Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-20 / 188. (2409.) szám
5 W3Ö aiuguszkis 20, szerda. A magyar testvériesülés hatalmas ünnepe volt a magyarság pártjainak udvardi nagygyűlése Jabloniczky és Alapy beszámolót mondott. Járass Andor a magyar szolidaritást hangoztatta Udvard, augusztus 19. (Saját tudásitónktól.) Udvard községnek, az Érsekújvár tőszomszédságában levő virágzó és színmagyar föld- mÍvesektől lakott, a messze Árpádkorba visz- szanéző gyönyörű falunak, pompás ünnepe zajlott le vasárnap délután, amely a magyarság pártjainak és az egész gazda társadalom- nak ünnepévé szélesült. Pintér Bélának, a magyar nemzeti párt értékes előbarcosának kezdeményezésére és rendezése alatt mindkét párt nagyszabású aratóünnep tartását határozta el, amelyen az esős időjárás ellenére is ezernél sokkal több érdeklődő és résztvevő jelent meg. As aratőiRRep A pártok meghívása folytán a községbe érkeztek Jaross Andor, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának egyik elnöke, akit a gyűlés vezetésére is felkértek, továbbá Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselők, Aixinger László, az országos keresztény- szocialista párt főtitkára, Turchányi Imre dr. érsekujvári ügyvéd, a keresztényszocialista párt körzeti elnöke, Mészáros József párttitkár, Luzsica Lajos kisgazda, az érsekujvári mezőgazdasági szokosztály elnöke, Janson Jenő városi könyvtáros, szerkesztő és mások. Kevéssel három óra után indult el a menet a faluból, amelynek ólén magyar díszbe öltözött leányok haladtak az ara tókoszoru után. Hangos énekükre megtelt az ucca érdeklődőkkel, akik azután a menetbe sorakoztak és igy érkezett a sok százra menő tömeg a szövetkezeti helyiség térés udvarára, ahol a leányok nevében Dékány Rózái mondott pompás alkalmi verset és köszöntötte Jaross Andort, az ünnepségek elnökét. Majd a gazdák nevében Rácz József mondot szép és talpraesett beszédet. Jaross Undor beszéde Jaross Andor beszédében történelmi visz- szapillantást vetett az első szent magyar királyunk idejére, amikor a támadó kard hosz- szru időkre hüvelyébe került, hogy védelmi eszköz maradjon és helyébe az ekeszarva került a magyar nemzet kezébe. Ezóta a föld fia a magyar nép és hull a verejtéke a magyar rögre. Az aratók ünnepe a magyar föld összetartó erejét jelképezi és jelentősége az összetartozás felemelő tudata, melyben egyik magyar meghallja a másiknak szivedoba- nását. Azt kívánja Udvard magyar népének, hogy testvéri összetartásban kapcsolja össze a munkást a gazdával a föld közösségének nagy tudatából eredő magyar szolidaritás érzése. Lelkes és hosszantartó éljenzés után Jabloniczky János dr. képviselő mondott beszédet a politikai helyzetről. Jsiifemster Jái®§ ár. hépviseló beszéde a peSftiisai helyzetről Amerre csak szem ellát, mindenütt egyforma gazdasági jelenséget kell észlelnünk a gazdasági krízist, amelynek mezőgazdasági része világkatasztrófává szélesül a túltermelés veszedelme következtében, — mondotta Jabloniczky. — De ez a válság nem marad meg a mezőgazdaság területén, hanem átcsap az ipar, a kereskedelem területére is, benne vagyunk valamennyien, mert a saját bőrünkön kell azt éreznünk. A fogyasztás megcsökken, mert a kereset is elapad és ennek következtében a termelést is korlátozni kell a gyárakban, a mező-- gazdaság fogyasztó képességét elsőnek ásták alá a lezuhanó gabonaárak. Lecsökkenik az állam kivitele is és hovatovább a külkereskedelem válságával is számolnunk kell. Ha ennek okait keressük, akkor megtalálhatjuk azt igen könnyű szerrel. A békeszerződések megszüntették Európa gazdasági egységét és rendszerét, amelyet most nem tudnak helyettesíteni. Az államok elzárkóznak egymástól és a vámvédelem meg a legtöbb kedvezmény elve egyaránt csődbe kerül. A fogyasztási területeknek megszervezése és megtartása a legelső feladata minden közgazdásznak, de a mi felelős államféríiaink nem tanultak semmit a történelemből, ma is a bosszú- politikát követik, amelynek a közgazdasági életben helye nincsen. így aztán a régi fogyasztópiacok elvesznek, utánpótlásról pedig gondoskodás nem történik. Ez a mai súlyos gazdasági helyzetnek az egyik oldala. A másik pedig a kíméletlen adópolitika, mely nem számol válsággal, teehrbirással és ki- méletlenü] gázol bele a gazdasági élet rendjébe, felbontva annak egyensúlyát. Ciklonszerü útját csődök és kényszeregyezségek jelzik. De hogy a válság megoldásáért nem is akar a kormány komolyan valamit tenni, annak a legvilágosabb bizonyítéka, hogy akkor, amikor a környező szomszédos államok alig 30—35.000 katonát tartanak fegyverben, addig Csehszlovákia bdkelétszáma 150.000 fegyveres, ami a lakosságnak két és félmiJliárdjába kerül; ha ez a nagy katonai létszám csökkennék, akkor meg lennének az anyagi eszközök is a romokban heverő mezőgazdaság szanálására. De ezt a szanálást végre lehetne hajtani a leg- igazságtalanabb adónem ,a forgalmi adó eltörlésé,vei is, amely egy milliárddal csökkentené a termelő osztályok köz terhét, amellett olcsóbbá tehetné az életszínvonalat is. Egy hang: Hiszen egy évben tizenhárom havi fizetést akarnak adni a tisztviselőknek! A gazdaosztálynak két útja van, amelyen mérsékelheti a válságnak felőrlő hatását: a legnagyobb takarékosság és a, szövetkezés. A szónok ismerteti a galántai Hanza szövetkezeti központ nagyszerű eredményeit, amelyeket csak a gazdasági alapon való megszervezkedés segítségével lehet elérni. A gazdasági válságnak látható következménye az óriási munkanélküliség, amely fel tartózhat aí lant: 1 terjed és veszedelemmel fenyegeti a társadalmat is, mert az éhség rossz fnná-csadó és a társadalmi rendet is megbontja. Hogy mi lesz a jövő télen, amikor a nyár derekán is ekkora a munkanélküliség, azt még- kiszámítani sem lehet A nyomor akkora^ hogy vannak kisebb rtuszinszkói falvak, ahol összesen sincsen 100 korona készpénz és ilyen viszonyok közt még az adó- végrehajtás is munkában van. Társadalmi utón mindent el kell követnünk a munkanélküliség nyomában felburjánzó nyomor enyhítésére. A járásokban tanácskozások lesznek, ebben részt kell vennünk és a kezdeményezés szerepét megragadnunk. Nem kevésbé fontosak a magyar kultúrának nagy és megoldatlan kérdései sem. Iskoláink veszedelemben forognak és a be nem vallott cél nemzetiségünknek lassú beolvasztása a szláv tengerbe,: 'Mindezekkel fa" törekvésekkel szemben kufturális összefogásra van szükség és a szervezkedésre, hogy minden magyar ember megértse, milyen kötelességei vannak nyelvével és nemzetével szemben. Legyen minden magyar ember fajának hűséges és áldozatkés?, munkása és akkor nem maradhat el a szebb és boldogabb magyar jövő. (Zajos tetszés és éljenzés). tés sok esetiben magasabb, mint a? 1928. évi. Ezt nem kell magyarázni. Mindenki, akivel sérelem esett, forduljon a pártok irodáihoz jogorvoslatért. A lelkesen fogadott beszéd után az országos keresztény szocialista párt uj főtitkára, Aixinger László dr. ragadta meg a szót és felhívta a község lakosságát a munkanélküliség ellen való helyi küzdelemre, a népszámlálás körül való gerinces magyar magatartásra, az iparosság szervezkedésére és az iskolai jogok védelmére. Ahol 30 magyaT anyanyelvű gyermek van, ott jogunk van magyar iskola felállítását kívánni. A magyar nemzetet a világháborúban a világ egyetlen nemzete sem győzte le, ma is első a sport- mérkőzéseken és a tudományiban, irodalomban és művészetben is az elsők közé tartozik. Egy ezer év óla élő nemzet meg nem balhat soha. (Nagy tetszés és taps.) Turchányi Imre dr., a keresztényiszocialista párt érsekujvári körzeti elnöke viharos tetszés mellett a keresztényszocialista párt alkotó lényegét magyarázza meg egy-lcét mondatban. A párt keresztény és szociális, bár ez már benne van a kereszténység lényegében. Azon dolgozunk, hogy ne csak mi 'érvényesítsük a keresztény parancsot másokkal szemben, hanem az mÍvelünk szemben is érvényesüljön és egyforma igazsággal mérjenek nekünk. Még Luzsica Lajos kisgazda, a keresztény- szocialista párt mezőgazdasági osztályának érsekujvári elnöke emelkedett szólásra és rendkívül hatásos és rövid beszédében magával ragadta a hallgatóságot Mátyás királyról mondott példázatával. Az udvardi hölgyek nevében egy kis bájos csöppség szép köszntő vers kíséretében hatalmas csokrot nyújtott át Jabloniczky képviselőnek. A zárószavakiban Jaross Andor köszönetét mondott a szónokoknak. Pintér Béla főrendezőnek, tolmácsolta Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőnek, az országos ke- resztén yszoci al ista párt elnökének üdvözletét, aki kimentette távolmaradását. Megvalósulás előli a Szlovenszkói Magyar Tanítók Háza Kétszázezer koronát gyűjtöttek össze rá a tanítók A Tanítók Házát Pozsonyban építik Söl Léva, augusztus 19. (A P. M. H. munkatársától.) Régi vágya és terve a szlovenszkói magyar tanítóságnak, hogy Szlovenszkó fővárosában tanulmányait folytató gyermekei ré~ széie otthont építsen. A nemes és praktikus elgondolás megvalósításán a Szlovenszkói Általános Magyar Tanít óegyesület fáradozik s buzgólkodását rövid idő múlva már siker is fogja koronázni, mert már eddig olyan tekintélyes összeget sikerült összegyűjteni, amellyel hozzá lehet látni a terv realizálásához. Most alkalmunk volt a Tanítók Háza tervéről beszélgetést folytatni a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület rendkívül agilis elnökével: Kovács Alajos, negyedi igazgató- tanitóval, aki ezeket mondotta az ügyről: — A Tanitók Háza ügyével már annyira vagyunk, hogy az építő helyét is kiszemeltük s beadtuk kérelmünket Pozsony városához aziránt, hogy a Westendben épülő kertvárossal kapcsolatban, ott építhessük fel a Tanitók Házát. A szükséges telket megvesszük a várostól. — Az ügy már Pozsony város építészeti bizottsága előtt fekszik, ahol megígérték a támogatást. Hogyha kérelmünket az építészeti bizottság kedvezően dönti el, akkor az eddig már összegyűjtött 200.000 koronával megvetjük a Tanítók Háza alapját és akkor a szlovenszkói magyar tanitók gyermekeinek otthona lesz. — Bírjuk az illetékes minisztériumnak és Pozsony város vezetőségének ígéretét, hogy támogatni fognak tervünk megvalósításában, — mondotta tovább az elnök. — A 200.000 koronás összeget részben önkéntes adományokból gyűjtöttük össze, részben pedig az egyes járási tanítói körök által rendezett előadások jövedelméből, továbbá pedig néhai Marcell Borbála tanitónő egy tízezer koronás életbiztosítást hagyott a célra. Befejezésül kijelentette Kovács Alajos, hogy ha a tanítóság látni fogja, hogy az ügy már ennyire előrehaladott stádiumban van, akikor bizonyára az erszénye is meg fog nyílni. A magyar tanitók dalárdája most lezajlott hangverseny-kőrútjának jövedelme szintén a Tanitók Háza célját fogja szolgálni. Aiapy Gyula fceszámeíója Alapy Gyula dr. beszédét a magyarok szent hetének, Szent István király ég Árpádházi Szent Imre herceg ünnepe égéinek méltatásával vezette be. A Szent Imre-ünnepségek. amelyek Budapesten zajlanak le, a világ minden részéből egyesítik a katolikusokat, csak Csehszlovákiában gördítenek akadályokat az odaigyekvő magyarnyelvű állampolgárok elé. Nyolc bíboros jelenik meg Budapesten, köztük a pápa rendkívüli követe, de a szlovenszkói püspöki kar nem tartotta szükségesnek magát képviseltetni, amikor itt félmilliót messze túlhaladó magyar katolikus kisebbség él. Majd áttér a? országos közigazgatás bírálatára. A magyar kisebbség, amely több közterhet visel, mint a szlovák többség, az országos igazgatásban sem kapta meg megillető helyét, mert a képviselőtestület 18 kinevezett tagja közt hasztalan keresnének magyar embert. De á magas közteherviselés ellenére is csak morzsák jutnak a magyarságnak kulturális, szociális és közegészségügyi téren. A? iskolaügybe, amelyre 28 milliót fordít az állam ,egy szó beleszólása sincsen. De nincsen beleszólása a? állampolgársági és rendőri ügyekbe sem, amely ügyosztályok az országos igazgatásban szinte külön, önálló igazgatási csoportokat alkotnak. Mindennek a megölő betűje azonban a közigazgatás lassú menete, a szolgai módon lemásolt osztrák bürokrácia, amely hónapokra, sőt esztendőkre tolja ki egyes ügyek elintézését. Minden hónapban ezernél több ember hagyja el Szlovenszkói és innét többen vándorolnak ki, mint a történelmi országokból együttvéve.. A szociális biztosító milliárdokat szed össze, de nem épített egy ágyas szanatóriumot sem Szlovén- szkón. Az utakat az ország déli vidékein elhanyagolják. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság most veszi Itézbez a jövedelemadó kivetéseket az 1929. évre, amikor a gabona ára 30 százalékkal csökkent, ennek ellenére a kiveUjitlll @S$®t¥Giéi§il i rimaszombati porfiréfestétbez A kabinetiroda cáfoiata és a Slovensk? OennSk kommentárja Rimaszombat, augusztus 19. (A P. M. H. munkatársától.) A Prágai Magyar Hírlap elsőnek adott hirt a rimaszombati járási választmány junius 28-án tartott ülésének köz erkölcsbe ütköző s a magyar pártok delegátusainak távoliét ében hozott ama határozatáról, amely felhatalmazta Hanoii Emil járási főnököt, hogy a köztársasági elnök életnagyságul portréjának megfestése ügyében lépjen érintkezésbe Ján Okruhücával, aki történetesen most tölti hatéves fegyházbüntetését a rimaszombati kerületi bíróság börtönében. A liliomtiprásért jogerősen elitéit „rajztanár" ilyetén kitüntetése ellen közérdekből tiltakozni voltunk kénytelenek említett cikkünkben, amelyre most a köztársasági elnök kabinetirodája cáfolatot adott ki a hivatalos UTK utján. A hivatalos cáfolatot többek között a Slovensky Dennik is hozza, egyéni izü, ferdités- számbamenő kommentárral kiegészítve. A kabinetiroda közlése szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a köztársasági elnök megbízást adott volna Okxuhlicának a kérdéses portré elkészítésére. Ezt mi egy pillanatig sem állítottuk, a cáfolat tehát olyasmire hivatkozik, amit cikkünk nem is tartalmazott. Mi nem azt állítottuk, hogy a köztársasági elnök kabinet- irodája hozta a kérdéses határozatot, hanem azt, hogy a rimaszombati járási választmány bízta meg Haues járási főnököt, hogy a járási székház díszterme részére festendő Maparyk- portré ügyében lépjen érintkezésbe a börtön- lakó Okruhlicával. Jól tudjuk, hogy ez a határozat a köztársasági elnök megkérdezése és hozzájárulása nélkül született meg és azt is tudjuk, hogy ez a határozat még nem jelenti egyúttal annak végrehajtását is, tiltakozásunk azonban éppen ezért látott napvilágot, hogy ennek a közerkölcsbe ütköző határozatnak végrehajtására sor ne kerüljön. E tekintetben határozott eredményként kell elkönyvelnünk a kabinetiroda közbelépését. Ha azonban a kabinetirodának kételyei vannak aziránt, hogy ez a botrányos választmányi határozat valóban létezik, úgy csak arra kérjük, hogy szerezze be a járási választmány junius 28-iki ülésének jegyzőkönyvét, amely különben a rimaszombati járás „Okresny Vestnik“ cimü hivatalos lapjának július 12-iki 8. számában szószerint is megjelent a harmadik oldal 3—24. számú tétele alatt. A botrányos határozatot cáfolni nem lehet és meg nem történtté tenni sem lehetséges. A Slovensky Dennik a hivatalos UTK közleményével kapcsolatban maliéi ózus hangon tesz említést azon megjegyzésünkről, hogy a rimaszombati járási diszterem alispán-főispán portréi mellett a hazai művészet disz- krediitálását jelentik a Jászén szky -z smpán megbízásából 1920-ban szobafestők készitette Masaryk—Steíanik—Benes-portrék. Ezen állításiunk elbírálására nem tartjuk kompetensnek a Slovensky Denniket, mert bármelyik pártatlan művészegyesülétünk meg fogja erősíteni, ha talán tulszigoru, de az igazságnak mindenben megfelelő kritikánkat. A SÍ. D.-nek az a? állítása is ferdítés, amit a járási diszterem portréivei kapcsolatban mond, mert a bolsevikiek egyetlen egy képet sem loptak el a portrék közül s a nagyterem arcképgaiériája ma is teljesen érintetlen, nem szólva Ferenc József és Erzsébet életnagyságai képeiről, amiket azonban nem a magyar bolsevikiek tüntettek el, hanem Jeszenszky zsupán szereltetett le és a levéltár egyik helyiségében helyeztetett el, ahol ma is épségben megvannak. Bízunk benne, hogy közérdekű felszólalásunknak most már valóban eredménye lesz s a kérdéses Masaryk-portré megfestését nem fogják fegyencehre bízni, hanem a kitüntetésszámiba menő megbízatással arra érdemes gömőri festörok egyikét fogják megtisztelni.
