Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-22 / 190. (2411.) szám

10 15>30 augusztus 22, péntek, c^port­A magyar Korányival megerősített Fali Rivers az utolsó 10 percben kiegyen­lített a két góllal vezető Slavia ellen Az amerikai bajnokcsapat erőteljes, gyors játékkal lepett meg — Kellemetlen incidens a mérkőzés végén Prága, augusztus 21. A hideg és esős 'időjárás elmemére -tegnap délután 16.000 főnyi néző gyűlt össze a Slavia pályán, ahol a Fali RÍTcrs, Amerika ötszörös, eddig veretlen bajnoka kezdte meg euró­pai vendégszereplését a csehszlovák bajnok Slavia ellen. Rögtön meg keli állapítanunk, hogy az ame­rikai csapatról szóló híreik nem voltaik reklám- szólamok. miután a Fali Rivers — főleg a mérkő­zés végén — beváltotta, amit róla Ígértek. Az amerikai csapat a tipikus angol-skót futballt játsza és összehasonlítva őket az Európában túrázó angol csapatokkal, azoknál sokkal lelkesebbek és ener- gikusabbak. Ezzel szemben hiányzik belőlük a skóto­kat jellemző precíz passz-játék, amely helyett az amerikaiak inkább a rövid sprintet favorizálják. Félmagas labdákkal operálnak, jő technikával, fejjátékkal bírnak és erőteliesek, aminek főleg a finisban adták bizonyságát. Legjobb emberük Start center volt., mig a hátvéde lemben a Ferenc­várostól kölcsönként Korányi nyújtott megbízható teljesítményt. A Slavia — főleg az eHso félidőben — nagyszerű formában játszott. Svoboda újból brillírozott, sajnos a durvaságokat ő kezdte, az amerikaiak átvették, úgyhogy a közönség a meccs végen a vendégeket inzultálni is akarta. Stépa­novsky bíró, aki az amerikaiak első gólját nem itélt-e meg, objektíve látta el. tisztjét, ami termé­szetesen nem váltotta ki „a honiak" megelégedését. A meccs Slavia fölénnyel indult és Pucs a 19. percben a Korányi lábáról lepattant labdát az ame­rikaiak kapujába helyezi. Slavia továbbra is tá­mad, azonban Harper kapus és főleg Korányi min­dent mentenek. Helycsere után a 17. percben Pucs gyönyörű volley-iövéssel a második Slavia gólt helyezi Harper kapujába. A 31. percben Coylos Planicska kapujába helyezi a labdát. Stépanovsky azonban ofí-siede cimén nem Ítél gólt. A Fali Rivers nem csügged, erősen finisei és 10 percen bedül MacNab és Stark góljaival váratlanul ki- egyemlit. Végeredmény 2:2 (1:0), kornerarány 12:7 a Slavia javára. Az amerikaiak Prágából Becsbe utaztak, ahol szombaton és vasárnap a WAC-bal, illetve az Austriával játszanak. Asjövő héten Pozsonyban, majd ismét Prágában a Slavia elten vendégszere­pelnek. A Fafll Rivers prágai bemutatkozása alapján a kontinens csapatainak erős ellenfele lesz a to­vábbi európai túráján. Magyarország vizipo Budapesten legyőzte a svéd válogatottat Az Újpest nyerte u Lus Torres^vándordijat Halasy az egyéni bajnok Budapest, augusztus 21. (Budapesti szerkesztő­ségünk távirati jelentése.) A tegnapi nemzeti ün­nepen az Újpesti TE nemzetközi uszóversenyt ren­dezett, amelynek keretén belül 31 agyar ország vizipoló válogatott csapata Svédország nemzeti együttesével mérkőzött meg. Az Arne Borg által trenírozott és esupa ifjú erőkből álló svéd csapat meglepő ellentallást tanúsított a nemrég Stock­holmban még 11:0 arányban a svédeket legyőző magyar team ellen. A magyarok a meccset eleinte könnyen vették, később azonban teljes tudásukat adták a küzdelembe és végül is 5:2 (2:0) arányban győztek. Az első félidő góljait Németh és Homonuay dobták. — Rögtön a helycsere után Jungwitz a své­dek első gólját dobja, amit azután Németh gólja követ. Jungwitz ismét góloz, a finisben azonban a magyarok Németh újabb két góljával beállítják a végeredményt. A meccset a bécsi Morberger vezette. Az úszó verseny a következő eredményeket hozta: 100 m. hátuszás: Nagy (UTE) 1:20.2. — 200 m. mellúszás: Hildt (UTE) 3:06.4. — 3 X 100 m. vegyesstaféta: UTE 3:50.6. — 10X50 m. szabad stilusu staféta: Szegedi UE 4:92 p. Kedden folytatták és befejezték az uszóbajnok­ságokat. Az 1500 méteres bajnokságot Halasy Oli­vér 22:12.6 alatt nyerte Mihályii (Szeged) és Bö­zsi (UTE) előtt. A 200 méteres bajnokságban Bá­rány István dr. (Eger) 2:12 alatt győzött Wannie II. (Szeged) 2:26.1 és Baranyai (MESE) előtt. A 200 m. női gyorsuszásban Tóth Ilonka (MUE) 2:59.6 alatt uj magyar rekorddal legyőzte Sípos Margitét és Csányi Mariskát. Tóth Ilonka 100 m. ideje 1:21 volt. A 4 X 50 méteres vegyes stafétát a Szegedi UE 2:10.2 alatt nyerte meg az UTE és az FTC előtt. 3ITK—UTE ifjúsági bajnoki mérkőzés 7:4 (2:1). Az UTE az MTK jóképességü ifjúsági játékosaitól szenvedte ebő vereségét. Las-Torres BéLa örökös vándordiját, a melyet a bajnoki gyorsuszószámokra írtak ki egyesületek részére, az UTE nyerte 14 ponttal (3 első hellyel), 2. SzUE 14 ponttal (1 első helyei), 3. MESE 13 ponttal. A Las-Torres Béla emlékplakettért folyó egyéni pontversenyt vitéz Halasy Olivér (UTE) nyerte 9 ponttal, 2. Bárány István dr. (MESE) 6 ponttal, 3. Wannie II. (SzUE) 4 ponttal, 4—6-ig Baranyai MESE, 7—8. pont Wannie I„ SzUE és Fehér II. Lase 1—1 ponttal. Két rekorddal befejezték a magyarországi atlétikai bajnokságokat Budapest, augusztus 24. (Szerkesztőségünk távi­rati jelentés.) .Magyarország atlétikai bajnokságait tegnap befejezték. A 10 kilométeren Hevele 32:41 perccel uj magyar rekordot állított fel, azonban rekordnál: számit Raggambi 21.8 mp.-es 200 méte­res futása is. A többi eredmények közül, amelyek legnagyobb részt elérték a bajnoki standardot, kiemelkedik Darányi sulydobása és Jíarvalits 45.76 méteres diszkoszdobása. Részletes eredurények: 1500 m.: Szabó (31AC) 4:06.8. 2. Ferrihegyi 4:07, 3. Gyulay 4:07.2. Izgalmas küzdelem a finisben. Sulydobás: Darányi (MTK) 15.13 m., 2. Kovács 13.19, 3. Kiss 13.17 m. 200 m.: Raggambi (BBTE) 21.8, 2. Sugár 22, 3. Solt 22 mp. 110 m. gátfutás: Jávor (MTK) 16.2, 2. Tandy 16.3, 3. Vámay 16.4 mp. Magasugrás: Orbán (BBTE) 1.81, 2. Rácsaimassy 1.78. 3. Udvandy 1.78 m. 400 m.: Barsy (BBTE) 49.3, 2. Zsit/vay 49.9, 3. Szándy 51.4 mp. 4 X 400 m. staféta: Magyar AC 3:35.8, 2. Újpesti TE 3:38.2, 3. Ferencvárosi TE 3:39.8. A Szent István-dijat, vagyis a klubok verse­nyét a Magyar AC két ponttal nyeTte meg a BBTE előtt. Nagyszabásúnak Ígérkezik az ötödik trencsénteplici nemzetközi tenniszverseny Trcncséntoplic, augusztus 21. (Saját tudósi tónk - lói.) Az ötödik nemzetközi tremcsénteplici tesnmiisz- verseny előkészítése nagy tempóban folyik. Napról- napna érkeznek, be: a nevezések a versenyrendező­séghez. úgy a bed- mint a külföldi játékosok, részé­ről, s Így már most is megállapítható, hogy a verseny, mely minden alkalommal eseménye a szlovénszkói sportéletnek, ez alkalommal felül­múlja az eddigi méreteket is és minden tekintet­ben nagyszabású lesz. A versenyt a fürd^igazgatóság védnökeé®e alattit, Matousek 0. Károly fündődiszponens szakavatott vezetése mellett rendezik. A tenmászverseny augusztus 27-én veszi kezdetét és augusztus 31-ig fog tartani. A versenyintézőeégbon részt vesznek: Pernicska Gyula dr., mint elnök, Arnstoin Dezső dr. aletnök, igazgató: Perhács Imire, versenyiintéző: Zuckermandl Frigyes, versenybíró: Wasvczek Eugen kapitány, versenytitkár: Matousek 0. Ká­roly diiszponiens. A tenniszveTS'eny keretében 'le­bonyolításra kerülnek a következő veirsenyszáimok, melyeket részben a szlovenszkói fürdők bajnok­ságáért, részben pedig Trencsénteplic értékes ván­dordíjáért fognák lejátszani: 1. Férfiegyes a szlo­venszkói fürdők vándordíjáért. 2. Nőíegyes. 3. Férfipáros. 4. Vegyespáros ugyané bajnokságért. 5. Férfiegyes Trencsénteplic fürdőigazgatóságának vándordíjáért. A jelentkezők legkésőbb aiugusztus 26-án este kötelesek megérkezni, hogy a 27-én kezdődő versenyek altoaiíimával beoszthat ók legye­nek, annál is inkább, mert a sorsolás is 26-án este lesz a Girand Hotelben a tenniszeigyesület helyiségében, természetesen a játékosok jelenlétié­ben. A nemzetközi tenniszversenyen a ezövéhs'ég általános megállapításai érvényesek, ágy a verse­nyeken kizárólag amatőrök vehetnek részt. A győztesen kívül a második és harmadik helyezett is értékes dijat nyer. A versenyeket a ma már országszerte híres, nagyszerű állapotban levő ho­mok pályákon bonylflitják le. A fliind őigazgatóság gondoskodik a versenyen résztvevő játékosok la­kásáról. )( Magyarországi futball. Budapesten az Újpest a Kispesttől tréning-meccsen 1:2 (1:1) arányban váratlan vereséget szenvedett. — Debrecenben a Rocskay a Budai 11-et 4:1 (3:1) arányban késztette megadásra. )( A bécsi Admira északi túrájának 28. meccsét a köp cm hágai válogatott ellen 1:4 (1:4) arányban elveszítette. A bécsieknek ez volt az első vereségük mostani vándorlásuk folyamán. )( A magyar Kocsis Antal, a boxolás exvilág- bajnoka Newyorkbam a spanyol Ferrandot hat me­netes küzdelem után pontozásssal legyőzte. )( A Viktória Zsizskov Zlinben játszik pénteken az SK Bafa ellen, inig egy kombinált csapat szpm- baton és vasárnap Umgvárott vendégszerepei. . KőZCfAZMafÁCT1 . A búza mint közgazdasági fényező Irta: JAStOSS ANDOR i. Nincs egy nép 6em, mely a búza értékét és jelén-• t.őségét közgazdaságilag oly pregnánsan fejezné ki nyelvével, mint a magyar nép, amikor a búzái „élet"- nek nevezi és nem lesz logikát nélkülöző, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv ehelyütt va­lahogy a Dunamedeneét. lakó népek életitengelyévé avatja a búza közgazdasági fontosságát, aminthogy a Dunaimedence ősidőkbe gyökerező agrárérdekelt­sége is nyilvánvaló. Nem paradoxon, hogy pénz nélkül sokáig meg­voltak az emberek, kenyér nélkül aligha. Amikor az első pénzt csinálták, az áttérés a búzáról az aranyra csak fokozatosan történt. Eleinte a mérleg egyik eerpenyőj'ébe a buzaszemek kerültek, a má­sukba az arany és ez utóbbi értékét amazokhoz mérték. A karát = 4 buzaszem. VII. Henriik Ang­liában elrendelte, hogy 32 jól fejlett buzaszem egyenlő legyen a Troyuncia 20-aa részével. A búza'szerepe a történelmi időktől kezdődően szoros ki&érŐje az embernek és kenyeret adó liszt­jét már az őskor embere is valészinüleg ismerte. Görögország, az ókor Héttagúnak történelmében ol­vassuk, hogy nüigy szerepet játszott hegyes, völgyes területén viszonylag sűrűn lakott népének gaboná­val való ellátása és ezt Egyiptom, Szíria és a Krim- félszigeten termeit búzával fedezték, A Boszporusz •fontossága, mely Bizánc városának felépüléséihez vezetett, a Krím-félsziget gabona-exportjából szár­mazott. Demosthenes. a nagy görög szónok a negye­dik században Krisztus előtt 800.000 mediimmusra, vékára, azaz kb. 200.000 q-ra becsüli az évente szük­séges behozatal mértékét. Még nagyobb a gabona fontossága a római világ- birodalom történetében; amiig Róma hatalma az itáliai félszigetre korlátozódott, önmagáit el tudta látni kenyérgabonával, fokozatos fejlődése, népessé­gének szaporodása, nagy hadseregének eltartása azonban mindinkább szükségessé tették a provIn­diákból és idegen állaimokből való gabomabehoza- itaíit. Érdekes, hogy Róma valósította meg először az állami gaibonagazdátlkodást és a gabona szállítá­sát a tengeren. Augustrus császár idejében egy kü­lön hajóhad, Olasais Alexandrám látta el. A gabonát rendesen Egyiptom, Éezakafriíka, az akkori Gallia, Pannónia és a Fekete tenger partvidéke termelte. A római birodalomban később különösen a szegé­nyebb népnek ingyenes gabonával való ellátása tel­jes doioigbalanságra szoktatta a déliszigeten lakó anyaország népét s ez előidézte a földművelés majd­nem teljes megszűntét és az anyaország függő hely­zetét a provinciákkal szemben. Vannak történ et- irók, akik a római birodalom bukásának egyik ala­pos okául éppen ezt az eltévesztett gabonapoiiitilkát átlátják oda; e ha neon is fogadjuk el kritika nél­kül ezt a megállapítást, mindenesetre tény, hogy a 'bomlást nagyban elősegíthette a provinciák kezé­ben levő közellátás fcérdiése. A középkorban a helyzet lényegesen megváltozik; a történelmi események mindinkább Nyugat- és Középeurópába tolódnak át 6 vele együtt megindul a oivi'lizálódás. A népek állandó lakhelyet válasz­tanak s megindul a földnek általánosabb művelé­se, aminek ere'dménye, hogy majdnem minden európai ország önmaga el tudja látná lakosságát, maguk a fogyasztók állítják elő a nyorstermiényeket. Franciaországban, amely hosszú évszázadokon át annyi gabonát termelt, hogy mindig volt kivitele, csakhamar királyi rendelettel avatkoznak be a ga­bonaspekulációba. Az 1571-i királyi ordonance va­lódi statisztikai összeállítást rendel el a termésről s megállapítja, mennyit lehet majd külföldre szál- iiíanii. A mezőgazdaság eme kedvező helyzete csak Riohelieu és Mazartn idejében változik meg, ami­kor a földet terhelő adót oly mértékben emelték, hogy' a lakosság a földműveléstől más foglalkozási felé menekült. Coiberf idején pedig az ipar favori­zálása végett a föoél a gabona, a búza mennél ol­csóbbá tétele; ez sikerül is a kivitel betiltása, a belföldi kereskedelmi vonalak, utak, csatornák épi-> rése által, de egyben hosszú időre aláássa a francia búzatermelés prosperitását és a francia mezőgaz­daság ma is relatív iníeriónis helyzetét idézi elő. Az angoilok hasonló módon folytatták gabonapo- litifcájukait. Érdekes megemlíteni, hogy 1266-ban törvénnyel szabályozták a kenyér árát, úgyhogy te­kintetbe vették a búza árát, az őrlés és sütés költ­ségeit és a sütő munkáját; ez a törvényes rendsza­bály majd 500 évig maradt érvényben. Abban az időben Angliának is volt kivitele búzában és 1571 - ben pl. megjelent egy törvény, melynek célja volt a mezőgazdasági termelés emelése, kapcsolatosan a tengeri hajózás érdekeivel. Ez a törvény megen­gedi a búza kivitelét az angol hajókon, ha a gabona belföldi ára egy bizonyos mértéken túl nem emel­kedett. III. Vilmos idejében 1689-ben egy törvény bevezeti a kiviteli prémium rendszerét; kimondja, hogy bizonyos árafvónái kivitt búza esetében qarte- renként 5 shilling prémium fizetendő. Az általános iparosodás előtérbe kerülése. Smiiith Ádám. majd Cobden és Bright agitáöiója nyomán Angliáiban is csakhamar sikerül az angol beviteli vámokat eltö­rölni és az angol agrtkulturát ősi, de nem jövedel­mező foglalkozássá tenni. Olaszországban, mely kezdettől fogva nem igen tudta ellátni saját népességét gabonával, aszerint, hogy a terület esetenként más és más kisebb állam fennhatósága alá tartozott, különféle, sokszor ma­gánérdekek szabályozták a közgazdasági politikát Érdekes Firenze egyik 1767-ből származó törvénye, amely kimondja, hogy a mezőgazdasági munkás szükséges felszerelése, beleértve az ökröket, adós­ságuk fejében el nem idegeníthető és a mezőgazdát a szántás és vetés ideje alatt elcsukatni nem sza­bad. Spanyolországban hosszú évszázadokon át a mó­rok voltak a földművesek és részben ez is az oka annak, hogy kormányzati részről • kevés támaszt kapott a mezőgazdaság. Meg kell itt említeni azon­ban II. Fűlöp törvényét, mély szerint aratás ide­jén a mezőgazdát (földművest) törvénybe idézni nem volt szabad. A középkorban és az újkor elején a forgalmi vo­nalak tökéletlensége és szervezetlensége nagy sze­rephez juttatta a gabona és főleg búza értékesítése körül azon népeket, amelyek kedvező geográfiai fekvés folytán — főleg tenger mellett — a forgalmi vonaliak urai voltak. Ezek felvásárolták messze vidékek gabonakészletéit és azt áruházaikban, mag­táraikban felhalmozva, korlátlan uraivá váltak a gabonakereekedelemneik. így jutottak nagy jelentő­séghez kezdetben Velence, maijd a Hamsa városok az északi német partvidéken Lübeck vezetése mel­lett:. utánuk Antwerpen a belga tengerparton, vé­gül a holland kikötők, különösen Amsterdam. Ha­talmukra jellemző, hogy pl. a tizenharmadik század­ban, amikor Lübeck város tanácsa megtiltotta ke­reskedőinek, hogy Norvégiába gabonát szállíthas­sanak, ez országban Mütött az éhínség és Hókon ■királynak nem kis fáradságába került Lübeckbem kieszközölni az engedőimet arra, hogy kereskedői a szükségleteiket ott beszerezhessék. Amíg a Ve­lence által kezelt gabonamennyiségek legnagyobb­részt a Levantéból származtak, addig a Hamsa vá­rosok Oroszországból, Lengyelországból és Német­országból vásárolt gabonával kereskedtek; szere­RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Mozart szerzeményei gramofonon. 12.20 Zenekari hangverseny Pozsonyból. 17.00 Zenekart hangverseny Máhir.-Ostiranből. Műsoron angol jazz szerzemények. 18.20 Hírek és előadás németül. Utána gramofon. 20,00 Leadás Roiinböl. Kmoch szerzeményei. 23.20 Zenekart hangverseny a Praha kávéházból. — POZSONY: 11.20 Szimfó- nikus hangverseny gramofonon. 12,20 Zenekart hangverseny Rossini, Popy, Csajkovszkij müveiből, 13.30 Hírek magyarül. 16.30 Gramofon. 17.00 A RJ. zenekarának hangversenye Fuc&ik, Waldteufel, Simatek, Drdla ós Tramsilateur müveiből. 18.00 Bábszínház. 19.30 Prága. 22.25 Jazz Brünmből. 23.20 Prága. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Zenekart hangverseny Vacskár, Felber, Komzák, Sóhreumer és Hasler müveiből. 17.10 Gramofon. 19.35 Orosz nyelvű előadás. 20.00 Prága. 22.20 Hírek magyarul 22.25 Jazz Brünmből. 23.20 Prága. — KÖNIGS- BERG: 20.30 Gilbert: Dortna és a véletlen. — GENOVA: 20.40 Strauss J.: Féktelen . tavasz. — LAUSANNE: 22.02 Rossini: A sevillai borbély. FRANKFURT: 19.30 Verdi: Álarcosbál. — LONDON RÉGIÓNÁL: 20.00 Sziimfómikus hangverseny. — BÉCS: 11.00 Zenekari 'hangverseny. 13.00 Gramo­fon. 15.15 Wacek hangverseny. 17.25 Karintioi mon­dák, 18.25 Braun Henrik öt ÍLoewe-balladáit. éneket. 18.55 Michel író felolvasása. 49.30 Afrikai művészet, és művelődés. 20.05 Pótlók Róbert hegedű művész játéka. 20.35 Lamzolet és Sándoréin, régi flamand színmű. Majd Molnár Ferenc Csendélete. Utána ze­nekart hangverseny. — BUDAPEST: 9.15 A rádió házilkvairtettjómek hangversenye. 1. Damber: Keleti hangok — ábránd. 2. Cuii: Romanzetta. 3. Mussorgs- ky: Copak. 4. Búzás M.: Andante eantibale. 5. Lil­ikig: Erdei manóik ünnepe. 6. Joth. Strauss: Kcrin- gő-egyveleg. 7. Jakab Torka: Kinevet-e még —- slowfox. 8. Goebr: Tavasz — tangó. 9. Rrodszky: | Valse príma'vera. 10. Vas Henrik: Nem bánom — fox. — 12.05 Szalonzenekart hangverseny. Karnagy:' Bertha István. 1. a) Oimmtáeyéros cudar világ; b) Ó, suhogó selyemszálak. 2. Gounod: A zamorai sarc — ábránd. 3. Aubry: Kék rózsa — keringő. 4. Eu- gen D‘Albert: Hegyek alján — ábránd. — 16.00 vitéz Somfai László novellái: 1. Mártuska könnyei. 2. A forgó kerék. Felolvassa: Koncz Sándor dr. — 17.00 Tutechek József előadása: „A bélyeggyiijtés". — 17.30 Gramofonthangvereeny. — 18.00 A Székes- fővárosi Zenekar hangversenye a városligeti Ipar- csamok előtti zenep a Villonból. Karnagy Bor Dezső. Közreműködik Losonczy György, a m. Mr. Opera­ház művésze. 1. Schubert: ördögvár — nyitány. 2. Bach: Adir. 3. Glazunov: Stenka razin szimfónikus költeimény. 4. a) Wagner: Tamnlhauser — románc az esti csillaghoz; b) Leonoavaillio: Bajazzók — pro­lógus. Előadja Losonczy György. 3. Strauss: Dene- ,vér — nyitány. — 19.20 Csekey István dr. egyete­mi tanár, a dorpatd Magyar Tudományos Intézet igazgatója előadása: „A lapuamozgalom Finnország­ban". — 20.00 Nagy Izabella magyar nótákat éne­kel Rácz Béla és oigámyzemekaránák kíséretével. — 21.00 Kovács Andor humoros komferánsza. — 21.45 A Rékai Miklós szalonzenekar hangversenye Kal­már Pál (ének) közreműködésével. 1. Suppé: Köny- nyü lovasság — nyitány. 2. a) Brodszky—Hanmath: 0 donna mia; b) Radó—Szilágyi: Az én babámnak nincsen hozamánya (Kalmár). 3. Kálmán: A oir- kuezikereegnő — egyveleg. 4. a) Szenkár-— Harmatti: Aranypohár; b) Salty—Szenes: Karikagyűrűjét visszaadom (Kalmár). 5. Freed—Brown: Orange blossom tinié. 6. a) Rékai—Eidődy: Elmennék hoz­zád; b) Sándor—Szenes: Kis cicám (Kalmár). 7. Náció—Herb Brown: Faibabjík násza. — 20.15 A m. fór. 1. bonvédgyal-ogezred zenekarának hangver­senye. Karnagy Fricsay Richárd. 1. Lehár: Induló. 2. Mdkiue—Csák: Szeplennber vérén, elégikus nyi­tány. 3. Ziehrer: Egy rezervisht álma — nagy egy­veleg a békebeli katonaéletből. 4. G.rosz: 1-es hon­véd induló; Áhrahám: Hondvédbanda — induló a „Vlctoria'hból; Barna: Ne bántsd a magyart — in­duló,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom