prágai MAKK-ot az országos diákügyek vezetéséből.

Az éreekujvári diák-kongresszus legnagyobb jelentősége az. hogy elismerte a.z egyes világnézeti csoportok ideológiai omnipotenciáját s a hivatalos diákszervek működését a diákérdekvédelem és az egyesületi adminisztráció munkakörére korlátozta.

Világos tehát, hogy külön szempontú elbírálás 3l» esik a tulajdonképpeni diákegyesületek s az egyes világnézeti csoportok munkája és a végzett munka eredményeinek elbírálása. Mert a munka- eredmények mérlegelése is csak akkor lehet reális. ha azt tekintjük, hogy mennyiben felel meg az illető diák alakulat speciális feladatának és

munkakörének.

S ha ezt a szempontot maradók nélkül érvényesítjük diákszerveink munkájának vizsgálatánál, látni fogjuk, hogy diákságunk helyzete a munkavégzés szempontjából nemcsak kielégítő, de határozottan egészségesebb, mint az előző évek bármelyikében volt. Igaz, hogy sem a Sarló, sem a Corvinia, sem a Pro’nászka-kör nem foglalkozott a diák kataszter kérdésével, szemináriumok fölállításával. szabadegyetemek rendezésével — viszont az egyes MAKK-ok sem törődtek különösebb kulturprogramrn kidolgozására s egységes ideológiai állásfoglalás elérésére, — de a maga módján, a maga munkakörén belül mindkét fajta diát-ezervezetek szép cs értékes munkát fejtettek k i.

A hivatalos diákszervek munkája a sok kitartást és egyéni odaadást igénylő d-iákadminieztra- t&v teendők elintézésére korlátozódva természetesen nem volt alkalmas arra, hogy a nagyközönség figyelmét fölkeltse. A kultur tevékenység terén a tömeghatás szempontjából leghálásabb kul térrendezések és estélyek helyébe a csöndes, de sokkal produktívabb szemináriumi munka lépett. A prágai .MAKK-Kan példán! négy szeminárium működött rendszeresen. Munkájukról a Magyar Diáik - szemle közölt ismertetést. A brilnni MAKK és Corvinia vezetése alatt bárom rendes szeminárium működött, ugymiint a mérnöki, állatorvosi és erdészeti szemináriumok. Hús vét után pedig a két egyesület közös szociológiai szemináriumot állított, fel. Kissé háttérbe szorult a szemináriumi munka terén Pozsony. Fiz azonban érthető, ha meggondoljuk, hogy a Sarló intenzív belső munkája eléggé pótolta a különbé^ is csaknem kizárólag sarlósok által látogatott szemináriumok

A homonnai járási főnök nem tűr magyarnyelvű cégtáblát városában

Újabb támadás a kereskedelmi élet nveivszabadsása ellen

% Kassa, augusztus 29. (Kassai szerkesztős é- gtűitől.) A kisebbségvédelmi nemzetközi szerződés és ennek nyomán a csehszlovák állam alkotmánya éxpressis verbis kimondta, hogy a csehszlovák állam területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok a magán és a közéletben csorbitakhatatlamil szabadon használhatják nyelvüket, sőt az állami hatóságokkal való érinkezésben is bizonyos megszorításokkal biztosítva van elvileg a kisebbségi nyelv szabad használata. A szabadelvű nemzetközi szerződés tartalmát lényegesen szűkítették az alkotmánytörvény nyelvhasználati rendelkezései, még jobban szűkítettek ezen a nyelv rendeletek s talán legjobban szabotálja a kisebbségek nyelvi igényeinek kielégítését az állam kezelésében levő, de amikor a nyelvjogok érvényesítéséről van szó, akkor a kereskedelmi vállalat jellegével föllépő államvasul. De még a nyelv rendelet sem merte korlátozni a kisebbségi nyelv jogait a kereskedelmi életben. A Szlo- venská Liga, mely a hazafiasság lényegét és célját abban látja, hogy a kisebbségek életét megkeserítse és társadalmi terrorral kiüldözze a kávéházakból és az uccákről a magyar szót, újabban épp a kereskedők magyar cégfeliratai ellen indított hadjáratot s több helyütt egyes hatósági személyeket is befolyásol oly irányban, hogy a kereskedőket a magyar nyelv mellőzésére késztessék. A kisebbségvédelmi szerződés és a nyelvtörvény egész szellemével ellentétben már egész sor ilyen törvényellenes excesszusra ragadtatták magukat a Slovenská Liga forrófejű hazafiai. Ezt a sorozatot most egy kiáltó eset gazgitja.

Kovács Béla homonnai járási főnök nemrégiben 10—12-es csoportokban felhivatta hivatalába a homonnai iparosokat és erélyes szavakkal t udomásukra ad la,

hogy köztársaság tizenkettedik esztendőjében nem tűr magyar nyelvű cégtáblát Hornomra uccáin. Egyúttal elrendelte, hogy az iparosok szlovák és magyar nyelvi! cégtábláikat festessék át és tisztán csak szlovák felirátokát alkalmazzanak azokon.

A homonnai iparosok tekintélyes része természetesen megütközve fogadta Kovács járási főnök önkényes és érlbeíellen intézkedéséi, melyben törvényileg biztosított jogainak megsértését látja, amellett hogy a cégtáblák átfestése jelentékeny anyagi megterhelést is jelent számukra. A beavatottak úgy tudják, hogy Kovács Béla járási főnök a Slovenská Liga kezdeményezésére indította meg akcióját és annak intencióit akarja érvényesíteni Hom-onn-án ezzel az intézkedéssel.

PAPRIKA ELŐNYBEN

Irta: Márai Sándor

Budapest, augusztus vége.

Budapestre érkezett az a filigrán kis tömeg- pcldányszáin. Anita Loos. Mint a. legtöbb könyvet, mely bizonyos példáuyszámou fölüli sikert ért el, az övét se olvastam, azt, melyet a szőkékről irt s az ő előnyükről. Vannak könyvek, melyeket újra meg újra elolvas az ember, ezek jelennek meg a legkisebb példányszámban. S vannak, amelyekről olvas az ember, de magát a könyvet nem veszi kézbe soha, ezek jelennek meg milliós példányszámban. Gentleman prefeT Tolsztoj.

De biztosan kedvesen csacsog a kis Loos is, különösen az „élet jobb dolgairólmert olvassuk, hogy uj regényének ez a oime. S a Loőseiméi: mindig kitűnőek.

Most darabot is irt, ezzel a diáméi: Paprika. Már a cinné jó.

Az ember itt ül, Budapesten s hétszámra nem

lát paprikát s aztán olvassa megint egyszer, hogy egy külföldi Írónőnek újra paprika-komplexuma van. Jó cim, nemcsak jó, hanem csipős és édes egyben, in int a hamisítatlan, igazi magyar paprika, azt a ragyogóját — de innen belülről. a paprika hazájából szemlélve,' mégis csodálatos, hogy a paprika, mellyel idehaza már! valamennyien elrontottuk a gyomrunkat, még mindig áll külföldön. Hiába a tiltakozás, nagy szellemeink időnkénti megnyilatkozása, óvása, ma. 1930-ban, a kis Loos, ha darabot ir, változatlanul ezt a csipős cimet adja müvének: Paprika,

Le kel számolni ezzel, úgy látszik, nem segít itt semmi. Magyarország, az minden színházi ügynöknek változatlanul és örök időkre paprika, csikós, bárónő, puszta, kutyateremtette, Bodaroda -s Viktória és az ő huszárja. Émelyítő. Reménytelen.

Minden, amit az utolsó hetven esztendőben nálunk gondoltak, leírtak, építettek, föltaláltak, nem idézi föl ezt az egyetlen exportunkat, ezt a pikáns és csípős, gatyás és lobogós kényszer- képzetet, a paprikát.

A világháború nem tudott segíteni ezen, a forradalmak nem, Íróink és idegenforgalmi ügynökeink sem, a háború után, mikor a propaganda megint hangot kapott, ahol lehetett, e amikor lehetett, hiába beszélte ki a magyar iró, a marmunkáját.

Ami pedig a diákadminisztrációt illeti: minden egyesület hiba nélkül funkcionált. Közelebbi adataim erre vonatkozólag1 hiányzanak, de például B mimben a MAKK rendes havi összejőve teleket tartott a fölmerült egyesületi vonatkozású kérdések megtárgyalására. Fönntartotta a helyiséget 6 gondoskodott újságokról és folyóiratokról. Úgy a briinni, mint a prágai és pozsonyi MAKK-okban teljes világnézeti szabadság uralkodott s a-z ideológiai alapon álló csoportok szabad munkáját mi sem gátolta. E téren különösen a prágai MAKIK járt elől jó példával. Az évvégi választások mindenütt. de különösen Brünnbe-n a legteljesebb egyetértés és kölcsönös megállapodás alapján mentek végbe.

Ami pedig az egyes világnézeti csoportok munkáját illeti: elég, ha a legutóbbi hónapok eredményeire hivatkozunk. Nem hiszem, hogy például a jobboldali diákság vezére-zerveaete, a brünni Corvinia munkásabb esztendőről számolhatnia le, mint amilyen az elmúlt év volt. Tagjai állandóan tevékeny részt vettek az egyes szak- szemináriumok munkájában. Az egyesület bajtársi alapon nyugvó szelleme sokat tett a diákösszetartás és együttműködés terén ez évben is. Kul- tur rendezései közül legkiemeiendőbb volt a finnmagyar kulturest. Ugyancsak a Corvinia rendezésében zajlott le az egész szlovenezkól magyarság által nagy figyelemre méltatott brürani diákankét, amely sok tekintetben konkrét eredményeket hozott. Az egyesület nagyon gyakran tartott összejöveteleket, melyeken kedélyes poharazás és nó- tázáe mellett komoly szakproblémák és általános kuiturkérdesek is szobákérültek.

Ezidén, mintha kevesebb visszhangot váltott volna ki a baloldali diákság 9zerve®eté<nek: a Sarlónak működése is. Ennek oka azonban egyszerű: a sokkal intenzivebb belső munka. A. pozsonyi Sarló például az elmúlt szemeszterben 14 rendkívül látogatott vitagyiiiést tartott, melyet minden alkalommal a gazdasági, kulturális és szociális élet egy-egy szakemberének előadása vezetett be. Pünkösdkor kétnapos ideológiai an- kétot rendezett a pozsonyi Sarló, melynek programján a nemzetiségi, szociális és irodalmi pr-oblémák'kal összefüggő kérdések szerepeltek. Az ominózus koszorú-ügy is végen!menyben nagy ideológiai tisztulást jelentett a Sarló számára, tí végül a Sarló által az-ervc-zclt nyári főiskolás vándorlás, a nagyiwerii eredmények alapján a magyar diákság egyik legimpozánsabb g legáltalánosabb jelentőségű megmozdulásának tekinthető. E vándorlásokkal kapcsolatban indított meg a Sarló egy szociográfiai füzetsorozatot, melynek ekő száma „Népegészségügyi kérdések" címmel már el is hagyta a sajtót. A. prágai és brünni sarlósok is intenzív belső munkát végeztek, hetenként tartottak összejöveteleket és vitaestéket, ahol a legaktuálisabb gazdasági, szociális és kulturális kérdésekkel foglalkoztak. S ha ebihez hozzátesz- S'zük, hogy a pozsonyi Sarló állandó helyiséget szerzett, pompás könyvtárat szerelt fel: teljessé tettük félévi munkájáról rajzolt képet is.

Kár, hogy nincsenek adataim a többi világnézeti csoport munkájáról (Prohászka-kör, Főiskolai cserkészek sbbj, de magán értesüléseim arra engednek következtetni, hogy ezekben is komoly kuiturmumka folyt.

Végül: a diákegyesületek és ideológiai csoportok kooperációjának és egészséges munkafölo&z- tásána.k legszebb eredménye: a Magyar Diákszemle. A Diákezemlét természeteezerüen nagy részben az ideológiai alapon álló egyes csoportok aíktlvebb tagjai írják (főleg a Sarló és Oorvi- nia), ezzel szemben az egyes MAKK-ok gondoskodnak a lap föntartáeáról és terjesztéséről.

Summa summámra: pesszimizmusra, nincsen ok. Értékes, érdekes munkát végeztek egyesületeink, csali a munkavégzés és munkafölosztás módja s magának a munkának jel lege kevésbé volt alkalmas arra, hogy azt a diákok állandóan a- nagyközönség elé vigyék s ezzel a közvélemény oly fokú érdeklődését érjék el, mint. az a tavalyi nagyon érdekes, de a reális munka szempontjából másod rangú jelentőségű Ideológiai vitáknál' történt.

*

Ezek után a losonci kongresszus célját is csak

részben láthatjuk abban, hogy a szükséges műm- kiakersteket megteremtve a régóta leevgöben lógó programokat valóra váltsa- Kétségtelenül nagyon igaza van Győry Dezsőnek abban, hogy sok mozgalmi reform (kataszter kérdés, szemináriumok átszervezése etb.) vár megoldásra. Ezen reformok keresztülvitele azonban eám a világnézeti csoportoknak, sem az egyes diákszerveknek feladata nem lehetett- s nem is lehet. Ezen egész diákság érdekeit érintő tervek megvalósítására a diákszövetség lett volna hivatva, mely azonban természeténél s bizonyos külső körülményeknél (alapszabályok rendezetlensége) fogva ctak nagyár kivándorló, a magyar művész, hogy Budapest, az éppen úgy Budapest, mint Oslo az Oslo, hiába minden. Jött egy ilyen filigrán kis Loos, ujját gondterhes homlokának támasztja, s tni jut •eszébe? Paprika.Ha néha egy siker, az, mindig és újra. a paprika-siker. A kis Loös legalább olyan alapos, hogy eljött Budapestre, magyar miijőt tanulmányozni „Paprika" ciroü darabjához. A darabban szerepel még egy tűzről pattant menyecske is, kinek neve Németh, s egy átmenet cigány prímás és mágnás között, kinek neve Batthyány.

Mindezt a kis Loostói tudjuk, aki clcsacsogta, hogy előbb megírta a darabot, s csak aztán jött el tanulmányozni a magyar miijőt. Rétül e-s nő, ebből is látszik, elfogulatlan akart maradni. Most- leviszik majd egy magyar kastélyba, délibábot nézni ,villogó gatyában, paprikával. Egyszer szeretném már tisztán látni, mit képzel egy iiycn angol, vagy amerikai lány. mikor leül magyar levegőjű regényt, vagy darabot írni. mi forog a kis fejében, mi az neki. hogy paprika?

Miért, hogy Bukarestnek néni az a vignettája, hogy bojár és Rigó Jancsi? ■ Belgrádinak nem az, hogy guzstica és piláf kecskehussal? Szófiának nem az, hogy hagymás borjumáj? Prágának nem az, hogy kncdli? Miért csak Budapest a paprika. s mit képzelnek, micsoda érzékek v/pruhink s villannak az idegenben, ha a varázsszót kiejtik előtte? Csillagos éj. puszta • híd vár. toka i! bor. bárónő, gulyás, ez talán mégsem elég. S annyiszor kapták, már jóllakhattak vele. Mire spekulál egy newyorki színház, ha a Broadwayu Mragyogtatja azt a varázsigéi? Talán olyasvalami ez, mint a hindu síremlék nekünk, — bur- nusz, hárem, elefánt, drágakövek. Talán olyasmi, mint. cowboy, wildwest, revolver, póker, aranyásók. De az éppen az érdekes, hogy moziban, színházban, operettében minden ilyen exó- tikuin-konzerv divatjamúlt már. a kutyának nem kell a hindu síremlék, a cowboy-filmek gyártását, beszüntették, Tóm Mix elásta toina- hawkját s kuponokat vagdos. Csak a paprika tartja még magát.

Mit lát egy ilyen kis Loos Budapesten9

S a többiek, az operett-e s a mozi öreg, hajakkal keuegetott ügynökei? Miért Budapest az egyetlen város, az egyetlen a világon, amelyről nem lehet levakarni a paprikát, a huszávdöi- mányt, a délibábot? Mi az a kéjgáz, s miért, hogy a mi világunk atmoszféráját komdyba- venni nem akarják többé?

Csak annyira, mint Varsóét.

Persze, amíg mi exportáljuk a paprikát, operettekben, filmben, színdarabban, a kié Loos sem köteles másként látni minket-, mint ahogy a magyar exótikum exportőrjei mutatják neki.

Gentleman prefer dolar.

S mindazt az izgalmat, problémát, titkot, melynek összege a modem magyar élet, néhány hazai gentleman szépen elkeni paprikával s exportálja évtizede már évről-évre. ízes cikk lehet, mert még nem untak rá.

Nézzen körül, kis Loos, nyissa kd rokonszenves, nyugtalan gyermekszemét. Majd meglátja, mi mindent preferál itt ma, 1930-ban, a magyar gentleman. Nem is hiszi, hogy az egyetlen banalitás, a paprika mellett, mennyi itt az izgalmas exótikum.

gyón nehezen tudott tényleges munkakört teremteni a maga számára. Itt tényleg hiányok és mulasztások vannak, melyek orvoslást kivannak.

Viszont, ha a fönti fejtegetéseket elfogadjuk, a kongresszus célját éppen az éreekujvári kongresszus után kialakult munkafölosztás és munkavégzési mód szentesítés ében és hatékonyabbá tételében jelölhetjük meg. Ez a munkafölosztás, az ideológiai jellegű kultúrpolitikai s a gazdasági jellegű diákérdekvédelmi munkakörök elkülönítése: a természetes fejlődés eredménye s az adott helyzetnek legjobban megfelel.

A losonci kongresszus tanácskozásait kell, hogy a következő alapszempontok irányítsák:

L Az ideológiai jellegű diák csoportok és a diák- érdekvédelmi egyesületek külön valóságának, de egyúttal szükséges kooperációjának hangsúlyozása. A diákegyesületek jelentsék azt a legszélesebb keretet, melyen beiül minden világnézetű magyar diák helyet és munkalehetőséget, esetleg anyagi támogatást kap — viszont a világnézeti csoportok, amelyek összetételüknél fogva sokkal intenzivebb munkakifejtésre képe-sek: tervek, programok kidolgozásával és fölvetésével segítik elő egyes,ületük fejiődését.

2. A diákszövetség munkakörének preeiziro/.ása s feladatainak úgy az érdekvédelmi, mint a világnézeti csoportokkal szemben való elhatárolása az előbbi pontban foglalt szempontok alapján.

3. Olyan diákvezetőség összeállítása, melyben szóhoz jut minden világnézeti csoport, diák mozgalmi szerepének fontosásga s a végzett munka je lenit őségének arán yá bán.

A losonci kongresszus jelentőségre nézve nem veheti föl a versenyt a múlt évi érsek-újvári konferenciával, mely a legégetőbb diákkérdésekben e a legtöbb energiát fölemésztő ideológiai csatákban ho-zta meg az egységet s nyújtott lehetőséget közös alapú munkához, A losonci kongieszsnsnak van azonban egy nagy előnye, Hiányzik az ■> tui- femzitett atmoszféra, sokszor gyűlölet-lé foko,ódó szembeszáll ás, mely a múlt Övi kongresszus munkájának eredményesség'ét sokszor csaknem teljesen kílátás-talanná tette. Hiányzanak a nagy szavak és felelőtlen vádaskodások is, mert a. végzett munka tudata komolyságot, a végzendő munka pzükségeseépének át-érzése pedig felelősséget kölcsönöz. Olyan adottságai ez ok a losonci öss-ejö- veielnek, melyeket kihasználatlan ül hagyni: bűn lenne nem imk önmagunk, de magyar közösségünk iránt la.