Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-21 / 189. (2410.) szám

4 1930 augusztus 21, csütörtök. Az eperjesi magyarság gyásza .Megcmlékezlüjik már lapuinkban Saiehlo Jáiios dr. eperjesi ügyvéd haláláról. Most a-z elhunyt, baráti .köréiből kapjuk az alábbi ke- gyeletes megenni étkező sorokat: Eperjes, augusztus 20. Az itt rekedt magyarság legjobbjait sorra elszólitja a Halál és különösen nagy a pusz­títás az utolsó időben Keletszlovenszkó vég­várában. Eperjesen és vidékén. Alig költö­zött el az élők sorából a magyar kultúra nagy harcosa, WaJlentinyi Samu dr. mintaprofesz- szor és utána nemsokára a sárosi magyarság dicső nesztora, Péchy Zsigmond volt főispán,: újabb áldozatot kívánt a kérlelhetetlen halál Sztehlo János dr. eperjesi ügyvéd személyé­ben, aki e hó 17-én reggel hunyt el Miskol­con. ahol hosszas betegségének Utolsó két hónapját gyermekeinél töltötte gyógykezelés végett. Igazán elmondhatjuk: „Elhunytalak legjobbjaink a hosszú harc alatt..." Pusztu­lunk. veszünk és sivár itt a magyarság jövője, mert eltűnnek a nagy elődök és utódok nin- cse nek. Sztehlo János Eperjes város közéletének és magyar társadalmának egyik legmarkán­sabb és’ legértékesebb egyénisége volt. Nagy | képzettsége, alapos jogi tudása, kiváló szó­noki ké'pssége és mindenek fölött kátéi pu­ritán jelleme, amely utolsó leheletéig meg­maradt a maga eredeti tisztaságában és amely a mai korban egyenesen fogalommá vált: egyenesen predesztinálták őt arra, hogy már kora ifjúságában vezető szerepet tölt­sön be Eperjes város társadalmában és köz­életében. Az igazságnak fanatikus híve volt és való­sággal inkarnációja a becsületnek. Ezért em­bertársaitól is feltétjen becsületességet kívánt és kérlelhetetlen szigorral Ítélt el mindenkit, aki a becsület ellen vétett. Ilyen tulajdonsá­gokkal kissé rideg alaptermészete mellett érthetően nem tartozott az úgynevezett nép­szerű emberek közé. de kiváló egyénisége miatt a legnagyobb köztiszteletnek örvendett, amely elöl ellenségei sem tudtak elzárkózni. Az eperjesi ügyvédi kamarának csaknem három évtizeden át volt buzgó titkára, majd az államfordulat előtt a közbizalom az elnöki székbe ültette, melyet a kamara felosztásáig az akkori nehéz viszonyok között híven és közmegelégedésre töltött be. Az eperjesi jog­akadémiának magántanára volt, az ősi Colle- gium igazgatósági választmányának évtize­deken át volt a tagja, az ág. ev. magyar-né­met egyháznak hosszabb ideig a felügyelője, Eperjes városának pedig évek hosszú során át egyik legértékesebb képviselőtestületi tagja. Emellett nagyobb közgazdasági tevé­kenységet is fejtett ki mint az eperjesi taka­rékpénzt árnak, később az eperjesi bankegy­letnek, illetve Szlovák Általános Hitelbank­nak, továbbá a nagysárosi mümalom és az eperjesi villanyvilágitási részvénytársaság­nak igazgatósági tagja. De igen fon tor pozíciót töltött be a háború előtt Eperjes város politikai pártéletében is. Fanatikus hive és mint az eperjesi független­ségi 48 as párt ügyvezető alelnöke lelkes har­cosa volt Kossuth Lajos nagy eszméinek. Az államifordulat után a nyilvános szerepléstől teljesen visszavonult. A változott viszonyok­ba nehezen tudott beleilleszkedni. A magyar kisebbség sérelmei annyira el ke seri tették tiszta lelkét, hogy az állandóan megismétlődő igazságtalanságok láttára teljesen elfordult a közélettől és a politikában nem akart aktív szerepet vállalni. Magyarságában megingat­hatatlan volt és törhetetlen hive volt a ma­gyar egységnek. Az elsők közé tartozott, akik a magyar nemzeti párt zászlaja alá sorakoz­tak és habár nem vállalt tisztséget a pártélet­ben, a vezetőség minden fontosabb megmoz­dulásnál bevonta őt a tanácskozásba. Az itte­ni magyarság sorsa feletti elkeseredésében sokszor foglalkozott azzal a gondolattal, hogy egészen elköltözik Magyarországba, ahol ősz-j sz.es gyermekei élnek, de annyira szerette! Eperjest és rendkívül gondozott kerti lakását,! hogy a távozásra nem tudta magát elhatároz-! ni. Két hónap előtt azzal a reménnyel menti Miskolcra, hogy onnan meggyógyulva fog í visszatérni; a Gondviselés másképp akarta | és most már hamvai magyar földben nyu- gosznak. Halála általános részvétet váltott ki Eper­jes magyar társadalmában, de elsősorban az ügyvédi karban, mely a temetésen öttagú kül­döttséggel képviseltette magát Rosenberg Teo- f>] dr. ügyvédszövetségi elnök vezetése alatt és a sírnál Austerlitz Tivadar dr. iigyvédszö- velségi titkár meghaló beszédben búcsúz­tatta kartársai nevében. Eperjesről az ügy­véd szövetségen kívül koszorút küldtek a Szlo­vák Általános Hitelbank és az egykori füg­getlenségi 48-as párt volt tagjai. # Sztehlo János dr.-t özvegye és hat gyerme­ke gyászolja. Gyermekei: Sztehlo Zoltán dir. miskolci jogakadémlai tanár, Sztehlo Ervin dr., a Magyar *Nomzeti Bank főellenőre. Sztehlo István dr. budapesti főorvos és tanár-' cg ód. Sztehlo Géza gyógyszerész, Sztehlo! Magda férj. Szilágyi Dezsőn é, miskolci gyáros! neje é- ifj. Sztehlo János dr. miskolci ügy-! védjelölt. % ' a>RA:<M-/vyAGtaní=^^ vamiswj^i- jm Elkészült Ruszisiszko jőve évi országét költségvetésének Javaslata 33 millió @11 ezer Verona szükséglettel szemben 18 millió 368 ezer bevételre számítanak Ungvár, augusztus 20. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) A ruszinszkói országos vá­lasztmány egy napos tárgyalás után megálla­podott az J^ÖSl-ik évi országos köt ségve tési elöl rányza t t ét e le i be n. Jellemző, hogy a hivatalos javaslattal szem­ben főként azoknál a tételeknél forszírozlak ki a cseh agrárok emelést, melyeket eddig is a cseh agrár párt szolgálatába állítva propa­ganda célokra használtak ki. Az egyes tételek hivatalos javaslata és a megszavazott összegek közötti kölömbségek ezt élénkén illusztrálják. így az I-es tétel alatti központi ügyvezetés szükséglete a hiva­talos javaslat szerint 325.000 K. A választ­mány 407.000 K-ra emelte fel. A II. tétel alatti országos ingatlan vagyon 709.400 K. A TÍI-ik tétel alatti földin Ívelés szükséglete a hivatalos javaslat szerint 1.533.000 K, ezzel szemben a cseh agrárok 1.895.000 K-ra emel­lek fel, csak azért, hogy a kincstári és állami havasi legelőket cs bi­kákat „feljavítsák44, melyeknek kezelése és bérbeadása a pártnak egyik agitáció? esz­köze. A IV-ik tétel, az ipar cs kereskedelem. melynek szükségletét a hivatalos javaslat 550.000 K-ban állapította meg, csupán 590.000 K-ra emelték, bár a kereskedő zsidóság te­kintélyes része a cseh agrár párt szekértőiéi közé tartozik. Az V. tétel a szociális gondoskodás és nép- jólét szükségletét a hivatalos javaslat szerint 510.000 K-ban mutatja ki. Ezt 808.000 K-ra emelték fel, ami pedig viszont a szoc. dem. párt propaganda eszközeit gyarapítja. A VI, tétel az egészségügy, melynek szük­séglete a hivatalos javaslat szerint 4,281.484 K. Ezt a tételt 4,304.000 K-ra emelték fel. A Vili. tétel az iskolaügy, tudomány, mű­vészet, irodalom, melyre a hivatalos javaslat 3.261.000 K-t irányzott elő. Ezt 3,916.000 K-ra emelték. A IX; tétel az útépítések tétele, mely 14,384.050 K. Ezt 15,180.000 K-ra emelték. A X. tétel a nyugdijakról szól 448.318 K szükséglettel, inig a XI. tétel az országos adó­bevételekről szól és 22.758.00 K bevételt mutat a 13.008.508 K-ás hivatalos megál­lapítással szemben. Ez az adók emelése utján fog befolyni A XII. tétel az országos adósságokat mu­tatja ki 1,019,427 K-vah A költségvetés 12 fejezetes rendes költség­vetésre és egy fejezetes rendkívüli költség- vetésre oszlik. A rendes költségvetés szükségletének vég­összege az eredeti javaslat szerint 30 millió 697 ezer 679 K. míg a rendkívüli költség­vetésé 3,300.000 K-t tesz, ki. A rendes fedezel összege ezzel szemben 18,368.161 k, a hivatalos javaslat szerint, mig a rendkívülié a közegészségügyi minisz­térium 1,100.000 K-ás szubvenciója. Ezt a rendkívüli költségvetési tételt egy összegben a nagyszőlős és beregszászi kórházak épí­tésére fordítják. A felemelt javaslat szerint a • szükséglet vég­összege 33,611.679 K, a fedezetlen hiány 14.912.000 K, melyet az országos kiegyenlí­tési alapból remél megkapni az országos vá­lasztmány! A kormány ezzel szemben a legszegényebb Ruszinszkónak csupán 12 millió hozzájárulást hajlandó adni a kiegyenlítési alapból. Az iiju Miss Kellogg megcsókolta a 156 éves Zaro agát •.. Hogyan él a modern Matuzsálem Newyorhban Neivyork, augusztus közepe. Musztafa Kemal pasa és Sztambul polgár­mestere valóban különös embert választot­tak ki, hogy üdvözletüket eljuttassák Hoo- ver elnökhöz és Newyork polgármesteréhez. A két levelet Zaro agára bízták, aki a kisázsiai Metkin falu anyakönyvi kivo­natai szerint ez idén tölti be életének 156-ik érét. A világnak ez a legöregebb embere, aki most ráncos ábrázatával elképeszti New- york ámuldozó publikumát, nem akarta, hogy a legfurcsább szenzációkhoz szokott Újvilág hijján legyen a legújabb slágernek, annak, hogy a maga szemével lássa a mai világ Matu­zsálemét. Mert Amerika, ha még úgy elkényeztették is a ritkaságokkal, most szinte szájtátó csodál­kozással figyeli a fantasztikus korú törököt, aki egy hónapja a leghíresebb embere New- yorknak. Heti 2500 dolláros fellépési díj A Hotel Commodore lakója a vén török, akit feszült figyelemmel néznek, vizsgálnak az amerikaiak. Ezer kiváncsi kérdéssel os­tromolják, szeretnék a hangját hallani és Zaro aga büségeseu felel is a kérdésekre. Nem nagyon hangosan, de érthetően. Moso­lyog is. ilyenkor megszaporodnak arca mély ráncai, főleg, ha fiatal amerikai hölgyek lépnek hozzája, akik boldogan mérik össze árcuk hamvas frisseségét, bőrük lágy iideségét az aggas­tyán pergament képével. A minap le is fotografálták éppen akkor, amikor Kellogg kisasszony egy fiatal amerikai színésznő odaadó gyöngédséggel nyomta oda nedves, piros szójacsíráját a vén török kiaszott ké­pére. Fölösleges jó egészséget kívánni Zaro agának. Az óceánjáró Sinaia hajó orvosa ala­posan megvizsgálta útközben. Zaro aga kitü­nően birkózott meg a tengeri úttal és a ha­jóorvos megállapítása szerint az öreg egé­szen rendben van, csak az artériái keményedtek meg egy kissé. Zaro apó egy kicsit üzleti ügyben utazik. Csak későn kapott észbe, hogy az amerikai kirándulást anyagilag is ki lehet aknázni; más embernek az öregség csak. kínlódást, nyomorúságot jelent, ő becsületesen kereshet rajta. Amerikai turnéjának ▼e-u egy vállalkozója is, azonkívül egy ükunokája is elkísérte, aki török régiségeket árul (az öreg Zaro mindeneseire a legérdeke­sebb régiség), az Atlantic; City egyik cirkusz* igazgatója pedig a napokban heti 2500 dollárt ajánlott föl Matuzsálem apónak, hogy esténkig t jelenjen meg a nézőközönség előtt. XVI. Lajos és Napóleon kortársa A vén török az amerikai orvosi köröket is rendkívül érdekli. Egyes tudós társaságok felkérték arra, hogy engedje megvizsgáltatni magát mikroszkópikusan. Szeretnék meg- megvizsgálni bőrének felületét, mert valóban érdekes stúdium tárgya lehet, hogyan fest egy eleven ember bőre, aki már másfél szá­zadot élt át. Zaro apó azonban egyelőre nem tett eleget ennek a kérésnek. Nem túlságosan rokonszenvez az orvosi tu­dománnyal, amely bizony meglehetősen fiatal az 6 tisztes koráihoz' képest. Annál inkább foglalkoztatja egy másik gondolat: meg akarja írni, illetőleg íratni, az emlé­keit, különösen azokat, amelyek a XVIII. század végére vonatkoznak, mert hiszen ezeknek az eseményeknek maga is tanúja volt. Az aggastyán emlékszik még I. Mohamed szultán halálára, amely 144 évvel ezelőtt kö­vetkezett be. Tizenkét szultán követte egy­mást a trónon az életében. Abban sincs sem­mi csodálatos, hogy emlékszik a francia forradalomra, XVI. Lajos halálára és Napóleon egyiptomi had­járatára. Természetesen nem felejti el megemlíteni azt sem, hogy találkozhatott volna Washington­nal és Lincolnnal. Amerika elnökével és szí­vesen mondogatja, milyen nagy lelkesedéssel fogadták Konstantinápolyban Washington el­nökké választását. A francia forradalomban még sokkal fiata­labb volt, semhogy fegyvert foghatott volna, azonban katonáskodott Napóleon hadseregében és azóta is úgyszólván egy századon keresztül fegyverben állott. A török függetlenségi háború idejében benne volt abban a* expediciós hadsereg­ben, amely Byron ellen indult, 1855-ben részt vett a krimi hadjáratban, 1878-ban az orosz-török háborúban, Plevna ostrománál. Itt a muníciót hordotta az öreg török az oltó­inál) tüzérség számára és hat ízben megse­besült. „Tizenegy feleaógem közül csak egy érteit meg** Mindez azonban nem akadályozta meg Zá­ró agát abban, hogy becsületes polgári fog­lalkozás után nézzen. „Marnál" volt, szorgal­masan hordta a különféle podgyászokat, ter­heket, és csak százhúsz éves korában hagyott föl ezzel a mesterséggel, amikor karriert változtatott. Portás lett. Csak most jutott eszébe, hogy Amerikát, a korlát­lan lehetőségek és nagy vagyonok hazáját fölkeresse azzal a mellékgondoiattal, hogy tán neki ts csíirran-csepen valami az uj világ kincseiből. Egyébként a minap mesélte el egy társaságnak, hogy néhány esztendővel ezelőtt ő mentette meg egy afgán emir életét, aki hálája jeléül egy bájos afgán nőt ajánlott föl neki feleségül. Zaro apó nagyon meg volt hatva az afgán főur hálájától, de visszaulasi- Iplla, pedig egész életében bőségesen nyílt alkalma arra. hogy a házasélet szépségeiben gyönyörködjék. Tizenegy felesége volt a modern Matuzsá­lemnek, de — mondotta, — a tizenegy közül csak igy értette meg. , A harmadik felesége volt ez, aki azonban mindössze csak hat évig élt vele házasságban s már régóta, meghalt. Az utolsó felesége ma is él Stambulban. Zaro agáné nagyon fiatal. Mindössze hat­vannégy éves. (Ilyen tekintélyes korkülönbség alig volt még férfi és asszony között.) Egyébként Zaro aga kilencven éves volt, mikor utolsó gyermeke megszületett. Negyedik fogzésát várja Zaro apó Igen érdekes az aggastyán külseje. Haja még megvan, illetőleg borotválja, de ősz hajában is akad * egy fekete csomó, amelyre különösen büszke. Fogakkal nem nagyon ékeskedik, de Moha­med öreg hive nem sokat vet a dologra. Azt Csizi jód-bróm gyógyfürdő* A egerösebb ód-brömos gyógyforrások Kérjen prospektust a fürdöigazgutóságtól Csízfürdőo. mondja, hogy ez a foghijjasság csak átmeneti átlapol, mert három ízben is kinőttek a fogai, legutol­jára ötvenegy évvel ezelőtt. Igaz ugyan. — jegyezte meg melankolikusan, — a legutolsó fogazatom nem volt valami szolid és nem tartott el sokáig. Hu azonban mégis csalódnék számításában és rágószerve­inek negyedik renesszánsza elmaradna, ak­kor hajlandó lesz mesterséges fogsort bele­tetni. Azt talán mondani sem kell, hogy Amerika fogászai valósággal elözönlik ajánlataikkal. Egyébként az érdemes aggastyán kitünően ©szik, kitünően emészt. Inni csak vizet iszik, Elképzelhetni, mennyire rajongnak érte Alpárikéban az alkoholellenes „szárazok”, akik Zaro apót legszívesebben állítanák pro­pagandájuk élére, hogy kimutassák az ab­sztinencia jótékony hatását. Az alkoholpár­tiak viszont egy csomó bankettre hívták meg az öreget és megimvitálték egy körrepülésre is. Az öreg a leghatározottabban visszautasí­totta mindkét ajánlatot. Sem az ital, sem az aeroplán nem hozza kí­sértésbe a tiszteletreméltó aggastyánt, aki­nek ezenkívül még egy külön erénye is van; nem tud sem írni, sem olvasni. Felhívás a csehszlovákiai magyar akadémikusokhoz A csehszlovákiai magyar egyetemi és főis­kolai hallgatók 1929-ik évi érsekujvári or­szágos kongresszusa alkalmából beiktatott ideiglenes tisztikar ezúton értesíti a cseh­szlovákiai magyar főiskolás diákságot, hogy az ezidén esedékes V. országos diákkong­resszust szeptember 3.-ára hívja össze Lo­soncra. A kongresszus háromnapos lesz a losonci magyar diákegyesület rendezésében. A részletes programot a sajtó közli. A diákügyekben teljhatalommal felruhá­zott ideiglenes tisztikar döntése alapján a kongresszuson megjelenhet minden csehszlo­vákiai magyar egyetemi vagy főiskolai hall­gató, beleértve a most érettségizett és főisko­lára készülő diákságot is. A jelenlevőknek felszólalási joguk van, a diákszövetség jogi ügyeiben azonban szavazó joguk csak a hiva­talos kiküldötteknek van. Hivatalos kiküldötteknek számítanak a kö­vetkező egyesületek delegációi: A prágai és a pozsonyi MAKK 6—6 taggal, a brünni Cor­vinja és a brünni MAKK 2—2 taggal, azon­kívül minden olyan szlovénszkói és ruszin szkói magyar diákszervezet 3—3 tagból álló delegációi, amely diákszervezet hatóságilag jóváhagyott és a diákszövetség követelménye­inek megfelelő alapszabályokkal rendelke­zik, vagy legalább is negyven nap telt el a kongresszus megnyitó napján az alapszabá­lyok beadásától számilva. A delegállakuak a kiküldő egyesület által kiállított Írásbeli meg­hatalmazással kell rendelkezniük. A hivatalos kiküldöttek és a diáklátogatók neve, egyesületi hovatartozása és érkezésének pontos megadása legkésőbb szeptember 1-ig bejelentendő a kongresszus elnökénél Duka- Zólvomi Norbert dr., Pozsony Bratis]ava, Kórház u. I. — Esetleges diákelőadások ugyaneddig a terminusig bejelen lendök az előbbi címen. — Pozsony, 1930. augusztus hó. Az ideiglenes tisztikar nevében: Duka-Zőlyomi Norbert dr., elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom