Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-22 / 190. (2411.) szám
1$$0 augusztus 82; pén/tetk. <PRX<VttV> tAGÍ£AR-HÍMéA^_ m—■—imi ii—iwi"nriHM—muráimul pűfcet később a 17. században a holland városok vették át. Az akkori kereskedelmi életre jelilemző elsősorban, hogy a gabonának lábon való eladása tilalmas volt, a határ idöüzle lek azonban nem voltaik: ismeretlenek. Történtek nagyobb spekulációs üzletek is, a mai napokban oly gyakran szereplő papirosbuza nem volt áru. Áru áruért, vagy áru készpénzért volt az élv. A kereskedelmi erkölcs nem fedte mindenben az állampolgár politikai erkölcsének fogalmáit; jellemző erre Beyiandt amster- dami nagykereskedőnek egyik nyilatkozata, aki, amikor kérdőre vonták, hogy hogyan száilliithatotit a hollandok által ostromolt Antwerpenbe lőport, a következő választ adta: „Azért, hogy a kereskedelem révén haszonra tehessék szert, ha a poklon kellene is kéresztülmennem, ezt is megkockáztatom. A ikeresikedelemnek szabadnak és mindenféle hadi korlátozás tói mentesnek kell lennie.“ (Folytatjuk.) A csehszlovákiai sörárpa nehéz helyzete a világpiacon. A csehszlovákiai sörárpa az utóbbi időben csaknem teljesén kiszorul a világpiacokról. Ennek okai a következők: a belföldi nemésárpatermelés hanyatlása, a külföldre szánt áru hiányos kezelése, a magas termelési költségek , által okozott magas ár, különösén a lengyel árpa olcsósága, a csehszlovákiai árpakivitel elégtelen támogatása az állam résiéről, más államoknak az árpakivitel előmozdítását célzó hathatós intézkedései. Csehszlovákia árpakivitele 50 százalékban Németországba irányult, míg a másik 50 százalékon Angolország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Svájc, Olaszország s az északi államok részesedték. Németország az árpára 15 márkányi vámot állapított meg s ezzel teljesen lehetetlenné tette a behozatalt. Ha a csehszlovákiai árpaexportőr a behozatali jegyet értékesíti is. még mindig marad mintegy 100 koronányi effektiv vámteher s ezt az árpa nem bírja el. Németország vámja téliát joggal tekinthető prohibioiós — tilalmi — vámnak. Az angol piacon újabban a sokkal olcsóbb csiliárpa uralkodik, Ausztria viszont a bélföldi termelést támogatja. Hollandiában a lengyel, árpa érvényesül, ugyariigy Belgiumban is. Á csehszlovákiai árpaterme- lés helyzete ezekből az okokból jelenleg nagyon válságos és a kiviteli lehetőségek minimálisak. A történelmi országok és Szlovenszkó árucseréje. Egyrészt a történetei országok, másrészt Szlovén- szkó és Ruezinsakó között 1928-ban 5.200, 381 torma áruit seátliitotfalk, 1029-be® 5.16Ő, 478 tonnát, vagyis a csökkenés 0.68 százalék. A történetei orazágok- n«k SzWenszkóra való áruszállítása ugyan emelkedett, de Szlovénnak ő viszont 170.00 tonnával kevesebbet szállított a múlt évben, mint 1928-ban. Ebben az évben Szlovenszkótoak és Ruezinszkómak á történetei országokba irányuló exportja 754.279 tonnával haladta meg az importot, ez az aktívum azonban 1929-ben 450.692 tonnára esett vissza. Szlovenszkó kivitelének legrjedeatőeefob tétele a fakivitek A mezőgazdasági termények forgalma a két évben így alakult: Szlovensakőra és Rnserin- szkóra a történetei országok 1908-ban 7706 tormát, 1929-ben 4781 tonnát szántottak, viszont Szlovénekké és Rnszinszkó a történeted országoknak ugyanakkor 192.875 illetve 1929-ben 187.674 tonnát szállított. A ezlovenszkói burgonyakiviltel például 23.357 tonnáról 13.243 tonnára esetit vissza. Az éiőáLIaitkivitel 1928-ban bö.456 tonna, 1929-ben 49.806 tonna volt. Szlovenszkó és Ruszinszkó asdir- kivitele a hall é6 baromfokávitele passzív. A ezlovenszkói mezőgazdasági termények közöli a történetei országokban különösen jól érvényesülnek az Őrlemények é6 a só. A történetei országok'bán sóbánya ugyanis egyáltalán nincs. Pihen már most ké. ri*l a sörnek Amerikába való exportálására. Az egyik nagy pifeeni sörgyár amerikai bizalmi emberétől azt az értesítést kapta, hogy az Egyesült Államok kormánya a prohibioiós törvényt a közeljövőben oly értelemben fogja módosáitami, hogy a sör és könnyű 'bor fogyasztását megengedi. Ezen kívül az egyes államok kormányzód is megihatateazást kapnának arra, hogy a létesítendő keretes prohibioiós törvényt tóterjesszék, vagy megszükitsék. Ha ezek a hírek valóra válnának, bizonyos, hogy az első időben igen nagy kereslet mutatkoznék a külföldi átallok iránt Az illető piiizeni sörgyár ezért már most megfelelő intézkedéseket tesz arra, hogy az esetleg jelentkező nagy amerikai keresleteit annak idején teljes mértékben kielégithesse. A kereset kikézbesítése. A legfelső bíróság egy konkrét esetiből kifolyólag úgy döntött, hogy a keresetnek postai kikézbesítéséihez nem elég az, hogy a ievéihordó egy oly értesítést hagy a címzett lakásán, hogy a postahivatalban részére egy ajánlott levél fekszik, bánem a postás magát a keresetet is a cimzebt lakása ajtajára ki szögezni köteles abban az esetben is, há a Lakás nincs becsukva s abban oly személyek tartózkodnak, akik a postai küldeményt átvenni hajlandók. A vasúti szállítás közben megsérült ára kárának megtérítése. A legfelső bíróság döntése szerint a. vásut az ára átvétele pillanatától a kiadása pillanatáig az árun esett sérülés, vagy az áru elveszése következtében előállott kárért szavatol. Emellett á föladó csak azt köteles bizonyítani, hogy az áru elveszett, vagy hogy megsérült és hogy a kár a föladás és kikézbesítés között történt, A vasút, illetőleg a vasút alkalmazottainak a hibáját nem kell bizonyítani. Ha a vasút á kártérítési kötelezettség alól mentesülni kíván, úgy azt kötélés bebizonyítani, hógv sem őt magát, sem alkalmazottait, nem tér- hélTa felelősség az előállott .kárért, Bizonyítandó tehát vagy "a ris major, amely a kárt okozta. vate pedig az áru természetes jellege, például a hiányos csomagolás, vagy végül az. bovv a kárt a föladó, vagy ennek a lkai ni az ort- iá "okozta. Minden más ésetbéü a vasút az előállott kárt megtérítem kötele*. Az ószakamerikiai termés. A nemzetközi földművelésügyi intézet közlése szerint az Egyesült Államok és Kanada termése az augusztus 1-i állapot szerint igy becsülhető: 321 millió mázsa búza és rozs, 97 millió mázsa árpa, 248 millió mázsa zab. Ez a becslés a múlt évi terméseredményt ugyan meghaladja, azonban az ötévi átlagon alul marad. Az utóbbi hetek nagy szárazságai ezt az eredményt is még elrontják. A nagykereskedelmi árindex augusztus elsején. Az állami statisztikai hivatal közlése szerint a nagykereskedelmi áruindex augusztus elsejéig julíus elsejétől 1.3 százalékkal esett, és pedig 119.7-ről 118.1-re. Az élelmiszerek árindexe a májusi 113.1-ről 111.9-re esett, mig a takarmánynemüeké 69.8-ról 74.9- re emelkedett s igy e két csoport közös indexe 110.7-ről 109.8-ra esett, vagyis a csökkenés 0.8 százalékos. Az ipari nyersanyagok és termékek indexe 1.9 százalékkal alacsonyabb s 129.5-ről 127.1-re esett. — gabona- nem iiek és őrlemények általánosan csökkenő irányzata alól kivétel a rozs, mely 6.1 százalékkal s a zab, mely 6.7 százalékkal drágult. A rozsliszt áremelkedése 10 százalékos. Az árpa 12, a búza 46, a külföldi búzaliszt 0.4, a kukorica 8.1, a burgonya 12.5, a borsó, 2.4 százalékkal esett. — A marhahús 0.8, a sertéshús 4.4 százalékkal drágult, a borjúhús 5, a juhhus 6.8, a füstölt sonka 2.1, a belföldi zsir 1.8, a külföldi zsir 7.4 százalékkal esett. A vaj 11.1, a tojás 1.7 százalékkal drágább. A nyerscukor 4.3, kávé 1.2 százalékkal, a tea, komló és maláta lényegtelenül olcsóbbodott. Eme csoport egyes tételei megtartották az árukat. A széna ára 14.9 százalékkal emelkedett. — Az ipari nyersanyagok és termékek közül az ólom 0.5 százalékkal* a cserzett bőr 3.6 százalékkal megdrágult. A réz 7.7 Százalékkal esett. Valamennyi textiláru esett, éspedig a pamutáru 3.7, a pamutfonál 2.6, a szlovénszkói gyapjú 5.8, a tengerentúli gyapjú 6.2, a selyem 6.6, a juta 11.3 százalékkal esett s a kender is jelentősen olcsóbbodott. Egyéb áru köziül figyelemreméltó a petróleum 5.5, a keményfa 1.8, a lá^vfa 6.5, a vágott fa 2.5 százalékos áresése. A tégla 1.4 százalékkal olcsóbbodott. ÉRTÉKTŐZSDE Barátságosabb a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 21. A mai tőzsdén barátságosabb volt az irányzat, mivel csak kevés áru került a piacra, úgy hogy már a csekély vásárlási kedv is kedvezően befolyásolta az árfolyamaiakulást. Különösein kezdetben voltak erőteljesebb javulások, amelyek később, amikor ismét stagnáció állott be, lemorzsolódtak. Általában azonban az árfolyam-mérleg tegnaphoz képest szilárdult. Az ipari részvények piacán erolekedett: -Bánya és Kohó 20, Aiussigi Finomító 30, Poldi 12, Bnünni Gépek 8 s néhány érték 2—5 koronával. — Gyengült: Cseh-Morva 30, Észak- csdh Szén 25, Északi Vasút 20, Ringhoffer 15 koronával. — A beruházási piacon emelkedett a népszövetségi és az 1923-as beruházási 15, a 3.5 százalékos pót 25, konszolidációs* 6 százalékos negyedik, 4 százalékos pót 5 fölérrel. Gyengült a 4.2 százalékos pót 25, az 5 százalékos állami, a 3.5 százalékos negyedik 10 fillérrel.-f- A prágai devizapiacon egyenetlen irányzat mellett Amsterdam 0.475, Berlin 0.225, London O.Oo, Newyork 0.0025, Varsó 0.05, Bécs 0.1, Danzig 05-tel emelkedett, Brüsszel 0.2, Budapest 0.075, Buenos Aires 15, Madrid 4, Milánó 0.02 ponttal esett.-f- Javult a berlini értéktőzsde. A hangulat kissé tartózkodó volt, de aztán barátságosabb lett. Egyes piacokon jó vásárlásokat észlelték s a külföld érdeklődése is erősbbödlött. Élén- keibb üzlet csak egyes speciális papírokban fejlődött ki, amelyek átlag 1 százalékkal emelkedtek. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. A Svájcban jegyzett papírokban ma ismét erősebb kínálat volt, de a nyitás többnyire nyugodt volt és az árfolyamok jegyzése általában nem •változott. Később az irányzat gyöngült és egyes papír okban némi lemorzsolódás állott be. A forgalom végig minimális volt. A csehszlovák távirati jelentésében nem szereplő egyes értékek jegyzése: Moktár 80.5, Szént- lőrinci 9.8, Részvénysör 100, Féltén 208. ÁRUTŐZSDE-j- A prágai cukorpiac gyengült. Nyersáru októberre Aussig loko 84.50—85. + A prágai állatvásárra 'ma 63 szarvasmarhát hajtottak fel és pedig 49 romániait, 14 lengyelországit. Eladási árak: romániai ökör 5—6, bika 5—6, tehén 6—6.50, üsző 5.20— 5.60, lengyelországi bika 5.70, üsző 5.90. A vásár lefolyása lanyha volt.-f- A prágai sértés vásárra ma 1539 sertést hajtottak fel és pedig 590 csehszlovákiait, ebből 549 sertés és 25 hizó szlovenszkói, 57 jugoszláviai sertést és • 82 jugoszláviai hízót, 132 romániai sertést, 386 lengyelországi sertést és 82 jugoszláviai hizót. Eladási árak: jugoszláviai sertés 9, romániai 9, szlovenszkói f).30—9.55, lengyel országi 9.40—10.25, jugoszláviai bízó 9, szlovenszkói 8B0, magyarországi 9—9.25. A vásár lefolyása közepes volt. + A budapesti terménytőzsde határidő- piacán irányzat barátságos, forgalom csendes. Magyar búza októberre 17.53, 17.54, márciusra 19.25, 19.26. Felmondás a mai napon nem volt.-j- A budapesti terménytőzsdén az irányzat tartott. Búza trsz a vidéki 17.50—17.90, felső- tiszai 17.10—17.30, egyéb 17—17.20, rozs 10.60— 10.70, tengeri 16.20—16.60. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 253—256, rozs 169, sörárpa 2Ó5 —225, takarmányárpa 183—198, zab 192—200, búzaliszt 29.50—37.50, buzakorpá 9.75—10, rozs- korpa 9.50—9.75, Viktória borsó 29—33, takarmányborsó 10—20, peluska 21—22, lóbab 17—18.50, bükköny 21—23.50, repcepogácsa 10.60— 11.60, len-pogácsa 17.60—19.40, szárazszelet 8.40—9.30_ márka. Ü Prága, augusztus 21. Valuták. Holland 1352, jugoszláv 59.35. német 802.25. belga 469.25, magyar 588.8714. román 19.80. svájci 653. dán 899.50, angol 163.30. spanyol 358.50. olasz 176.65. amerikai 33.40. norvég 901.50. francia 132.45 svíü 901.50, lengyel 375.50. osztrák 474.37 'A. Pmsmm teiménvföistie 1930 augusztus 21-cb: K-fó' K-í? óuza 78——8l kí» ••••••••..»• * ^35 o • t 0 G? Árpa : wo : 144 ; merkantil ! 11!!!:::!!! 110 - 12U Őszi árpa ^ £ab •»••••••••••, 0 m • • _ — __ Ta nári szemes ••••••.*,•** °3~ 94 „ ex uszálv P6r.sonv ••••••* 125 ~ 140 Viktória bersó................... £50 :. 260 re ner bab _ ~ _ Ta vaszi bükköny • £00 210 szí bükköny............ 17Q - 175 t> er>ce .......................................... 493 ~ 530 Vo rosbere riatur • ]003 " 1200 * niom^árva • — ~ — Lucerna .................... HQd ' 1300 „ nlombálva *•••••.«•«* 46 * 50 rozs m rnmponva • •••*••• 50 54 m sárira burgonya •••••«•• — — —:pari burgonya . • • . ♦...... $>75 - 282 Bú zadara • •••«***•«••••. 264 ~ 267 OGG búzaliszt ••••••••••••• — — Rozsliszt 65 ~ 67 Korpa . . •................................. 88— 90 ía karmánvliszt • 00 — 61 Szárított répaszelet •*•••••«••• — —* — Amerikai disznózsír ab Pozsonv • • • • • ~ — Magyar „ ab batár •••••« — — — Amerikai szalonna ab Pozsonv ••••• — — — VTa^yar „ ab batár «*••«* — — — Széna félédes, laza ••••«•••••• — —> —. » préselt ••««••••« — — — Inxrp szalma •••«•••••••«*• — — — fakarmánv szalma, >aza •••••••• — — — „ préselt • • é * • • « mm, m* mmm Alom szalma, aza »•*•••*•••• — — — , ‘réseit <i Irányzat; őr-lőgatbóháibain gyöngébb, árpában a forgalom csökkent. Prágái magvak hírlap Kéziratokat nem SrziinU me® C' adunk vissza Szlovenszkét szerkesztő! Talléi-j Qynla. —. Ruszinszkéf szerkesztőt Ráe» Pál - Irodan»*i fő* mnnkatárs: Sziklat Ferenc dr„ Kassa iíder-o ö. —• Budapesti szerkesztő: Zólyomi Dezső. L Döbrenteb tér 9. Telefont Aat 530-02. xx Dénesdy Pál magyar nótásfnzete kapható a Prágai Magyar Hírlap tóadóhivafalábati 10 K árban. Portó 3, utánvételnél 5 korona. A KACAGÁS KÖNYVEI Karinthy Frigyes: O nyájas olvasó 220 oldal Tanár ur leérem 142 oldal Jelbeszéd 160 oldal Kötélfanc 192 oldal A 4 Icőfef rendkívüli olcsó ára 38korona Kapható a P. M. H„ kiadóhivatalában Porfo Ki 3'— utánvétnél Ki 5'— xx Köves Károly: Nevessünk c. könyve, valamint Gyermekvilág e. könyve kiadóhivatalunkban (Praha II., Panská 12. III.) kapható egyenként 8 koronás árban. Portó 3 korona, utánvételnél 5 korona. Árverés? hirdetmény. A földművelési minisztérium Prágában, 40,095—15/1930 sz. a. 1930 évi április hó 24-én kelt engedélye alapján Nagybereg község — beregszászi járás — „Lapos“ erdejében tövön álló tölgyfát nyilvános szóbeli és Írásbeli árverés utján eladja. Az árverés 1930 évi szeptember hó 22-én reggel 8 órakor Nagybe regen, a község házában lesz megtartva. 1. Az első, II. jelzett részben van 1304 db tölgyfa kb. 3504 köbm., és 142 db szilfa kb, 75 köbm. haszonfával és kb. 2730 köbm. tűzifával 821,338 K becsértékben. 2. A második, III. jelzett részben van 351 db. tölgyfa kb. 1412 köbm. és 59 db szilfa kb. 79 köbm. haszonfával és kb. 1160 köbm. tűzifával 339.640 K becsértékben. 3. A harmadik, IV. jelzett részben van 126 tölgyfa kb. 454 köbm. és 108 db. szilfa kb. 136 köbm. haszonfával és kb. 620 köbm. tűzifával 132.326 K becsértékben. 4. A negyedik, V. jelzett részben van 101 db. tölgyfa kb. 396 köbm. és 83 db. szilfa kb. 113 köbm. haszonfával és kb. 530 köbm. tűzifával 110.899 K becsértékben. Minden egyes részre nézve az óvadék a becsérték 10 százalékában van megállapítva. Az árverési feltételek a beregszászi járási hivatal erdészeti osztályában, valamint Nagy- beregén a jegyzői hivatalban megtekinthetők. Nagybereg, 1930. évi augusztus hú 16-án. A jegyzői hivatal vézétője: Köröskényi Gábor, s. k. A község előjárója: Zs. Füzesi Samu, s. k. fi prágai értéktőzsde árfolyama!; VIU 21 V£j 2 0 1928. (rrt kincstári utalvány . 1924. év) kincstári utalvány . Nyeremény kölcsön .................. jOO.85 100.25 5%-os beruházási kölcsön . . 12 tJO.'U 3%-os Usztkölesön.................. l“p1'-) -~ S%-08 Államkölcsön .... Morva or#z. köles. 1911 " Möfva őrs*, köles 1917. 5% • , o ^ *'— frá^a város 1918 köles. 5% nT~ Prá^a város 1919. köles. 4% . jA— •“ Brünn város 1921. köles. 6% . ^50 — Poisony város 1910. köles. 4% -9.50 Prága városi takrpt. 4% . , ~ — ÖsL vörös kereszt sorsjegy . í°.87 _”- — Agrárbank . . . .... £09. _ 508 Cseh Union Bank . , . . • 31.Rn o44.— Leszámítoló ...... 352 59 .32.— Üáeb íparbank .67 Prágai Hitelbank . . » . . 445— ^60.— Szlovák Bank — l^O.Zivnosíenska 441 _ 048.— Angol.-Oslov Bank » , , > .— Osztrák kitel ...itt 224 75 -23,— Wiener Bankv. ..,»•• Í4.50 84.50 Jtígoslovenska-bank , , » 1 45 75 46.— Nordbahn . . ..«>,« 4425.— p270.— Cseh cukor 526.— 565.— Horvát cukor 188 50 ?0l.— Kolini műtrágya , . . • . 507_’50 510.— Kolini kávé ..••>»!) —72.— Eolini oétróleum • . , • • Kölíni szesz . ..,»•> ^r-'_ 1320.— Első pilseni sörgyár « . • « 195G—. — Breitfeld-Dánék . .- > s * « ——.— Laurin és Klement > • < y —'a. —.— Ringboífer ...<»*>« 937 50 S30.— Űseh északi szén . « * • £40'— 975.— V- Cseh nyugati szén . > g , « 440-— 479.~ Alpine 114- — 114.— Pólói. • • t • 1 • • • • 569-— 605.— Prágai vasipar 1620 — Í530.— Skoda ...#«*••• 1337- — 1464.— Pozsonyi kábel . t * . i • ■'090-— 1080.— fnwald 291. — 301.— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Vili. 21 VI1/20 Ang-Marvar ..««•■» 75.— 77.20 Hasal bank .,«■»(» 50.— 50.— Magyar Hitel • g g 1 ■ 1 67.50 68.— LeSsrfuntoló’ t * e * ■ > * 87]60 8^80 Magyar-Olasz .•«>■■» 57 — 67.— Oaztrik Hitel . . * « ■ s 88.20 38.20 Kereskedelmi bank s ■ • > 104.— 104.50 Hagy.ált. tkpt. . . • ■ t i 78 — 78.— Első hazai tkpt. < « * t • 177’— — Boríod-Miskolcí .•«»■» 12'50 13.50 Ooncordla' . ; s , * , s s 4 — 4*90 Budapesti malom , , 1 « 1 —25.50 Gizella malom . « g 1 e » 12'50 12-50 Hungária malom i,iit Í7'riar Beocsinl . .,*•■*» 141 — 150' — íTelsóm. szén . , ■ > i • —'— — *_ Drasche 120-— — Magnezit 167‘— 180'— Magy. ált. kőszén ■ t » * 518‘ -— 551*— Salgó . . , . , s » s * 36-9? 37*80 Orikányi .,#««!■• 93-70 97‘_ Kóburg , . . • * t • • —•— 13'— üsáky > . • t « 1 • a 1 81— 8'20 Magyar fegyvergyár i. « s • oll'— 218* — Ganz Danubius 88- — 79'— Ganz villamos .•**»* —_• Hofherr ..,•■«»»> 5— 7*20 Láng * > . ti g g « • * 53-— 5g*_ Liptak ------ —•_ Győ rt vagongyár • 1 1 * » ---- 24*50 Rim a ...••»!**• 66-50 67’60 oCűilCJC ••••9S999 —- - —*«— Orsz. fa ««fisRe> ------ 8* Nasehitzi • zisssss H5-— 128*_ Lev anté .>«•(■*•• 7-40 7-7n Közúti ••sszetss —— ._ Déli vasút ysessss* —______ . Allamva sut » » s ■ » s > —.— 28 — Tröszt .•>«•*««« 112 3(i 11 o. _ fir*. 1T.: ff::: lr iar.f??*,;::: V Gumml tiittisz* 38'— 44 — A prágai tőzsde devizajegyzéséi: augusztus 21 aiugne-riiie 20 Hdv. pénz ára pénz ára cüek.% Amsterdam 1355.87% 1359.87% 1355.40 1359.40 3 Berlin . „ 803.80 805.80 803.57% 806.07% Zöricb . . 654.87% 656.37% 654.37% 656.87% % Oslo . . . 902.87% 905.37 % 902.37% 905.37% «% Kopenh. . 902.25 905.26 902.12% 905.12% Danzig. . 656.— 659.— 655.50 658.50- % Stockholm 904.— 907.— 904.12% 907.12% .% Mail and . 176,14 176.94 176.16 176.96 ö% Paris . . 132.34 132.74 132.34 132.74 .% London . 163.84% 164.44% 163.79% 164.89% Nerw York 33.65V* 83.75*/* 38.65 33.75 % Brfiseel . 470.20 471.40 470.40 471.60 % Madrid. . 357.— 359.— 361.— 363.— Belgrad . 59.73 59.98 69.73% 59.98% % Solia . . 24.38% 24.48% 24.38% 24.48% Wien . . 475.77% 477.27 % 475.67% 477.17% ~% Warschau 377.05 379.05 377.— 379.— ,% Budapest 590.32% 592452% 590.40 592.40 % Buen.Airei 1212.— 1218.— 1227.- 1283,-■ a Helsingf. . 84.63 85.03 84.58 84.93 .% Riga . . . 649— 652.— 649.— 652,— ' 6 RiodeJan. 349.— 35L— 849.— 851.-J oa 7 Montevideo 31.90 32.10 Sl.9C 32.101 — Alexandria 168.1C 168.90 168.10 168.90* ca 7 Athén . . 43.85 44.15 43.85 44.15' 8 Bukarest . 19.99 20.19 19.99 20.19 9 Stambul . 16.07% 16.17% —— Kowno. . 336— 338— 336.— 338—1 7 Lissabon . 154.60 156.40 154.60 155.40* 8% Révai , * 698.25 902.25 898.26 902.25* a Montreal . 38.60 33.72 88.64 33.76* ua 7H,
