Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-20 / 188. (2409.) szám
1930 augusztus 20. szerda. Szlovenszkó, augusztus 19. Szent István királynak kegyele tes emlékét aninden esztendőben hálás szívvel üli meg a magyar nemzet. Ünnepli benne a nagy királyt, aki nemzetét letelepítette, megtérítette s megszilárdította a békét a magyar nemzet s Európa között. Politikai éleslátását dicséri ez a nagy mii: a magyar nemzet életfeltételeinek megteremtése. Ezzel együtt élt vagy halt a Duna mentén a magyar. Ha beleilleszkedik az európai élet- közösségbe, úgy megmaradása lehetségessé válik. Ha nem, úgy elpusztul mint ahogy nyomtalanul tűntek el a történelem színpadáról mindazon nemzetek, akik eddig olt ■megpróbálkoztak. Ennek a munkának az elvégzése. vagy legalább is annak oroszlánrésze jutott az első nagy királyra, Szent Istvánra. Bölcsessége azonban tovább is látott. Nem elégedett meg azzal, hogy országát, beleié erőssé tegye, hanem kifelé is azzá igyekezett lenni. Ne-m hódításra gondolt, uralkodásán k egyetlen mozzanatával sem lehetne ezt bizonyítani, de éleslátása áttekintette az akkori forrongó Európát s a magyarnak, ennek az ideszakadt testvér télén népnek fennmaradásához hátteret is akart biztosítani. Jól tudta s fiának is lelkére kötötte, hogy gyenge az a nép, amely a többitől elzárkózik s nem keresi velük a szerves kapcsolatot; de arra is gondolt, hogy e<zt a kapcsolatot ő maga is erőteljesen kiépítse. Közvetlen szomszédaival s az akkori számottevő európai tényezőkkel kellett a viszont rendeznie. A keleti népek -- a bcssenyő. kun csoport — kultúrában most már nagyon a magyar mögött állnak, sorsukat nem köthetik össze, barbár vadságuk ellen inkább védekezni kell. Délen a bolgár császárság 1019 körül teljesen elbukik a göröggel szemben s a görög birodalom hatalomban megujlhodva Magyar- ország szomszédja lesz. Szent István kereste is a velük való szövetséget: segítette őket a bolgárok ellen, s Vazul neve is erre a családi közeledésre mutat. Velencével István az Oreeolo-család révén kerül rokoni viszonyba. Politikája mmdenképrpen békés. Biztosítani akarja a fiatal magyar hajtás életét. Ezért alapit káptalant Rómában és építtet pompás, ereklyékben gazdag templomot Kon stan t inápolyb an. Északon azonban más a helyzet. Lengyel- országban Chrobry Boleszlo — mig nejét el nem űzte, István sógora — a szláv népeket akarja egyesíteni. Bölcs, erős uralkodó. 1003 után egy ideig Lengyelország mellett Csehország ás az övé. A csehek ugyan nem akarják az egyesülést s büszkén beszélik el, mint verték ki a lengyeleket Morvaországból, de a szomszédság azért mégis veszedelmes a magyarságra. A németekre esik István tekintete. Gfö- röTország szövetségében nem bizhatik, mert az hódítani akar; azért is kérte István a koronát a pápától. A németek helyzete azonban más. Velük már 973-ban Quedliinburg- ban kibékültek Géza követei; Szent István neje, Gizella, bajor hercegnő, vele sok német lovag is $5U Magyarországba. István er- re alapítja politikai elgondolását. A forrongó helyzetet akarja felhasználni. Németországban 911-ben kihal a Karo- 1 ing-dinasztia, az eddigi egység is megbomlik és a frank birodalom részeire hull. Keleti része is apró darabokra törik. Egyes részei Bajorország, a sváb hercegség, a frank hercegség, a lotiharinglai hercegség s végül a legerősebb, a szász törzs. A történeti múlt, a frank törzsnek kedvez, az első uralkodó innen is ikerül ki: Konrád. Sokkal hatalmasabb azonban a szász törzs s Konrád után ez ad dinasztiát a birodalomnak. Erős ellentét áll azonban fenn az egyes részek között: a déliek nem szívelik az északiakat s a szászoknak nagyon erős versenytársuk a bajor. A szász Henrik .megválasztásában 919-ben a déli német törzsek, a svábok és a bajorok nem is vettek részt. A bajor törzs különállása annyira megy hogy Henrik császár 921-ben a látszólagos béke kedvéért Arnulf bajor hercegnek teljesen szabad kezet engedett még az egyházi javak fölött is. Amikor azután Nagy Ottó császár Arnulf fiát. R bori lordot 938-ban megfosztotta birto- í tétéi. mert az is apja függetlenségét kiván- l:, ;; ,váh és bajor föld nyílt lázadásban tört ki 954-ben a magyarokat » ae&tafr&ü. Marják. Ottó ugyan meghódította Bajorországot s 955-ben a magyarokat is leverte, de a birodalom belső ellentéteit nem bírta végképen elsimítani. Kevés emlék maradt ugyan fenn ennek a bizonyítására, de lehetetlen, hogy Isván éleslátása később is ne vette volna észre a fennálló ellentéteket a birodalom egyes részei között, hiszen az egyik résszel — a bajorral — felesége révén maga is rokonságban állott. Lehetetlen, hogy ne gondolt volna rá: egy délnémet-magyar szövetséget létrehozni egy északnémet birodalommal, egy fenyegető szláv birodalommal és egy megbízhatatlan görög szomszéddal szemben, a magyarság erejének megnövelésére. Van adat is, amely a II. Konrád császár ellen viselt háborúja egyik okául Imre királyfi trónigényét tartja, anyja révén, a megüresedett bajor trónra. Hátha ez a későbbi kitalálásnak tartott adat egy felvillanása annak a nagyszabású politikának, amely Szent István ki* rály tág horizontú s mély koncepciójú uralkodását s elgondolásait általában jellemei. Ausztria mindvégig való különállása eléggé bizonyítja ennek a gondolatnak az életrevalóságát és lehetőségét. Nagy müvét nem tudta a dicső emlékű szent király mindenben befejezni. Azok sokkal nagyobb alkotások, semhogy egy emberöltő szűkös kereteibe belefoglalhatók lennének. De az a sokoldalúság, a kezdeményezésnek és célkitűzésnek az a történelmi mélysége, amely a nagy királyt általában jellemzi, egy-egy olyan ecsetvonás, amely mindegyre nagyobbnak állítja elénk felséges alakját. Historikus. A BÁCSI Budapest, augusztus lió. Azt a bácsit, aki a kiutasított Róbert bácsinak pénzt adott jótékony célokra, becsu- katla családja a bolondok háaába. Róbert bácsi, aíki kapta a pénzt, az ország területén kívül élvezheti jótékony hajlamai gyümölcseit. de Kern ács bácsi, a becsületes zongo- ragyáros, aki adta a pénzt, benn ül a Scbvarzerben. Ki nos eset. A szakértők véleménye is megoszlik. A snorrerek, akik Kernács bácsitól pénzt kaptak, csoportokban vonulnak a Schwarzer rácsos ablakai alá. ahol Kernács/bácsit sejtik, s kórusban kiabálják: „Engedjék ki a mi jól levőnket! Eresszék szabadon a mi istápolónkat.“ Ilyen kiáltások verik fei a különbén oly csendes Kékgolyő-uccát, s zavarják álmodozó békéjükben a paralitikus bácsikat, pontosabban a paralitikus bácsiknak, azt a csoportját, akik már nem járnak szabadon a városban, nem vezetnek vállalatokat és bankokat, netm írnak könyveket és újságcikkeket, mint tegyük fel jelén esetben is, hanem csendesen ülnek a rácsos ablakok mögött és békésen sakkoznak. S Kernács bécsi visszakiabált az ablakból hívőinek, hogy: „Mentsetek ki, ok nélküli tartanak itt, ti tudjátok legjobban, hogy neon vagyok bolond/1 Már ebben is ravaszság van s éles jelei az épelméjüségnek, mert ha valaki, hát Kernács 'bácsi istápoltjai tudják valóban, hogy a kegyes bácsi makkegészséges, akit ki kell engedni a rács mögül, hogy továbbra is pénzt adhasson nekik. A bácsit tehát családja csukatta be, hiába, ahova néz az ember, mindig a család. Úgy találták, hogy az öreg olyan mértékben jótékony, amely mérték már feljogosít a Sehwarzerre. Ezzel szemben Kernáos bácsi azt állítja, hogy ö épelméjű, csak jótékony. S valóban, semmi egyéb feltűnő jelét nem találni annak, hogy bolond lenne a bácsi, mint különös kedvtelését az alamizsnaadás- ban és kegyes cselekedetekben. A család orvosa bolondnak nyilvánította Kernács bácsit, az eWenszakértők, köztük egy profesz- szor, normálisnak találták a zongoragyárost. Nagyfokú vallásosság és jótékony hajlam még nem jelentik azt, hogy valaki nem épelméjű. mondta a professzor. Egyedülálló, döntő jelentőségű, izgalmas per lesz ez. A probléma röviden ez: hülye-e, aki jó? A Kernács-család azt mondja, hogy van jó ember és van gyengeelméjű ember, s aki annyira jó, hogy mindenét elosztogatja a szegények között, az már elmebajos. A Ker- uács-család ezzel a szakvéleményével nem áll egyedül. Óriási gazdasági 'és társadalmi rendszereket hívhat bizonyságtételre, hogy csak az egészséges, aki elvesz és elrabol mindent a másiktól, nem pedig az, aki odaad mindent a másiknak. A másik oldalon állanak Aesisi Szent Ferenc, Miskin herceg, Buddha, s mind a szentek és irodalmárok, akik az élet javainak megvetését hirdették, a szegénységet, magasztalták, szétosztották földi marháikat, a madarakkal beszéltek, a kövön aludtak, rokonaiknak nem adtak egy vasat sem, ellenben megajándékozták az uljukba vetődött koldust, kötéllel övezték derekukat. Ha Kernács bácsit azzal az indokolással, hogy szétosztja felesleges módon vagyonát a szegények között, bolondokházába lehet c&u- katni, akkor bolond volt Assisi Szent Ferenc is. a kereszténység legtöbb nagy figurája, sőt bolond volt elsősorban Mózes is, ak: széjijelverte a® araísjfborju köriül táncoló bácsikat s összetörte a borjut. Kern ácsók nin csenek egyedül: ahogy ők nézik ezt. a problémát, föltétlenül bolond Kernács bácsi, s mindenki, aki nem vesz, hanem ad. Vagy ha már ad, nem nekik ad, hanem -másnak. Kernács bácsi ős-tanukat hívhat segítségül, tanukat, akik azt mondták: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat, ne kívánd felebarátod házát, asszonyát, arany és ezüst marháját, s hivatkozhat az Ó és Uj Testamentumra, mely első 'betűtől az utolsóig ösztönzés arra, amit Kernács bácsi cselekedett: hogy az, aki zongoragyártással, becsületes utón vagyont szerzett, ezt a vagyont szét is osztogassa olyanok között, kik nem értenek a zongoragyártáshoz. Finnyás per ez, nagy visszhangja lesz, kínos lehet a szakértők helyzete is, akik a tudomány katedrájáról kénytelenek kimondani, hogy bolond az, a£i elosztogatja a szegényeknek, amije van, s félhülye, aki jó. Jóság és jóság közt van különbség s főként van egy határ, — mondják Kernácsék é)g a szakértők. Ha valaki egy bizonyos határon túl jó, a® már beszámíthatatlan. Ahogy vesszük. A jóság irtózatos probléma. Szellemileg bele lehet rokkanni. Az értelem talán nem is tudja megoldani. A szakértők még kevésbé. A® igazság talán ott van, hogy mikor jjó vagyak valakihez, mindig rossz is vagyok valaki máshoz. Mikor Kernács bácsi egyik kezével ad a szegényeknek, másik kezével elvesz a rokonoktól. Persze, más kérdés az igényjogosultság s az adakozás sürgősségének kérdése. Van-e határa a jóságnak? Kernácsék kórusban felélik: de mennyire van. Kernács bácsi kliensei s az ókor és középkor nagy keresztény gondolkodói kórusban felelik: nincs! Mihetyst határa van, már nem jóság. Valaki lehet jó húsz fillér erejéig, lehet jó egy viseltes ruha erejéig, de tilos a jóság minden konzekvenciával! — feleselnek Kernácsék. Joga van-e egy embernek határtalanul jótékonynak lenni? Kernács bácsi megrázza cellája vasrácsait és kiabálja: meghiszem azt, hogy joga van! Engem hiába dugnak el ide, az igazság kitör a kazamatából is, eget kér. Én jó akarok lenni, az utolsó rézkrajcáromig, s a rokonok forduljanak fel, azért is jó akarok lenni. A másik bácsi, Róbert bácsi, érezte a veszélyt, s limitálta a jóságot. Annak az ősz- szegnek egy részére limitálta, melyet Kernács bácsitól s a többiektől kapott. Ha Róbert bácsi elosztotta volna maradék nélkül az összegeket, melyeket a jótékony bácsik reája bíztak, ma 5 is a bolondok házában ülne. Talán joggal. De Róbert, bácsi bebízonyitóttá, hogy ő nem bolond, s nem oszioíia ej maradék nélkül a reaja bízott összegeket, s nem is. csukták be a bolondokházába. hanem olt ülhet most szabadon Bécsiben egy .kávéháziban és tejes kávét ihat habbal és két kiflivel. Bácsi, kérem... Ki ismeri iti ki magát? Az ái-áim&iinn Irtás Karinthy Frigyes Ez egy típus. Délelőtt, ha találkozol vele, réveícg, megtör? szemekkel néz rád és elhaló hangon suttogja: barátom, egv percre nem hunytam le a szemem, már megint bele fogok örülni ebbe. képtelen vagyok aludni, Tele vagy részvéttel, altatószereket ajánlsz, amikre csak keserűen legyint, természetesen mindegyiket kipróbálta már, kilószámra ette az adalint, luminált, a somnifent, már veronállal is próbálkozott és százféle ópiumos készítménnyel, —- minden hiába, évek óta nem aludt egy szemernyit, csak forgolódik az ágyban, a legkisebb neszre felriad (ezt nem egészen érted, miből riad fel, ha egyszer sohase alszik? de udvariasságból nem kérdezed meg), próbálkozott ö már lélekelemzéssel, még hipnózissal is, egyszer három órán keresztül hipnozitálta egy európai hirü tanár, a vége az lett, hogy a hipnotizőr elaludt, úgy kellett levetkőztetni és ágyba tenni Egyszer aztán meghívod vendégül, vagy véletlenül ott marad nálad a nyaralóban. Már este kilenckor világfájdalmas arccal elbúcsúzik a vidám társaságtól, sajnálja, de annyira ki van merülve az álmatlanságtól; hogy csak terhűkre volna, legjobb, ha visszavonul és megpróbál olvasni. Persze, mindenkinek elvette a kedvét, oszlik a társaság, magad lábuijhegyen bevonulsz az álmatlan szobája mellé, a magadéba. Le akarsz vetkőzni, de az első mozdulatra keserves nyögést hallasz a másik szobából, abbahagyod. Felöltözve kuporogsz egy széken, visszafojtva a lélekzeted, nem mered felkattintani a villanyt, ülsz a sötétben. Remegve figyeled az ajtót. Mi ez? Érzékeid játszanak véled? Szabályos hortyogás a másik szobából. A horíyogást nem bírod, de szólni nem mersz, odavagy az elragadtatástól, hogy a nagy Álmatlan, életében először, elaludt s éppen a te szerény hajlékodban! Isten ments, hogy megzavard..„ hiszen a legkisebb nesz... Egész éjjel ébren vagy, remegve figyeled a szabályos horíyogást s csaknem elájulsz, hajnal felé a rémülettől, amikor egy puskaporoshordó, valahol a közelben, felrobban, vagy egy kis földrengés rázva meg igénytelenül hajlékodat. Nem fez életedet félted, hanem a vendéged álmát. Legnagyobb meglepetésedre a hortyogás nyugodtan szól tovább. Erre egy kicsit megnyugszol s végre kilenc óra felé, elnyom az álom. Tíz perc múlva arra ébredsz, hogy ott áll a szobád közepén s kísérteties arccal irigyen magyarázva neked, milyen boldog vagy te, hogy ilyen édesdeden tudsz 6zenderegni, ő bezzeg egész éjjel egy pillanatra nem hunyta le a szemét. A 156 éves Zaro aga fizetését Isztambul városa 134 esztendő után beszüntette Isztambul, augusztus közepe. Az egész európai sajtót bejárta a bir, hogy a törökök Matuzsálemje, a 156 éves Zaro agát egy impresszárió kivitte Amerikába, hogy ott az antialkoholista párt agitációs célra használja fel. Az öreg, szeTződésellenesen, 14 napi késedelemmel érkezett meg Newyorkba, de igy is óriási érdeklődés vette körül. Ideérkezett laptudósitások szerint népszerűsége még Lindbergét is elhomályosította és amerre jár, mindenütt hatalmas ovációban részesül. — Amerika „szárazai" most már biztosra veszik győzelmüket az elkövetkező elnökválasztáson és ebben nem kis része lesz a 156 éves Zaro agának. De amig ő Amerikában diadalra halmoz, idehaza, Isztambulban, nem tekintik öt törvényen kívülinek. Zaro aga ugyanis 134 esztendeje áll Isztambul város szolgálatában, mint városházi portás és fizetést is kap a várostól. Mivel most. felettesei engedélye nélkül hagyta el a helyét, fegyelmi büntetésképpen beszüntették a fizetését. Csekélység: 134 esztendei szolgálat után! Zaro aga barátai remélik, hogy Amerikában keres majd annyit, hogy az az összeg kárpótolni fogja öt az itthoni veszteségért. Minthogy az antialkoholista liga után az egyetemek is nagy összegeket kinálnak neki azért, hogy hagyja magát megvizsgáltatni, azonkívül a színházak és mozik is részt kérnek belőle, ez eléggé valószínűnek látszik. A legújabb hírek szerint Zaro agát akarták megnyerni arra is, hogy ő válassza ki a szépség- versenyen Miss Universet. Ha tényleg rábízták volna ezí a feladatot, akkor Miss Universe csak a legkövérebb nő lehetett volna, hiszen Zaro aga mind a tizenkét felesége -■ saját bevallása szerint és a primitív török Ízlésnek megfelelően — „szép kövér" asszony volt. át a keieteurápai egyensúly eszméje 4 Irta: Márai Sándor togusztijs24fa Szentivánfürdön az egri MSE s a kassai KAC uszóversenye. Dr. Bárány István európai bajnok startja.
